Ejdel'man, M.R.: A társadalmi termék ágazatközi mérlege

(1)

STATISZTIKAI IRODA LMI FIGYELO

543 mástól független kisérletek mindkét le—

hetséges kimenetelének (pi —— a sikeres;

gi ::4 l—pi, a sikertelen) a valószínűsége változhat.

A táblázatokban közölt numerikus ered—

ményeket az English Electric cég K. D.

F. 9 típusú számítógépén számították.

A gépi programban —— 90 programlépés—

sel -—— alkalmazták a Simpson—képletet.

A cikk végén olyan gyakorlati példát ismertetnek a szerzők, ahol a javítási idők megoszlása nem exponenciális. A próbaüzemelés tesztjének elkészitése szakmai körökben nagy visszhangot kel—

tett: nyolc neves szakember —- köztük Swann, Evans és Lewis -— szóltak hozzá.

(Ism.: Simon Ernőné)

GAZDASÁGSTATISZTIKA

EdDEUMAN, M. R.:

A TÁRSADALMI TERMÉK ÁGAZATKÖZI MÉRLEGE

(Mezsotraszlevoj balansz produkta.) Izd. Sztatisztika.

375 p.

M. R. Ejdeliman __ az alábbiakban tárgyalt munka szerzője — irodalmi munkássága révén, de személyesen is régi ismerőse az ágazati kapcsolatok mér—

lege kérdéseivel foglalkozó magyar szak—

emberek nagyobb részének. Amint isme—

retes, M. R. Ejdel'man a Szovjetunió 1959.

évre vonatkozó ágazati kapcsolati mér- lege kidolgozásának a gyakorlati mun—

káiban is vezető szerepet játszott. Ily módon Ejdelimau esetében az input—out—

obscsesztvennogo Moszkva, 1966.

1A téma iránt érdeklődők számára e kér—

déskörről az alábbi kis bibliográfia közre- adása talán hasznos lehet: M. Ejdel'man: Az ágazati kapcsolatok mérlegének kidolgozása a Szovjetunióban. Statisztikai Szemle, 1960. évi

8—9. sz. 864—873. old.; M. Ejdeliman: Ágazati

kapcsolatok a szovjet gazdaságban. Uo. 1962.

évi 1. sz. 26—35. old.; V. Nyemcsinov: Az újra—

termelés sémájának néhány mennyiségi össze- függése. Uo. 1962. évi 8—9. sz. 892—904. old.;

M. Ejdel'man: A munkaráfordítások első aga—- zati kapcsolati mérlege a Szovjetunióban. Uo.

1963. évi 5. sz. 485—496. old.

T. V. Rjabuskin: A gazdaságstatisztika probn lémái. Moszkva, 1959. 376 old. Statiszltkai Szemle, 1959. évi 7. sz. 781. old.) (Ism.: Ke- nessey Zoltán); D. I. Oparin: A bővített újra- termelés mérlegkapcsolatainak sokszektoros sémája. Kaliningrad, 1959. 32 old. Uo. 1960.

évi 7. sz. 760—761. old. (Ism.: Kenessey Zoltán);

V. A. Szobolj: Vázlatok a népgazdasági mérleg kérdései köréből. Moszkva, 1960. 228 old. Uo.

1961. évi 7. sz. 725—777. old. (Ism.: Kenessey Zoltán); Statisztikai tudományos dolgozatok.

3. köt. A népgazdasági mérlegek és a munka-

termelékenység kérdései. Moszkva, 1957. 406 old. Uo. 1959. évi 4. sz. 457—458. old. (Ism.:

Román Zoltán); Statisztikai Tudományos Jegy—

zetek. 4. köt. A népgazdasági mérleg és a

korreláció kérdései. Moszkva, 1959. 371 old. Uo.

1960. évi 10. sz. 1067—1068. old. (Ism.: Kenessey

Zoltán); L. Berni—A. Efimov: Az ágazati kapcsolati mérleg kidolgozásának módszerei

(Planovoe Hozjajsztvo. 1960. 6. sz.) Uo. 1960.

évi 10. sz. 1069—1070. old. (Ism.: Román Zoltán);

L. Berzi—Ju. Suürkov: A Szovjetunió és a

külföldi országok termelésének szerkezete (az ágazati kapcsolatok mérlege alapján). (Vop- roszü Ekonomiki. 1963. 1. sz.) Uo. 1963. évi 7. sz. 772—773. old. (Ism.: Román Zoltán); L.

put elemzés elméleti, módszertani kérdé—

seinek az ismerete sokoldalú gyakorlati tapasztalatok gyűjtésével párosulhatott.

E körülmények M. R. Ejdelimant rend- kivül alkalmassá tették arra, hogy gya- korlati statisztikai tevékenysége és elmé—

leti-módszertani munkássága alapján az input—output kérdések szélesebb körét át—

fogó művel jelentkezzék a szovjet szak—

irodalomban. Ejdel'man és mások tollá—

ból az ágazati kapcsolatok mérlege kü—

lönféle kérdéseiről az elmúlt évtized so—

rán már számos munka jelent meg szov—

jet folyóiratokban, ill. kiadóvállalatoknál.

Ezek jelentős részéről a Statisztikai Szemle olvasói magyar nyelven is tájé—

koztatást kaptak.1 Orosz fordításban W.

Berri—F. Klocvog—Sz. Satalin: Az ágazati kapcsolatok kísérleti tervmérlege. (Planovoe Hozjajsztvo. 1962. 9. sz.) Uo. 1963. évi 4. sz.

422—424. old. (Ism.: Ujlaki Lászlóné); A. Eft- mov: Az ágazati kapcsolati mérleg népgazda-

sági tervezésben való felhasználásának kér—

dései. (Planovoe Hozjajsztvo. 1968. 5. sz.) Úo.

1964. évi 1. sz. 97—99. old. (Ism.: Papanek Gábor); M. Eidevman: Az ágazati kapcsolatok mérlegének módszertani problémái. (Veszt- nik Sztatisztiki. 1963. 5. sz.) Uo. 1963. évi 12. sz.

1141—1143. old. (Ism.: Ujlaki Lászlóné); V.

Nemcsinov: Az ágazati kapcsolatok mérlegé—

nek a népgazdasági terv modelljévé fejlesz- tése. (Planovoe Hozjajszvto. 1963. 6. sz.) Uo.

1963. évi 12. sz. 1144—1145. 0101. (Ism.: Ujlaki Lászlóné); V. Sz. Nemcsinov: A mérlegmód—

szer alkalmazásának néhány kérdése az inter- dependens dinamikus gazdasági rendszerek statisztikájában. (Bulletin de l'Institut Inter- national de Statistigue. 1950. 37. köt.) Uo. 1960.

évi 10. sz. lovo—1071. old. (Ism.: Román Zol- tán); V. Sz. Dadajan—V. V. Koszszou: Az ágazatközi mérleg mint a területi tervezés esz- köze. Budapest. 1963. 202 old. Uo. 1965. évi 1. sz. 80—82. old. (Ism.: Csepinszky Andor);

A statisztika módszertani kérdései. Moszkva.

1964. 286 old. Uo. 1965. évi 3, sz. 208—209. old.

(Ism.: Szilágyi György); M. Ejdel'man: A tev- melés értékelése az ágazati kapcsolatok mér- legében (Vesztnik Sztatisztiki. 1964. 9. sz.) Uo.

1965. évi 4. sz. 438—440. old. (Ism.: Ujlaki

Lászlóné); A. I. Jezsov: A szovjet statisztika mutatószámainak rendszere és módszertana.

Moszkva. 1965. 372 old. Uo. 1966. évi 2. sz.

206—207. old. (Ism.: Kenessey Zoltán); Sz.

Malinln—Ju. Rozental': A népgazdasági ará- nyok elemzése. (Vesztnik Sztatisztiki. 1965.

9. sz.) Uo. 1966. évi 2. sz. 213—214. old. (Ism.:

Lacfalvi József).

(2)

544 W. Leontief műve is 1958 óta az érdek—

lődők rendelkezésére áll (ugyancsak a jelen művet kiadó Sztatisztilka kiadó gon- dozásában). Ejdeliman most megjelent munkája mégis hézagpótlónak számit ...— hiszen első ízben ad átfogó, részletes áttekintést a Szovjetunió Központi Sta—

tisztikai Hivatalában folyó input—output munkálatokról mind elméleti, mind gya—

korlati vonatkozásban, méghozzá meg—

felelő autentikus forrás, a szovjet Központi Statisztikai Hivatal illetékes osztályveze—

tője tollából.

A munka megjelentetésének külön ak—

tualitást ad, hogy a következő, 1966—ra vonatkozó szovjet ágazati kapcsolati mér—

leg előkészítésének az időszakában lát napvilágot. Ez lehetővé teszi, hogy az 1959. évi mérleggel kapcsolatban szerzett tapasztalatok —— amint azokat Ejdel'man új könyvében leszűrte és összegezte — a szélesebb olvasóközönség elé kerüljenek és hasznos észrevételek forrásává válja- nak. Emellett a könyv — noha az 1966.

évi mérleg szerkezete és módszertani kérdései még nem öltöttek végleges for—

tnát — betekintést ad az illetékes szovjet statisztikusok várható állástoglalásába, gondolkodásuk irányzataiba stb.

Ejdellman könyve négy főrészre tagom lódik. Az első az ágazati kapcsolatok mérlege általánosabb elvi és néhány tör—

téneti kérdésével foglalkozik. A második rész a mérleg összeállításával kapcsola—

:tos statisztikai forrás—problémákat dol- gozza fel. A harmadik fontos módszer—

tanirkérdéseket —— aggregáció, értékelés stb. -— tárgyal, a negyedik pedig a mér- leg felhasználási kérdéseit (főleg terve—

zésbeli hasznosítását) vizsgálja. Az egyes részek terjedelme közelítőleg arányos el—

oszlást mutat.

munka első része mintegy 80, a második 100, a harmadik '70 és a negyedik mint—

' egy 90 oldalt ölel fel, a mellékleteket nem számítva.)

Egy ilyen terjedelmes munka részletes bemutatására egy szokásos terjedelmű is—

*mertetés természetszerűleg nem vállal- kozhat. Ezért a következőkben a könyv sokrétű anyagával kapcsolatban csupán egynéhány vonás megemlítésére szorit-

— kozunk.

Az első részből például külön említést érdemel Ejdellman hosszabb áttekintése az ágazati kapcsolatok mérlege jelenlegi szovjet gyakorlatának az előzményeiről?

2E kérdések bemutatásáról lásd még a szovjet statisztika történetével foglalkozó gyűjtemény Morozova, Moszkvin, Ejdel'magt, Pavlov tollából származó cikkét (Isztorija szovetszkoj goszudarsztvennoj sztatisztiki.

Goszsztatizdai. Moszkva. 1960. 438 old.).

(Az összesen 375 oldalas ,

STATISZTIKAI mentem;

Igy bemutatja Ejdel'man a szovjet ?:nje'p— "

gazdaság 1923/24. évi mériégée, az 19234; V M

*30; évi mérlegek ágazatközi számítását; az, 1931—40. évek vonatkozó mérleggyalta!e ' latát. Utóbbi vonatkozásban megállapit-

ja, hogy

dolgozása nem fejlődött ágazati

végén, ill. a 30—as évek elején tapasztalt, tőváb, ". (az

törésről azonban sajnos nem kapunk f megokolást. A kétségkívül sokágú s po?

litikailag is problematikus kérdés ——

amely az input—output munkák hosszú időre történt elnapolásához vezetett _ feldolgozása az anyagot még érdekesebbé és teljesebbé tehette volna). Szerző egyébként a történeti fejlemények elem- zésénél a szovjet KSH archívumábanffela lelt anyagokra is támaszkodott (például az 1928/29. évi számítások, az 1935. évi, anyagok stb. tekintetében).

A második rész anyagának tekintélyes része az 1959. évi szovjet, ágazati kap—

csolati mérleg összeállítáSa érdekében végrehajtott reprezentatív adatgyűjtés kérdéseivel foglalkozik. A könyve része igen alapos és részletes tájékoztatást nyújt a felvétel megszervezéséről, a min—

tavételnél alkalmazott elvekről, a kérdő—

ívekről és utasításokról stb. Az anyag—

nak ez a része, továbbá az egyéb statisz—

tikai források, ill. számítások bemutatáSa jó áttekintést ad az olvasó számára arról a valóban nagyszabású munkáról, amely—

lyel az 1959. évi ágazati kapcsolati mér—

leg kidolgozása a Szovjetunióban járt.

Egyben tájékoztatást ad —- az adatforrá—

sok sajátosságainak az elemzése révén —- a. mérlegszámítás pontossága, ill. megbíz—

hatósága felől is. —

A harmadik részben kifejtett módszer—

tani problémák többségükben természe—

tesen nem újszerűek, mivel a hasonló mérlegek összeállításánál hazánkban máshol is felmerültek, illetve felmerül—

nek. E rész is jó tájékoztatást ad a szov—

jet gyakorlatban követett megoldásokról ((profilidegen termelés, aggregáció, érté—

kelés stb.). Igen érdekesek Ejdeliman adatai a reprezentatív felvétel alapján megállapított 1959. évi arányokról a pro—

filidegen "termelés tekintetében, amely az ércbányászatban l4,8, a kohászatban ll,7, az energetikai gépgyártásban 20,2, a ko—

vács- és sajtoló gépgyártásban 34,1 stb.

százalékot tett eredetileg ki. Ez egyben tájékoztatást is ad arról a nagyvolumenű munkáról, ami a korrekciók elvégzése kapcsán felmerült.

* Magyar nyelven l. erről Kenessey Zoltán:

A szovjet népgazdaság 1923—24. évi mérlege.

Statisztikai Szemle. 1958. évi 4. sz. Elő—322. old.

,,az ágazatközi kapcsolatokfkí—

mérlegmunkában a 20-as évek "

(3)

STATISZTIKAI IRODALMI FIG YELÖ

A könyv negyedik része az 1959. évi szovjet ágazati kapcsolati mérleg által nyújtott elemzési lehetőségekkel foglal—

kezik, továbbá a tervezés céljaira tör—

ténő felhasználás kérdéseit vizsgálja.

(Utóbbi vonatkozásban szerző a modell dinamizálásának elméleti kérdéseire is kitér.) B részben ismerteti M. E. Ejdeli—

man az ágazatközi munkaráforditási kap—

csolatok elemzési problémáit is (tény- adatok felhasználásával).

A könyv által felölelt gazdag anyag fentiekben bemutatott néhány vonása is alkalmas annak érzékeltetésére, hogy M.

R. Ejderan új könyve igen jó áttekin- tést ad a szovjet mérlegmunkák fejlődé—

séről, az elért eredményekről, a munkák színvonaláról, sőt a fejlődés valószínű perspektiváiról is. Ejdel'man könyve a szovjet statisztika egy fontos területéről

szóló hasznos forrásmű.

(Ism.: Kenessey Zoltán)

THOMPSON, W. R. —— MATTILA, J. M.:

A HÁBORÚ UTÁN! IPARI FEJLÖDÉS ÖKONOMETRIA! MODELLJE

(An econometric model of. postwar state industrial development.) Detroit. 1959. Wayne State Univ. Press. VII, ne p.

A könyv célja, hogy megvizsgálja és elemezze az Egyesült Államok feldolgozó—

ipara fejlődésének tényezőit. A vizsgálat módszere a regressziós és korrelációs analízis.

Az elemzés területi egysége az állam (48 állam—kDistrict of Columbia). Időben a vizsgálat az 1947—1954. évi időszakra

vonatkozik. Ágazati szempontból a vizs—

gálat 20 ágazatot ölel fel (pontosabban 19 ipari főcsoport, valamint a feldolgozó—

ipar összesített adata, amely a 19 fő—

csoport összegen kívül egyéb kisebb ágakat is tartalmaz). Az ipari főcsopor—

tok a következők:

Yao: élelmiszeripar 21: dohányipar

22: textilipar

' ruházati ipar

faipar

: bútoripar : papíripar : nyomdaipar : vegyipar

: ásványolaj— és széntermékek

: gumilpar

: bőripar

kő—, agyag- és üvegipar (elsődleges) fémipar fémgyártmányok

: gépek (kivéve az elektromos gépeket) :elektromos gépek

: szállítási eszközök

: műszerek

: feldolgozóipar összesen

7 Statisztikai Szemle

......333$§838É$8538§3

5

545 A függő változók megállapításánál azt a kérdést kellett eldönteni, hogy az ipan' termelés alakulását a bruttó, illetve a nettó termelési értékkel vagy a foglalkoz—

tatottsággal mérjék. Különféle problémák ellenére a foglalkoztatottság mérőszáma mellett döntöttek, éspedig elsődlegesen a foglalkoztatottság változásának abszo—

lút adatát, másodlagosan pedig a foglal—

koztatottság változásának ütemét vették figyelembe. A függő változó tehát a fog—

lal-koztatottak számának becsült átlagos évi változása.

A független változók között vannak olyanok, amelyek azonos értékkel szere- pelnek valamennyi iparág esetében és olyanok, amelyek speciálisan kapcsolód—

nak egyes iparágakhoz. A független vál—

tozók államonként a következők:

(Helyi piac növekedése)

Xi : a lakossag átlagos évi változása,

1940—1947, _

Xn : a személyi jövedelem átlagos év1 vál- tozása, 1940—1947,

Xn : a személyi jövedelem átlagos évi vál—

tozása, 1945—1948.

(Iparosodás)

Xi :az összes feldolgozóipari foglalkozta- tottság átlagos évi változása, 1939—- 1947,

Xr, :az egész feldolgozóiparban új telepekre és berendezésekre forditott ki—

adások, 1947,

Xs : a helyi lakosság számára kiadott szabadalmak átlagos évi száma, 1946——

1948.

(Állami és helyi adok)

X7 :állami és helyi adók a személyi jö—

vedelmek százalékában, 1953,

Xg :a nem mezőgazdasági szektor által

alkalmazottanként fizetett állami és

helyi adók becsült összege, 1953.

(Munkapiac)

Xn :átlagos órakereset a feldolgozóipar- ban, 1949,

xm :a szakszervezeti taglétszámnak a nem mezőgazdasági foglalkoztatott- ságra vonatkozó becsült százaléka.

1947.

(Képzettségi szinvonal)

X" :a 25 éves vagy idősebb személyek által elvégzett iskolaévek atlagos (medián) száma, 1950,

Xn 19. 25 éves vagy idősebb személyek

közül azoknak a száma, akik négy vagy több főiskolai évfolyamot vé—

geztek, 1950.

X,; :a főiskolai intézmények teljes sze—

mélyzete, 1947—1948.

(Iparáganiként specifikus változók)

XM—m: az állami lakosság részére kiadott,

iparáganként kiemelt szabadalmak

átlagos évi száma, 1947—1948,

Xm—m: iparáganként új telepekre és beren—

dezésekre fordított kiadások, 1947, ' xii—so: az iparágankénti íoglalkoztatottság',

1947.

Az xii—20 jelölésű változók csak hét ipar—

ágra vonatkoznak.