002.55.0O1.6/*39/:659.23/.24
A MŰSZAKI-GAZDASÁGI TÁJÉKOZTATÁS FEJLŐDÉSE ÉS MAI HELYZETE MAGYARORSZÁGON
Polzovics Iván
O'szigOí Muíuki Könyvtár éí Dokíjmeiüc-óí Kóipo"t
0 ELC Zíű
0.1 Magyar hozzá.járuláB a doxumentáció századfordulói külföldi kié
püléséhez
Magyarországon a műszaki /éa egyéb/ s z a k i r o d a l m i tájékoztatás intézményesen csak a felszabadulást követéén i n d u l t a fejlődés útjá
r a . Tévedés T o l n a azonban a z t h i n n i , hogy e l e g f r i s s e b b idáasakot megelőzően Magyarországon a s z a k i r o d a l m i tájékoztatás g o n d o l a t a éa követelményei i s m e r e t l e n e k l e t t e k v o l n a / l / , vagy éppen, hogy ezen a téren b i z o n y o s kezdeményezések i a nem jöttek v o l n a már létre.
Jellemző példaként l s h e t megemlíteni, hogy a s z a k i r o d a l m i doku
mentáció alapító protagoniatál i g e n termékeny inspirációt k a p t a k - Magyarországból. Amikor a m u l t század utolsó évtizedében P a u l ÖTLET, H e n r i LA FONTAINE barátjával azon tűnődött, hogy több százezer ada
t o t magáb-Ji foglaló bibliográfiai gyűjtésük megfelelő osztályozására m i l y e n r e n d s z e r t képezzenek k i , a k k o r a magyar MANDELLC Gyula /1868- 1919, közgazdasági és s t a t i s z t i k a i szakember, jogakadémiai, majd mű
egyetemi tanár/ h i v t a f e l a f i g y e l m e t a Dewey-féle t i z e d e s osztályo
zási r e n d s z e r r e / 2 / , és ÖTLET ennek alapján k u t a t t a f e l ennek a r e n d szernek a táblázatait a B r i t i s h Muzaum könyvtárában, éa a l k a l m a z t a több százezer bibliográfiai k a r t o n rendezésére. Ha f i g y e l e m b e veaz- azük, hogy az Ötlet - La Fontaine-féle közösség alapította I I B / l n a t i - t u t I n t e r n a t i o n a l de B i b l i o g r a p h i e =Nemzetközi Bibliográfiai Intézet/
e g y i k központi f a l a d a t a ma i a a Dewey-főle t i z e d e s osztályozásból ál
t a l a kiképzett Egyetesea Tiaedea Osztályozási r e n d s z e r fejlesztése, a k k o r nyilvánvalóvá válhat, hogy a dokumentáció ügyének nemzetközi kifejlesztésében magyar szakembernek i s nem k i s része v o l t .
2Üj
POLZOTXCS I . t A műszaki-gazdasági tájékoztatás fajlSdéae
Az Egyetemes Tizedes űsztályozáa Magyarországon egyébkánt i g e n korán talált r o k o n s z e n v e s fogadtatásra. SZABÓ E r v i n , a Fővárosi Könyv
tár a k k o r i Igazgatója már az els£ világháborút megelőzően b u d a p e s t i nagy könyvtári intézményében az ETO-t alkalmazásba v e t t e .
0.2 Előzmények a két világháború között
0.21 Országos Könyvforgalml éa Bibliográfiai Központ
A század e l e i évtizedsiben külföldön s z e r v e z e t t e n m e g i n d u l t b i b liográfiai tevékenység /a mai FIS i a ebben az időben még Nemzetközi Bibliográfiai Intézetnek n e v e z t e magát - I n s t i t u t I n t e r n a t i o n a l de B i b l i o g r a p h i e • I 1 B / Magyar országra i s hatással v o l t , és ennek nyomán 1925-ban Qrazágos gönyvforsalmléa Bibliográfiai Központot létesítet
t e k , amely a dokumentációt megelőző k o r s z a k i l y e n jellegű h i v a t a l o s intézményének v o l t tekinthető. Alapítását nyilvánvalóan a Nemzetközi Bibliográfiai Intézet létének éa az ezáltal képviselt szükséglet f e l ismerésének köszönheti.
A Központ hármae feladatkört látott e l :
1. nemzetközi kiadványéserét a brüBszell egyezményben /1886/ ré
szes államokkal;
2. központi címjegyzéket v e z e t e t t a nyilvántartása alá tartozó könyvtárak és gyűjtemények u j beszerzéseiről, e ennek nyomán tájékoz
tatást a d o t t arról, hogy v a l a m e l y k e r e s e t t könyv mely h a z a i vagy kül
földi könyvtárban található}
5. saját kezdeményezésből bibliográfiákat készített és a d o t t k i , főleg társadalomtudományi kérdések irodalmáról.
A Központ 1 9 4 5 - i g f o l y t a t t a tevékenységét, és valójában slődje v o l t a felszabadulás után s z e r v e z e t t Országos Könyvtári Központnak.
Működése során számos o l y a n kezdeményezést indított útjára, amely a s z a k i r o d a l o m b i z o n y o s szempontok s z e r i n t i bővebb feltárására irányult.
Valójában azonban k i f e j t e t t munkája még nem v o l t mai értelemben v a t t dokumsntéclónak, csak központi bibliográfiai gyüjtó - és részbsn - közreadó tevékenységnek tekinthető.
0.22 Intézeti referáló folyóiratok megjelenése
E l l e n b e n nár valódi dokumentációs tevékenységnek tekinthetők fi
zok a s z a k i r o d a l m i tájékoztatási funkciók, a m e l y e k e t külföldi referá
ló szolgálatok hatására és mintájára egyes magyarországi közüzemek és intézetek már a húszas évek végétől kezdve kezdeményeztek / V - Buda-
TKT 17.évi, 5.szám 1970.március
p e s t Főváros Gázmüvei már 1928-ban h a v i megjelenésű referélólapot i n a i t vállalati dolgozóinai tájékoztatására. U g y a n i l y e n házi referáló folyóiratokkal találkozunk a Földmüvelődésügyi Minisztérium vízügyi műszaki csoportjában / 1 9 3 1 / , a mezőgazdasági kiaérletügyi intézetek keretében /Í932/, a b u d a p e s t i Vízmüvekben /1936/ és a fővárosi épí
tészeti igazgatás területén /1939/.
0.23 A párizsi dokumentációs világkongresszus hatága
A dokumentáció magyarországi intézményes bevezetését az 1937.
évi párizsi dokumentációs világkongresszust követő nemzetközi közhan
g u l a t magyarországi v i s s z h a n g j a és e tevékenység l e l k e s magyarországi a p o s t o l a , KAPLÁJiY Géza, a Technológiai Könyvtár főkönyvtárosának p r o - p a g a t i v munkája mozdította elő. KÍPLÁNY Géza részt v a t t az 1937. évi párizsi dokumentációs világkongresszuson, majd a FID 1938. évi o x f o r d i és 1939. évi zürichi kongresszusán, a dokumentáció jelentőségéről, hivatásáról ée magyarországi bevezetésének előnyeiről több előadást t a r t o t t , i l l e t v e tanulmányt t e t t közzé /4/'. EAPLÍNY Géza p r o p a g a t i v munkája eredményeképpen a magyar Racionalizálási Bizottság támogatá
sával 1938. május 20-án m e g a l a k u l t a Magyar I p a r i Dokumentáció Előké
szítő Bizottsága, amely mindjárt az alakuló ülésen programot i s d o l g o z o t t k i . E s z e r i n t a bizottság célja a h a z a i gyár- és kézműipar mű
s z a k i , technológiai és ipargazdasági tájékozódásának biztosítására egy országos jellegű s z a k i r o d a l m i a d a t - és forráakutató, azaz i p a r i dokumentációs központ felállítása. A t e r v e z e t t központ a Technológiai könyvtár keretében, de egyúttal m i n t a Magyar Racionalizálási B i z o t t ság szerve működnék, együttműködne az i p a r i dokumentáció kiépítése t e kintetében számba jövő intézeti és üzemi szakkönyvtárakkal, nemzetkö
z i k a p c s o l a t a i t p e d i g a F I D - d e l és a külföldi dokumentációs központok
k a l való érintkezés utján fejlesztené k i . A l e l k e s e n i n d u l t magyar mozgalomnak támogatást a d o t t a FID, ée egyúttal a h o l l a n d Szabadalmi Tanács a k k o r i elnöke, A l i n g h PEINS, a k i 1938. június 14-én a Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet nagytermében tájékoztató előadást t a r t o t t a dokumentáció problémáiról.
1 FEJLŐDÉS A FELSZABADULÁS ÓTA
1.1 Társadalmi kezdeményezések
A műszaki i r o d a l m i dokumentáció szervezése érdekében Magyaror
szágon a második világháború előtt m e g i n d u l t mozgalom s i k e r e s megva
lósulását a közbejött világpolitikai és háborús essmények meghiúsí
tották. A háború befejeztével azonban a g o n d o l a t életrekeltője, KÍP- LÍNY Géza már 1945 Júniusában újra f e l v e t i a magyar i p a r i dokumentá
ciós központ létesítésének szükségét a Központi Technológiai Könyv
tár keretében. Ugyanekkor más oldalról, a gyárakban dolgozó műszaki
205
POLZOVICS I . : A műszaki-gazdasági tájékoztatás fejlődése
értelmiség körében i s mozgalom i n d u l a h a z a i műszaki dokumentáció meg valósításéért. Ennek a törekvésnek az a k k o r i v i s z o n y o k között társa
d a l m i téren a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervssstépsr, a d t a k h a n g o t , amely s z e r v e z e t vállalta az i l y e r . célú munka maglnditá- eára és vitelére néhány dolgosója beállítását, az akciót kezdeményezi számos mérnök p e d i g társadalmi munkakint vállalta a referáló tevékeny ség ellátását. így m i n t társadalmi szerv az e m i i t e t t s z a k s z e r v e z e t kö rében 1947 januárjában m e g a l a k u l t a Miiszaki Dokumentációs Központ, a- raely munkája eredményeként 1947. március 15-én m e g j e l e n t e t t e az első magyar referáló folyóirat: a Külföldi Technika. Szemléié c , nyomdai u t o n előállított folyóirat 1 . számát. A referáló folyóirat a t e c h n i k a t e l j e s területére kiterjedő t a r t a l o m m a l j e l e n t meg, és számonként mintegy 250 referátumot, könyvbibliográfiát, v a l a m i n t szabadalmi szem lét i s t a r t a l m a z o t t . A Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszer
vezetének átszervezése folytán azonban a l i g 3/4 éves működés után ez a társaialmi u t o n létrejött első magyarországi dokumentációs központ 1948 elején megszűnt, és v e l e együtt a Külföldi Technika Szemléje i s a 19. számmal beszüntette megjelenését.
1.2 A s z a k i r o d a l m i dokumentáció ügyének állami kézbevétele
1948-ban a s z o c i a l i s t a átalakulás nagyszabású kezdő lépésével:
a nagyüzemek államositásával két u j tényező h a t o t t közre a magyar s z a k i r o d a l m i dokumentáció ügyének előmozdításában. Az e g y i k az álla
mosított vállalatok központilag f e l i s m e r t érdeke /s hasonlóan eHhez az állami és szövetkezeti gazdaságok hasonló igénye/ a külföldi műsza
k i i r o d a l o m eredményeinek megismerésére, másrészt a s z o c i a l i s t a társa
dalmi-gazdasági r e n d s z e r r e való áttéréssel az a lehetőség, hogy a do
kumentáció ügyét központi rendelkezésekkel l e h e t m e g s z e r v e z n i . 2 szük
séglet hatása a l a t t és a megváltozott társadalmi-gazdasági r e n d s z e r ben a d t a k i a kormány I 9 4 9 . június 29-ón 4118/1949/136.Korm.sz. rende
letét a dokumentációs tevékenység országos megindításáról és annak központi hálózatáról. /A r e n d e l e t cime: Az Országos Dokumentációs Köz
pont létesítése és szakmai dokumentációs központok szervezése./ A r e n d e l e t a dokumentáció ügyének országos gondviselésére Országos Dokumen
tációs Központot h i v o t t létre /az országos hatókörű Tudományos Tanács felügyelete a l a t t / az országban folyó vagy megindítandó dokumentációs munkák és s z e r v e z e t e k irányítására, az e z z e l k a p c s o l a t o s f e l a d a t o k k o ordinálására, a munkamódszerek kidolgozására, a dokumentáció ellátásá
hoz szükséges központi f e l a d a t o k / p l . különféle nyilvántartások, ami
l y e n e k főleg a központi folyóirat-KC és az országos forditásnyilván- tartás vezetése/ ellátására, végül a dokumentáció területén szükséges nemzetközi k a p c s o l a t o k központi vitelére.
Dokumentációs feldolgozó f e l a d a t o k a t a r e n d e l e t lényegében nem bízott az Országos Dokumentációs Központra; ezekre Öt szakmai doku
mentációs központ, a műszaki, a mezőgazdasági, az orvostudományi, a közgazdaságtudományi és a könyvtári dokumentációs központ megalakítá
sát r e n d e l t e e l .
206
TÁT 17.évi". 3.szám 1970.március
1.3 A s z e r v e z e t t műszaki i r o d a l m i dokumentáció létrejötte
A műszaki i r o d a l m i dokumentáció h i v a t a l o s s z e r v e z e t e valójában f i l i u s a n t e patrem-ként valósult meg a d e m o k r a t i k u s Magyarországon, még a központi dokumentációs hálózatot kiépitő 4118/1949/136. Korm.sz.
r e n d e l e t e t megelőzően, A társadalmi u t o n megindított műszaki dokumen
tációs munka megszűnése után a műszaki dokumentáció eszméje i g e n rö
v i d időn belül u j a b b , most már h i v a t a l o s támogatásra talált az Orszá
gos T e r v h i v a t a l b a n . A nagyüzemek államosításának 1948 tavaszán tör¬
tént végrehajtása nyomán szükségessé vált, hogy azoknak a d d i g üzemi titokként k e z e l t gyártási eljárásai széles körben ismeretessé válja
nak. Az e s z e l k a p c s o l a t b a n országosan m e g i n d u l t ujitó mozgalom i s gondviselőt kívánt. Ezért az 1949. január 1 - v e l m e g s z e r v e z e t t Orszá
gos Találmányi H i v a t a l /OTH/ feladatává t e s 2 i k a találmányi ügyek i n tézésén kivül az ujitó mozgalom felkarolását és a műszaki s z a k i r o d a l mi tájékoztatási munka megindításét i s . Az OTH keretében megkezdi mű
ködését a dokumentációs és tájékoztatási osztály. Amikor p e d i g 1949 júniuséban az Országos Dokumentációs Központ és a szakmai dokumentá
ciós központok felállításáról szóló minisztertanácsi r e n d e l e t megje
l e n i k , a Műszaki Dokumentációs Központ szervezése az utóbbiak között elsőként megy végbe.
1.4 Műszaki Dokumentációs Központ
Néhány héttel a kormányrendelet megjelenése után a Műszaki Doku
mentációs Központ életrekeltéséről a Gazdasági Főtanács ad k i határo
z a t o t /l628/23/1949.G.F.hat./( amely s z e r i n t a Műszaki Dokumentációs Központot az OTH dokumentációs és tájékoztatási osztályából k e l l meg- s z s r v e z n i , az OTH felügyelete a l a t t . 3 határozat nyomán 1949. szep
tember 1-én külön országos szervként megkezdi működését a Műszaki Do
kumentációs Központ /MüDK/, amelynek f e l a d a t a mindjárt k e z d e t b e n naa- csak operatív munkák végzése, hanem a műszaki dokumentáció terén o r szágosan folyó munkák koordinálása i s . Feladatköre u g y a n i s a G.F. h a tározata s z e r i n t a következő: "A szakterületen végzendő dokumentáció kiépítése, az a r r a a l k a l m a s személyek munkába bevonása, a f e l d o l g o z o t t anyag összegyűjtése ós nyilvántartása, a dokumentációt végző s z e r v e k és személyek működésének koordinálása, referálőlapok és egyéb szolgáltattok kiépítése, forditási osztály létesítése." E nagyobb horizontú f e l a d a t o k / p l . az egyas i p a r i tárcák területén a műszaki d o kumentációs tevékenység kiépitése és koordinálása/ ellátásának b i z t o sítása a G.F. 1949. szeptember 8-1 határozatában /170/9/1949.sz.hat./
a Műszaki Dokumentációs Központot az Országos; T e r v h i v a t a l /OT/ közvetlen felügyelete alá h e l y e z i . Hogy p e d i g a' munkájához szükséges s z a k i r o d a l mi bázissal ellássa, a Központi Technológiai Könyvtárat a MüDK-hoz c s a t o l j a . 1952-ben azután a Műszaki Dokumentációs Központ és Központi Technológiai Könyvtár elnevezésű műszaki dokumentációs és könyvtári intézményt a minisztertanácsnak a könyvtárügy fejlesztéséről 1952. má
j u s 14-én k i a d o t t határozatával Országos Műszaki Könyvtár név a l a t t újjászervezik, és 1952. július 1 - v e l az ÖT-tál a'Népművelési M i n i s z térium felügyelete alá h e l y e z i k .
207
POLZOVICS I . : A műszaki-gazdasági tájékoztatás fejlődése
1.5 Szakkönyvtári hálózatok kiépülése
Ettől kezdődően átmenetileg a műszaki i r o d a l m i dokumentáció v i telére és szervezetére könyvtári szempontok nyomták rá a bélyegüket:
éveken keresztül a dokumentációt kizárólag a könyvtári munka része
ként, könyvtári tájékoztatásnak tekintették, és i l y módon e l m a r a d t a szoros értelemben v e t t i r o d a l m i dokumentációs f e l a d a t o k személyi és d c l o g i fejlesztése. Fejlődés következett be azonban a szakkönyvtári hálózatok területén, amelyeket ettől az időtől kezdve országosan k " i - f e j l e s z t e t t e k , és amely szakkönyvtári hálózatok vállalati és 30k e¬
s e t b e n középszinten i s a s z a k i r o d a l m i tájékoztatás bázisaiként v o l t a k később felhasználhatók. Ebben az időben a l a k u l t a k k i az i p a r i tárcák műszaki termelési könyvtári hálózati alközpontjai i s , ameTyek azonban sajátos módon a s z a k i r o d a l m i tájékoztatás igényeire t e k i n t e t t e l , fő f e l a d a t u k a t már alapításuktól kezdődően nem a szakkönyvtári hálózat irányításában, hanem dokumentációs és fordítási munkák o p e r a tív ellátásában látták. Hevüket i s munkájuknak ez a j e l l e g e határoz
t a meg, ée i g y működnek ma a KGK Műszaki Tudományos Tájékoztató Inté
zete /i£Gü MTTI/, a NIM Dokumentációs és Forditó Irodája /ÜIMDQE/ és az építésügyi Tájékoztatási Központ . Ezekben a tájékoztatási tárca-intézetekben a műszaki termelési könyvtári hálózat alközponti f e l a d a t a i m i n t az intézet v a l a m e l y osztályához k a p c s o l t teendők csak s z i n t e másodsorban k a p t a k h e l y e t .
1.6 vállalati, intézeti tájékoztatási s z e r v e k létrejötte
A vállalatok, a kutató-és fejlesztő intézetek keretében a műsza
k i tájékoztatási igények ellátására tájékoztatási 3 z e r y e k /dokumentá
ciós c s o p o r t o k , forditó c s o p o r t o k s t b . / alakultak.'Eméll'ett az inté
z e t e k és vállalatok szakkönyvtárai i a végeztek b i z o n y o s jellegű doku
mentációs feldolgozó és szolgáltató tevékenységet.
S o k f a j t a igény é3 kezdeményezés j e l e n t k e z e t t tehát az 1950-es é¬
vekben a műszaki i r o d a l m i tájékoztatás előmozdítására, ezek azonban különböző h e l y e k e n , egymással nem koordináltan jöttek létre. I l y mó
don az 1960-as évekre jelentékeny ráfordítással, számos h e l y e n f o l y t az országban műszaki dokumentációs feldolgozó és közreadó tevékeny
ség, amelyet kellően nem koordináltak, és ezért a munkában felealeg.es párhuzamosságok i s k e l e t k e z t e k , másrészről p e d i g a s z a k i r o d a l m i tájé
koztatás egyee szakterületein fehér f o l t o k m u t a t k o z t a k .
1.7 A rendezés szükségessége: az OMFB irányitói hatásköre
1962-ben a kormányzat a h e l y z e t rendezési szükségességének f e l ismerésével az a k k o r létrehozott Országos Műszaki Fejlesztési B i z o t t ság /OMFB/ feladatává t e t t e a műszaki tájékoztatási tevékenység o r - ezágos irányítását. E f e l a d a t g y a k o r l a t i ellátása érdekében a MűvelŐ-
TMT 17.ávf. 3.szám 1970.március
désügyl Minisztérium hatásköréből az OMÍB felügyelete alá h e l y e z t e a magyar műszaki i r o d a l m i tájékoztatás e g y i k legnagyobb intézményét, az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központot, Az OMFB már 1962-ben megszervezte a Dokumentációs Állandó Bizottságot, amelynek feladatává t e t t e a s z a k i r o d a l m i tájékoztatást érintő kérdések f e l d o l gozását és ennek alapján tanulmányok, j a v a s l a t o k , t e r v e z e t e k előké
szítését. Jó másfél évi körültekintő munkával létrejött a MUszakl I - r o d a l m l Tájékoztatás Országos Rendszere ás S z e r v e z e t e clmü koncepció, a m e l y e t az OMFB 1963. október 2 6- i plenáris Ülésén e l f o g a d o t t . Ez a koncepció mérte f e l a s z a k i r o d a l m i tájékoztatás iránti társadalmi és gazdasági szükségleteket, állapította meg az ezek kielégítésére s z o l gáló teendőket, éa d o l g o z t a k i - a külföldi t a p a s z t a l a t o k f i g y e l e m b e vételével i s - a magyar műszaki i r o d a l m i tájékoztatás rendszerét és
szervezetét. ,
1.8 Az a j gazdasági mechanizmus információs követelményei
Az 1968-tól a l a p o s előkészítő munkával b e v e z e t e t t u j gazdasági mechanizmus a kizárólagos központi tervlebontásos r e n d s z e r h e l y e t t a gazdálkodó egységek önálló gazdálkodását erősítvén meg, a d o l o g t e r mészetéből folyóan f o k o z o t t a n s z o r u l információk igénybevételére, a¬
melyek egy részét a s z a k i r o d a l o m , i l l e t v e a műszaki-tudományos szak¬
i r o d a l m i tájékoztatás szolgáltathatja. E z t az alapvető tényt az USZiíS EB-nek a gazdasági mechanizmus reformjáról 1966. május 25-én közzétett határozata és az Kpamk mellékleteként k i a d o t t Irányelvek idejében felismerték, a utóbbiak ezért az információs r e n d s z e r " f ' e j - lesztése követelményeinek külön f e j e z e t e t szántak.
1.81 Az MSZEP ZB Irányelvei
Az Irányelvek alapvető igénye, hogy a gazdasági döntések minden f o k o n az eddiginél m e g a l a p o z o t t a b b a k l e g y e n e k . A döntések előkészitá- séhez különféle információk szükségesek. Ezek részben az irányító s z e r v e k és a vállalatok belső információiból, részben s t a t i s z t i k a i és pénzügyi /számviteli/ adatokból, azaz un. belső információkból áll
nak, másrészt azonban az u n . külső információkból származnak, amelyek között lényeges h e l y e t f o g l a l n a k e l a s z a k i r o d a l m i információit. Az Irányelvek az információkat igénylő szervek kát fő csoportját külön
böztetik meg: a gazdaságirányítási /vagy központi/ szervekét és a vállalati szervekét.
l.BZ A gazdaságirányítás információs követelményei
A gazdaságirányítás központi döntéseit o l y a n információkkal k e l l
• e g a l a p o z n i , amelyek azok előkéseitésáhes megbízható a d a t o k a t és l o - 209
POLZOVICS I.í A műszaki-gazdasági tájékoztatás fejlődése
m e r e t e k e t szolgáltatnak. Az információknak egyaránt k i k e l l t e r j e d n i ük a műszaki, műszaki-gazdasági, piackutatási, közgazdasági és társa
d a l o m p o l i t i k a i i s m e r e t e k r e . Közülük a müBzaki és műszaki-gazdasági információk körében az Irányelvek külön k i e m e l i k :
a/ a vezető országok f o n t o s a b b iparágainak fejlődési tendenciái
r a ;
b/ a tudomány ée a műszaki fejlődés szempontjából hazánkban szám
ba jövő alapkutatások f o n t o s a b b eredményeire és fejlődési tendenciái
r a ;
c/ a műszaki fejlődés tartós tendenciáira / t r e n d j e i r e / ;
d / a jelentősebb u j termékekre, anyagokra és helyettesítő anya
g o k r a ;
e/ népgazdasági jelentőségű u j technológiai eljárásokra és f / a főbb népgazdasági ágak, i p a r c s o p o r t o k és iparágak műszaki színvonalának alakulására, belső struktúrájára, teljesítményére és termelésének alakulására vonatkozó információkat.
1.83 A vállalatok információs igényei
A vállalatoknak a műszaki fejlesztés területén elsősorban a gyártmány- és a gyártástejlasztés az előtérben álló f e l a d a t u k . Ennek elérésére a vállalataknak rendelkezniük k e l l műszaki, műszaki-gazda
sági éB gazdasági információkkal, amelyek a gyártmányok műszaki szín
vonalára, az egyes technológiák fejlődésére és m i n d e n k o r i állására, továbbá a gyártmány- és gyártásfejlesztés irányaira v o n a t k o z n a k . A vállalatoknak az e r r e vonatkozó információk alapján k e l l fejlesztési és termelési döntéseiket előkészíteniük.
1,84 Intézkedések az Információs r e n d s z e r továbbfejlesztésére. - A GB Irányelvei
Az Információk, esetünkben a s z a k i r o d a l m i Információk f o k o z o t t a b b igénybevételére és ezek jellegére és rendeltetésére vonatkozó direktívák m e l l e t t - a m e l y e k e t az MSZMP KB Irányelvei külön f e j e z e t ben r e n d s z e r b e f o g l a l t a k - ugyancsak még 1966-ban /december hóban/ a Gazdasági Bizottság külön határozatban. I l l e t v e az ahhoz fűzött m e l lékletben összeállította a z o k a t a szempontokat, amelyek s z e r i n t a mű
szaki-gazdasági és a gazdasági p i a c i információk szolgáltatását vagy rendelkezésre állását a gazdaságirányitő és a gazdálkodó s z e r v e k ré
szére biztosítani k e l l . Az Irányelvek e t e k i n t e t b e n különbséget t e s z nek az állami s z e r v e k részére szükséges információk és a vállalatok tájékozódásához kivánatos információk biztosítása között.
TMT 17.évf. 3.szám 1970.március
1.85 Az állami s z e r v e k információs s z e r v e z e t e
Az állami s z e r v e k n e k , elsősorban a gazdaságirényitó s z e r v e k n e k maguknak k e l l kialakítaniuk tájékozódásuk o l y a n s z e r v e z e t i formáit, amelyek saját döntéseik előkészítésére a l k a l m a s a k . A mlniaztériümők- nak, országos főhatóságoknak saját információs tevékenységükkel kap
c s o l a t o s elgondolásaikat az egész tevékenységükre vonatkozó e l g o n d o lásaikkal összhangban k e l l kiképezniük. Az információs s z e r v e z e t e k nek a l k a l m a s a k n a k k e l l lenniök nemcsak az információk felkutatására és az igényeknek megfelelő feldolgozására, hanem elemzésére i s . E s z e r v e z e t e k e t a specializáció követelményei s z e r i n t k e l l információs feladatkörökkel ellátni, azaz a lehetőség s z e r i n t e l k e l l kerülni, hogy az egyes s z e r v e k párhuzamos Ínformációfeltáró és -feldolgozó munkát végezzenek. A gazdaságosság szempontját sem szabad f i g y e l m e n
kívül h a g y n i o k , s ezért messzemenően támaszkodniok k e l l a szakba vá
gó információs szakintézmények munkájára.
1.86 Ailegfelsőbb irányító s z e r v e k tájékoztatása
Az MSZMP KB Irányelveiben említett központi információs r e n d s z e r ennél a körnél /azaz a z állami s z e r v e k információs szervezeté
nél/ nyilvánvalóan magasabb s z i n t e k r e i s k i t e r j e d . A központi tájé
koztatás legfelsőbb f o k o n álló címzettjei u g y a n i s nem a minisztériu
mok, hanem a párt, a kormány ós néhány országos hatáskörű főhatóság /a minisztóriumok" e z t a legfelsőbb s z i n t e t csak második f o k o n köve¬
t i k / . Ha a tájékoztatási s z e r v e z e t e t minisztériumi s z i n t e n épitenék csak k i , a k k o r nyilvánvalóan a legfelsőbb gazdaságlrányitő s z e r v e k tájékozódásához szükségeB információs s z e r v e z e t még nem f o g r e n d e l k e zésre állni. Más s z o c i a l i s t a országokban ezért a z t t a p a s z t a l j u k , hogy az u n . központi tájékoztatás f e l a d a t a i t e g y e t l e n vagy már müködŐ.vagy ebből a célból életre k e l t e t t központi tájékoztatási s z e r v működésé
v e l biztosítják. A SB-Irányelvek erről az igényről ős kielégítéséről azonban nem intézkedtek.
1.87 A vállalatok r e n d s z e r e s ellátása információkkal
A GB-Irányelvek a vállalatoknak információkkal való ellátása t e kintetében szintén abből i n d u l n a k k i - m i n t a gazdaságlrányitő s z e r veknél - hogy saját tájékozódásukért a vállalatok maguk felelősek.
Ennek megszerzéséhez szabad k e z e t k e l l kapni!ók', bár i t t i a célszerű, ha f i g y e l e m m e l vannak a munkamegosztásból származó előnyökre. Az I ¬ rányelvek felsorolják a z o k a t a lehetőségeket, a m e l y e k k e l a vállala
t o k tájékozódásuk során élhetnek, úgymint saját p i a c i t a p a s z t a l a t a i k a t és k a p c s o l a t a i k a t , saját vagy más vállalatokkal közösen végzett dokumentációs munkájukat és piackutatásokat, az állami szervektől k a p o t t r e n d s z e r e s és e s e t i információkat, továbbá a s z a k i r o d a l m i tájé
koztatással, a piackutatással és gazdaságku tatással foglalkozó b e l -
PCLZCVICS X.t A műszaki-gazdasági tájékoztatás fejlődése
földi és külföldi intézeteit kiadványait és e g y e d i megrendelésre nyúj
t o t t szolgáltatásait.
1.88 Az információs r e n d s z e r szervezése és koordinálása
Az információé r e n d s z e r , s ezen belül a műszaki-gazdasági i n f o r mációs s z e r v e z e t működésben tartásának és fejlesztésének optimalizá
lása érdekében ugyanezek az Irányelvek szükségesnek tartják:
a/ az információs szakintézmények tevékenységi körének o l y a n bő
vítését, amely s z e r i n t a vállalatok ée egyéb intézmények belső i n f o r mációs szolgálatának kiépítésében hatékonyan t u d j a n a k tanácsadóként közreműködni /információs ügyvitelszervezési feladatkör/;
b / o l y a n koordinációs feladatkör ellátását, a m e l l y e l az informá
ciós szakintézmények és a már meglévő, v a l a m i n t a jövőben kiépítendő egyéb információs s z e r v e z e t e k a megengedhető mértéket meghaladó pár
huzamos információs munkáját megfelelően irányítani tudják /koordiná
ló feladatkör/;
c/ különféle gépi berendezések és eszközök igénybevételét, ame
l y e k n e k használatát az információs r e n d s z e r mennyiségi és minőségi fejlesztése szükségessé t e s z i /információs gépesítési feladatkör/.
1.89 A fejlesztés finanszírozása
A GB-Irányelvek változást h o z t a k a kifejlesztendő információs s z e r v e z e t információs szakintézményeinek gazdasági fenntartási elvé
ben i s . 1949-től, az információs központok életrekeltésátői kezdve a*
információügy kormányzati irányításában ugyanaz az e l v érvényesült, m i n t általában a művelődéspolitikában. E s z e r i n t a s z a k i r o d a l m i i n f o r mációk intézményes feldolgozása és szolgáltatása éppenugy állami f e l adatnak minősült, m i n t p l . az oktatás. Ezeknek az állami funkcióknak l e h e t n e k ugyan u n . tárcabevételei / p l . a felső- és középfokú oktatás t a n - és vizsgadíjai, az információé szolgáltatások árbevételei/, de e¬
zek nem biztosítják ée nem i s biztosíthatják a vonatkozó intézmény fenntartását: erről az állami költségvetésben k e l l gondoskodni.
Az Irányelvek s z a k i t e z z e l az e l v v e l , és az információs intézmé
nyekre az önfenntartó gazdálkodási r e n d s z e r t Írja elő, a m e l y e t az e¬
gyes intézmények f o k o z a t o s a n t a r t o z n a k Bagvmlósitani. Csak a kormány
s z e r v e k tájékoztatására szolgáló információs intézményeknél t e s z k i vételt, amelyeket részben vagy egészben a jövőben i s a költségvetés
e i ! k e l l finanszírozni / 5 / .
212
TMT 17.évf. 3.szám 1970.március
1.9 A -tudománypolitika ás a kutatás információigényei
A h a z a i műszaki-gazdasági tájékoztatás kezdettől f o g v a az I p a r i termelésre /és műszaki fejlesztésre/ v o l t orientált. Már a Záplány
ié l e elgondolásban " i p a r i dokumentáció" megvalósítása s z e r e p e l t , 1949- ben Műszaki Dokumentációs Központot s z e r v e z t e k , később a kiépített mű
szaki-termelési könyvtárhálózatba épült be a műszaki-gazdasági i n f o r mációs tevékenység ellátása i s . A műszaki i r o d a l m i dokumentáció r e n d szeréről és szervezetéről szóló 1963. évi CMPB-koncepció i s lényegé
ben a termelő vállalatokon és i p a r i /nem az MTA, hanem az i p a r i tár
cák felügyelete a l a t t működő/ kutatóintézeteken nyugvó, az i p a r i m i nisztériumok tércaközpontjai által közvetlenül, országosan p e d i g az OMKDK által módszertanilag irányított s z e r v e z e t e t rögzített, [iem vál
t o z t a t t a k , csak lazítottak ezen a h e l y z e t e n a GB 1966. évi Irányelvei, amelyek az információs tevékenység továbbfejlesztése sorén az e d d i g k i a l a k u l t információs s z e r v e k k e l számolnak, és a koordinációt közöt
tük Önmagukra bizzák, "lehetőleg ugy", hogy a műszaki-gazdasági s z a k i r o d a l m i tájékoztatás tekintetében a Koordinációs c e n t r u m az OMKDK l e g y e n .
Mindezek következtében a műszaki-gazdasági tájékoztatás a l a p j a i ban máa képet m u t a t Magyarországon, m i n t p l . a Szovjetunióban. O t t a Tudományos Akadémia v o l t a z , amely a tudományos kutatás információ
igényeinek kielégítése céljából a tudományos és műszaki tájékoztatás országos szintű ellátására 1952-ben a T I M I I /Vazeszojuznüj i n s z t i t u t n a u c s n o j i t e h n i c s e s z k o j i n f o r m a c i i = öasz-BZÖvetségi Tudományos ás Műszaki Tájékoztatási Intézet/ létrehozását kezdeményezte / 6 / . Ennek megfelelően ez a központi tudományos éa műszaki tájékoztatási intézet a természettudományok információs szolgálatának kifejlesztésével k e z d ¬ t e meg tevékenységét, és ezekre f o k o z a t o s a n építette r á a műszaki t u dományok információs ellátását. A Szovjetunióban tehát az információs tevékenység egyaránt orientált az elméleti éa az a l k a l m a z o t t tudomá
n y o k r a .
Eománia nem ugyanazon az u t o n , m i n t a Szovjetunió, de szintén e l j u t o t t a természettudományok információigényeinek kielégítéséhez. I n duláskor /1949-ben/ i t t i a a t e r m e l i i p a r igényei szabták meg az i n formációs intézmények szervezetét ás tevékenységi körét, de 1963-ban külön dokumentációs központot létesítettek a tudományos kutatás igé
n y e i n e k kielégítésére /CDS = C e n t r u l de Documentare S t i i n t i f i c e a l A- c a d e m i e i R e p u b l i c i i S o c i a l i s t e Románia = Tudományos Dokumentációs Központ/.
Magyarországon m i n d e z z e l Bzemben a tudományos kutatást kiszolgá
ló információs szervezetről nem történt gondoskodás. Az Akadémia e l nökének az MTA könyvtárhálózatának f e l a d a t a i t és működését szabályo
zó 3/1960. MTA /A.K.20./ az. utasítása ugyan u t a l a dokumentációs tevékenységre i s , de ez az utalása csak a n n y i , hogy az MTA Könyvtára az Akadémia felügyelete alá tartozó kutatóintézetek, katatócsoportok, kutatólaboratóriumok, vállalatok könyvtárainak és az intézetekben f o l y t a t o t t dokumentációs tevékenységnek hálózati központja.'
S z e r v e z e t t természettudományi információs tevékenység azonban - az egészen r i t k a kivétsleket ebből a szempontból j o g g a l mellőzve -
213
POLZOVICS I . : A műszaki-gazdasági tájékoztatás fejlődése
sem a tudományos kutatóintézetekben, sem a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtáréban nem i n d u l t meg. Utóbbi 10 év óta f i g y e l e m m e l kíséri éa i g e n értékes, kéthavi megjelenésű információé kiadványban i s m e r t e t i a tudományszervezés szakirodalmát, ez az információs tevékenység azon
ban nem természettudományi, hanem társadalomtudományi /szervezéstudo
mányi/ jellegű és tartalmú. Az Akadémiának és intézményeinek, v a l a m i n t kutatóinak, nemkülönben az egyetemi intézeteknek és tanszékeknek a tartózkodására a s z e r v e z e t t formában működtetendő természettudomá
n y i h a z a i információa szolgálatoktól magyarázatul szolgálhatnak ERDEY- GRUZ T i b o r következő megállapításai: "sok esetben e l e v e érdektelennek látszó felfedezések, u j tudományos eredmények o l y a n g o n d o l a t o k a t éb
r e s z t e n e k , amelyek megtermékenyítik az u j alkotásokra törekvő munkát, i l l e t v e o l y a n meglepő irányba t e r e l i k a műszaki fejlődést, a m i l y e n r e bármilyen Jól s z e r v e z e t t információs szolgálat nem i s g o n d o l h a t . Fo
k o z o t t mértékben érvényes ez az alapkutatásokra. Az e z z e l foglalkozók semmiképpen nem h a g y a t k o z h a t n a k akármilyen jól s z e r v e z e t t o l y a n i n formációs szolgálatra, amely kiválogatja az alapkutatás számára a meg
felelő információt. Részükre csak o l y a n információs szolgálat hasznos, amely a tudományág minden eredményéről, válogatás nélkül informál. I ¬ l y e n - minden tudományos eredményről beszámoló - információs r e n d s z e r t képeznek az egyes tudományágak referáló folyóiratai, amelyeknek f e n n tartása azonban óriási erőfeszítést, hatalma.3 munkaerőt és költséget igényel. Ma már a legtöbb tudományágban a világon csak két-három /többnyire orosz és a n g o l / teljességre törekvő referáló folyóirat v a n . I l y e n e k magyar nyelvű kiadása l e h e t e t l e n , mert messze meghaladná e- rőinket."/7/
A h a z a i természettudományi információs s z e r v e z e t n e k i g y m u t a t k o zó hiánya kétségtelenül kedvezőtlen hatással v o l t mind a tudományos kutatások információellétottaágára, mind a h a z a i kutatások irányítá
séra. Különösen érezhetővé válnak ezek a fogyatékosságok n a p j a i n k b a n , amikor mind ésszerűségi és hatékonysági, mind gazdasági mérlegelések
ből uralkodóvá vált az a vélemény, hogy akar a l a p - , akár fejleaztési kutatásokat kutatóhelyeink csak egyes szakterületeken f o l y t a s s a n a k , egyébkent p e d i g a külföldi tudományos haladás r e n d s z e r e s f i g y e l e m m e l kisérésével, azok eredményeit vegyék át. a szükséghez mért k i s e b b mértékű adaptációs kutatásokkal kiegészítve. E z t az u j szemléletet f e j e z i k k i az MSZMP KB 1969. június 2 6 - i Tudománypolitikai irányel
v e i / 8 / .
A kutatási p o l i t i k a ez u j irányára t e k i n t e t t e l terméezetesen u j megvilágításba k e l l kerülnie a r e n d s z e r e s természettudományi Informá
ciós munkának, mert anélkül megnyugtatóan sem a kutatandó szakterűle
t e k /kérdések/ nem jelölhetők k i , tehát központi kutatáspolitika nem alakitható k i , sem p e d i g a külföldi fejlődés eredményei nem vehetők számba ahhoz, hogy az adaptációs kutatások a megfelelő kiindulási s z i n t e k e n megkezdhetők ős folytathatók legyenek. A kutatási informá
cióa tevékenységnek e z t a megnövekedett szerepét a Tudománypolitikai irányelvek iá kifejezésre juttatják, egy rövid p o z i t i v és két nega
tív megállapítással. A p o z i t i v megállapítás: "Az irányitásnak i g e n f o n t o s eleme, feltétele a kutatási információ." A két súlyos negatív, de t a g a d h a t a t l a n megállapítás p e d i g : 1 . "A felső /kormány/ szintű i - rányltáshoz szükséges, a l e g f o n t o s a b b kutatási f e l a d a t o k r a éa eredmé
nyekre vonatkozó információk J e l e n l e g nem biztosítottak." 2. "A k u t a tóhelyek tudományos informáltsága ée annak feltételei a l a t t a marad
nak a korazerü követelményeknek.'' / 9 / 214
TMT 17.évf. 3.szám 1970.március
Mindezekre t e k i n t e t t e l nyilvánvaló, hogy a tudománypolitikai és a kutatási információügy terén ma tapasztalható hazai hiányosságok felszámolása i s előtérbe kerül, s hazánk ezen a területen i a meg f o g
j a valósítani a z o k a t az információs szolgálatokat, amelyekben egyes h a l a d o t t a b b külországokkal szemben - a műszaki-gazdasági információ
ügy h a z a i kiépítettsége ellenére - e l m a r a d t u n k .
2 A HAZAI MŰSZAKI-GAZDASÁGI SZAKIRODALMI TÍJÉKOZTATÍS MAI HELYZETE ÉS FfBB MUTATÓI
2.1 S z e r v e z e t e
Az országos információs r e n d s z e r továbbfejlesztéséről szóló 1966. évi flB-Irányelvek alapelvként mondották k i , hogy "a s z e r v e z e t i formák a jelentkező szükségletek kielégítésének megfelelően a l a k u l j a nak", továbbá, hogy lehetővé k e l l t e n n i "az információs s z e r v e z e t e k alakulásának rugalmasságát", végül, hogy óvakodni k e l l "a t u l s z e r v e - zéstől és a s z e r v e z e t i k e r e t e k megmerevítésétől". E m e l l e t t azonban kimondották az Irányelvek a z t l a , hogy u j "önálló információs intéz
ményeket a mai körülmények között csak a legritkább e s e t e k b e n i n d o k o l t létrehozni'', továbbá, hogy "a már k i a l a k u l t információs és p i a c kutató s z e r v e z e t e k n e k " nagyobb s z e r e p e t célszerű j u t t a t n i . Ezek az információs s z e r v e k az Irányelvek megjelölése s z e r i n t a műszaki-gaz
dasági tájékoztatás területén az OMKDK és az egyes minisztériumok i n formációs és dokuasr.táclós szakintézményei, továbbá a s z e r v e z e t bőví
tése során a kutatóintézetek, tervezőirodák és az e r r e a l k a l m a s nagy
vállalatok információs részlegei. Mindezek azonban az Irányelvek s z e l lemében nem a l k o t n a k egy információs h i e r a r c h i k u s s z e r v e z e t e t , hanem információs szakintézmények egymástól függetlenül működő csoportját, amelyek között ugyan munkamegosztásra k e l l törekedni, a koordinációt azonban e szerveknek önmaguknak k e l l ellátni, "lehetőleg ugy", hogy a koordinációs c e n t r u m a műszaki-gazdasági s z a k i r o d a l m i tájékoztatás területén az OMEDK l e g y e n . Mindebből kitűnik, hogy a műszaki-gazdasá
g i tájékoztatás országosan egybefüggő h i e r a r c h i k u s szervezetének meg
valósítására való törekvés a gazdaságirányítás u j rendszeréhen már nem időszerű.
Ugyanakkor a régi, 15 éves múltra visszatekintő műszaki-termelé
s i könyvtári hálózat Í B ez idő s z e r i n t átalakítás előtt áll. Átszer
vezésének legfőbb i n d o k a az e d d i g i s z e r v e z e t központi' irányításának - hatósági hatáskör hiányából folyó - elégtelensége /az OMKDK a d o l o g természetéből folyóan nem l e h e t képes az i p a r i minisztériumok felügye l e t e a l a t t működő szakkönyvtárak működésére és fejlesztésére irányitő befolyást g y a k o r o l n i / . Ezért a műszaki-gazdasági szakkönyvtárügy terű létén nem e g y e t l e n műszaki-termelési könyvtári hálózat látazlk kivána t o s n a k , hanem az öt i p a r i tárca /KGM, NIM, ÉTI, KIM, KPM/ s z e r i n t k i alakított Öt tárcahélúzat, amelyek mindegyikében a szakkönyvtárügy fejlesztéséért ás működtetéséért maguk a m i n i s z t e r e k v i s e l i k a f e l e ¬ lőeséget, és felügyeleti hatósági irányító jogkörüket vagy közvetle
nül, minisztériumi s z e r v e i k utján gyakorolják, vagy p e d i g - a h o l a l -
215
POLZOVICS I . i A müszaki-gazdasági tájékoztatás fejlődése
kalmas tájékoztatási tárca-szakintézmények működnek - ezekre az i n formációs szakintézményekre ruházzák át. Ez utóbbiak azonban e k k o r minisztériumi felügyeleti hatósági jogkörben fognak eljárni. így há
rom i p a r i minisztériumnál - és a Mezőgazdasági é3 Élelmezésügyi M i nisztériumnál i s - feltehetően azonos l e s z a minisztériumi központi információs szakintézmény és a szakkönyvtári hálózati központ /most már nem alközpont/, azonos marad a koordinációs centrum i s /az OMKDK/, de utóbbinak a szakkönyvtárügy területén i s csak m e t o d i k a i tanácsadó szerepe marad, hasonlóan információs koordinációs centrumként betöl
tött nem hatósági jellegű szerepéhez. Ez a szakkönyvtári m e t o d i k a i tanácsadd feladatköre azonban területileg bizonyos mértékig i t t i s tágul, mert hivatása l e s z a jövőben az együttműködés m e t o d i k a i elő
mozdítása a műszaki-gazdasági szakkönyvtári hálózatok és egyéb szak
könyvtári hálózatok /mezőgazdasági, akadémiai, felsőoktatási, népmű
velési s t b . / között i s . Végül a vállalatokban és intézetekben működő szakkönyvtárakra, m i n t a műszaki-gazdasági szakkönyvtárügy h e l y i bá
zisára, legnagyobbrészt továbbra i s a könyvtári j e l l e g l e s z jellemző, s csak k i s hányadukban minősülnek ezután i s vállalati, i l l e t v e inté
z e t i tájékoztató irodáknak.
2.2 összefoglaló adatok az információs szakintézmények é3 s z e r v e k tevékenységé rc5_f
M i v e l a műszaki-gazdasági s z a k i r o d a l m i információs tevékenység felmérésére t e r v e z e t t egységes beszámoló r e n d s z e r még nem került k i adásra, nehéz képet a l k o t n i az információs szakintézmények és egyéb információs s z e r v e k m i n d e n k o r i működési eredményeiről. Az alábbiak
ban ezért különböző u j a b b időszakokból származó a d a t o k r a a l a p i t v a , és csak nagy v o n a l a k b a n vázolt, hozzávetőleges átfogó képet l e h e t ad
n i az információs szervekről és tevékenységükről.
2.21 Információs szakintézmények
A műszaki-gazdasági s z a k i r o d a l m i tájékoztatás területén az i n formációs tevékenység zömét az OMKDK és három i p a r i tárca informáci
ós központi szakintézménye: a KSM M l T I . a NIMDOg és az ÉTK látja e l . Közülük az OMKDK az ország e g y i k legnagyobb"nyilvános szakkönyvtára i s , információs feladatköre p e d i g elsősorban a k e r e s k e d e l m i f o r g a l o m ban kapható s z a k i r o d a l m i tájékoztatásra t e r j e d /bár a f i l m - és a u d i o vizuális tájékoztatással i s f o g l a l k o z i k / . A tárcák központi szakintéz
ményeinek közepes nagyságú szakkönyvtárai széles körű nyilvános f o r galomra n i n c s e n e k berendezkedve, információs tevékenységük v i s z o n t általában k i s e b b részben v o n a t k o z i k csak a publikált s z a k i r o d a l m i i n formációra, nagyobb részben vállalati i r o d a l o m r a , egyéb, a k e r e s k e d e l m i f o r g a l o m b a n nem kapható dokumentumokról szóló tájékoztatásra, a műszaki propagandára és egyéb funkciókra irányul. Az egyes s z a k i n tézmények létszámadataiból mindezek m i a t t külön k i k e l l emelni a do
kumentációs-információs /beleértve az információs m e t o d i k a i , v a l a m i n t a szakfordítói/ létszámot.
IJÍT 17.é v i . 3.szám 1970.március
A négy intézetben egyú..^?en hozzávetőlegesen 450 fő f o g l a l k o z i k közvetlenül dokumentációs-információs munkával.
2.22 Szakágazati tájékoztatási irodák
A könnyűipari területen 7 szakágazati tájékoztatási i r o d a műkö
d i k , um. a
T e x t i l i p a r i Kutatóintézet Divattervező Vállalat
Bőr-, Cipő- és Szőrmei,ari Kutatóintézet P a p i r i p a r i Kutatóintézet
F a i p a r i Gyártástervező Intézet N y o m d a i p a r i Egyesülés
H e l y i i p a r i Kutatóintézet
Információval foglalkozó létszámuk együttesen k e r e k e n 20 fő, eh
hez járul még k b . 30 könyvtáros.
A KPM területén hasonlóképpen 6 szakágazati tájékoztatási s z e r v látja e l az o p e r a t i v Információs f e l a d a t o k a t . Ezek a
MÍV VATUKI ATUEI MAHART MALÉV P o s t a
információs szolgálatai. Összes információs létszámuk k b . 20 fő.
2.23 Vállalati /intézeti/ tájékoztatási irodák
A vállalatok és intézetek közül becsülhetően k b . 60 h e l y e n műkö
d i k tájékoztatási i r o d a /közülük k b . 25 a műszaki könyvtárral közös s z e r v e z e t t e n / . Ezekben a s z a k i r o d a l m i információval és szakfordítás
s a l foglalkozók létszáma összesen m i n t e g y 200 fő.
217
POLZOVICS I . i A műszaki-gazdasági tájékoztatás fejlődése
2.24- S z a k i r o d a l m i információs tevékenységet i a ellátó vállalati mű
s z a k i könyvtárak
A mintegy 500 vállalati /intézeti/ műszaki könyvtár közül mind
össze 50-4-O-re tehető azoknak a könyvtáraknak a száma, amelyekben b i zonyos s z a k i r o d a l m i dokumentációs tevékenység i s f o l y i k . Ezekben a könyvtárosokon Idvül a dokumentalisták éB forditók együttes létszáma mintegy 60 fő.
2.25 A műszaki-gazdasági információs munkával foglalkozók létszáma összesen
A f e n t i e k s z e r i n t 4 különböző t i p u s u , összesen mintegy 120 i n formációs h e l y e n a müszaki-gazdaaági tájékoztatás területén k b . 700¬
800 fő tevékenykedik. E létszámnak mintegy negyede, tehát megközelí
tően 200 fő szakterületi felsőfokú képesítéssel r e n d e l k e z i k /tehát külföldön meghonosodott, nálunk terjedőben lévő nomenklatúra s z e r i n t információs mérnök, i l l e t v e közgazdász/, további 200-ra tehető a kö
zépfokú képzettaéggel rendelkező dokumentalÍ3ták és állományi s z a k f o r dítók összlétszáma, míg a fennmaradó mintegy 300-400 fŐ könyvtárosi képesítéssel vagy anélkül működik. A feleőfoku azakmai képzettséggel rendelkezők többaőgének az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtártudo
mányi tanazéke által immár három ízben r e n d e z e t t máafél éves, egyen
ként összesen 120 órás felsőfokú dokumentációs s z a k t a n f o l y a m o n kiegé
szítő dokumentációs képesitóst i s n y e r t . Ezek az általában 2-3 éven
ként t a r t o t t t a n f o l y a m o k a l k a l m a s a k nemcsak a még dokumentációs képe
sítéssel nem rendelkező a k t i v információs szakembereket, hanem az u - ténpótlást i s dokumentációs képzéssel és képesítéssel ellátni.
2,3 Az információs s z e r v e z e t tevékenysége és szolgáltatásai
2.31 A s z a k i r o d a l o m f o l y a m a t o s feltárása
Minden információs tevékenység a l a p j a és kiindulópontja a v o n a t kozó s z a k i r o d a l o m f o l y a m a t o s f i g y e l e m m e l kisérése és feltárása lévén, természetes, hogy i l y e n jellegű tevékenységgel valamennyi információs szervben találkozunk. Ez a f o l y a m a t o s feltáró munka e m e l l e t t az i n formációs feldolgozó tevékenységnek legköltséglgér.yesebb s z e k t o r a , egyrészt a vonatkozó s z a k i r o d a l o m volumenéből folyó beszerzőéi költ- eégek, másrészt a b e s z e r z e t t s z a k i r o d a l m i egységekben közölt s z a k i r o d a l m i tételek /döntően a folyóiratcikkek és k o n g r e s s z u s i közlemények/
nagy száma és az azok áttekintésével, válogatáséval éa feldolgozásá
v a l járó i g e n jelentőa munkaigény következtében, végül p e d i g a f e l d o l g o z o t t másodlagOB információk közreadásának é3 vlaazakeresésre a l kalmas tarolásénak további számottevő költségei m i a t t . Mindez a tevé-
TMT 17.ívf. % a z á m 1970.március
kenység a n n y i r a költséges - m i n t f e n t e b b már emiitettük - hogy a k i a d o t t szolgáltatások árbevételében csak k i s részben térül meg. Ezért i g e n f o n t o s népgazdasági követelmény, hogy számos információ"s s z e r v létezése esetén a beszerzési, f i g y e l e m m e l kísérő és f e l d o l g o z d f u n k ciók u g y a n a r r a a s z a k i r o d a l m i forrásanyagra nézve többszörösen ne i s métlődjenek, hanem az u n . párhuzamos feldolgozás csak az egyes szak
területek követelményei által i n d o k o l t esetekben következzék be.
Az OiiPB 1963. évi koncepciójának máig i s ható legjelentékenyebb felismerése és koordinációs e l v e e z t a nem kívánatos többszöri f e l dolgozást a z z a l hárította e l , hogy a t e c h n i k a és a műszaki a l a p t u d o mányok f o l y a m a t o s feltáró és referáló feldolgozását az u n . publikált / 1 0 / s z a k i r o d a l o m /szakfolyóiratok, szabványok, k o n g r e s s z u s i közlemé
nyek, poligráfiák s t b . / tekintetében az OMXDK-ra, a nem publikált s z a k i r o d a l o m , um, különösen p r o s p e k t u s o k , gépkönyvek, katalógusok, k u tatási jelentések, tanulmányuti jelentések, újítások s t b . tekinteté
ben p e d i g a tárcaközpontokra és szakágazati irodákra b i z t a . E z t a mun
kamegosztást az érdekelt s z e r v e k magukévá tették, a i g y megszűnt az a k e z d e t i irányzat, hogy minden egyes újonnan létesülő információs s z e r v lényegileg e g y e t l e n információs forrást: a szakfolyóiratokat d o l g o z z a f e l . Abban a s z a k m a i l a g m e g o k o l t e g y e t l e n esetben p e d i g , a¬
m i k o r - külföldi példák nyomán i s - i n d o k o l t n a k látszott speciális szakterület /az építészet és építőiparok/ t e l j e s szakirodalmának e¬
g y e t l e n információs szakintézmény által ellátott feldolgozása, az OMOX e területen a publikált i r o d a l o m feldolgozásával f e l h a g y o t t , és a szakterűlet t e l j e s információs gondozását az ÉTK-nak engedte át.
Az információs feldolgozó tevékenységnek ez alapozó jellegű mun
kájában 1969-ben a publikált szakirodalomból az ÜMEDX-ban k e r e k e n •>
85 000 referátum és 40 000 címfordítás, a tárcák információs s z a k i n tézményeiben éa azakágazati irodáiban a nem publikált szakirodalomból /beleértve az ÉTK-nál a vonatkozó publikált forrásokat i a / becsülhe
tően 25 000 referátum és 50 000 címfordítás készült. A könnyűiparok területén a szakágazati irodák működésbe lépése óta kétségtelenül mu
t a t k o z i k b i z o n y o s párhuzamos feldolgozás a publikált s z a k i r o d a l o m t e kintetében i s , m e r t i t t a f e l d o l g o z o t t források j a v a része szakfolyó
i r a t , és a feldolgozás során még 1965. évi a d a t o k s z e r i n t / l l / i s k e r e k e n 10 000 referátum és 24 000 címfordítás készült.
A vállalati /intézeti/ információs s z e r v e k saját célra, azaz b e l ső használatra végzett információs feltáró éa feldolgozó tevékenysége tekinteté >en a vállalatok /intézetek/ már az OiiFB-koncepclóban szabad k e z e t k a p t a k . I t t lényegileg a vállalat /intézet/ és dolgozóinak g y o r s és differenciált informálása a cél, s ezért a vállalat a b e s z e r z e t t s z a k i r o d a l m a t információs szervével tetszése s z e r i n t d o l g o z t a t h a t j a f e l . A g y a k o r l a t e téren főleg külföldi ezakfolyóiratok t a r t a lomjegyzékeinek g y o r s lefordítását és házon belüli közreadását, a külföldi s z a k i r o d a l o m válogatott tételeiről címfordítások készítését, a l e g h a l a d o t t a b b formában p e d i g vállalati f e l a d a t o k r a irányított té
mafigyelést valósított meg. Nem r i t k a az a h e l y e s megoldás sem, hogy a vállalati információs s z e r v a h a z a i informáolős szakintézmények azolgáltatásaihói a vállalati p r o f i l t érdeklő információkat gyűjti k i , és belső információs azoIgáitatásaiban e z e k r e h i v j a f e l a válla
l a t i dolgozók figyelmét.
219
POLZOVXCS X.: i műszaki-gazdasági tájékoztatás fejlődése
2.32 A referált s z a k i r o d a l m i információk közreadása
A referáló tevékenység során feltárt információk r e n d s z e r e s köz
readásának két k a l s s z l k u s formája: a referáló folyóirat és a referáló kartonszolgálat hazánkban a műszaki-gazdasági tájékoztatásban egya
ránt e l t e r j e d t . A publikált szakirodalomból készült referátumokat /és cimforditésokat/ az OMKDK 14 ágazati s o r o z a t b a n k i a d o t t h a v i referáló folyóirata, a Műszaki Lapszemle közli /1969-ben összesen k b . 60 000 referátumot és 22 000 cimfordítást/. Az ágazati s o r o z a t o k a t e c h n i k a t e l j e s területét /az ópitészet ós építőiparok kivételével/ és két mű
s z a k i alaptudományt /a fizikát ős a kémiát/ ölelik f e l . Az építésze*
és az épitóiparok területén az ÉTK a referáló folyóiratok kiadását u j gazdálkodási r e n d s z e r életbelépése nyomán megszüntette. A KGM MTTI időszaki kiadványai közül referáló folyóiratnak tekinthető a Kohó- és Gépipari Ujitási Tájékoztató cimü negyedéves és a Kohó- és Gépipari Szabványosítás c. kéthavi dokumentációs kiadvány. A könnyűipar szak
agaza t i irodáiban s z e r k e s z t e t t tájékoztatási kiadványok, v a l a m i n t e¬
gyes vállalatok információs s z e r v e i által k i a d o t t gyorstájékoztatási kiadványok minősülhetnek a f e n t i e k e n felül egészben vagy részben r e feráló folyóiratoknak. Számuk becsülhetően 70-80 körül mozoghat.
Számba jövő referáló kartonszolgálata az OMKDK-nak, az ÉTK-nak éa a KGM MTTI-nek van. Az OMKDK f i g y e l i i k a r t o n- B Z o l g á l a t á b a n 1969-ben 125 000 dokumentációé leirás /referátum és cimforditás/ j e l e n t meg, összesen 2,8 millió A/7 méretű k a r t o n o n . Az ÉTK tőmafigyelő szolgá
l a t n a k n e v e z e t t valójában azonban referáló kartonszolgálatában 1969- ben kb. 15-16 000 publikált és nem publikált s z a k i r o d a l m i forrásról a d o t t dokumentációs leirést A/6 méretű k a r t o n o k o n . Végül a KGM MTTI a k e r e s k e d e l m i f o r g a l o m b a nem kerülő h a z a i és külföldi dokumentumokról j e l e n t e t meg /19&9-ben k b . 20 000 tétellel/ A/6 méretű k a r t o n o k o n r e feráló kartonszolgálatot.
2.33 Információs apparátus és irodalomkutatás! szolgálat
A s z a k i r o d a l o m f o l y a m a t o s feltárása ad lehetőséget a r r a , hogy az i g y rögzített információk sokszorosított referáló k a r t o n o k o n informá
ciós kartotéktarakban r e n d s z e r e s e n tárolva forrásul szolgáljanak az esetenként ellátandó irodalomkutatási tevékenységhez. A legnagyobb i n formációs kartotéktára az országban az OMKDK-nak van, a h o l a saját feldolgozó munka eredményeként k b . 2,8 millió, külföldi referáló k a r tonokból p e d i g 1,2 millió k a r t o n áll az ETO j e l z e t e i s z e r i n t r e n d e z e t t e n az irodalomkutatás rendelkezésére. Az építészet és épitóiparok szakterületeiről információs kartotéktára van az ÉTK-nak, a k s r e s k e - d e l m i f o r g a l o m b a nem kerülő dokumentumokról és külön a gyári értesí
tésekről /prospektusokról/ p e d i g a KGM UTTI-nek. Információs kartoték
tárakat építenek k i egyes nagyvállalatok információs s z e r v e i i s . Az Információs apparátus azonban nem merül k i a kartotóktárakban, hanem eszközei a referáló folyóiratok i n d e x e i , az u n . indexmüvek, v a l a m i n t a fejlődés előrehaladtával computerek memóriaegységeiben tárolt i n formációk i s . Az OMKDK állományában ez idő s z e r i n t mintegy 500 ktilföl-
220
TMT 17.évi. 3.szám 1970.március
d l referáló folyóirat és indexmü szolgálja az irodalomkutatás céljait.
Computeréé s z a k i r o d a l m i információtárolás Magyarországon még nem v a lósult meg.
Az információs apparátus birtokában az információs s z e r v e k meg
keresésre, megadott témákra orientált szakirodalom-kutatásokat vál
l a l n a k . Az i l y s n igények jelentékeny része a nagy információs s z a k l n - tézményeknél j e l e n t k e z i k /egyenként évi többszázas nagyságrendben az OMKDK-nál, a KGM MTTI-nél, a SIMDOK-nál és az ÉTK-nól/, de i r o d a l o m kutatás f o l y i k a vállalati /intézeti/ információs szervekben i s , a¬
kár a maguknál gyűjtött információs források felhasználáséval, akár akként, hogy munkatársaik kutatás céljából a nagy információs s z a k i n tézmények, főleg az OMKDK információs apparátusát k e r e s i k f e l .
2.34 Szelektív információs szolgálat
A 2.31-35 a l a t t b e m u t a t o t t tájékoztatási szolgálatok évszázadok, de legalábbis hosszú évtizedek óta használatosak a f e j l e t t országok
ban, és Magyarországon i s jó husz e s z t e n d e j e intézményesen meghonosod
t a k . A s z e r t e a világon századunk derekától ászlelhető u n . informáci
ós áradat /vagy u j a b b nomenklatúrával még hangsúlyozottabban: i n f o r mációs robbanás/ azonban a f o l y a m a t o s a n növekvő s z a k i r o d a l o m b a n való
tájékozódáshoz u j módszereket kiván meg. Az eligazítás e g y i k módsze
r e a megadott témákhoz f e l k u t a t o t t információk szelektív terjesztése a témákban érdekeltekhez, a máelk a legjelentősebb információk kivá
logatása közérdekű témakörökben és azokról az érdekeltek t a r t a l m i l a g t e l j e s e b b tájékoztatása. Basánkban mindkét korszerű módszer meghone- e o d o t t .
Az információk B z e l e k t i v terjesztése /SDI-System • S e l e c t i v e D i s s e m i n a t l o n o f I n f o r m a t i o n / az USA-ban a 60-as évek elején, Angliá
ban ez évek derekán i n d u l t meg, nálunk azonban az azonos szükséglet korábbi felismerése folytán már 1955-ben bevezették az OMKDK u n . té- maflgyeló szolgálatéban. A magyar megoldás e m e l l e t t differenciáltabb témák figyelésere a l k a l m a s , m i n t későbbi külföldi r o k o n a i , s annak következtében, hogy az információknak a témához válogatása s z e l l e m i munkával, nem p e d i g mechanikus gépi szortírozással valósul meg, gon
dosabb i s . Az OMXQE témafigyeló szolgálata a vállalatok éa intézetek által megbatározott k b . 1800 differenciált témára 1969-ben m i n t e g y 130 000 s a k l r o d a l m i a d a t o t tárt f e l ée j u t t a t o t t e l 550 előfizetője -észére összesen évi 2,4 millió a d a t t a l .
2.35 T e l j e sit a r t a l m i tájékoztatás
A t a r t a l m i l a g $ g l j * l vagy t e l j e s e b b tájékoztatást az e r e d e t i közleményeknek n n . tb'morTtTénves vagy szemlészerű feldolgozáséval l e h e t megválóéitani. A módazer természetesen csak a s z a k i r o d a l o m n a k többszörös válogatással szelektált, legjelentékenyebb Információkat tartalmazó i g e n k i s hányadára alkalmazható, egyébként másodlagos f e l -
221
POLZOYICS I . : A műszaki-gazdasági tájékoztatás fejlődése
dolgozását jelentené a t e l j e s szakirodalomnak,ami nyilvánvalóan éssze
rűtlen, ae m e g o l d h a t a t l a n i s l e n n e . A módszerrel egyaránt l e h e t téma
körök f o l y a m a t o s és e s e t i feldolgozását biztosítani. Külföldi példák nyomán a módszert Magyarországon az OMKDK honosította meg különféle /ez idő s z e r i n t összesen 17 f a j t a / időszaki ée e s e t i kiadványtípusai
ban /ÍZ/. Közöttük már 1960 óta egyre nagyobb hányadban s z e r e p e l n e k a műszaki-gazdasági Jellegű kiadványok.
A feldolgozási mód információs hatékonysága és az i l y e n jellegű információs kiadványok népszerűsége folytán e z z e l a feldolgozási mód
s z e r r e l más információs szakintézmények i s bőven élnek. Csak példa
ként emiitűnk közülük néhányat. I l y e n e k : a KGM MTTI kiadásában: az I ¬ p a r p o l i t i k a i Tájékoztató cimü h a v i információs folyóirat ás az Idősze
rű Gazdaságirányítási Kérdések cimü kéthavi információs kiadvány; a HlmDOK kiadásában: a Bányaipari, az E n e r g i a i p a r i és a V e g y i p a r i Tájé
koztató cimü h a v i információs füzetek, a Gyógyszeripari Tájékoztató és a V e g y i p a r i Technológiák Gazdasági Szakemberek Számára cimü kétha¬
v i információs kiadványok, v a l a m i n t a kétheti Iparvezetői Tájékoztató;
az ÉTK kiadásában az Építésügyi MüBZaki és Gazdasági Tájékoztató cimü h a v i információs folyóirat, v a l a m i n t az Építőipari Yilághiradó cimü.
az M T I - v e l közös szerkesztésben h a v o n t a kétszer m e g j e l e n t e t e t t i n f o r mációs l a p .
2.36 Tájékoztatási f e l a d a t o k gépesítésének előkészítése
A s z a k i r o d a l m i robbanás által előidézett, egyre növekvő informá
cióáradatban mind a f o l y a m a t o s , mind az e s e t i eligazodás távlatilag C3ak egyes /gépesíthető/ tájékoztatási f e l a d a t o k gépesítésével l e a z majd blztoaitható. A világ haladó országaiban folyó ez irányú kisér- l e t i és előkészítő munkában o s z t o z i k hazánk i s , a h o l az OMKDK-ban /és egy-két információs szakintézményben/ néhány év óta nemcsak elméleti, de g y a k o r l a t i fejlesztő munkák f o l y n a k . Eredményeik permutált e s e t i és f o l y a m a t o s K7IC- és KWOC-rendszerű i n d e x e k kísérleti előállításá
ban már g y a k o r l a t i l a g i s mutatkoznak /XI/.
2.37 Szakfordltáei éa reprográfiai szolgáltatások
Mindennemű s z a k i r o d a l m i információs szolgálatnak végső célja, hogy az érdekelteket megismertesse a s z a k i r o d a l o m b a n közreadott i n formációkkal. A k l a s s z i k u s dokumentációs szolgáltatások ezekre csak a f i g y e l m e t tudják felhívni, s minthogy az információk túlnyomó több
ségét ezek szolgáltatják, mellőzhetetlen, hogy az információs intéz
mények ezek nyomán az idézett s z a k i r o d a l m a t produkálni i s képesek l e gyenek. Ennek legegyszerűbb, az'igénylö részéről mégis körülményesebb módja a vonatkozó i r o d a l o m könyvtári helybenolvasása vagy kölcsönzé
se. H a l a d o t t a b b eszköz, különösen rövidebb lélegzetű közlemények hoz
záférhetővé tételére azok f o t o - vagy egyéb reprográfiai másolatainak kiszolgáltatása, azokból a nyelvekből p e d i g , amelyeket az érdeklődő nem i s m e r , szakfordítások készítése ée szolgáltatása.
222
TMT 17.évi. 3.szám 1970.mérciuB
A h a z a i műszaki i r o d a l m i dokumentáció' már 1949. éri megalapítá
sától mindkét eszközt a l k a l m a z z a , mert már a Műszaki Dokumentációs Központban 1949-ben fordítási osztályt ée fotoszolgálatot honosítot
t a k meg, az 1951-től kezdve megalakuló tájékoztatási tárcaintézmónyek p e d i g k e z d e t b e n egyenesen szakfordítási irodákként létesültek. A f o r - ditásügy és forditéshitelesités központi intézményei az OFFI /Orszá
gos Forditó és Forditáshitslesitő I r o d a / m e l l e t t , de a s z a k i r o d a l o m tekintetében aránylag nagyobb részvétellel-a-szakfordítási igényeket a műszaki és gazdasági szakterületeken az OMKDK.. a KGM MTTI. a HIM50K:
és az ÉTK látja e l . Ezeken kivül - ha a r r a létszámuk v a n - a véllala- t o k és intézetek házilag i s készíttetnek szakfordításokat. A s z a k i r o dalomból magyar n y e l v r e készülő fordítások bejelentés alá esnek. A b e j e l e n t e t t műszaki és gazdasági szakfordítások évi k b . 16'000 téte
léből k b . 22 000 tételt /tehát k b . 6 0 # - o t / lát e l az OMKDK, a többi a három tárcaközpont és az OFFI között o s z l i k meg. Ez oldalszámban /2000 n-es nagy szabvényoIdáiban/ k b . 400 000 o l d a l t j e l e n t az OMKDK- nál és 500 000 o l d a l t a többi forditó intézménynél /megjegyzendő•hogy a bejelentés alá nem eső b i z a l m a s tartalmú fordítások volumene az u ¬ tóbbiaknál a többszöröse a s z a k i r o d a l m i fordításokénak/.
A reprográfiai szolgálatok azóta öltöttek nagyobb méreteket, a- miőta az" információs szakintézmények nagy teljesítményű másolőautoma- tákat h e l y e z t e k üzembe. 1969-ben csak az OMKDK k b . 400 e z e r xeroxmá
s o l a t o t szolgáltatott k i a ezaklrodalomból /ehhez Járult még a főleg fordításokhoz készült k b . 250 e z e r m i k r o f i l m k o c k a és 300 e z e r fotókó
p i a / .
2.38 Országos ForditásnyiIvántartás
Az elkészült közcélú /közpénzből f i z e t e t t / szakfordításokat ha
zánkban már 1949 óta központilag nyilvántartják. E téren megelőztük az összee s z o c i a l i s t a , eőt a f e j l e t t tőkés országokat Í B. A lefordí
t o t t külföldi közleményekről u j a b b fordítást nem szabad készíteni, v i s z o n t a központilag nyilvántartott kötelespéldányok alapján azokról bárki a másolási d i j ellenében másolatot igényelhet. Hogy a közcélú szakfordításokkal e z t az ésszerű gazdálkodást biztosítani l e h e s s e n , a fordítási igényeket az OMKDK szervezetében működő Országos Fordí
tás nyilván tartásnál be k e l l J e l e n t e n i , és a fordítást csak az attól k a p o t t i g . zolás után szabad munkába a d n i . A bejelentési kötelezett
ség nemcsak a műszaki, hanem bármely szakterületre vonatkozó külföl
d i közlemény fordítási igényére i s k i t e r j e d .
1969-ben 52 0O0 szakfordítás engedélyezésére érkezett bejelentés, és esek közül majdnem 10 000 tétel már elvégzett fordítás vagy enge
délyezett bejelentés m i a t t nem k a p o t t lebonyolítási lehetőséget. Az i g y elért megtakarítás országos s z i n t e n több m i n t 3 millió F t . Az e n gedély nyomán a fordíttató intézmények kötelesek az elkészült f o r d i - tás egy másolati példányát beszolgáltatni. 1969-ben a műszaki és gaz
dasági fordításokból / c s a k ezek kötelespéldányát őrzi n i . az OMKDK/
36 000 tétel köteleepéldány érkezett be.
223
