• Nem Talált Eredményt

Folyóiratszemle megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Folyóiratszemle megtekintése"

Copied!
12
0
0

Teljes szövegt

(1)

F O L x Ő I R A T S Z K M L E

0 0 2 i 0 6 l . 2 / 1 0 0 I 4 J 9 / tfogyarország^képviBelete és szerepe a FID-ben. - BALÁZS 3ÍM- DOH- Kanyar Könyvszemle, 196O. l . s z . p. 58-64. T . i OUK.

Magyarország 1957 óta t a g j a a Nemzetközi Dokumentációé Szövetségnek /FID-nek/. Kemzeti tagként ettől az időtől kezdve a következők képviselték hazánkat ebben a szervezetbeni

1937 Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet könyvtára 1936 - 1940 Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1947 Műszaki Dokumentációs Intézet

1949 Műszaki Dokumentációs Központ . 1949 - 1950 Országos Dokumentációs Központ 1950 - 1952 Országos Könyvtári Központ 1952 - 1958 Országos Széchényi Könyvtár

1958 - Országos Dokumentációs Bizottság.

A magyar nemzeti t a g f e l a d a t a kettős. Egyrészt tájékoztatni én támogatni u Szövetség munkáját, másrészt hozzájárulni eredmé­

nyeinek i t t h o n i felhasználásához. A végzett munka főbb eredmónyeii az 1937 óta megrendezett 13 nemzetközi dokumentációs kongresszus közül 7-en v e t t e k részt magyar küldöttek; egy ETO rósztéblézat j e ­ l e n t meg h i v a t a l o s FID kiadványként magyar n y e l v e n ; három körlevél f o g l a l k o z o t t e d d i g t e l j e s egészében magyar kezdeményezésű j a v a u l a ­

t o k k a l , problémákkal; a Revue de l a Documentationban megjelent f o - lyóiratoikk-ismertetéeeknelc átlag 1-2 ^-a. magyar anyag s t b .

A jövőben törekedni k e l l a FID munkájának aktívabb h a z a i i s ­ mertetésére és népuzerüsitésére, b i z t o s i t o n i k e l l k a p c s o l a t a i n k folyamatosságét, a magyar nemzeti tagság állandóságát, v a l a m i n t az a k t i v a b b részvételt a Szövetség munkájában. / - /

0 0 2 i 6 2 / 4 9 2 / Műszaki dokumentáció Hollandiában. / T e c h n l c a l docuraenta- t i o n i n t h e Hetherlands./ - DIELS, J.C. - S p e o i a l L i b r a r i e a , 1959. dec. p. 4 8 8- 4 9 L * . i OKK.

Az egymillió kötetes Királyi Könyvtár / K o n i n k l i j k e B i b l i o - t h e k / a h o l l a n d bibliográfia központja. H o l l a n d i a 70 legnagyobb egyetemi és egyéb intézeti könyvtárainak központi könyv- és f o ­

lyó i r a t katalógusával irányitja a könyvtárközi kölcsönzést.

A d e l f t i Műszaki Egyetem /Technische Hogesohool/ könyvtára a legrégibb ós legnagyobb h o l l a n d műszaki könyvtár. 105 főnyi személyzete éa 250 000 kötetnyi állománya van. 80 kutatóintéze­

t i , laboratóriumi és vállalati könyvtárral áll kapcsolatban, f o ­ lyamatosan v e z e t i a központi műszaki katalógust. 2500 k u r r e n s folyóiratot Járat. Kölcsönzési forgalma 1958-ban a következő v o l t t

65 00Q egység helyben

69 700 -'*- p o s t a i u t o n , közöttük

7000 telefonkérósre

4700 -"- géptávírón érkezett kérésre.

A d e l f t i könyvtár tájékoztató szolgálata munkájának raegkönnyité- sdro 18 dokumentáoiós szolgálat / p l , az E n g i n e e r i n g I n d e x / k a r -

(2)

tonalakban előfizetett anyagát kapja meg, és r a k j a l e rend­

szeresen.

Az angol Aelib-hez hasonló a HIDER h o l l a n d dokumentáci­

ós intézet a kormányzat által támogatott ezervezet. Ugyanab­

ban az épületben székel, a h o l a FID titkársága l a . Évenként konferenciákat óo tanfolyamokat rendez a dokumentál jutáknak éa a könyvtárosoknak. Két f o n t o a kiadványa i a vant a "Beder- landae Tecnnisch-tfetensohappeligke L i t e r a t u r " /amely a l e g ­ fontosabb h o l l a n d tudományos - műszaki kiadványok h a v i i n ­ dexe/ éa a " T i j d s c h r l f t voor E f f i o i e n t i e en Documentatie", amely a dokumentáció elméleti és g y a k o r l a t i kérdéseivel f o g ­

l a l k o z i k . Szabadalmi kutatásokat, fordításokat végezi b i b ­ liográfiákat állit össze s t b .

A r o t t e r d a m i Bouncentrum a h o l l a n d építésügyi dokumen­

táció központja. "Documentatie Bouwwezen" c. kiadványéban a külföldi építésügyi szaklapok o i k k e i n e k referátumait közli angol és h o l l a n d nyelven. /ü.S./

002.008.04 Központi vagy nem központi dokumentáció? / Z e n t r a l e oder dezentraíe' Dokumentation?/ - VOORIlOEVil, H.A.J. - Nachrlohten für Dokumentation, 1959- dec. p. 169-172. T . i 011K.

A címben f e l t e t t kérdés g y a k o r l a t i szempontból nem vá­

laszolható meg egységesen,

Nagyüzemekben az eindhoveni l ' h i l i p s Uüvek példája .lát­

s z i k jó megoldáanaki a központosított decentralizáció, ami azt j e l e n t i , hogy egy központi könyvtár végzi a könyv- éa folyőiratbeszerzéat és feldolgozást; havonta k i a d j a az u j beszerzések Jegyzékét. A decentralizált könyvtárakra csak a k a p o t t anyag megőrzése és rendezése marad - v a l a m i n t az o l ­ vas tatás éa köloeönzéa. A dokumentáció ugyanosak d e c e n t r a l i ­ zált, de szolgáltatásai már központilag j e l e n t k e z n e k .

A kisüzemekben a centralizáció l e h e t az e g y e t l e n helyes u t , e s e t l e g csak a kívülről k a p o t t dokumentációs szolgáltatá­

sok beazerzésével és terjesztésével.

Az országos dokumentáoiő különféle l e h e t /helyzetét a történelmi kialakulás és az a d o t t gazdasági-társadalmi szem­

pontok befolyásolják/t

a . / erőaen centralizált / p l . a Szovjetunió kolosszális doku­

mentációé központjéban,a VlHITI-ben, a h o l 1958-ban v a l a ­ mennyi a z o v j e t Ó B 88 külföldi , 50 nyelven megjele­

nő szaklapból Összesen több mint egy millió referátum készült/i

b. / erősen decentralizált, azaz nem központi Jellegű /a k a p i ­ t a l i s t a verseny szempontjai s z e r i n t v e z e t e t t ós magánkéz­

ben lévő i p a r r a l biró tőkés állumokban/| •

o./ központosított decentralizáció /a szerző s z e r i n t p l . azok­

ban a k a p i t a l i s t a államokban, a h o l bizonyos koordináoión

alapuló oentrallzáoiós törekvéeek vannak - és azokban a

e z o o i a l i a t a állumokban, a h o l a központi dokumentáoiőt b i ­

zonyos decentralizált szolgáltatások egészítik k i / .

(3)

A határokat nehéz pontosan megvonni, a n n y i azonban két- aégtfúün, hogy sem t o l j e s e n t i s z t a központosítás, sem t e l j e - Ben t i s z t a decentralizáció nem található, i l l e t v e ezek a szél¬

Bőségek bizonyos f o k l i j közelednek egymáshoz.

Világdokumentáaióról ooak akkor l e h e t e l k e z d e n i beszélni, ha az egyes országok Baját dokumentációs problémáikat s i k e r e ­ sen éa Jól megoldották, Bizonyos szakterületeken a g y a k o r l a t azt m u t a t j a , hogy oentralizált, országon belüli és nemzetközi együttműködés, egyidejűleg Í B lehetséges. /B.S./

0 0 2 . 6 / 4 7 / A s z o v j e t Ü B S z - B z ü v e t B é K Í Könyvkamara. /The A l i Union Book Chamber oí'The "ussii./ - RütiCLÍs, M.J. - L i b r i /Copenha- gen/ 1959. 2. aa. p. 117-124. T . l ÓNK.

Az Össz-szövetségi Xönyvkamara f e l a d a t a i t 1. a SZU-ban publikált kiadványok kötelespéldányainak elosztása a kijelölt könyvtárak között; 2. nemzeti biliografiák központi Összeállí­

tását J. központi katalogizálás; 4* bibliográfiák szolgáltatá­

sa megkeresésre, tájékoztató célokra; 5» a nyomtatásban megje­

lenő kiadványokról készült s t a t i s z t i k a i kimutatások központi e l ­ készítése) 6 . nemzeti /országos/ kiadvány- ós nyomtatványtár gondozása, a h o l a SÍ5U-ban 1920 óta publikált valamennyi kiadvány nyomtatvány Btb. megtalálható.- A Központi Könyvkamara m e l l e t t további 17 köttyvkoiiiara működik a Szovjetunió területén, a szövet­

ségi, 111* autonóm tartományok szolgálatában. Valamennyi hason­

ló funkciókat lát e l , s ebben ti központi szerv támogatását élve­

z i k . A központi szerv 343 dolgozója m e l l e t t 200 d o l g o z i k a nyom­

dában, a 32 a kiadóhivatalban. A munka kétmüszakos, a második a késő éjssakal órákba i s belenyúlik. Összehasonlítva a tanulmány­

úton t a p a s z t a l t a k a t a azerző által iamert n y u g a t i g y a k o r l a t t a l , megállapítható, hogy i l y o n f o k u szervezettségre a n y u g a t i könyv­

tárügy területén n i n c s példa. Üzembeötlik,hogy nyugaton e f e l a ­ d a t o k a t deúentralizáltan, több intézmény megoaztva látja e l , s különösen a bibliográfiák szolgáltatéaéban elsősorban az a n y a g i , financiális szempontok dominálnak. Közismert, hogy éppen ezért, p l . az USA nemzeti bibliográfiája aohaBera volt t e l j e s , a hogy a vonatkozó s t a t i s z t i k a i összeállítások sem tükrözik a tényleges h e l y z e t e t . Annak ellenére, hogy az Össz-3zÖvotségi Könyvkamara munkatársai úgyszólván t e c h n i k a i segédeszközök igénybevétele uél- kül végzik felattóbb pontos munkájukat, a d a t a i k , szolgáltatásaik a legmegbízhatóbbak a világon. / P . I . /

0 0 2 . 6 . / 4 7 / Az ÜBBZ-azövctsúfti. Tudományos és Műszaki Tájékoztató Inté- H9t /vTn'Í T I/ éa . le'fittiiZí)lebbiii f e l a d a t a i . Aszoszojuznoj I n s z t i t u t ílauosnoj i TehnicseHBkoj I n f o r m a c i i i ego b l i z a a j s i e z a d a o s i . / - FOMIH, A.A. - SzovetBzkaja B i b l i o g r a f i j a , 1959- 57.sz. p.

3- l o . T . l ÖMK.

A YlHXTI kiadványok közül a jól ismert Beferativnüj Z a u r n a l -

(4)

ok 13 sorozatában mostanáig majdnem 18 000 szerzői i v , /ami 140 kötet B o l s a j a Enciklopédiának f e l e l meg,/ j e l e n t meg. A közvetlen megvalósításra váró dokumentációs f e l a ­ datok közül figyelemreméltóak a következők! a R e f e r a t i v - nüj Zaurnal-ok sgy következő sorozatét indítják meg

"Ekonomika Promüslennoszt*" /ipargazdaság/ oimen, amely 1960-tól kezdődően kéthavonként j e l e n i k megt 196l-ben ad­

ják k i a következő s o r o z a t o t "Transzport" /közlekedés/ oim- mel, valamint egy továbbit "Zdravoohranenie" /Egészségvé­

delem/ oimmel} az"EkszpreszBz-Informacija" e d d i g 48 s o r o z a t ­ ban megjelenő kiadványait 57 s o r o z a t r a emelik f e l , - ugyanak­

kor minden egyes kiadványban és sorozatban a közölt k i v o n a t o k , 111, bibliográfiai adatok számát i s növelik. 1960-tól kezdő­

dően az ÜBsz-szövetségi Idegennyelvil Állami Könyvtárral kö­

zösen kartonfigyelőszolgálatot indítanak a matematika, mecha­

n i k a , f i z i k a , kémia és biológia tárgykörökben, ezek külön­

böző szakágazataira külön-kiilön i s elő-lehet f i z e t n i , a f i ­ gyelőkartonok annotáltak lesznek. Előkészületben van egy h a t ­ kötetes elemző bibliográfiai mutató, i l l e t v e kézikönyv k i ­ adása, amely a világon megjelenő kb. 15 000 tudományos és műszaki folyóiratról t e l j e s feltárást k i v a n a d n i a folyóiratok elmének, kiadójának, megjelenési helyének, terjedelmének, t a r ­ talmának, szakterületének s t b . e t b . megjelölésével} e z z e l hé­

zagpótló segitséget adnak a különböző tudományok területén dolgozóknak a világszerte megjelenő folyóiratirodalomról. A V I K I T I a következő évek során ezenkívül f e j l e s z t i saját két laboratóriumát a dokumentációs munka komplex gépesítésének és automatizálásának kikísérletezésére, 111. megoldására:

az e g y i k laboratóriumban a már meglévő és i s m e r t különböző berendezéseket kivánják dokumentációs célokra átalakítani éa alkalmassá t e n n i , a másik laboratóriumban pedig kimondottan dokumentációs és könyvteri céloknak megfelelő u j borendozéae- ket kísérleteznek k i . Az e d d i g i gépeaitéai munka eredményekép­

pen jó néhány szerzői és tárgymutató már gépesített eljárással készült, a jövőben pedig megoldják a visszakereső, bibliográfi­

a i kutatás meolianizálésát i s . / v . l1. /

002.6 /43-15/

A Gmelln Intézet és e.^ycb nyugat-német dokumontáoióa szervezetek. /The GmeTTn I n a t i t u t e and o t h e r tfaat Germán dooumentation a o r v i c e s / - STKIN, D.R, - S p e c i a l M b r a r i e e , 1959. dec. p. 492-495. T . i OHK.

A f r a n k f u r t i Hímet Dokumentációs Társaság az A m e r i k a i Dokumentáoiós Intézet mintájára a l a k u l t és működik. "Dokumen­

tációs H i r e k " cimü, negyedévenként megjelenő lapjában a nyu­

gat-németországi dokumentáció munkáját ós t e r v e i t i c m e r t e t i . Különböző bizottságai utján a legkülönbözőbb e l v i és gyakor­

l a t i kérdésekkel f o g l a l k o z i k , Hathónapos, százórás t a n f o l y a ­ mokat t a r t dokumentalisták részére. 1958-ban k i a d o t t clmjegy-

(5)

zeke 332 olyan s z e r v e z e t e t s o r o l f e l , amelyekben a k t i v dokumen­

táoiós munka f o l y i k .

A s z e r v e t l e n kémia f r a n k f u r t i Gmelin Intézete az NSzK l e g ­ nagyobb BzakáTDkumentáciős központja. Főmunkája a Gmelin Handbuch, amelynek első kiadása Leopold Gmelin szerkesztésében 1817-ben J e l e n t meg, A mai 6. kiadás 1921-ben i n d u l t , befejezését 1970- r e t e r v e z i k , ós 200 év tudományos eredményeit kivánja összefog­

l a l n i 1750-től 1950-ig, A t e r v e z e t t 65 000 oldalból eddig kb.

45 000 j e l e n t meg. Az Intézet 60 tudományos és ugyanannyi t e c h ­ n i k a i munkatárssal d o l g o z i k . /Egy tudományos munkatárs évente 60 n y o m t a t o t t o l d a l összeállítását köteles elvégezni./

Az Intézet dokumentációs részlege 575 folyóiratot éa a l e g ­ fontosabb referáló lapokat / p l , a s z o v j e t Keferativnüj Z s u r n a l - t / dolgozza f e l . 1958. Július 1-én gyűjteményébe 1 538 200 k a r t o n t a r t o z o t t , amely egyúttal a készülő Kézikönyv nyersanyaga i s . * J e l e n l e g a munka gépesitésének kérdéseivel' f o g l a l k o z n a k . /B.S./

002+02:061.2/42/

Az A s l i b szolgáltatásai. / A s l i b ' s s e r v i c e s . / - WILSON,L. - S p e o i a l L i b r a r l e a , 1959. dec. p. 474-475. T.» OMK.

Az Angol Szakkönyvtárak és Információs Irodák Szövetségének / a a s o o i a t i o n o f S p e c i a l L i b r a r i e s and I n f o r m a t i o n Bureaux/ célja a szakkönyvtári és információs munka g y a k o r l a t i fejlesztése. F e l a ­ datának a következő eszközökkel kiván e l e g e t t e n n i :

1 . Heferenoe szolgálatán keresztül évenként 30 000 felvilágosítást ad a legkülönbözőbb szakkérdésekben o l y a n vállalatoknak, intéz-, mőnyeknek, ahol ninos könyvtár. Ezzel i s elő kivánja s e g i t e n i , hogy azok létrehozzák saját szakkönyvtáraikat vagy informáci­

ós szolgálataikat. Ha egy vállalat elérkezik ehhez a f e l i s m e ­ réshez, akkor azok részére - fizetés ellenében - szaktanácsot ad minden o l y a n kérdésben, amely szakkönyvtér létesítéséhez és Jó munkájának biztosítósához szükséges. I l y e n esetekben a lé­

tesülő könyvtér munkáját h a t hónapon át rendszeresen ellenőrzi.

2. Oktatás és kutatás. T a g j a i részére különböző szintű és időtar­

tamú tanfolyamokat és továbbképző előadássorozatokat rendez.

/Nemrégen p l . a s z o v j e t tudományos i r o d a l o m beszerzéséről és feldolgozásáról! a könyvtári kiadványok szerkesztéséről és k i ­ adásáról} a szabadalmi leirások könyvtári használatáról./

Az A s l i b saját könyvtára a szakkönyvtárügy és dokumentáció irodalmának legnagyobb gyűjteménye Angiiéban.

Ezenkívül bizonyos időnként regionális és s z a k o s i t o t t k o n f e r e n - oiákat l s rendez, és több monografikus jellegű kiadványa mel­

l e t t s z e r k e s z t i a negyedéves JOURNAL OF DOCUMENTATIOH és a ha­

vonta megjelenő ASLIB PROCEEDINGS oimü folyóiratokat i s . 3. Együttműködés alapján a Szövetség az Angol Birodalom 300 i n ­

tézményének tudományos ós műszaki cikkfordításairól központi nyilvántartást /lelőhelyjegyzéket/ v e z e t .

Az A a l i b részben nemzetközi jellegű i s , m i v e l 2500 tagszervezete

(6)

közül 400 A n g l i a területén kivüli /ebből 100-150 kanadai éa éezakamerikai/. /B.S./

022 .48 (645 .456 .3 Kiállitáai állvány könyvtárak részére. /Auastellungatün- der fűr B i b l i o t h e k e n . / - Der B i b l i o t h e k a r , I96O. Jan. p. 111.

T . i OMK.

A könyvtárak részéről megnyilvánuló igényeknek

m e g f e l e l ő e n

a B i b l i o t h e k a r szerkesztőségének érdeklődésére egy l i p o s e i vál­

l a l a t közölte, hogy 1960-ban megkezdi könyvtári

k i á l l í t á s i á l l ­

ványok sorozatgyártását /kb. 60,-DU. előállítási áron/.

A 1,5 méter magas és 72 cm széles színes gömbvas k e r e t r e vízszintesen 25, függőlegesen 14 drétszál van hálószerűén k i ­ feszítve. Az állvány felső részére f e l i r a t tartó lemez kerül, ahova a kiállítások cimét l e h e t felerősíteni, A drótháló koo- ttálba azután tetszés s z e r i n t i elhelyezésben erősíthetők f e l azok a szintén drótból készithetú tartők, amelyekbe könyvek, n y i t o t t folyóiratok, képek vagy egyéb dokumentumok helyezhetők e l . /B.S./

025.135t681.177 Információkereső eljárások a nálunk

h a s z n á l a t Q B

I l o l l e - ri.th-génekhez

T

- OROSZ GÁBOR - Uagyar Könyvszemle,

I 9 6 O .

l . s z . p. 12-28. T . i OLX.

A nálunk használatos Rollerith-gépéknek információke­

resés oéljaira való felhasználásához i s m e r t e t két

e l j á r á s t .

Mindkettőt az un. n e v e z e t l e n almezŐJü B o l l e r i t h - k á r t y á k h o z s z e r k e s z t e t t e a ezerző. A n e v e z e t l e n almezőjü r e n d s z e r t e r e ­ d e t i l e g a modern éu fejlettképességü IBM 101-es s t a t i s z t i k a i adatfeldolgozógéphez tervezték. A standard lyukkártyagépékhez azonban eddig nem l e h e t e t t használni e z t a rendkívül gazdasá­

gos és előnyös adatbejelölési r e n d s z e r t , mert nem v o l t megszer­

kesztve megfelelő alkalmazási eljárása. A szerző által közölt eljárásoknak két érdekes jellegzetessége van. Az e g y i k az,hogy a szelektálást, amelyet kizárólag a tárgyi J e l z e t e k alapján szoktak végezni, megosztja. Első részét a dokumentáoiós törzs­

kártyák gyűjteményén a tárgyi j e l z e t e k e t tartalmazó almezőkÖn f o l y t a t j a l e , a második részében pedig a kiválogatott törzs­

kártyákról készült másodkártyák azonossági számain végzi a ke­

resési müveletet. A máaik jellegzetesség, hogy a szelektálásnak a tárgyi almezőkön l e f o l y t a t o t t fómeneteit sortergéppel végez­

t e t i , így elkerülhetővé válik a gyűjteménynek előzetes rende­

zése. A tanulmány

r é s z l e t e s e n

i s m e r t e t i a megoldásoknak mind

elméleti a l a p j a i t , mind g y a k o r l a t i kivitelezését, valumint a

munkamonet s z e r v e z e t i menetét ábrázoló folyamatdiagramokat i s

közli. Az eljárások alkalmazásának felBŐ határa a U o l l e r l t h -

gópeknél immár általánossá vált 100 000 -ea kártyakvantum./-/

(7)

0 2 / 5 1 / Kínai könyvtárak napjainkban. / L i b r a r i e a i n China Today./

- C l i l CliKIÍG - L i b r i /Copenhageu/ 1959. 2.az. p. Io5-110. T.t OUK.

A nagyuiultu éa nemes hagyományokban t,azdag k i n a i könyvtár­

ügy u felszabadulást közvetlenül megelőző években rohamos ha­

nyatlásnak i n d u l t . 1936-ban 5196, 1943-ban mindössze 940 könyv­

tár mük&dütt Kina egéaz területén. A felszabadulás utáni r o h a ­ mos fejlődés eredményeként 195R-ban már 235 főiskolai és 490 köz művelődési nagykönyvtár t a r t o z o t t közvetlenül az Oktatásügyi-, i l l . a Művelődésügyi Minisztériumok hatáskörébe} 2657 különféle művelődésügyi intézményekhez; 101 tudományos könyvtár a Tudomá­

nyos Akadémia felügyelete alá. Ezenfelül 25 419 s z a k s z e r v e z e t i könyvtér, 292 173 mezőgazdasági és népkönyvtár működik, s nagy­

számú középiskolai, közületi és k a t o n a i művelődési könyvtár lé­

tesült. A nagykünyvtárak, elsősorban a P e k i n g i Kötteti Könyvtér /5 660 000 kötet/ fokozatosan épitették k i nemzetközi cserekap­

c s o l a t a i k a t . A p e k i n g i könyvtár p l . 1959-ban 72 ország 749 könyv tárával vagy tudományos intézetével állt cserekapcsolatban. Ösz- szesen 31 tartományi könyvtár működik, közülük 3 az autonóm t e ­ rületek fővárosaiban, l - l Pekingben éa Ühanghaiban. Egyes vidé­

kek kulturális elmaradottságának felszámolása céljából i n t e n z i v könyvpropagandót f e j t e n e k k i . I956 óta jelentősen j a v u l t a k a tudományos kutatást Segitó speciális szolgáltatások /központi katalógusok, szakkatalógusok, bibliográfiák s t b / . A gyora f e j ­ lődés következtében szélesebb mederben halad a könyvtárosképzéa i s . Két egyetemen tudományos k é p z é 3 , a minisztériumokban szakmai továbbképzés, a tartományi könyvtárakban pedig konzultációk és g y a k o r l a t i ezakmai továbbképzés f o l y i k . Két könyvtártudományi folyóirat J e l e n i k meg havonta rendszeresen s egy forditósgyüjte- mény szabálytalan időközönként. / F . I . /

608.3 /082/t779.31 Szabadalmi dokumentáció m i k r o f i l m e n . / l ) i e Patentdokumenta­

t i o n a u f M i k r o f i l m . / - SCüMIDT, t i . - Dokumentation, F a c h b i b l i o - t h e k , Werksbüoherel, 196O. f e b r . p. 50-52. T . l OMK.

A szabadalmi leírások feldolgozásinak és válogatásának egy­

szerűsítésére ón moggyorsitására a szerző a következő J a v a s l a t o ­ k a t t e s z i t

A szabadalmi h i v a t a l o k a szabadalmi leírásokat 16 mm-es f i l m r e fényképezik. Az e r e d e t i - a r c h i v - n e g a t i v f i l m ­ ről p o z i t i v másolatok készíthetők. Az u j beszerzésekről u j m i k r o f i l m t o k e r c s e k készülnek /havonta, negyedévenként vagy évenként/, A falhasználásnál a f i l m t e k e r c s e k egy csoportos leolvasó-másoló-készülékbe kerülnek, amelyben a f i l m t e k e r c s lassan automatikusan pereg. A kutató a f i l m megállításával vagy a szám feljegyzésével választ­

j a k i az ót érdeklő szabudalmat. . A használat maga kétféle l e h e t t

A kiválasztott szabadalmakról a leolvasó-másoló-kószülók

(8)

segítségével vagy m i k r o f i l m másolat, vagy A 5 nagyságú fény¬

másolatok készíthetők, ás e z t adják az érdeklődőnek,

/2 millió 10 o l d a l a s szabadalmi leírás egy modor- m i k r o f i l m - felvevővel 250 nyolcórás munkanap a l a t t fényképezhető l e , ami az előkészítés, rendezés és elrakéa idejével együtt kb, másfél év a l a t t történik. Költsége kb, 1 millió M l . A máso­

l a t i tekercsek kb. f e l e költséggel készíthetők e l . /

Az eljáráshoz szükséges speciális leolvasó-másoló-ké¬

szülék ára kb. 4000 ,-DM. /Egy i l y e n készüléket az 1957* évi hannoveri vásáron már bemutattak./

F e n t i eljárással 95 í^-os helymegtakarítás érhető e l , és az anyag jóval áttekinthetőbbé és könyebben kezelhető­

vé vélik, /a.3./

65.012.45

Tájékoztatás az i p a r részére./Information f o r i n & u a t r y , / - TAXL0R,L. - A s l i b Proceedinga, 1959- U . e s . p. 266-300.T.tOMK.

A vállalati tájékoztató - dokumentációs - részlegnek műszaki és kereskedelmi jellegű tájékoztatást k e l l biztosí­

t a n i a ; 1. általános reference-szolgálat révén elmeket, t e ­ lefonszámokat, árfolyamokat, menetrendi a d a t o k a t s t b . s z o l ­ gáltasson; 2. a d j o n felvilágosítást szervezési, a d m i n i s z t ­ ratív kérdésekre, mint p l . rendeletekről, szabványokról, mun­

kaügyi előírásokról s t b . | 3. kereskedelmi jellegű kérdéseknél bocsásson rendelkezésre piackutatási a d a t o k a t , nyersanyag- éa egyéb árakat, vámtételekre vonatkozó tudnivalókat s t b , 4. vé­

gül kimeritő műszaki dokumentációt f o l y t a s s o n . Ez utóbbihoz minden lehető, az országban meglévő forrást használjon f e l , szerezze be a különféle tájékoztató szolgálatok által k i a d o t t anyagokat /kutatói, egyetemi, tudományos társasági jelenté­

sek a publikáció s z o k o t t forrásain kivül/, szabvány t e r v e z e t e ­ k e t , szabadalmi k i v o n a t o k a t és szabványokat. A f e n t i nógy cso­

portba B o r o l t tájékoztatási tevékenység egy éven belüli meg­

oszlása a z t m u t a t t a , hogy a kért információk 46,4 műsza­

k i , 24,3 #-a kereskedelmi, 15,4 í - a általános r e f e r e n e e , mig 11,9 5*** szervezési-adminisztrativ jellegű v o l t .

A vállalaton belüli tájékoztató rószleg létrehozása ma már k i s vállalatoknál i s nélkülözhetetlen, s legalább 1-2 személyt i l y e n f e l a d a t r a függetleníteni k e l l . Az e r r e a l k a l ­ mas, jóképességü személyek megválasztásán kivül már a tájé­

koztató részleg beindításakor világosan meg k e l l határozni a

szükséges tájékoztatás körét és jellegét, és biztosítani k e l l

az együttműködést az országos tájékoztató, dokumentációs éa

könyvtéri s z e r v e z e t e k k e l , ugyanígy más rokon üzemekkel l a ,

/V.P./

(9)

65.012.451659.57.007.2 Kutatók éa tudományos tájékoztatásuk forrásai./The r e s e - archer and h l s sources o f s e i e n t i f i c I n f o r m a t i o n . / - YOIGT, I l . J . - L i b r i /Copenhagen/, 1959. 3-sz. p. 177-193. T . l OUK.

Csupán a z utóbbi években került sor a dokumentáoiós és bibliográfiai munka eredményességének felmérése során a r r a , hogy behatóbban vizsgálják, hogy a dokumentációs anyagot i ¬ génylő tudósok, 111. tudományos kutatók milyen mértékben v e ­ s z i k igénybe az Így feltárt anyagot, éa főképpen m i l y e n f o r ­ rásokból tájékozódnak. A skandináv országokban több mint két­

száz tudóa éa tudományos könyvtáros bevonáséval vizsgálták meg e z t a kérdést, részben egyéni, részben csoportos beszél­

getések során. Megállapították, hogy az információ forrásai a s z e r i n t különböznek, hogy folyamatos tájékozódási igényt, esetenkénti adatszerű információs igényt vagy a lehető t e l ­ jességre törekvő, kimerítő információs igényt k e l l - e kielégí­

t e n i . Az első esetben a tudós a szakterület mai állásáról k i - var. tájékozódni) s ebben az un. bibliográfiai szempontból f e l d o l g o z o t t anyagnak, - p l . a referáló lapoknak - ma m á r csökken a Jelentősége a t u l nagy t e r j e d e l e m m i a t t , hacsak nem egészen szük területre vonatkozó referáló lapról van szó;

e r r e a célra a

Bzakma

egy-egy folyóiratában megjelenő évi szemléket, beszámolókat t a r t j a legalkalmasabbnak. A második esetben az udatszerü, s p e c i f i k u s , egy-egy i g e n szük kérdésre vonatkozó tájékozódást a kézikönyvekben, adattárakban t u d j a mindennapi munkája sorún megtalálni. Ami most már a harmadik e u o t e t I l l e t i , amikor a saját kutatásaihoz éB kísérleteihez a lehető logkimeritóbb tájékoztatásra van szüksége, ebben az esetben f o r d u l leginkább a dokumentált és bibliográfiai szem­

pontból f e l d o l g o z o t t anyaghoz, tehát a referáló lapokhoz; i t t i s azonban az egyos szakágazatok s z e r i n t elég éles különbsé­

gek figyelhetők meg. Tanulságként megállapítja, hogy a tudó­

sok ma mér egyetlenegy szakterületen sem elégedhetnek meg k i ­ zárólag egytípusú dokumentációs szolgéltatással, p l . egy b i z o ­ nyos reforálólappal, amely nemzetközi méretekben, óriási meny- nyioégü anyagot dolgoz f e l , hanem előtérbe kerülnek a szűkebb profilú, nemzeti nyelven k i a d o t t , gondosan válogató módszer­

r e l referáló dokumentációs szolgáltatésok, mind a f o l y a m a t o s tájékozódás, mind a kéfiőbbi beható irodalomkutatás céljaira i s . /V.P./

65 .012.45 (62 Műszaki információ ag i u a r b a n : h o ^ a n k e z e l i k ? / Techni- o a l i n f o r m a t i o n i n i n d u s t r y t how i t i s handied!'/"- SLADE, I.U.- A s l i b Proceedinga, 1959. dec. p. 313-317. T.J Oiaí.

Az i p a r i vállalatok jelentős része Angliában még nem éb­

r e d t rá a r r a , hogy szüksége van műszaki könyvtárra vagy más olyan s z e r v r e , a h o l a különböző műszaki információs anyagokat

83

(10)

közeliit. De ahol i l y e n van, o t t sem kielégítő a h e l y z e t . A műszaki könyvtárban vagy a tájékoztatási részlegben d o l g o ­ zók nem tudják, hogy a felelős beosztású vezetőknek m i l y e n tájékoztatásra van szükségük. Munkájukra panasz nem hangzik e l , pedig talán az jobb lenne, m i v e l a z t mutatná, hogy töb­

bet várnak a könyvtéri és információs dolgozóktól.

Mindez azért van, mert az információs munka m é g nem nőt­

t e k i a passzivitás d i v a t j a r a u l t tradícióját, ós m é g m i n d i g nem eléggé szabja hozzá szolgáltatásait a technológiai fejlő­

dés gyorsasága által támaaztott követelményekhez. Ehhez első­

sorban a vállalat munkájának minél t e l j e s e b b megismerésére van azílkség.

A műszaki információ kérdéseiről az Angol Vas- és Acél­

i p a r i Tudományos ligyeeület / B I S H A / 34- konferenciáján egyna­

pos vitát rendeztek, főleg abból a szempontból, hogy miként lehetne f o k o z n i a műszaki irodalom elterjedését és felhaszná­

lását az illetékes szakemberek körében. /B.S./

65.012.45I62 ilüszaki információ az ipárbant hogyan használják?

/ T e c h n i c a l i n f o r m a t i o n i n i n d u s t r y t how i t i s uaed./

- SCOTT, Ch. - A s l i b l'rooeedings, 1959- doo. p. 318-326.

T.s OMK.

Az angol v i l l a m o a i p a r 100 - 200 dolgozót foglalkoztató középüzemeiben széleskörű vizsgálatot f o l y t a t t a k , amelynek során 1082 műszaki véleményét gyűjtötték össze a r r a vonatko­

zóan, hogy m i l y e n mértékben ős hogyan használják a s z a k i r o d a i raat. Unnék sorén 9 kérdéscsoportra kértek válaszokat a követ­

kező aorrendbent

1. "Dolgozik-e j e l e n l e g v a l a m i l y e n probléma megoldásán?"

/ha i g e n , akkor ez már g y a k o r l a t i tevékenységet, személyi kapcsolatok megteremtését, i r o d a l m i kutatást j e l e n t - e vagy csak gondolkozást?/

2. "Ha egy műszaki problémára vonatkozó tájékoztatást keres, amit nem t u d saját foljegyzéseiből megoldani, m i t tesz legelőször?"

/Könyvtárba megy; megkérdez egy szakembert; a rokon válla­

l a t h o z vagy kutatóintézethez f o r d u l ; s t b , / 3. "Milyen könyvtárakat használ?"

/Vállalati; tudományos egyesületi; közművelődési; orszá­

gos tudományos szakkönyvtárt; s t b . /

4. "Mindig megtalálja-e a könyvtárban, amit keres?"

5. "Van-e nehézsége az i r o d a l m i források megtalálásában?"

6. "Felelős-e v a l a k i azért, hogy az ön figyelmét felhívja b i ­ zonyos folyóiratcikkekre vagy egyéb kiadványokra?"

/Szakember a vállalaton belül vagy kivül; nem szakképzett személy; nem t u d j a ; s e n k i . /

7. "Milyen eszközök utján j u t leginkább találmányai, újítá­

s a i , problémái megoldásához?"

84

(11)

/Nyomtatott vagy Írott szöveg; kizárólag saját gondola­

t a i t személyes k a p c s o l a t o k f megfigyelés vagy kísérletezés;

előadások, összejövetelek; kiállítások; nem t u d j a . / 8. " H o l olvaa legtöbbet a miiazaki irodalomból?**

/Otthon} munkahelyén; könyvtárban; vonaton; másutt./

9, " F e l t u d s o r o l n i néhány ujabb c i k k e t vagy kiadványt, amely önt különösen érdekelte?"

E r r e a kérdésre 29 jí "nem"-mel válaszolt, a többiektől v i s z o n t a következőkre kértek választ* "Mi h i v t a f e l f i ­ gyelmét a c i k k r e ? "

/Kollegák; külső személyek; nem szakemberek; folyóirat vagy könyv hivatkozása; referáló l a p ; egyéb. Ha semmi nem h i v t a f e l a figyelmét, akkor az irodalom folyamatos tanulmányo­

zása vagy véletlen utján talált-e rá?/

A kérdésekre begyűjtött válaszokat csoportosították, és a százalékos arányokból érdekes következtetéseket vontak l e a jö­

vőre vonatkozóan 1B. /A kérdések összeállításának és a következ­

tetések levonásának módszerei alapján felvetődik a gondolata egy hasonló vizsgálat h a z a i elvégzésének i s . / /B.S./

001,814l54i002

Indexek felhasználása a kémiai irodalom kutatásához./The uae o f indexes f o r eearohing chemical l i t e r a t u r e . / - POTTER, G.J.C. - 3A3SETT, F.J. - Chemistry i n Canada, 1957. máj. p.

1-6. T . i P a p i r i p . K u t . I n t ,

ka index szó általános meghatározása - r e n d s z e r i n t a könyv végén található, a könyvben előforduló nevek, tárgyak a t b . be­

tűrendes felsorolása az előfordulás helyének feltüntetésével - műszaki könyvek esetében csak részben kielégítő. Uég kevésbé alkalmazható ez a meghatározás a referáló folyóiratok i n d e x e i , r e , Esek az indexek egyben képet i a adnak arról, hogy a k e ­

r e s e t t szakterületen m i l y e n mennyiségű információs anyag van - ez a megfigyelés nagy segítséget nyújthat a kutatónak.

Nagyon f o n t o s , hogy a kutató e l t u d j o n i g a z o d n i az indexek­

ben, hogy a lehető legrövidebb idő a l a t t át t u d j a t e k i n t e n i az i r o d a l m a t . Különösen v o n a t k o z i k ez az egyetemi hallgatókra, a k i k ­ nek feltétlenül útmutatásra van szükségük a folyóiratok tárgy­

mutatóinak és a könyvtári katalógusoknak helyes kezeléséhez.

Ez különösen azért f o n t o s , mert kevés egyetem tantervében sze­

r e p e l i l y e n irányú oktatás.

Valamely index használatához különböző indexek ismeretére van szűkség, m i v e l a gyors ós alapos munka szempontjából f o n - tOB, hogy a legmegfelelőbb i n d e x e t válasszuk k l . Ha p l . v e g y i ­ p a r i gépek iránt érdeklődünk, időmegtakarítás szempontjából helyesebb,ha az Engineering Indexhez f o r d u l u n k , mint a Chemloal A b s t r a o t - h o z , különösen m i v e l az előbbi osztályozza, és leirá módon k i v o n a t o l j a c l m a z a v a i t . Ha v i s z o n t v a l a k i v a l a m e l y i k o i k k elmét k e r e s i , akkor a legjobb,-ha az I n d u s t r i a l Árts I n - dax-hez f o r d u l , mert ez a c i k k e k e l m e i t közli, mig a Chemloal

(12)

A b s t r a c t s utalásai főképpen a c i k k tartalmára vonatkosnak*

Az index használatakor nem szabad kétségbe e s n i , hogy­

ha az első kisárletre nem találjuk meg a k e r e s e t t címszót.

Ebben az esetben az e r e d e t i elképzeléssel azonos értelmű kifejezést k e l l keresnünk, vagy pedig a k e r e s e t t fogalom kémiai elnevezése a l a t t f o g j u k az utalásokat megtalálni, A Chemical A b s t r a c t s nagy segitséget nyújt a azinonlm aim-

ezavak megtalálásához, m i v e l keresztutalásokat ad. így pél­

dául a " f u r f u r a l " cimszónál az aláboi szinonim kifejezéseket a d j a megi " f u r f u r a l d e h y d e , f u r f u r o l , f u r a l , 2-furaldehyde, f u r o l " , és az utalásokat a "2-furaldehyde"-né1 a d j a meg.

A B r i t i B h Abstraots e z z e l szemben e vegyületet a " f u x f u r a l - dehyde" cimsző a l a t t tárgyalja, kereaztutalások ős szinonim kifejezéaek megadása nélkül. A Chemiaohes Z e n t r a l b l a t t f e l ­ s o r o l j a a " f u r f u r a l , f u r f u r a l d e h y d és f u r f u r o l " kifejezése­

k e t , s az utalásokat a " f u r f u r o l " címszó a l a t t s z e r e p e l t e t i . T a g l a l j a még a Chemical A b s t r a o t s , a B r i t i s h A b s t r a c t s , a ChemiBches Z e n t r a l b l a t t s t b . tárgy-, szerző s z e r i n t i , sza­

badalmi és képletindexeinek rendszerét, s ezek g y a k o r l a t i használatát példákon m u t a t j a be. /K.V,/

- x - x - r - x - x - x -

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Tovább fejlődött azonban az IFLA-ban való részvétel Azon keresztül, hogy az OMKDK intézményi tagként belépett az IFLA-ba, lehetőségünk nyílt arra, hogy a

formation, WFEO/CEI) és a Bolgár Tudományos és Műszaki Egyesületek Központi Tanácsa, ÜL a szófiai Központi Tudományos és Műszaki Információs Intézet (Centralen

A BMEKK a szerződésben vállalt kötelezettségén túlmenően a budapesti 104 tanszéken kívül még további 16 példányban megrendelte és járatja – összesen tehát

Könyvtári katalógusok, bibliográfiák és dokumentációs kiadványok /Kohó- és Gépipari Minisztérium Műszaki Könyvtára/. 1956-1959-ben beszerzett

1962 augusztuséig 4012 műszaki könyvet és folyóiratot kölcsönzött a könyvtár.. A KGM MÜ9zaki Tájékoztató és Propaganda Intézet

DOKUMENTÁCIÓS SZAKKATALÓGUS Akkumulátorgyár műszaki könyvtára fordítások, szabadalmak cimforditásainak szakjegyzéke, folyamatosan kiegészítveC. KLEMENT GOTTWALD

A Műszeripari Kutató Intézet prospektusok és katalógu sok között jött a világra... Ma ez a törzsanyaga az Intézet

A háromlépcsőzetes lengyel dokumentációs hálózatban dolgozó dokumentalisták részére a Központi Tudományos éa Műszaki Dokumentációs Intézet kétéves