E nagyarányú fejlődés, a dolgozók létszámának növekedé
se, az állomány megháromszorozódása, a v o l t Szabadalmi Bíró
ság 5 millió szabadalmi leírásból álló gyűjteményének átvé
t e l e egyre súlyosabb helyiségproblémákat j e l e n t e t t . Az i n tézmény többfelé megosztott elhelyezésben működött. 1955-ben a párt és a kormány vezetősége ezért ugy határozott, hogy biztosítani k e l l az Országos Műszaki Könyvtár u j és végleges elhelyezését. A V I I I . Múzeum utca 1 7 . sz. a l a t t i v o l t főúri palotát adományozták erre a célra. Ennek az épületnek t e l j e s átépítésére a párt és a kormány segítségével 1956-tól kezdő
dően került s o r0 Az 1 9 5 6 . októberi ellenforradalom mind a könyvtár fejlődését, mind,az építkezést megakasztotta. 1 9 5 7 elején újra megindult az építkezős és az intézmény munkája i s normális mederbe terelődött, különösen a dokumentációs munkák terén mutatkozott az elmúlt két esztendőben jelentős fejlődés. A különböző nehézségek m i a t t az épület átépítésé csak 1958 végén i l l . 1 9 5 9 elején fejeződhet be. 1958 novem
berében az u j épület Múzeum u t c a i szárnyának felavatásával egyidejűleg ünnepli az intézmény fennállásénak 7 5 . évfordu
lóját.
Az Országos Műszaki Könyvtár történetét ismertető t a nulmány utószavában néhány a könyvtári ős a dokumentációs munka fontosabb területére kiterjedő perspektíva f e l a d a t o t vázol, amely megvalósításával a s z o c i a l i s t a magyar könyvtár
ügy és dokumentáció ujabb jelentős fejlődőst f o g elérni*
F O L Y Ó * I H A T S Z E M L E
0 0 2 / 4 3 9 /
A dokumentáció fejlődése és helyzete Magyarországon. • Különös t e k i n t e t t e l a műszaki-tudományos dokumentációra. - JANSZKY L. - Nachrichten für Dokumentation, 1 9 5 8 . szept.
p. 1 3 2 - 1 3 5 * T.i OMK.
Magyarországon tényleges dokumentációs munka csak a má
sodik világháború után kezdődik. A Magyar Mérnök-Technikus Szakszervezet úttörő jellegű próbálkozása után megalakul a Műszaki Dokumentációs Központ, majd a mezőgazdasági, orvos
tudományi, közgazdasági dokumentáció kezd működni. Később az illám és Jogtudományi Intézet és az Irodalomtörténeti Intézet i s tényleges - központi jellegű - dokumentációs t e vékenységbe kezd.
A Műszaki Dokumentációs Központ egyesül az Országos Műszaki Könyvtárral, és a műszaki könyvtárügy és dokumentá
ció hálózaténak központjává válik. A j e l e n l e g i műszaki do
kumentációs munka /lapszemlék, figyelőszolgálat, idegen
nyelvű b u l l e t i n e k , fordítási szolgálat, irodalomkutatás, té
mafigyelés stb»/ leírása.
A dokumentációs munka egységesítését szolgáló magyar szabványok felsorolása. A műszaki dokumentációs hálózat 8 alközpontjának és 13 dokumentációt végző i p a r i kutatóintó-/
zetn'ek címjegyzéke. /B.L,/
002.007 Í 574.5/438/
Dokumentáljatá-képzés Lengyelországban. - MAJEWSKI, Z.
- Revue de l a Documentation, 1958. novo p. l o i - 104.
T.t OMK. /
A háromlépcsőzetes lengyel dokumentációs hálózatban dolgozó dokumentalisták részére a Központi Tudományos éa Műszaki Dokumentációs Intézet kétéves tanfolyamot indított.
A jelentkezők, akiktől középiskolai végzettséget követelnek meg, a tanfolyam végeztével e l n y e r i k a "dokumentálista-tech nikus" címet.
A tanfolyam tanrendjében öt szaktárgy található: a mű
szaki tudományok enciklopédiája; közgazdasági információ éa a vele kapcsolatos j o g i kérdések; műszaki és tudományos do
kumentáeió - ezen belül különválasztva a speciális dokumen
tum-gyűjteményekre és a dokumentalisták napi munkájára vo
natkozó kérdéseket* Ehhez járul még az idegen nyelvek /kö
telező: orosz, angol és német/ tanítása és testgyakorlás.
Az egész tanfolyam kétéves, minden évben kőt félévvel..
Hetenként 3 6 - napi 6 - előadás, i l l e t v e gyakorlat van, amelyeknek mindegyike 40 perces, 10 perces szünetekkel.
Ilyenformán 6 előadás a szünetekkel együtt 5 óráig t a r t . Egy évben/ 30 héten át folynak az előadások-. A fennmaradó 22 héten vannak a vizsgák, gyakornoki munkák ős a szünidő.
Egy tanfolyamra maximum 30 hallgatót vesznek f e l . A kétéves tanfolyam órarendje. /B.L./
0 0 2 * 6 6 : 0 2 5 . 5 : 0 2 6 : 6 6 5 . 5
Tájékoztatás a kőolajiparban: - MOTE, J.B. - A s l i b proceedings, 1 9 5 8 . márc, p. 6 5 - 7 1 . T.: OMK.
Az o l a j i p a r i dokumentáció jelentősége és f e l a d a t a a kőolajiparral együtt fejlődött. /A világ kőolajtermelése 1900-ban kb* 2 0 millió tonna v o l t , 1955-ben már 800 millió tonna, 1900-ban a világon 2 0 0 0 0 motoros jármű közlekedett, 1955-ben már 9 5 millió./
A következő 4 vállalat végzi a legszélesebbkörü kőolaj
i p a r i dokumentációs tevékenységet:
1 / Petroleum Information Bureau, London;
2/ Instituté o f Petroleum, Lóridon;
3/ American Petroleum Instituté;
4 / Instituté Francais du Pétrole9
A S h e l l Vállalat különböző kutatólaboratóriumainak köz
p o n t i műszaki információs csoportja 1 9 4 1 óta működik, és 3 részből áll: könyvtárból, "report".osztályból, referáló és referenee szolgálatból*
A könyvtár gelenleg több mint 7 0 0 0 kötetet raktároz, és rendszeresen 4 0 0 folyóiratot járat0 Egy folyóiratszámnak egy olvasóhoz való egyszeri eljuttatását egy egységnek véve, a
könyvtár havi 2 0 0 0 kölcsönzést végez, ,
A " r e p o r t " osztály főleg nyomtatásban meg nem j e l e n t jelentésekkel f o g l a l k o z i k , Ilyenjellegü jelentésekből h e t i átlag gyarapodása 2 0 0 , Maga az osztály évi 1 5 0 0 jelentést ad k i . J e l e n l e g i összállománya kb, 7 0 0 0 0 r e p o r t . /Havi körözé
se 3 6 0 0 egység,/ *
A referáló és referenee osztály folyóiratcikkeket és jelentéseket k i v o n a t o l , osztályoz ős katalogizál. Jelenleg 130 0 0 0 katalóguskartonja van, /B.L./
0 0 2 . 6 6 : 6 6 4 . 1 4 . 0 1 3 . 5
Mire jó az üzemi dokumentációs állomás? - Gordian,
1 9 5 8 , j a n , 1 0 . p. 2 0 - 2 1 . Ts Csemege Edesip. Gyár,
Pontos szabály,- hogy t i l o s a produktivitás emelése, ha azt alapos vizsgálódás nem előzte meg, v i s z o n t nem ér sem
mit a kutatás, vdokumentáció nélkül. A dokumentáció ma már egyetlen üzemben sem nélkülözhető. A dokumentáció a l a t t j e
len esetben az üzemet érintő legszélesebb témára vonatkozó irodalmat értjük. A dokumentációs állomás az alábbi elő
nyökkel járí ésszerüsiti a szellemi munkát, amely ezáltal jelentős leterheléstől szabadul meg; mechanizálja a s z a k i rodalom-keresést, kiegés"ziti és tehermentesíti az emlékező
tehetséget, mások' t a p a s z t a l a t a i t haladéktalanul rendelke
zésre bocsájtja. Felhasználása, illetve•felállitása föltét
l e n önköltségcsökkentés: az irodalom tanulmányozása mindig olcsóbb, mint a laboratóriumi kísérletező munka. /BGné/
0 0 2 . 6 6 : 6 7 7 . 0 1 3 . 1
A t e x t i l i p a r i dokumentációrál, - JÖRDER H. - Z e i t - s c h r i f t für die ges. T e x t i l i n d u s t r i e , 1 9 5 8es z e p t .5 . p. 7 4 9 ¬
7 5 1 . Ts OMK a • •
A t e x t i l i p a r i dokumentáció fontosságának és általános kérdéseinek tárgyalása kapcsán f e l s o r o l j a , hogy mely nyu-
g a t i - és keletnémet szervek foglalkoznak t e x t i l i p a r i doku
mentációk készitósével. Kitér a meglevő decimális rendszer t e x t i l i p a r i vonatkozású hiányosságaira és dokumentációs szakemberek képzésére szolgáló szakiskolák felállítását j a v a s o l j a , /vjné/
0 2 4 . 6 8 : 0 2 5 . 5 * 6 2 1 . 3 9 4 . 3 2 4 ?6 8 1 .6 I 3 . 4
A géptávíró meggyorsítja a könyvtárközi kölcsönzést és á felvilágosító szolgálatot. - MACK, J.D. - L i b r a r y Journal,
1 9 5 8 . máj. p. 1 3 2 5 - 1 3 2 9 . T.:'0SzK.
1957 októbere óta a 149 könyvtár állományát tartalmazó p h i l a d e l p h i a i Központi Címtár az európai Telex-rendszerhez hasonló 'géptávíró /TWX/ összeköttetés utján i s igénybevebe- tő. A g y a k o r l a t i eredmények azt.mutatják, hogy ezen az uton a kért kötetek 3 napon belül e l j u t n a k á kölcsönzőkhöz. A referenee szolgálat a TWX-en keresztül 1 órán belül megadja a kórt felvilágosításokat. A gépelt szöveg sokkal pontosabb és olcsóbb mint a telefonbeszélgetés,
A könyvtárak törekvése most arra irányul, hogy bizonyos regionális bibliográfiai központok alakuljanak k i , amelyek továbbitani h i v a t o t t a k az egyes vállalatok kívánságait a központhoz és vissza. /B.L./
4 O25.173/O45//058.7/5014.3
A szerzők neveinek egyöntetű feltüntetése folyóiratcik
kek címeiben. - SZEKERES, M. - Revue de l a Documentation,
1 9 5 8 . aug. p. . 8 8 - 8 9 . T.: OMK.
Szekeres Margit, a Széchényi Könyvtár dolgozója és a Magyar Folyóiratok Repertóriuma munkatársa jellemző példá
kon mutatja be azokat a visszásságokat, amelyeket a folyó
i r a t c i k k e k szerzői nevének egyenetlen megjelölése a könyv
tári és a bibliográfiai munkában előidéz. A zavarok okai többes eredetűek: elsősorban a,z utónév mellőzése,. másodsor
ban az utónév /keresztnév/ csak kezdőbetűben való feltünte
tése, harmadsorban az utónevek egyenetlen irása különböző
nyelvek használata esetében, negyedsorban a családi és az utónév megkülönböztetésének nehézségei és végül a férjezett nők neveinek Írásában mutatkozó egyenetlenség. A könyvtári és bibliográfiai feldolgozó munka zavarmentessé és eredmé
nyesebbé tétele érdekében ezért a szerző j a v a s o l j a az
ISO/TC 4 6 szabvány megfelelő módosítását, i l l e t v e ahhoz egy kiegészítő j a v a s l a t elfogadását, amely s z e r i n t a szerzők a
folyóiratokban közölt cikkeikben kötelesek legyenek megadni családi nevükön túlmenően t e l j e s utónevüket /keresztnevüket/,
utóbbit minden esetben anyanyelvükön. A nem l a t i n nyelven i r t nevek esetében az e r e d e t i Írásmódon felül meg k e l l adni a nevek átírását fonetikus nemzetközi transzliterációban i s . A férjezett nők névhasználatát egységesíteni k e l l e n e . / p . I . /
0 2 5 . 3 2: 3 8 9 . 6 / 4 3 /
Címfelvétel. Dokumentation, Fachbibliothek, Werks- bücherei, 1 9 5 8 . aug. p. I 5 6 - I 6 O . T.: OMK.
,A Deutscher Normenausschuss szabványtervezete az 1939 óta érvényes német cimfelvé t e l i szabályzat megváltoztatásá
r a , /B . L . / *
0 2 6 : 0 6 1 . 2 . 0 5 5 . 5 " 1 9 5 8 "
Titkári jelentés az SLA működéséről. - LUCIUS, M.E. - Special L i b r a r i e s , 1 9 5 8 . szept. p. 3 0 1 - 3 0 6 . T.: OMK.
Az amerikai Szakkönyvtárosok Egyesülete /Special L i b r a r i e s Association/ 4 9 . kongresszusának anyagából meg
tudjuk, hogy az SLA-nak 5209 t a g j a van. /1958- b a n 1 6 0 0 tag
j a v o l t , 1 9 4 3 és 47 között közel 2 3 0 0 u j - t a g o t v e t t n y i l vántartásába, elérve yelük a 48 30-as taglétszámot./
A "Special L i b r a r i e s " /Szakkönyvtárak/ cimü lapjuk át
l a g 5400 példányban j e l e n i k meg.
Az 13LA évi tagsági d i j a a következő: intézményeknek 30, t e l j e s tagoknak 1 5 , társ tagoknak 1 0 , diákoknak 2 , nyug
díj ásóknak 5 dollár. /B.L./
0 2 6 . 2 / 0 4 7 / » 0 2 4 . 6 8 :5 3 3 . 6
Az aerodinamikusok által használt " r e p o r t " irodalom.
WILSON, C.W.J. - A s l i b Proceedíngs, 1 9 5 8 . aug. p. 1 9 4 - 2 0 0 .
T.: OMK.
A Royal A i r c r a f t Establishment aerodinamikai osztályá
nak könyvtárosa vizsgálatot végzett a "reportok" kölcsön
zésére vonatkozóan. Vizsgálatát egy időpontban /1957<« de
cember/ kikölcsönzött 1 1 5 4 jelentésre t e r j e s z t e t t e k i . A kikölcsönzött jelentések közreadási időpontjuk sze
r i n t csoportosítva a következő képet mutatták:
1 9 3 7 - 5 0 5 1 52 53 54 5 51 56 57 összes
Argentína 1 l 1
Ausztrália 1 1 3 1 1 8 2 4
Kanada 2 1 2 2 8 4 1 9
Fran c i ao rs zág 1 1 1 2 5
Németország 1 4 5
7 3
1937-50 51 54 55 56 57 összea Hollandia
Svédország Anglia USA
nemzetközi szervek
1 5 5
1 2 9 4
239
811
37 1
17 74
4
34 8 41
13 55 1
18 23 52 124 50 100 162.297' 2 20 14
összesem -93 42 50 69 72 134 245 449 1154-
A Mkölosenzött jelentések 3918 4^a 1957 évi; 82,9 $~
a I953-I957 közötti, 13,3 $-a adódik az 1948-52 között meg
jelentekből, és csupán 2,7 $~a 1948 előtti kiadású. /Wiison érdekes összehasonlításként e m l i t i meg, hogy a könyvtárában f o l y t a t o t t másik hasonló adatfelmérésből kitűnik, hogy az I957 évi ••reportok" 38,8 $=>os kölcsönzésével szemben az 1957 évi folyóiratok csak 26s2 $=ban szerepeltek a kölcsön
zésben. A kölcsönzött folyóiratok 95 $-a 1957~56 közötti v o l t , míg a kikölcsönzött reportck 57 1948»57 közötti./
A jelentések megjelenési helye s z e r i n t i s t a t i s z t i k a azt mutatja, hogy a RAE könyvtárában 70,2 $=ban az amerikai, 2,1,6 $-ban az angol reportekat k e r e s i k és eaak 8,1 #-ban az egyebeket, fk szerző i t t sajnálattal állapítja meg, hogy az ilyentárgyu szovjet kiadványokat nem tudják beszerezni./
A s t a t i s z t i k a i adatokból a RAE könyvtárosai az alábbi következtetéseket vonják les
1/ az egyik legfontosabb féladat az amerikai reportok késedelem nélküli beszerzése;
2/ a 10 évnél régebben k i a d o t t jelentések csak a RAE központi könyvtárában őrzendők meg, az osztályok könyvtáraiban / p le az aerodinamikai osztályon/ csak a 10 évnél f r i a e b b anyagra van szűkség.
3/ bibliográfiák és irodalomkutatások összeállításánál elegendő a jelentéseket 10 évre visszamenőlegesen k u t a t n i csak.
/Az érdekes Vizsgálat f e l v e t i az ötletét annak, hogy igen hasznos volna hasonló értékeléseket végezni , a hazai műszaki könyvtárakban i s a szakirodalom egy-
eg y típusára vonatkozóan!/. /B.L./
Az-amerikai Mérnök Egyesületek Könyvtára. - PHEIPS, R.H. - American Doeumentation, 1 9 5 8 . j u l . p, 1 6 5 - I 6 7 . T.t OMK. " *
Az^amerikai Mérnök Egyesületek Könyvtárának története az alapító egyesületek létrejöttéig nyúlik vissza, 1 8 5 2 és
0 2 6 . 2 / 7 5 / * 6 2 . 0 0 7 . 2
1884 kösött alakultak meg az amerikai bányamérnök! kultúr
mérnöki, gépészmérnöki, elektroméraöki és kőolajmémöki egyesületek, és ezek megalakulásuk után külön-külön l e r a k ták az alapját égy külön k i s katalőgizálatlan könyvgyűjte
ménynek, amelyre azonban a tagok kezdettél fogva büszkék v o l t a k .
A könyvtárak és a tájékoztatás koordinációjának gondo
l a t a csak a századforduló körül lépett f e l ssámottevően,- különösen 1907-ben, amikor az alapitó egyesületek egy közös épületbe költözködtek. A még m i n i i g különálló könyvgyűjte
ményeket ekkor az épület 1 3 . emeletén egy közös olvasóterem köré helyezték e l . 1913-ban ezek a könyvtárak t e l j e s e n egyesültek egy szakképzett könyvtáros vezetése a l a t t . Rövi
desen ezután ujabb egyesületek könyvtárai i s csatlakoztak a' gyűjteményhez, amelynek megkezdődött a rendezése és katalő- gisálása.
Ma a Mérnök Egyesületek Könyvtárának állományában már
1 7 6 0 0 0 kötet könyv, 2 0 0 0 0 térkép, 5 0 0 0 forditás és 1 0 0 0 0
bibliográfia i l l e t v e index található. Rendszeresen 1 5 0 0 szakfolyóiratot járat, amelyekből kb. 5 0 0 idegennyelvü. A Könyvtár elsősorban gyűjti a tag-egyesületek összes kiadván n y a l t .
A Könyvtár olvasóterme és tájékoztató szolgálata 1 nap csak délelőtt, 5 nap pedig a késő e s t i órákig áll az érdek
lődők rendelkezésére.
Egyéni rendelésre készitett bibliográfiáit bizalmasan /?/ k e z e l i . Fordításait belső szakemberek lektorálják.
M i k r o f i l m - és fotószolgálata szintén igénybevehető. Forgal
mának több mint a felét telefonon, táviratilag vagy postai uton intézi.
Szorosan együttműködik az 1884 óta megjelenő THE ENSINEERING INDEX-szel. A Könyvtárban található kiadványok, mind belekerülnek az Index-be. Az elmúlt évben 2 7 0 0 0 f o lyóiratcikket k i v o n a t o l t a k . A kivonatok kartonézolgélat /figyelőszolgálat/ és évi kötetek, formájában i s megjelennek.
A hetenként szétküldésre kerülő kartonszolgálatot 3 0 0 tárgy
körben adják k i . A Könyvtár kiadványai az "Engineering Sooieties Monographs" sorozatban jelennek meg,
New Yorkban 3 éven belül elkészül az United Engineering Center, ahol a tervek s z e r i n t az alapitókon kivül több mint t i z u j egyesület / p l . az American Instituté o f Chemical Engíneers/ i s helyet kap. I t t a Könyvtár további nagy f e j
lődés előtt áll, és tájékoztató tevékenysége központibb jellegűvé f o g válni. /B.L./
027.54/73/
Az amerikai Kongresszusi Könyvtár. - SHERROD, J. - Science, 1958. ápr. 2 5 , p. 9 5 8 - 9 5 9 . Tt OMK",
Az amerikai Kongresszusi Könyvtár, amely egyúttal az Egyesült Államok nemzeti könyvtára i s , a világ egyik legna
gyobb könyvgyűjteményével rendelkezik. Egyedül a műszaki és alkalmazott tudományokkal foglalkozó könyveinek száma meg
haladja az 1 447 000 kötetet. A folyamatosan beérkező tudo
mányos, műszaki és teohnológiai lapok száma kb. 15 000, Mű
szaki " r e p o r f ' - j a i n a k száma több-tízezer. Nyomtatott kata
lóguscéduláit kereken 10 000 előfizetőnek küldi meg rend
szeresen, /B.L./
0 9 9 . 1 » 0 2 5 . 8 Í 0 2 5 . 5
Mikro-reprodukeiók a könyvtárakban és a tájékoztató szolgálatokban. - BURKETT, S. - A s l i b Proceedings, 1958.
aug. p. 179-188. T.» OMK.
A mikro szövegek elterjedése nem j e l e n % m i n d e n könyvtá
r i probléma panaceáját, de kétségkívül könnyit a raktározás nehézségein, és csökkenti a könyvtári kiadásokat. E l t e r j e dését a leolvasó-készülékek tökéletesedése, a mikroszövegek szabványosítása és az előállítási költségek olcsóbbodása segítheti elő.
Ma már igen sokféle irodalom kapható eredetiben és mikroszöveg formájában, sőt bizonyos kiadványok csak i g y szerezhetők be, mivel mér antiquáriumban sem kaphatók. Az Annalen der Chemie 554 kötete p l . mikrokártyán 400 angol fontba kerül, eredetiben 1800 f o n t lenne az ára; a Z e i t - s o h r i f t für Physíkalische Chemie 193 kötete mikrokártyán 283, mikrofilmen 324 fontért szerezhető be, az e r e d e t i 1000 fontos ér h e l y e t t .
A Nemzetközi G e o f i z i k a i Évről összeállított jelentést a Meterológiai Világszervezet mikrokártyákoh publikálja. Az ilyenformán megjelenő I . Rész /220 kötet 500 oldalas könyv
nek megfelelő 110 000 o l d a l / 2750 mikrokártyán f o g megjelen n i 850 dolláros áron. A könyvalaku publikáció ára 4400 d o l lár lenne. A t e l j e s sorozat mikrokártyáinak számát 18 5 0 0 - ra t e r v e z i k .
Az Egyesült Államokban több mint 70 egyetem d o k t o r i disszertációit - 1957-ben számszerint 5000-et - az Univer- s i t y Mierofilms L t d . m i k r o f i l m r e v e s z i , és i l y e n formában rendelhetők meg. A szerzők által i r t kivonatok a havonta megjelenő D i s s e r t a t i o n Abstracts-ben jelennek meg.
M i k r o f i l m . Ma már több mint 1000 folyóirat fizethető elő m i k r o f i l m formájában. A visszamenőleges rendelésekre sok esetben csak ez az egyetlen lehetősége A m i k r o f i l m f o r májában rendelhető kiadványok jegyzéke kéthavonként megje
l e n i k a Mierecosm eimü lapbaa.
'Az USA h i v a t a l o s kutatói jelentéseinek jórésze olyan specializált témára vonatkoznak, hogy nyomtatott kiadásuk nem célszerű; ezért az e r e d e t i példányokat a L i b r a r y o f
Congress gyűjti, és kivánatrá m i k r o f i l m kópiákat készit. A Jelentésekről havonta k i a d j a jegyzékét. Az Atomenergia B i zottság ugyanilyen elvek s z e r i n t k e z e l i jelentéseit, ame
lyeknek címjegyzéke a Nuelear Science Abstracts**ben j e l e n i k meg.
Mikrofilmkártya. /A legtöbb mikrofilmkártya kiadó vállalja kontakt p a p i r másolatok készítését i s . /
"A stockholmi I n t e r n a t i o n a l Doeumentation Centre rend
szeresen katalogizálja a világon.elkészült mikrofiImkártyá- k a t , és ezek katalógusát közli a havonta mégjelenő Micro L i b r a r y eimü kiadványában. Megrendelésre p e z i t i v kópiákat készit. Franciaországban, Angliában és az Egyesült Államok
ban több cég f o g l a l k o z i k mikrofilmkártya /valamint mikro- p r i n t és mikrolex/ készítéssel.
Összefoglalva a cikk leszögezi, hogy a m i k r o f i l m a l kalmazása a legcélszerűbb, ha 10 másolatnál kevesebbre van szükség, és ez jelentős hosszúságú f i l m e t igényel. Százol
dalas tanulmányok 15-20 példányban való másolására a mik- rokard a legmegfelelőbb, a mikrofilmkártya pedig ennél rö
videbb szövegek néhány példányban kívánt többszörözésére alkalmas. /'E.L./
/
099.1:026:5 5 +525s001.83» 1 9 5 8M
v J
Mikro-könyvtárak az NGl£ támaszpontokon. - L i b r a r y Journal, 1958. máre. p. 7 0 3 - 7 0 5 . T.t OSzK.
A Nemzetközi G e o f i z i k a i Év kapcsán a sarkvidékeken állomásozó amerikai meteorológusok' szakirodalmi igényeinek kielégítését a szűk elhelyezés erősen korlátozta. Éppen ezért egy-egy támaszpontot 55 x 35 cm. nagyságú m'ikroszöveg leolvasóval szereltek f e l , és a szükséges könyvrészleteket, folyóirat tályékoztatásokat, jelentés kivonatokat mikroszö- veg formájában bocsátják rendelkezésükre 7 , 6 x 12,7 cm nagyságú mikrokártyákon* Egy-egy i l y e n kártyáról 80 e r e d e t i szövegoldal tanulmányozható. A kártyákat különleges védőta-^
sakban tárolják, szövegrészük kétoldalas i s l e h e t . /B.L./
099*1*778.31s778.148 Mikro-reprodukálás. - VERRY, H.R* - A s l i b Proceedings, 1958, aug. p, 189-193* T.t OMK*
A mikro-reprodukálást olyan módszerként definiálhatjuk.
Amellyel saabadszemmel nem olvasható kicsinyített méretű ké
pek készíthető. Leolvasásuk csak o p t i k a i készülékkel, vagy hasonló eszközökkel végeshető*
A mikro-reprodukálés különböző módjai / m i k r o f i l m , mik- rokártya st»»/ nem h e l y e t t e g i t h e t i k egymást mindegyiknek külön célja van* Mi határozza meg tehát, hogy mikor célsze
rű az egyiknek és mikor a másiknak a használata? A l e g o l csóbb mikro-másolat a r o l l f i l m és erről készíthetők a l e g olcsóbban további másolatok i s .
A biztonsági ős megőrzési oélokat szolgáló reproduká
lásra legalkalmasabb a m i k r o f i l m . Ha az e r e d e t i dokumentum e l p u s z t u l a Xerográfia vagy más elektromos, módszerekkel 20 pere a l a t t kb. 7 méter filmről készíthetünk másolatot. A m i k r o f i l m felvevőkószülékek 16 és 35 mm-es f i l m r e dolgoznak /az előbbiek óránkénti teljesítménye 5 - 2 1 ezer felvétel, az utóbbiaké átlag napi 2 ezer/, de most folynak kísérletek 70 mm-es f i l m alkalmazására i s /Rekordak/.
A gyakran használt dokumentumok reprodukálására a gya
k o r l a t a mikrokártya-rendszert t a r t j a alkalmasabbnak. Ezek
nek tetején szabad szemmel olvashatóan látszik a tartalom címfelvétele. Következő lényegesebb formái vannak:
mikrokártya 12,2 x 6,62 cm,
m i k r o p r i n t 1 3 » 2 4 x 22,86 cm,/l00 oldalas szöveg/
mikrolex 21,59 x 1 6, 5 1 om./2O0 felvétel/ /B.L./
5/6/05 3/054/:02 5.17 3/084.16/:002.6:099.1 A tudományos folyóiratok jövője, - CSAPODI, Cs, -
Revue de l a Doeumentation, 1958. aug, p, 79-81. T*: OMK.
Csapodi Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtáré
nak munkatársa a szakirodalom formáit gyökereiben átszerve
ző j a v a s l a t o t tartalmazó cikkében abból i n d u l k i , hogy a folyőiratirodalom rendkívüli mértékű kiterjedése az anyag könyvtári feldolgozása, tárolása és dokumentációs feltárása
szempontjából az eddig alkalmazott módszereket leküzdhetet
len feladatok elé állítja. Ezért a természettudományi, mű
szaki ős orvostudományi folyóiratokra vonatkozóan azt a r a dikális j a v a s l a t o t t e s z i , hogy ezeket néhány reprezentatív orgánum kivételével minden országban meg k e l l szüntetni, ős helyettük a szakterületek s z e r i n t t a g o l t nemzetközi és nem
z e t i dokumentációs intézmények dokumentációs közlését és a
dokumentáció folyamán az anyag mikrofilmen, mikrokártyán, fotómásolatban vagy fordításban való terjesztését k e l l meg
honosítani. Ennek következtében a szakirodalom publikálásá
nak lényegében két formája alakulna k i s a nyomtatásban vál
t o z a t l a n u l t e l j e s terjedelemben megjelenő könyv és a csak a dokumentáció utján nyilványosságra kerülő' önálló szakcikk.
Utóbbiak dokumentációs feltárására, majd az e r e d e t i anyag forgalmára a tanulmány részletes g y a k o r l a t i megoldásokat tartalmaz, amelyek s z e r i n t a j a v a s l a t számos nehézsége e l - ' lenére fokozatosan megvalósítható lenne. Megítélésünk sze
r i n t a szóbanforgó radikális j a v a s l a t mégis a fürdővízzel együtt a gyerek kiöntéeének típusos esete lenne. A mai t e r mészet tudományi és műszaki irodalom ápolásának ugyanis a folyóiratokban való közreadás a legszámottevőbb helye, és ha ezt a közreadási módot az emberiség könyvtári mérlegelé
sekből törölné, ez óhatatlanul az i l y e n természetű kutató és közreadási munka jelentékeny visszafejlődésével járna, mert minden kutatómunkának legfőbb Ösztönzője az eredmények nyomtatásban való közzététele. / P . I . /
'661.616.7 Lumytlpe. B u l l e t i n des Bibliotheqűes de Francé-, 1958, j a n . p. 39-40. T.: OSzK. /Magyar fordításban: Könyvtári F i gyelő, 1958. 8. sz. p. 12./
Párizsban elkészült az első európai fotográfiai szedő- berendezéssel - "Lumytipe" vagy "photonl9 eljárással - sze
d e t t könyv.
A Lumytipe berendezés - két f r a n c i a mérnök találmánya - a kézi i l l gépi szedést 'fényképészeti eljárással pótolja.
Lényege, hogy a fémbetüket egy* olyan áttetsző tárcsa pótol
j a , amelynek kerületén apró nyílások vannak, s ezek minde
gyike egy-egy betűnek f e l e l meg. A tárcsa, amely 16 külön
féle betűtípust f o g l a l magában, másodpercenként 8 f o r d u l a t o t tesz. Minden egyes f o r d u l a t alkalmával egy elektronikus cső villanófényt bocsát k i magából, amely a kiválasztott betűk megfelelő nyílásán áthatolva egy f i l m t e k e r c s e t expo-
• nálódik. A betűtípusok nagysága 12 lencsével szabályozható.
A Lumytipe-ról készült filmmásolatról készül a nyomás céljára szolgáló klisé. /B.L./ .
