ZALA FERENC—BÁTORI BÉLÁNÉ—KEMENES EGON :_
BAJA VARos ÁRUFORGALMÁNAK NÉHÁNY _KÉRDÉSERÖD'
Baja város (Bács megye) a bajai járás székhelye, 1950. év előtt megye—
székhely volt. A város mezőgazdasági vidék központjában fekszik, "környékén fejlett gabona- és kukoricatermelés, sertéstenyésztés folyik. Helyi ipara fejlett,
fontos kereskedelmi gócpont.
A város az utóbbi években gyors iramban fejlődött, élénksége't elsősorban a környező mezőgazdasági vidéknek, fejlett kereskedelmének és annak kö—
szönheti, hogy a parasztság messzi vidékről Bajára jár vásárolni, terményei—
nek egyrészét ott értékesíti. A város gazdasági életében ez a legjelentősebb tényező. Különösen gyorsütemű a fejlődés a párt és kormányprogramm meg-
*
' hirdetése óta.
I.
' Baja város társadalom-gazdasági helyzete a felszabadulás előtt.
Évszázadokon keresztül ——- de különösen a—mult században —- Baja fon- tos kereskedelmi gócpont volt, fejlett kisiparral rendelkezett. A bajai kereske- delem és kisipar több évszázados hagyományokra tekinthet vissza. A megye (iparának 1699—ben történt összeírása szerint a megye összes kézműiparos mű- helyeinek % a (számszerint 199) Baján volt. A legtöbb kisipari szakmát a városban már abban az időben meg lehetett találni
A bajai kereskedelem ugyancsak nagy multtal rendelkezik. A város szá—
razföldi és vízi közlekedési gócpont volt és egészen távoli vidékek forgalmát is magához vonzotta. Már a török időkben Baján 165 kereskedőt tartottak nyilván.1696-ban Baja város évenként 3 vásár tartására nyert jogot A bajai
kereskedőcéh szabályzatát 1700— ban hagyták jóvá
Baját, fekvése kiválóan alkalmassá tette arra; hogy a Dunát mint akkor fontos közlekedési útvonalat felhasználva, Bácskából és Dél- Dunántúlról a terményeket összegyűjtse és továbbítsa az ország más területeire. így lett a mult században Baja egészen nagy terület gabonakereskedelmének központja, amely később még kiegészült állat, bor és egyéb mezőgazdasági termények kereskedelmével is.A bajai gabonapiacon főleg győri és komáromi kereske—
dők vásároltak. Baján szerdán és szombat n volt a piaci nap és ezt a több évszázados szokást, mind a mai napig me tartótták
Az átmeneti (tranzit) gabonakereskedelem__lehonyolításának nyomát nagy—
részt még'ma is megtalálhatjuk a városban (a legtöbb régi házban gabona—
*) A Belkereskedelmi Minisztérium Kereskedelemtejlesztési és Piackutató Igazgatósága anyagából.
ZALA—BATORIND—KEMENES: BAJA VÁROS ARUFORGALMAROL , ; 711
tárolásra alkalmas raktárak vannak). Baja még Szegednél is nagyobb forgal- mat bonyolított le, egy—egy vásáron 10 megye lakossága is megfordult, s volt olyan esztendő, amikor 1 millió mérő gabonát (több mint 7000 vagon) indí-
tottak útnak Bajáról Pest felé. , . - ,
A vasúti közlekedés fejlődésével a víziút veszíteni kezdett jelentőségéből, s ezzel a század elején Baja város kereskedelme is hanyatlásnak indult.
Baján és környékén még a mult század végén fejlett mezőgazdasági kul.- túra volt. A gabonfélék mellett rizs termelésével is kísérleteztek, nagyobb mennyiségben termeltek gyümölcsöt. Baja a dunamelléki halászat leggazda- gabb központja volt. A mult század Végén az ország selyemgubó-termelésének
1/3-át Baja szolgáltatta. **
A horthy—rendszer alatt —— mint általában a magyar alföldi városok —*
Baja is hanyatlásnak indult. Ehhez nagymértékben hozzájárult Baja határ- város jellege és rossz közlekedési viszonyai. Különösen erősen sújtotta Baját az 1930-as évek elején a gazdasági válság.
Baja városát a nagybirtokok, bankok, kulákok, továbbá a burzsoá állam helyi bürokráciája irányította. Ezek teljesen rátelepedtek a városra és kör- nyékére, annak társadalmi és gazdasági életét kezükben tartották.
Baja városának több évszázadon keresztül a legnagyobb földesura a kalo- csai érsekség volt, egészen a felszabadulásig. 1000 holdon felüli földbirtok a városhoz tartozó földterületen kettő volt. 1935-ben ez a két birtok a város földterületének 37,20/o-át, 1938-ban pedig már 48,70/o—át tartotta kezében.
1935-ben kilenc 200 holdon felüli birtokhoz tartozott a földterületnek közel a fele (45,80/d-a), az előbb említett két nagybirtokkal-együtt. Később (1938-ban) a* földesúri gazdaságok száma 9-ről *5—re csökkent, ugyanakkor viszont ezek földterülete az összes földterület 45,8"/o-áról 520/o-ára emelkedett. * A birtokviszonyokat tehát a nagybirtok állandó növekedése jellemezte.
A felszabadulás előtt meglehetősen nagy gazdasági erőt jelentett a kulák—
ság is. 1935—ben a kulákbirtokok a földterület 21,4"/o'-ára terjedtek ki. Az ilyen gazdaságok száma az összes gazdaságoknak 3,50/o—át tették ki.
Baján összesen 8 bank működött, amelyből kettő budapesti bank fiókja volt. A legjelentősebb pénzintézet a Bajai Takarékpénztár volt, amelynek betétállománya a válság éveiben is meghaladta azis—7 millió pengőt, közvet- len a háború előtt pedig -—— nem egészen pontos adatok szerint **", a betét- állomány meghaladta a 15 millió p-engőtMA takarékpénztár ügyfelei főképpen a kulákság köréből kerültek ki.
Jelentős szerepet játszott a város életében a közigazgatási bürokrácia is.
20 év alatt (1920—1940—ig) a közigazgatásban foglalkoztatottak száma a vá—
rosban megkétszereződött. .
Baja városában jelentékeny számú középipari üzem volt és néhány nagy- üzem is. A válság idején jónéhány üzem szüneteltette müködését, később azonban ezek újból megindultak. A II. világháború előtt a következő fonto-
sabb üzemek működtek Baján: l .
5 textilüzem, 1 drótkötél- és drótfonatgyár, 1 gépgyár _és vasöntöde,
*1 mezőgazdasági gépgyár, 1 bútorgyár, 1 bőrgyár, 1 tégla- és cementgyár,
1 gyufagyár. % ! fi
Ezenkívül még egyéb kisebb—nagyobb üzemek is működtek a városban (malom, szeszüzem, gázgyár, elektrotechnikai cikkek gyára stb.). A gyárak közül a legjelentősebb a ma is működő Bajai Posztógyár volt. '
4.
e
712 " ZALA FERENC _ aArom BÉLANÉ ;— KEMENES EGON
A városban mintegy 3000 állandó és 1000 időszaki ipari munkás dolgo—
zett, a kereső lakosság 310/0--.a
A mezőgazdasági lakosságnak több mint a fele még egy holdnyi föld- birtokkal sem rendelkezett Elég jelentős volt a középparasztság száma. 1935—
ben 712 olyan gazdaságot tartottak nyilván, amelynek a földterülete 10—20 kat. hold volt. Ezek a gazdaságok a 20 kh. alatti gazdaságok földterületének
62,3$/o-át tették ki. A város paraszti lakosságának kb. % részét a közép—
parafsztság jelentette.
A kisiparosok száma a fontosabb szakmákban a következő volt:
cipész, csizmadia ... 166
szabó és egyéb rokonszakma ... 154
kőműves, ács és egyéb építőszakma . . . ._ ... 151
pék ... 31
cukrász, mézeskalácsos ... 13
asztalos és egyéb rokonszakma ... 18
kovács, lakatos és egyéb fémipari szakma ... 141
A városi kereskedelem is igen fejlett volt. Voltak egészen nagy kereske- delmi egységei, amelyek főként a parasztság kiszolgálására rendezkedtek be.
Például a jelenlegi állami áruház emeletes helyiségében, a háború előtt egyet—
len textilméteráru üzlet volt, amely a parasztság helyi tájigényeinek kielégíté—
sére selyem- és gyapjúszöveteket közvetlenül külföldről is hozatott be (főként Svájcból). Ezzel az üzlettel szemben egy másik nagy textilüzlet is működött,
31 eladóval. N
A nagy egységek mellett számos kisebb üzlet is volt Baján. A bajai keres—
kedők száma —— leszámítva a kizárólag nagykereskedelemmel foglalkozók számát —— 216 volt (ez nem tartalmazza a trafikosokat). Ezenkivül 41 vendéglő működött.
Il.
Baja város társadalom-gazdasági helyzete a felszabadulás után.
A felszabadulás Baja város: életében is jelentős változást eredményezett.
A felszabadulás óta a Város jelentékeny mértékben fejlődött. A városnak több mint 28 ezer lakosa van. A lakosság % e mezőgazdasággal foglalkozik 310/0— a bérből és fizetésből els 30/0——a önálló iparos és kereskedő és viszonylag jelentős a nyugdíjasok száma.
1949. és 1954. között megváltozott a lakosság összetétele. Az 1949. évi népszámlálás óta ugyan pontos adatfelvétel nem történt, de hozzávetőle-
gesen fel lehet mérni a változásokat.
A város dolgozó parasztságának száma az elmúlt 5 év folyamán csak jelentéktelen mértékben változott. A dolgozó parasztság zömét az egyénileg
gazdálkodó dolgozó parasztok teszik ki. A termelőszövetkezeti tagok száma N a kilépéseketIS figyelembe véve — ezen időszak alatt, több mint 400/0-kal nőtt.
Jelentékenyen növekedett az ipari munkások száma.
A magánkisiparosok száma nagymértékben csökkent, viszont közel a négyszeresére emelkedett a kisi—pari termelőszövetkezeti tagok száma.
- A magánkereskedők száma a városban egészen jelentéktelen.
A közigazgatási alkalmazottak száma lényegében nemrváltozott 1949 óta.
M ;
BAJA vancs ABUFOBGALMARÓL ) § . ' 713
Egyharmadára csökkent a szabadfoglalkozásúak száma, valamelyest növekedett, a nyugdíjasok és járulékosok száma.
Összefoglalva: A város lakosságában megnövekedett az ipari munkások súlya. Az állami és szövetkezeti —— tehát a szocialista —- szektorban fogl—al- , koztatottak száma meghaladja a város lakosságának 500/0-ál1, s mintegy
250/d—ot tesznek ki a kisá'rutermelő parasztok.
, ,
l
Baja város mezőgazdasága.
Baja város határa meghaladja a 32 000 holdat, ennek azonban mind- össze 470/d—a szántóföld (a háború előtt 500/0). A földterület jelentős részét, foglalják el a Baját körülvevő erdőségek, amelyek az összes területnek 250/o-át teszik ki. A háború előtthöz képest jelentősen növekedett a Város szőlőterülete, amely jelenleg az összes földterületnek több mint 60/o-át foglalja el. A Köz—
ponti Y zetőség 1953. dec. 23-i határozatának eredményeképpen a városban
továbbfej 'ödött a szőlőkultúra. '
A földreform eredményeképpen a város határában megszűntek a nagy—
birtokok, a földet a dolgozó parasztság, továbbá állami gazdaság és erdő- gazdaság kapta meg.
A Központi Vezetőség 1953. júniusi határozata előtt, elég jelentős terüle-
! tek voltak megműveletlenek. Csak az állami tartalékföldek meghaladták az egyéni parasztság földterületének IOO/O—át.
A földbirtokok összetétele is megváltozott. Többségbe kerültek az 1—10 kh. ezenbelül pedig főképpen az 1—5 kh. területtel rendelkező parasztgazda- ságok.
A parasztgazda—ságok számát, a földterület nagyságát birtokkategőriánz—
ként, a következő számok jellemzik:
A dolgozó parasztság gazdaságainak és földterületének százalékos megoszlása.
Gazdaságok számának százalékos Földterület százalékos
Birtokkategórla megoszlása — ' megoszlása
* 1935. 1954. 1935. ' 1954.
1 kataszteri hold alatt ... 54,6 64,2 8,8 , 10,3
1—5 kataszteri holdig ... 29,4 25,9 28,2 * 38,0
5—10 ,, ,, ... 9,9 7,6 28,0 32,0
10—20 ,, ," ... 6,1 , 2,3 35,0 19,7
Összesen _, 1oo,o 100,a 100,o 100,0*
A város földteilületének 48,30/a-a tartozik ya mezőgazdaság szocialista szektorához, ennek majdnem %;a az állami erdőgazdaságé. A földterület 5,6"/0-tán termelőszövetkezetek működnek, a többi az állami gazdaságok terü- lete. A termelőszövetkezetek kezén lévő földterület, az egyéni parasztok tulaj—
donában lévő földterülethez viszonyítva, annak 170/o-át teszi ki, ( ' , A városnak több mint 1000 hold tartalékföldje volt, a párt és kormány-
programm után ezt teljes egészében hasznosították. V _ * ' *' A város állatállománya az utóbbi években erősen csökkent, kivévea juh,- állományt, amely növekedett. Ez év tavaszán a szarvasmarhaállomány a há—
ború előttinek a 440/d—ára csökkent, s kevesebb mint az előző években volt. A
. 714 ' L' , ' ZALA' FERENC .— _BA'ronx BÉLÁNÉ _- annexes nem
mult évhez képest a Város tehénállománya nem változott. Jelentős mértékben.
csökkent a városban a sertésállomány, jelenleg a háború, előttinek az _1/3-a és mintegy 330/o—kal alacsonyabb, mint az előző években. A sertésállománynak
; " ez a nagymértékű csökkenése annálfi's inkább feltűnő, mert Baja és környéke _
mindig híres voltsertéstenyésztéséről, különösen _a berkshire és mangalica/
A keresztezésű sertéseiről. A város lóállománya is alacsonyabb,, mint a háború ' , előtti volt. Egyedül a juhállományban mutatkozik fejlődés az előző) évekhez képest. Ez év tavaszán közel háromszor annyi volt a juhállomány, mint a háború előtt és lényegesen több, mint az elmúlt (években. ?
'A városnak a háború előtt hagyományokkal rendelkező, fejlett selyem—
gubó-termelése volt. Ezt a felszabadulás után elhanyagolták, s a tanács mező—
gazdasági osztálya csak az utóbbi hónapokban foglalkozott ezzel újból. Meg—
indították az eperfa telepítését is. _ *
Baján 1890 óta van selyemgubó—beváltó állomás. A selyemgubótermeléa
, x a következőképpen alakult: , fi
! 1895—ben ... . ... 387 000 kg
1952—ben ... -. ... 41 000 ,, 1953-ban * ... . . . . 65 000 ,,_
1954-ben (terv) ... . 70 000 ,.
Jelenleg tehát Baján, az egyötödét sem termelik annak a selyemgubó- mennyiségnek, mint 60 évvel ezelőtt.
Baja városa igenxgazdag halászati központ volt. A halászata felszabadu- lás óta —— különösen az utóbbi években) —— jelentősen visszaesett. A halász—
zsákmány ma már 'a helyi igények kielégítésére sem elegendő.
, A Központi Vezetőség 1953. júniusi, októberi és decemberi határozatai, továbbá az új kőrmányprogramm meghirdetése óta a város és környéke mező- gazdaságában megindult a fejlődés: a parasztság termelési kedve nagymértékf ben megnőtt és ez megmutatkozik a mezőgazdasági munkákban is. A város tavalyi istállótrágyázási tervét 200/o—ra teljesítette, az idén már 2000/0-1'3.
; Tavaly a területnek csak 109/0-3, ezidén 950/0-a került műtrágyázásraaz egyé—
' nilegdolgozó parasztságnál. Erősen megjavult a gépállomás munkája is.
A város begyűjtési tervét 1953. évben a következőképpen teljesítette:
Kenyérgabona . . É ... 1oo,s% Tojás ... ; . . 925,o%
Árpa ... 197,0% Kukorica ... 58,8%
Zab 120,0% Burgonya ....l...s ... 60279
Napraforgó ... 116,0%. Bor ... 42.696 Vágómarha ... 152,9% Sertés ... 3l,4%
Baromfi . ., ... 623,0%
A város főként olyan cikkekben maradt le, amelyek tiermelése a Város és környéke mezőgazdasági profiljába tartoznak (sertés, kukorica). A lemaradás egészen feltűnő kukoricából, amely mennyiségben nem is sok, hiszen egyedül a bajai piacon októbertől májusig ennek többszörösét hozták forgalomba.
Baja város ipara. A
Baja város a háború előtt fejlett közép- és kisíparral rendelkezett. A fel—
szabadulás után ,,a középipar fejlesztésére vagy legalább a fenntartására, nem fordítottak gondot, sőt a helytelen profilozások miatt, a város középipara
lényegében alacsonyabb szinvonalú, mint a háború előtt volt,
*BAJA VAaos ARUFORGALMARÓL * , , 715
Ma, a városban a legjelentősebb gyárüzem a Bajai Posztógyár.A másik jelentősebb üzem a Bajai Faárugyár. A Posztógyár a felszabadulás óta gyor- san fejlődött. A Bajai Faárugyár a régebbi Bajai Bútorgyárból alakult ki. * Jelenleg főként épületasztalosi munkákat végez, s melegágyi ablakkercteket készít, annak ellenére, hogy a jóhírű, exportra is termelő korábbi bútorgyár gépi berendezése, szakmunkásai, művezetői ma is az üzemben vannak. A bútorgyártás megindulásának tehát semilyen akadálya nem lenne.
Baja város helyiipara a tanácsi ipari vállalatokból, kisipari termelő- szövetkezetekből és a magánkisiparo'sok műhelyeiből tevődik össze.
A helyiipari vállalatok többségükben a lakosság részére végeznek külön—
féle munkákat. Pl. a Vasipari és Mechanikai Javító Vállalat, amely korábban gépkocsikat és gépeket javított és a lakosságot alig szolgálta ki, rátért külön- féle mezőgazdasági kisgépek és közszükségleti cikkek gyártására. Ez évben nagymennyiségben fog permetezőgépet gyártani.
A Bajai Patyolat Vállalatnak fontos szerepe van a lakosság tájigényjel- legű kielégítésében, ugyanis a környékbeli délszláv lakosság részére fest külön- féle mintájú anyagokat. Kapacitásának csak kisebb részét használja fel azon- ban a lakosság szükségleteinek kielégítésére.;
Fejlettek a kisipari termelőszövetkezetek is.
A Vas— és Fémipari Ktsz különféle közszükségleti cikkeket gyárt. Többek között 1954. évben nagymennyiségben fog füstcsövet gyártani. Megkezdte gyermekkocsik gyártását is nagy tételekben. *
A Mezőgazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz kifejezetten a mezőgazda- sági lakosság igényeinek kielégítésére rendezkedett be.
A tanács ipari osztályának és kereskedelmi csoportjának kezdeményezé- sére ankétokat is szoktak rendezni, ahol a helyi ipar és kereskedelem közös
kérdéseit tárgyalják meg. _
Bajának a háború előtt fejlett magánkisipara volt. A felszabadulás előtt a* "
kisiparosok száma mintegy 1000 fő v.olt 1950 májusában a Ktsz—ek megalaku—
lása és az iparengedélyek visszaadása előtt a kisiparosok száma 757 volt, amely ' 1953 júniusáig 257--re esett vissza.
% m
Baja város kereskedelme.
! Baja város áruellátását döntően az állami kereskedelem és kismértékben L' a szövetkezeti kereskedelem biztositja. Az 1953 évi adatok szerint, Baja város áruforgalmának több mint 900/0— át az állami kereskedelem, a többit a szövet- kezeti kereskedelem bonyolította le. Az 1953. évi áruforgalomnak 2/3- át a helyi iállami kereskedelem forgalmazta, a többit majdnem teljes egészében a BKM országós rendszerébe tartozó különféle kereskedelmi
az Állami Áruház, a Csemegeigazgatóság boltja,Kultúrcikk Igazgatóság bolt—
; jai stb. A kereskedelmi hálózat általában kielégítő sok tekintetben eléggé magas színvonalú, azonban a város külső területein mutatkoznak még hiá—
nyosságok.
Igen jelentős a Város évszázados hagyományokkal rendelkező piaci for-
galma is. **
A háború előtt Baján 216 magánkereskedő működött (nagykereskedők nélkül) és 41 vendéglős, továbbá 8 cukrász. 1952. májusában a trafikok nélkül 194 volt a magánkereskedők száma és ezenkívül 14 vendéglátóipari üzemet tartottak nyilván A magánkerexkedői engedélyek visszavonása után, Baján ezekben a szakmákban egyetlen egy magánkereskedő sem maradt (trafikoso—
?
rendszeresen Bajára vásárolni Például bútort mohácsi, mázaszászw ári és vé-
716 ZALA FERENC — BATORI BELÁNÉ —' KEMENES neon
kat, ószereseket stb. nem számítva—). Az új kormányprogramm óta lényegében egyetlen engedélyt adtak ki magámkereskedönekzx vegyesbolt (szatócsüzlet)
nyitására.
_ Baján a háború előtti 150 élelmiszer és vegyeskereskedéssel szemben ma 58 egység van. A 70 ruházati kereskedéssel szemben ma 15 és 74 vegyesipar- cikk kereskedéssel szemben 22. Végül a 49 vendéglátóipari üzemmel szemben "
17. Tulajdonképpen sem a ruházati, sem a vegyesiparcikk szakmában nem mutatkozik meg a hiányosság, mert a helyi kereskedelem korszerű nagy egy-
ségei majdnem teljes egészében alkalmasak az igények kielégítésére.
111.
A vásárlóerő alakulása. '
Baja város kereskedelmi hálózata jelentékeny forgalmat bonyolít le. A bajai állami és szövetkezeti kereskedelem forgalm az elmúlt években jelen- tékeny mértékben növekedett
Baja város kereskedelmi hálózata nemcsak a helyi lakosságot szolgálja ki, hanem —— főként iparcikkekből —— Baja gazdasági körzetébe tartozó 33 község lakosait is. így a bajai boltokban rendszeresen mintegy 130 000 lakos vásárol.
Baja gazdasági körzete kb. 30—35 km- es sugarú körre terjed ki. A gazda—
sági körzet határai északon Kalocsa, kelet és délfelé pedig Jánoshalma és Bácsalmás. A gazdasági körzet átterjed nyugati és észak—nyugati irányban Déldunántúlra, Baranya és Tolna megyék egy részére, egészen a Szekszárd——
Bátaszék vonalig, délfelé Mohácsig.
Ezen a gazdasági körzeten kívül, még más egyéb területekről ie járnak méndi lakosok is vásároltak Baján.
A vásárlóerőt elsősorban a bajai és a bajakörnyéki —— ideértve a tágabb gazdasági körzetet ——- parasztság jelenti. A paraszti vásárlóerő világosan meg—
mutatkozik a bajai boltok forgalmán is. Például 1954. május első 3 hetében
a szerdai és szombati piaci napokon az Állami Áruház átlagosan napi 172 000 m
forint forgalmat bonyolított le. Egyéb napokon az átlagos napi forgalma 86000 Ft volt. A piaci napok forgalma tehát éppen a kétszerese a többi napo—
kénak. Hasonló a helyzet a többi boltokban is.
A parasztság rendkívül nagy vásárlóerejét bizonyítja a következő szá—
mítás is:
1953. évben Baján az állami és a szövetkezeti kereskedelem 205 millió Ft forgalmat bonyolított le. 1953-ban mintegy 140 millió Ft-ot fizettek ki munka—
bérekre és fizetésekre a városban. Ebből a vásárlóal'ap mintegy 95 millió Ft—ra tehető, amelyből a városi lakosság kb. 13 millió Ft-ot a bajai piacon költött el.
Marad tehát a városi bérből és fizetésből élőknek 1953.— évre 82 millió Ft vásárlóalap. Ezek szerint a bajai és a bajakörnyéki parasztság kb. 123 millió Ft értékű árut vásárolt a bajai állami és szövetkezeti. kereskedelemnél 1953.
évben. Ebből mintegy 20—25 millió Ft——ra tehető a városi helyi parasztság vásárlása, a Bajához tartozó gazdasági körzet parasztságának vásárlásra tehát 100 millió Ft marad.
Mindezt még tetézi hogy a parasztság a mult évi jó termését 1954 májusig még csak részben realizálta. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy egyedül
l l
BAJA VARGS ARUEORGALMAROL ' 7174
a bajai piacon 1953. október elejétől 1954. május végéig 176 vagon kukoricát értékesített a parasztság, s egyedül kukorica és egyéb terményeladásból ezen
időszak alatt közel 7 millió Ft bevétele volt. ,
Az egyes piaci napok forgalma is erre utal. Többéves tapasztalatok sze- rint a kukorica betakarítása után, egy—egy piaci napon morzsoltkukoricából a*
felhozatal 600 (1 szokott lenni, amely azután fokozatosan csökkenaz új ter- mésig. Ennek ellenére ez év május 12-én morzsoltkukoricából a felhozatal 520 mázsa, május 19-én pedig 480 mázsa volt. A május 19-i piacon 157 malac és disznó cserélt gazdát, ennek 400/a-a malac volt, annak ellenére, hogy malac- vásárlás szempontjából az idő már rendkívül előrehaladott. 1953. októbertől 1954. májusig a parasztságnak csak a piaci bevétele 17,6 millió Ft volt, amely—
nek jelentékeny része télen és koratavasszal még a 'mult év terméséből szár- mazott.
A városban főként a parasztság vásárol. Ezt bizonyítja az is, hogy a piaci napokon a bajai kereskedelmi egységek forgalma lényegesen nagyobb, mint egyéb napokon. Különösen az iparcikk üzletekre vonatkozik ez a megálla- pítás. A napi átlagos forgalom alakulását, s ennek összehasonlítását a piaci
napok forgalmával, a következő táblázaton mutatjuk be:
Az egy napra eso" átlagos forgalom egyes bajai kereskedelmi egységekben 1954. május hónapban. (1000 Ft-ban).
Szerdai Szombati Szombati forga-
Egyéb napok lom az egyéb Kereskedelmi egység megnevezése ""—"W"— napi átlaga napok forgalmá-
* piacnapokon nak %-ában
Csemegebol'o . . . .V ... 24,8 26,9 18,2 . 148
Állami Áruház ... 138,7 179,5 su) 222
Népbolt, kongekció szaküzlet ... 14,2 22,8 ' l3,2 173 ,
Népbolt, méteráru szaküzlet ... 22,7 30,3 15,1 202
Népbolt, bipőszaküzlet ... 13,4 19,2 ._ 9,3 211
Népbolt, vasedény szaküzlet ... 14,5 ll,5 7,7 150
Népbolt, rádió- műszaki szaküzlet.16,3 13,5 II,!) 114
Óra-ékszerbolt ... 3,9 4,5 1,9 237
Népbüffé ... ' 9,8 15,3 8,5 181
A párt- és kormányprogramm óta a vásárlóerő gyors ütemben növeke- dett. Ezt tükrözik az áruforgalom adatai is. 1953. II. félévben az állami keres- kedelem forgalma 360/c-kal volt magasabb, mint 1952. hasonló időszakában (folyóáron számítva, tehát az árleszállítás miatt a tényleges elagiás még ennél is több) Az I. negyedévi áruforgalom mintegy 260/0- kal volt magasabb mint '
az 1953. I. negyedévi forgalom és közben még árleszállítas is volt
A vásárlóerő nagymértékű növekedését alátámasztják a nagyértékű tartós fogyasztási cikkek forgalmának növekedési adatai is. Például az Óra-Ékszer—
bolt forgalma ez év I. negyedévében 500/0-kal volt nagyobb, mint 1953. I.
negyedévében. Az ()ra—Éwkszerbolt 1953. II. félévi forgalma 640/o-kal volt ma- *
gasabb, mint 1951. hasonló időszakában. A bolt vásárlóinak zöme a paraszt—
ság köréből adódik.
Hasonló mértékben növekedett a bútorüzlet forgalma is, az 1954. I.
negyedévi forgalom 21,50/o"-kal volt magasabb, mint a mult év megfelelő idő- szakában.
718 , ZALA FERENC _ eArom sam. __ KEMENÉS ami?
A vásárlóerő növekedése más területeken i's*"megmutatkozik. Baja váro- sában 1954. év első öt hónapjában 78 házat vásároltak, míg a mult év első
5 hónapjában csak 39 házvásárlás történt. Az új kormányprogramm óta ösz- szesen 121 házvásárlás történt a városban. Házépitésre ugyanezen időszak alatt 17 engedélyt kértek. Mind a házvásárlások, mind pedig a házépítési
kérelmek zöme a középparasztság kör-ében adódott.
IV.
Az áruforgalom és a lakosság áruellátásának kérdése.
Az áruforgalom —— az elmúlt néhány év alatt -—-— jelentékeny mértékben növekedettl) 1953. évben kb. 38"/o'-kal volt magasabb, mint 1951—ben. A növe—
kedés üteménél azonban figyelembe kell venni azt, hogy 1951—ben még műkö—
dött a magánkereskedelem is, amelynek forgalmát —— adatok hiányában -———
nem tudtuk felmérni.
1951. és 1952. között az áruforgalom csak kis mértékben (10"/o-kal) emel- kedett, noha 1952—ben —- az év elejétől az év végéig —— a városban a boltháló—
zat közel a kétszeresére nőtt. Az áruforgalom 1952. évben csak az 1. félévben emelkedett, a II. félévben kb. azonos színvonalon mozgott az 1951. II félévi forgalommal. 19521. félévében a forgalom emelkedése az 1951. december 2 i határozattal van összefüggésben, s azzal, hogy az 1951. évi jó termés követ—
keztében még nagyobb mértékű paraszti vásárlóerő is volt.
1952. II. félévében az áruforgalom növekedése megállt, a rossz termés, s a gazdaságpolitikánkhan elkövetett hibák miatt.
A párt- és kormányprogramm nyomán megélénkült az áruforgalom a városban is. Az állami kereskedelem 1953. II félévében mintegy 36"/o-kal na—
nagyobb forgalmat bonyolított le, mint 195211 félévében. 1954. I. negyedévé- ben több mint 25"/o-kal volt magasabb a forgalom mint 1953. l. negyedévé—
ben, annak ellenére, hogy ez év január és február hónapjában, a rendkívül rossz időjárás miatt a forgalom általában valamelyes visszaesést mutatott, a kereskedelmi szervezetek nagyrésze ezért tervét nem teljesítette.
Fordulatot jelentett a párt- és kormányprogramm a lakosság keresletének összetételében is, Az árleszállítás, a vásárlóerő emelkedése, jelentősen meg—
növelte az iparcikkek iránti keresletet. 1951. elejétől egészen 1953. júniusáig az élelmiszerforgalom gyorsabb ütemben növekedett, mint az iparcikkforga- lom. A párt— és kormányprogramm meghirdetése után jelentősen megváltozott a helyzet. így például 1954. I. negyedévében a mult év megfelelő időszakához viszonyítva, az_, élelmiszerek forgalma 7 ,8"/o-kal, az iparcikkforgalom viszont már 30"/o'-kal növekedett.
Az iparcikkek iránt megnyilvánuló nagyobb kereslet, már 1953. II. felé- ben is megmutatkozott. A legnagyobb forgalmat lebonyolító Délbácsmegyei Népbolt 1953. II. felében közel 45"/o—kal magasabb forgalmat bonyolított le iparcikkekből, mint a mult év hasonló időszakában, míg az élelmiszerforgalom csak 30"/o-kal nőtt. Megmutatkozik az arányok eltolódása az egyes jelentősebb boltegységek forgalmában is. Pl. a városközéppontjában lévő élelmiSzerboltok forgalma ez év április, május hónapjában nem éri el, vagy csak kis mértékben haladja meg a mult év április, májusi forgalmat. Ugyanakkor a ruházati és
1) Az áruforgalom változását mindenütt összebasoniitható árakon vettük számításba.
BAJA VÁROS ARUFORGALMARÓL _ , . 7 1 9
egyéb iparcikkboltok forgalma a mult évinél lényegesen magasabb *volt.
ii A város kereskedelmi hálózata nemcsak a helyi —-— bérből és fizetésből élő -— lakosságot, hanem a jelentős helyi és környékbeli parasztságot is ellátja áruval. Ezért a város áruforgalmában a jelentősebb részt az iparcikkforgalom teszi ki, az összes forgalomnak kb. 2/3- át ' ,
Ennek megfelelően a kereskedelmi szervezetek előtt a városban kettös feladat áll:
a) a városi (helyi) lakosság ellátása élelmiszerekkel és iparcikkekkel, b) a helyi és a környéki parasztság ellátása főként iparcikkekkel.
A kereskedelmi szervezetek ezirányú munkáját a következőkben ismer—
tetjük.
Az élelmiszerella'tás helyzete.
A város élelmiszerellátása általában kielégítő, az elmúlt évekhez képest jelentősen javult. Nem kielégítő azonban a húsellátás.
A városban a kenyérfogyasztás -— ezidén — az elmúlt évekhez képest jelentősen csökkent, amelyben az játszik szerepet, hogy a parasztság a jó ter- més következtében, már lényegében nem vásárolt kenyeret. Ez év első negye—
dében 380/0— kal kevesebb kenyeret adtak el, mint a mult év I. negyedévében, s valamivel kevesebbet, mint 1952. I. negyedévében, azaz az 1951. évi jó ter—
més után.
A hús- és hentlesárufogyasztás a városban az elmúlt két év alatt jelentősen megnövekedett. 1953-ban 500/0— kal több húst és hentesárut adtak el, mint 1952. évben. Az utóbbi hónapokban azonban a húsellátás csökkent. Lényege——
sen jobb azonban a helyzet, mint 1952- ben, mert ez az alacsonyabb mennyiség még mindig 670/0- kal volt magasabb most, mint az említett időszakban
Nem megfelelő azonban a húskeretek elosztása az egyes szervek között.
A húskészítmények, töltelékáruk választéka szegényes, mert a városi vágóhíd vállalat a munkaigényesebb fajtákat lehetőleg nem gyártja.
A lakosság igényeit zsírban kielégítik 1953- ban ugyanannyi zsír és zsír- szalonna fogyott a városban, mint 1952 ben. 1954. I. negyedében mintegy 230/0 kal több zsír és zsírszalonna került forgalomba, mint 1953. 1. negyed- évében.
A cukorellátás ugyancsak kielégítő Az 1953. évi cukorfogyasztás mintegy 1-90/0 kal volt volt magasabb, mint az elmúlt évben 1954 I. negyedévében kb.
430/0— kal kevesebb cukor fogyott, mint 1953. I. negyedévében. _
Sok panasz volt a városban a tejella'tás miatt. A város tejellátását bizto- sító üzem nem tartotta kellően a kapcsolatot a város kereskedelmi szerveze- teivel és a tanáccsal, s csökkentette a városi szállításokat. Ezért a lakosság a tejet csak késve, s az igényeltnél kisebb mennyiségben kapta. A városi tanács közbelépésére a tejellátás megjavult.
A bajai lakosság ellátásában fontos szerepet játszik a hal. Valamikor a , városnak nagyforgalmú halpiaca volt, ennek helye (az egész felszerelése) még , ma is megvan (teljesen kihasználatlanul).
Baja város ivóvízellátása rendkívül rossz, ezért igen nagy a lakosság igé—
nye sőrben és szikvízben, amiLa helyi kereskedelem csak részben tud kielégí—
teni. A városba sörgyártás nincs. A város részére szállított sörmennyiség egyáltalán nem'elegendő, a helyi vendéglátóipari vállalat a hét elején kapja megvsörszállítmányát, ami a hét végére elfogy, így szombat—vasárnap csak ritkán lehet sört kapni. A meglévő készleteket sem osztják el helyesen.
720 zm FERENC _. BATOHI BELANE -— KEMENÉS esen
Hasonló a helyzet a szódavízellátás terén is. A helyi szikvízüzem nem kap
; elegendő szénsavat, az üzem vasárnap nem dolgozik. Ezért gyakran előfordul, ! hogy az esti órákbana vendéglátóipari üzemekben sem szódavizet, sem sört, * de még ivóvizet sem lehet kapni.
A lakosság élelmiszerellátását nagymértékben megjavította a mintegy , másfélévvel ezelőtt megnyílt Csemegebolt A Csemegebolt megnyitása nagy- mértékben ösztönöztea helyi élelmiszerkereskedelmet munkájának megjaví—
, tására, nagyobb áruválaszték tartására, jobb, figyelmesebb kiszolgálásra Az iparcikkellátás helyzete.
A- vásárlóerő emelkedése, elsősorban az iparcikkek iránti növekvő keres—
, letben nyilvánult meg, — főként a parasztság által keresett cikkekben. A parasztság vásárlóerejét iparcikkekkel a helyi kereskedelem teljes egészében lekötni nem tudta.
A ruházati cikkek forgalma jelentékenyen emelkedett. A Népbolt kon—
"fekció—árukból 1954. I. negyedévében 7 (Wo-kal adott el többet, mint a mult év I negyedévében. Hasonlóképpen növekedett az Állami Áruház konfekció for- galma is. 1954. I. negyedévében —— a mult év megfelelő időszakához viszo- nyítva —— az Áruházban a férfiruha konfekció forgalma 240/0- kal, a női ruha konfekció 310/0— kal, a gyermekruha konfekció forgalma pedig 90/o—kal nö—
vekedett. A konfekció cikkek közül főként gyermekruhákban van hiány.
A méteráru——forgalom kisebb mértékben növekedett, mint a konfekeió forgalom. A Népbolt 1954. I negyedévi méteráru eladása 279/0- kal volt maga—
sabb, az Áruház méterálru eladása viszont alig valamivel haladta meg a mult év hasonló időszakát A forgalomnak kisebb mértékű növekedése főként abból
*származik, hogy a kereskedelem nem tudott megfelelő választékot biztosítani a vásárlóknak.
Ruházati cikkekből *a legnagyobb forgalmat az Állami Áruház bonyolítja
le. Az Áruháznak nagy választéka és jól szortírozott készlete van
Megvizsgáltuk, hogy az Állami Áruház és a Népbolt megfelelő szaküzlete egyes árufajtákból egy adott időpontban, milyen választékkal rendelkezik.
Méteráruból például az összehasonlítás eredménye a következő:
Az Állami Áruház és a Népbolt szaküzletei métem'tu választékának összehasonlitása
? (1954. június 4- i helyzet) ;;
_ Választékok száma Áru megnevezése Állami Áruház Népbolt
— méteráru 22—es számú ! 23—as számú *;
. osztályán méteráru szakiizletében ?
( "
Szövet (fésűs) ... 45 38 10
Szövet (kártolt) ... 80 25 20
Twill ... 20 8 5
Hernyóselyem . . ', ... 10 5 ——
Emprímé ... 100 50 25
Karton ... 200 * 60 40
A táblázatból kiderül, hogy az Állami Áruház minden megvizsgált cikk—
ből lényegesen nagyobb választékkal rendelkezik, mint a Népbolt szaküzletei.
A felmérések (is alátámasztják hogy az országos irányítás alá tartozó ke—
reskedelmi egységek a kereskedelmi hálózat reprezentatív egységei, amelyek bő választékkal, jól szervezett munkájukkal a vásárlók figyelmes kiszolgálá- sával példát mutatnak a helyi kereskedelemnek
BAJA VÁROS ARUFOLRGALMAROL X , ' 721
A város kereskedelmének fontos feladata, hogy kielégítse a parasztság termelési rendeltetésű árukban'mutatíkiozó szükségletét. Ezt a célt szolgálja a Baja és vidéke földművesszövetkezeteinek műtrágyát, növényvédőszereket lárusító boltja. A parasztság keresletén-ek emelkedését mutatja, hogy a bolt ez év tavaszán, a mult év tavaszához képest háromszoros forgalmat bonyolított le. A bolt vásárlói kizárólag egyénileg gazdálkodók, miután a termelőszövet- kezetek szükségletét máshonnan elégítik ki.
Megnövekedett a mezőgazdasági szeráruk és kisgépek forgalma is. 1954.
első negyedévében 700/0—ka1 több mezőgazdasági kisgépet adtak el, mint 1953—ban egész évben. A forgalom még ennél is nagyobb mértékben növeke—
dett volna, ha a kisgépek nem megkésve, hanem időben érkeztek volna a vál—
lalathoz.
A mezőgazdasági kisgépek keresletének növekedésére jellemző az, hogy a mult év tavaszán vetőgép egyáltalán nem is érkezett a vállalathoz, de nem*
is kereste senki Ez év tavaszán 29 db vetőgép érkezett, amelyből 20 db— ot egyéni parasztoknak adtak el A fennmaradó 9- et is csak azért nem adták el, mert későn érkeztek.
Nem kielégítő az ellátás motorkerékpárban és kerékpárban. Ezeket a cik- keket a parasztság állandóan keresi. .
Uvegárukból az ellátás főként azért akadozik, mert az üvegértékesítő
nagykereskedelmi vállalatnak nincs lerakata a városban. A kiskereskedelem Szegedről szerzi be szükségleteit.
Jelentős mértékben megnövekedett az építőanyagok iránti kereslet és ennek, megfelelően az építőanyagok forgalma is. A forgalom túlnyomórészét a közületekkel bonyolítják le, a lakosság még kevés árut kap.
WHelyi források a lakosság átuellátáságak szolgálatában.
A helyi kereskedelmi szervezetek komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a helyi forrásokat fokozott mértékben a lakosság ellátásának szolgálatába állítsák Ez a tevékenység elsősorban a helyi, tájjellegű igények kielégítésére és a központi alapok kiegészítésére irányul.
A helyi alapokból történő beszerzés az összes beszerzéshez viszonyitva csak igen kismértékű. A Népbolt az élelmiszerek 1,5——2,5% -át, a ruházati cik-
kek 2—3% —át és a vegyesiparcikkek 2% —át szerzi be helyi alapokból. Az Áruház ruházati cikkekből történő helyi beszerzése 50/0- ot, ve gyesiparcikkek-
ből lo/d-ot tesz ki. *
A kereskedelmi szervezetek kezdeményezésére a helyiipari vállalatok, ill. a háziipar, két tájjellegű cikket gyárt, mégpedig az ü. n. ,,sinérozot't brokát selymet" és ,,a bibbantyús harisnyát". (Az előbbi brokátselyemre festett virág- csokormintás anyag, az utóbbi pedig vastag kötött harisnya, csomókkal). A gyártás megindulása ellenére az igényeket csak részben tudják kielégíteni.
A helyi kereskedelmi szervezetek feldo-lgoztatták a helyi iparral elfekvő áruik egyrészét is, s ezzel különféle hel-yi igényeket tudtak kielégíteni. A kis*- kereskedelmi vállalatok tehát igyekszenek felhasználni minden lehetőséget a helyi alapok bevonására az áruellátásba.
A helyi források felhasználását azonban számos megkötöttség akadá- lyozza Ezeket a következőkben lehet összefoglalni:
1. A kiskereskedelmi szervezetek helyi alapból való beszerzési joga rend- kivül korlátozott.
722 um FERENC áBATORI BELANE —— Kmanes mon
_ 2. A helyi alapok felhasználását, a megyén belül a helyiipari vállalatok anyagellátását és a kapacitások elosztását a megyei tanács és a nagykereske- delmi vállalatok végzik (nagyobbrészt). A kiskereskedelmi vállalatok így csak a terven felül-, vagy az esetleges szabad kapacitásban termelt árukhoz tudnak hozzájutni. Az esetek többségében a kiskereskedelmi vállalat, s a helyiipari vállalat egy helységben van, míg a nagykereskedelem attól helyileg is távol áll.—*
3. A kisipari termelőszövetkezetek termelvényezinek ármegállapitása Kecs- ,
keméten történik (egyes esetekeben a Könnyűipari Minisztériumban). Az ár;
—megállapítás néha hetekig, vagy hónapokig is eltart, ezalatt az idő alatt a nagyon keresett cikkeket nem tudják forgalombahozni.
' 4. A forgalmiadókulcsok megállapítása nem történik mindig kellö körül-
. tekintéssel.
5. Sok esetben akadályozza a Ktsz-ek munkáját a hiányos anyagellátás is.
6. A minőségi átvétel kérdése sincs megnyugtatóan rendezve. A minőségi vizsgálat "nagyrészt csak Kecskeméten bonyolítható le. Ez a rendszer sok felesleges szállítással jár.
A piaci kereskedelem a lakosság ellátásának szolgálatában.
A bajai piac évszázados hagyományokkal igendelkezik. Piaci nap heten—' ként kétszer, szerdán és szombaton van. A szombati piacnap rendszerint for- galmasabb. Egy-egy piaci napon átlagosan negyedmillió forintos a forgaloms csúcsidőszakban megközelíti az egymillió forintot is.
'A piaci felhozatal a párt- és kormányprogramm óta nagymértékben meg- növekedett és csökkentek az árak. 1954. áprilisában közel két és félszerakkora ; volt a piaci felhozatal, mint 1953. áprilisában, u
átlagosan 35—360/0-ka1 voltak alacsonyabbak.
A felhozatal növekedését a következő összeállításon mutatjuk be, s
gyanakkor a piaci árak zembe—
állitva egymással az 1953. és 1954. áprilisi és májusi együttes fórgalmat: 3
Fontosabb cikkek piaci felhozatalának alakulása Baján.
(1953—54. április-májusban) '
Felbo zatal április — máluaban
Áru megnevezése Mértékegység Index
1953. 1954.
Bur onys ... mázsa 1920 1920 mm
Vör hagyma _. ... ,, 39 _? 194 499,0
Petrezselyemgyökér ... ,, 19 70 368,0
Sárgarépa ... ,, 7 2 1 300,0
Szárazbab ... - ,, 67 126 1884)
Élőbaromfi ... ,. 55 _ X 103 1889
Tojás ... ... 1000 darab 142 5 143 100,1
Tej ... 1 0 00 liter 10 72 720,0
Vaj ... . . . ,. . . mázsa 12 ! 7 57,0
Füst ölthús ... ,, 16 40 250,0
Füstöltszalonna ... ,, 2 l 35 167,0
Sertéezsír ... ,, * 14 16 114,0
Alma ... ,, 24 51 2134)
A táblázatból kitűnik, hogy a felhozatal általában nagymértékben emel- kedett —— kivéve a vajat. Egyes cikkekből igen nagy forgalom bonyolódott le a piacon. Például burgonyából a mult év júniusától ez év májusáig 139 vagont, almából a mult év augusztusától ez év májusáig 58 vagont adtak el. Egyedül
BAJA VÁROS ARUFORGALMAROL ; 723 '
október hónapban közel 15 vagon volt az alma piaci felhozatala. Burgonyából a piaci felhozatal február hónapban volt a legnagyobb (40 vagon).
Az árak általában alacsonyabbak, sőt lényegesen alacsonyabbak, mint a mult évben.
A városi piacon jelentős terményforgalom is van. A fontosabb termények- ből 1953. október elejétől 1954. május végéig a következő mennyiségek kerül- tek eladásra:
kenyérgabonából ... 113 vagon árpából ... 16 ,, kukoricából *: . . . ... 176 ,,
A bajai terménypiac fő cikke a kukorica. A legnagyobb mennyiséget, 42 , vagont, decemberben adták el, de még május hónapban is 32 vagon volt a felhozatal. A bajai kukoricapiac az ország egészen távoli részéből is vonzza a vásárlókat. A komlói bányászokon kívül például Hajdú megyéből is jöttek;
vásárlók.
A bajai piac jelentőségét a helyi kereskedelem szempontjából —— a követ—
kezőképpen mérlegelhetjük:
a ) a piac,, döntő szerepet játszik a városi lakosság ellátásában,
b) az áruféles-égek értékesítéséből a helyi és környékbeli parasztságnak jelentős bevételei vannak, amelyeket nagyrészt iparcikkek vásárlására fordít a városban.
A bajai piacról látja el magát a lakosság nagyrészt burgonyával, zöld- séggel, gyümö'kcsel, továbbá tejjel és tejtermékkel, baromfival, tojással, hü—
velyesekkel, mákkal, dióval és mézzel. Ezekben a cikkekben ezért a helyi kereskedelemnek legfeljebbkiegészítő feladatai vannak. A lakosság többsége háztartási célokra sertést hízlal, amelynek takarmányozási szükségletét (ku- , korica) ugyancsak a piacon vásárolja meg.
A piacon áruját értékesítő parasztság már délelőtt 9—10 órakor a város központjában lévő üzleteket járja, s vásárolja a számára szükséges cikkeket, köztük sok olyan cikket, amely egyébként a falujabeli földművesszéivetkezet- ben is kapható. A hagyományok és a szokások alapján azonban a paraszt- ság inkább a megszokott városban, Baján vásárol, annál is inkább, mert itt több üzlet van, lényegesen nagyobb a választék, s végül, mert a paraszti vásárlónak a városba való belátogatás egyben szórakozást is jelent. Nagyobb bizalommal15 vannak a városi szaküzletek és az Áruház iránt, némelyik rend- szeresen azonos helyre, sőt azonos eladóhoz jár vásárolni
Némelyik termelő egy--degy piaci napon egészen jelentős összeget árusít.
A vizsgált piaci napokon számos olyan termelő v,olt aki 8—10 mázsa kukori—
cát árult kb. 3000 Ft értékben. Ennek nagyrészét még aznap el is költötte.
A piaci forgalom méreteire a következő összeállítás jellemző:
Baja város piaci forgalmának adatai. (1000 Ft-ban.)
Időszak Terményeladás elegigiügrek ' Összesen
1953. I. negyedév . . . . .
II. ,, . . . 1895
III. ,, . . . 3276 .
IV. ,, . . 2373 5685 8058
1954. I. ,, . . 2528 2819 (5347
április—május .. 1850 ; 2281; 4131
724; ,, ZALA—JBATORINE—KEMENES: BAJA VÁROS ARUFORGALMARGLVV
A legnagyobb forgalmat —— ebben az időszakban -—— november hónapban érték el, mintegy 3,4 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy volt olyan piaci nap
is (november), amikor majdnem megközelítették az 1 millió forintos for-
galmat.
V.
Baja város kiskereskedelmi hálózata.
A város kereskedelmi hálózata a Belkereskedelmi Minisztérium rend/—
Szerébe tartozó országos és tanácsi boltokból és vendéglátóipari üzemek—' ből, egyéb minisztériumokhoz tartozó egységekből (utasellátó, gyógyszertár,
sütőipari szaküzlet), a földművesszövetkezeti hálózatból, a halászszövetkezet, a kisipari termelőszövetkezetek és a háziipari szövetkezet egységeiből és !jelen- téktelen számú magánkereskedelmi boltból áll. A város állami és szövetkezeti kiskereskedelmi hálózata a következőképpen alakul:
;
Baja váz-Os kiskereskedelmi hálózata.
(1954. május 1—én)
.
Állami kiskereskedelem Szövetkezeti
Főcsoport kiskeres- "Mind- '
tanácsi ("ágos összesen kedelem osszesen
és egyéb
Élelmiszer ... f. i .. 45 6 51 9 60
Ruházat ... 13 1 14 2 16
Vegyesipari cikkek ... l 5 12 2 7 l 28
Trafik ... l 2 —— 12 —— 12
Összesen 85 19 104 , 12 116
Az összehasonlításból kitűnik, hogy a legtöbb hálózati egységgel a tanácsi kereskedelem rendelkezik.
Az állami kereskedelem első egysége a városban az Állami Áruház volt, amely 1949. március 20--án nyílt meg. 1950. II. felében alakult ki a jelen—
legi állami, helyi kereskedelem.
A város jelenlegi kereskedelmi hálózata többé— kevésbbé kielégítő. Hiá—
nyosságok inkább a külterületeken vannak. A Csemegebolt szép, reprezentatív üzlet, jó ámellátása van. A Népbolt a város középpontjában számos szép és jól vezetett sz*aküzlettel rendelkezik. Az állami kereskedelem boltjainak zöme a város középpontját képező két utcában, ill. téren vannak. A szaküzletek kivétel nélkül itt helyezkednek el.
*a?
*
A MDP Központi Vezetőségének 1953. júniusi, októberi és decemberi határozatai, valamint az új kormányprogramm eredményeképpen ország—a szerte megnövekedett a lakosság vásárlóereje; megnövekedtek az igények a kereskedelemmel szemben. Ez a Baja városáról szóló tanulmány az erre- vonatkozó tapasztalatokat foglalja össze —— egy szűkebb területen vizsgálva.
A lakosság igényeinek fokozott kielégítése a helyi szervek és a kereskedelem központi feladata lett. A tanulmányból láthatjuk: ,már vannak eredmények e
területen. *
A bajai tanulmány továbbá azt a célt szolgálja, hogy felhívja a helyi szer- vek figyelmét hasonló jellegű vizsgálatok elvégzésére, amely végső soran a helyi lakosság igényeinek mind teljesebb kielégítésére vezethet
