Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság

ll. Népsűrűség.

Densw'té de la population,

§§§

;; "3

% §

§ --; 3

% §

as %%

? 4:

§ ; ág? Sá Én

()rszág, világrész §§ §§ % %. §3 5080

Pays, parties (lu monde § % 12-3 _ Él.lt—-v—§§ §".

§ lélekszám ? %%

ll km9-re—— popu— §€ § §

,,___

§ ! tinnpar km? (43 S ?;

Belgium v— Belgigue 101'7' 256'6 ; 2'52

Dánia — Danemark 2Ö'9; 79'1§§ 378 Franciaország —— France 502 * 73 9 14?

Magyarország —- Hongrie 30—7 ; 91-4 298 Nagy—Britannia, és Imrszág — §;

Gr.-Bretagne et Irlanrle . 52'4§ 1502 287 Németalföld M Pays-Has . ' 64'3j 2193 341 Németország —— Allemagne 'í 45'? 184 8 2 98 Norvégia —— Norvége . . . ! 281 8 3 2 96

Portugália ——— Portugal . . É 34'5 65' 1'90 Spanyolország _,_. Espa/fm: 22 2315 633 2'83"

Svájc —— Suisse , A . A '; 43 6? 944 2-17

Svédország _ Suérle , . A *? 5'2 13" 262

Európa —— .Eumne ( . . . [ 1'7 42'3 253 AmerikaiEgyesültÁllamok— § * §

Etats—Unis JAme'rií/w . ' U'T 1499 21'29 Amerika —— Améritlue . § 0'5 5'3 10'60

zsia _, Asia . . .§l 873 235 270

Afrika —— Afriguc § 253 47 § 1'88

Ausztrália — §. Aus'ralil? . . § 0'2§ 0-8 § 4'00 Együtt — Total . . . §§ 4-s§ 136?! 283

Népsűrűség.

lk)/ism? de la population.

Az egyes világrészek és országok népsűrűségi :!dalai még xxeinlól[előbben mutatják, hogy :! kü—

lönböző lei'ülelek nepesíiltségúnek igen eltérő volta melleti, az azonos (erületek sűrűségi számai is %

legeltén'ihh merlekben változtak meg az idők l'u—

lyanlán. .X népsűrűségi számoknak az utolsó I) negyedszázad :llnui megniWekedésól ll. számú hih—

lúzalunk szenilt'rlieli.

Mlnlnínk üzerinl zi világ népsűrűsége 1800 kö—

rül 4'8 mil. jelei'ileg 13'6. Az átlagos népsűrűséget

úgy ;: mult, óvxzázad elejen, mint jelenleg ak Európa ex .'lzsí(1 halndln meg. Az országok szerinti releelezesben ;! nagyobb ,leríilelvállí'rzx'ist,szenvedett országok közül löhhel elln'lgytunk. Magyarország

nepsűrűsegí ndníáhuz is meg kell jegyeznünk, :!

következőket. 'll'lhli'lzntunkban az ország népsűrű- sége ;! inull evszáznd eleji ieriileien 30'7. :! jelen—

legi lerülelen 914. A népsűrűség e szerint, a világ—

úllagnl valamivei meghaladó mértékben növeke—

dett, nleghármnsznmzmlutl volna. .k valóságban a népsűrűség enn-[kedése jóval kisebb. Vminlhogy ;!

háború előlli orszz'uglerületen az 1910 évi nemzám—

lálás vsak 6413 134"?!

lünlel l'el.

(birodalom nepsűl'i'ise'zgel If. I). dr.

Magyar

Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság.

(Jonmzissiun hongroz'se pour la, fizut/ion des valeurs de stutz'siigue eommerciale.

A Bizottság ügyviteli szabályzatának módosítása és a Bizottság Modification du réglement d'a/Taircs el re'omanísation de la,

Az 1925). ev elejen eletl'wlépleleli új vámlnriln

a'xi'ncsupurlnsílásának megválluzlnlásu indokolná telle A Magyar lx'ereskedelmi Slutiszlikui lfrtéknnrgv

állupilú Bizottság eddigi szakeszlz'xlyln—uszlz'isz'mnk

módosításáig ll kereskmlelmi miniszter úr 223/1928.

K. M. Eln. rendelelexwl n Bizottság ügy- viteli szailu'ilyzata'mak ll. §—ál ehln-zkepesl a köve!—

kezőképen módosítania.

számú

Az erlékmegá"apító bizottság unknsllúlyni A következők:

]. Állatok, úllnli iennekek.

ll. Gynrnmla'n'uk. gyüniölex dohány.

llI. Gabona, hüvelyesek. magvuk.

lV. ltalok, eledelek.

V. Fu, szen. l'aáruk.

VI, Ásványok, (week, közli-uk.

VII. Vegyészeti segédanyagok.

Vlll, Zsirudóknk, olajok.

lX. Gyógy és illatszerek, vegyészeti áruk, X. (lserzűnnyngok, bőrük. kan—

esuk kuncsukúrnk.

ln'íráruk.

(ge szűnnek.

".

uuáalakitása.

Cnmmission.

X]. Pnpims es pnpumsáruk irndnlnn esX

műtárgya k.

XII, [fehérnemű knlnpuk. toll. kel'eköh'i— es

knsárl'onóál'uk,

Xlll. anul es pumuláruk,

XIV. Len, kender. jlllál és ezekből való áruk.

XV. (lynpjú, gyapjú" es l'elgyupji'iáruki rnf házat rongy.

XVI. Selyem. selyem- es l'elselyenn'iruk. köl-—

szövölt- es kölöllái'uk.

XVII. ['Tveg es üvegz'u'uk,

XVIII. Vns— (% vusl'elgyzlrlmánynk.

XIX. Vusáruk.

XX. Nem nemes lelnek es ezekből val—'n áruk.

XXI. (iépek és készülékek.

XXII. lileklmleelmikni eikkek es járóm'livek.

XXIII. Mii— es hangszerek.

l'emek.

::pi'Úi'urnk. nemev

A bizottság (3 évben megszabott működési idő—

szuka az 1927. év végén lejárt. ennélfogva annak új_i:'mlakítása vált sziiksógessel A hizoltságnak hi—

] . szám.

vatalbót elnöke Kovács Alajos dr. ll. államtitkár, a

m. kir. központi statisztikai hivatal igazgatója;

helyettes elnöke Konkoly Thege Gyula dr. minisz-

teri tanácsos, a m. kir. központi statisztikai hivatal

aligazgatója, a kereskedelmi miniszter úr második helyettes elnökké Farkas János dr. miniszteri osz- tálytanácsost, tilkrimivá pedig Kádgs Károly dr.

miniszteri titkárt és Meszlónyi limit dr. n'liniszteri segí-(ltitkárt nevezte ki. ,

A kereskedelmi

HÚS—493345; terjedő új működési időszakára ki—

nevezte a bizottság,: szakosztályelm'ikeine: ( Biró Pál dr. m. kir.

Bimamurány-Salgt'ltarjáni XVIII. szakosztály

V Bun kir.

Magyar Leszámítoló- es Pei'izváltt'i-Bank vezerigaz-

"atóját a IX. szakosztály

miniszter úr a bizottság

keresk . t'őtanáesost, a Vasmű Rt. elnökét a

t'őtanáesost, a József, m. kinestári

h

(Ihorin Ferene dr., m. kir. kereskedelmi t'ő—

tanácsost. a Salgótarja'mi tx'őszenháiiya Rt. vezer—

igazgatójál az V. szakosztály

Disvhlcrl (iyőző dr.—t. a Magyar Posztógyár Rtl

igazgatóját a. XV. szakosztály

Ferentzy .lózset' dr., m.

Hangyaipar lit.

kir.

igazgatóját a

kereskedelmi tő—

tanáesost. a Vlll.

szakosztály

lv'iseher (")dőn, m. kir. kereskedelmi t'őtam'u'sost.

a, Fist-her Simon es Társai itt. igazgah'tját a XVI.

szakosztály

Förster Nándor. nyug. miniszteri

m. kir. kereskedelmi tőtam'iesost, a Magyar Vegy—

ipari (lepgyár Rt. elnökét a XIX. szakosztály Vulcan Gépgyár Rt. *iigyve-

tanácsos.

()crlíczy Bélát, a

_ zető igazgatóját a XXI, szakosztály

Hültl kir. kereskedelmi

elsost, a tiiittl, Bán és Mihalik reg ti'trstulajdono—

sát a XVll. szakosztály Jeszenszky Pál, m. kir.

Magyar Mezőgazdák Szóvetkezett'mek

Frigyes, m. főtaná—

udvarí tanács st, a vezérigazga- tóját a Itt. szakosztály

Kalapos Lajost, a Magyar Köztisztviselők lfo-

gyasztási, Termelő: és Értékesítő Szövetkezetenek igazgatóját a H. szakosztály

Kertész János m. kir.

esost, a Kertész 'l'ódor kereskedő (:(-g t'őnöket a

XXIII. szakosztály

Kosinszky Viktor, nyug.

m. kir. kereskedelmi t't'itanáesost, a Magyar Szől—

lősgazdák Országos Egyesületének elnökét, a IV.

kereskedelmi főtaná-

miniszteri tanácsos.

szakosztály

Knnz Bománt, a Kunz József és Társa nagy—

kereskedő eegbeltagját, a Xll. szakosztály

Mössmer Pál dr., m. kir kereskedelmi főtaná- esost, a Mössmer József Fiai nagykereskedő cég tulajdonosát a XIV. szakosztály

Mutsehenbaeher Emil dr., m.

kereskedelmi t'őtmniesost, az Országos Magyar (laz- kir. gazdasági és

—— 119 —— ¹⁹²⁸

dasági Egyesület ügyvezető igazgatóját, az l. szak—

osztály

Stromszlry Sándor m.

Magyar Siemens és Schuekert igazgatóját a XXII. szakosztály

Szászy Lajos m. kir. kereskedelmi főtanácsost, Rt. felügyelőhizottságának

kir. udvari tanácsost, a

Művek Rt. vezér—

a Ganz Villamossági tagját a XX. szakosztály

kereskedelmi főtaná- ós Vegyi Szávoszf Zoltán m. kir.

esos-t, a Hungária Műtrágya-,

Ipari Rt. vezérigazgatóját a VII. szakosztály

Szurday Róbert m. kir. kereskedelmi főtaná- esost, a Magyar Pamutipar Rt. vezérigazgatóját a

Kénsav—

Xlll. szakosztály

'I'runger .lózset' m, kir. kereskedelmi t'őtam'e most, a Rigler József lide )apirnemiigyz'tr Rt. igaz- gatóját a Xl, szakosztály

Vida .leuó m. kir. gazdasági tőtam'u'sost, a Ma-

gyar Általános Kőszenhz'mya Rt. vezt'Wigazgalt'úát a,

Vt. szakosztály es

l/Volfner .lózset' m. kir. kereskedelmi—főtaná—

rsos. liórgyártulajdonost a X. szakosztály elnökévé.

tx'inevezte továbbá (( bizottság; tagjaivá:

Air-el Rezső dr.-t. a ,,'l"itánia'* tlipógyár Bt.

igazgatóját, Budapest: ltehlzehner Józsefet, a Selmeider .lózset' szóvótt— es rövid-áru (reg főnökét.

Budapest; Aczel ()ttót, a 'l'ársa, rulianagykereskedő ceg társtulajdonosát. Budapest;

.tselmer Lipótot, az Egyesült lzzólámpa es Villa- mossági Rt. vezérigazgatóját. Újpest; Auseh Gyulát,

Rt. Budapest;

kir. kormányfőtanáesost, a Guttmann .l. és

a Magyar Pamutipar igazgatóját.

Balázs Béla Hugó m.

Magyar Femlen'iezipar Rt.

Balog/h

Kőrliázl'wrendezi'i Andrást. a

tulajdonosát,

' igazgat'ója'it, Buda—

M iiszeré'

pest: Gábort. a Orvosi

Bt.

Bárezai

vezerigazgatóját;

András se—

iizem es

Budapest: lidrezai

l)ál'S()l') 'áruház

matonwezórigazgatót,

lyem— es Budapest;

llrirkúny Leó nyug. Buda—

pest: Bartos Ármint, a Nasiei 'llanningyár es Gőz- t'űresz Rt. igazgatóját, Budapest; Bosch Bela m, kir. kormz'myfőtanáesost, az ,,llnion" Kemenyítő gyárak Baseh es Kohner ceg főnökét, Budapest:

Behr Dezső m. kir. kormányti'itam'iesost, a Behr ós Flusser ceg főnökét, Budapest; Beimel Sándor

m. kir. udvari tanácsost, a Beimel és Fia termény—

kereskedő cég tulajdonosát, Budapest; Benedek Sándor m. kir. kin'mányfőtanáesos, parkettgyárost, Budapest; Benedek Sándort, a Benedek József és Fia gyiimöles- és tojáskereskedelmi reg tz'n'stagját,

Budapest; Beretmts Hugót, a lx'ann es Heller cég

lárstulajdonosát, Budapest; Bessenyei; Ferenc, mi;

niszteri tanársost. a Magyar Sörmaláta Kiviteli

lroda igazgatóját, Budapest; Beteg]: Péter dr.—t, a

,;Pantodrog" Magyar Gyógynővóny Rt. _vezerigaz—

gatóját, Budapest; Bien Ernőt, a Bien-S. Fiai zsír- árugyár ceg beltagját, Budapest; Bímbaum Lász—

lót, a -Birnhaum .lakal) k'endernagyk—ereskedő (:,th

1. szám,

tulajdonosát, Budapest; Blitz Miksát, a Blitz és Braun gyarmatáru nagykereskedő cég tulajdonosát.

Budapest; Bloch Pált, a Bloch Mór ágytoll—kiviteli

üzlet és agytoll-tisztító vállalat tulajdonosát, Bu—

dapest; Borbás Lajost, a Brust Dávid rövid— és szövöttáru cég heltagjat, Budapest: Bőhm Emilt,

a Krausz és Bőhm fiiszei-nagykereskedő cég társ-

tagját, Budapest; Brach/eld Gézát, a Braehfeld Siegfried és Fia t'értidivatáru cég tulajdonosát, Bu—

dapest: Brummer Ödönt, a Brainmer Ödön női di—

vatárukereskedő cég heltagját, Budapest; Branch

Ferencet, a Branch Koll)ászárugyár Bt. igazgatóját, Budapest; Braun Alajost, a Braun József és Fia szarvasmarha-hizomz'inyos cég tagját, Budapest;

Breitner Lipótot, a Breitner Testvérek ékszerárn cég társtagjat, Budapest; Brnst Dávid ni. kir. kor—

manyt'őlain'iesest, a Brust Dávid rövid— és szövött—

árunagykereskedő cég heltagját, Budapest; Blu—

clmrd—Bélavdry Andor dr. m. kir. kormányfőtaná—

most, a Pesti Hengermalom Társaság igazgatóját.

Budapest; Castiglione Henriket, az ..Eco" Film—

kereskedelmi és Filmkölcsönző Bt. ügyvezető igaz;

gatóját. Budapest; Dán Viktort, a Dán Testvérek

szőrmeárukereskedő (cég társtagját, Budapest;

l)emkó-Belánszl:y Dezső m. kir. kormányfőtaná—

esost, a Budapesti Takarók- és Vásarpénztár Rt.

venit-igazgatóját, Budapest; Deutsclz Arturt, a Deutsch-féle Kőbányai Malátagyár Rt. igazgatóját.

Budapest; Deutsch Sándort, az Első Pesti Spó—

dium— és Enyvgyár Rt. vezérigazgatóját, Budapest:

Dimelrel Károly m. kir. korinányí'őtanáesost, a Ma- gyar Acélárugyár Rt. vezérigazgatóját, Budapest;

Durond Félixet. az Első Magyar Papiripar Rt.

igazgatóját, Budapest; Diising-Miksa m. kir. gaz—

dasági főtanácsost, az Országos Magyar Tejszövet'

kezeli Központ vezérigazgatóját, Budapest; Dworák

Ferenc Albertet, a Scheid G. A. arany— és ezüst—

választó intézet beltagját, Budapest; Engel Gyula m. kir. udvari tanácsost, a Dunagőzhajózási Társa ság budapesti széneladási irodájának igazgatóját.

Budapest; Erb Nándort, a Láng L. Gépgyár Bt.

igazgatóját, Budapest; lovag Falk Zsigmond dr.-t.

a Pesti Könyvnyomda Bt. vezérigazgatóját, Buda!

pest; Farkas Vilmost, a Magyar Kereskedelmi llia telbank Sehopper J. G. Rt. igazgatóját, Budapest;

Fr'ihndrich Vilmost, a Kern Róbert vasnagykeres-

kedő cég eégvezetőjét, Budapest; Fehér Károlyt, a

Haas Fülöp és Fiai szőnyeg— és bútorszövetgyár

eégvezetőjét, Budapest; Finger Lajos Jánost, a Fiu—

gei- és Fia rézáruügynökse'g és bizományi cég társ—

főnökét, Budapest; Fischer Emil m. kir. kornu'iny—

főtanácsos, porcellán— és majolikagyárost, Budapest;

Flst'hé'f Gézát, a Fischer Simon és Társa Bt, vezér—

igazgatóját, Budapest; Fischl Simont, a Fischer J, .luta—, 'l'extil- és Áruforgahni Rt. ügyvezető igaza gatóját, Budapest; Flegmann Sámuelt, a Flegmann

S V. és Fiai hornagykereskedő cég tulajdonosát.

120 ——

1928

Abaújszántó; Fodor Zsigmondot, a Magyar-Ame—

tikai Faipar Rt. vezérigazgatóját, Budapest; Föld—

váry Ferencet, a Földváry imre férfidivat— és fehér—

neműkereskedő rég társtulajdonosát, Budapest;

Frankl Mórt, a Wertheimer és Frankl gyarmatáru—

nagykereskedő cég társtagját, Budapest; Frommer

Vilmost, a Magyar Általános Hitelbank igazgatóját,

Budapest; Fürst László m. kir. udvari tanácsost,

a Fürst Jakab és Fiai cég tulajdonosát, Budapest:

Fürst Mártont, a Solvay-művek magyarországi kép—

viselőjét, Budapest; Gártlos János hornagykereske-

dőt, Budapest; Gergely Istvánt, a Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet igazgatóját,

Budapest; Gessler Jánost, a Gessler Siegfried ,,Alt—

vater" likőrgyári cég tagját, Budapest; Girordi Ti—

bort, a Girardi József női ruhakereskedő cég tag—

ját, Budapest; Gobbi lidét, a Sie—burger és Társa

papírkárpitgyári cég társtulajdonosát, Budapest:

Goldberger Lajos (lrxt, a Kartonnyomóipar Rt. igaz—

gatóját, Budapest; Goldberger Leó dr. m, kir. kor—

mányt'őtanáesost, a Goldberger Sáni. lű és Fiai Bt.

alelnökét, Budapest; Goldfinger Gábort, az Általános Szeszipari Közlöny főszerkesztőjét, Budapest; Gmh Alajost, a Grab M. Fiai Első Magyar Viaszos-

vászon es Műbőrgyár igazgatóját, Győr; Gruber

Jánost. a Gruber János cég társtulajdonosát, Bu- dapest; Grünwold Albertet, a Grünwald és Laufer ripészkellék nagykereskedő cég főnökét, Budapest:

Gyulai Vilmost, az Arnheim S. [. pénzszekrénygyár igazgatóját, Budapest; Haidekker Sándort,, a Haid- ekker Sándor sodronyszövet-, tonat- és kerítésgyár tulajdonosát, Budapest: Hajdu Dezsőt, a Hungária

.latjuard Szövőgyár Bt. igazgatóját, Budapest:

Holbritter Károly sertéshizlalót és kereskedőt, a győri kereskedelmi és iparkamara elnökét, Győr:

llaltenberger Samut, a Bpesti Automobilközlekedési

Rt. vezérigazg., Bpest; Hegedüs Vilmost, a Magyar Nlezőgazdák Szövetkezete igazgatóját, Budapest;

Heinrich Dezső dr. m. kir, kormánylőtanáesost, a

Heinrich A. és Fiai Vaskereskedelmí Rt. igazgatóv sági tagját, Budapest; Herz Henrik dr.—t, az Első

Magyar Papíripar Rt, vezérigazgatóját, Budapest:

Herz Lajost. a Herz Ármin Fiai Szalámigyár Rt.

igazgatóját, Budapest; Heteés Alfrédet, a Bettelheim

Miksa és Társa Bt. igazgatóját, Budapest; Hirmunn l'lereneet. a Hirmann Ferenc fémöntőde— és réz—v árugyár tulajdonosát, Budapest; Hirsch A. Jakab liőrkereskédőt. Budapest; Hirsch Adolfot, a Frankl A. Hermann és Fiai Bt. nyug. igazgatóját, Buda-

pest; Holitscher Pál dr.—t, az Engel Károly elek

[romos szerelési anyagok és készülékekrgyára tu—

lajdonosát, Budapest; Holzer Sándort, a Holzer

Simon cég főnökét, Budapest; Hornyánszkg Ernőt.

a Hornyánszky Viktor nyomda és könyvkiadóvál—

talat igazgatósági tagját, Budapest; Horowitz György

dr.-t, a Magyar Általános Gépgyár Bt. vezér,

igazgatóját,, Mátyásfőld: Horváth Jenőt. a Horváth

l-—. , szám.

Sándor 'és Fiai festék— és lakkgyár'főnökét, Buda—y'

pest; Horváth Kálmán kereskedőt, Szombathelzya:

Horváth Miksát, a Horváth Miksa Szőny'egipari Rt.

vezérigazgatóját, Budapest; Hubert Lipótot, a Ganz—

féle Villamossági Rt. vezérigazgatóját, Budapest;

Huber-th Istvánt, az Orion Rézkohó- és Bézgálic—

gyár Bt. igazgatóját, Budapest; Iritz Nándor hagy-

makereskedőt, Makó; Jemm'tz Albrecht festék- és!

gyógyárubizományost, Budapest; id. Jurány Hen- riket, a 'Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt. nyug.

igazgatóját, Budapest? Kammer Hugót, a Richards Richard Győri Finomposztógyár Rt. vezérigazgató—

ját, Budapest; Kammer Siegiriedet, a Kammer

Testvérek Rt. vezérigazgatóját, Budapest; Kammer Vilmos m. kir. kormányfőtanácsost, a Magyar Ser—

téshizlaló és Húsipari Rt. vezérigazgatóját, Nagy—

tétény; Kardos Gyulát, a Kardos László fehérnemű—,

vászon- és pamutárukereskedő cég főnökét, Debre- cen; Kecskeméti Adolf gyümölcsnagykereskedőt, Budapest; Keleti Kornél dr.—t, a Keleti dr, és Mu- rányi Vegyészeti Gyár Rt. vezérigazgatóját, Újpest:

Kemény Bélát, a Hazai Mechanikai Palackgyár Rt.

igazgatóját, Budapest; Kemény Dezső fakereskedőt,

*Budapest; Kern Ernőt, a Magyar Fém- és Lámpa- árugyár Rt. vezérigazgatóját, Budapest; Kicnast Ferencet, a Kienast és Báuerlein bélnagykereskedő cég főnökét, Budapest; Klinger Dezsőt, az Első Magyar Hordógyár Rt. vezérigazgatóját, Budapest;

Kollerich Pált, a Kollerich Pál és Fiai

szövet— és szitaárugyár társtulajdonosát, Budapest:

Konla József Ferencet, a Konta és Kaloszek keres-

kedő cég társtulajdonosát, Budapest; Kovacsevics

Milenkó bélésárukereskedőt, Budapest; Kőnig Jenő

nyug. miniszteri tanácsos, szénnagykereskedőt, Bu-

— dapest; Könyves Árpádot, az Agraria Szőlőtelepítő

;Rt. igazgatóját, Budapest; Kramer Tivadar dr.-t,

a Magyar Gipszkereskedelmi Rt. főnökét, Budapest:

Krassó Fülöpöt, az Olajipar Társaság vezérigazga—

tóját, Budapest; Krausz Frigyest, a Magyar Általá-

, nos Kőszénbánya Bt. igazgatóját, Budapest; Kron-

7 : berger Zsigmondot, a Kronberger Mór és Fiai cég

; beltagját, Budapest; Kunz Arisztidet, a Kunz József és Társa cég beltagját, Budapest; Kűlme Loránd

dr.-t, az—Első Magyar Gazdasági Gépgyár Rt. igaz- gatóját, Budapest; Lajtha Pált, az ifj. Leitersdorí fer Lipót Bőrforgalmi Bt. elnökét, Budapest; 'Lak—

'ner Adolfot, á Gyufaárusító Rt. vezérigazgatóját.

Budapest; Láng Ernőt, a Láng József óranagyke—

_reskedő _, cég tagját, Budapest; Láng Gusztávot, a Lát/ig L. Gépgyár Rt. vezérigazgatóját, Budapest;

László Sándor m. kir. kormányfőtanácsost, a Hoff- berroSchrantz—Clayton-Shuttleworth Rt. igazgatóját, Budapest; .Leicht Zigmondot, az Áru— és Termény- beszerzési és'Értékesítő Szövetkezet igazgatóját, ' Budapest; Leiner Zsigmond m. kir. kormányfőta—

nácsost,'- a 'Leiner Fülöp és Fiai vegyészeti gyár

főnökét; Újpest: Lénárd Róbertet, a Ganz és Társa

—— 121 _

sodronyl '

- " 1928

Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. kivitelj

osztályának vezetőjét, Budapest; (LingelA János m.

kir. kormányfőtanácsost, a Lingel Károly és Fiai első magyar faáru- és bútorgyári cég beltagját, Bu- dapest; Lippmann Frigyes dr.-t, a Speciális Építke- zési Rt. alelnökét Budapest; Lóránt Bélát, a Király—

malom, Hedrich és Strausz Rt. vezérigazgatóját, Budapest; Magyar Bertalant, a Magyar Konfekció—

művek Rt. igazgatóját, Budapest; Majthényi Béta

drogua- és illatszerkereskedőt, Budapest; (Márkus

Lajos lakatosáru- és vasszerkezetgyárost, Budapest;

Márkus Zsigmondot, a Márkus Zsigmond és Fia divatárunagykereskedő cég beltagját, Budapest;

Mátrai Antalt, :, Mátrai Antal és Társai m; ügy-

vezető igazgatóját, Budapest; Ma'tyás Jenőt, a Ri—

mamurány—Salgótarjáni Vasmű Rt. igazgatóját, Bu- dapest; Mattyasovszky—Zsolnay Tibort, a Zsolnay Vilmg-féle kerámiai gyárak beltagját, Pécs; Mauth ,ner Alfréd m. kir. gazdasági főtanácsost, a Mauth-

ner Ödön magnagykereskedő cég társtagját, Buda-

pest; Mauthner Zoltánt, a Mauthner Testvérek és

Társai' bórgyár igazgatóját, Budapest; Meák Géza dr.—t, az Adria Biztosító Társulat károsztályának

főnökét, Budapest; Mihalik Imrét, a Benediót

Schrolls Sohn gyárának képviselőjét, Budapest, Morvay lzsó dr.—t,aFiedler János Lenfonó- és Szövő—

gyár Rt. igazgatóját, Budapest; Mőssmer Józsefet, a Mössmer József Fiai nagykereskedő cég beltag—

ját, Budapest; Müller Józsefet, a Hungária Mü-

trágya-, Kénsav— és Vegyi Ipar Bt. h. igazgatóját,

Budapest; Müller Pál dr.-t, az Ujlaki Tégla- és Mész—

égető Rt. igazgatóját, Budapest; Németh Ferencet.

az ,,Una" Faértékesítő Rt. vezérigazgatóját. Buda—

pest; Neruda Nándor m. kir. kormányfőtanácsos.

gyógyárunagykereskedőt, Budapest; Neszmély La—

jost, a Kunczét-féle ólom— és ónárugyár betéti tár—

saság igazgatóját, Budapest; Neuhold Kornél m.

kir. kormányfőtanácsost, a Telefongyár Rt. igaz—

gatóját, Budapest; Neumayer Fülöpöt, a Neumayer

Fülöp Rt. kárpitoskellék és szőnyegnagykereskedő'

cég igazgatóját, Budapest; Noseda Kálmán dr.-t, tt ,,Titán" Vegyiipar Rt. igazgatóját, Budapest; ()r—

mai Iván dr.-t, az Ormai és Társa műszaki Cikk és

vasáru nagykereskedő cég társtagiát, Budapest; Pa—

jor Ignác dr. m. kir. gazdasági t'őtanáesost, a Ma", gyar Kölcsönös Állatbiztositó Társaság nyug. ve— ; zérigazgatóját, Budapest; Palágyi Gyula m. kir. kor—

mánvfőtanácsost, a Palágyi Gyula Fa—, Vas— és

Rézbútorgyár Rt. vezérigazgatóját. Budapest; Pá—

linkás Györgyöt, a Malomsoky József Asztalosáru—

gyár Rt. vezérigazgatóját, Budapest; Pirkner Kou—

rádot, ai Greinitz-Pirkner Vaskereskedelmi és Ipari Rt. elnökét, Budapest; Pollák Gyulát, a

'Kitseér Sámuela cég beltagját, Budapest; Pongrácz ,

Sándort, a Makói Hagymai, Zöldségkertészeti— és.

Gazdasági Terménykereskedelmi Rt. igazgatóját,

Makó; Popper Károlyt. a Kispesti Textilgyár Bt.

l . szam.

%

122 ——

1928

vezérigazgatóját, Budapest: Pum Józsefet, az Ur—

szágos Ruházati intézet Bt. igazgatóját, Budapest:

Pusztai!" Zsigmond grafikai szakiizlet tulajdonost.

Budapest; Pürner Rezső ternienynagykereskedőt,

Budapest; Radoczn Kálmán dr.—t. a Gerla-and Bt.

igazgatósági tagját, Budapest: Radvány Jenőt. a

tVeisz Manfréd Aeél— es Fémművei Rt. igazgatóját.

Budapest; Rakovszky lst'an dr. ni. kir kormány- t'őtanáesost, a Strausz .tntal termény— és gyarmat- :irnanigykereskedő rég társtulajdmmsát, Budapest:

Reiehari Emil m. kir. kormánytanáesost, a ThatlA mayer és Seitz Rt. gyógyárunagykereskedő cég igaz—

gatóját, Budapest: Reimann Ernő dr.At, a Salgó—

tarjáni Kt'iszenbány: Bt. igazgatóját, Budapest:

Reinmnn Gyula Itt. kir. kormányt'őtanácsosl, a Mai

gyar Antoniol)ilkereskedők ()rsz. Egyesületének el—

nökét. Budapest; Rein Sándort, a Gsehwindt—féle Szesz—, lÉlesztő-v, Likőr- és ltumgyár Bt. vezérigaz- gatóhelyettesét. Budapest; Rényi Uszkárt, a Rényi

Oszkár Famegmunkaló Bt. elnökét, Budapest;

Richter Gedeont, a Richter Gedeon Vegyi-szeti Gyár Bt. tulajdonosát, Budapest; Riesz Tivadar hőrke—

reskedőt. Budapest; Roller Zsigmondot. a Buda—

Kereskedelmi (Zsarnok alelnökét, Budapest:

Rottersmann Leó sajt-_ vaj- és esemegearumagy—

kereskedőt, Budapest; Rózsa Károlyt, a Budapest székesfőváros gázműveinek vezérigazgatóját, Bu—

(lapest; Ró'ek Istvánt. a Steyer Automobil Bt. ve- 7érképvisetu'ijét, Budapest; Gyula in. kir.

kin'nn'myt'őtanáesost, az Bank Rt.

Budapest: Salamon Ödönt,

a Magyar Lőporgyár lüth'tlll Rt. Yi*ZÓt'l§,:lthtlÓjál.

Budapest: Salgó lzsót, a Magyar ('lloim'irugyár Bt.

alelnökét, Budapest; .S'ciiori lirnőt, a ('s Fiai vaskivileli üzlet

Suxlehner Kálmán m.

pesti

Rudas Angol—Magyar ügyvezető igazgatóját,

Bomeiser l'l.

igazgahiját, Budapest;

kir. korniz'inyl't'itanáesost, a Saxlehner-fóle Hunyadi János keseriivíz-forrástelep társtulajdonosát, Budapest: Seheihler lidét, a Nia—

gyar Vegyipari Gépgyár Bt, Vt'ZÓt'lgttthtlÚjál, Bu—

(tapest; Seheín ih-rencet. a Seliein Mór ernyőgyáros cég társtagját, Budapest: Schmidt Richárdot, a Schmidt és Császár gőzmalom tarstutajdtmosát, Bu—

dapest; Selmetzer Ágostont. a Csáky László gróf Ajax Acélművek Rt. vezérigazgatóját, Bu—

dapest; Schönfeld Emilt, a Schönfeld Emil pokróc-

nagykereskedő cég *heltagját, Budapest: Schumit:

Károly hangszergyz'n'ost, Budapest; Schweilzer Hen—

rik varrógép- ós kerékpárnagykereskedőt, Buda—

pest; .S'eenger Béla kőt'aragómestert. :! llazai Már—

vány— és lx'őipar gyártelep tulajdonos.-it, Budapest:

_Píegel Miksál. a Makláry Gyula és Társai vegyé- szeti, txesték— es keneegyári leég tarstnlaj(lonos:'it, Budapest; Stadler Benedeket, a'Stadler József Utóda

tollnagykereskedő cég beltagjál, Budapest: Steiner Ferenoet, a Steiner Ármin és Ferene' t'émárugyár

tulajdonosát, Budapest; Stern .tltrédet, a Modern és Breitner posztónagykereskedó leég lteltagját, Bu—

igyárost, Székesfehérvár:

dapest; Sirasser Gyulát, a Strasser és Schönfeld l'iőrgyári eóg heltagját, Budapest; Strasser Imre dr.-t, :] Strasser és König cég társtulajdonosat, Buda"

pest: Strausz Pál m. kir. kormányfőtauácsost, a

Strausz .tntal termeny— es gyarmatáru nagykeres—

kedő rég társtulajdonosát, Budapest; Slühmer Géza

dr. eukorka- és esokoládégyz'irost, Budapest; Sza—

badi Adolf zongora— és hangszerkereskedőt, Buda—

pest: SmmllnerGyulát, a Szandtner Károly és Fia

gőztésztagyár és sómalom rég társtagját, Budapest;

Szécsi ttlésl, a Magyar lieráiniai Gyár Rt. vezér—

igazgatóját, Budapest; Székács Elemér m. kir. gaz-

dasági t'őtauáesost, az Országos Magyar Gazdasági

l'lgyesiilet alelnökét, Budapest; Székács Imrét, a Sehwartz .t, és Fiai táblaüvegnagykereskedő cég"

beltagját. Budapest; Székely Kornélt, a Strobentz Testvérek Vegyészeti Gyár Rt. igazgatóját, Buda—

pest; Szénási; Bela papírnemi'igyárost és papír—

kereskedőt, Budapest: Szirmai Oszkár m. kir. kor- mányt't'itani'iesost, a Kőolajtinomitógyár Bt. elnök——

vezérigazgatóját, Budapest: Szücs Zsigmondot, :!

Weisz Manfréd gyár vezérképviselőjt'vt, Budapest:

.S'züllő Árpád m. kir. kormányt'őtanáesost, a Ganz és Társa Danubius Gép—, XVaggon- és Hajógyár Rt.

igazgatóját. Budapest; il'j. Tasnúdy—Szűt's Andrást, a

Hoffmann .lózset' gyarmatárunagykereskedő cég

tisztviselőjét, Budapest; 'I'aussíg ()szkiárt, a Teudlofl'

es Dittrieh Szivattyú- és Gépgyár Bt; igazgatóját.

Kispest; Tellsch Árpádot. a 'l'eltsch Mór es Fiai

téournierkereskedz't eég heltagjátm Budapest; 'I'heíl

llermant, a Berndorti Fémarugyár Krupp Arthur Bt. magyarorszagi tiókjának igazgatóját. Budapest;

Vágó Gyulát, a Gross és tVeiss Bt. kalap— és kalap—

tompgyúr ügyv. alelnók-igazgatója'tt, Budapest;

Vajda Árpád m. kir. kormányfőtam'iesost, a Vaeuum

()il Company igazgatóját Budapest; Velcz Rezső nyug. műszaki tanársost, a Philips Rádió és Vil—

Iamossági Bt. igazgatóját, Budapest: Vuk Gyulát, a Vuk M. és l'iai t'atermelő rég heltagját. Budapest;

Wuek Keresztély eeetgyárost. Budapest: Wald/mu—

:zer Géza dr.—t, a Biehn János asztalt—és kátrány—

gyári társtulajdonosát, Budapest: Weisínger

György kől'aragi'imester, kőbányatulajdonost, Buda"—

pest; báró W ciss Allbnzot, a XVeiss Manfréd Acél- és t—"émmi'ivei Bt. igazgatóját, Budapest; Weiss Ár—

mint, a Guttmann 'llestvérek szennagykereskedő

cég vezérigazgatóját, Budapest: l/l'yf'ls: Miksa bőr—

lflf'erkner Arlurt, a Hazai vas- és aeélóntvc'xnygyar tulajdonosát,

Újpest; Weszter Bélát, a Sesztina Lajos vaskeres—

kedő rég főnökét, Debrecen; Wieúr Beinholdot, a l'elten és Guilleaume Kábetsodrony- és Sodrony—

kötélgyár Bt. igazgatóját, Budapest; Willlleim Ar—

turt, a hatvani igazgatóját, Budapest;

Wolf Emil dr.-t, a Chinoin Gyógyszer— és lr'egyészeti Termékek Gyára Bt. igazgatóját, Újpest; Wolfner Györgyöt, a VVolt'ner Gyula és Társa hőrgyári cég

cég

kovácsolha tó

cukorgyár

1; szanr __ 123 __ 1.928

tagját, Budapest; Zádor Félix gabona- és termény-

kereskedöt, Budapest; Zalán Gusztávot, a Schwartz

és Tauber t'üszer— és gyarmatarunagykercskedő cég,

tulajdonosát, Nagykanizsa; Zámí Samu műszaki és

(elektrotechnikai iizlettulajdonost és olajnagykeres—

kedőt, Budapest; Zimmer Ferencet, a Zimmer Fe- renc Halkereskedelmi Rt. ügyvezető elnökét, Bu—

dapest; Zsoldos ()ttot, a Glück Sám. papírnagyke- reskedő cég társtulajdoliosát, Budapest; Zwack Lajost, a Zwack ]. és Társai likőr—gyári cég társ—

tagját. '

A .kinevezett tagokat-a, bizottság szervezeti sza—

bályzatának 11. §-a alapján működésük tartama

alatt a ,,kereskedelmi tanácsos"—i cím illeti meg. ;)

Szakosztályi ülések. —-— Séanges de sections.

.t VII. szakosztály ülésén Willerslorfer .lozset

kereskedelmi főtanácsos elnökölt. Az ülésen meg- jelentek: Borbás Lajos., Brummer Ödön, Dischka (iyőző dr., Márkus Zsigmond, Schönfeld Emil, Stern Alfréd kereskedelmi tanácsosok. Kovács Viktor és ' Lt'tzmonn Vilmos szakértők. A szakosztály a gyapjú, gyapjúfoímlak és gyapjúúruk értékelésével foglal—

kozott. Az altalanos jelentest Disehku Győző dr.

terjesztette elő: ' Az 1926. (év

ban a

az összes európai ipari államok—

valsag képét

kiterjedő gazdasági

termelési mutatja, mely az

depresszió

folyományaként jelentkezett. Ezen gazdasági de—

presszió altalanos okai közismertek: a nagymérvű

egész Európára

exportüzletre berendezett európai gyapjúipar fo—

gyasztó piacai a háború

ősszezsugomdtak.

utan nagymértékben egyrészt Európában, ahol az békediktz'itumok megzavar- ták a normalis gazdasagi vérkeringést, másrészt a tengerentúlon is, ahol a hal'mrúban és a háború

utáni időkben nagymértékben fejlődött a gyapjú—

így Amerikai

Egyesült Államokban és Japánban. Ezen általános,

igaz.rágtalan teljesen

feldolgozóipar. elsősorlmn az

, egész Európára kiterjedő het'olyasokon kívül egyes allamokban még különös körülmények is növelték 1926—ban az ipari termelés így Angliá-

szénszt 'ájk, 'álsúgat,

ban a 8, hónapig tartó Francia-

országban és Olaszországban a valutaromlas meg—

állítását célzó különböző állami pénzügyi intézkedé-

' sek. Mindezen hatások folyományaként folyton nö-

vekvő munkanélküliség jelentkezett. Európa összes ipari államaiban, így Németországban, Svájcban, (?laszországban, Ausztriában, Németalföldön, sőt 7, még Franciaországban is, ahol azelőtt úgyszól—

' ;án ismeretlen volt a munkanélküliség. Ezen álla-

mok ipara kétségbeesett erőfeszítéseket tett nem annyi'a rentabilitás elérésére, mert arról legtöbb

helyen szó sem lehetett, mint létének fenntartása érdekében. Aziipar igénybe vette, nemcsak saj-[it

tökeit, hanem ezenfelül nagy hiteltőkéket is, me-

llyek ezen államokban minimalis kamattétel met- llztt álltak az ipar rendelkezésére. Ezenkívül kar-

tellekben tömörült a külföldi ipar és egységes el- adási kondíciókkal igyekezett saját hazájában az egymás közötti versenyt letompítani, hogy annál nagyobb sikerrel versenyezhessen az exportpia—

cokon az ottani iparal. Míg peldaul Németorszz'ig-

iban a posztogyárak 14 napi fizetési határidő mellett , adják el áruikat, külföldre 6 hónapig is hiteleznek. Csehországban 30 napos az eladási kondíció, mig külföldre szintén 6 hónapig hitelez-

nek'f sok esetben dumpíng-árakkal. Nem egy esetben

még az importáló cég helyett a vámokat is lefizettek

és 'hitelezték 4—th honapra, csakhogy exportjukat növeljék. Mindezen részben (önvédelmi, részben

támadó intézkedések és berendezések dat—ara is

az 1926. évben az összes fentemlített államokban a gyapjúipar redukált, üzemmel es végeredményé—

ben rossz üzleti folytonos

eredménnyel dolgozott. Fiatal,

invesztieiókat végző posztóiparunk

fentiekben jellemzett külföldi forszírozott szemben felvenni a küz—

delmet, főleg az eladási kondíciók tekintetében,

így a posztószakmáhan nálunk is általánossá vált a

kénytelen volt a

versennyel

120 napra való eladas, mely atlagos határidő a

gyakorlatban sok esetben még kitolődott. A magyar iparvállalatok közül a legkevesebhnek volt meg az ily hitelezéshez szükséges saját tőkéje és keny-

telen volt kölcsöntőkéket, igénybe, venni, amiben

sokkal hátrányosabb helyzetben mint a kiit- t'őld, mivel nalunk kétszer olyan magas kamat- terhet kell a hitettőke után fizetni, mint a külföl- dön. Egyik további állandó nehézsége volt és ma—

rad a magyar posztóiparnak a kis fogyasztó te—

rület, amely miatt kényszerült rendkívül sok cik—

'an,

ket gyártani és e mellett egyes cikkekben egy-

mas között a magyar" posztógyárak hihetetlen versengést folytatnak. Ha ehhez hozzászámítjuk az ország pénzügyi szanz'ilásának hatását az egész belföldi termelésre fogyasztása, valamint 1926—ban kötött 'amszerződések hatását, _

lyek között a t'raneia szerzödés varatlanul szállí-

totta leaz vámtételeit, a

masik a cseh szerződés, bár még nem jött létre

és az

HH?-

egyes eyajúúszővetek

(

abban az évben,, de állandó bizonytalansághan

tartotta az ipart és kereskedelmet, —— úgy megálla— _ pithatjuk, hogy bár 'a magyar gyapjúfeldolgozó ipar lényegesen más viszonyok és más hatások alatt állott az 1926. évben, mint a fentemlített külföldi gyapjúiparok, mégis végeredményben

helyzete nem volt sokkal kedvezőbb és ezen év

üzleti eredménye a magyar posztóiparban is

aránytalanul kedvezőtlenebb volt, mint az előző évben. Ezen körülménynek tudható be, hogy az

1. szám. __

1926. évben a magyar gyapjúfeldolgozó iparban, lényeges új alakítás nem történt, csupán két meg—

levő vállalat bávítette üzemét. Ha az 1926. év fm—

galmi és .iiviszonyait nézzük, úgy azzal kezdhet- jük, hogy az év elején a táv;szi üzlet igen rosz—

szul indult és Végig ilyen maradt. Az aránytalanul sok lizetésképtelenség teljesen bizalmatlanná tette úgy az ipait, mint a kereskedőket és így a la—

vaszi üzlet mindvégig a hitelválság hatása alatt

állott. Nyár elején már javultak a viszonyok, úgy!

hogy az őszi üzlet lényegesen nagyobb forgalmú.

élénkebb és jobb volt, bár a cseh szerződésre vonat—

kozó tárgyalások állandó bizonytalanságban tar—

tották a kereskedőket, akik csak akkor mertek nagyobb mértékben vásárolni, amikor meggyő- ződtek, hogy a magyar gyárosok az őszi—téli idény szöveteit a redukált cseh szerződéses vámtételek

szem előtt tartásával kalkulálták. Végeredmény—

ben az összes magyar posztógyárak aránylag rossz mérleggel zárták az 1926. üzletévet.

A termelési és forgalmi viszonyok ezen álta—

lános jellemzése néhány konkrét számadattal ki-

egészíthető.

Termelés Behozatal Kivitel 1000 ar. 1000 ar. tOOOar.

K Cl K Cl K

N ,

mlíísnaá'itün 28 000 20 800 12 550 8 150 23. 5th 15 610

Gyapiúfonal . 21.000 15.000 31037 15.124 268 153 Gyapjúszövet 25.000 32 500 25.525 43 240 887 1.166

Amint a fenti adatok mutatják, :: gyapjúipar—

nak nyersanyag bőségesen állott rendelkezésére a

belföldön. A magyar gyapjúfeldolgozó ipar alig

egyharmadát dolgozza fel a belföldi gyapjúterme—

lésnek és körülbelül ugyanannyi külföldi nyers—

anyagot dolgoz fel, mint hazai származását.

Értékre nézve a gyapjúszövetszükségletnek mintegy

felét fedezi a belföldi ipar. A nehéz gazdasági vi—

szonyok mellett is sikerült a magyar textiliparnak a belföldi szükséglet fedezésében tért hódítani. A belső

hitelválság miatt kénytelen voltámagyar gyapjúlel—

dolgozó ipar exportüzletekkel is kísérletezni, habár ezek általában hasznot nem eredményeztek. A

magyar gyapjút'eldolgozó ipar még távol áll teljes

kapacitásának kihasználásától. A magyar posztó-

ipar az 1926. évben mintegy 31]? millió méter szö—

vetet termelt, ami kapacitásának mintegy 70%—át teszi ki, ami azt jelenti, hogy jobb gazdasági és egészségesebb hitelviszonyok mellett a magyar

gyapjúfeldolgozó ipar képes volna a belföldi szük- séglet öüwőüoa-át is fedezni. Minőség tekinteté—

ben a magyar posztógyárak árui teljesen meg- feleltek ugyanazon árukategóriához tartozó kül-

földi cikkek minöségének. A magyar posztógyárak főleg a jó középminőségű árufajtákat gyártották, ezzel szemben az importált árakban finom szö-

vetek, divatos speeialitások szerepeltek tőképen.

124

melyeknek gyártására vagy nincsenek berendezve a magyar posztógyárak, vagy *melyek gyártása

nem rentábilis. Nagy áringadozás'ok az 1926. év folyamán nem voltak sem a nyersanyagban, sem a fél— es készgyártmányokban. Az év folyamán lassú áremelkedés volt mindhárom árucsoport-

ban, az árak ősz elején stabilizálódtak és az év végéig állandóak maradtak.

Ezen jelentés után a bizottság megállapította

a különböző áruk 1926. évi átlagos egységárat. Az

előzetes értékekkel szemben csak a legfinomabb

gyapjúszövet egységértékét szállította'le jelenté-

kenyebben.

A XIII. szakosztály ülésén Hüttl Frigyes m.

kir. kereskedelmi főtanácsos elnökölt. Jelen voltak: Kemény Béla, Kramer Tivadar dr., Mattyasovszky—Zsolnay Tibor, Meák Géza dr., Müller Pá1_dr., Seenger. Béla, Székács Imre, Zátai Samu kereskedelmi tanácsosok, Gruber György és Weisinger György szakértők. A bizottság az ásványok, üveu, agyag-, cemenl— és

mékei és az üveghulladék értékelésével fog—

lalkozott. Hüttl Frigyes a következőkben tájé-

koztatta a bizottságot a szakma 1926. évi üzletme-

netét-ől: Az őblösüveget előállító hazai gyáraink ú.

m. az ajkai, parádi és tokodi gyárak rendelésekkel el voltak latva és teljes üzemképességüket kihasz—

nállmtták. A kereskedelmi forgalomban az 1925.

évhez képest némi emelkedés mutatkozott. Az árak 1926. év folyamán stabilak voltak. Agyag—, illetve

kőedény és pedig főkép használati edényekben :)

kereslet kielégítő volt. Hazai gyáraink nemcsak

hogy visszaszorították a régebbi meglehetős nagy behozatalt, hanem még egy számottevő kivitel is mutatkozik. A forgalom itt is élénkebb volt, mint

az előző évben. A porcellánáruk termelésére nézve felemlítendő, hogy a pécsi Zsolnay—gyár felkarolta

a porcellán használati edények nagyobb terjede—

lemben való gyártását. A porcellánáruk 1926. évi kereskedelmi forgalmában némi visszaesés mutat—

kozott 1925—hőz képest és az 1926. évi behozatal kb. 3()%-Ical volt kisebb, mint 1925—ben, Ez a je—

lenség az általános nehéz gazdasági viszonyokra

és a porcel'lánáruk drága voltára vezethető vissza.

Ennek igazolására felemlíteni, hogy pl. egy ú. n.

kisösszeállítású, olesó étkezőkészlet békebeli detail

ára 15 aranykorona volt, mai ára pedig 40 arany—

korona. Drága porcellánárunál az áremelkedés

aránylag sokkal kisebb, ami bizonyos értelemben indokolható is. Ezután Székács Imre nyujtott fel—

világosítást az üvegipar helyzetéről. Végül Mattya—

sovszkg—Zsolnay Tibor szólalt fel, és felhívta a bi—

zottság figyelmét arra, hogy ha a városok beruhá-—

zási programmjában nagyobb teret nyerne a terv- szerű időbeosztás, ezáltal a hazai ipar foglalkoz—

tatása fokozható_ a behozatali többlet viszont erő—

sen csökkenthető volna. A bizottság ezután az egyes kőipar fer—

1. szám.

%

árucikkek 1926. évi egységértékeinek felülvizsgálá—

sára tért át. '

. A X. szakosztály ülésén A'I'ranger József m.

kir. keresk. főtanácsos elnökölt. Jelen voltak:, Herz

Henrik dr., Reisz Jenő dr., Szénásy Béta, Zsoldos

Ottó, keresk. tanácsosok, Gobbi Éde és Moiret Gusztáv dr. szakértők. A bizottság a papiros- és sok—

szorosítóipar termékei, a műtárgyak, papíroshulla—

délr, szöoeihulladék és rongy értékelésével foglal- kozott. Zsoldos Ottó keresk. tanácsos a szakma

1926. évi üzletmeneléről a következőket jelentette:

A forgalmat általában a mennyiség erős emelke—

dése jellemezte. Ezt a belföldi szükséglet jelentős megnagyobbodása okozta. 1921 óta az ország papir—

szükséglete ötszörösére emelkedett, mindazonáltal

a 9 kg-os fejkvóta a nyugati államokkal szemben

kicsi. Az 1926. évet nyugodt lefolyásúnak mond- hatjuk, az időnkinti változásokat külföldi hatások idézték elő. A konjunktúra úgyszólván teljesen a külföldi gyárak foglalkoztatottsága következtében erősödött vagy gyengült. Ha a külföldön a kereslet

csekély, akkor az áru elözönli Magyarországot. A

———l25——— ; 1928

kínálat csökkenésének esetére a nagy termelők kö—

zött monopólium—jellegű megállapodások vannak.

A hazai ipar védelme érdekében magas import- vámok volnának szükségesek. Herz Henrik dr. szinA tén a vámemelés fontosságát hangoztatja, ami a

külföld olykor dumpingszerű betörései' ellen meg—

védené a hazai piacot. Kitért ezután azokra a ki- sérletekre, amelyek nyárfát, továbbá Icukoricaszárat igyekeznek nyersanyagként értékesíteni. Amennyi—

ben ezek eredménnyel járnának, nagyban növe—

'kednék a külföldtől való függetlenségünk. A szak—

osztály ezután az 1926. évi egységérte'kek felülvizse gálását foganatosította. Az elfogadott egységérte'kek

legnagyobbrészt megegyeztekvazokkal, amelyeket a

bizottság, titkársága a számlaértékek alapján szá—

mitott ki.

A_ bizottság elnöksége részéről az ülésee ken Konkoly Thege Gyula dr. helyettes elnök és Farkas János dr. min. osztálytanácsos vettek részt.

A VII. szakosztály ülésén Kádas Károly dr. min.

titkár, a X. és XIII. szakosztály ülésén Sibelka—

Perleberg Artur dr. min. 3. fogalmazó voltak az

előadók. * *

Kisebb közlemények.

Petites i'communications.

Nemzetközi Statisztikai Intézet.

Institut International de Statistigue.

Session du (Zaire. Dans un des prochains

numéms, nous parlerons en délail des importants

travaux scientifigues et des autres événements de la XVIIxe Session de lllnstitut International de

Statistioue, a laauelle, des differents pays et parties

du monde. an grand nombre de statistiezens om' assisté. La Hongrie était représentée' par MM.

Frédéric F el ln e r, professeur d'Universiié, Alo'ijse K o vác s, sous—secrétaire dyEtat et Gustave Thir—

ring, * ancien dírecteur du Bureau manicipal de

statistioue de Budapest. M. Frédéric Fellner a été élu sells-president de la IIe section (statistigue économigue) de la Session; M. Alog'ise Kovács présenia son étude sur la statisiigue de la connais- sance de langue, aue nous publions d'autre part;

M. Gustave Thirring emposa, dans la séance de la section de méthodologie et de démographie,

son rapport el ses proposiiíons au sujet du déve—

loppement de la statistigue des grandes villes.

La prochaine Session aura lieu a Vursovie.

en 1929.

Eleetion de membre. A la Sesszon, a été été e'luymembre M. Albert Henry, dírecteur ge'-' néral aa ministere belge de (*Agriculture et du

Traoail, professeur de slatistigue de llEcole surpé—

Kairói iilésszak. A Nemzetközi Statisztikai lna tézet 1927. XII. 29.——1928. I. T). között Kairóban

lefolyt (XVII.) kongresszusán —— melynek gazdag tudományos munkásságáról s egyéb eseményeiről Szemle'nk egyik következő számában részlete- sen megemlékezünk —— nagy számban vettek részt a különböző államok és világrészek statisztikusai.

'Magyarországot az ülésszakon Fellner Frigyes dr.

egyetemi tanár, Kovács Alajos dr., h. államtitkár és Thirring Gusztáv dr. ny. szfőv. stat. hiv. igaz-

gató képviselte. Fellner Frigyes dr. alelnökevvolt az

ülésszak lI. (gazdaságstatisztikai) szakosztályának, Kovács Alajos dr. a nyelvismereti statisztikáról,

szóló —— Szemlénk más helyén közölt —— elaborátw mát mutatta be a kongresszuson, Thírring Gusztáv

dr. pedig a nagyvárosok statisztikájának tovább—

fejlesztéséről szóló javaslatait és előadói jelentését terjesztette elő a módszertani és demográfiai szak—

osztály iilésén. , !

Az Intézet következő 1929. évi kongresz—

szusának székhelye Varsó lesz.

'Iagválasztás. A kongresszuson megejtett tag1 választás eredményeként az Intézet tagjainak so—

rába lépett Henry Albert belga statisztikus, a mé,

zőgazdasági és munkaügyi minisztérium t'őigazgaf