Személyi hírek

7—8, szám —-369 ——

fizet-ési mérlege" címen ismert értékes tanulmg'mya.

Évtizedeken át vezette a pénzügyi osztályt s nevé—

lliez fűződik a lliteltügyi statisztikának jelenlegi ki- építettsége. Közben a magyar királyi Pénzügymi—

nisztériumhoz rendeltetett szolgálattetelre s néhány évet töltött a magyar királyi penziigyminisztérium

szotgt'tltttt't—ban is teljes eltismerűs mellett; a Statisz- azonbtan visszahozta

kedvelt nnmkavkört'xb—v, Munkásságz'tna—k elismerese—

ként lx'ormányzt'ti (Signum Lau—

dis) részesült. Az elmúlt világháború alatt katonai

tika iránti vonzódása régi

elisniettfwail is

hősies

éremmel tüntették ki, szolgaltatot teljesitett, s magatartz'tsítórt li. osztályú ezüst vit—óz.st'—gi

ezen-kivül tulajdonosa a Ká["OlyCSJ—D'Itltli0*l'0SZl—nt"k.

1944

.llozolovszky Sándor dr. miniszteri tanácsos MHB—ben lépett a központi Statisztikai Hivatal szociális statisztika K ért évtize-

szolgálatz'tba s a népességi és

teren fejtett ki értékes munkásságot.

den át vezette a szociális osztályt és ő volt :) veze- töje az 1920, és 1930. évi népszámlz'tlás feldolgozási munkálatainak is. Számos tanulmán ti itt a népes- ségi és szociális statisztika köréből. Végigtkiizdxötte a mult világln'tbort'tt is s háborús szolgálatának el—

isitnenós—Akúnt a Bronz Ertienrót'emmel (Signum Laudis) a kardokkal. Károlycsapatkereszttel és Se—

tiintottrtett ki; mint besiilúsi líremmel tt

tiizt' rt'őbadnagy

sávval;

szerelt le.

Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság kebelében.

Comité ]!07297'02'8, au sein de la, Société Hongroise de Statístígue, de [Union internationale

A Csoport ülései.

Az 1943/44. munkaóvvben a Csoport a rendkívüli körülmények miatt csupán egyetlen ülést tartott.

A Csoport ezt a ———— sorrendben huszonötödik ——

ülését 1944 február "At-ón rendezte meg. Az ülésen a Csoport tagjai es nn-gbívottak is nagy számban

vettek részt. _

Balás Károly dr. elnök megnyitó szavaiban örö—

mének adott kifejezést a feletti, hogy a népességm- dományi kérdések iránt a nehéz háborús körülmé—

nyt-k közt is igen szép érdeklődés nyilv-(inni meg.

Az ülésen Mozolonszky Sándor dr., a Csoport tagja ,,A hosszú (%i—ett titkának nyomozása" ('ítmtmel

— Sérmcrs du Comité.

tartott általános (mieklr'ldóst tkeltő előadást, melyet a Szemle Itt—14. évi április—május havi számlában — az ott megjelent tanulmány első részében —— közölt.

A lebilincselő előadásán Balás Károly dr. el- nök mondott köszönetet. kiemelve, hogy az előadó re'—tlvt'udatosmi nem a hosszú élet gyakorisága kérdé—

sének statisztikai feldolgozására törekedett előadá- sában, hanem témájának széleskörű és általános kifejtését, a statisztikai feldolgozas űrtékesítéséhez szükséges ismeretek igen tanulságos összefoglalását nyujtotta.

Személyi hirek. —— Nam-elles.

Fáy Aladár dr, 'j- (1864—1944).

27-én húnyt el a magyar egészségügyi

hosszú időn át volt vezetője, Fáy Aladár dr. Ma—

gas kort ért el és rendkívül eredményes munkás—

ságot fejtett ki életének minden szakaszában, Fáy Aladár a nőgrádmegyei Mohorán született 1864 március l—en. líletpályáját a haditengerészetnél kezdte meg, ahol 1890 és 1895 közt lőbb hajón

volt orvost'őnök; majd munkáss' Yát lSOti-től a belügy- (utóbb népjóléti) mit'tiszrerimn orvosi és 1944 január szolgálat

egészségügyi osztályaiban folytatta; itt 1917 ben miniszteri tanácsos, 1919-ben pedig állam—

titkár, egyben a magyar hivatalos egészségügyi szervezet feje lie—tl. Ne'vvóbtz nagy eredmények fü—

ződnek: a századforduló után számos kőrházépí- tés, az első háborús rengés idején katonai meg—

figyelő állomások létesítése és a járványok he- imrcolásának eredményes leküzdése, az összeom—

lás után a lerongyolódott egészségügyi intézmé—

nyeknek és a meglazult szervezetnek a legmosto- ir.-ább körülmények ellenére történt újjászervezése.

Különösen nagy súlyt fektetett az egyke, a gyer-

moklta-lálozások, legtfők—ópen gümőkór elleni küzdelem kiépítésére. Az utóbbi téren ki—

pedig a

magaslóan nagyok az érdemei; az erre a munkára életre hívott társadalmi szemekben ugyanúgy irányitó szerepet vitt, mint hivatalos téren; így l917—től az országos tuberkulozisiigyi felügyelői, 1925-ben történt nyugalomba vonulása után pedig gümőkór elleni védekezés kormánybiztosi tisztében. Ad—

téren szerzett érde- egy évtizeden át a

ügyeinek

minisztralív és

meit liibbt'zben koszorúzta elismerés (a ll. fizetési osztály jellege, titkos tanácsosi méltósága, az Országos Közegészségügyi Egyesület Fodor József

országos

szakirodalmi

emlékórme stb.). Művei közül az 1912—ben írott ,,Egészségiigyi közigazgatás" e. könyv a tiszti- orvos-képzés szempontjából is úttörő jelentőségű volt. További nagyobb munkáin: a ,,Közegészségügyi szolgálat a községekben" (1899, 1905t, ,,L'Hygiéne publigue en Hongrie" (1909, a buda- pesti XVI. nemzetközi orvoskongre-sszns alkalmáw ból) e. könyveken felül számos cikket és tanul—

mányt is írt orvosi, biológiai és egészségügyi kér 26 olaszul

7—8. szám

désekről. Ezekben, így a tuberkulózis problémáiról irott dolgozataiban a statisztikai ismereteket is gyümölcsöztette; az orvosigazgatás élén kifejtett egészségügyi munkásságában is mindvégig együtt- működött a statisztika művelőivel és szerveivel.

Tagja volt az Országos Statisztikai Tanácsnak és 1922-től a Magyar Statisztikai Társaságnak, mely- ben 1926-ban ,,Statisztika és biológia" cimen tar—

tott értékes székfoglaló előadást, A Társaság budapesti és vidéki ülésein előszeretettel vett részt. Köztiszteletben álló személyéről a magyar statisztikusok is mindig szeretettel fognak meg—.

emlékezni. '

Korányi Sándor báró 1" (1866—1944). A ma—

gyar orvosi kar egyik vilagszerte legismertebb képviselőjét vesztette el az 1944 április 12-én el- húnyt Korányi Sándor báróban. Hosszú életpá—

lyaján mint gyakorló orvos és mint tudós egy- formán kimagasló sikereket aratott. Budapesten született 1866 június 18—án. Már 1891-től kezdve tanári működést fejtett ki: ekkor az állatorvosi főiskolán az élettant adta elő; 1893-tól az ideg—

gyógyászat magántanára volt a budapesti tudo- mányegyetemen, majd 1897—ben az egyetemi rk.

tanári címet nyerte el, 1907-ben pedig egyetemi ny. r. tanárként ugyanitt a diagnosztikai, 1909—

től pedig nagynevű atyja örökébe lépve, a bel- orvostani tanszéket foglalta et. A századforduló előtt és azt követően gyakorlati tevékenységet is folytatott, előbb a Stefánita-gyermekkórházban, az- után adjunktusként a belgyógyászati klinikán, majd a Szent István-kórház egyik főorvosi állásá- ban. Mint professzor, 1937-ben bekövetkezett nyu- galomhavonulásáig az egyik belgyógyászati kli- nikát vezette, azonban az első világháború alatti nagyobb megszakítással, amikor is egy ideig az egyik budapesti hadikóriiáz élén állott, utóbb pe—

——370—— 1944

dig a rokkantügyi hivatalhoz tartozó intézmé—

nyek felügyeletét látta el. Az elsők közé tartozott, aki a fizikális kémiaperedményeit a gyakorlati orvostudományban felhasználta; igen sok ered- ményt ért el a tuberkulózis elleni küzdelemben, a modern vesepathológiának pedig világszerte el—

ismert úttörőjének számított. Munkásságávat a magyar tudomány hírnevét öregbítette és magának is sok elismerést szerzett, így a felsőházi tagsá—

got, :J'Magyar Érdemrend nagykeresztjét, a (lor- vin—láncot, a Magyar Tudományos Akadémia tisz- teleti és igazgatósági tagságát, hel- és külföldi egyetemek tiszteletbeli doktorsagát stb.; több esztendőn át elnöke volt az Országos Közegész- ségügyi Tanácsnak. Sokszáz tanulmányt és szá- mos nagy könyvet írt, többek közt: ,,Az ideggyó—

gyászat alapvonalai" (1895), ,,A vese hetegségef (1899), ,,Physikalisehe Chemie und Medizin"

(Richterrel közösen, 1907), ,,Belorvostani előadá-

sok" (1909—1912. négy kötet), ,,Krankheiten der Harnorgane" (1922), ,,Tudomány és gyógyítás"

(1942) címen. Munkássága során sokszor fordult a statisztika nyujtotta ismeretekhez. Több tanul- mánya nyugodott statisztikai alapokon, ,,Zur Me—

thodik des statistisehen Nachweises der Wirksam- kei't th-erapeutisdher Massnatbmen" cimen pedig 1927-ben kifejezetten statisztikai dolgozatot irt egy tlengyel szakfolyóiratban. Ezenfelül a M. kir Központi Statisztikai Hivatallal karöl'lVe a belbe—

tegségek folytán rokkanttá vált katonákról szemé—

lyes irányítása mellett nagyobb adatgyüjtés ké- szült az első világháborúvegi időkben. Benne a Magyar Statisztikai Társaság 1926-ban megválasz-

tott, 1931—ben ,,Alháborús évek tuberkulózis-sta-

tisztikájának tanulságai" cimen igen értékes szék—

foglalót tartott rendes tagját gyászolja.

Összefoglaló helyzetjelentés.

Résume' de la situation en Hongrie.

Népmozgalom. —— Vetésjelentés. —- Munkapiac, —— Külkereskedelem. — Közlekedés. — Pénz és hitet.

Gazdasági jelzőtábla.

Rajzok a gazdasági jetzőta'blához.

Mouvcmenl de la population. —- Rapporl sur les cultures. — Marché du travail. — Commerce exién'eur. — Trans—

ports. — Monnaic ci cre'díí.

Tableau écanomígue.

Graphl'gues au tableau économigue.

I. 1944 május havi adatok. —— Chiffres de mai 1944.

Emtrait. En mui 19—54. il y () eu, (n Hongrie, 10.026 mariages, 26.093 naissances vivantes el 18.530 décés, soit respectivement 79, 206 et 14'6 pour mille habítants. Iiaccroissement nature! a été de 7.563 (G'0%0). Par rapport au mois de mai précédent, la proportion des nouveaux mariages :: augmenté, celle de la natulité (: sensible

ment progressé, et le mormlílé est

tres tmu' de la

(lé/vam défanorable. L'urc—roissemenl nrlturel (6'0%0) (! été supe'rieur () celui du mémc mois de l'annév d'avunl (53700)-

*

Népmozgalom.

Magyarország n—épmozgalma 1914 május havá—

ban viszonylag kedvezőnek mondható az előző év