STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ
KÜLFÖLDI STATISZTIKAI IRODALOM
A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA WITTMANN, L.:
ÖTÉVES A STATISZTIKAI INFORMÁCIÓS PONT BERLINBEN
(Der i-Punkt Berlin.) – Wirtschaft und Statistik.
2004. 12. sz. 1391–1297. p.
A Német Szövetségi Statisztikai Hivatal elnöke, Johann Hahlen 1999. szeptember 23-án nyitotta meg hivatalosan a berlini i-pontot a Szövetségi Statiszti- kai Hivatal egykori székhelyén, amely korábban, 1999. július 1-jén költözött Berlinből Bonnba. Az i- pont egyfajta szolgáltató helyet jelent a statisztikai vonatkozású információs igények közvetlen kielé- gíthetősége szempontjából. Ezt a funkciót a hetvenes évektől a bonni székhelyű intézmény látta el. Az i- pont 18 főt foglalkoztat, akik korábban a különböző tartományi hivatalokban és Kelet-Berlinben dolgoz- tak.
Az i-pontnak három szolgáltatási köre van. 1. A fővárosi szolgálat feladata elsősorban annak a hasz- nálói körnek a kiszolgálása, amely a német parla- ment, a szövetségi minisztériumok, a diplomáciai képviseletek és szövetségek tagjaira terjed ki. A né- met parlament 2004 januárjában saját irodát nyitott a közvetlen, helyi tanácsadás biztosítása érdekében. 2.
A Szövetségi Statisztikai Hivatalban 1997 óta dol- gozik egy európai adatfeldolgozó-iroda. Az Europäischer Datenservice (EDS) 2004. szeptember 30-ig az Eurostat Data Shop nevet viselte, és az uni- ós szintű tájékoztatást biztosította. Használói körébe a németek és a szomszédos országok lakói tartoznak.
3. A harmadik szolgáltató hely az a prézens (nem kölcsönözhető könyvek) könyvtár, amely a látogatók
igényeinek kielégítését és látogatói csoportok foga- dását egyaránt szolgálja.
Szolgáltatási köreivel a berlini i-pont széles igé- nyeket fed le, mind a német, mind az európai statisz- tika tárgykörében. Tájékoztat a hivatalos statisztika adatairól, felvilágosítást ad szakmai-módszertani kérdésekben, közvetít a hivatalos statisztika szakér- tői között, az érdeklődők számára adatot szolgáltat saját adatbázisaiból és az úniós statisztikákból az in- terneten keresztül, valamint a prézens könyvtára ál- lományát is felhasználva.
A Szövetségi Statisztika Hivatal stratégiai célja egy olyan megbízható intézmény és innovatív in- formációszolgáltató létesítmény működtetése, amely kiszolgálja a gazdasági élet, a politika és a nyilvá- nosság igényeit. Ezt segíti az i-pont, amely nemcsak szolgáltatóként, hanem a „statisztika nagykövete- ként” is jelen van a fővárosban.
A hivatalos statisztikai szolgáltatások iránti igény az i-pont megnyitása óta növekszik. Ez 1999 óta a kérdések számának dinamikus emelkedésében is megmutatkozik. Példaként említhető a 2004. év első kilenc hónapja, amikor 1583 kérdés érkezett. Az érdeklődők többsége a politikai életből és a közigaz- gatásból került ki. Az ún. rövid vagy egyszerű kér- dések területén visszaesés tapasztalható, számuk 2002-ben 1550 volt, egy évvel később már csak 800, 2004 első negyedévében 471.
Az Eurostat Data Shop, amelyből 2004 szeptem- bere után az Europäischer Datenservice létrejött, csak fizetős szolgáltatásokat nyújtott, ügyfélköre 3600 ér- deklődőt tartalmazott, akik főleg a gazdaságból és az oktatásból kerültek ki. 1998 és 2003 között a regiszt- rált kérdések száma 6528-ról 11 574-re emelkedett.
Megjegyzés. A Statisztikai Irodalmi Figyelő rovatot a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat állítja össze. A rovat minden hónapban Külföldi Statisztikai Irodalom fejezetet (külföldi statisztikai és demográfiai könyvek és cikkek ismertetését Rettich Béla szerkesztésében), páratlan hónapban általában Bibliográfiát (a könyveket az MSZ 3423/2–84, az időszaki kiadványokat az MSZ 3424/2–82 szabvány szerinti feldolgozásban), páros hónapokban Külföldi folyóiratszemlét tartalmaz.
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 795
A 2003. év az unió bővítési politikájában nagy vál- tozásokat hozott, amelyhez kapcsolódva megszüntet- ték a brüsszeli és luxemburgi data shopokat, ami a berlini forgalmat jelentősen megnövelte. A pénzben is kifejezhető forgalom 2003-ban megközelítően 400 ezer euró volt. 2004 első háromnegyed évében 9207 kérdést regisztráltak, a forgalom kereken 270 ezer euró volt. A Data Shop 2004 októberében európai adatszolgáltató hellyé alakult át, ami a nyilvánosság számára még nyitottabbá tette az intézményt. Már az első hónapban, 2004 októberében 1062 kérdést re- gisztráltak, amelyek többsége ingyenes volt, csak a kérdések 8,6 százalékának megválaszolása volt fize- tésköteles szolgáltatás.
A könyvtár egy különleges szolgáltató helye az i-pontnak. Az olvasótermet 2003-ban 900 olva- só látogatta. A legtöbben a tudományos életből ke- resték fel a könyvtárt. Négy PC-munkaállomás áll a látogatók rendelkezésére, amelyek internet- csatlakozással elérhetővé teszik a német és az eu- rópai statisztikai hivatalokat. A könyvtár állomá- nyát a korábbi német (beleértve a kelet-németet is) statisztikai kiadványok képezik. A legrégebbi do- kumentum az 1846-ban közreadott Die Verhältnise der Bevölkerung und der Lebensdauer im Königreich Hannover című munka. A könyvtár lá- togató csoportokat is fogad. Többségük iskolai csoport, de sok a külföldi érdeklődő.
Az i-pont nemzetközi együttműködési projektek keretében partnerkapcsolatokat épített ki a lett, a horvát, a kirgiz és a kínai statisztikai hivatalokkal.
Az Eurostat új szolgáltatáspolitikai koncepció- jának köszönhetően 2004. október 1-jétől valameny- nyi, eddig fizetésköteles adatát bárki számára nyil- vánosan és ingyenesen elérhetővé tette. (Az adatok pdf-formátumban letölthetők a www.eds-destatis.de.
internetes oldalról.) Az új szolgáltatás bevezetésével az Euro Data Shop-ok helyett az Eurostat koordiná- lásában az European Statistical Data Supports (ESDS) szolgálja ki az érdeklődőket. A szolgáltatást önállóan használni nem tudók esetében ún. szolgál-
tatási illetéket számítanak fel, amelynek összegét a kutatásra fordított idő határozza meg.
Annak ellenére, hogy az internet használata jelen- tősen elterjedt, és sokan tudják önállóan is használni ezt az információforrást, mégis jelentősen nőttek a ke- resés iránti kutatói igények. A berlini i-pont már 2001- ben bevezette és alkalmazta az Eurostat által kifejlesz- tett, felhasználóbarát Conso+ szoftvert és a hozzá szükséges hardver bázist. A Conso+ a felhasználó adminisztrációja mellett szabványosított műveleteket és többféle elemzési lehetőséget kínál felhasználóbarát felületen. A szoftver a munkafolyamatok jelentős mér- tékű racionalizálását teszi lehetővé.
A szolgáltatómunka minőségének méréséhez kü- lönböző kritériumokat állítottak be. A szolgáltatásokat műszaki és tartalmi komponensek segítik. A méréshez három komplementer eljárást alkalmaznak. Az első az érdeklődők, a kérdések és a szolgáltatások elemzése, ami megköveteli ezek regisztrálását. Másodikként a szolgáltatás minőségét egy anonim teszt ellenőrzi, amely az i-pont tevékenységének erősségeit és gyen- geségeit egyaránt kimutatja. A harmadik összetevőt a vevők/ügyfelek interjúja jelenti, amely közvetlen le- kérdezés formájában történik.
2004 februárjában indult az a projekt, amelynek célja a főváros legfontosabb célintézményeivel való együttműködés kialakítása. Ennek eredményeként az i-pont intranetje elérhető a németországi külképvisele- ti intézményekben.
A Bundestagban való jelenlétük kiépítése ugyan- csak szisztematikusan történt. 2004 januárjában szol- gáltatási irodát nyitottak a parlamentben, ami sokkal intenzívebbé tette az i-pont használatát a képviselők körében. 2004. május 6-án rendezték meg a külkeres- kedelmi kamarák világkongresszusát, ahol informáci- ós standon képviseltette magát a hivatalos német sta- tisztika. Említést érdemel az a rendezvény is, amelyet a berlini kanadai követségen rendeztek az i-pont szol- gáltatásainak megismertetése és népszerűsítése érde- kében.
(Ism.: Rettich Béla)
TÁRSADALOMSTATISZTIKA – DEMOGRÁFIA MARTIN, J. L. – WILEY, J. – OSMOND, D.:
TÁRSAS HÁLÓZATOK ÉS NEM MEGFIGYELT HETE- ROGENITÁS AZ AIDS KOCKÁZATÁBAN (Social networks and unobserved heterogenitiy in risk for AIDS.) – Population Research and Policy Review. 2003.
1. sz. 65–90. p. )
Az AIDS elsősorban szexuális érintkezés út- ján, társas hálózatokon keresztül terjedő betegség,
ezért ésszerűnek tűnik ezeknek a hálózatoknak a felhasználása olyan információk terjesztésére, amelyek segítségével csökkenthető az AIDS- fertőzés veszélye. A legkézenfekvőbb lehetőség erre a homoszexuális férfiak kapcsolathálózatának vizsgálata, hiszen őket a városi területen jól kiala- kult közösségi szerkezetek és magas szintű társas kapcsolattartás jellemzi és nagyobb mértékben fe- nyegeti az AIDS-fertőzés veszélye.
