Aukrust, O. – Nordbotten, S.: Az egyéni adat-file-ok és felhasználásuk a társadalomkutatásban

(1)

206

STAT!SZTIKAl lRODALMl FIGYELÖ

amelyekben a függő változó a jövedelem, a független változók pedig alternatívan a különböző iskolai végzettségi. foglalkozási, társadalmi származási, lakóhelyi, intelligen—

cio teszt és egyéb adatok. Mivel az intelligencia teszt eredménye a sorozás idejéből származott. és adatokkal rendelkeztek a ko—

tonai szolgálat utáni továbbtanulásról, az utóbbit kifejező változó regressziós együtt- hatóját tekintették a legjellemzőbbnek az iskolai végzettség jövedelmi hatására. (A ka- tonai szolgálat előtti iskolai végzettség ugyanis befolyásolhatta az intelligencia teszt eredményét.) Az eredmények arra engednek következtetni, hogy az iskolai végzettségnek tényleg—esen nagy hatása van az elért jöve—

delemre (és így feltehetően a gazdasági nö- vekedésre), és a feltehetően öröklött képes-

ségek hatása nem látszik erősnek.

M. Nerlove és T. P. Schultz egy puerto—

ricói népszámlálási és népmozgalmi adato- kon alapuló termékenységi—házasodási mo- dellt ismertetnek. ]. E. Jackson pedig a sze—

nátoroknak az egyes törvényjavaslatokkal kapcsolatos szavazását befolyásoló tényező- ket vizsgálja egy modell segítségével. amely—

ben Guttman-skálák pontszámait használja a regressziós egyenletek változójaként.

(ism.: Andorka Rudolf)

AUKRUST. O. — NORDBOTTEN. S.:

AZ EGYÉNl ADAT-FlLE—OK

ES FELHASZNÁLÁSUK A TÁRSADALOMKUTATASBAN

(Files of individual data and their potential: for social research). — The Review of lncome and Wealth. 1973. 2. sz. 189—202. p.

Az elektronikus adatfeldolgozó gépek be- vezetése nyújtott technikai alapot a statisztikai odat-file-ok (adatállományok) újszerű rendszerének kialakításához. Ennél a rend—

szernél az elgondolás az. hogy minden sze- mélyt, akiről adatokat gyűjtenek, állandó és egyéni azonosító számmal látnak el. Ennek segitségével az adatok rendszerezése, táro—

lása, visszakeresése. nagy tömegű egyéni adat kapcsolása kellő időn belül és elfogad- ható költségekkel oldható meg. Az ilyen rendszerben -- amely kizárólag személyek adataira vonatkozik -— a szeméiyi azonosító szám nagy szerepet játszik. mert ez a rend- szerezés és tárolás alapja, ez ad lehetősé- get meghatározott személyek csoportja ada- tainak visszakeresésére. még olyan esetekben is, ha az adatok különböző forrásokból és különböző időszakokból származnak. Továbbá ez teszi lehetővé az eredetileg elkülönített adatoknak olyan új kapcsolatát, amely in- kább az alkalmazás célját szolgálja, és szá—

mos keresztmetszeti. illetőleg longitudinális vizsgálatot enged meg.

A statisztikai információ iránti növekvő igény megkívánja —— a statisztikai kiadványok- ban közzétett általános, táblázatos formá- ban közölt információn felül — a sajátos célú statisztikai vizsgálatokat és elemzéseket is, Mind a növekvő igények kielégítéséhez, mind pedig a kutatások bővítéséhez jó szolgálatot tehet az egyéni adat—file-ok rendszere. Ezek kialakítása során lényeges szempont a kü- lönböző nyilvántartások egységeivel való kapcsolat megteremtése.

A statisztikai egyéni file-rendszerben az adatgyűjtés a népességnyilvántartásban sze- replő személyekre terjed ki, ezek azonosítása alapján. Az adatok gyűjtése vagy közvetlen statisztikai megfigyelés, vagy a közigazgatás folyamatában nyilvántartásba vett adatok át—

vétele útján megy végbe. Ez történhet az események folyamatos megfigyelése, vagy a népesség állapotára vonatkozó egy vagy több ismérvre kiterjedő. időszakos megfigyelés út- jan.

Az egyéni adatok statisztikai file-rendszer—

ben történő tárolásának logikai, és fizikai aspektusai vannak. A rendszer alapvető el- gondolásának megfelelően minden adatelem- nek tartalmaznia kell: 1. a személy azonosi—

tóját, 2. a megfigyelt jelenség azonosítóját, 3. a megfigyelés időszakát vagy időpontját és végül 4. a megfigyelés eredményét.

Az adatok gyors hozzáférhetőségét vagy összekapcsolását elősegítheti az adatok oly módon történő rendszerezése. hogy minimá- lisra *lehessen csökkenteni a keresést és a rendezést. Az általános adatbankszerű visz—

szahívásoktól eltérően a statisztikai file- rendszerből történő visszahívások adat—klusz- terekre vonatkoznak. Minél erősebb a külön—

böző alkalmazások közötti intrakorrelációs kluszter—hatás, annál kedvezőbb lesz az ado- tok hatékony keresését csökkentő rendszere—

zés lehetősége. Tekintettel arra, hogy az ada—

tok összekapcsolásának főként az egyéni azo- nosítási szám az alapja, egy adat—kluszteren belül is ez biztosítja az adatelemek racio-

nális rendszerezését.

Az adatok fizikai tárolása a közvetlen vagy a sorozati hozzáférhetés lehetőségének biz—

tosításával történhet, A közvetlen hozzáférésű megoldás biztosítja a gyorsabb hozzáférhe—

tőséget, de a tárolás költsége magas. A 50—

rozati hozzáférésű tárolás költsége jóval ala- csonyabb, de a hozzáférhetőséget csak adott sorozat szerint biztosítja. A szerzők vélemé- nye szerint az egyéni adatok tömeges táro- lása a költségek miatt még egy ideig a sorozati hozzáférés alapján működő adat—

file-ok alkalmazásával történhet ésszerűen.

A szerzők részletesen foglalkoznak azok- kal a lehetőségekkel. amelyeket a statisztikai file-rendszer a társadalomtudományi kutatá- sok számára nyújthat. A hipotetikusan felál- lított személyi adatokat magában foglaló

(2)

STATISZTiKAl IRODALMI FIGYELÓ

207

file—rendszer a következő mutatókat tartal—

mazza:

1. általános adat-file, amely minden lakosra vo- natkozóan tartalmazza a demográfiai ismérveket (születés időpontja, múltbeli és jelenlegi családi ái- lapot, élő és meghalt gyermekek száma), a gyerme—

kek születésének időpontja, családi ismérveket (az apa, az anya, a házastárs és a gyermekek azonosi- tási száma), a iakóhelyet (múltbeli és jelenlegi). az oktatási ismérveket. a jövedelmi és vagyoni ismérve- ket, a gazdasági aktivitást (múltbeli és jelenlegi. a munkaadó tevékenységének ágazati osztályozása sze—

rint), a foglalkozásokat (múltbeli és jelenlegi);

2. speciális adat-file—ok sorozata. amelyek a né—

pesség különböző alcsoportjait foglalják magukban, és sajátos információkat tartalmaznak a társadalom- tudományi kutatás számára (például kórházi, társa- dalombiztositási file. bűnügyi nyilvántartás), illetve különleges statisztikai felvételek által gyűjtött ad hoc információkat rögzítenek.

A személyi azonosítók egységes rendszere által a különböző file-ok adatai könnyen összekapcsolhatók a keresztmetszeti és (:

longitudinális vizsgálatok céljaira. * A társadalomtudományi kutatások terüle- tén a szerzők kiemelik az egyéni adat-file—ok felhasználási lehetőségeit az alábbi kutatá-

sok során:

a) demográfia (demográfiai modellek felépítése.

különös tekintettel a demográfiai előreszámításokra, ennek során termékenységi, halálozási és vándor- lási vizsgálatok számos mutató függvényeként);

b) közgazdaság (jövedelem- és vagyoneloszlási vizsgálat. adózással kapcsolatos vizsgálatok, beleért—

ve (; modeiike'pzést az adózás hatásainak vizsgála—

tára :

c) munkaügy (beleértve a modellképzést :: mun- kaerő-ellátás előreszámítására) ;

d) oktatás (az oktatási igények vizsgálata, az ok- tatás mint a gazdasági növekedés ösztönzője'nek vizs—

gálata) :

e) társadalmi orvostudomány (betegségek és ha- iáiozások speciális társadalmi és egészségügyi vizs- gálatai. rehabilitációs vizsgálatok);

f) szociológia (társadalmi mobilitás. speciális tár- sadalmiréteg-vizsgálatok); a szerzők véleménye szerint hosszú távon valószínűleg a szociológia profitál- hat a legtöbbet az egyéni adat-file-rendszerekből;

g) kriminológia:

h) társadalompszichológia;

i) választásokkal kapcsoiatos kutatások:

i) a fogyasztói magatartás vizsgálata, piackutatás.

A szerzők beszámolnak a norvégiai sta—

tisztikai file—rendszer felállításának elveiről és gyakorlatáról. Norvégia Központi Statisz- tikai Hivatalában már a hatvanas évek ele- jén megkezdődtek a statisztikai file—rendszer felállításának előkészületei. A cél először a teljes és működőképes népesség—nyilvántar- tás létesítése volt. és annak használatát szor- galmazták a közigazgatási szerveknél.

Az egyéni és állandó személyi azonosítási szám rendszerét 1964-ben vezették be. Az 1960. évi népszámlálásban szereplő minden egyes személyt azonosítási számmal láttak el, és ezt fenntartották a folyamatos népesség—

nyilvántartás részeként. Az azonosítási szám 11 számjegyből áll. Az első hat számjegy a születés időpontjára vonatkozik. a következő három az azonos időpontban született sze- mélyek megkülönböztetésére szolgál és egy—

ben jelöli a személy nemét. Az utolsó két számjegy ellenőrző számjegy.

A norvég személyiadat—file a következő adatokat tartalmazza: 1. a születés időpontja és helye, 2. lakóhely, 3. név. 4. lakcím, 5. csa- ládi állapot. 6. halálozás időpontja és helye, 7. vándorlás. 8. az anya azonosítója, 9. az apa azonosítója. 10. a házastárs azonosí—

tója, 11. jövedelem, 12. vagyon, 13. adók (1967-től évente). 14, oktatás (1960—1969-ig kisebb gyakorisággal. l971-től folyamatosan), 15. foglalkozás, 16. az aktivitás ágazati ho- vatartozása. 17. lakásviszonyok, 18. a válasz—

tásban való részvétel, 19. társadalmi segé- lyezés, 20. bűncselekmény (1960—tól évente).

A személyi azonosítási számot ma csaknem valamennyi statisztikai felvételnél és össze—

irásnál alkalmazzák Norvégiában. Az azono- sítási számot számos államigazgatási szerv is használja. amelyekből Norvégia Központi Statisztikai Hivatala adatot kap (népesség- nyilvántartás, országos társadalombiztosítás, egészségügyi—oktatásügyi igazgatás stb.).

A személyiadat-file-ok rendszere segítségé- vel számos sikeres adatkapcsolást végeztek.

Az első ilyen vállalkozás volt a halászok 1965. évi cenzusából származó adatok egy- bevetése az 1960. évi népszámlálás ugyan- ezekre a személyekre vonatkozó adataival.

A későbbi adatkapcsolások közül említésre méltó az 1960. évi népszámlálás file-nyilván- tartásának elemzési célra történő összekap- csalása a népesség 1967. év végi állapotát tükröző file-okkal. Az 1970. évi népszámlálást úgy tervezték, hogy az kiegészítse az össze—

kapcsolási kívánalmakat. és terveket dolgoz—

tak ki az 1960. évi népszámlálási file—ok, va—

lamint a közbeeső népességi file—ok össze- kapcsolásáar.

A személyiadat-file-ok rendszerét Norvé- giában már számos elemző vizsgálat céljára felhasználták. Meg kell jegyezni, hogy a vizs- gálatokat a rendszerezett egyéni adatok nélkül nem lehetett volna végrehajtani.

(ism.: Kármán Tamásné)

BOIGEOL, A. — COMMAILLE. J.:

VÁLÁS. TÁRSADALMI KÖRNYEZET ÉS A NÖ HELYZETE

(Divorce, milieu social et situation de la femme.)

— Economía et Statistígue. 1974. 53. sz. 1—32. p.

A válás a családi kapcsolat felbontásának legális formája. A házastársi viszony meg- szakításának még egy módja van, a külön- élés (mely majdnem olyan gyakori. mint a válás). A cikk adatinformációi két forrásból származnak: a bíróságok által minden év- ben kitöltött statisztikaí jelentésekből és az anyakönyvi okmányok jogerős bírói ítéletei- nek másolataiból. Franciaországban a válást