5—6. szám — 321 —— 1943
3. Államtudományi Intézet))
Institut de Sciences Politigues.
A Magyar Statisztikai Társaság kebelében ciókban, mint szakértő, részt vett az Intézet akkori Teleki Pál gróf kezdeményezésére 1926-ban létesi—
tett Államtudományi Intézet első hat évének műkö- dését az 1932-ben kiadott első tíz évi jelentés már ismertette.
Az Intézet munkája az első években úgyszólg ván kizárólag adatgyüjtésekre szorítkozott. Ez : gyűjtő munka később is rendszeresen folyt és gerin- cét képezi ma is az Intézet működésének.
Az utódállamok területére, a lakosság életére, politikai, közigazgatási, kulturális és gazdasági helyzetére, de különösen a nemzetiségi kérdéssel összefüggő viszonyokra vonatkozó minden befutó könyv, röpirat, térkép, adat, közlemény, tanul-
mány, stb. személynevek, földrajznevek és tárgy- körök szerint decimális szakbeosztással rendezve az Intézetben gyorsan megtalálható. Az adatnyil- vántartó cédulák _,száma ma már kb. 900.000.
Az elmult 105 évben az adatgyűjtő munka mel- lett mind nagyobb szerepet kapott a feldolgozó munka. Jelentések, tanulmányok, térképek készül- tek az Intézet munkakörébe utalt problémákról.
Az utódállamokbeli napilapok anyagának össze- foglalása céljából negyedévenként sajtószemlét, va- lamint a vonatkozó szakirodalom ismertetésére könyv- és folyóiratszemlét készített az Intézet.
Rendkívüli feladatok hárultak az Intézetre az 1938. és 1940. évi felvidéki és erdélyi területvissza- csatolást megelőző magyar-csehszlovák és magyar- román közvetlen tárgyalások idején, majd pedig magát az első és második bécsi döntőhirósági ité- letet előkészítő diplomáciai munkálatoknál.
Teleki Pál gróf, az Intézet alapítója, előbb mint vallás- és közoktatásügyi miniszter és fődele—
gátus, később miniszterelnök, az Államtudományi Intézetben szervezte meg a diplomáciai munka tudományos segédszervét. Az ő utasításai szerint Magyarországnak az elszakított területhez való meg- dönthetetlen jogát számos nemzetiségi, földrajzi, gazdasági és egyéb tanulmányban és térképen dol- gozták ki az Intézet tisztviselői, valamint a mun-
kába bevont más szakemberek. A területek vissza-
csatolása után pedig a katonai közigazgatás meg- szervezéséhez az ottani állapotok minden ágál-ól megfelelő adatokat és tájékoztató anyagot szolgál- tatott az Intézet. Ugyanígy igénybevétetett az Inté- zet anyaga és apparátusa Kárpátalja és a délvidéki területek visszafoglalása idején s az azt követő időkben is.
Az ország a történelmi eseményeiben az Intézet nemcsak adatanyagával szerepelt. A döntőbirósági itéletet megelőző külföldi tárgyalásokon, a delegá-
1) 1941 decemberéig ,,A Magyar Statisztikai Társaság Államtudományi Intézete".
aligazgatója. Később —- mint az Intézet igazgatója --- tagja lett a Magyar-Szlovák és Magyar-Román Határmegállapító Bizottságoknak, a Határkijelölő Központi Bizottságnak.
Az Intézet publikációs munkája kevés. A nagy- közönség tájékoztatása nem tartozott elsőrendű feladatkörébe, csak mellékesen és különleges hiány esetén foglalkozott kiadványok szerkesztésével.
Az Intézet neve alatt az elmúlt 10 évben nyom-
tatásban megjelent munkák a következők:
1. A felvidéki magyarság húsz éve 1918—1938.
Szerkesztette a Magyar Statisztikai Társaság Államtudományi Intézete Budapest, 1938.
136 L
2. Rumiinisohe Landkartenfálsehungen. Fest- gestellt vom Staatswissenschaftlic'hen Institut der Ungarischen Statistischen Gesellschaft.
Budapest, Athenaeum, 1940. 16 l. —— Falsi- ficazioni Rumane Nelle Carte Geografiche.
Messe in Luca Dall'Istituto di Science Poli- tiahe Della Societa Statistica Ungherese.
Budapest, Athenaeum, 1940. 16 1.
itt Die ruminisehe Bodenreform in Siebenbiir- gen. Herausgegeben vom Staatswissenschaft- Iichen Institut der Ungarischen Statistischen Gesellschaft. Budapest, Athenaeum. 1940. 27 l.
4. Tevékeny részt vett az Intézet az ,,Erdély"
(Kiadta a Magyar Történelmi Társulat. Bu- dapest, 1940. 283 l.) c. album anyagának összeállításában. Több tanulmány és a kötet térképmellékleteinek legnagyobb része az Intézetben készült.
5. Magyarország 1910. évi néprajzi térképe.
Bátky, Kogutowicz és gróf Teleki Pál által szerkesztett ] :200.000 léptékű néprajzi tér- kép alapján. Kiadta és szerkesztette a Magyar Statisztikai Társaság Államtudományi Inté- zete. Budapest, 1940. 1:500.000.
6. A történelmi Magyarország területének nem- zetiségi térképe az 1930—_1939h évi népszám- lálások alapján. A [hivatalos magyar, német, cseh-szlovák, román és jugoszláv népszámlá- lások adatai alapján szerkesztette és kiadta a Magyar Statisztikai Társaság Államtudo- mányi Intézete. Budapest, 1940. 1:750.000.
Az Intézet személyi ügyei közül megemlítendő Márffy Albin dr. igazgatónak 1940! december l-én, 13 évi buzgó és a legfelsőbb elismerést elnyert munkája után az Intézetből való megválása, : Rónai András dr. aligazgatónak az Intézet igazgatói teendőivel való megbízása. Az Intézet felett az elnöki irányítói hatáskört betöltő Teleki Pál gróf
21*
5—6. szám
miniszterelnöknek halála után az Államtudományi Intézet 1941 októberében a kultuszminiszter által alapitott gróf Teleki Pál Tudományos Intézet tagja lett, amelynek elnöke az alapító miniszter: Hóman Bálint úr. Az Intézet ezzel kapcsolatban vált ki a Magyar Statisztikai Társaság kebeléböl.
A munkák és feladatok szaporodásával együtt szaporodott az Intézet tisztviselőinek száma, beren—
_322— 1943
dezése és anyaga. 1939-ben már szűknek bizonyult a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott helyiség és az Intézet átköltözött a Leg- főbb Állami Számvevőszék épületébe. A Gróf Teleki Pál Tudományos intézet megszervezésével egyidejű- leg az Államtudományi Intézet az új szervezet
székházába, VIII., Eszterházy—utca 26. szám alá
költözött. Rónai András dr.
4. A ,,Magyar Statisztikai Társaság" alapszabályai.
Les statuts de la Société Hongroise de Statístigue.
A Társaság cime, székhelye, pecsétje, célja, eszközei.
1. §.
A Társaság címe: ,,Magyar Statisztikai Társa- ság".
2. §.
A Társaság székhelye: Budapest; működési területe: Magyarország; hivatalos nyelve: magyar.
3. §.
A Társaság pecsétje: Körpecs—ét, köriratban:
,,Magyar Statisztikai Társaság", középen a Társaság székhelyének megjelölése: Budapest, 5 ez alatt a Társaság alapítási éve: 1922.
4. §.
A Társaság célja: A statisztika művelése és az idevágó ismeretek terjesztése; különösen a magyar közállapotok statisztikai úton való feltárásának, tanulmányozásának és úgy az országban, mint a külföldön való ismertetésének előmozdítása.
5. §.
E célokat a Társaság
a) hazai, vagy idegen nyelven statisztikai folyó- iratnak kiadása és egyéb statisztikai munkálatok közzététele,
b) felolvasó- és vitaülések,
c) pályatételek kiírása és jutalmazása,
d ) a bel— és külföldi rokontársulatokkal való érintkezés felvétele és ápolása útján,
e) könyv- és irattár létesítésével kivánja el- érni.
6. §.
A Társaság vagyonát az alapítványok és ala- pok alkotják, melyek rendeltetésszerűleg használ- hatók fel és az évi mérlegben feltüntetendők.
7. §.
A Társaság jövedelme:
a) az alapító és pártoló tagok járulékai, b) az alapítványok és alapok kamatai, c) egyéb úton befolyó összegek.
A tagok.
8. §.
A Társaság tagjai magyar állampolgárok és külföldiek.
A magyar tagok lehetnek: tiszteletbeli, rendes, alapitó és pártoló tagok, míg a külföldiek sorából
a m. kir. belügyminiszter engedélyétől feltételezet—
ten, csak tiszteletbeli "tagok választhatók.
Alapitó és pártoló tagokul belföldi jogi szemé- lyek (testületek, intézetek, társulatok stb.) is fel- vehetők.
9. §.
A tiszteletbeli tagok a statisztika fejlesztése és művelése körül érdemeket szerzett férfiak sorából választandók. A Társaság gyűlésein székkel —— és a magyar tiszteletbeli tagok szavazattal is —— bír- nak. .A magyar állampolgár tiszteletbeli tagok a Társaság tagjai sorából választatnak: számuk az ötöt meg nem haladhatja.
A rendes tagok a Társaság ülésein székkel és szavazattal birnak, számuk nem haladhatja meg a százötvenet, ezen határon belül azonban a bevá—
lasztható tagok számát az évi közgyűlés állapítja meg.
Az alapító és pártoló tagok a Társaságnak és törekvéseinek támogatói sorából véte-tnek fel; szá- muk korlátozva nincsen. A; Társaság nyilvános ülé—
sein székük van, szavazati joguk azonban nincs.
10. §.
A tiszteletbeli és rendes tagok megválasztása élethossziglan szól. A tagok általában véve a Tár- saság érdekeit, törekvéseit előmozdítani, a rendes tagok azonkívül a Társaság által rájuk bízott tenni- valókat is elvégezni kötelesek.
A tiszteletbeli és rendes tagok tagsági díjat nem fizetnek. Az alapító tagok anyagi hozzájáru- lásának nagyságát, illetve a pártoló tagok évi tag- sági díját a közgyűlés állapítja meg. Az e tárgy—
ban hozott közgyűlési határozatok azonban foga- natosításuk előtt jóváhagyás végett a m. kir.
belügyminisztérinmhoz terjesztendők fel. Az alapító és pártoló tagsági díjakat a közgyűlés által összeg—
szerűen meghatározott s a m. kir. belügyminiszter által jóváhagyott kereteken belül a választmány is megállapíthatja. A választmány ily határozatainak érvényességéhez a legközelebbi közgyűlés utólagos hozzájárulása szükséges.
A pártoló tagok tagsági kötelezettsége három évre terjed; a kilépés szándékának bejelentése nél- kül további egy évre meghosszabbítottnak tekintetik.
11. §.
A rendes tagok helyüket székfoglalóval foglal- ják el s a tagsági jogok gyakorlására csak a szék- foglaló megtartása után jogosultak.
A székfoglalót a rendes tag megválasztását követő 2 éven belül tartozik megtartani.
Kivételt képeznek a Társaság végleges meg- alakulásáig választott tagjai, kiknek a székfoglaló
