8.3 szám
említi, a külső forma csak princípium divisionis, amelyen belül fontos történelmi eseményeket tár- gyal egész röviden, s viszont gyakran epizódokat emel ki csak azért, hogy a bolgár állam belső problematikáját minél élesebben vetitbesse az olvasó elé. Ily módon a nagy khánok korától az 1940-es dobrudzsai revizióig terjedő időszakban az első és második birodalom kora és a török idők taglalása a vázlatszerű részek közé tartozik, a hangsúly a bolgár öntudat ébredésének egyházi és politikai kezdetei után inkább a San Stefanotól Neuilly-ig s a világháború végétől napjainkig terjedő korszak kifejtésén van. Mint a könyvből kitűnik, a bolgár bel— és külpolitika útjait e két utóbbi korszakban egyaránt a Dardanellák felé elfoglalt geopolitikai kulcshelyzet határozta meg, melyhez a világháború után éppen úgy, mint a világháború előtt, a területi revizionizmus alapmotívuma járult. A bolgár revi- zionizmus átfogó jelentőségének megfelelően külön fejezeteket szentel a macedón és a dobrudzsai kér- désnek, valamint az égeitengeri kijárat problémá—
jának. A macedón kérdésben különösen érdek- feszítő az IMHO (Innermazedonische revolutionáre Organisation) hatalmának és az általa népszerűsí- tett önálló macedón állam gondolatának ismerte—
tése, amely utóbbi azonban szintén csak a kérdés nagybolgár megoldását volt hivatva szolgálni a többi nem bolgár nemzetiséggel szemben. A világ- háború utání korszak legfontosabb eseménye, a bolgár-szerb kiegyezés, amellyel Bulgária sikerrel bontotta meg a Balkán—blokk ellene irányuló szö- vetségét, az IMRO feloszlatását is szükségszerűen magával hozta.
A ll fejezetre terjedö könyv utolsó fejezeté—
ben foglalja össze a bolgár gazdasági erők mélta- tását, s így a szűk keretek között a bolgár agrár—
forradalom említése mellett csupán a városiasodás és az agrárnépsűrűség kérdéseire tér ki. A megol- dást inkább a mezőgazdasági termelés belterjessé tételében mint az iparosodásban véli megtalálni az ismert német felfogásnak megfelelően. Kiemeli még a szerző a nagynémet birodalom részvételét a bol—
gár külkereskedelmi mérlegben, amely itt is éppen úgy, mint a többi Balkán-államoknál döntő jelen—
tőségű. Kár, hogy a szerző ebben a fejezetben nem helyezkedett szélesebb alapra, minthogy a bolgár problémát jelentő inpon—derábiliák mellett kétségtee
lenül a gazdasági élet az a terület, amely szilárd
alapot nyujt egy összbenyomás kialakításánál.
Mindamellett a rendelkezésre álló kis keretben Busch—Zantner kiválóan oldotta meg ennek az össz- képnek kialakítását s a gondosan összeállított iro—
dalmi tájékoztató, a jellegzetes fényképek és a szükséges térképek közlése, ugyancsak munkája nyereségére szolgálnak.
H. R. dr.
——-592—— 194 I'
Új folyóiratok. —— De nouvelles rwuea._ ;
Donaueu'ropa. * "
Zeitschritt für die Problema des europöísohen Südostena.—
Főszerkesztő: vitéz Surányi-Unger Tivadar. , Felelős szerkesztő: Vajta Ferenc. A Societas Car—
patho-Danubiana kiadása, Budapest.
Rédacteur en chef: Théodore Surányi- Unger. GE?
rant : Francois Va j ta. Publié par la Societas Car-
patho-Dauubiana, a Budapest. ,
A Magyar Szociogratiai Intézet Közlemények Publication de FInst'itut Hongrois de Sociagraphiei
Szerkesztésért és kiadásért felelős: Krisztics Sándor úr- Kiadja a Magyar Szoctograttai Intézet, Budapest, Gémm': Dr Alexandre K riszti cs. Publiées par Plas-
titut Hongrois de Sociogmphíc, á Budapesi. '
Nép és Családvédelem.
La Protection du Peuple et de la Familia.
Az Országos Szociális Felügyelőség Közteményei.
Szerkeszti: Steller Maria dr. Kiadja az Országos Szoci—*
ális Felügyelőség, Budapest.
Publications de la Surveillance Sociale Générale.
Rádi ées sous la direction de la Drew Marie Steller.
ublz'ées par la Surveillancz Sociale Générale, ü Budapest.
Mindhárom folyóirat munkaterületének és munkatársainak közelebbi-távolabbi kapcsolatai vannak a hivatalos és tudományos statisztikával.) A Szemlében ezekre a kapcsolatokra való tekin—
tettel kívánunk foglalkozni a folyóiratoknak a közel- multban megjelent első számával.
A Surányi—Unger Tivadar professzor vezetésé—
vel megindult Donaueuropa célja, amint a bevezető- ben olvassuk, az európai nagy—tér dunai vidékének, elsősorban Magyarországnak sajátos problémáit megvilágítani a külföld előtt s ezzel szolgálni a háború utáni újjáépítés és tartós béke ügyét. Az első szám cikkeit Bárdossy László miniszterelnök (Ungarns Sendung im Donaubecken), Varga József kereskedelmi miniszter (Handelsverfiechtung in Donaueuropa), vitéz Surányi—Unger Tivadar pro- fesszor (Ungarns W'irtschaftsgeltung im europai—
schen Südosten), Vajta Ferenc (Soziale Neuordnung in Donaueuropa), Gellért Andor (Umbruoh in der Nationalitátenfrage) és Faluhelyi Ferenc professzor (Ungarische Institute für Volkstumsforschung) ír- ták. A statisztikai vonatkozású fejtegetéseket is tar- talmazó számot színes dunavidéki helyzetkép, köz—
gazdasági beszámoló és irodalmi szemle egészítik ki. A német nyelven írott, változatos tartalmú folyóirat minden hó 20-án jelenik meg.
A Magyar Szociogmfíai Intézet Közleményeivel a Krisztícs Sándor professzor vezetése alatt működő és az alapító gróf Teleki Pál szellemi hagyományait ápoló Magyar Szociográfiai Intézet több mint más—
fél évtizedes belső munka után lép mosta nyil—
vánosság elé. ,,A cél nemcsak az, hogy az Intézet gazdag gyüjteményeire felépülő szakcikkek készül—
jenek, hanem hogy az Intézet egyes gyűjteményei;
nek részletei is közzététessenek", írja Krísztz'cs professzor az Intézet múltját és munkakörét ismer—
tető bevezetőjében. Az első szám gazdag tartalmá—
ból kiemelkedik az Intézet vezetőjének tanulmánya
.a'arts-Problem der Industrie.
8. szám
——593——— 1941
a szociografiai elméletekről és eszményekről, Gróf Imre és Niklai Péter dolgozata Magyarország táj—
egységeiről, s az Intézet Községi Adattárának foly- tatólagos közléséböl első részletként Villány község-
ről hozott, statisztikai adatokban is bővelkedő
monografia. Külön kell megemlékezni az első szám—
ban megindult nagyértékű biblografiai közlemény- sorozatról, mely Társadalomtudományi Bibliograiia címen a Közlemények megjelenése előtti negyedév nemzetközi társadalomtudományi biblográfiáját, Magyar Nemzeti Bibliografia címen pedig az ugyan—
ezen idő alatt megjelent összes magyar könyvek szakrendszerbe foglalt címeit közli. A Szociogral'iai Szemle és Szociografiai Figyelő cimű rovatban az újabb szociológiai, szociografiai és nemzetpolitikai vonatkozású könyvek ismertetéseit olvassuk. A tíz íves folyóirat negyedévenként, a Magyar Nemzeti Bihliografia mint előnyomat évente tízszer jele—
nik meg.
Az Országos Szociális Felügyelőség által ki- adott, Steller Mária dr. szerkesztésében megjelenö Nép és Családvédelem első száma új hangot jelez a szociális kérdésekkel foglalkozó szakirodalomban.
Vitéz Bonczos Miklós Útravaló cimű iránymutató
cikkéből vesszük az alábbi idézetet: ,,Olyan tára lesz ez a lap a tanulságoknak, a járható utak tér- képének, amely sok hiábavaló csalódástól, elkerül—
hető izgalomtól és felesleges keserűségtől menti
meg azokat, akik jót akarnak és azokat, akik
szomjazva várják a szociális j—ótéteményeket". A folyóirat elsö számának szerzői között Somogyi Ferenc (Intézményes nép— és családvédelem), Hollós István (Szociális adatgyűjtések és a magyar sors- kérdések a statisztika tükrében), Cser János (Az új
magyar nép- és családvédelem nemzetgazdasági alapjai) és Kerék Mihály (A közjóléti szövetkezetek gazdasági tevékenysége) értekezésekkel, Németh József, Füsti Molnár Sándor és Borsos Lajos kisebb cikkekkel szerepelnek. Színes Figyelő rovat, könyv-
és folyóiratszemle, a szociális munkára vonatkozó
bibliográfia, valamint az Országos Nép- és Család—
védelmi Alap tevékenységével és általában a szociá- lis munkával kapcsolatos jogszabályok gyüjteménye teszik változatossá a Nép és Családvédelem első számát. A folyóirat, mely egyik cikkéből és néhány könyvismertetéséből kitűnően a statisztika kérdé- seivel is fog foglalkozni, minden hó 10—én jele—
nik meg. Sz. B. dr.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouvrages arrive's á la bibliothégue de l'Of/ice Central Royal Hongrois de Statistigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications (Pintérét international ou de théorie générale.) — La sécurité dans la construc—
tion et llutilísation des ascenseurs et monte—charge.
Bureau international du travail. Geneve. 1939.
(Études et documents. F/S.)
Le salaire minimum. Étude internationale.
Bureau international du travail. Geneve. 1940. (Etu- des et documents. D/22.)
Uindemnisation des uictimes de la yuerre.
Prestations , médicales, indemnítés et pensions.
Bureau international du travail. Geneve. (litudes et documents. Elő.)
Alcev, Hasan Akif: Die monetűre Krisen- und Konjunlcturtheorie. Eine lelirgescliíchlliclie und systematische Darstellung und Prz'ifung. 184 l.
Wien. 1937.
Biklral Dénes dr.: Bevezetés a szociálpolitikába.
69 1. Budapest. 1941.
Czibur András: Kelet Izadszinterei. 48 l. Buda—
pest.
Feraud, Lucien: Technigue actilarielle et orga—
nisation finaneiére des assarances sociales. L'assu—
rance-invalidité, vieillesse, décés, obligatoire. Bureau international du travail. 574 l. Geneve. 1940. (Etu- des et documents. M/17.)
Fliegel, Dr. Julius: Die Agglomeratíon als Stan- 83 l. Wien. 1933.
(Betriebswissenschaftliche Forschungen des Wirt—
schaftsverkehrs. 7.)
Groneweg, Barbara: Die Anfr'inge der volks- politischen Arbeit Edmund Steinackers. 1867—1892.
Zur Gesohiohte der deutschen Bewegung im Süd—
osten. % ]. München. 1941. (Veröffentlichungen des Südostinstituts München. 25.)
Kornis Gyula: Tudomány és nemzet. 61 l. Buda- pest. 1941.
Nádor Béla: Propagandaháború. 175 l. Buda- pest. 1941.
Rátz Kálmán: A pánszlávizmus története. 415 1.
Budapest. 1941.
Sclia/Iler—Slössl, Konrad: Vollcswirtschaftlíche Verfahrenlehre unter besonderer Berüclcsichligung des Verstehensbegriffes. 781. Leipzig. 1936.
Teleszky János: Közgazdaságtan. Magyar tudo—
mányos akadémia. 7401. Budapest. 1941.
Magyarország. (Hongrie) —— A Délvidék a ma- gyar történelemben. 17 1. Budapest. 1941. (Magyar sorskérdések.)
A délvidéki magyarság élete az elszalcítás alatt.
27 1. Budapest. 1941. (Magyar sorskérdések.)
A kereskedelempolitikai helyzet 1940—ben. Ma- gyar Vámpolitikai központ. Budapest.
A magyar-horvát történelmi kapcsolatok. 17 1.
Budapest. 1941. (Magyar sorskérdések.)
A magyarság települési viszonyai a megszállt Délvidéken. 39 1. Budapest. 1941. (Magyar sors- kérdések.)
Magyarország szerepe Középeurópa'ban. 27 1.
Budapest. 1941. (Magyar sorskérdések.)
Magyarország tiszti cím— és névtára. XLVIII.
évf. (1941) Szerk. és kiadja a M. kir. központi sta—
tisztikai hivatal. Budapest.
Ámon, Ágnes: Die Zulcunft gehörl dem Kind.
Die Tdtiglceit (ler Landes-Kindersehutzlíga. 881.
Budapest. 1941. (Mitteilungen über Ungarn.) (Fran—
cia, angol kiad. is.)
Baranyai Tivadar: A rácok elterjedése és lele- piilésformái Baranyában, 55 l. Pécs. 1940. ((k-o- graphia pannonica. XLI.)
Éber Antal: Mire tanít Széchenyi? Az ifjúság számára. 225 1. Budapest. 1941.
Faber György: Újfajla részes gazdálkodás. 24 l.
