• Nem Talált Eredményt

Richard Busch-Zantner: Bulgarien

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Richard Busch-Zantner: Bulgarien"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

8. szám

les körülmények közgazdaságát tekinti át grafiko- nokkal illusztrált tanulmányában. Ihrig Károly a mezőgazdaság, Guothíalvy Dorner Zoltán a fejlődő ipar, Varga József a külkereskedelem, Maléter Jenő a forgalom és közlekedés fejlődését, mai helyzetét mutatja be. Bariucz Lajos a magyar nép s a ,,ma—

gyar típus" antropológiai képét állitja elénk, Kovács Alajos népességünk fejlődését vázolja, s a külön—

böző demográfiai szempontok szerinti megoszlását elemzi szemléltető ábrákkal kiegészített tanulmá- nyában. Váczy Péter az államhatárokon kívül élő magyarságról s a kivándorlásokról ad összefoglaló tájékoztatást, Kniezsa István az ország etnográfiai arculatának kialakulását mutatja be a honfoglalás idejétől a jelenlegi állapotig, Flachbart Ernő a nem—

zetiségek kulturális és politikai helyzetének multját és jelenét, Oláh György pedig a zsidókérdés áttekin—

tése után a legújabb helyzetet és a törvényes ren—

dezés eddigi állomásait ismerteti. Kovrig Béla össze—

foglalja az első világháború utáni időtől napjainkig terjedő időszak társadalompolitikájának történetét, kiemelve a modern szociálpolitika fontosabb telje- sítményeit. Kerék Mihály az agrárnépesség hely- zetét s a földreform kérdését taglalja, Tomcsilc József a közegészségügy, az egészségvédelem s a népbetegségek elleni küzdelem újabb teljesítményeit és terveit mutatja be. A függelékben Ziegler Vilmos ad tömör összefoglaló képet a kötet elkészítésének ideje alatt visszatért erdélyi és keletmagyarországi részekről. A visszafoglalt délvidéki területekre a mű még nem terjeszkedik ki.

A könyv, mint azt gróf Csáky István előszavá—

ban hangsúlyozza, őszinteségével akar hatni. A mai magyar élet keresztmetszetét adja, eredményeket mutat és problémát jelez, félreismerésekre világít és törekvéseket ismertet. Érdeme a műnek, hogy az új német gazdasági és politikai irodalom szórhasz- nálatának figyelembevételével készült; a népszerű- ségre hivatott munka útját ez is egyengeti. A művészi fényképekkel e's szemléltető térképekkel, grafikonokkal gazdagon díszített kötetet terjedel—

mes bibliográfiai anyag zárja be. A könyvért elis- merés jár a kigondolónak és a megíróknak. Szük- séges, hogy a jövőben a külföld érdeklődését mind gyakrabban elégíthessék majd ki hasonló értékes, idegen nyelven irott, friss szellemű magyar könyvek.

Sz. B. dr.

La sítuazione economica internazionale.

Universita commerciale Luigi Bocconi —— Milano. lsti—

tuto di economia e di politica ecunomica e finanziaria.

1940. VIII—Him l. p.

Ez a' milánói Boeconi-egyetem közgazdaságtani és gazdaság—pénzügypolitikai intézetéböl kikerült hatalmas munka nagyrészt olasz egyetemi tanárok

által a jelentősebb államoknak, ennélfogva nyugod-

tan mondhatjuk: a világnak legfontosabb közgazda—

sági életnyilvánulásairól írt tanulmányokat gyűjti

——591—— 1941

egybe. Az egységes szerkesztői elv alapján megirt tanulmányok a világgazdaság legfontosabb jelensé- geinek alakulását az 1939. évvel záródó évtizedben, tehát abban az évtizedben mutatják be, melyet utó—

lag bátran nevezhetünk az újabb világháborús gal—

dálkodásra való előkészület évtizedének.

Az első, legterjedelmesebb tanulmányban Gio—

vanni de Francisci-Gerbino a búza, a rozs, az árpa, a rizs, a kukorica, a hús, a bor, az olaj, a cukor,

a narancs—citrom és a faneműek, egyszóval a leg- fontosabb mezőgazdasági termékek termelési, for- galmi és fogyasztási adatairól, továbbá áralakulásá—

ról ad kimerítő nemzetközi tájékoztat—ót, súlyt helyezve azonban minden vonatkozásban az olasz—

országi viszonyok bemutatására is, utána pedig az egyes államok mezőgazdasági politikájának fonto- sabb irányelveit ismerteti.

Nagyjában ugyanilyen felépítésű tanulmányok!

ban tárja fel Libero Lenti a selyem, gyapot, gyapjú és mesterséges textilrostok, Waldemar Mungioli a szén, Virgilio Dagnino az ásványolaj, Giuseppe Di Nardi a vas, réz, ólom, cink, ón, Ferdinando di Ii'enizio a vegyipari termékek nemzetközi közgazda—

sági helyzetét, lehetőleg Olaszországgal való kap—

csolatában, majd Epicarmo 'Corbino a tengeri köz- lekedés, Luigi Federici a szárazföldi (vasúti, köz—

úti) és légi közlekedés, Eraldo Fossali a külkeres- kedelem, Ernesto dlAIbergo a vámok és kedvezmé—

nyek, Giovanni Demaria a valuta, deviza és hitel, Mario Vergottim' az árak (nagy- és kiskereske' delmi), Pierpaolo Luzzato—Fegíz a munkaviszonyok, munkabérek, megélhetési költségek, Gino Borgatta pedig az állami pénzügyek nemzetközi alakulását és vonatkozásait a mondott időszak alatt.

A rengeteg statisztikai adat, táblázat és grafi—

kon, ezeknek és összefüggéseiknek a legrészletesebb elemzése a munkát értékessé és n—élkülözhetetlenné teszi mindazok számára, akik a jelen háborút meg—

előző évtized világgazdaságának alakulásáról tájé-

kozódni kívánnak. G. G. dr.

Richard Busch-Zantner: Bulgarien.

Leipzig, 1941. 230 l. p.

A német szakirodalom érdeklődése a Balkán—

félsziget irányában ritkán volt olyan nagy, mint napjainkban, ami főleg azzal magyarázható, hogy egyetlen korban sem mutatkozott meg olyan vilá- gosan az európai népek sorsközösségének tudata, mint éppen ma. Busch—Zantner a német Balkán—

szakirodalom egyik kiváló reprezentánsa, akinek évtizedes bolgár kapcsolatai nagyban megkönnyí—

tették azt a nehéz feladatot, amelyet a bármely Bal—

kán—országra legfontosabb

összefoglalása jelent

A könyv külső formája szerint a bolgár törté—

nelem összefoglalását nyujtja a művelt nagyközön—

ség számára, de mint a szerző az élőszóban is meg-

vonatkozó ismeretek

(2)

8.3 szám

említi, a külső forma csak princípium divisionis, amelyen belül fontos történelmi eseményeket tár- gyal egész röviden, s viszont gyakran epizódokat emel ki csak azért, hogy a bolgár állam belső problematikáját minél élesebben vetitbesse az olvasó elé. Ily módon a nagy khánok korától az 1940-es dobrudzsai revizióig terjedő időszakban az első és második birodalom kora és a török idők taglalása a vázlatszerű részek közé tartozik, a hangsúly a bolgár öntudat ébredésének egyházi és politikai kezdetei után inkább a San Stefanotól Neuilly-ig s a világháború végétől napjainkig terjedő korszak kifejtésén van. Mint a könyvből kitűnik, a bolgár bel— és külpolitika útjait e két utóbbi korszakban egyaránt a Dardanellák felé elfoglalt geopolitikai kulcshelyzet határozta meg, melyhez a világháború után éppen úgy, mint a világháború előtt, a területi revizionizmus alapmotívuma járult. A bolgár revi- zionizmus átfogó jelentőségének megfelelően külön fejezeteket szentel a macedón és a dobrudzsai kér- désnek, valamint az égeitengeri kijárat problémá—

jának. A macedón kérdésben különösen érdek- feszítő az IMHO (Innermazedonische revolutionáre Organisation) hatalmának és az általa népszerűsí- tett önálló macedón állam gondolatának ismerte—

tése, amely utóbbi azonban szintén csak a kérdés nagybolgár megoldását volt hivatva szolgálni a többi nem bolgár nemzetiséggel szemben. A világ- háború utání korszak legfontosabb eseménye, a bolgár-szerb kiegyezés, amellyel Bulgária sikerrel bontotta meg a Balkán—blokk ellene irányuló szö- vetségét, az IMRO feloszlatását is szükségszerűen magával hozta.

A ll fejezetre terjedö könyv utolsó fejezeté—

ben foglalja össze a bolgár gazdasági erők mélta- tását, s így a szűk keretek között a bolgár agrár—

forradalom említése mellett csupán a városiasodás és az agrárnépsűrűség kérdéseire tér ki. A megol- dást inkább a mezőgazdasági termelés belterjessé tételében mint az iparosodásban véli megtalálni az ismert német felfogásnak megfelelően. Kiemeli még a szerző a nagynémet birodalom részvételét a bol—

gár külkereskedelmi mérlegben, amely itt is éppen úgy, mint a többi Balkán-államoknál döntő jelen—

tőségű. Kár, hogy a szerző ebben a fejezetben nem helyezkedett szélesebb alapra, minthogy a bolgár problémát jelentő inpon—derábiliák mellett kétségtee

lenül a gazdasági élet az a terület, amely szilárd

alapot nyujt egy összbenyomás kialakításánál.

Mindamellett a rendelkezésre álló kis keretben Busch—Zantner kiválóan oldotta meg ennek az össz- képnek kialakítását s a gondosan összeállított iro—

dalmi tájékoztató, a jellegzetes fényképek és a szükséges térképek közlése, ugyancsak munkája nyereségére szolgálnak.

H. R. dr.

——-592—— 194 I'

Új folyóiratok. —— De nouvelles rwuea._ ;

Donaueu'ropa. * "

Zeitschritt für die Problema des europöísohen Südostena.—

Főszerkesztő: vitéz Surányi-Unger Tivadar. , Felelős szerkesztő: Vajta Ferenc. A Societas Car—

patho-Danubiana kiadása, Budapest.

Rédacteur en chef: Théodore Surányi- Unger. GE?

rant : Francois Va j ta. Publié par la Societas Car-

patho-Dauubiana, a Budapest. ,

A Magyar Szociogratiai Intézet Közlemények Publication de FInst'itut Hongrois de Sociagraphiei

Szerkesztésért és kiadásért felelős: Krisztics Sándor úr- Kiadja a Magyar Szoctograttai Intézet, Budapest, Gémm': Dr Alexandre K riszti cs. Publiées par Plas-

titut Hongrois de Sociogmphíc, á Budapesi. '

Nép és Családvédelem.

La Protection du Peuple et de la Familia.

Az Országos Szociális Felügyelőség Közteményei.

Szerkeszti: Steller Maria dr. Kiadja az Országos Szoci—*

ális Felügyelőség, Budapest.

Publications de la Surveillance Sociale Générale.

Rádi ées sous la direction de la Drew Marie Steller.

ublz'ées par la Surveillancz Sociale Générale, ü Budapest.

Mindhárom folyóirat munkaterületének és munkatársainak közelebbi-távolabbi kapcsolatai vannak a hivatalos és tudományos statisztikával.) A Szemlében ezekre a kapcsolatokra való tekin—

tettel kívánunk foglalkozni a folyóiratoknak a közel- multban megjelent első számával.

A Surányi—Unger Tivadar professzor vezetésé—

vel megindult Donaueuropa célja, amint a bevezető- ben olvassuk, az európai nagy—tér dunai vidékének, elsősorban Magyarországnak sajátos problémáit megvilágítani a külföld előtt s ezzel szolgálni a háború utáni újjáépítés és tartós béke ügyét. Az első szám cikkeit Bárdossy László miniszterelnök (Ungarns Sendung im Donaubecken), Varga József kereskedelmi miniszter (Handelsverfiechtung in Donaueuropa), vitéz Surányi—Unger Tivadar pro- fesszor (Ungarns W'irtschaftsgeltung im europai—

schen Südosten), Vajta Ferenc (Soziale Neuordnung in Donaueuropa), Gellért Andor (Umbruoh in der Nationalitátenfrage) és Faluhelyi Ferenc professzor (Ungarische Institute für Volkstumsforschung) ír- ták. A statisztikai vonatkozású fejtegetéseket is tar- talmazó számot színes dunavidéki helyzetkép, köz—

gazdasági beszámoló és irodalmi szemle egészítik ki. A német nyelven írott, változatos tartalmú folyóirat minden hó 20-án jelenik meg.

A Magyar Szociogmfíai Intézet Közleményeivel a Krisztícs Sándor professzor vezetése alatt működő és az alapító gróf Teleki Pál szellemi hagyományait ápoló Magyar Szociográfiai Intézet több mint más—

fél évtizedes belső munka után lép mosta nyil—

vánosság elé. ,,A cél nemcsak az, hogy az Intézet gazdag gyüjteményeire felépülő szakcikkek készül—

jenek, hanem hogy az Intézet egyes gyűjteményei;

nek részletei is közzététessenek", írja Krísztz'cs professzor az Intézet múltját és munkakörét ismer—

tető bevezetőjében. Az első szám gazdag tartalmá—

ból kiemelkedik az Intézet vezetőjének tanulmánya

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A külkeres- kedelmi adatok különböző szemléltető csoporto- sításán keresztül mutatja meg a dunai államok közti kölcsönös kapcsolódás mértékét, melynek során

A Magyar Szociogmfíai Intézet Közleményeivel a Krisztícs Sándor professzor vezetése alatt működő és az alapító gróf Teleki Pál szellemi hagyományait ápoló Magyar

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs

A Zala megye szovjetizálása 1945–1950 című kötetet Horváth Gergely Krisztián, Az árnyékos oldalon című kötetet. Szekér Nóra

(Jelen könyvben ezt mindig Horvátország nélkül értjük.) Mindössze nyolcan születtek ezen a területen kívül. Közülük öten bécsi szüle- tésűek, akik többnyire

Feltételezhető az is, hogy a kitöltött szünetek észlelését más jelenségek is befolyásolják, vagyis a hallgató hezitálást jelölt ott, ahol más megakadás fordult

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

A táj(egység), illetőleg a tájkép a tájhasználat változásainak hatására alakul, formálódik, ahogyan gróf Teleki Pál (Teleki, 1937) már korábban utalt