Gróf Teleki Pál: "Európáról és Magyarországról”

(1)

WWW—___: ,,

8. szám. — 709 1934

az áruforgalom kérdésének szenteli. A külkeres-

kedelmi adatok különböző szemléltető csoporto-

sításán keresztül mutatja meg a dunai államok

közti kölcsönös kapcsolódás mértékét, melynek

során megállapítja, hogy a dunai öt állam köl-

csönös áruoseréje egész fergtalmuknak csak egy-

harmada s az egymásközti forgalomban a magyar

arány a legnagyobb. Az adatok beszédes tanusá-

got tesznek amellett, hogy a dunai államok közti

gazdasági kapcsolatok kiterjesztésének rendkivül

tág lehetőségei vannak, annál is inkább, mert a

termelési viszonyok szempontjából is szinte ön—

ellátó területet alkotnak s így az árucsere túl- nyomó részének is logikusan gazdaságosan egymásközt kellene lebonyolódniá. E fejezet bő statisztikai anyagából az alábbi érdekes tábláza- tot ragadjuk ki:

és

A középeurópai államok közti kölcsönös külkereskedelmi forgalom arányszámai 1932-ben.

Az oldalt megnevezett országok 212222 § § § § E 23220 22.20 .a?

0/0-os részesedése Ég § ÉÉ Évá § % %% Ég %%

e. a: o _ a: :: _: z ::

222222 : 222 122 22 122 22 22 22

222222. 22 : 222 22 22 22 22 222 22

222222: 22 22 : 22 22 22 2.2 222 212

222222 22 222 222 : 22 22 22 222

222222 22 22 22 : 22 22 222 222

222222: 22 22 22 22 : 222

222222 22 22 22 22 22 22 : 222 22

222222; 22 22 22 22 22 22 22 -— 22

222222 22 22 22 22 22 22 222 :

A következő fejezetekben szerző a kereskede- Iempolitika eszközeit, valamint a kereskedelem—

politikai összefogás terén mutatkozó nemzetközi

törekvéseket veszi vizsgálat alá. E fejezetek tulaj—

donképen már tartoznak szorosabban a könyv tárgyához s az anyaggal összefüggésiik csu-

pán csak abban a vonatkozásban van, hogy a du—

nem

navőlgyi államok közt a különböző tervezetekben

kontemplált összeműködés elbírálásához nyujtanak támpontot. Fejtegetéseinek során szerző a jövő együttműködést illetőleg arra a következtetésre

jut, hogy

regionális szerződ-ések révén lehet közelebb jutni,

ennek megvalósulásához egyelőre a

de tisztában van azzal, hogy ez is csak részleges megoldást jelentene, mert százszázalékos ered—

ményt csak a minden térre kiterjedő általános gazdaságpolitikai együttműködéstől lehet várni.

Elekes könyve, mely kitűnő összefoglalását nyujtja a dunavölgyi államok egymást kölcsönö—

sen érdeklő vitális kérdéseinek, különösen azok-

ban a részeiben, amelyekben e terület gazdasági állapotát, valamint egymáshoz való viszonyaik

alakulását rendkívül bő statisztikai anyag alapján

feltárja, a középeurópai kérdés gazdag szakiro-

dalmában forrásmunka gyanánt tekinthető, egész-

benvéve pedig rendkívül hasznos mindazok szá-

mára, akik a Dunavölgyének úgy gazdaságilag, mint politikailag sokrétű problémájában részle- tesebb tájékozódást kívánnak szerezni.

Hajdrik Sándor dr.

Gróf Teleki Pál: "Európáról és Magyar- országról."

Comte Paul Teleki: Sur l'Europe et la Hongrie.

Budapest, 1934. 199 1. —— p. — 20 ábrával. —— avec 20 illustmh'ons.

Szerző 12 külföldön tartott

megjelent cikkét illeszti össze szerves egésszé e

előadását és művében.

,,Fontos az" —— írja előszavában —— ,,hogy a magyar közönség pontosan lássa, hogyan jellemzi

(2)

8. szám. ——710— 1984

magyar ember, ha nem is hivatalos személy, vi—

szonyainkat, dolgainkat a különböző idegen fó-

rumok előtt."

Mindig ama nemzet és társadalmi réteg gon-

dolatvilágához alkalmazkodik, melyhez szól és annak megfelelően válogatja meg érveit.

Legjellemzőbh példa erre a williamstowni egyetemen (U. S. A.) 1921 nyarán tartott előadása:

.,:t nemzetiségi kérdés a geogra/us szemszögebf'íl."

Erröl szerzö is megjegyzi, hogy az a magyar kö—

zönség elött kissé furcsának fog feltűnni, de a módszer sampon/jából úgy hagyta, amint azt

a teljesen idegen amerikai közönség előtt elmon- dottai Előbb bebizonyítja, hogy a közkézen forgó nemzetisegi térképek sok tekintetben megtévesz—

tők. Ezért munkatársaival olly nagyméretű nép, rajzi térképet rajzolt a magyar béketárgyalások

céljaira, mely a maga valóságában szemléltetően

ábrázolja a helyzetet. Elsősorban azt vizsgálta, hogy szavahihetők-e azok a magyar hivatalos

adatok, amelyeket papírra vetitettek s itt adja elő, hogy miként győződött meg népszámlálásunk teljes megbízhatóságáról. Nemcsak a felekezeti sta—

tisztikával ellenőrizte az anyanyelv helyes szám-

hanem éppen a velünk szemben álló

tanuságtétclében is bavélelét,

cseh és román tudósok meg—

találta (1 teljes igazolást.

l'ZlÖtidt'tStztll húsz, szellemes megoldásokban bő-

velkedő statisztikai térkép és grafikonrsoport szemlélteti. melyek részben tanítványaival közös munkáit

így pl. egy újszerű ábrasorozat az európai államok és az Amerikai Egyesült Államok kül—

kereskedelmének (behozatal —l— kivitel) összeha- sonlítását nyujtja a világháború előtt (lillO—l—ll, után (1922M26l, és a közelmultban (1929———3l).

Ennél ugyanaz a háromszög mutatja az illető te-

rület kettőnek

egymáshoz való viszonyát, sőt az 1922—26. évi

gratikonokon mindezeken felül még a háború előtti

lélek számát, kiiikereskedelmét, e

árakkal összehasonlíthalt') értékre, való átszámí—

lást is. Mo. PI

Budapest közúti vasuti közlekedésének fej-

lődése 1865—1922. és a B. Sz. K. R.T. tízévi műkö—

dése 1923—1933.

Le développement. entre 1865 et 1922, des trans-

ports par tzamways 61 Budapest et l'activité de la B. Sz. K. R. T.!) pendant la de'cade 192.3——1933.

Kiadta a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rész—

vénytársaság Igazgatósága.

Pnblz'é par la Direction de la Société dcs Transporls en Commmt de la Ville de Budapest.

Budapest, 19344 267 l. — 17.

Az előttünk fekvő mű megírására és megjelen- tetésére az a körülmény szolgáltatott alkalmat, tl Société des Transports en (Éommun de la Ville de Budapest.

hogy az 1933. évben volt a tízéves évfordulója a budapesti vasutak községi kezelésbe való átvételé-

nek. A szerzők azonban szükségét érezték annak,

hogy a Budapesti Székesfővárosi Közlekedési Rész-

vénytársaság tíz évi működése mellett rövid össze—

l'oglalásban a főváros közlekedésének egész mult—

ját is bemutassák. Ez az elgondolás nagyban hoz—

zájárult a könyv értékének emeléséhez.

A régmúlt idők közl-ekedési rendjének leírásából

tudjuk meg, hogy az 1866-ban a Kálvin—tér és tij—

pest között forgalomba helyezett lóvasút az elsők közé tartozott líuropt'tban. Már az üzembe helye-

zéskor kitűnt, hogy az új közlekedési eszközre nagy

szükség volt: a közönség szívesen utazott rajta s a vállalkozás várakozáson felül jövedelmezett. Ér—

demes a megemlítésre, hogy az első nap bevétele

130 forintot tett, s az első 17 hónapos üzletévre a

társaság a 200 osztrák értékű forint névértékű rész,

vények után 40 forint osztalékot fizetett. Az első vonal sikere után egymás után építik meg a pá—

lyákat, melynek arányában a forgalom is meg-

felelően növekedetL 1868—ban még csak 2'4 millio utasa volt a lóvonatnak, 1869-ben 413 millió, l870—

ben öz't 1873—ban

fejlődés a hálózat egyesítése után új lendületet millió, már 7'5 millió s ez a nyert. 1886—ban hozta be :! lovasút a ti krajcáros szakaszjegyet, ami újabb lökést adott a forgalom emelkedt'rsének. Az utasok száma három

év alatt ll

alatt, azaz 1896—ig évi 26 millióra emelkedett.

ugyanis

millióról 17 millión, további hét év

A forgalom állandó fejlődése a szalwmbereket már a 80—as években arra ösztönözte. hogy a lassú—

nak bizonyult állati vontatási gépei-(ível berende—

Voltak.

mellett zett közlekedési eszközzel cseréljék ki.

akik a gőz s voltak, akik a villan'losság

törtek lándzsát. A harcból a villamosság került ki győztesen s l887 novemberében indult el első útjára

a villamos. Az első vonal a Nyugati pu.-tól a Ki—

rály utcáig terjedt. Miután ez a próba—villamos igen jól bevált, rövidesen megkezdték a lóvasúti vonalak villamosílását is. tűz a munka meglehe—

lősen gyors ütemben történt s Budapesten a köz.

úti vasutak villamosítása 4 évvel hamarább fejező- dött be, mint Berlinben, amennyiben nálunk — az

egyidőre mutatóba meghagyott margitszigeti lovas—

utat nem számítva -,". az utolsó lóvonat 1808 júniu—

sában közlekedett. A lóvasútak villamosítása köz- ben épült meg a földalatti villamos is, melyet 1896 májusában adtak át a közforgalomnak. Itt ez alka- lommal is meg kell jegyeznünk, hogy a budapesti volt a kontinensen az elsö villamos iizemíi föld- alatti

A régi jó világ viszonyainak ismertetése után a villamosvasútak háborús éveinek leírása követ—

kezik, mely tömören ecseteli a fővárosi közlekedés küzdelmes éveití majd rátér a különböző érdekelt—

vasu ! .