WWW—___: ,,
8. szám. — 709 1934
az áruforgalom kérdésének szenteli. A külkeres-
kedelmi adatok különböző szemléltető csoporto-sításán keresztül mutatja meg a dunai államok
közti kölcsönös kapcsolódás mértékét, melyneksorán megállapítja, hogy a dunai öt állam köl-
csönös áruoseréje egész fergtalmuknak csak egy-harmada s az egymásközti forgalomban a magyar
arány a legnagyobb. Az adatok beszédes tanusá-got tesznek amellett, hogy a dunai államok közti
gazdasági kapcsolatok kiterjesztésének rendkivül
tág lehetőségei vannak, annál is inkább, mert a
termelési viszonyok szempontjából is szinte ön—
ellátó területet alkotnak s így az árucsere túl- nyomó részének is logikusan gazdaságosan egymásközt kellene lebonyolódniá. E fejezet bő statisztikai anyagából az alábbi érdekes tábláza- tot ragadjuk ki:
és
A középeurópai államok közti kölcsönös külkereskedelmi forgalom arányszámai 1932-ben.
Az oldalt megnevezett országok 212222 § § § § E 23220 22.20 .a?
0/0-os részesedése Ég § ÉÉ Évá § % %% Ég %%
e. a: o _ a: :: _: z ::
222222 : 222 122 22 122 22 22 22
222222. 22 : 222 22 22 22 22 222 22
222222: 22 22 : 22 22 22 2.2 222 212
222222 22 222 222 : 22 22 22 222
222222 22 22 22 : 22 22 222 222
222222: 22 22 22 22 : 222
222222 22 22 22 22 22 22 : 222 22
222222; 22 22 22 22 22 22 22 -— 22
222222 22 22 22 22 22 22 222 :
A következő fejezetekben szerző a kereskede- Iempolitika eszközeit, valamint a kereskedelem—
politikai összefogás terén mutatkozó nemzetközi
törekvéseket veszi vizsgálat alá. E fejezetek tulaj—donképen már tartoznak szorosabban a könyv tárgyához s az anyaggal összefüggésiik csu-
pán csak abban a vonatkozásban van, hogy a du—nem
navőlgyi államok közt a különböző tervezetekben
kontemplált összeműködés elbírálásához nyujtanak támpontot. Fejtegetéseinek során szerző a jövő együttműködést illetőleg arra a következtetésrejut, hogy
regionális szerződ-ések révén lehet közelebb jutni,
ennek megvalósulásához egyelőre a
de tisztában van azzal, hogy ez is csak részleges megoldást jelentene, mert százszázalékos ered—
ményt csak a minden térre kiterjedő általános gazdaságpolitikai együttműködéstől lehet várni.
Elekes könyve, mely kitűnő összefoglalását nyujtja a dunavölgyi államok egymást kölcsönö—
sen érdeklő vitális kérdéseinek, különösen azok-
ban a részeiben, amelyekben e terület gazdasági állapotát, valamint egymáshoz való viszonyaik
alakulását rendkívül bő statisztikai anyag alapján
feltárja, a középeurópai kérdés gazdag szakiro-dalmában forrásmunka gyanánt tekinthető, egész-
benvéve pedig rendkívül hasznos mindazok szá-mára, akik a Dunavölgyének úgy gazdaságilag, mint politikailag sokrétű problémájában részle- tesebb tájékozódást kívánnak szerezni.
Hajdrik Sándor dr.
Gróf Teleki Pál: "Európáról és Magyar- országról."
Comte Paul Teleki: Sur l'Europe et la Hongrie.
Budapest, 1934. 199 1. —— p. — 20 ábrával. —— avec 20 illustmh'ons.
Szerző 12 külföldön tartott
megjelent cikkét illeszti össze szerves egésszé e
előadását és művében.,,Fontos az" —— írja előszavában —— ,,hogy a magyar közönség pontosan lássa, hogyan jellemzi
8. szám. ——710— 1984
magyar ember, ha nem is hivatalos személy, vi—
szonyainkat, dolgainkat a különböző idegen fó-
rumok előtt."
Mindig ama nemzet és társadalmi réteg gon-
dolatvilágához alkalmazkodik, melyhez szól és annak megfelelően válogatja meg érveit.Legjellemzőbh példa erre a williamstowni egyetemen (U. S. A.) 1921 nyarán tartott előadása:
.,:t nemzetiségi kérdés a geogra/us szemszögebf'íl."
Erröl szerzö is megjegyzi, hogy az a magyar kö—
zönség elött kissé furcsának fog feltűnni, de a módszer sampon/jából úgy hagyta, amint azt
a teljesen idegen amerikai közönség előtt elmon- dottai Előbb bebizonyítja, hogy a közkézen forgó nemzetisegi térképek sok tekintetben megtévesz—tők. Ezért munkatársaival olly nagyméretű nép, rajzi térképet rajzolt a magyar béketárgyalások
céljaira, mely a maga valóságában szemléltetőenábrázolja a helyzetet. Elsősorban azt vizsgálta, hogy szavahihetők-e azok a magyar hivatalos
adatok, amelyeket papírra vetitettek s itt adja elő, hogy miként győződött meg népszámlálásunk tel- jes megbízhatóságáról. Nemcsak a felekezeti sta—tisztikával ellenőrizte az anyanyelv helyes szám-
hanem éppen a velünk szemben állótanuságtétclében is bavélelét,
cseh és román tudósok meg—
találta (1 teljes igazolást.
l'ZlÖtidt'tStztll húsz, szellemes megoldásokban bő-
velkedő statisztikai térkép és grafikonrsoport szemlélteti. melyek részben tanítványaival közös munkáit
így pl. egy újszerű ábrasorozat az európai államok és az Amerikai Egyesült Államok kül—
kereskedelmének (behozatal —l— kivitel) összeha- sonlítását nyujtja a világháború előtt (lillO—l—ll, után (1922M26l, és a közelmultban (1929———3l).
Ennél ugyanaz a háromszög mutatja az illető te-
rület kettőnek
egymáshoz való viszonyát, sőt az 1922—26. évi
gratikonokon mindezeken felül még a háború előtti
lélek számát, kiiikereskedelmét, e
árakkal összehasonlíthalt') értékre, való átszámí—
lást is. Mo. PI
Budapest közúti vasuti közlekedésének fej-
lődése 1865—1922. és a B. Sz. K. R.T. tízévi műkö—
dése 1923—1933.
Le développement. entre 1865 et 1922, des trans-
ports par tzamways 61 Budapest et l'activité de la B. Sz. K. R. T.!) pendant la de'cade 192.3——1933.
Kiadta a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rész—
vénytársaság Igazgatósága.
Pnblz'é par la Direction de la Société dcs Transporls en Commmt de la Ville de Budapest.
Budapest, 19344 267 l. — 17.
Az előttünk fekvő mű megírására és megjelen- tetésére az a körülmény szolgáltatott alkalmat, tl Société des Transports en (Éommun de la Ville de Budapest.
hogy az 1933. évben volt a tízéves évfordulója a budapesti vasutak községi kezelésbe való átvételé-
nek. A szerzők azonban szükségét érezték annak,hogy a Budapesti Székesfővárosi Közlekedési Rész-
vénytársaság tíz évi működése mellett rövid össze—l'oglalásban a főváros közlekedésének egész mult—
ját is bemutassák. Ez az elgondolás nagyban hoz—
zájárult a könyv értékének emeléséhez.
A régmúlt idők közl-ekedési rendjének leírásából
tudjuk meg, hogy az 1866-ban a Kálvin—tér és tij—pest között forgalomba helyezett lóvasút az elsők közé tartozott líuropt'tban. Már az üzembe helye-
zéskor kitűnt, hogy az új közlekedési eszközre nagy
szükség volt: a közönség szívesen utazott rajta s a vállalkozás várakozáson felül jövedelmezett. Ér—demes a megemlítésre, hogy az első nap bevétele
130 forintot tett, s az első 17 hónapos üzletévre atársaság a 200 osztrák értékű forint névértékű rész,
vények után 40 forint osztalékot fizetett. Az első vonal sikere után egymás után építik meg a pá—lyákat, melynek arányában a forgalom is meg-
felelően növekedetL 1868—ban még csak 2'4 millio utasa volt a lóvonatnak, 1869-ben 413 millió, l870—ben öz't 1873—ban
fejlődés a hálózat egyesítése után új lendületet millió, már 7'5 millió s ez a nyert. 1886—ban hozta be :! lovasút a ti krajcáros szakaszjegyet, ami újabb lökést adott a forgalom emelkedt'rsének. Az utasok száma három
év alatt ll
alatt, azaz 1896—ig évi 26 millióra emelkedett.
ugyanis
millióról 17 millión, további hét év
A forgalom állandó fejlődése a szalwmbereket már a 80—as években arra ösztönözte. hogy a lassú—
nak bizonyult állati vontatási gépei-(ível berende—
Voltak.
mellett zett közlekedési eszközzel cseréljék ki.
akik a gőz s voltak, akik a villan'losság
törtek lándzsát. A harcból a villamosság került ki győztesen s l887 novemberében indult el első útjára
a villamos. Az első vonal a Nyugati pu.-tól a Ki—
rály utcáig terjedt. Miután ez a próba—villamos igen jól bevált, rövidesen megkezdték a lóvasúti vonalak villamosílását is. tűz a munka meglehe—
lősen gyors ütemben történt s Budapesten a köz.
úti vasutak villamosítása 4 évvel hamarább fejező- dött be, mint Berlinben, amennyiben nálunk — az
egyidőre mutatóba meghagyott margitszigeti lovas—
utat nem számítva -,". az utolsó lóvonat 1808 júniu—
sában közlekedett. A lóvasútak villamosítása köz- ben épült meg a földalatti villamos is, melyet 1896 májusában adtak át a közforgalomnak. Itt ez alka- lommal is meg kell jegyeznünk, hogy a budapesti volt a kontinensen az elsö villamos iizemíi föld- alatti
A régi jó világ viszonyainak ismertetése után a villamosvasútak háborús éveinek leírása követ—
kezik, mely tömören ecseteli a fővárosi közlekedés küzdelmes éveití majd rátér a különböző érdekelt—
vasu ! .