cuc--un.-u...-l.'.II'n'-I'n'-llI.-Il!...II.-llllonoolo'cl'I-tioctl-II-on...-nnuunnctlncun
IRODALMISZEMLE e ;
Könyvismertetések.
Chronigue de livres.
Bodor Antal dr.: A falukutatás vezérfonala.
Antoine Bodor : Manuel des enguétes sur les villages.
Kiadja a Magyar Társaság Falukutató Intézete.
Publié par Illustitut pour les enguétes sm" les villages de la Société Hongroise.
Budapest, 64. lap. —— pages.
A Magyar Társaság a közelmultban Falukutató Intézetet xlétexsíxtett azzal a rendeltetéssel, hogy kap' csolatot, együttműködést és munkamegosztást lté—
tesítsen a falukuttatással foglalkozó különféle szer- vezetek között. Fő törekvése az intézetnek, hogy a falusi népesség téletviszonyaii'a a közfigyelmet mi-
nél nyomatékosabban felhívja, az idevonatkozó
módszeres kutatásokat elősegítse s az adatgyüjté—
sek enedme'nye't közzétegye.
Bodor Antatl dr. idézett tanulmányában rend- szerbe foglalta azokat a szempontokat, amelyek—
nek a falu életének feltárása során jelentőségük van. A falukutatás fontosságának és történeti fej—
lődésének ismertetése után az egyes községek tör- ténelmi muitjára, természeti viszonyaira, a népes—
ség fontosabb demográfiai megoszlás—ára, kultu- rális, erkölcsi-, családi és gazdasági életére vonat-
kozó megfigyelések a módszereit
ismerteti.
A feladatok összegyűjtése, rendszerberfoglalása a szerző szeles lártókörérői, nagy tárgyismeretéről tesz tanubizonyságot. Kétségtelen, hogy ez a ta- nulmány, amelyet Bodor Antal csupán vezérfonal—
nak nevez, minden vonatkozásban maradéktalanul es zközlés ének
kimeríti a falu életével kapcsolatban felmerülő problémákat, azonban éppen 'az összefoglalás tel- jessége készteti az olvasót arra a meggondolásra, vajjon nem támaszt—e ttúlnagy követelményeket az adaatgyüjtőtvel szemben? A szerző ugyanis az er- kölosi, családi életre vonatkozó vizsgálódásoknái
olyan megállapításokat is kíván a kutatótól. ame- lyek tárgyilagos helyessége rendszerint legkevésbbé ellenőrizhető. Különösen vonatkozik ez nagyobb lélekszámú község—ekre, amelyekben bizonyos je- lenségek olyan típusainak a kiválasztása amelyek a község egtész lakosságára jellemzőek, rendkívül nehéz.
Bodor Antal a gazdasági élet megnyilvánulá- sainak kutatásával kapcsolatban is számos olyan problémát vet fel, amelyek helyes megvilágítása csak nagyobb arányú statisztikai adatfelv-étealek alapján remélhető. A gazdasági élet törvényszerű- s'égeire vonatkozó megállapítás pedig —— ha az hiányos adatgyűjtésre támaszkodik —— nemcsak nagyobb községekre, hanem kis lélekszámú fal-
vakra nézve is kétséges. Csak nagyon kivételes esetekben lehetséges az, hogy valamely község gazdasági éle—téről néhány tipikusnak vélelmezett gazdasági egység munkakifejtése alapján helyes képet alkothassunk.
Bár igen nagy jelentőséget kell tulajdoníta—
nunk a falukuctattás szempontjából ennek a tanul- mányutak, mégis úgy véljük, a végrehajtás sikerét, illetőleg a kutatás terjedelmét a munkatársak ki- választása fogja döntően befolyásolni. Tagadhatat- lan, hogy a falvak bizonyos vonatkozású életmeg- nyilvánulását ismertető monográfiák kisebb számú megfigyelésen alapuló megállapításai is értékesek, minél kevésbbé hozzáférhető azonban valamely életmegnyilvánuláxs vizsgálata, annál kevesebb le- hetőség nyílik ,a szubjektív megítéléssel szemben az objektivitás biztosítására. A siker érdekében tehát a kutatóinak helyes kritikai érzékkel kell rendelkeznie abban a tekintetben, hogy egy meg—
határozott községben Bodor Antal által javasolt adatgyűjtések, megfigyelések közül melyek és mily mértékig hajthatók végre. J. Gy. dr.
Soproni (Schmidt) Elek: A mezőgazdaság irányítása a Németbirodalomban.
Alexis Soproni (Schmidt): Comment on dirige l'agm'culture en Allemagne.
Budapest, 1935. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. — Impri—
merít: Universitaire— 294 oldal —— p.
Szerző szerint a gazdasági tanácsadás gyűjtő- fogalrnába sorolható bele mindaz a tevékenység, amely egyesek és jogi szemé-lyek részéről a mező- gazdaság irányítása érdekében történik. Vagyis az irányítás és a tanácsadás egy (és ugyanaz volna.
Lehetséges —— bár nem tudunk róla —, hogy Né- metországban ilyenféle szóhasználat kezd kiala- kulni, azonban az irányított gazda—ság kifejezés—ben az ,,irányítás" szó úgy a magyar, mint az idegen nyelveken (dirigie'rtte Wirtschaft, érconom'ie dirigőe) mást jelent, nevezetesen mindazokat az intézkedé—
seket, melyeket bármely szervezet, főként az állam
alkalmaz a gazdasági élet tervszerűbbé tétele érde—
kében. A tanácsadás célja pedig nemcsak az ilyen iránymutatás, hanem az egyes üzem jövedelmező-ségének közvetlen fokozása is.
Ennyiben tehát álláspontunk eltér a sze—rzővétől.
Azonban végül is itt fogalommeghatározási kérdes—
ről van szó, mely oly gyakorlati szempontból megírt tanulmányban, mint az övé, csak másod- rendű. Annál is inkább, mert ebből a szempont- ból a szerző igen kiváló munkát végzett és hiányt
42*
értelemben vett
