7. szam.
—— 543 —— 1933
Bodor Antal dr.: Budapest mezőgazdasága.
Dr Antoine Bodor : Uagricultuze de Budapest.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti: Illyefalví ]. Lajos dr.) 65. kötet, 2. sz. (1332)-
Kiadja Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publications Statistigues. (Rédige'es par le Dr Louis
I. l l ly efa le 1). Volume 65, numero 2 (1932).
Publiée par le Bureau de Statistigne de la Ville de Budapest.
Budapest, 1932. 120 lap. —— p.
Résume'. L'élevage et la viticulture, gui étaient pendant des siécles les branches les plus prospéres de l'agriculture de Budapest, y ont extrémement diminue'. AnjourcPluzí, par rapport á la situation d'il y a 150 aus, [a superiicíe des prés y accuse une elimination de 67'7%; celle des páturages a été
réduite de 88"u; celle des uignobles, de 78'7%.
Sur la rive de Buda, ld oü la vigne (wait péri, 011 a fait des vergers; les fruits (: noyau y produits ont de la reputation d Pétrunger. Sur la rive de Pest, se prutirlue la culture maraichére, dont les légurnes, transportés á bon compte sur les mar—
cllés de la capitule, peuvent atteilldre des prix favo- rablas.
zi:
Szerző igen érdekesen vezeti le a székesfővá—
ros jelenlegi termelési viszonyainak kialakulását.
Az utolsó két évszázadban megindult városfejlesz—
tés hozta magával, hogy az 1784. évben 6481 kat.
holdat kitevő rétterület 1931. évben 2092 kat.
holdra csökkent, a legelő ugyanakkor 9762 kat holdról 1175 kat. hold lett. Az 5404 kat. hold szőlő- terület 150 év alatt 1151 kat. holdra esett vissza, a városfejlődésen kívül ennek l'őoka a filoxera pusz- títása volt. A szántóföldterület változása nem so- kat jelent, mert a rákosi futóhomok csak a katasz- terben szerepelt szántóként, tényleg művelésre a legújabb évtizedekig alkalmatlan volt, rendszeres megkötés—e csak a mult század hatvanas éveiben kezdődött. A régi Budapest területén tehát a me- zőgazdasági ágak közül az állattenyésztésnek és a szőlőmívelésnek volt nagyobb jelentősége.
Ez a helyzet napjainkban teljesen megválto- zott, a budai oldalon a kipusztult szőlőterületeken és általában a dombvidékeken a gyiimölcsterme—
lés, a pesti részen pedig zöldség— és főzelékterme- lés jut mindinkább előtérbe. A csonthéjas gyümöl- csök a mészdús budai hegyvidéken kiváló minő- ségűek, a Gellérthegy és a Sashegy őszi baraekja Világmárka. A pesti részen a városszéli kertgazda- ságokból a primőr zöldség és főzelék nagyobb fu- varköltség nélkül frissen érheti el a piacot, a fo—
gyasztók is olcsóbban juthatnak kitűnő minőségű helyi termelvényekhez.
Székesfővárosunk mezőgazdaságának ezt az egészséges fejlődését szerző igen érdekes gazdaság- történeti adatokkal alátámasztva ismerteti, úgyhogy fővárosunk megismerését Bodor érdekes tanulmá—
nyának olvasása kétsőgenkivül nagy mértékben elősegíti.
Erdészeti Statisztikai Közlemények 1930—- 1932. Ill. füzet.
Publications Statistigues Forestiéres, 1930—1932, fascicule III.
Közreadja a m. kir. földmívelésügyi miniszter.
Publié par le ministre r. hongrois de l'Agrículture.
Budapest, 1933. 34. lap. — p.
Résume'. Ce fascicule comprend Izuit tableuua', gui indiguent la répurtítion des superfícies de jo- réts suivant les espéces de bots, ie mode dlezploi- tatíon et les propriétaires; les résultats, pour 1931——
32, de [exploitation des [oréts de 10 arpeuts eadas—
iraux et au-dessus; les guantite's de bois transpor- tées en chemin de fer; les infractíons aux lois io—
restiéres, et le trafic du bois ("1 Budapest.
$
Az Erdészeti Statisztikai Közleményekí) soroza—
tában megjelent füzet erdőgazdasági viszonyainkról nyolc táblázatban számol be. Az első tabla, mely két részből áll, fafajok és üzemmódok szerint tör—
vényhatóságonkint mutatja be az erdőterületeket és pedig külön a szabadforgalmú és külön a korlá- tolt forgalmú erdőbirtokokra vonatkozólag.
A második táblázat—sorozatban az 500 kat. holdas és ennél nagyobb erdőbirtokok kiterjedését a tulaj- donosok nevének feltüntetésével törvényhatóságok szerint közli. A harmadik kimutatás a 10 kat. hol- das és ennél nagyobb erdőkben az 1931/32. terme- lési idényben kitermelt faanyagok mennyiségének adatait választékok és törvényhatóságok szerint (Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal az erdészeti igazgatás szervei- nek közreműködésével az erdőtulajdonosok, bérlők, illetőleg fatermelő vállalkozók egyénenkénti adat- szolgáltatasa útján gyűjtötte be és állította össze.) A negyedik tábla az 1931. évi vasuti faforgalom—
ról, az 5—7. számú tábla az erdei kihágásokról és az erdőrendészeti áthágasokról, végül pedig az utolsó tábla a székesfőváros 1981. évi faforgalmáról nyujt pontos tájékoztatást.
A közzétett adatokból megtudjuk, hogy a sarj—
erdők a szabadforgalmú erdőknek nem kevesebb, mint 53'1%—at, a korlátolt forgalmú erdőknek pe—
dig csak 29'1%—át adják, az értékesebb szálerdők ugyanis jobbára a kötött erdőbirtokokon találha- tók. Az erdészet és a statisztika iránt érdeklődő nagyközönség sok új adatot találhat a füzetben.
részletezve tartalmazza.
Atlante Statistico Italiano. Parte ll.
Kiadja az olasz Központi Statisztikai Intézet, Publié par l'Instítnt central de síatistigue d'Italia Bergamo, 1933. 90 térképlap — nincs.
Szemlénk f. é. áprilisi szamaban megemlékez-_
tiink az olasz Központ"; Statisztikai Intézet nagy—
méretű (62X52 cui-es) térképalbumának első kö- tetéről. Időközben a II. rész szintén elhagyta a saj- tót. Az új kiadvány népességi és gazdasági elemekre
1) 1).
számát.
a Szemle. 1929. évi 7. és az 1031. r'wi 5.
