6. szám. -— 573 —— 1935
lmi 1934-ben. — A nemzetközi búzakereskedelem ders E.: Pillantás a női alkalmazottak munkaviszo—
1934—ben. nyaiba. —— (12. f.). —— Sclmeider-Landmann H.:
R e v a e 1 n t e r 11 u t i 0 n a l e (1 u '1' r a u a il Társadtalompolitika az üzleti jelentésben. — Schweri- (31. évi. li. sz., Genf 1935, fr.). —— Fuss H.: A tltllill— ger R,: Az üzem mint erköllcsi probléma. —— Claussen kanélküliség és a nők elhelyezkedése. —— 0Illin B.: W.: A munkaszolgálat külföldön. —— Az 1934. évi A gazdasági talpra-állás es a foglalkoztatás problé- nemihetegszámlálás eredményei. —— (13. f.). — már Svédországban, —-— ltosner J.: A fiatal munka- Machui A.: xA paraszt—település lehetőségei Német- nélküliek produktív foglalkoztatása Lengyelország- országban. —- Boje W. A.: Gyermekszeg—ényse'g és ban. —— A munkások kötelező rokkantsági-öregségi- főiskolai túltömöttség. —-— Thann G: A rádió szo- haláleseti biztosítása Németországban. ciális jelentősége, — Fasiszta szociálpolitika Olasz- Soziale P taxis (44- év/- 1- ll, Berlin országban az 1933-34. években. _ (15. i.). —— Ger- 1935, ném.). _— Bohnstedt W.: A társadalompolitika bis H.: Az egészségügyi munkásvódelem a nem—
munkaoéljai. w— (Juno R.: Új tervek a Vándorgondo— zeti szocialista államiban.
zás rendezésére *A Mezőgazdasági vándormun- S ta [ ist i 3 c 11 6 N a c 11 r i c 11 te n (13. évf.
kás-közvetítés 1935—ben. —A Esch M.: A nő helyzete 4. sz., Bécs 1935 ném.). __ A kurzusok alakulásá—
az akadémiai foglalkozások szeinpontjábúlt._—— (3 nak új indexe á bécsi tőzsdén. -——— A munkapiac
fJ- —— Diem c..— Az úlkmji agráfVMÉle Jelentő— 1934 második i'elévében. _ *A népszámlálás további
sége a parasztság gazdaságipés SZOCWUS helyzeté— adatai: Ausztria korszerinti t'ölépítése 1910'nben és nek SZÉ'mPOÚU'dbÖI; " f Wuruners—Runge 13-i § 1934—ben, -— Az osztrák dohányjöveduék 1933—ban.
nnn'ikavrszonyok lCJlüdCSB Nagy-Britanniában 1950— U n 9 a r i 3 6 It 8 J a 11 1-1) ü c h e r (15. köt. 1.
ban. ——— (3. I.). —— Geck A.: A ,,munka szépuségeh Angliában és Skótországban —— A vándormozgalmi politika Európában és a tengeren túl. 4—— (4. f.). ——
Zahn F.: A statisztika feladatai a Birodalom új
f., Berlin—Lipcse 1935, ném.). —— Spohr O.: Magyar- ország ipari politikája és ipari fejlődése a háború utáni időkben.
gazdasági és szociális rendjének szolgálatában. A— (_VOUC ""d RCICh (H- éUI- 4- f:: licrlin
Schickenberg W.: A községi szociális és népjóléti 79-i?! (WW-)— ———, Burgshrll'erl'u' Olaszgljszas es az
politika kritikája. _ (5. f—)- "_ Muilánder; A ván- europai egyensuly. _ ítnramer W.: lxulkeresk'ed'e—
dormozgalom ügyén—ek egyseges szabályozása. _ lem es'belso piac. —_ Forster A.: Az ot—luasz-wd-elszlav (7. f.). —— Korcsoport és családi állapot a munka— gazdasagi kapcsolatok. *" lsbvrt G'A-5 Magyar—
nwélküliségi segélyben. % Potrien K.: A házassági orszag ma es holnap.
termékenység, az anyák egyes korosztályaihan Vá- Wirtschaftsdiensl (20. évi. 15. f., rosok és országok szerint. ——— A népesség fejlödése Hamburg 1935, ném.). — Oberasclter L.: Arany—
a német. nagyvárosokban 1934—ben. —— (8. f.). ——— blokk és sterlingblokk: helyzete a világke-reskede—
Seldte F.: Az új munka— es tát'sadalombiztosítási llemben. —— Drews M.: Belgium külkereskedelme jog a Saar—viwdékewn. ——— Augustin G.: Európai orszá- 1934—ben. — Biehl M.: Gömbös választási győ—
gok harca a tuberkulózis elle—n. — (11. f.). —— zelme. A nyersanyagellátási harc Magyarországon.
Fischer—Dieslcan: Állam—eszme és lakásügy. —— Lü— ——— Palesztina mint hajózási ország.
:,Ill...-'I.l-'..I'l"'....l'I..--.I-ll'.'l..'.l'l 'I-.
.:
n .
o
: a KÚLÓNFÉLE e :
:l-l-IIIll-III-III-.I.'l....'ll.-.II....-...----...-II.--...-...-.---..I...-...l.-.-II.II:
Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegáltapitó Bizottság.
Commission Hongroise pour la Fixation
Szakosztályütések.A X. szakosztály április hó 2-1 ülése a szak—
osztályelnök, Augeníeld Lajos m. kir. kereskedelmi főtanácsos elnöklete alatt folyt le. Jelen voltak:
Dán Leó m. kir. kormányt'őtanácsos, kemencei Acél Rezső dr., Dán Viktor, Gémes Elemér, Grünwald Albert, Leopold Sándor, Ranschburg Pál, Robítsek Géza, Strasser Gyula és újpesti Wolfner György kereskedelmi tanácsosok, továbbá 3Hirsch Andor,
Kálmán Árpád, Schwarz Emil, Szauer József, Vagács G. Mihály, Vértes H. Hugó és Wei! Mór szakértők.
.Az ülés megnyitása után a szakosztályelnök mindenekelőtt Vogács G. Mihály tszűosm-estert üd- vözölte, akit a Bizottság elnök—sége szaktértőül meghívott.
A Bizottság ezután a hatáskörébe tartozó árukra vonatkozó jelentéseket hallgatta meg.
des Valeurs de Statistigues Commerciales.
—— Se'ances de sections.
A nyersbőr termelésére és forgalmára vonat—
kozóan Lajta Pál! ker. tanácsos jelentése előadja,
hogy az 1934. év a bőr-ipar nagymérvű fejlödését tette lehetővé. A különböző ,bőrök s bőripari ter- mékek előállítására oly lehetőségek nyiltak mind a mezőgazdaság, mind az ipar részére, amilyenek más években nem állhattak rendelkezésre. Ennek eredménye aztán, hogy a különböző akészhörök-et team—elő iparok Magyarországon eddig soha nem készít-ett cikkek gyártására tértek át. ilyen kon—
junkturális viszonyok között a nyersbőrkereskede- lemnek nagyon sok alkalma volna az ipart nyers- áruval ellátni. A behozatalt azonban erősen meg- szorítja az a tény, hogy valutát alig lehet beszerezni, ami különösen a nagy, tengerentúli országokból származó nyersanyagok importját teszi lehetetlenné.
6. szám.
—— 574 — 1935
A bőripar jobb ellátásának egyik feltétele az, hogy a nyersbőr vásárlásához szükséges külföldi fizető—
eszközök megfelelő mennyiségben boesáltassanak az ipar és a nyersbőrkereskedelem rendelkezésére.
Amellett szükséges, hogy bizonyos állatfajták te—
nyésztésével a nyersanyag belföldi termel/ése fokoz—
tassék, amint ezt külföldön látjuk. Az új erdő—
gazdasági törvény egyébként a közeljövőben életbe lép és módot fog majd találni a különböző állat- fajok, nevezetesen kecske—, juh- és bárányfajtáfk alkalmas módon való tenyésztésére. Lehetségessé válik majd tehát a szőumés állatoknak erdős vidé- keken való betelepítése. Ennek sikeres lebonyolí—
tásához azonban szükséges, hogy a különböző te—
nyészállatokat szakértők válasszák ki és hogy a tenyésztendő fajták megállapításánál a különleges hazai viszonyok figyelembe vétessenek.
A nyersbőruök kivitele az év folyamán nem volt nagymérvű. Ennek oka az_ hogy a belföldi terme—
lés olyan nagy mértékben visszafejlőwdött, hogy kivitel részére anyagot nem nyujthatott, sőt a tímár- ságok fejlődése folytán megnövekedett nyersanyag—
kereslet következtében a hazai szükségletet is alig tudták kielégíteni,
Vértes H. Hugónak a kikészített bőr forgal- mára vonatkozó jelentése kiemeli, hogy a keres- kedelem lehetőségei erősen csökkentek. Az 1934.
évi 3 millió pengő értékű 3.300 g-s behozatal jóval nagyobb ugyan az előző évinél, de eltörpül a bank—
zárlat előtti utolsó esztendő 11.000 g—t és 14'5 millió pengő értéket kitevő behozatala mellett. Bőrgyár—
tásunk termelési értéke ez évben a hivatalos sta- tisztikai adatok alapján, mintegy 40 millió P—re becsülhető. Ha ebből a bőrdíszmű, valamint cipő—
gyár'tás kb. 10 millió, továbbá kétszbőrexport 74 millió pengős ért—ékét levonjuk és tekintetbe vesz- szük még a kisebb termelők részére közvetlenül a gyárak által eladott mennyiség-eket a (kereskedelem lehetőségeinek nem nagyon rózsás képe tárul elenk.
Egészen komorrá válnék ez a kép, ha olyan sta- tisztikai adatok állanának rendelkezésre, amelyek—
ből a bőrnagykereskedelem által és annak meg—
kerülésével forgalomba kerülő árumennyiség pon—
tosan kitűnnek. A szakértő becslés—e és a fizetés—
képtelenségi adatok minden esetre azt mutatják, hogy a nagykereskedelem a forgalomból jórészt mesterségesen kikapcsoltatik és lassan felőrlőd'i-k.
A kereskedelem reméli, hogy kormányunk a ki- látásba helyezett gazdasági reformok között az álta- lános termelési és értékesítési folyamatba szabá—
lyozólag fog belenyúlni.
Gémes Elemér a bőr—ipar helyzetére vonatkozó jelentésében megállapítja, hogy a termelés és el—
adás nagyjában a mult évi keretek között mozgott.
A talpbőrnél talán egy árnyalattal javult a helyzet, míg a ukiróm—t'elsőbőrnél inkább némi hanyatlás volt észlelhető. A nyersanyagellz'itas tekintetében a vi-
szonyok a mult évhez képest rosszabbodtaik. Ez a rosszabbodás két főtény—ezőre vezethető vissza: egy—
részt a manha— és borjúhúsfogyasztás továbbra is virsszafejlődött és ilyképen természetesen kevesebb belföldi termelésű nyersbőr állott rendelkezésre,.
másrészt pedig a behozatali nehézségek — clear-ing- és devizaokok folytán — nagy mértékben foko—
zódtak. Különösen sujtja ez a bőripart, amely a nyersanyag jó részét külföldről kénytelen be- szerezni.
Az export kb. 10—15%-os visszaesést mutat,
miután bőrgyára'ink különösen erősen érezték a németországi versenyt, amely az áruinak kivitelét hathatós eszközökkel támogatta. De nagyon érez- hető volt együkét szomszédos országnak kormány- intézkedésekkel erősített versenye is.
Az utóbbi években megkezdődött azoknak a finomabb bőráruknak a gyártása is, amelyeket az- előtt főkép külföldről kellett behozni. Ez a gyár- tási ágazat ez évben tovább fejlődött és gyáraink fokozódó buzgalommal és hozzáértéssel törekedtek arra, hogy nagy változatossággal és kiváló minő- ségben hozzák ezeket a finom bőrfajtákat is a piacra. Egyik gyárnnk kesztyűbőr gyártására ren—
dezkedett be.
A fizetésképtelense'gek száma, ill. az e néven keletkezett veszteségek összege az év folyamán ——
sajnos —— az előzőhöz képest nagyobbodott.
Majd kemencei Acél Rezső dr. számolt be a cipőipar helyzetéről:
A cipőiparban kézműiparosaink már a mult század végén híresek voltak kitűnő minőségű ter—
melésük révén. A magyar mechanikai eipőipar alig 30 éves multra tekinthet vissza, mégis megállja a helyét a közel 100 éves külföldi gyáripar-ral foly- tatott versenyben, amelyben erőssége a kitűnő ízlrés.
Jellegzetes vonása a hazai cipőiparnak! hogy 80%-ban még ma is a kézműipar látja el a bel—
földi szükségletet. Ennek termelése csak részben kisipari, főleg azonban tömegtermelés, amelynél a gépeknek csak igen alárendelt szerepük van, Ma—
gyarországon ezért az [ipar túlméretezett volta ab- ban áll, hogy sokkal több szakmunkás-sal rendel—
kezünk, mint amennyire a fogyasztásnak szük—
sége van.
A ci'pővbehozatal a minimumra csökkent főként azért, mert a hazai készítmények a legkényesebb igényeket is kielégítik. Ez annál inkább elismerésre méltó, mert pl. mechanikai üzemeink energiája sok olyan tevékenységben merül ki, melyre a külföldi gyárosnak nincs gondja. így nálunk a gyártási anyagok beszerzése az első probléma, mert a kel- lékek vagy egyáltalában nem készülnek belföldön.
vagy pedig nem megfelelő a minőségük és az áruk.
Amellett a bőráruk gyártása meglepően fejlődik ugyan, mégis a finom kézműipar és a kényes ex—
port nem nélkülözhet egyes külföldi márk—ás cik—
6. szám.
—-575-— 1935
keket. A detailkereskedeleem pedig a eipőkben a töm-egrendeléseinél is egyéni ízlést követel, s így minden tucat oipő más modellre készül. Gépipa—
runktól végül a kis mennyiség folytán nem várható, hogy eipőgépek és alkatrészek gyártására rendez- kedjék be, így a termelők nehezen, vagy egyáltalá—
ban nem jutnak a szükséges gépek—hez és gép- alkatrészeklhez.
Az idén sem maradt el az idény elött a mun- kásság mozgalma, mely csak részben volt bérharc, főleg azonban hatalmi kérdések kerültek előtérbe (szakszervezeti munkaközvetítés, bi'zalrmirendszer).
Már a húsvéti és pünkösdi üzlet lezajlása után az üzemek gyengén voltak foglalkoztatva és .ez a munka is a könnyű nyári áruk gyártására irányult.
A kedvezőtlen nyári időjárás folytán azonban a szükséglet kicsi volt és a kereskedők készletei nem fogytak. Természetszerü folyománya volt ennek, hogy az őszi rendelések gyengén folytak be. A téli üzlet sem érte el a megszokott méreteket.
A bőrpiac megszilárdulásának ellenére, a cipő—
áruk nem követték a bőrdrágulást.
lAz exportban nem mutatkozik a remélt haladás, mert a külföld mindinkább elzárkózik és csak kii—
lőnleges áruk talalnak piacot nagyon megfelelő minőségben és árban. Ezen a téren egy kézműipari luxusüzemünk ért el tagadhatatlan sikereket.
Végül Ranschburg Pál ismertette a gnmmiipar 1934. évi helyzetét:
A termelés 1934-ben kb. 20%-kal, a munkás—
létszám kb. Woo-kal emelkedett. Mennyiségbeli emelkedést mutat az export is, Az export emelke- désének mértéke cca. 1200-0t tesz ki. A behozatal általában csökkent, jelentékeny-en emelkedett azon- ban az ausztriai import, ami a római egyezmény következménye.
A nyersgummi ára az 1934. év folyamán több, mint 50%—lkal emelkedett. A Standard Smoked Sheet januári jegyzése, átl/u (1 volt, az év végén (SS/s d-rie [emelkedett. Az 1933. évi átlagos beszerzési ár g-kint 56'41 pengőt, 19344ben pedig g-ki-nt 89-17
pengőt, vagyis u58%-kal többet tett ki.
Hatalmas emelkedést mutat az 1934. évi nyers- kaucsukimport az előző évihez képest. Figyelembe kell azonban venni azt a körülményt, hogy a jelen—
tési évben a Magyar Ruggyantaárugyár r.-t. telepén óriási léptekkel haladt előre a gummitej feldolgo- zása, már pedig az importált gunnmitej csupán 40—60% száraz gummit tartalmaz, 'mig a fenn- maradó mennyiség: víz. Ez a víztartalom az egész évi behozatalban mintegy 2.300 g—ra becsülhető.
Bár az önellátási törekvések az egész világon fokozódtak, a magyar kaucsukipar technikai fej—
lettsége következtében a termékei külföldön is el—
ismerésre találnak. A kivitel a jelentési évben közel 100 vaggont tett ki. Téves az a sokfelé hangozta—
tott beállítás, hogy a magyar iparnak kelet felé
kell exportálnia: eleven cáfolata ennek a magyar gu'mmiexport földrajzi eloszlása. Az! exportált meny- nyiségrből több, mint 40% esik a nyugati államokra és közel 40%t az Európán kívüli országokra, me—
lyekre tudvalevőleg a legnagyobb súllyal nehezedik az Egyesült Államok, Anglia és nem utolsó sorban Japán jelentékeny exporttevékenysége.
A magyar gu'mmiipar összkivitelének nagyság—
rendjében első helyen Hollandia és Románia áll—
nak, azután Egyiptom és Palesztina következnek.
Az [előző évhez képest több mint too-%os emelke—
dést mutat a kivitel—ben a fontosabb exportterüle- tek közül Ausztnia, Portugália, Dánia és Norvégia.
Ezzel szemben jelentékenyen csökkent a Német—
országba, Olaszországba, Franciaországba, Angliába és az Egyesült Államokba irányuló kivitel.
Örvendetes fejlődést mutat a műszaki cikkek, a gummisarok és talp, a gumrmiszíj és a vegyes gummiáruk exportja. Utóbbi főleg a közvetlenül
gummitejből gyartott Laticel-
árukból áll. Bár a gummifonálgyártás új iparág gumtmifonalból és
hazánkban, a jelentési évben az export máris jelen- tékenyen meghaladta az egész hazai szükségletet.
Sajnálatos visszaesést mutat a játékárnk ex- portja, __ az általánosan ismert okok között első—
sorban a japán dumping következtében.
A gummiiparban a belföldön _— annak elle—
nére, hogy a nyertskaucsuk ára több, mint 50%-kal emelkedett —— az elmult év folyamán áremelés nem volt, sőt néhány cikk ára olcsóbbodott.
A Bizottság ezek után a nyers és kikészített bőrök_ bőripari termékek, a oserzőanyagok és ki- vonatok, a szőrme- és szűcsáruk, a nyers kaucsuk
és gummiipari termékek egységértékeinek megálla- pításával foglalkozott,
Az ülésen a Bizottság elnökségét Farkas János dr. min. osztálytanacsos, h. elnök képviselte. Az előadó vitéz Pap László dr, min. segédtitkár volt.
A XVIII. szakosztály május hó 13-án tartott ülést Biró Pal dr. m. kir. kereskedelmi főtanácsos elnöklete alatt. Jelen voltak: vitéz Berencsy Béla, Fálmdrích Vilmos, Mátyás Jenő, Schnetzer Ágos—
ton bizottsági tagok, továbbá Aczél Géza és Dénes Vilmos szakértők. A vas-ipar (helyzetéről Mátyás—
Jenő kereskedelmi tanácsos számolt be, s a kö—
vetkező jelentést adta elő:
A világgazdasági válság a magyar vaxsiparvban
1930-ban kezdte éreztetni hatását, tehát körülbelül
egy évvel később, mint a nagy nyugati államokban.
A mélypontot a magyar vasipar foglalkoztatása szempontjából az 1932. esztendő és az 1933. év első negyede képezte, miután a termelésnek az a fokozatos csökkenése, amely 1930. év elején meg- indult, 1932. év végén és 1933. év elején érte el legalacsonyabb pontját. Azóta a magyar vasipar termelése állandó emelkedést mutat, amely emel- kedés a mult év folyamán is tartott és bár nem
6, szám.
nagy mértékben, de negyedréwről—negyeden—e egyre jobban javnlt.
Szemben a mélypont esztendejével, 1932-vel, amikor a 660000 (I—át kitevő nyersvasterlinelés az
1913. évi termelésnek csak 35%—át, az 1,800.000 (yát kitevő nyersaeéll'termelés pedig az 1913. évi terme—
lésnek min—dössze 40%-át tette ki, 1983—ban már a
nyersvastermelévs a bé—kebeltinek 49%-átra, a nyers- acéltertmelés pedig 51%—ára emelkedett. Ebben az esztendőben a hazai kohók 930000 ([ nyersvasat, a hazai acélművek pedig 2,'276.000 (; nyensaeél—t állítottak elő. 1934—ben ezek a számok további nö—
vekedést nmtatimk, A HYU'I'SVHS'l'el'lllllelÉS ugyanis felemelkedett l,400.000 mié'terinázsára, vagyis a bé—
kebevli temnelés 73%—ára, a nyersaeé'ltermelés pedig 3,150.000 lmvétermázsára, vagyis a legutolsó béke—
esztendő termelésének 71%-ára, tehát csaknem el—
érte a gazdasági válság második esztendejének, az 1931. évnek a termelését, Az elmult esztendővel szemben az 1934. év nyer-smstenmelése 50%—os, a nyersacélte'rmelés pedig esaknom 40%—os elmelke- dévst mutat.
A vasipar termeli'isének ezen emelkedése rész—
ben a belföldi fogyasztás növekedésének. de ennél még sokkal inkább az export emelkedésének a kö—
vetkezménye. A belföldi fogyasztás terén csupán az építkezési szükséglet mutat sajnálatos vissza- esést, egyébként úgy a mezőgazdasági, mint a gépipari szükséglueltekben emelkedés tapasztalható.
A nagyobb arányú exporttevékenység, amit a hazai vasművek a mult év folyamán kifejtettek,
magyarázatait egyrészt abban találja. hogy a na—
gyobb termelés révén a vasművek a tuerenielxési költ- ségeik emelkedésének veszélyét igyekeztek elhá- rítani, másrészt pedig abban, hogy az egyre nehe- zebbé váló nyersainyagibeszerzés lehetőségét akar—
ták fokozottabb expo—rt segítségével biztosítani.
A külkereskedelmi forgalomban nagyobb jle—
lentősévgg—el bíró néhány vasipari gyártmány for—
galmi adatai igazolják a fenti megállapítást.
A 725. t. sz. alá tartozó vasl'élgyártmányiból 1933—ban 986 vagón került kivitelre, 12 millió pengő értékben. A mult esztendőben az export 2.275 vlagónm rúgott. amelynek értéke 2'6 millió pengőt tett ki, tehát több mint kétszeresét az előző évinek. Az export most is csaknem kizárólag Ro—
mániába irányult.
A 726. t. sz. alá tartozó hengerelt rúdvasaktból az előző évi 1300 vagónmil szemben tavaly szín—
tén több mint a kétszerese, 2.744 vagon került ex—
portra. több mint 4'5 :millió pengő értékben, Itt különösen észrevehető a hazai valsnnűvek nagyobb arányú exponttewékenysége, amennyiben az export- nak igen jelentős része, az egész mennyiségnek csaknem 40%—a távoli piacokra, főleg Oroszor—
szágba és Afrikába irányult.
— 576 ——
1935
A 729. es 730. t. sz. alá tartozó vaslemezek exportja is emelkedést mutat: az előző évi 280 vagónnal szemben több mint 400 vagónra. Ennek körülbelül fele szintén távolabbi piacokon, neve- zetesen SVÓdO'l'SZZlglbialIl, Oroszországban, Brit- lndiaban stb. nyert elhelyezést.
A vasipar nagyobb mértékű foglalkoztatása jut kifejezésre a vas- és ae—élrhulladék külkereske—
delmi forgalmában is, amennyiben a behozatalra került vas— és aeélhullad—ék mennyisége a mult esztendőben 5100 vagont tett ki az előző évi 2900 vagónn—al szemben,
A belföldi árszinvonal a mult esztendőben nem -változott, számottevő fizetésképtelense'g a szakmában nem volt. lgy a nagyobb forgalom következtében a vaskereskedelean helyzete is ked—
xezőbb volt, mint az előző évben.
A szakosztály a jelentés tudomásulvétele után áttért a vasfélgyárlmányok 1934. évi külkereske—
delmi egysr'igértvi'akeinxek megállapitására.
A szakosztály előadója dr. Meszlényi Emil mi—
nxiszteri titkár volt.
A XIX. szakosztály május hó 17—én tartott
ülést Stromfeld Ferenc elnöklete alatt. Jelen vol—
tak: Farkas Vilmos—_ Márkus Lajos, Plőkl Antal bizottsági tagok, továbbá Berkovi'ts Béla, Dénes Vilmos, Lugossy Géza és Major János szakértők.
A szakosztály a vasipar termékeinek 1934. évi küllleereskédelmi értékelésével foglalkoz—ott. Előadó:
dr. Meszlényi Emil miniszteri titkár volt.
A XX. szakosztály május hó 22—én tartott ülést Szászy Lajos m. kir. kereskedelmi főtanácsos elnöklete alatt. Jelen volta—k: Finger Lajos János, Haidekker Sándor, Hírmann Ferenc, Hubeth Ist—
ván, Huszár Lajos Kulcsár Sándor, Lakos Gábor, Mes-sík Ödön, Salgó Izsó, Sugár Samu, Theil Her—
mann, Weiss Alfonz báró és Wimr Reinhold bizottsági tagok, továbbá Baróti Jenő, Klein Mózes, Kollmann Armand, Lóránd lvstván, Lugosi
József és Rajna Sándor szakértőik. A sáirgaréz- és bronz—anmatúrraipar helyzetéről Hirmann Ferenc kereskedelmi tanácsos adta elő jelentését:
A sárgaréz— és hronz-armaturaipar üzleti hely- zetét az elmult 1934. esztendőben két egymás- nak merőben ellentmondó jelenség kiséri, ame—
lyet az állam pénzügyi politikája idézett elő, Az árak alakulásának egyik lényeges tényezője a nyersanyagár, amely a külföldi tőzsdék jegyzé- sélnek a függvénye és amely mindenkor a külföldi árak szerint igazodik,
Az elmult esztendőben az elektro-vörösréz ára állandóan esett, hasonlóképen az ólom és a hor—
ga'ny világpiaci ára is leszállt. Egyedül az ango'lón árában mutatkozott a külföldi viszonylatban elmel—
kedés.
A sárgaréz árának alakulásában leglényege- sebb tényező a vörösréz, amelynek az ára az év
6. szenn —— 577 —— 1935
folyamán a külföldi viszonylatban kb. 18%-kal esett le. Ennek ellenére a belföldi piacon a réz ára
az év folyamán kb. 20%—kal emelkedett, ami azt
jelenti, hogy a nyers rézanyaglnak a külföldi és belföldi áralakulása között közel 38%-ols eltolódás mutakozvik, vagyis a belföldi viszonylatban kb.
38%-kal kell a nyersanyagot drágábban megfizetni, mint annak külföldi paritása.
Ennek egyedüli inagyarz'tzata az a körülmény, hogy a Magyar Nemzeti Bank az importáláshoz szükséges külföldi tiz—etési eszközöket egyre nehe- zebb előírások és akadályok mellett és folytono- san kisebb mennyiségben bocsátja az importőrök rendelkezésére és az állandóan magasabb fel- árazk-at ró ki.
Amíg a nyersanyag az év folyamán lényeges áremelkedést mutat a magyar pengőnek a külföl—
dön mutatkozó visszaesése következtében, addig
a készáruk ára az elmult esztendőben kb. 15%—kual
morzsolód—ott le, amely jelenség egyrészt azt iga- zolja, hogy a pengő vásárlóereje emelkedett, más—
részt a gazdasági termelő iparvállalatok tőkéjét emészti fel. Az a körülmény ugyanis, hogy a anyensanyagárak emelkedése mellett a kész réz—
alrmatúra ára csökkent, világosan igazolja, hogy egyedül a vállalatok rezsi—tételei lehetnek azok.
amelyek ezen Csökkenő árakban megtérítést nem találnak, s amelyeknek a pótlására a vállalatok sajá't tőkéjüket kénytelenek felhasználni. Ez a jelenség bizonyítéka annak, hogy a kötött deviza- glazdátkodás, amely a külföldi viszonylatban a
pénz vásá'rlóértékét tartani nem tudja, a belföldi
viszonylatban pedig def'lációs politikát folytat, a
termelés mindnehezebbé tételét idézi elő, azon
néhány vállal-at kivételével, amely monopoliszti- kus helyzetében képes arra, .hogy ezen gazdasági politika minden kárát a fogyasztókra hárítsa át, amely eljárásával még fokozza a többi termelővarllalat le nem kiizdlhető nehézségei-t.
tiltó-bbi években teljesen eltűntek a piacról, s ma úgyszól- ván csak kisiparosok tengődnek, akilk lassanként minden tőkéjük—et felemésztették és ma tevékeny—
ségüknek egyedüli célja, hogy legalább a holnapi kenyerüket még valahogy megkeressék.
élet a
csak
Az armatúraipar gyári vállal—atai az
Az 1934. év első hónapjai jó reménnyel indultak meg. A ko-nmány építkezései és tatarozási kedvez- mény—e az építkezési iparban fokozta a vállalkozói kedvet és az ar'matúraipar is munkával kellő mér—
tékben el volt latva. Megvolt a remény, hogy a .megindult vérkeringés frissítőleg fog hatni az egész iparra, sőt május körül igen komoly szürk- séglet is mutatkozott. Ezért hinni lehetett. hogy a nagyobb forgalom a lemorzsolódott árvesztesée get legalább részben pótolni fogja. Javuláwst idé—
zett elő az év első felében az 1933. év jó búza-
tenmése is, valamint a bot—arak emelkedése, amen
lyek a falusi gazdák vásárlóerejét növelték.
Ez a megindult fellendül-és azonban csak rő- vid ideig tartott, június hónapban hirtelen vissza—
esés állott be, amelynek a külföldi politikai viszo- nyok voltak az előiuduézői. Fokozta a nehézségeket az is, hogy a kormány az építkezési adókedvez—
ményt megvonta, a tatarozási rendeletet nem újí—
totta meg, továbbá, hogy a tatarozási elszái'notlá' sok körül olyan nehézségeket támasztott, amelyek a háztulajdonosok építkezési kedvét elvették.
A szükséglet hirtelen megszűnt és az év vége felé az armatúrapiacon ismét teljes pangás állott be.
A nehézségeket az a körülmény is fokozta, hogy a bizonytalan szükséglet miatt a kereskedők raktárazik kiegészítésére nem törekedtek, hanem megrendeléseiket csak akkor tették meg, amikor éppen szükséglettük volt. Ennek következtében a gyártás egyöntetű menete van veszélyeztetve, a jelentkező megrendeléseket soronkívül kell telje- síteni s így a termelés megdrágult.
A nyersanyagok besze—rzése is napról—napra nehezebbé vált, ami a nyersanyagok belföldi ár—
t-melkedését idézte elő.
Ezen bajoknak némi ellenértékeként mutatko- zik taz a körülmény, hogy távoli keleti országok felé új exportleheltősé—gek nyíltak a magyar ipar számára. A kormány messzemenő devizakedvez- ményetktke'l egyengeti ennek az útját és a külföldi országokban a német politikai viszonyok követ- keztében szivesen fogadták a magyar ipar jelent—
kezését. A magyar ipar á-rui, az alá-értékelt magyar pengőn és a kormány által biztosított felár'alkon keresztül számítva, versenyképesekké váltak és egyre fokozódó tömegben helyezhetők el a keleti piacon. Megvan a reménye annak, hogy sikerülni fog ezeket a piacokat nemcsak meghódítani, ha- nem meg is tartani. A jelentés tudomásul vétele után a fémipar termékeinek 1934. évi egység- értxékeinek megállapí—tására került a sor.
A szakosztály előadója Meszlényi Emil dr.
miniszteri titkár volt.
