Kőszeg népességének fejlődése és összetétele

Re'sume'. La ville de Kőszeg célébrera cette ne'e le áe eentenaire du jour ou Ia formidable mée du sultan Soliman, arrétée dans sa marche r Vienne par les troupes concentrées a Kőszeg Jurisich, fut, res avoir en vain assie'ge' pendant 25 jours Ia ville, us le commandement de Nicolas

ligée de lever Ie siege et de battre en retraite.

Jadis une des cite's importantes de la province, uis devancée ces derniers temps par d'autres lles devenues des centres ferroviaires et d'adminis—

ation, Kőszeg, dont la population s'éleva de 1720 1910 de 3.164 ámes a 8.423, u été urrétée dans son ,veloppement par les pertes dues a la guerre, la

; ation e'conomigue défavorable et llanneacion, a triche, des territoires voisins, et le recensement 1930 n'y trouva gue 8.537 habitants. La popula- s,y accroit surtout par immigration; les habi- s gui ne sont pas nés a Kőszeg représentaient 1920 la majorite' absolue de la population 11%) contre seulement 36'6% en 1880. La plupart

immigrés sont de comitats voisins (Vas et So—

,n); les autres, de diffe'rentes régions de la Hongrie e lyétranger. Les habitants nés en Hongrie sentent 95'2% et les ressortissants hon- Lís 98'7%, une partie des étrangers s'étant naturaliser Hongrois. La plupart des étrangers (Autríchiens e! Tche'co-Slovagues.

Dans la population civile, la proportion de ment feminin a toujours été e'leve'e. En 1920, a et des pertes de guerre, Kőszeg comptait 1.215 les pour 1.000 hommes; cette proportion tomba 7930 a 1.110. La proportion des célibataires a 8111th diminué (baissant depuis 1900 de (! 59'5 ehez les hommes et de 576 ;; 53'3%

esfemmes). Celle des personnes marie'es s'est _de 29'7 d 37'0% ehez les hommes et de 285 8% ehez les femmes. La répartition par áge [population a bien change au cours des 60 , x_années. Pendant les deux derniéres déca—

IXe siecle, la population de moins de 15 enta Sensiblement, tandís gue celle de 15 [dimínuait fort, Depuís 1900, le nombre s enfants de moins de 15 ans ayant baissé

es habitants de 15 a 40 ans augmenté, la gea completement. Actuellement, les ré ntentseulement 26'9% de la popu—

e TERÚLET És NÉPESSÉG

Kőszeg népességének fejlődése és összetétele.

Le développement et la composition de la population de Kőszeg.

lation et les derniers 41'6% (contre respectivement 3.5'0 et 34'5% en 1890), et le nombre de la popu- lation de plus de 40 ans est notabíement supe'rr'eur [! celui de 1900.

La plupart de la population de Kőszeg, jadis catholigue, se firent protestants au XVIe siecle.

L'e'le'ment catholigue y gagna de nouveau du terrain () Ia fin du XVIIe siecle, et le nombre des luthe'riens, gut représentait encore 32% de la population en 1777, est maintenant de 1.417 (seulement 16*6%) et ne dépasse pas celui d'il y a un siecle et demi. Le nombre des catholigues sie'leva de 2.821 a 6.842; leur pourcentage, de 679 a 80'1. Le nombre des israe'lí- tes, gui n*a cessé de s,accroitre avant 1910, a depuis diminué de moitié; aujourd'hui, iI représente 1'5%

de la population.

Déle'ment de Iangue maternelle hongroise', con- sidérable au XVIIe siecle, et gui ne foz-mait gu'un cinguiéme de la population en 1880 contre 74'8%

dyAllemands, augmenta fort depuis 1880 (surtout par des immigrés de régions hongroises), et il représente maintenant 79'2%. Le pourcentage des Allemands est tombe' a 198; celui des Croates (2'7% en 1880) est insignifiant.

Depuís longtemps, Kőszeg est une des villes hongroises comptant le moins dyillettrés. Ceux—ci y représentaient en 1869 15'1%; aujourd,hui, Ia proportion n'en est gue de 2'8% (2'5% pour les hommes, 2'9% pour les femmes). Méme parmi Ies vieillards, il y a peu d'illettrés () Kőszeg.

Au point de vue de la profession, la répartition de la population n'y change pas essentiellement depuis 1900. Bien gue d'un caractére urbain, Kőszeg a un nombre assez considérable (18-19%) d'habitants vivant de la culture de la terre et de la vigne. La population industrielle y représente un tiers (32'3%) des habitants; la population commerciale, 4'9%. A la suite du développement des écoles renomme'es et de la creation d'institutions publígues, le nombre des Izabitants appartenant a la cale'goríe ,,serviees publics et professións líbe'rales" a fort augmenté, el il représente maintenant 11'8% contre 7'5% en 1900. Celui des domestigues a baisse' rapidement, tombant de 433 en 1900 a 290 en 1920.

*

2. szám.

A Magyar Statisztikai Szemle az elmult években több magyar város lakosságának fejlődéséről és összetételéről közölt tanul- mányokatf) amelyek vidéki empóriumaink demográfiai viszonyainak szélesebb körök- ben való megismerését segítették elő. Kisebb vidéki városaink népesedési viszonyai eddig ily feldolgozásban nem részesültek, bár bi—

zonyos, hogy a rájuk vonatkozó statisztikai anyag feldolgozása mély bepillantást en- gedne e városok életébe. Amidőn ez alka- lommal a Dunántúl egy kis városáról, Kő—

szegről, kívánok ily tanulmányt közzétennif) ezt nemcsak a város magas kulturális foka indokolhatja, de egyúttal alkalmat ad rá az a körülmény is, hogy Kőszeg városa a folyó évben ünnepli annak a világraszóló hőstett- nek négyszázadik évfordulóját, mely J urísich Miklós nevéhez fűződik, aki 1532 augusztus havában maroknyi fegyveres haderejével (28 huszár, 18 német lovas és 700 menekült fegyvertelen paraszt, kikhez a város hős- lelkű lakossága csatlakozott) 25 napig tar- tóztatta fel Szolimánnak Bécs városát és a keresztény kultúrát fenyegető százezres had— seregét, amely végül is eredménytelenül volt kénytelen a rommá lövöldözött város alól elvonulni. És ha négyszáz évvel ezelőtt egész Európa dicsőítette ezt a csodálatos haditényt, kívánatos volna, hogy ma legalább a ma- gyar nemzet és kormánya fokozottan t'or- dítsa figyelmét erre a kis városra, melyet a trianoni diktátum hátsó vidékénekelszakí- tása folytán válságos helyzetbe sodort.

1. A népesség fejiőde'Se a 18. század

elejétől napjainkig,

Pozitív számláláson alapuló adataink Kőszeg város lakosságának számáról a 18.

század harmadik negyedénél régibb időből nincsenek. Vannak ugyan feljegyzések, me- lyek alapján Kőszeg lakosságának számát megállapítani megkísérelhetjiik, de ily becs—

1) Kovács Alajos tollából Nyíregyháza (M. St.

Sz. Il. évf. 1924, 353—363. lap), Debrecen (V. évf.

1927, 375—393. lap), Pécs (VI. évf. 1928, 349—374.

lap) és Miskolc (VIII. évf. 1930, 353—378. lap), 'l'hirring Gusztáv tollából Sopron (IX. évf. 1931, 407—453. lap) népességi monográfiája jelent meg.

2) E helyen hálás köszönetet kell mondanom a M. k. Központi Statisztikai Hivatal elnökének, KO- va'cs Alajos dr. h. államtitkár úrnak, aki tanulmá- nyom részére nemcsak a megelőző népszámlálások- nak nyomtatásban meg nem jelent s így eddig még sehol fel nem használt anyagát volt szíves rendel- kezésemre bocsátani, de egyúttal lehetővé tette, hogy az 1930. évi népszámlálás feldolgozásából eddig el- készült táblázatoknak Kőszegre vonatkozó legújabb

-——82—-

nak; így feljegyezte a történet, hogy midőn

,,1932__

tések természetesen ingatag alapon nyugosz Albert osztrák herceg 1289—ben Kőszeg vá- rát ostromolta, a kemény ellenállásra eltö—

kélt Németújvári Iván végre is kénytelen volt ,,Kőszeg kapuit megnyitni előtte és az őrség 800 nővel és gyermekkel szabadon ment ki a városból".3) Ha a nők és gyer—

mekek száma együtt 800 volt, az összlakos- ságot alig becsülhetjük többre l200——1300, főnél, feltéve, hogy a városból elvonuló pol- 3 gári lakosság között nem voltak nagyobb?

számmal a városba menekült vidéki elemek i is. Egy másik feljegyzés az 1532. évi ostrom __

idejéből maradt fenn s ez az akkori lakosság számát 5.1(l0-ra teszif) de e szám a városba *, menekült vidékiek figyelembevételével is túl- ' magasnak látszik s alig fogadható el. A 18. 7 század elején végrehajtott összeírás 5) SZB-í rint (1720-ban) Kőszeg belvárosában 70 ; egész telkes ház és 100 szerény, szalma—

tetejű házikó, a külvárosban és a szőlők felé "

pedig 200 fából épült szegényes kunyhó

(jobbára szegény kézművesek, szőlőkapások

és vincellérek lakása) volt, az összes épüle—

tek szá-ma tehát 370 volt s ezekben mind- össze 3.164 lélek élt. A lakosság ezután gyor—

san szaporodott; 1777—ben (a nemesség nél—

kül) 4.158 egyént, sőt 1782-ben 5.050 lelket írtak összef) utóbbi szám azonban — (%p—, pen úgy, ahogy azt Sopron megfelelő ada- , tai is mutatják —— túlmagasnak látszik, szemben az Öt évvel reá II. József által el—

rendelt első általános népszámlálásnak fel- tétlenül megbízható eredményeivelf) me-

3) ll'ettner Mór: A Giissingiek (Századok, 29.

évf. 1895, 61. lap). '

4) Treskovits Farkas, Kőszeg város akkori jegy- ——

zője, a város levéltárában őrzött kézirat-ában 'a város ; fegyverfogható férfiainak számát (a menekült vidév kiekkel együtt) 1.000-re, a nőkét 1.800—1'a s a gyer- mekekét 2.300—ra teszi. (L. Martin Rosnalc: Die Be—í lagerung der königl. Freystadt Güns im Jahre 1532. ; Wien 1789, a 24. lapon és Taucher Gusztáv: Kőszeg ostroma 1532-ben, a Kőszegi Széchenyi istván m.

kir. állami polgári fiúiskola 1930/31. évi Értesíltőjév

ben, a 7. lapon.) ,

5) Acsády Ignác: Magyarország népessége a(

pragmatica sanctio korában. Budapest 1896. (Ma—;

gyar Statisztikai Közlemények. Új folyam. XII. kö * tet, a 38., 197., 258. és 434. lapokon.)

6) Thírring Gusztáv.- Városaink népesedési vi szonyai 1777-ben. (Földrajzi Közlemények. XXVI kötet. 1898. 199—230. lap) és: Városaink lakosságá nak kereseti viszonyai a 18. század második felé ben. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. VIII.; évf

1901. 129—163. lap.)

7) Gustave Thírring: Les recensements del population en Hongrie sous Joseph II (1784—1787) (Journal de la Société Hongroise de Statistigue. iX année, No 2—3, p. 201—247.) A Kőszegre vonat

' szám, _83 — 1932

a város lakosságának számát (a negyed-

áz főre rúgó nemességgel együtt) 4.966-

(a házak számát 5233-ban) állapították

19. század első felében nagy számmal őszegen tizenhat izben _— hajtották re — a Helytai tó Tanács rendeletéből ——

, nemtelen népesség" összeírását (Con- 'tio ignobilium), 8) mely azonban a ne- ég kihagyása következtében a tényleges sségnél mindig kisebb számot eredmé- ett. Mivel a II. József-féle népszámlálás- tudjuk, hogy a Kőszegen élő nemesség száma 350 körül volt (172 férfi; a ne- 'ég női tagjai nem mutattattak ki kü- zámok a lakosság számának fokozatos.

odt gyarapodásáról tesznek tanuságot.

Kőszeg népszámát 1804-ben kereken r-re, 1823—ban 5.500-ra, 1830-ban Ha és 1846-ban 6.400-ra tehetjük (az írások által nyert konkrét adatokat az . tábla mutatja ki). E lassú fejlődési statisztikai igazolását nyujtja az k kormánynak 1850-ben elrendelt, az ességre kiterjedő általános népszám—

mely Kőszegen 6.823 lelket talált. A ázad alatt bekövetkezett kétezer főnyi pod—ás mellett azonban meglepő a há- Zámának (1804-ben 644, 1850-ben 667)

e'm teljes stagnálása, amit csak akként rázhatunk, hogy a régebbi kicsi há- lyébe nagyobb befogadóképességű keletkeztek, amely feltevést az évi összeírásban kimutatott nagy- kunyhók és viskók teljes eltűnése erősít.

abszolutizmus kora, mely Sopron né- ' a helytartósági székhely odahelye- ytán erősen növelte, Kőszegre nem [ Semmiféle kedvező hatást; a la- z egész idő alatt alig gyarapodott

;! 6.915 lélek) s csak az alkotmány tása óta indult meg a fejlődés na-

'rtékben. A nyolcvanas évek stag-

zak számának emelkedésével is t—1910-ben (amely évben a lélek-

—at ért el) sajnálatos nyugvó- , tt. A rákövetkező évtized mind- yi szaporulatával _— nyilván a magas halandóság és a ked- asági helyzet eredménye —

Népesedésünk kútforrásai lső felében. Budapest 1903 Magy Értekezések a társadalmi tudo II kötet 10. szám.) A részletes

ezen összegnek hozzáadásával nyert '

1920—ig csak 8.492—re emelte a lakosság szá—

mát; a legutóbbi évtized pedig a város szom- szédos vidékének elcsatolása és az ötszáz lelket meghaladó katonaság létszámának minimumra történt csökkentése következté—

ben még ennyi szaporulatot sem tudott fel—

mutatni, bár ezen évtized folyamán erös építkezés folyt, mely azonban főleg apró családi házak létesítésében merült ki. Itt is ismétlődött a Sopronban észlelt eset, hogy t. i. 1920—tól 1930-ig a házak szaporulata nagyobb volt, mint a lélekszámé. Az utolsó népszámlálás szerint Kőszegen 1.034 házban 8.537 lélek él.

A közöltek alapján Kőszeg népességének fejlődését az 1. sz. táblában világítjuk meg.

1. Kőszeg házainak és népességének száma 172046! 1930-íg.

Nombre des maisons et des habitants á Kőszeg, de 1720 a 1930.

,'_ Házak Lakosság ; Házak Lakosság hV Maísans Habítants Ev Maisons Habítanls

Année __ Aamée '—,————

7 _ száma — nombre szama f_nombre

*? ll _

1720 fl 370 3.164 1850 667 6.823

1777 4.158 1857 . 6.858

1782 ; . 5.050 1869 873 6.915

1787 ll 583 4.966 1880 879 7.301 1804 ')l 644 4.790 1890 2) 890 7.253 1814 1)ílinőfi 4.640 1900 2) 899 7.930 1821 !)li 638 4.986 1910 2) 985 8.423 1823 ')lx 638 5.163 1917 3 ) . 7.659 1830 ')§1639 5.460 1920 2) 958 8.492 1840 ') 641 5.645 1930 2) 1.034 8.537 1846 1) 658 l 6.060

) A nemesség és papság száma nélkül. — Sans le clemé et la noblesse. —— -) A katonasággal együtt;. ——

Y compris les mihtaires. —— 3) A hadba vonult népes- ség nélkül. — Sans les hommes mobilise's.

A_ fejlődésről a fentebbiekben nyujtott képet némileg megzavarja az a körülmény, hogy népí számlálási adataink 1880—ig csak a polgári népes- ségre vonatkoznak, 1890 óta pedig a katonaság is bennfoglaltatik a kitüntetett számokban. A katona—

ság mindenütt, ahol nagyobb számban található, a népességben oly idegen elem, mely a város rendes lakosságához nem számítható, mivel túlnyomó része a város határán kívül született s pusztán a katonai

közigazgatás rendszere vagy a katonai csapattestek ide-oda helyezése folytán került oda; így a Kősze- gen állomásozó katonaság, mely (1920-ban) a város 58-7%-nyi magyar kvótájával szemben 81'7%-ig magyar anyanyelvű, túlnyomórészben Vas vár—

megye területe'ről vagy még távolabbi vidékről szár- mazik s így a város rendes lakosságához nem szá- mítható. De zavarjan népesség kialakulásának ke'- p—ét a katonaság létszámában észlelhető gyakori hul- lámzás is, mely a legtöbb esetben a város életétől független, külső okokból ered. Kőszegen is erős ez

6*

2. szám. ^_84__ 1932

a hullámzás; a katonaság létszáma volt 1890—ben

177, 1900-ban 508, 1910-ben 549, 1920-ban 401, 1930- ban azonban már csak legfeljebb 200—ra tehető. Vi—

lágos, hogy egy 7—8.000 főnyi város népességének fejlődési képét ily hullámzások erősen torzítják, miért is helyesebben járunk el, ha ebbeli vizsgála- tainkat csak a polgári népességre alapítjuk. Ez eset- ben Kőszeg népességének szaporulatáról a követ—

kező képet nyerjük:

Szaporulat az előző nép- Polgári népesség számláláshoz képest

1869 6.915 ——

1880 7.301 886

1890 7.076 —— 225

1900 7.422 346

1910 7.874 452

1920 8.091 217'

1930 8.340 249

Ez a számsor a város fejlődéséről kedvezőbb képet nyujt, mint az 1. sz. tábla adatai s különösen a világháború óta letelt idő népesedését biztatóbb színezetben mutatja be, ami a város jövőjéért aggó—

dókat is némileg megnyugtathatja, mert habár csak lassú fejlődésről tanuskodik, mégis elűzi a város

teljes stagnációjának rémképét.

2. A népgyarapodás tényezői és a lakosság eredete.

Hogyha Kőszeg népgyarapodásának té- nyezőit kutatjuk, úgy csak az utolsó har- minc év adatainak vizsgálatára vagyunk utalva, mivel tovább visszamenőleg nem bírjuk a természetes népmozgalom adatait és így a vándormozgalom becslésére sincs módunk. Kőszeg városának népmozgalma

1901-től kezdve ekként alakult:

% % § Ezer lakosra jutott

% % § 'S É t.", 0') (§ _—

-. d 3 ;; Kg ;. ,a m N NS.

ÉÉ—É §§ %% e m § "§ $ §

EE (7; § m ; w %? § § B az 1901—10 1.988 1.711 277 251 21'6 3'5 1911—20 1.621 1.642 — 21 193 195 ——0'2 1921—30 1.819 1.368 451 214 16'1 5 3

Össz—ill. átlag45.428 4.721 707 218 19-0 28

Ha mármost a népességnek természetes szaporulat okozta növekedését szembeállít—

juk a népszámlálások által nyert abszolút népSZámokból felismerhető összes lélekgya—

rapodással, úgy a következő eredményre jutunk:

Az összes népességben volt: A polgári népess. volt:

E b b 6 1 E b b 6 1

m x.. a) $ *" A " ;.

§ m § m § m$ § m § m § 5

1901—1910 493 277 216 452 277 175

1911—1920 69 — 21 90 217 —— 21 238 1921—1930 47 451 — 404 249 451 —— 202

Szükségesnek tartottuk ezen adatokat az őssznépességen kívül tisztán a polgári né—

pességre vonatkozólag is közölni, mivel a katonaság számának ingadozása a népmoz- galom képét érezhetően befolyásolja és ez okból a polgári népesség mozgalma szaba- _ tosabban juttatja kifejezésre a valóságos fej— f—

lődés tendenciájátg)

A fentebb közölt adatokból mármost ki— '

derül, hogy a katonaság beszámításával a 7

város lakosságának Összes szaporulata az. * utolsó harminc év alatt 609 főre rúgott, mi—

vel pedig a természetes szaporulat ezen idő alatt 707 volt, végeredményben 98 főnyi el—

vándorlással állunk szemben. Az évtizedek , szerinti megoszlás pedig századunk első év- , tizedében 216 főnyi bevándorlást mutat, a következő évtizedben már csak 90 főnyi ez ;

a bevándorlás, 1921-től 1930-ig pedig a je— '

lentékeny természetes szaporulatot a 404 főnyi elvándorlás majdnem teljesen abszor- , beálta. Ezek az adatok elég kedvezőtlen ké- , pet festenek Kőszeg népesedésének irányza—

táról. De ennek szinte egyedüli oka a katona— ' ság zavaró befolyása. Mihelyt ezt kihagy— — juk, sokkal biztatóbbá válik a kép. Az első évtizedben mérsékelt természetes szaporulat % mellett számottevő bevándorlást észlelhe- tünk. A világháború évtizedének természe—.

tes népmozgalma —— az országszerte észlelt.

okokból kifolyólag —— passzív, de fokozott bevándorlás —— nyilván az elcsatolt vidékek——

ről is —— jön a város segítségére és csökkenti a halál pusztításait. Az utolsó évtizedben a születések száma ismét fellendül, a halálo- zási arány is igen kedvező s így a termé szetes szaporulat aránylag igen magas. De;

ennek majdnem a felét elviszi a gazdaság leromlásból eredő kényszerű elvándorlás. A harminc év népmozgalmán—ak zárlata mégi tűrhetően kedvező, mert a polgári népessé 918 lélekkel szaporodott s ebből 707 léle jut a születések többletére s 211 a bevándor lások eredménye. Tagadhatatlan, szerény vándormozgalom mérlege és még ha a utolsó kedvezőtlen évtizedet figyelmen kívü is hagyjuk, akkor sem állapíthatunk me valami nagyobb arányú vonzóerőt, melye Kőszeg városa századunk elején a vidékr gyakorolt volna.

9) Számításunk annyiban nem egészen szabato amennyiben a természetes népmozgalomból nem bi juk kihasítani a katonaságtól eredő eseteket; miv azonban a születési esetek között katonák nem sz repelhetnek és a kőszegi katonaság csekély létszám folytán a halottak között is csak kevés katonai es, fordulhat elő, a hiba inkább csak elméleti jelent ségű, a konkrét számadatokat ellenben majdne

2. szám.

Tévednénk azonban, ha azt hinnők, hogy a Kö- zeg felé való szivárgás mindig ily alacsony volt, int aminőnek az utolsó évtizedek adatai mutatják.

őször is tisztába kell jönnünk azzal, hogy azok számadatok, melyeket a természetes mozgalom dményeinek a népszámlálás adataival való össze- sonlításából a vándormozgalomra vonatkozólag értünk, nem adják a bevándorlottak teljes lét- ámát, hanem csak azt a különbözetet, amely a tféle adat között fennáll. A Kőszegen élt idegen ületésű (tehát bevándorolt) egyének jó része a vetkező n—épszámlálásig ismét elvándorolhatott gy meghalt s csak az ezek helyének idegenből be- ndorlottak által történt pótlása után mutatkozó zeg jut kifejezésre az Összehasonlításból nyert :. okban. A bevándorlás kvótája tehát sokkal ma—

';abb, mint aminőnek a fenti adatok láttatják. A

ándorolt elemek hányadánál ennélfogva sok-

! szabatosabb képet nyujtanak a népszámlálások- azon adatai, melyek a lakosságnak szülőhely inti megoszlását tüntetik fel. A túloldali 2. sz.

ázat közli ezeket, az adatokat. Ezekből meg—

itható, hogy Kőszeg lakossága, mely ötven ] ezelőtt még 63'4% erejéig helybeli születésű fokozatosan több és több idegen születésű át bevándorolt) elemet vett fel, úgyhogy ma 0) már nagyobbik fele idegen születésű s csak 7 született a városban. Az idegen elemeknek odása, arányszámuknak folytonos emelkedése elenség, mely majdnem valamennyi várossal

; mégis Kőszegen oly alakban lép fel ez a ég, mely merőben elüt a legtöbb városban viszonyoktól. Az alább 15 városra vonatko—

közölt adatokból ugyanis kitűnik, hogy bár a teli születésű lakosságnak az összlakossághoz nyitott aránya jóformán mindenütt erősen enőben van, s csak az egyetlen Szombathelyen edett —— ahol ez a jelenség nyilván a hozzá—

szomszéd falvak befolyására vezethető vissza,

nek lakossága természetszerűleg túlnyomóan i születésű, —— mégis a helybeli születésűek

A helybeli születésű lakosság abszolút száma százalékos aránya 1880 1920 1880 1920

4.623 4.070 63-4 47-9 4.228 14.042 32-0 405 '. . . 13.213 18.515 569 525 , . . . 10.204 22.144 48—6 443 , . . 7.708 7.399 613 47-5 9.291 9.901 634 514 11.410 15.611 620 520 3.071 5.201 47'8 39-3 1)5.932 9.202 I)31-0 31-1 . 13.274 18.602 46-2 391 . 15.838 22.776 61'3 58-3 . . 7.581 !) 8.870 578 9397 . 38.903 45.312 86"? 75-7 . 59.119 80.617 802 67-7 . 33.656 52.103 658 51'6

*) 1910-ben.

—85—

abszolút száma, az egyetlen Veszprém várost ki—

véve, mindenütt emelkedett. Kőszeg városa ebben—

a tekintetben Veszprémhez hasonló viszonyokat mutat, de a helybeli születésű lakosság csökkenése még jóval nagyobb, mint Veszprémben. Ezt a tényt állapítják meg a 15 város adatai, melyekbe a dunán- túli városokon kívül néhány alföldi várost is bele- foglaltunk.

Ha ezek után azt vizsgáljuk, hogy Kő- szeg lakossága honnan ered, úgy a 2. sz. táb- lázat adataiból —— mint már emlitők ——

azt látjuk, hogy ma már nagyobbik fele ide—

gen születésű, tehát bevándorolt elem. Az ide—

gen születésűek száma 1880—ban csak 2.678 volt, vagyis 36'6%, és ez a rákövetkező év- tized folyamán sem változott. A mult sZá- zad utolsó évtizedében azután hirtelenül megduzzadt a számuk, az 1900. évi népf számlálás már 3.782 Kőszegen kívül szüle—

tett, tehát beköltözött, kőszegi lakost muta—

tott ki, arányszámuk tehát már elérte a 47'7 százalékot. De a nagy emelkedés részben csak látszólagos, mert az 1900. évi számok—

ban először szerepelnek a katonák, kiknek nagy része nem kőszegi születésű. Mivel ezeknek száma 508 volt, feltehetjük, hogy az idegen születésű polgári lakosság számá- nak tíz évi szaporulata 6—700 körül lehe- tett, tehát még mindig elég nagy. A későbbi népszámlálások alkalmával a katonaság za—

varó hatása —— mivel az most már állan- dóan a népesség alkotórészeként vétetik figyelembe —, már nem jelentkezik. De az idegen születésűek száma — bár kisebb mértékben — folyton emelkedik s 1920—ban

4.422 lélekkel (4.070 helybeli születésűvel szemben) már az abszolút többséget (52'1%)

éri el. Az 1930. évi népszámlálásnak a szülő- helyre vonatkozó megállapításai még nem állván rendelkezésre, nem ismerjük a lakos- ság mai összetételét; de tudva azt, hogy a világháború és a trianoni diktátum meny—

nyire dúlta fel népességünk rendes fejlődé—

sét, itt is nagy változásokra lehetünk el—

készülve; a katonaság legnagyobb részének kivonása mindenesetre apasztotta az idegen születésű népesség számát, viszont valószínű, hogy a megszállt területekről bevándorolt vagy onnan kiüldözött elemek bizonyos fokig növelték Kőszeg lakosságát. Hogy az utolsó harminc év születési többlete dacára, mely _ mint láttuk —— a kőszegi születésű lakosság számát állandóan növelte, ennek létszáma —— a népszámlálások eredményei szerint —— mégis állandóan — és érezhetően

—— csökkent, ez oly jelenség, melyre a sta- . tisztika kőnkrét adatai nem adnak közvetlen

2. szám.

magyarázatot. Azt kell feltennünk; hogy egyik népszámlálástól a másikig nagy szám—

mal vándoroltak el Kőszeg bennszülött fiai és leányai, akiket az ország más részeiben

—— őleg Budapesten és a vidéki városok- ban —— kellene megtalálnunk. Hivatalos sta—

tisztikánk ennek kiderítésére, sajnos, nem nyujt módot. Rávilágít azonban erre a la—

kosság nemi megoszlása. Az a körülmény, hogy alhelybeli születésűek között sokkal

több a nő, mint a férfi, a férfiak elvándor- lására utal; volt ugyanis a helybeli szüle- tésűek között

1910—ben . 1920-ban .

2.071 férfi, 1.947 ,,

2.161 nö 2.123 ,,

De viszont a kőszegi születésű nök szálná—

nlak —— bár kisebb —— csökkenése női elván—

dorlás fennforgására is enged következtetni.

A helybeli születésű lakosság csökkenésével szemben az idegen születésűek száma —— mint a 2.

sz. táblázat igazolja, —— erős emelkedést mutat, még pedig —— a külföldiek kivételével —— a szülőhely min—

den kategóriájában. A népszámlálási felvételek rend- kívül gazdag részletezéséből csak néhány főkategó—

riára terjeszkedünk ki. Magyarországnak majdnem minden vidéke résztvett Kőszeg népességének fel—

építésében, legnagyobb

Vas vármegye, mely egymagában annyi emberrel gyarapította városunk lakosságát, mint az egész ország egyéb részei. Félszázaddal ezelőtt 1.149 vas- vármegyei születésű egyén élt Kőszegen; ez a szám 1900 óta (amidőn először lép fel a katonaság) erő—

sen emelkedett s 1920—ban már 1.935-re rúgott.

Magyarország egyéb részeinek Kőszeg felé vonzó- mértékben természetesen

2. A lakosság szülőhelye a szülőhelyek főcsoportositása szerint 1880-tól l920-ig.

Population par principales'catégories de lieux de naissance, de 1880 (5 1920.

_se—

' 1932

dása még nagyobb arányban fokozódott, mert 40?

év alatt 976-ról 2.039-re szökött fel az ott született,,

de Kőszegen összeírt (tehát bevándorolt) egyének száma. Ebben a kontingensben a város határávaf közvetlenül szomszédos Sopron vármegye szerepel.- a legnagyobb kvótával. Nagyon természetes, hogy ; a szomszédos Ausztria is tekintélyes _— bár 1900 óta fokozatosan Csökkenő —— kontingenssel szerepelí Kőszeg népességében, sőt egyéb külföldi államok—

ban született egyénekkel is találkozunk itt, különö—

sen a világháború lezajlása óta (1920-ban 88 fő).. ; A rendelkezésre álló legújabb (1920. évi) adatok szerint Kőszeg lakosságának valamivel kevesehbí mint a fele része (47'9%) helybeli születésű; közelt egyenlő számban vannak képviselve a vasmegyei'

l22'8%) és az egyéb magyarországi (24'0%) szüle- f lésü egyének, míg a tulajdonképeni külföldről szár—

mazó lakók a népességnek alig egy huszadrészót — (4'8%) teszik.

Kőszeg lakossága honosság tekintetébení meglehetősen egyöntetű; természetes, hogy a _ lakosságnak túlnyomó nagy része ————— cse—;

kély ingadozásokkal 95—97 százaléka ———

magyar honos. Ez az arány mindig valami—, vel nagyobb, mint a magyarországi születésű , egyének arányszáma, mivel a külföldiek egy"

része itt idővel megszerzi a magyar állam—

polgárságot s így kiválik 13 külföldi honosok kontingenséből. A külföldi honosok számat mely 1900-ig emelkedő tendenciát mutatott, azóta folyton csökken s különösen a világ——

háború s az új politikai helyzet óta, mely

sok idegent eltávozásra késztetett, állandóan:

és rohamosan apad. 1930-ban 8.426 magyar honos mellett mindössze csak 111 külföl

_ _ Abszolút számokbanl) —— Nombr. absolus A lakosság (Vo—aiban —En 0/0 de la popula

Szülöhely — Lteu de nmssance [ ,,,,, ,

_ 1880 § 1890 § 1900 § 1910 § 1920 1800, I 1890 § 1900 * 1910 § 1920

*" * " 1 1 " * a '

Helybeli —— Kőszeg. . . . . . .? 4.623 4.468 4.148 4.232§ 4.070 03-4 63'1§ 523 502

Vasvármegyei — Comitat Vas . .) 1.149 1.123 1.517 1.8591 1.935 157 M'!) 19'1 221

Egyéb magyarországi —— Ailleurs ; §

e'n Hongrie . . . . . . . . 976 1.115 1.732 1.88212039 134 158 21' 22'3

Horvát-Szláv. — Croatia—Slaeonie . §; 37 51 40 411 41 0-5 0-7 0-5 0-5

Össz.Magy.birod.—Hongmemierelá 6.785 6.757§ 7.437 s.014§ 8.085H 930 95-5§ 93-8 951 9

l

Ausztriai — Autriche . . . 477 299 § 491 2)377!3)3195 65 4-2 § 62 4-5

Egyéb külföldi —— Autre étrangcrll 32 1411 32§ ss§ 0-4! 0-2, 1 § 0-4 Összes külföldi —- Total des étmmg. §§ 509 313§ 491 409! 407 6-9 441 6-2 4—9

§ _ _

ISmeretlen születésű — Inconn. .§§ 7 SE 2 —— . — 0'1 O'll 0'0 —-

Összesen _ Total. . .§§ 7.301 7.076§ 7.930 s.423§ 8.492§§100—0§100;0§100-0 1000 100

1) 1890—ig polgári, 1900-tól kezdve összes (polgári és katonai)

civile; á partir de 1900, population totale (civile et militaire). — ?) Ebből 6 boszniai. —— Dont 6 de Bos .