Székesfehérvár s Fejérmegye népességének fejlődése és összetétele

NÉPESSÉG, KÖZEGÉSZSÉG

Székesfehérvár s Fejérmegye népességének fejlődése és összetétele.

L'évolution et la composition de la population de Székesfehérvár et du comitat Fejér.

Résumé. Székesfehérvár est une ville de la Trunsdanubie, située a une heure de chemin de fer environ de Budapest. C'est un lieu habité depuis liantilluiié; les Romains ;] avaient báli une ville appelée Alba Regia. A re'pogue de la conouéte du pays, a partir de 900 environ, la tribu du prince Árpád yavait son guartier général; aprés 1000, c'est une place lotte et une ville, fondée par le premier

roi de Hongrie; pendant des sie'cles, des couronne—

ments et des enlerrements de roi, des réunions de

Parlement et des liis de justice se tiennent entre srs murs; :) parlir du XVIlle siecle, un évégue y a son siege. Du XIe au XVe sie'cle, Székesfehérvár étaít une des villes les plus peuple'es du pays;

I'occupation turgue, (lui durait un siecle et demi, I'a cruellement éprouvé dans les XVIe et XVIIe siécles; sa population est tombe'e alors a auelgues milliers d'ámes (Tableau l); tout en se repeuplant vite, il n'a plus reconouis son ancienne importance.

(fest surtout le développement rapide de la grande ville toute proc—he, Budapest, (lui était la cause du ralentissement de son essor démographiflue.

Auiourd'hui, clest une agglomération de 40.000 liabitants, oecupant la 156 place dans le pays au point de vue du ('Iii/fre de la population: mais c'est toujours la ccrpitale du comitat Fejér et un point im- portant des réseaux íerroviaire et rouiier. Sa popu—

lation s'accroissait d'une maniere satisfaisante jusgu'á la guerre mondiale (Tableau 2); depuis la guerre, les immigrations s'ajoutent plus fortementa l'erce'dent réduít des naissances sur les décés. Nou—

vellement, on constate aue Ie nombre des femmes dépasse considérablement celui des hommes (LO/r!)

femmes pour mille hommes); la raison en est (jue lle/Testi] de la garnison (! diminué. La composition de la population, au point de vue de la répar- tition des ages, présente un caracte're urbain; la

baisse de la natalíté a délermine' le dépeuplement de la catégoric des plus jeunes. Sons Pangle de la répartiiion par religion, Ilhomogénéité est asse:

grande: les catholioues romains ont la proportion de 81'0%o. En cc oni concerne Ia languc mater—

nelle et la connaissance des langues, la ville est tout a fait honyroise, ce (lui répond a son passé. Les illettre's représentenl une fruction infime; dans la population arriue'e a l'áge de llobligalíon scolaire, la proportion de ceux (]ui savent lire et écrire touche au maximum. Le pourccnlage des habitanls uivanl diwgriculture est assez élevé: 17'809; toutefois Pur—

banisation fait des progres constants. Dans le do- maine de l'industríe, l'artisanat joue un role consi—

dérable; la proportion de la population appartenant au commerce, au cre'dii *ou aux transports est égale—

ment asse: éleve'e.

Le comitat de Fejér, dont Székesfehér- vár est le chef-lieu, est un territoire oü les Hon- grois se sont fixés il y a mille ans. Ces der—

niers temps, le chifi're de ses habitants (Tableau 15) augmente trés lentement, malgre' la faible densité de la population, parce (lue la propriéte' fonciéreest inégalement re'partie (la grande propriéte' domine) et (luc Grand-Budapest, situé a proxímité, exerce une puissante force diattraction: la plus grande partie de l'accroissement naiurel, d'ailleurs satis—

faisant, de sa population —— domestigues, ouvriers et ouvriéres —— sien va vers la capitale et sa ban- Iieue. Le bilan des échanges de'mographígues est donc tres de'/icitaire. A cause du nombre consi- dérable des femmes guittant le comilat (pour servir (: Budapest ou á Székesfehérvár), les hommes y sont en excés; la répartition suivant l'áge est telle gue la catégorie des enfants a encore un effectif suffisant, mais (lui diminue. Pres des

%o des hab'itants du comitat ont le hon- grois pour langue maternelle, et 72'0% appartien—

nent á la religion catholigue romaine. La connais—

sance des Iettres a fait de beaux progrés. En 1930, Ia population du comitat exereait I'agriculture dans la proportion de 72'5%. A Pintérieur de cette pro—

portion, la part des domestioues agricoles est plus élevée gue nlimporle oú dans le pays, comme con- séauence du systéme des grandes propriétés. Entre 1920 et 1930, le nombre des personnes auí pos—

sédaient de la terre est monte de 27.736 (1 45.569, en raison surtout des lotissements (lui multipliaient les propriétés naines ou tres petites.

*

A Magyar Statisztikai Társaság kilenc—

száz évvel ezelőtt elhúnyt első királyunk, Szent István emlékének hódoló székesfehér—

vári látogatása ad alkalmat arra, hogy az

ősi Alba Regia-nak, valamint Árpád és Csák

nemzetsége egykori szálláshelyének: Fejér vármegyének népességéről és népességfejlő- déséről dióhéjban beszámoljunk. Vázlatos és távolról sem kimerítő helyzetrajzunkat természetesen nemcsak a ritka ünnepi al-

kalom indokolja, hanem statisztikai cél-

szerűség is. Hiszen a M. kir. Központi Sta—

tisztikai Hivatal tulajdonképen csupán ilyen—

16

kor jut hozzá, hogy a városainkról, me—

gyéinkről, sőt jórészt községeinkről is ren- delkezésre álló szinte mérhetetlenül gazdag adathalmazának terjedelmére és értékére ——

ha csak töredékesen is -— felhívja a figyel- met; egyben egy-egy tégladarabot illesszen a szülőföldismeret s az egyre időszerűbb várostudomány, megyeieírás és falukutatás kialakulóban lévő épületébe.

E cél szolgálatában álló adatismerteté- sünk város és vidék sajátságos különbsé—

geire való tekintettel s más városainkról a Szemlében közölt cikkekhez símulóan Szé—

kesfehérvár és Fejér vármegye népességi adatait külön taglalja.

Székesfehérvár tjv. népessége.

A város népességének száma,

fejlődése és eredete.

A statisztika mindössze két emberöltő óta készíti el városaink és falvaink sok szín- árnyalatú, hiteles népességi fényképét, míg a 18. századról és a 19. század első fe- lérőlakétharmadáról csupán szórványos, hézagos és nem teljesen megbízható sta—

tisztikai feljegyzések állanak rendelkezé- sünkre. A még távolibb mult statisztikailag egészen a homályba Vész. Egyedül a törté- nelem szövétnekénél és helytörténeti nyo- mokon tájékozódhatunk tehát az egyes vá- rosok egykori nagyságáról és jelentő—sé—

géről?)

Székesfehérvár helyén évszázadokkal a hon- alapítás előtt is voltak emberi települések. Kedvező földrajzi fekvése, vásárövi, völgybejárati, útváros jellegez) révén nemcsak az ezeréves magyar törté- nelem fontos empóriuma, hanem már előzőleg is

települési lehetőség: területén Árpád megjelené—

séig a keltáktól a szláfvokig a legkülönfélébb nép- fajolk verték le a sátorcölöpöket. A rómaiaknak je—

lentékeny hadiút mentén fekvő fontos telepe volt.

Határában honfoglaló őseink is tanyát ütöttek:

sőt Arpád törzsének és magának a fejedelemnek is téli szállástelepe, hadnagyi nemzetségének való- szinű székvára a városkörüli homokbuckak közt 1) Általános forrásaink itt és a továbbiakban a törté—

nelmi al*apműveken (kivált Hóman Bálint és Szekfű Gyula ,,Magyar történet"—én) kivül a következő munkák voltak:

Az osztrák-magyar Monarchia írásban és képben (Magyar- ország IV. kötete; Wekerle Sándor: Fejérmegye, Budapest, 1896); Fejér vármegye és Székesfehérvár szabad királyi vá- ros álltalános ismertetője és cim'llára az 1931—32. évre (Schnei—

der Miklós: Fejér vármegye rövid törénete; Juhász Viktor:

Székesfehérvár); Fejér vármegye (Magyar városok és vár—

megyék monográfiája; szerk. Schneider Miklós és Juhász Viktor, munkatársak: Boros Ádám, Kádár László —— v. 6.

A tájak —-, Glaser Lajos — v. 6. Fejér vármegye ki- alakulása —, Komoróczy György, Molnár Endre —— v, 6.

Fejér vármegye és Székesfehérvár népességi statisztikája —- Nagy Gyula, Báthory Sigma István, Thaisz A—ndor és Vér—

tes József (Budapest, 1987); Pleidell Ambrus: A magyar várostörténet első fejezete (Budapest. 1934).

' 2) V. ő.,Telekí Pál gr.: A város. (Különlenyomat a Közgazdasági Enciklopédiából); Mendól Tibor: Berufliche Struktur und. Stadtbild als Merkmale des stádtischen Cha—

rakters in Ungarn. (Különlenyomat az ,,Ungarische Jahr- bücher"—ből.)

vagy tövében terült el. Nagyra'fejlesztése első k rályunk nevéhez fűződik. A város történetén legdicsőségesebb napjait árpádházi és vegyesháü

uralkodóink idején élte. Első koronás uralkodónk

óta királyi vár és székvá'ros; káptalani —— ma'tl jóval utóbb, Mária Terézia kora (1777.) óta püspő

—— székhely, a történelmi események tömegének szin—

tere.!) Falai közt számos koronázás, királytemetés törvénynap és országgyűlés zajlott le s határában történt meg az Arany Bulla kihirdetése is. Népesség! _ jelentőségéről számszerű képet nem alkothatunk, de mindez és az a tény, hogy már Szent István' kora óta Fehwérvárott volta királyi kincstár és a ter- mények felhalmozására épült tárak egyike,?) a vá rost évszázadokra egykori városaink legjelentősebb—

jei közé, Buda .és Pozsony elé emeli; 3) tehát két—

ségkívül több ezer lakost számlálhatott!) Még a, Hunyadiak korában is sokszor szerepel a történe—

lem lapjain, a 15. század végétől s a 16. század elejétől azonban csillaga lehanyatlik. Székesfehér—

vár lassan kissé a háttérbe szorul, habár jelentő- ségét teljesen sohasem vesztette el és nemcsak kö—

zépkori, hanem újkor-eleji városaink nagyságrend- jében is soká az élcsoportban foglalhatott helyet.

Fejlődésképessége't, életerejét még a város nagy részét feldúló 145 éves török uralom sem ölte ki, mely alól egyébként pontosan 250 éve szabadult fel. Bár tűzvész és járványÖ) nemcsak korábban, hanem a 18. század eleje óta is többször pusztí- tott az 1703-ban szabad királyi rangra emelt vá- rosban, helyzeti energiái, a közeli környéken ve—

télytársmentessége és vásárváros jellege következ—

tében rövidesen ismét virágzó településsé fejlő—

dött s a mult században lélekszámra is igen jelen—

tős piaci, majd a kiegyezésig elég erősen városias karaktert?) forgalmi gócponttá emelkedett. Az egy- kori országos székhelyből ugyan vidéki központtá alakult s az is kétségtelen, hogy azóta, tehát ép- pen a statisztikailag megfogható legutolsó félszá—

zad alatt Székesfehérvár fejlődése a világvárossá nőtt Budapest közelfekvése miatt erősen meglas- sult; a fővárostól azonban messzebb fekszik, sem- hogy ,,elővárossá" kellene színtelenednie. Sőt mint egy nagykiterjedésű, hőtermésű vidék köz- igazgatási, közművelődési s gazdaságtánsadalmi köz- pontja és a városon áthaladó, egyre élénkülő for—

galmú útvonalak fontos állomása, talán még leg- újabban is ismét megerősödhetett.

Ma Székesfehérvár negyvenezres közép- városaink közt sorakozik. Ezt a helyét és

1) Fennmaradt történelmi emlékeink már 1061 ota ,,ci- vitas" néven szerepeltetik. Királyaink a városprívilégiumok adományozásakor később is ,,Székesíehérvár jogat" szokták az új városoknak adományozni (v. 6. Pleidell i. m. 46. l.).

2) L. Hóman i. m, I. kötet, 225_ l.

") V. 6. Kogutowicz Károly: Dunántúl és Kisalföld írásban és képben, II. kötet. 314—315, l,. (Szeged, 1936).

4) Erre abból is következtethetünk, hogy pl. Sopron város 1379. évi népességét Thirrin Gusztáv egykorú össze- írás nyomán 2500 főre becsülte 1. ,,Sopron népességének fejlődése és összetétele". Különlenyomat a Magyar Statisz- tikai Szemle 1931. évfolyamából); márpedig Fehérvár a középkorban jelentősebb város volt, mint a Civitas tidelis—

Sima.

5) Járványos esztendő volt pl. az 1709. év. amikor 300 lakos halt el pestis következtében, az 1739. év (pestis) s az 1831, év is, amikor is a kolera ölte meg a város 822 lakosát.

a) Keleti Károly ,,Hazánk és népe" c. művében (Buda—

pest, 1871) a városi jelleg megállapitására külön "varosi hányados "-okat számitott ki; ezek rangsorában Székes—

fehérvár a 6. helyre került a magyar városok közt. Schnel- ler Károl'y finomabb módszerével számítva (v. 6. Magyar- ország városi és vidéki népessége; Pécs, 1926) és több váro—

sunk erősebbütemű városiasodása következtében azonban valamivel hátrább kerülne a városi rangsorban.

A.c'é'x

'.s

v

R.k.Feltámadás!

*s

s o ?

s$$$

ö§

X

*;§!x.,.ss'—N

vvswwwxn%§sssxs§

eéöe

* " w w —

§HSN?sMsex"

§§

temető 1-

'8..'s'vh'

N M W * % %

A'

,.;

,,

_ n Mandl/' Sándor

; 1

!

'

§

::Eg-%

§ % % § " ; ; § § _ É § § § § § i g e i s i 3 § § s a § § 3 3 É g i — ; . g g E ? 3 3 2 § " g * 5 § : § f § 3

É*2§É§ÉSEEɧÉ

á § § E § € % 3 5 3 5 § —

cgcmaűxmmmmmz

á á á á á § § á § § § á á

É ? %

23;

§§ao3

8§;§zé

á g g á ; _ a _ , É É É É E § E i á a a % á g s a a § § § § § §

ɧEn§xsggawmÉ

% z s f f á f s z § á g g a á E É É E É É É ; i a S

áoías—in'd-Caóasádziá

* 1

4 1 1 D :

a : * § É g %

h—4

3 3 5 3 § m 5

xmwLuÉg;

a : ? * w % ; ;

FJmiDL

E i ü l _ § § ; ;

423

: : N % * *

MCDm%

m O : :

b a g ; 2 ( 0 — 1 5

b a *

,

WVA

^{R.K.MSHWB.I. Belváros, II.} Vizív'árós, III. Palotaváxos, IV. Tóv'áros, V. Felsóváros,

H.H. 81. ma.

Statisztikai kerületek

V .. Almásüelep, VII. Bú!-tiedet).

3. szám

népességi szintjét az utolsó kétszáz év alatt aránylag elég gyors —— bár ellassuló ütemű

— fejlődéssel érte el. Népesedésének leg- utolsó két évszázadát már statisztikai szá-

mok alapján is nyomon kísérhetjük (1.

tábla). Igaz, hogy adataink csak az utolsó hatvan évről származnak a pontos és hite- les magyar népszámlálásokból; a fejlődés

vonalát azonban .a részben csak a ,,nemte-

len" népességre vonatkozó összeirásokból, részben más forrásokból származó és szín—

tén nem teljes adatok is elég híven jellemzik.

!. Székesfehérvár tjv. népessége 1720—1930.

La population de la m'lle autonome de Székesfehér- vár, 1720—1930.

Ev Abíífíffí'í's Forrás -— Sourees

Annees habitants

1720 8.126 Acsády!) (összeírás—becslés) 1725 5.334 Acsády!) Molnár 2) (összeírás-

becslés)

1777 11.202 Thírring G.!) (csak nemtelenek összeírása, de távollévőkkel) 1782 10.744 Thirring G. 4) (csak nemtelenek

összeírása, de távollévőkkel) 1787 11.780 Thirríng G. 5) (II. József nép-

számlálása)

1804 12244 Thirring G. 6) (nemtelenek össze- irása)

1825 20.069 Nagy 7)

1830 20.069 Fényes 6) 1840 20.670 Fényes 9) 1846 22.683 Fényes 1") 1850 20.770 Fényes 12) 1857 19.345 Fényes ")

1869 22.683 Népszámlálás (Eolgári népesség)

1880 26.589 ,, (Osszes ,, )

1890 28.942 ,, ( ,, , )

*1900 32.167 ,, ( ,, ,, )

1910 36.625 ,, ( , ,, )

1920 39.109 ,, ( ,, ,, )

1980 40.714 ,, ( ,, ,, )

1) Magyarorszag népessége a pragmatica sanctio korá—

ban 1720—21 2) I. m

3) Városaink népesedési viszonyai

4) Varosaink lakosságának kereseti viszonyai a 18. szá—

zad második felében

) Les recensements de la population en Hongrie souxs Joseph ll (1784—1787) Jogi népesség. A tényleges ne—

pesseg száma 11853 (más becslés szerint — v.ö.

12 267 volt).

3) Az 1804 évi népösszeirás. (Más közlés szerint — v— 0 2) —— a katonasággal 1333], az egész lélekszám pedig 14 000--re tehető.)

7) Notitiae regni Hungariae. ..

9) Magyarország mostani állapotja statisztikai és geo—

gratiai tekintetben.

9) Magyarország statisztikája, 10) Magyarország leírása.

11) Magyarország geografiai szótára

12) Magyarország ismertetése. —— Ugyanakkor az 1857.

évi osztrák népszámlálás 17.ZMem állapította meg a jogi és 18.3994ben a tényleges népesség számát).

E szerint 1720 és 1930 közt a város lako—

sainak száma megtizenháromszorozódottf) Igaz, hogy közvetlenül a török hódoltság

t lá]? Az 1935. évi népösszelrás a námosban 42.156 lakost a ..

——209—— 1978

kora után, a pragmatica sanctio előtti évek- ben kétségkívül jóval kevesebben laktak a

város falai közt, mint akár a 15. század vé-

gén, akár évszázadokkal előbb s a fejlődés részben csak ezért volt ilyen látszólag szer- telen. Minthogy Székesfehérvár 18. század- végi s 19. századeleji népességével e sorok megjelenésével egyidejűleg több cikk beha—

tóan foglalkozik, adatainkhoz most csak né—

hány általános megjegyzést kívánunk hozzá- fűzni. Elsősorban azt, hogy az 1720. évi ösz—

szeíráson alapuló becslés valószínűleg mini- mális s elég lényegesen alatta maradhat a valóságnak. A következő ötven esztendő folyamán természetesen ezt figyelembevéve is hatalmas népességfejlődés következett be

— mint szerte az országban — Székesfehér- várott is, mégpedig egyrészt visszaáramlás, másrészt főleg bevándorlás, betelep'edés kö- vetkeztében. Nem teljesen homogén adataink szerint 1777 után tízéves zökkenő: lélek—

számingadozás szakítja meg a fejlődés vo—

nyálát. A város az 1787 után következő há- mm és fél évtized alatt aztán ismét lendületes ütemben nőtt nagyobbra, később azonban a járványok s a szabadságharc viszontag—

ságait, majd az abszolutizmus béklyóit, sőt

Budapest lassan kialakuló nagy népesség- elvonó erejének hatását is megsínylette s a fejlődés helyébe pangás lépett. A kiegye- zést követő hatvan év alatt a már 1860—ban vasútállomássá és rövidesen csomóponttá lett városban ismét megindul a népgyara- podás, de aránylag közepes — s 1920 óta különösen meglassult — ütemben.

A lakosok számával na gyban-egészben párhuzamosan nőtt meg a lakóházak száma is; a világháború utáni építkezési tevékeny- ség azonban sokkal élénkebb volt, mint a népességnövekedés:

'* 5! k ' , A há !;

Ev ) Ass ! Ex [ ám;

1720 ! 434 ? 1890 , 2.521 1787 1.485 1900 2.621 1804 1.392 ] 1910 3.467 1825 1.351 1920 3.831 1857 1.615 ! 1930 5.374 1880 1.974 ,

A világháború előtti Magyarország (anyaország) városai közt Székesfehérvár általában az első húsz közt, e legnépesebb

városcsoport végén (1910-ben pl. a 20. he-

lyen) szerepelt. A mai Magyarország váro- sai sorában 1930—ban lélekszámnagyságra

(( 15. volt. Újabb népességfejlődésének meg-

ítélésénél az országos és a városi népgyara-

16'

3. szám

———210-——

podási arányszámok!) párhuzamából a leg- jobb kiindulni:

Atöbbi A ,

Magyar— Buda- . . Szekes-

Évtized meg Pest világa, átálíifehérm

népességének tényleges gyarapodása D,fo-bán—B)

1869—1880 (33 332 83 89 129

1880—1890 128 364 123 144 76

1890—1900 132 456 180 170 105

1900—1910 11'1 20'3 138 170 13'9

1910—1920 4'9 5'5 51 98 68

1920—1930 87 82 95 100 41

1869—1900 357 1647 43'5 458 842

1900—1930, 267 374 310 41'3 26'6 1869—1930 733 2717 94'2

108'8 79'5

;) Székesfehérvárt .i_s idwzámitva,

_) leölt—ttal! 189043 (Ill. imig) a polgári, 1900—tól 193045;

az osszes népesség száma alapján.

E szerint a város az első magyar nép-

számlálás (1869) óta aránylag elég lassan,

szinte vidéki ütemekben népesedett. Lélek- számemelkedése nemcsak Budapestétől ma—

radt roppant messze, hanem a megyei vá-

rosokét és a tj. városokét sem éri el, sőt

végsősorban az országos népességfejlődési arányt is a hat évtized közül mindössze háromban haladja meg.

A város nem teljesen kielégítő népesség- fejlődési jellemvonásainak futólagos meg-

rajzolása után önként merül fel az a kérdés,

hogy a népgyampodás melyik tételénél van

a hiba. Vagyis a természetes szaporodás volt lassú, avagy a vándorlási egyenleg ala- kult kedvezőtlenül, mégpedig a beáramlás elmanadása, vagy a kifelé gravitálás töme- gesebb volta miatt? Ennek megítélésére a 2. sz. tábla az 1880—1930. évi tényleges és természetes szaporodást méri össze és ezen az alapon megállapítja Székesfehérvár tjv.

vándorlási mérlegét is. (L. 2. sz, tábla.) A békevilágban Székesfehérvárnak még csaknem kielégítő természetes népszaporu- Iata volt, vagyis az élveszületések és a halá- lozások mérlege elég tekintélyes aktívum-

mal, születési többlettel zárult. A világhábo-

rús évtized már veszteséges s a születések apadása2) miatt Trianon éve óta is csak egészen szerény mérvű természetes szapo- rulat jelentkezett. A tényleges népnöveke- dés viszont mindig túlhaladta valamivel a

1) Az összehasonlítást-a alkalmas további részletadato- kart v. 6. Thírríng Lajos: Hm évtized népnövekedési viszo—

nyainak néhány jellegzetessége hazánk mai területén. Kü—

lönlenyomat a M. Szat. Szemle 1933. évf. 9. számából.

') Az élvesm'lletési arány (ezer lélekre) 1891—ben 354.

1916-ban 261, 1936-ban 199 (ill. a nem helybeli anyák élve—

születéseinek beszámításával 1519), 1937—ben 20-20/00 volt,

1933

2. Székesfehérvár tényleges és természetes

népszaporodúsa. ' _

Accroissemenl e/fectif et natural de la population de Székesfehérvár.

Accroissement

,, _ _ V' d l' '

Idoszak 1323) 22335 aktái:

Périodes ;fechf nature! 333733

szaporodás

a) Számszerlnt:

En nombres absolus :

1880—.1890 ... 2.353 2.028 —l— 325

1890—1900 ... 3.225 2.414 4— 811 1900—1910 ... 4.458 2.752 .t. 1.706

1910—1920 ... 2.484 ')———46 —t— 2.530

1920—1930 ... 1.605 939 ——I— 666 b) Százalékban: —0/o.' .

1880—1890 ... 8'8 7'6 %— 1'2 1890—1900 ... 11'1 8'3 —t— 28

1900—1910 ... 139 86 -t- 53

1910—1920 ... 6'8 1)———0'1 %— 6'9

1920—1930 ... 41 24 %— 1'7

1) Az összes népesség száma alapján számítva; az 1880—

1890. és 1890—1900. évi arányszám ezért eltér az előző hasá- bon közölt arányszámoktól.

3) A hősi halottak számbavétele nélkül.

természetes szaporodást, a vándorlások mérlege tehát évtizedenkint némi újabb

lakosszámemelkedést eredményezett.

A vándorlásoknak ez a többlete a háborús tíz év alatt nőtt aránylag a legnagyobbra; különösen, ha azt is figyelenlbevesszük, hogy a természetes fogyás 1910—1920. évi adtatálból a háborús ember- veszteség teljesen hiányzik. Minthogy a hősi halot- tak számát városainkban is kb. a lakosság 2—3%-ára lehet beosülni, a valóságban a hadiesztendőket ma- gábaxfoglal'ó decenninmban a természetes fogyás (a halálozások többlete) kb. BOD—11100 fő lehetett, úgy- hogy a városba bevándorlók-betelepedők száma is

nem 2.500-zal, hanem kb.3.300—8.600-zal lépte túxla

kivándorlőkét—kitelepülőkét. Ehhez képest azután az 1920—1930. évi 666 főnyi vándorlási aktívum csupán törpenyereséget jelent. mint ahogyan városi mér- tékkel mérve, ötven év vándormozgalmának kb.

hatésfélezres többlete nagyon is szerény s arra derít világot, hogy a népgyarapodásnak mindössze nem is egészen'a felét köszönhette Székesfehérvár vá-

rosias ,,vonzóerejének".

Itt még egy, a fenti számításokat is némileg zavaró körülményre szükséges kitérni. Arra ugyanis.

hogy városainkban és általában mindenütt, ahol kórház van, a nem helybeli kórházi halottak (és esetleg a szülőotthonokban'osztályokon nem hely- ben lakos anyáktól születettek) száma zavaróan befolyásolja a népmozgalom képét?) A helyes népszaporodási mérleg felállítása céljából tehát csupán a helybeli lakosok népmozgalmi eseteit sza- bad vizsgálat tárgyává tenni. E szerint 1920L—1930- ban a természetes szaporodásnak a 2. táblában ki- mutatott 2'4%-os arányával szemben a helybeli Ia—

kosság természe-tes gyarapodási aránya a valóság-

1) Erről a kérdésről as M. Stat, Szemle 1931. évi 9. szá- mában részletesebben számoltunk be.

ban 5'2% volt és viszont a város a kimutatott (i) 'l'7%5os vándorlási nyereséggel ellentétben (——) 1'1%—os vándorlási veszteséget szenvedett el az 1920 után eltelt tíz esztendő alatt. Vagyis való- jában a város lakosságából 1920—1930' folya- mán nagyobb rész folyt el, mint amekkora oda beáramlottl Ami azonban nem befolyásol—

hatja azt a véleményünket, hogy Székesfehérvár is megtalálhatja a módját lakosai odahazatartásának, életerősebb népgyarapodás biztosításának, bár- mennyire igaz is az, hogy népesedési szempont—

ból Budapestnek, helyesebben Nagy-Budapestnek előreláthatólag a jövőben is adófizetője marad és fekvésénél fogva azt sem kerülheti el, hogy az or- szágos központ felé gravitálás (egyben azonban a Vidékre visszatérés) folyamatának átmenő állomása legyen.

Közvetlen belső vándorlási statisztika hiányában a vándoráramlásolc mértékéről és irányairól a legjobban a születési hely sta—

tisztikája alapján tájékozódhatnnk e sta—

tisztika természetszerű korlátai közt. A 3.

sz. tábla a születési hely szokásos főcsoport- jai szerint tükrözi a belső vándorfolyama—

tok hatását Székesfehérvár népességének kialakításában.

3. Székesfehérvár népessége a születési hely főcsoportjai szerint.

La population de Székesfehérvár par catégories de lieuw de naissance.

_— N é s

., ; § . , , es 5

Is, : ls

__ : enm ED ] m N u § ? § §

aki, gg Em: "P.J..e 133 ::o

;: §: ,. a mi??? § CD?) 5: 2—5

35; 5925; gain ;Ég :? g_

9 as . x'" -— : "— "-

A azé' iii—%i zass És; §wa ai—

"' 'x

;; z ü ! e t é s ti

'a) ;; ;; "5 v. v. o,

: Wa : : : ! u : §

% 3.9. a s § % e e

"; %s is is Ts §

"9 * ez" 53 es . - - —

§ 3- , v; v; , . u, 5 E E

; ág: %% % É'É 0/0 $$$ l % § ill/o § is)/osei %

1880 2561 15838 618 4384 M'!) 4729 18'5 680'3 596i2'3 47 02 1890 27 17327 62'9 4641 16'!) 5256 191 32 O'! 281 1'0 11 00 1900 3216 18899 587 3163 16'1 6924 216 608 1'9F565 P:? 8 0'0

1910 366 21389 581 6148 168 8042 22'0'560 1'5 477 13 9 00

1920 391 22776 58'3 5552 14'2 2)10111 258 169 0'4 476 1-2 25 0-1 1930 4071 22663 55' 6399 15' 911132 27'3 133 0'3 352 0'9 35 01 1) 1880—1890: polgári népesség — population civilt;

*900—1930: összes népessé -— population totale. —— 2) Az el—

*satolt területi születésűek el együtt. —- Y compris les habi—

ants más sur les terríloírcs enlevés [: la Hongrie.

A városok népessége általában nagyobb mér- tékben nő bevándorlás, mint a lakosság természe- tes szaporodása útján; ezért a helybeli születésűek aránya a városokban meglehetősen alacsony, sőt rendszerint fokozatosan csökken, Ez Székesfehér- várra is áll, hiszen itt a törzsökös ele—m százaléka 1880 és 1930 között 61'8—ról 515'7—re csökkent. Ezzel szemben az ország más részeiből beszármazorttak hányada lényegesen megnőtt. Érdekes, de nem egyedülálló tünet, hogy mlajdonképpen csak a távo—

labbról Székesfehérvárra telepedettelc aránya lett nagyobb, míg a fejérmegyeieké az öt évtized folya- mán egy árnyalattal megkísebbedett. Ebben nagy

része van annak is, hogy a vármegye túlságosan Budapest vonzási körébe esik és így népességének legnagyobb vándorhnlláma a székesfőváros felé hömpölyög.

Tanulságos annak megvizsgálása is, hogy az öt évtizedes népgyarapodásból a helybeliekre és a beköltözőtlekre mekkora rész jut:

Az 1880—1980. évi lélek-

" _ számkülönbözet

Sznletésr hely szám az1880.évi meg

Hel beli 6.825 43'1 45'2

Fej megyei . . . 3 2.065 47'6 13"?

Más magyarországi 1) . § 6.403 1354 421 Horvát-Szlavonországi "% 65 95'6 0'4

Külföldi w —— 244 —40'9 — 1'6

Ismeretlen —- 12 —25'5 — 0'1

Együtt . . .. ^{15.102! 59-0 1 1000}

1) Az elcsatolt területen születettekkel együtt.

A félszáz év alatt az ország távolabbfekvő vi- dékeiről Székesfehérvárra gravitálók száma csak- nem ugyanannyival növekedett, mint a helybelieké, holott az utóbbiak számában a nem törzsökös elem Székesfehérvárott világrahozott leszánmazot—

tai is bennfoglaltatnak. Kétségtelen ugyan, hogy a Fejérmegyén kivül fekvő területekről Székesfehér- várra vándoroltak nem mindegyikének lesz és lett ez a város végleges lakóhelye, hiszen a faluból

sokszor a kisebb—nagyobb városokon át a milliós világváros felé vezet az út s a vidéki városban való megtelepedés nem egyszer csupán az anyagi megerősödés, az erőgyűjtés közbenső állomása; az ország távolabbi törvényhatóságaiból beszármazot—

tak számának igen nagymérvű megnagyobbodása azonban ezt figyelembevéve is a vándorhajlam fo- kozódására s a lakóhelyváltoztatási lehetőségek kiönnyebbéválására utal.

Ismeretes, hogy a két nem szerepe a vándor- Iásokban meglehetősen elütő. Ez az 1930. évi nép—

számlálás alábbi adataiból is kiviláglik, melyek szerint nőtöbblet a kislétszámú külföldiektől (nevelő—

nők stb.) eltekintve, csupán a fejérmegyeieknél (házi cselédek, takarítónők, olcsó ipari és keres—

kedelmi munkaerők stb.), valamint még a helybe- lieknél mutatkozik, míg távolabbról elsősorban fér—

fiak (tisztviselők, alkalmazottak stb.) sodródtak a városba.

) [ Ezer

SzületéSi hely § Férfi ; Nő _férfira

: Jutottnő

Helybeli . ?, 10.906 11.757 1.078 Fejérmegyeí . . . % 2.946 3.453 1.172 Más magyarországi 1) . . ' ;; 5.791 5.341 922 Horvat-Szlavonországi . .] 5, 73 60 822

Külföldi ?) . 157 280 1.465

Összesen . . . 19.878L 20.841! 1.049

l 1) Az elcsatolt területi születésűekkel.

2) A kisszámú ismeretlen szülöttekkel együtt,

A magyar hivatalos statisztika 1920-ban és 1930—ban is a békebeli Magyarország törvényható—

ságainak megfelelően tagolta a szülőhely alapján a lakosságot. Az idevágó adatokat a 4. sz. tábla mutatja be. Ebből a táblából mindenekelőtt az tű—

ni'k ki, hogy Székesfehérvár vonzókőre tulajdon- képpen az egész Magyarhirodalomra kiterjedt:

3. szám

__ 212 ; ₁₉₃₈

4. Székesfehérvár népessége születési hely szerint a régi Magyarbírodalom törvényhatóságainak részletezésében.

Populatz'on de Székesfehérvár, suivant le lieu de naissance, avec l'indication des comitats et des villes auto—names de la Hongrie d'avant-guerre.

* A születési hely országrésze A születési hely országrésze A születési hely országrésze

és törvényhatósá a 1920 , es torvenyhatósága 1920 1930 , és törvényhatósa a 1920 1930 Région, comitat el ví le a. Region, comitat et mlle a. * Region. comitat et mlle a.

du lieu de naissance du lieu de naissance du lzeu de naíssance

Duna jobb partja Jász-Vku'Szolnok vm. . 157 121 Királyhágóntúl

Riva droíle du Danube PÉÉÉISÉ't'Igf'vvm' — 3ng) 1233 Al 'FTgfmsylt/ame 30 26

- ' ' so- e r vm. . . .

Baranye. vm.') 108 Kecskemét th— - 26 42 BeszterceÉNaszód vm. . . 13 8

17235 íg")

. .

'

. . .

5 533

.

Összesen — Total

'

2380

'

2.702 133586 vm-

sí vm.

-

.

- § %%

Székesfehérvár tjv. 22.776 _ . Fogaras vm. . 11 14

Győr Vrn. . . 162 Tisza 391") ?"th Háromszék vm. . 45 39

gyó; th. 321 Rwe drozte de la Tisza Hunyad vm. , _ 54 70

Kom rom vm. — _ .. Kisk"k"llő vm. 19 14

Komárom tív. 67 AIÉaUJ-Torna vm. §? 233 Kololzls uvm. . : 16 13

Moson vm. ._ 47 B assa t—lv' 41 4 Kolozsvár tjv. 34 35

Somogy vm. 660 Beregdvm' ' 30 50 Maros—Torda vm. 37 34

Sopmn vm-—

Sopron tjv.

142

48 GJS- 010 tJV-

leír-Si; vm.- ' 2

5?) 36

34

Nagy—Küküllő vm.

Marosvásárhely tjv. 38

15

16

18

Tolna vm.Vas vm. . . 510475 ngor vm.S ros vm. *' ' !' 38 3058 Szeben vm.Szolnok-Doboka. vm.. . . 2115 3110

Veszprém vm. 1.706 Uzepes lm' ' 44 30 Torda-Aranyos vm. . 30 22

Zala vm..^" 679 Zemplenng un. vm.' '. 11025 106 Udvarhel_. y vm. 43 29l Osszesen —— Total . 33.442 Összesen __ Total _ 453 470 Osszesen -— Total . 487 448

Duna bal partja *Tlsz_{a hal art a} Fiume város és ker. ::m'lle ;

- —

Riva gauche du Danube Rive gauche depla jTísza " d'S'V'CW 42 28

Békés vm. _ 52 93 Magyarország összesen

áll: 33' _ §? Bihar vm. _ 7 81 Hongrie proprement díte 88.439 40.194

Esztergom vm.ont vm. . . . 8160 HÉÉÉKVámd m'vm. : '' 42; ág Horvát Szlavonország'

Selmecbánya tjv. 15 Debrecen tJV- 28 50 Croatia-Slavonie

Liptó vm. . . 22 Maramaros vm- - 53 45 , . ..

Nógrád vm. . . 68 323301? vm- - 63 % gázváaláogosvrxm. . 3 3

Nyitravm.. . . . . 157 zamtvsn- . ,-_- 50 Md F. - 4 5

Pozsony vm. 105 Szátmarnemeti tp. 16 12 P 0 rus- iume vm. .

Pozsony tjv. . 78 521138? Vm- 34 27 025953 vm* 31 23

Trencsén vm. . 67 Ugocsa vm. 14 13 sága Vínv 1; %

Turóc vm. ' 13 Összesen — Total . 461 58 Varasdyvl'lll.' 8 2

Zólyóm "n' 18 Varasd tjv 9 3

Összesen —— Total . 754 Anglgaxrlgms §";ng VÉrőce vm. '. 28 18

par a zsza szék tjv. . 3 10

Duna—Tisza köze " le Maros Zágráb vm_. . 13 31

Entre le Danube et la Tisza Arad vm. 43 65 Zagráb tJv. 24 20

Bács—Bodmg vm. 119 02331(it-%m . 23 5653 Osszesen — Tolal . 169 133

SBÉáÉatc'lk'a tív: — §? Krassó—Szörény vm. , 77 63 Magyanblroglalom össz.

Ujvi (! ék tjv. 14 T'ÉÉÁÉSXÉ' tzv . . Ég §; Klggngáge ,eniiere . . . 38.608 40.327

*Csongrád vm.Zombor tjv. . . _ _ 1676 Torontál lmVersec t'vJ '. . . .' 9510 924 ;;Éraíigi'ers01 1 es ismeretlenet halntam's'—

Hódmezővásárhely tjv. 12 Pancsova trv 19 1 .a". F 115" dé "mmm

Szeged tjv. . . _ . 53 _ ) __ . elazí mcannu 501 387

Heves vm. . 99 Osszesen —— Total . 420 422 Mindössze — Totalgénéral 39.109 40.714

*) Vm. : comilal. **) Tjv. : ville autonome.

mindkét népszámlálás még a legmesszebbfekvő pe- fennhatóság alá szakadt részein látta meg a

remlerületekről származékát is talált a városban;

lényegileg azonban a város felszívóképessége Fe—

jér megyén kívűl elsősorban a vele szomszédos ví—

de'kekre —— Veszprém, Komárom, Tolna .és Pest vm.—re s Budapes-tre — korlátozódott. Ezen a szű- kebb körön túl tömegesebben csak azoknak a me- gyéknek .(igy Somogy, Zala, Vas megyének) a szü- löttei jelentkeznek a városban, ahonnan Fejér megyén és Székesfehérváron át vezet az út a szé- kesfőváros felé. A két népszámlálás ada-tai közti eltolódások általában szerények és nem túlságosan jellegzetesek.

Eddigi adatainkban (3. és 4. tábla) az elcsa—

tolt terííleten születettek a más magyarországi származásúak, ill. az egyes törvényhatóságok té-

telében sikkadtak el. Holott annak ellenére,

hogy Székesfehérvár a mai országhaxtároktól messze esik, elég sok lakosa hazánk idegen

napvilágot. Az idősebbkorúak kihalása következté- ben és a normális békebeli belső vándormozgásl meggátoló új határvonalak miatt a város elcsatolt terül-eti születésű lakosainak száma 1920 és 1930 .közt észrevehetően leforgácsolódott;

1920-ban 1 1930—ban

Az Ausztriához 67 l 46

A Cseh-Szlovákiához csatolt 1.011 ! 882 A Lengyelországhoz területen 12 2

A Romániához születet— 973 928

A Jugoszláviáhozl) tek száma 495 424

Az Olaszországhoz ! 42 28

Osszesen .

2.600 ! 2.310

') A horvát—szlavonországí szűletésűekkel (1920-ban 169, 1930—ban 133) együtt.