cllll.llllllIUIlllllllIll-illltillcnllllclllIIIIIIIIIIIIIIIIIDIIIIIIIII-anu-nccnuunC-lll-u-nu'nnill
TERÚLET És nepesseg
nun-l'un-"I-nn-nl.nltn---l!ll--url-.n-mulni-ul.u.n.-nnn-nnn-n-n-n-u-nl-ululluncnnnn-n-u-ngunun-n.
Eger város népességének fejlődése és összetétele.
Le développement et la composition de Za, population ollEger.
Re'sume'.
de la Hongrie. Dés le Xte siecle, le roi Saint-Eti—
enne, aprés avoir couverti les llongrois au cllristiw Eger est l'unc des plus vieilles villes
nisme, y eréa un e'veclié comprenant toute la région Hord—est du pays, ou, plus tard, deux autres évéche's ont dü élrc établis. Ville prospére au moyen age, tiger, occupee en 1596 par les 'l'urcs, ne fut libéree gu'en 1687 de la (lomination turauc. Sur le nombre
de ses habitants, on n'a des données gu'a partir dcs temps ayant suivi la libération dnger. Pour 1693, on peut en e'valuer a 2500 la population,- elle étaít alors composée de Hongrois, d"Allemanils, dc Itatzes, inunigre's depuis la 1'é00cupati011 de la ville par les Hongrois, et d'environ 600 'I'urcs convertis au catho- licisme, (lui y e'taient restés lors de la retraite de l'envahisscur. Mais la ville avait auparavant bien plus d'habítants; cela rcssort du fait au'en 1692, sur 880 maisons seulement 412 y étaíent habitées. On voit, par le tableau ter, comment la population siy développa (lepuis. Rapidement repeuplée au cours du XVIIIe siecle, Eger comptait 15.000 liabi- tants des 1782 et 17.000 cing aus apres. A partir de la, le nombre de la population y augmenta moins vite, ct ntaccusa (1ue depuis 1869 un accroissement con—
sidérable. D'apres le dernier recensement, Eger a plus de 30.000 habitants. Si elle se développe moins vite aue les autres villcs de Hongrie, c'est oifelle est en dehors des grandes voies de communi- cation. Clest un centre plutót intellectuel gu'indus—
triel, ayant nombre diécoles et dllzabitants instruits;
c'est pour cette raison (lu'on le I'IOHUIIC lJAth e- nes hongroise.
Au point de vue de la religion, la composition de la population dlEger est assez homogéne. Jadis purement catholigue romaine, la population augmenta
d'un nombre notable de commercants ratzes et grecs de religion gréco-orientale en partie re'iugiés des Bal—
kans a cause de llinvasion turaue, en partie venus de li! aprés la libération d'Eger, et gut, sle'tant mariés avec des femmes catholiaues romaines avant le milieu du XlXe siecle, se convertirent presaue tous au catholicisme. A cette épogue-Iá, ciest Pélément israélite oui commenca d*y augznenter avec une rapídíte' extréme, mais iI díminua également pen- dant les 20 derniéres années. La population s'accrut aussi de protestants, et surtout de calvinistes, venus de difiérents points du pays; le nombre de ces derniers y est déja supéricur a 1000.
Le tableau 3 indiaue de anels comitats sont venus les immigrants; le tableau lt fait connaítre la difference (]ui eriste, entre les habitants más a
Eger ei ceux nes ailleurs, pour leur répartition par religion et par langue maternelle,
En cc (lui concerne la langue niaternelle, la population díEger est plus homogene encore. Tumiis ia de'/aite des Turcs, les Ratzes et les Grecs représentaient environ un guurt de la popu- ou 'apres
lation, et one celle-ci comptait aussi un assez grand nombre d'artisans allemands immigrés, a [home actuelle, il n'y a la gue parmi les habitants immi- gre's ("es dcrniers temps des gens de langue mater—
nelie etrarigere. Nous indiguons dans le tableau 6 la ronnaissance de Iangue des habitants.
Il est curieux danalyser par
guartier, des habitants appartenant aux religious la répartition,
minoritaires (tableau 5 et un des graphigues ci—
dessous). CelIe—ci est en connexion aussi, surtout en ce gut concerne les israélites, avec leurs conditions de profession.
En eraminant le degré d'instruetion des liabiA tants, on constate gutau dernier reeensement, 90'7%
de la population de plus de 6 ans y savaient lire et e'críre. Si ce pourcentage est légercment inferieur a la moyenne constatée pour les villes de Hongrie, c'est (lue la population viticole notable de la ville (le nin rouge d'Eger est célébre) compte encore nombre d'illettrés. Comme on le voit par un gra- phioue ci—dessous, clest dans les faubourgs habités par les vignerons (lue les illettrés sont le plus nombreux. Cependant (tableauac 7 et 8),
phabétisme y diminue de plus en plus.
l'anal—
(fest aux nombreuses écoles dlEger (zulon peut attribuer le fait aue llinstruction moi/enne et supe- rieurc y sont assez re'pandues (tableau 10). Sur la population totale, 2'0% ont fait des études supe- rieures; 6'4%, des études secondaires completcs;
8'700, 6 classes (Pemblissement dienseignement seconrlaire; 16—7%. (un habitant sur six), ll- classes (llétablíssement seconrlaire.
Ainsi ([uyon le voit par le tableau II, indiguant, pour les 30 derniéres années, les conditions de profession a Eger, la proportion des agriculteurs g est toujours considérable (33'5%), tandis ove la population appartenant a la classe professionnelle ,,industrie, commerce, credit, transports" y repré—
sente 35'5%. Syindustrialisant notablement avant lu guerre, Eger accusait, pendant la guerre, sous ce rapport, une régression, mais pendant les disc derniéres années, l'industríalisation s'y reprit. La proportion de la population de profession intel- lectuellc y est tres haute (10'3%—); celle de la popu—
20,
5. szám. ——278—— 1933
lation appartenant á la catégorie ,,aulres profes—
sions" est plus élevée encore (13'6"o); la plupart de ces derniers, retraités ou rentiers, font égale—
ment partie de la classe illlellectuelle ou de la bourgeoisie indépendante. La répartition par guar—
tiers (les professions ressorl du tableau 12 et du graphigue y joint. ()n constate une connexion mani- íesle entre le lieu de domicile des commergants et l'exlensz'on de l'élérnent israélite vivant de commerce. ()uant á la proportion des domesliaues, elle s'accorde presaue tout á fuit avec la répurtition ' des intellectuels actifs et des retraités.
Nous voyons, par le tableau 13, la re'partition délaillée des professions exercées par la population active. Le premier rang y est occupe par les mélíers appartenant á l'indusfrie du vétenzenl el () la fabrication des produits alimentaires et boissons;
parmi les conlmergants, ce sont également ceux pendant des produits de ces catégories—la ani des conditions rle profession, nous avons établi en outre, () grands traits, la répartition
(tableau 14). En raison du nombre
ouuriers agricoles et industriels, lyélément ouvrier viennenl en féle. Sur la base
sociale de la population eleve (les
représente non moins (le. 6200 de la population tolale d'Eger, landis gue la proportion de l'éle'ment bourgeois y est de 27'6% et celle des ínnctionnaires (elasse dile intellectuelle), de 10'4%. Pendant les (line dernieres années, le nombre et la proporlion des habilanls ayant une profession indépendanle ac—
cusait une augmenlaiion.
Le tableau 15, présentant des données interes- santes sur les matériausc des murs et (les couver—
tures des maisons d'habitation, montre gue le nombre des maisons construites de matériaunc snlides y augmente constamment,
Le développement de la circulation automobíle diminue de plus en plus les inconuenients provenant du fait gu'Eger es! éloígne'e des grandes noies de communication; d'autre part, posse'dant des
sources thermales, elle tend á devenir une
ville d'eauf, de sorte aulon peut prévoir aulelle se déneloppera de nouveau.
*
Szinte hagyományává vált a Magyar Statisztikai Társaságnak, hogy azoknak a városoknak, amelyekben ünnepi ülését tartja. erre az alkalomra elkészíti a statisz tikai helyzetrajzat. Érdeklődéssel kísérheti ezt a helyzetrajzot mindenki, aki a szam- adatokon keresztül szereti megismerni va—
lamely városnak a népességi, kultúrális, gazdasági viszonyait és fejlődését; de külö- nösen érdekelheti azokat, akik az illető vá—
ros lakói, vagy annak szülöttei. Ezekkel a
lielyzetrajzokkal egyúttal dokumentálni
akarjuk azt, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnak milyen gazdag kiaknázatlan anyag áll rendelkezésére minden egyes vá- rosról, sőt minden községről. Tudni kell n. i., hogy az itt közlendő adatok nemcsak a városokról, hanem az ország minden községéről rendelkezésre állanak s csupán óriási terjedelmük miatt nem közölhetők.
Kívánatos lenne, hogy ezek a statisztikai helyzetrajzok, amelyeket a Szemle hasáb- jain adunk s amelyek most már több je—
lentékeny magyar város (Debrecen, Pécs, Miskolc, Sopron, Kőszeg, Szolnok) statisz- tikai képét világították meg, Ösztönzésül szolgáljanak masoknak is hasonló munkák
kidolgozására?)
Elsősorban a népességnek általános fej—
lődéséről szólunk s minthogy a vallásfele—
kezeti adatok a, legrégibb időkig nyúlnak vissza. mindjárt ezeket az adatokat is is—
mertetjük. (1. 1. tábla)
Eger város lakosságának számáról leg—
régibb adat, ami rendelkezésünkre áll, 1693—
ból való. Több mint egy évvel Buda vissza—
foglalása után, 1687 decemberében szaba—
dult fel Eger a török járom alól s azonnal megkezdődött a város újra való benépesí- tése. Az első betelepülők a szomszéd falvak lakói. az ostromló hadsereg katonái, a se-
reggel jött magyar és német mesteremberek voltak. Nagy számban jöttek az akkoriban bevándorolt rácok és görögök, akik jó ideig azután a kereskedelmet tartották a kezük-
ben. Hogy mennyire el lehetett pusztulva a város, mutatja az, hogy még 1692-ben is 880 ház közül csak 412 volt lakott. Szeder- kényi Nándor, Heves Vármegye történet- írója 1693-ban már 2500-ra becsüli a lakos- ságot az akkor összeírt 518 lakott ház alap—
ján. A rácok és görögök száma ugyan—
ekkor, akiket külön is számba vettek, 6353
volt?) Ezek mind görög keletiek voltak, a többi lakossag római katolikusnak vehető.
Az utóbbiak között kb. 600 ,,új keresztény"
volt, az ott maradt törökök ugyanis megke- i'esztelkedtek és legnagyobb részük magyar nevet is vett fel. 1699—ben már 712 családot talált az Összeírás, ami körülbelül 3500 lé—
lekre enged következtetni. A következő két 1) A Statisztikai Hivatal készséggel nyujt ehhez segédkezet A népszámlálásokról készitett feldolgo—
zási táblák 1880 óta a Hivatal nyilvános könyvtá—
rában őriztetnek s azok adatait bárki felhasználhatja.
Ezeken kívül egyéb gazdag nyomtatott, vagy kéz- iratban lévő forrás-anyag is áll rendelkezésre.
2) Szederkényi Nándor: Heves vármegye törlé- nete IV. kötet 6. l.
5. szám. — 279 —— 1933 1. Eger népességének fejlődése és megoszlása vallás szerint.
Développement et répartition par cultes de la population d'Eg/er.
. ; Ebből — Dont Aombrede
E V 1 Népesség , Házak Családok
Années . Populatimz ( róm. kat. gáz-IIZÉIL 7523ZÉ- 379692), ggféckoíl' izraelita egyéb maísons famílles
! cath. T' orth. m'síes ríens orizni. isr. autres száma
Abszolút számban — En membres absolus
1) 1693 2.500 1.867 —— —— —— 633 — —— ; 2) 880 -—
3) 1699 3.500 — —— — — — —— — , —— 712
4) 1715 8.042 —— — —— —— —— —— — — 507
4) 1720 4.596 — —-— —— —— " —— —— —— 766
5) 1782 15.013 14.417 — 162 584 — — ——— 2.811
6) 1787 17.083 — —— — —— —— _— —— 2.738 3.690
7) 1805 15.942 15.581 — 19 19 323 —— _ 2.581 —
s) 1825 17.487 17.302 —— -—— — 185 —— —— 2.861 ——
9) 1830 18.582 18.437 __? —— —— 145 — —- ; — . ——
I") 1850 20.128 19.933 —— 32 —— 163 — —— * —
1") 1850 16.858 —— — — . —— — (605) __ — ——
10) 1857 17.688 ; _ — —— — — —— —— —— ——
") 1869 19.150 17.526 40 73 124 16 1.870 1 ( —— _
1880 20.669 17.726 47 274 238 42 2.328 14 3.157 ___
1890 22.427 ' 19.381 46 406 166 30 2.396 2 3.102 —
'3) 1900 24 650 21.144 66 653 167 39 2.577 4 3.572 ——
m) 1900 25 893 22.225 71 733 178 40 2.642 4 3.572 _
1910 28.052 24.173 123 810 219 38 2.674 15 3.490 —
1920 28.753 24.758 176 984 270 31 2.559 25 3.627 ——
1930 30.424 26.690 172 1.090 279 37 2.128 28 4.542 ——
l ,—
Százalékban—-U,'o
1692 1()()'() 74'7 — —— l —— 25'3 —— —— — ——
1782 100'0 96'0 — 0'1 3'9 — v— * —-
1805 1000 97'8 — ()"l 0'1 2'0 — _1 __ ——
1825 1000 98'!) -—— —— —— 1'1 — _— —— ——
1830 1000 99'2 -— — — 0'8 —— — —— ——
1850 1000 !)9'0 — 0'2 —— 0'8 — —- —— ——
1869 1000 91'5 0'2 0'4 0'6 0'1 7'2 0'0 _ ——
1880 1000 858 0'2 1'3 1'1 02 11'.')' 01 — —
1890 1000 86'4 0'2 1'8 0'8 01 107 00 -— —
1900 100'0 858 02 26 G'? 02 10'5 0'0 " ——
1900 1000 858 ()"3 2'9 07 01 102 00 ..1 —
1910 1000 86'2 0'5 2'9 08 01 95 (H) —— ——
1920 1000 86'1 06 33 09 01 89 O'] —— ——
1930 1000 87'7 0'6 3'6 09 01 7'0 0'1 — —
') Szederkényi N.: Heves vm. története IV. kötet 14. l. —— N. Szederkényi : Histoire du comitat de Heves,
%. IV, 17. 14. —— 2) Ebből lakott ház csak 412. — Dont seulement 412 maisons habite'es. — 3) Szederkényi i. m. 24. 1. — ()uwage présite' de Szederkényi, 19. 24. —— 4) Acsádi I.: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. Acsádi teves számítása helyesbítve. — I. Acsádi: La population de la Hongrie au temps de la Pragmatica Sanctio. Le calcul errone' de l'auteur a été recm'fie'. — 5) Conscríptio animarum. Nemesek nélkül. Kézirat. — Conscript'io unzmarum, nobles non compris, en manuscrit. —— 6) József-féle népszámlálás.
Nemesekkel együtt. Kézirat. —— Recensement de la population emécuté sous Joseph II et commenaut aussi les nobles. Manuscm't. — 7) Nem nemesek összeírása. Kézirat. — Reoensement des roturiers. En manuscm't. —- 9) Ludovicus Nagy: Notitiae Hungariae. _— 9) Fényes Elek: Magyarország statisztikája. M Elek Fényes:
Statistigue de la Hongrie. — 10) Fényes Elek: Geografiai Szótár. — Elek Fényes: Dícm'onnon're géogmphigue.
1") Hivatalos osztrák népszámlálás. Jogi népesség. —— Recensement of/icicl autm'chien. Population de droit. — 11) Innen a hivatalos magyar népszámlálások. 1900-ig polgári, onnan összes jelenlévő népesség. — A partir .de 1869, recensenzcnts of'fimels hongrois. Jusgu'en 1900, population cim'le ; (lepuz's 1900, population [présente totale. —— 12) Polgári népesség. —— Population cim'le. —— 13) Osszes népesség. — Populatíon totale.
adat Acsádi lgnácnak ismert munkájából:
,,Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában" való 1715-ből és 1720- ból. Rendszeres népszámlálások régebben
népszámlálás csak 1850-ben, a szabadság-
harc után tartatott. A XVI —XVII. század és a XVIII. század elején legfeljebb az adó—
köteles lakosságot írták össze és abból le—
nem voltak. Magyarországon is az első mai hetett -— amennyiben az adatok fenmarad- értelemben vett, de sokkal kezdetlegesebb bak —— az egyes helyek lélekszámára követ-
530"
5. szám.
keztetni. Acsádi is az 1715—i és 17204 adó- összeírások alapján dolgozott. Akkor meg Eger városának az Eger patak balpartján lévő része Borsod vármegyr'ihez tartozott.
A két résznek együtt 338 adóköteles ház- tartása volt. Ehhez hozzá kell adni még a kimaradottak címén áll?/Lot, lóg-et, ezzel együtt SOT—re becsülhető az adókötelesek száma. E számot beszorozva egy általános kulcssal ö—tal, 3042 lélekszámot kapunk.
ami kisebb, mint az llilltl—xiki lélekszám. de lehet, hogy az 1715—iki összeírás még hiá—
nyosabb, mint gondoljuk. Erre mutat az, hogy az 1720-as adóköteles összeírás már 766 háztartást talált s ennek alapján már 4596-ra lehet becsülni a lakosság számát.
A XVIII. századból, amikor a bene—pcsü—
lés leggyorsabban ment, sajnos csak 62 ev—
vel később van újra adatunk, 1782-ból, amikor a ,,eonseriptio animarum" már
15.013 lelket talált. a lakosság.; tehát több mint megháromszorozódott. Ekkor 584 gö—
rög keleti és 12 protestáns kivételével ró—
mai katolikus a lakosság; a családok száma
pedig 2811—re növekedett. A II. József fele mípszz'imlálzí'is 5 ev mulva 17.083—ban álla—
pította meg a jelenlevő lakosság számát (a jogi népesség ugyanakkor csak 16.852 volt) a nemesség beszámításávak amely akkor kb. 1.200 főt képviselt. A házak száma ek—
kor már 2.738—ra, a családoké 3.62lO—re emelkedett.
Az 1805, évi nem nemesi összeírás újra csak 15.942 lelket "talált, igaz, hogy a ne- messóg nélkül. Úgy látszik, ebben az idö—
ben a lakosság stagnált. A nem római kato—
likus népesség 19 reformátusból, 19 ágostai h. evangélikusból állott. a görög keletiek száma újra csökkent ílÉZl—ra. A stagnálást az is mutatja, hogy ez az összeírás csak 2.581 házat talált.
A legközelebbi adat újabb 20 évvel ké—
sőbb (1825) áll rendelkezesiinkre Nagy La—
jos latin lllllllkájából. amelj a nem nemesi összeírás adatait dolgozta fel. Ekkor már
17.487 a lélekszám, amiböl 185 a görög ke—
leti, a többi római katolikus. A rácok és gö—
rögök fogyása tehát következetesen mu—
tatkozik.
Fényes Elek Magyarorszz'ig mostani állapotja stb. 0. munkájábz'in 1830 körül
18.582-1'0 teszi Eger város lólekszámát, akik 145 görög keleti kivetelevel római katoli—
kusok. Zsidók akkor még nem voltak a vá—
rosban, söt Fényes Elek megjegyzi ebben a munkájában: ,,a zsidókat megl'iálni is alig engedik". Látszik tehát hogy nem a zsi—
,- 280
1933 (tók szorították ki a "görögöket", hanem
azok összeházasodás útján fokozatosan beolvadtak a katolikus lakosságba s így a- magyarságba. Utódjaikban ma is élnek a Városban, amint azt az elég.; sűrűn előfor- duló s a megyei életben is szerepet játszó ,.ies, vies" végű nevek mutatják. Ugyan—
csak Fényes Elek a szabadságharc után megjelent geográfiai szótáVában már 20.128—ra teszi a város lakosságát, akik 32 református és 163 görög keleti kivételével mind római katolikusok. Ez a szám azonv ban valószíni'ileg túlzott, mert az 1850. évi hivatalos oszt *ák népszámlálás csak 16.858 lelket talált, tehát kevesebbet, mint a, 25; ev elötti összeírás. Ennek és a következő 1857.
évi osztrák ne'])számlálz'isnak az eredmenye (17.688) azonban vallásfelekezetek szerint nincs részletezve, illetőleg közölve. Hogy a szabadságharc után a szabad költözködés korában milyen hirtelen történt a, nem ki — tolikusoknak, különösen a zsidóknak a be- vándorlása, mutatja az, hogy 1869—ben—
az első magyar népszámlz'llás már egyszerre 1370 izraelilát talált a 'árosban. Tény azonban? hogy az izraeliták már a 40—es években megjelentek a városi lakosságban:
az 1849. évi egri egyházmegyei sematizmus 430—ra teszi számukat (görög keleti akkor még 98 van), az 1851. évi sematizmns pedig már 605 izraelitánil tud (gör. keleti újabb fogyással csak 78). A lakosságnak tehát
ekkor már közel 4—%—a volt zsidó. 1869-ben
a többi hazai felekezetek is kezdenek na—
gyobb számmal megjelenni, de csodálatos—
képpen a görög keleliek alig néhány lelek.
kel szerepelnek ebben az évben és később—- is csak 30———40 lelek körül mozog a számuk.
A régi ,,görögöku tehát a zsidók megjelené—
sével véglegesen kivesztek, a mostani görög);
keletiek csak a normális emberforgalonn nak Egerbe került hullámai.
1869 után nemileg erőteljesebb fejlődés indul meg a lélekszámban is, bár ko 'ánt—
sem olyan méretű, mint más 'árosokban.
Legnagyobb volt még a népnövekedes a XIX. század utolsó évtizedében, amikor az kereken 1076 -ra rúgott, a többi évtizedek—
ben a szaporodás a 1()%-ot már nem érte el.
A zsidóság az elsö l'ietelepedes után rendkí—
viili mértékben megnövekedett egészen létem-ig, amikor százalékos arányuk a
1195 —ot is meghaladta. 1880-tól ltllO—ig nö-
vekedésük erösen meglasst'idott, ami a szá- zalékos reszeseilesben is kifejezésre jut.
1910 óta pedig határozottan fogy az abszo—
lút számuk es meg nagyobb mértékben az:
EGÉR
vázlatos helyszínrajza PLAN DE EGER
1. Városháza!
? Vármegyeháza
3 Vármegyei főispáni Cak és hivatal A M! ki! Postahivatal.
5. M ki: Pénzügyigazgatóság
6 M. kir. Törvényszék és lárásbwroság 7. Társadalombiztosítú intézet Ba, Érseki pamta
Bb. Érseki líceum.
9. Föszékesegyház
a Hajdú hegy
N*; g
i
i %a
ID Minaret.
11. lrgalmasok rendháza, kápolna és korh.
12. Református templom.
13. Önkéntes Tüzoltú- és Mentőegyesulet.
H. Kaszinó-egyesület 15. ,,Uránia" mozgószinház 36. Városi szmház 374 Gárdonyi Géza lakóháza.
184 Gárdonyi Géza sirja 19. M kir. Dohánygyár, 20. Női uszoda
21. Férfi (verseny—) uszoda,
x
tPaphegy §
Jelmagyarázat: -— Légende:
I rXIII . kok/yazga/aís/úefÚ/e/f Tarr/faire des I.'X1H.471/a/—//'ers
xm Vasa? — üzem/'n de fer.
Lépte'k;
m;;úT—xzjmzm
'UO G MIG 200 300 Mt) 500
UIIIIUIHWUINIH
mmmllllllllllltml _
MASLSI 1933 fe N ale—F),
_
;-A/x-lszncs Arpad,
5. szám.
arányszámuk is, úgy hogy 1930—ban már csak 7% az izraelita, aránylag tehát keve—
sebb ma a zsidó lakosság, mint 1869—ben volt. A keresztény felekezetek közül a leg- nagyobb abszolút és relatív szaporodást a reformátusok érték el, akiknek száma fo- kozatos növekedéssel immár az ezret meg- haladja (3'6%). Az ágotai hitv. evangéliku—
sok száma 1869—ben, 1880—ban még közel
állt a reformátusok számához, 1890—re
erősen megfogyatkoztak s azóta is aránylag csak kis számmal növekedtek, jelenleg 279—
en vannak; ez a szám még az 1%—ot sem éri el.
Eger városa a lassú l'ejlődesű városok közé tartozik. Megmagyarázza ezt a főfor—
galmú útvonalakból való kiesése s lakói—
nak foglalkozása. lpara kevéssé fejlett ah- hoz. hogy nagyobb tömegeket tudjon ma—
gához vonzani. Magának a megyének sem tudott központjává kifejlődni, mert a me—
gye szélén fekszik. Régebben Miskoleeal versenyezett lélekszám tekintetében, Mis- kolc azonban kedvezőbb fekvése folytán hamarosan túlszárnyalta s ma már közel kétszerannyi lakost számlál mint Eger. Ta—
gadhatatlan azonban, hogy Eger gyenge fejlődése dacára mégis mutat fel állandó bevándorlási többletet. Az utolsó három évtizedben a népesség szarmrodásának té—
nyezői így alakultak:
2. A népesség természetes és tényleges szapo- rodása 1901-től 1930-ig.
Accroissements naturel et effectif de la population, de 1901 d 1930.
,. Természetes Tényleges Vándorlási Ido SZ ak szaporodás szaporodás különbözet Périodes Acm'oissement Accraissemcnl Diféreme de
naturel a_fi'ectzf migmtions
__, ;
1901—1910 1.717 2.159 4— 442
1911—1920 — 975 701 Jr- 1.678
1921—1930 1.398 1.671 %— 273
A város természetes szaporodása megle- hetősen gyenge; a három évtized közül még az elsőben is csak 6'6% —ot tett, az utol—
sóban pedig az 5% —ot sem érte el. Azt, hogy a háborús évtized alatt nem volt szaporo—
dás, inkább meg lehet érteni; viszont érde—
kes, hogy a bevándorlási többlet éppen eb—
ben a háborús évtizedben volt a legna—
gyobb, sőt ha a háborús halottakat is figye—
lembe vesszük, akik a természetes szaporo—
dás számainál nem szerepelnek, a beván—
(lorlási többlet ebben az évtizedben kb.
—282-— 1933
2.500-ra rúg. Ezzel szemben a most lefolyt tíz évben csak 273 a bevándorlás többlete.
Arra nézve is vannak adataink, hogy Eger város lakossága az ország mely részei- ből jött bevándorlókkal szaporodott. (L. a 3.
sz. táblát.)
Mindjárt két népszámlálás adatait állí- tottuk egymás mellé, hogy a tíz év alatti változásokat is meg lehessen Figyelni. A la—
kosságnak túlnyomó nagyrésze, (23.067, ter- mészetesen hevesmegyei születésű. Ebben az egri születésűek is bennfoglaltatnak, kiknek száma 19.415. Heves megye többi részére tehát 8.052 lélek esik. Heves megye után Borsod sorakozik legnagyobb szám—
mal, amelynek 1.433 szülöttje lakik Eger—
ben; Miskolc külön 197 szülötte] szerepel.
Érdekes, hogy a következő legnagyobb szá-
mot Budapest szolgáltatja 566 lélekkel. itt természetesen nem arról van szóMmintha budapestiek jönnének Egerbe, hanem en- nek az a magyarázata, hogy Eeerből Buda- pestre vándoroltak és onnan visszaköltözők ott született gyermekei szaporítják a szá—
mot. Ezután, Jász-Nagykun-Szolnok megye következik 436 szülötte], majd Pest vár—
megye titi-gyel. Ezeknek is jórésze valószí- nűleg a budapestkörnyéki városokból és községekből kerti] ki. Jelentékenyebb szá- mot mutat még Nógrád megye 255, Gömör 283, Zemplén 251 és Szabolcs 240 szülöttei.
Ami a tiz év alatti *áltozásokat illeti, ál—
talában azt lehet tapasztalni. hogy azokból a megyékből, amelyek egészben vagy nagy részben megmaradtak, ma jóval többen
vannak, mint tíz év előtt; amely megyék
azonban az elszakított területekre esnek, onnan ma kevesebben vannak Eger—
ben, mint 1920—ban. igy egész országrészek, mint a Duna bal partja, TiszaMaros szöge és Erdély ma kevesebb szülöttei szerepel—
nek Eger takesai között. A Magyarország- tól elcsatolt ősszes területekről származott 1920—ban 2.381 egri lakós. 1030—ban már csak 2.070. A fogyás ellenére még elég sok a trianoni menekült; ezek fokozatosan ki fognak halni ós helyükbe nem lépnek újak, mert most már el van vágva nemcsak a
menekiilésnek, hanem a tel'i'neszetes vány
dormozgalomnak az útja is az elszakított területekről,
A következőkben a helybeli szülőttek és bevándoroltak néhány demográfiai ada—
tát vesszük szemügyre (l. a 4. sz táblát).
Ezekből az adatokból élénken kitűnik hogy a bevándorlás mennyiben változtatja meg" a törzslakossáe eredeti összetételét.
