Veszprém város lakosságának fejlődése és összetétele

IllCIIIIlllll'üllllllill.lllIllllllCIIICCIIIO-lllllllllllllllllI'll-Iltnuucnnulnnc-l..n'l-n-llill.

_.

TERÚLET És NÉPESSÉG !

Veszprém város lakosságának fejlődése és összetétele.

Le développement et la composition de la population de Veszprém.

Résume'. Éríyée en évéché dés le début du 'Xle siecle, Veszprém est une vieille cité intellec- tuelle de Transdanubie. Sa population n'est pas trop nombreuse: elle ne compte gue 18 mille habi- tants. Si, sous ce rapport, Veszprém évolue lente- ment, clest gue, située dans la montagne de Ba- kony, elle est un peu a llécart des grandes voics ferrées. La population y augmente peu par ac- croissement naturel. Le nombre des non autochto—

nes nlest pas non plus fort. Ceuac gui émigrent du comitat du méme nom, vont, pour la plupart, se fixer a Budapest; autrefoís, on en émigra beaucoup en Amérioue.

Bien gue I'immigration ne soit pas trop iorte á Veszprém, le nombre des autochtones y est relativement faible (7.509); cela indigue un vif mouvement migratoire. Il est curieux gue cette vitte, située assez loin des irontiéres fixées a Tria- non, compte I.109 habítants originaires des ter—

rítoires enlevés á la Hongrie.

La plupart des habitants y sont catholioucs romains. II y immigra beuucoup dfisraélítes, suttout jusaulen 1880; depuis, le nombre en a baissé de prés de moitié. Lle'lément protestant a également diminue'; il e'tait plus nombreux au début du der- nier siecle. Les Hongrois représentent 98'5% de 'la population; les Allemands, 1'2%.

Ouoigue le comitat de Veszprém compte un nom—

bre notable dlAllemands, ceux gui en immigrent a Veszprém, nly aceroissent pas Ie nombre de Pélément allemand, car ils s'assimílcnt vite aux Hongroís. Mais la langue allemande y est assez fort répandue. Bien gue, ces derniers temps, on y voie a cet égard une régression, elle y est parlée par 2.686 habítants. En ce gui concerne les grandes langues occidentales, le francaís est parlé á Ves:- pre'm par 192 personnes; llanglaís, por 86; llitalien, par 65.

Llimportance intellectuellc de cette ville ressort de la proportíon des habitants sachant lire et écrire, gui est de %% dans la population de plus de 6 ans (contre 68'7% en 1880), et du nombre notable des habitants ayant été élévcs d*écoles supérieurcs ou secondaires; 22'5% de la population ont fait au moins 4 classes dlétablissement d'enseignemcnt secondairei

Ouant á la répurtition par profession de la population, la proportion des habitants apporto—

nant ("1 la catégorie ,,industrie—circulation" est seulement

zik—%% de la population totale. La catégoríe de la production du sol nly est représente'e gue par 10%;

par contre, le role de la classe instruite (12'3"'o) est tres grand, ainsi gue celui des retraités (10%).

Les journaliers sont trop nombreuac; ctest un symptóme défavorable a certains égards. Il faut faire la méme remargue pour les domestígues, dont ie nombre díminue presgue graduellement, indiauant Itappauurissement de la classe moyenne. Dans Fin- dustríe, les artisans ont un role prédorninant .) Veszprém; il n'y a gue 6 établissements occupant

plus de 20 ouvriers.

La répartition sociale de la population ne peut étre considére'e, elle non plus, comme favorable:

la proportion des bourgeois est de 30'7%; celle de la classe instruite, de 11'8%, tandis gue celle des ouvriers représente 57'5%. Ces chiffres étant établis (Ilaprés les données relatives aux professions, il est compre'hensible gulíts ne peuvent pas étre pur- faitement exacts.

Ces derniers temps, -— on slen rend compte dlaprés le tableau 12, indiguant le nombre et les matériaur des maisons dlhabitatíon, —— on a vu se généraliser de plus en plus, a Veszprém, llemploi des matériauac réfractaíres et fav'orables aux besoins hygíénigues.

A Magyar Statisztikai Társaságot az idén Veszprém város ősi falai látják vendégül.

A vendéglátás viszonzásául a Magyar Statisztikai Szemle jelen számának egy részét Veszprém városának szenteli, hogy megis- mertesse ennek :a nagymultú városnak fej—

lődését, kultúráját és történelmének egy darab- ját, amennyire azt a statisztika számaival meg- világítani lehet. Ez a cikk csak a népesség—

gel, annak fejlődésével, összetételével és részben még a lakóházakkal foglalkozik.

Veszprém város lakosságának számáról a legrégibb adat, lami található, 1720—ból való. Acsádi Ignác közismert munkájában:

,,Magyarország népessége a pragmatista sanctio korában" városonkint és községen- kint közli az adózók akkori számát. Bizo- nyos kulcs szerint azonban az összeírtak számát felemeli és a családok átlagos lélek- száma alapján állapítja meg azután a né—

pességet. A számítás eredménye az, hogy 1720-ban a lakosság száma kb. 3.500 lehe- tett, ami az akkori "viszonyok között elég tekintélyes lélekszám volt. Hiszen akkor még Pest városának is csak ugyanannyi volt a népessége, Budának, az ország fővárosá—

26

5. szám.

nak pedig alig több, mint 12 ezer. A József—

féle népszámlálás csak a szabad királyi vá- rosokat mutatta ki külön s it'by Veszprémnek akkori lakosságát nem ismerjük. Az 1814;—

ben megjelent Hiibner— féle lexikon 9. 917re becsüli a város lakosságát az egyházmegyei sematizmus alapján. l*z azonban valószínű—

leg túlzott szám, mert az 1825. évi nem ne- mesi összeírás viszont csak 9.079 lelket ta- lált Veszprémben. A további két adat Fé—

nyes Eleknek munkáiból való. Fényes 1840—

ben 11.268—ra teszi a Város lakosságát, 1850—

ben pedig 12.863—ra. Viszont az 1850. évi osztrák népszámlálás szerint csak 10.468 lett volna a Város lélekszáma. Az 1857. évi ugyancsak osztrák népszámlálás szerint Veszprém jelenlevő lakossága 11.447, veszp—

arémi illetőségű pedig a távollevőkkel együtt 10.789. 1869 óta már megbízható népszám- lálási adataink vannak a város lakosság—áról.

A népesség fejlődésének menete tehát a kö- vetkező:

Ev Lélekszám

1720 (Acsádi) 8 500

1814 (Hübner) 9.917

1825 (Nagy) . 9.079

1840 (Fényes) 11.268

1850 (Fényes) . . 12.863 1850 (osztr. népsz) . 10.468

1857 ,, . . . 11.447

1869 (magy. népsz.) . . . 12.002

1880 ,, n . 12.575

1890 ,, ,, 12.655

1900 *) ,, ,, 14.114

1910 ,, ,, 14.792

1920 ,, 15. 586

1930 _{:) n} 17 792

') Innen kezdve összes (polgáriés katonai) népesség

Látjuk hogy 1857—1f' meglehetősen in- gadoznak a lélekszám- adatok; ezek a nem népszámláláson alapuló számok természe—

tesen nem lehetnek pontosak, mégis ha hosszabb időszakokról megvannak, bizo—

nyos mértékben tájékoztatók. 1857 óta a népesség számának növekedése folytonos, bár meglehetősen szerény mértékű. Nagyobb népfejlődés csak 1890 és 1900 között mu- tatkozik, amikor a lakosság szaporodása

meghaladta a 10%—ot, azután az utolsó év-

tizedben, amikor a szaporodás 14'1%—ot ért el. Ez az örvendetes fejlődés azonban úgylátszik megint visszafejlődésnek adott helyet, mert az 1935. év végén tartott nép—

összeírás már megint csak 17.274 lelket ta,—

lált. Lehet azonban, hogy ez az utóbbi nép- összeírás nem egészen pontos, mert nem tör—

ténhetett olyan szabatos módszerekkel, mint egy rendes népszámlálás.

Annyi bizonyos, hogy Veszprém Város

——372— 1938

népességének fejlődése messze elmaradt a többi városok fejlődési ütemétől. A megye inkább közigazgatási és kultúrális gócpont, ipari tekintetben meglehetősen elmaradt s közlekedési viszonyai sem kifogástalanok.

Maga a vármegye azonkívül'oriási nepességi adót fizet a fővárosnak amelynek vonzó-_

körébe nagyon erősen beleesik is így a me—

gyében fekvő városokra kevesebb beván—

dorló jut. Veszprém megyében 1920 és 1930 között 25.144 fő volt a természetes szaporo—

dás, a tényleges szaporodás azonban csak 11.146-ot tett, a természetes népnövek—e—

désből tehát majdnem 14.000 (13.998) elfolyt a megyéből. A két megyei város:

Pápa és Veszprém, mindössze 3.137 főnyi bevándorlót vett fel, a járások veszte—

sége tehát meghaladja a 17.000—et. Hogyha figyelembe vesszük, hogy a városokba a be—

vándorlás nem csak a saját megyéből tőr—

ténik, amint később látni fogjuk, úgy a me—

gye községeinek vesztesége még nagyobb—

nak tűnik fel. Figyelembe kell továbbá venni, hogy Veszprém városa természetes úton alig növekszik. Az alábbi összeállí—

tás ad erről képet:

l. A népesség természetes és tényleges szapo—

rodása 1901-től 1930-íg.

Aceroissements natuzel et effect/(if de la population de Veszpréw'z, de 1901 a 1930.

v ,, , Természetes i Tényleges i Vándorlási Idos'áa'k szaporodás ; szaporodás ; különbözet

;; ., AcumisscmenlrAccroissemeníg Diférmc'e Pm todcs nature! § (jlcet if § migraíoira

" !

§ .

1901—1910 285 ; 678 ! % 393

Mill—1920 —— 1.299 § 794 ! %- 505

1921—1930 82 ; 2.206 § 4— 2.124

A század első évtizedében mindössze 285 volt a természetes szaporodás a városban.

A háborús évtized majdnem 1300 főnyi de—

ficittel záródott, pedig itt még a másutt el—

temetett veszprémi hősi halottak nincsenek is beszámítva. Valószínű azonban, hogy vi—

szont idegen hősi halottak, akik a veszprémi hadikórházakban haltak meg, nagyobb számmal szerepelnek a halottak közt. Az utolsó normális évtizedben mindössze 82 fő a születési többlet. Mindenesetre az idegen kórházi halottak rontják le bizonyos mér—

tékben a természetes népmozgalom merle—

ge't, mert hiszen évenkint 100 körül van az idegen kórházi halott, de jóval kevesebb az idegen születés. A táblázat utolsó rovata a vándorlási különbözetet mutatja. Az irány—

zat itten határozottan felmenő, a bevándor—

_ azám. ——373—- 1936 2. Veszprém lakossága születési hely szerint 1920—ban és 1930- ban a régi Magyarbírodalom egyes

törvényhatóságaí szerint részletezve.

La population de Veszprém en. 1920 et 1930, par lieu de naissance, notamment suivant les comitats et villes autonomes de la, Hongrie diavant-guerre.

Szaporodás Szaporodás

Országrész, Jaggfogyást Országrész. Áagy fégyást

.. r , , * 01556" " ' ' '

torvenyhatosag 1920 1930 Olfgi,,,í,,;,f;;, torvenyhatosag 1920 1930 ccmssem?"

Réyions, comitats 66 l amig; """""" Régions, comitals et absz s ,

milles autonomcs nombres 0/0 villes autonomes nombres 0/o

l absolns absolus

Duna jobb partja Tisza jobb partja

Riva dmzte du Danube Híve droitc de La Tisza

Baranya vm.') 41 54 13 31'7 Abaúj-Torna vm. 16 23 7 43"?

Pécs tiv. ) 27 44 17 630 Kassa tjv. 9 17 8 889

Fejér vm. . 292 345 53 182 Beretr vm. 12 20 8 667

Székesfehérvár tív 148 144 — 4 — 2 ? Bom'őd vm. . 14 26 12 85 7

Győr vm 155 185 30 194 Miskolc tjv. 15 18 3 200

, Győr tjv. . 107 109 2 19 Gömör vm. . 22 20 —— 2 — 9'1

_ Komárom vm. 133 161 28 21 ] Sáros vm. 12 15 3 25 0

Komárom tjv. 82 20 —— 12 —— 375 Szepes vm. . 14 18 4 28'6

; Moson vm. . 46 48 — í —— 65 Ung vm. . . 7 12 5 714

( Somogy vm. 188 367 179 952 Zemplén vm. . 29 41 12 4114

* Sopron vm.. . 102 132 30 29'4 -- . f _

Sopron tjv. . 20 35 15 750 Osszesen —— Total . 100 210 60 400

Polna vm. 110 191 581 73'0 Tisza. bal partja

, Vas vm. . 408 627 219 53 ? RA auche de La Tisza

Veszprém vm. 10.539 11.264 725 6'9 WW

f Zala. vm. . 868. 1.071 203 23'4 Békés vm 45 78 38 733

* " . n _ ' ,. ,.N. , Bihar vm. . . 30 59 29 96"?

Osszesen — Ioial . 13.216 14.792 1.0/0 119 Nagyvárad tív 19 17 _ 2 _ 105

, Hajdu vm. . . 8 25 17 2125

Duna bal varna Debrecen tjv. . 15 35 20 ]33'3

MW gauche d" Danube Máramaros vm. . 19 25 6 316

A va vm. 11 8 __ 3 __ 223 Szabolcs vm 15 46 31 2006

_ Bárs vm. . _ 31 24 _— 73—31?- (; Szatmár vm . 18 86 18 1000

Esztergom vm. . 25 35 101 400 Szatmárnémeti tív ; 12 5 71'4

Hont vm. . . 27 24 — 3—11 1 Szilágy vm 1 § 1 8'5'

;, Solmccbánya tjv 5 1 — 4 —800 Ugocsa VÉ- - 5 ' 2 40'0

kiptógm 4; fg — í— 13 Összesen — Total . 193 353 160 82'9

. ogra vm. ' o

_ Nyitra vm. . . 69 72 8 43 . _ .."

",, Pozsony vm. . 61 77 16 262 Tisza Marco szooe ' Pozsony tjv 31 25 —— 9 —— 26'5 471919 forme par la,

*' Trencsén vm. . 35 84 — 1 — 2-9 usw et le Mam

i' Turóc vm. . 3 5 2 667 Arad vm. . 19 28 4 21'1

; Zólyom vm. 16 12 m 4 —— 25'0 Arad tj.v . 1.5 16 1 1 6";

, .W ' .. _ Csanád vm. . 11 m 20 81

Omszeson __ l'ofal ' ől 373 D 08 Krassó- Szörény vm. . 31 32 1 32

Duna—Tisza köze Temes vm. 17 17 _—

Eníre le Danube Temesvár tjv. . ? 18 l'; 3338

, et la Tisza Versec tjv. . —— —— — '

" Bács-Bodrog vm. . 54 48 —— 6 —11-1 Torontál vm- ,- 32 40 8 ?5j0

Baja th _ _ _ 11 6 _ 5 _45-5 Panosova tjv. . 4 9 2 286

Szabadka t-iv — 10 7 * 3 —30'0 Összesen — Total . 139 186 47 338

Újvidtk tjv. 8 5 2 667

Zombor tjv. 9 5 — 4 —— 44'4 Királyhágóntm

Csongrád vm. . . . 8 5133 29 3625 Transylvania

Hódmezővásárh. tjv. 5 5 1000 Al 6 F hé; m 20 34 14 700

szoved tjv. . 22 4.2 20 szo-9 s ' e 1 V '. - - ' ., . _ _ 3.3

Heves vm . 34 55 21 618 gfígggríínNaSZOd vm' ;; 1í 13 373

Jasz Nkun Szoln. vm. 55 86 31 564 . ' ' - 9 ,

,. . Csxk vm. . lo 18 8 533

P.-.-P Solt- Kiskun vm. 209 318 169 809 Fovaras vm 5 2 _ 3 __ 60'0

Budapest szfv?) . 580 628 48 8'3 .0 . ' , _ __ .

k , . 40 27 2077 Haromszek vm. . 30 20 5 16 ?

Kecs emet tjv. . 13, .. Hunyad vm. _ . 23 14 __ 9 _39.1

Összesen —— Total . 1.013 1.347 334 330 Kis-Küküllő vm. . 11 18 7 63'6 1) Vrn. : comitat. — 1) ij. : ville autonome. —— 3) Szfv. : capitale.

26*

"5. szám. ___—_ ;— 374 — _____ 1936

Szaporodás Szaporodá;

Ormg'ész, $$$-55552; O'SZágféSZ, ligát-$$$: *

.. : , .. ' , _;

torvenybatoság 1920 1930 ou ám,-"utig" torvényhatosag 1920 1930 ou diminution ' Régions, comztats et absmsa Réyions, comitats et ;b—Sász

villes autonomes nombres % miles autonomes nombres %

absolus absolus

Kolozs vm ... 6 10 4 667 Pozsega vm ... 10 9 —— 1 — 10'0 Kolozsvár tjv. . 13 11 - 2 — 15'4 Szerém vm ... 5 10 5 1000

Maros-Torda vm. . . 16 19 8 18'8 Zímony tjv. 2 ——- — 2 —100'0

Marosvásárhely tjv. 4 16 12 3000 Varasd vm ... —— 5 5 —

Nagyküküllö vm. . . 7 3 — 4 —— 57'1 Varasd tjv. . . . . 7 2 —— 5 —— 71 4

Szeben vm ... 7 10 3 42'9 Verőce vm ... 7 12 5 714

Szolnok-Doboka vm. 5 11 6 120'0' Eszék tjv. 3 2 —— 1 —-— 33'

Torda—Aranyos vm. . 7 8 1 143 Zágráb vm ... 1 1 —- —-

Udvarhely vm. 18 13— 5 —27*8 Zágráb tjv. . . . . 1 3 2 2001

Összesen — Total . 210 233 23 11-0 Összesen — Total . 37 50- 13 351

. . . Magyar-birodalom —

falfgrírórázag' Ha' 15 33 8 533 Hongrie entiéze . , 15.343 17.567 2.224 14-5

. _ . ' . Külföldi és ismeretlen

gme proprement dzte 15.306 17.517 2.211 144 Etmngers et MM"

Horvat-Szlavonorszag taats dont le lmi de

Graatie—Slavonie nmssance etmt m—

Belovár-Kőrös vm. . . 1 2 1 1000! comm """ ' 243 225 M 18 *" 7.4 'A Lika-Krbava vm. —— 3 3 —- Mindössze —— Total

Modrus—Fiume vm.

lási többlet évtizedről évtizedre növekszik, 1920 és 1930 közt már 2.124-et ért el.

Érdemes egy pillantást vetni arra az

összeállításra (1. 2. tábla), amely azt mu—

tatja, hogy Veszprém város lakossága az ország milyen vidékeiről származik. A leg—

nagyobb kontingenst természetes—en maga Veszprém város és Veszprém megye szol—

gáltatja. Az összes lakosságból 7.509 szüle- tett magában a városban, 3.755 pedig a vár—

megye más községében. A régi Nagy-Ma—

gyarország többi vármegyéi nem kevesebb, mint 6.253 fővel járultak hozzá Veszprém növeléséhez. Sőt a régi határokon túli kül- föld is 225—tel. Hogy a földrajzi közelség milyen befolyással van a belső vándorlások alakulására, mutatja az, hogy Zala megyé- ből, amelynek észak-keleti csúcsa egészen belenyúlik Veszprém megyébe, 1071-en van—

nak Veszprém városában. Zala után Vas megye következik, amely 627 szülöttje-t kül—

dötte Veszprémbe. Mindenesetre érdekes, hogy Fejér megye, amely sokkal közelebb esik Veszprém városhoz, csak 345 lélekkel szaporította a város lakosságát, a távolabb fekvő Vas pedig kétszer annyival. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy Fejér megye lakos- sága inkább a főváros felé húzódik, viszont a Vas megyéből Budapest felé irányuló nép—

áramlás egy része talán megreked a közbe—

eső Veszprém városában. Az aránylag kö—

zelfekvő népes Somogy megye csak 367 fő—

vel adózott Veszprémnek, mert a közbeeső

Balaton nagy forgalmi akadálya a belső—

vándorlásnak. A többi megyéből a bevánw dorlók száma már 200-ion alul marad, csun pan Pest megye és Budapest főváros kivé—

tel, az előbbinek 378, az utóbbinak 628.

szülöttjét találta a népszámlálás Veszprém.—

ben. E két törvényhatóságnál azonban nem.

arról van szó, hogy innen Veszprémbe tör—

ténjiék bevándorlás, hanem az a magyarán.

zata, hogy Veszprém városból Budapestre..

vagy környékére vándoroltak ott született.

gyermekei közül sokan újra visszatérnek szüleikkel kiinduló helyükre. Természe- tesen a más országrészbeli születésűek, száma nem nagy; így az egész Duna balpartjáról 373-an, a Tisza balpartjáról 353-an származtak Veszprémbe, egész Er—

délyből pedig 233-an. Ezek jórészt me—

nekültek lehetnek. mint ahogy általa-' ban az elcsatolt területekről nem kevesebb, mint 1.109-en vannak Veszprémben.

A statisztikai adatok közül, amelyekkel"

Veszprémre vonatkozólag rendelkezünk, legmesszebb tudjuk visszavezetni a vallás—

felekezeti adatokat. mert azokat már ré—

gebben nyilvántartották. 1814-ből is van:

már adatunk a város felekezeti megoszlám sára nézve, de ezeket az alábbi táblázatban—

mellőzük, mert nem látszanak megbízha—

tóknak. Akkor ugyanis 6.265 római kato—

likus mellett 3.295 lett volna a protestán—

sok száma, holott az 1825. évi nem nemesi

összeírás 6.602 római katolikusm—ell'ett csak.

5. szám -— 375 —

3. Veszprém népességének fejlődése és megoszlása vallás szerint.

Développement et répartition, suivant la confession, de la population de Veszprém.

' . . " E b b 6 l —-— D 0 n !

E v Nepesseg

A " 7, e e s Population róm.. kat, gör.. kat. reform. ág. h. ev. gör. kel. izraelita egyéb calholzgues f. umates calvinístes luthéríens grécwon'ent. ísraélítes autres

Abszolút számban — En nombrcs absolus

1825 9.079 6.602 — 1.815 43 619 ——

1840 11.268 8.460 — 1.712 176 —— 920 _

18—50 12.863 9.788 — 1.863 ' 204 — 1.008

1869 12.002 9.020 3 1.354 201 3 1.421 —

1880 12.575 9.408 8 1.231 284 8 1.685 6

1890 12.655 9.660 4 1.238 213 —— 1.588 2

1900 14.114 10.726 16 1.527 251 3 1.586 5

1910 14.792 11.760 14 1.269 460 7 1.275 7

1920 15.586 12 457 48 1.441 478 32 1.121 9

1930 17.792 14.659 58 1 644 556 18 850 7

S ' z a z a l é k 1; a n —— 0/0

1825 1000 72"? —— 200 05 6'8 —

1840 1000 75'0 —— 152 176— —— 8'2 ——

1850 1000 761 —— 14'5 1'6 _ 7'8 ——

1869 1000 752 00 118 1'7 0'0 11'8 ——

1880 100-0 748 00 98 I'!) 01 134 00

1890 1000 76'3 0'0 9'8 1'7 * — 122 00

1900 1000 76'0 01 108 1'8 00 1133 00

1910 1000 79'5 0'1 8'6 3'1 0'0 8'7 0'()

1920 1000 7'9'9 0'3 - 9'2 . 3'1 0'2 7'2 01

1930 1000 82'4 0'3 9'3 ? 3'1 0'1 4'8 00

1815 protestánst talált, és a későbbi hiteles dett meg erősen s azóta tartja arányszá- adatok is a protestánsoknak ezt a számát

igazolják, amint a 3. sz. tábla mutatja.

A város katolikus jellege elejétől fogva erősen előtérbe lép. Már 1825-ben közel

%e római katolikus vallású a város lakos- ságának. A protestánsok együttesen is csak 20%—ot képviselnek, ellenben izraelita már akkor elég jelentékeny arányban található:

619 lélek, ami 6'8%-ot képviselt. Abban az időben szaporodhattak el nagyon, mert az 1814. évi sematizmus még csak 310 zsidó—

ról tud. A római katolikusok aránya 1880—ig alig változik, ebben az időben a zsidók tör- nek előre, de nem a katolikusok rovására, hanem különösen a reformátusokéra, úgy hogy majdnem kicserélődik a reformátusok és az izraeliták alányszáma. Az előbbi le—

megy 15'2%—ról 9'8%-ra, az utóbbi fel- emelkedik 8'2%—ról 13-4%—ra_ A zsidóság ebben az évben (1880) éri el legnagyobb arányát és legnagyobb abszolút számát, azóta nemcsak viszonylagosan csökken ál- landóan, de egy évtized kivételével szám szerint is, úgy hogy ma már csak félannyi (850) izraelita van Veszprémben, mint 50 évvel előbb (1685). A reformátusok arány- száma azóta nagyjából stagnál, az ágos- taiaké pedig 1900 és 1910 között növeke-

mát. A zsidóság visszaszorulása újabban majdnem kizárólag a katolikusoknak esik javára, akik a Város lakosságának ma már 82-4%-át teszik, míg a zsidók arányszáma

4'8%—ra zsugorodott össze. Általános jelen-

ség ez most már nemcsak a Dunán túl, ha—

nem az egész országban. A zsidóság úgy—

szólván mindenütt kihalóban van, ahalálo- zások száma a zsidók közt állandóan meg—

haladja a születésekét. Magában Veszprém- ben pl. 1879-ben még 72 zsidó születés tör—

tént és 35 halálozás, 1931-ben csak 9 szü- letés és ezzel szemben 18 halálozás.

Anyanyelv tekintetében Veszprém város lakossága majdnem teljesen homogén, 986

%-ban magyar. A németek aránya mind- össze 1'2%; 10 évvel ezelőtt még 2-9%

volt. Úgy látszik, itt régebben sem volt

jelentékenyebb számú német polgárság, ,a mult század első felében főkép a zsidóság képviselte a németséget?) Ami egyéb német lakosság Veszprémben akadt, az a Vármegye német községeiből jövő be- vándorlásnak köszönhette létét. llyen mó- don a város asszimilálta is a megye német- ajkú lakosságának egy részét.

!) L. Kun Lajos dr.: A multja és jelene. 1932.

veszprémi zsidóság

5. szám.

4. A lakosság szülőhelye összevetve a vallással és anyanyelvvel 1920 és 1930-ban.

Population de Veszprém suivant le lieu de naissance

—-376 —— 1936

en 1920 et 1930, avec indication de la confessz'on et de la langue maternelle.

.. , , §

Osszes Helybeli Jníííggíf; Éliás mál-. Horvát-Szla— Külföldi ;

Vallás, anyanyelv Pagegglsjggn 143553," (01.753;e §),-223533 53353 A 1391.

Confession et langue matemclle ")ng * 322379" Hongwe szal/ame

1920 ! 1930 1920 § 1930 1920 l 1930 1920 1 1930 1920 [ 1930 1920 [ 1930

%

Abszolút szám — Nombres absolus ! R. kat. _ Cath. rom. . 12.457 14.659 6.328 6.616 2.435 3.005 3.462 4.810 31 42 201 186

G. kat. __ Uniates 48 58 4 5 1 3 40 46 —— _ 3 4

Ref. Á Calvinísles . . . 1.441 1.644 484 425 442 496 509 718 1 2 5 8

Ág. h. ev. —— Luthériens . 478 556 136 115 88 130 248 308 1 2 5 6.

G. kel. _— Gréco-orient. 32 18 2 2 — — 18 5 1 1 11 10

Unit. —— Unitaires 8 7 1 —— —— 1 7 5 —— —— —— 11

lzr. —— Israélítes . . . . 1.121 850 444 846 173 120 483 871 3 8 18 10 Egyéb vallású —— Appartcnant

a diautres confessions . 1 m- —— 1 §

Osszesen —- Total . 15.586l17.792 7.399]7.509 314033755 4.767§6.253 37 50 243 225 Magyar .__ Hongrois 15.028 17.536 7.359 7.500 2.912 3.660 4.630 6.194 28 47 94 135

Német w Allemands 447 206 39 9 228 93 84 89 7 1 89 64

Tót —— Slovagues 33 13 1 — —— 2 31 11 —- ———— 1 —

Oláh —— Roumains 8 —— — — —— —— 8 —— —— —-— —— ——

Horvát — Croates 11 12 — —— —— —— 5 8 2 2 4 2

Szerb —— Serbes . . . 5 1 — — — —- 8 — — —— 2 1

Egyéb anyanyelvű —- Autres *

langues matel'nelles 64 24 — — —-. — 11 1 __ l __ 53 23

Százalék—%

R. kat. —— Cath. rom. . 79'9 82'4 85'5 88'1 77'6 800 726 M'!) 83'8 84'0 82"? 82"?

G. kat. — Uniaies . 03 0'. 01 01 00 G'] 08 O'? — —— 1'2 1'8

Ref. —— Calvinisles . 9'3 9'3 66 5"? 141 1332 10"? 114 2"? 40 21 5'6' Ág. 11. ev. _ Luíhériens . B'] B'] 1'8 1'5 ')'8 3'5 5"? 4'!) 2"? 40 2'] 2"?

G. kel. — Gréco—orient. 03? 0] 00 00 —— —- 04 (M 27 2'0 4'5 4'4

Unit. —— Unitaires 0'0 0'0 0'0 —- -— 0'0 02 0'1 —— —— ——— 0'4

lzr. ——- Israélites . . . . 7'2 4'8 6'0 46 5'5 3'2 10'1 59 81 G'!) 7'4 4'4

Egyél) vallású —— Appartenunt ;

() diautres confessions . 00 —— —— —— 0'0 — — —— — § —— —— ——

Osszesen — Total: 100'0 100'0100'0 100'0 100'0l100'0 100'0l100'010003100'0 100'0100'0

!

Magyar H Hongrois 96! 98'5 99'5 99'9 (B'? 9755 97'1 99'1 75'7 94'0 38'7 60'0

Német _— Allemands 29 l'? 05 01 7'3 2'5 [7 06 18'9 2'0 36'6 28'4

'l'ót —— Slovagues 02 O'] —— —— ——- 0'() 07 O'? — __ 0'4 ——

Oláh — Roumuíns U'Oy — —— " —— — O'Z ———— —— —— —— ——r

Horvát —— Croatcs 0'1i 0'1 — -—— —— — (PZ 01 34 40 1"? 1'0

Szerb —— Serbes . . . 0'0 — —— —— " —— O'] _ —— —— 0'8 0'4

Egyéb anyanyelvű —— Autres

langues matemelles ()"4 O'] —— —— —

Érdekes megfigyelni a lakosság szüle- tés—helyére vonatkozó adatokat kapcsolat—

ban a vallással és az anyanyelvvel. (L, 4.

táblát.) A város régi katolikus jellegére mu—

tat, hogy a helybeliek közt a katolikusok

jóval nagyobb arányban vannak, mint ál—

talában, a többi vallásfelekezetek pedig va—

lamennyien kisebb százalékkal szerepelnek a helybeliek közt, mint az Összes lakosság—

ban. Feltűnő a veszpnémmegyeiek között a reformátusok és az ágostaiak aránylag ma—

gas százaléka, 13'2, illetőleg 35. Minthogy

a megyében általában 18395 2 református és 10'4% az ágostai h. evangelikus, meg—

állapítható, hogy a protestánsok bevándor—

lása Veszprémbe nem olyan nagy, mint a katolikusoké, akik a városban összeírt me—

gyei születésűek között 80%-kal szerepel—

nek, holott a vármegyében arányuk csak

68'6%. A más magyarországi születésűek

között általános arányukhoz képest jóval többen vannak az ágostai hitvallású evan- gélikusok 4'9 és az izraeliták 5'9%—kal. Ha megfordítva, azt nézzük, hogy az egyes fele——

5. szám. —377——- 1936 kezetek hívei közül hány százalék a helybeli

születésű, tehát nem bevándorlott, azt ta- láljuk, hogy —— csak a nagyobb felekeze- teket véve ——- legkevesebb a helyben szüle- tett a luteránusok közt (20'7%), azután a reformátusok között (25'9%). A zsidók be—

vándorlása itt nem olyan nagymérvű, mint máshol, 40'7 96-uk bennszülött. Általában úgylátszik, hogy Veszprém városába nem—

csak a bevándorlás nagy (és volt nagy ré—

gebben is), hanem az elvándorlás is; erre mutat az, hogy a helybenszülöttek arány—

száma meglehetősen alacsony a városban (422970), annak ellenére, hogy a város la—

kossága 1920-ig általában gyöngén szapo—

rodott. Jelenleg 7.509 bennszülött mellett 10.283 bevándorlott van. Az utolsó évtized—

ben a bevándorlás jelentékeny volt, a hely—

ben születettek száma a gyönge születési többlet folytán alig változott, ellenben a nem helyben szülötteke' 2.096-tal növeke—

dett, tehát majdnem annyival, mint ameny- nyit az 1, táblán az utolsó évtized folya—

mán mint vándorlási különbözetet kimutat—

tunk H— 2.124).

Érdemes néhány szót szólni a lakosság

nyelvtudásáról. Az erre vonatkozó adatokat az 5. tábla tartalmazza a három utolsó nép-

5. Veszprém lakosságának idegen nyelvtudása a három utolsó népszámlálás szerint.

Habimnts de Veszprém parl/mt des langues étrangéws, d'aprés les trois derniers recensemmts.

Nyelvismeret

1910 1920 1930 Connaíssance de langues

Összes népesség — Popula- tion totale ...

Ebböl németül tud

14.792 15.586 17.792

Dont habit. sachant Fallemand 3.696 3.623 2.686 totul tud — le slovague 172 257 152 oláhul tud —- le roumain 52 146 95 horvát-szerbül tud —— le

croate-serbe ... 128 177 130

olaszul tud -— llitalien . . 48 62 65 franciául tud —— le frantgais 275 224 192 angolul tud -— l'anglais . 87 92 86 oroszul tud ,_ le russe . 2 85 44

számlálásról. Természetesen Veszprémben alig akad ember, aki magyarul ne tudna.

1930-ban a 17.792 főnyi lakosságból 17.768 tudott magyarul. A magyarul nem tudók száma tehát mindössze 24 volt, valamivel

több, mint 0'1%. A magyarul tudás olyan általános volt mindig Veszprémben, hogy amióta nyelvismereti adatokat gyűjtünk, mindig csak egészen csekély számmal akad—

tak, akik nem tudtak magyarul. így pl;

1910-ben is már csak 44 ember volt, aki nem beszélte a magyar nyelvet. Ami az ide-' gen nyelvek közül legfontosabb német nyelv- nek ismeretét illeti, az nincs annyira elter- jedve, mint gondolnék. 1930-ban mindössze 2.686—an tudtak németül a német anya- nyelvűek beszámításával is. Hozzá még a német nyelvtudás fokozatosan *vissza is fej- lődik nemcsak viszonylag, de abszolút szám—

ban is. Az egész lakosságból 1910—ben még 3.696-an tudtak németül, 1920—ban 3.623-an.

Az utolsó évtizedben a visszaesés feltűnően nagy, egyszerre majdnem ezerrel csökkent a németül tudók száma. A város tehát min—

dig nagyobb erővel olvasztja be németere!

detű lakóit. Lehet azonban a német nyelv—

tudás visszaszorulását más okkal is ma- gyarázni. Valószínű, hogy ez az egynyelvű—

ségre való törekvés az előző évtizedekben is megvolt, 1920—ban azonban azért nem mutatkozott nagyobb mértékben a német nyelvismeret visszaf-ejlőde'se, mert a világ-*

háborúban sok katona megtanult németül, és ez a körülmény ellensúlyozta az emlí—

tett folyamatot. Tíz év mulva a világháború—

katonái közül sokan elfelejtették a felülete—

sen megtanult német nyelvet, egy részük el is halt, a nyelv—egységesülési folyamat te—

hát gátlás nélkül folyhatott tovább. Külön—

ben is az utolsó évtizedben az egész megyé—

ben erősen visszaesett a németül tudók ará—

nya, sokkal jobban, mint az előző évtize—

dekben. Veszprém városban hozzájárult még a német nyelvtudás visszafejlődéséhez az a körülmény is, hogy a zsidóság száma majdnem BOD-zal csökkent, már pedig a né- metül tudók jó részét a zsidók szolgál- tatják.

Általános kulturális szempontból sajná—

latosnak látszik a német nyelvismeretnek ilyen nagymértékű pusztulása, de ezt a jelen- séget nemcsak Veszprém városban és me—

gyében, hanem másutt is tapasztaljuk. Ha azonban abból a szempontból fogjuk fel a dolgot, hogy a német nyelv kihalása a né—

meteknél a teljes és végleges beolvadást je—

lenti, akkor nemzeti szempontból nem te—- kinthetjiik ezt kedvezőtlen jelenségnek;

Végeredményben a német nyelvtudás szük- ségét inkább csak az értelmiség, a keres—

kedők, gyárosok és jobb iparosok érzik; ha az alsóbbrendű népesség a német nyelvet nem mint tanult nyelvet, hanem mint a családból hozott nyelvet beszéli, akkor az a veszély mindig fennforog, hogy egyik nép—

számlálásnál magyarnak, a másiknál né—