Fejér vármegye és Székesfehérvár tj. város közoktatásügye

(1)

SZELLEMI, ERKÖLCSI ÉLET

Fejér vármegye és Székesfehérvár tj. város közoktatásügye.

Les établissements scolai'res du comitat Fejér et de Székesfehérvár.

Résumé. 11 g a, sur le territoire du comitat Fejér, 257 e'coles primaires, 5 écoles dlapprentis et 9 écoles primaires supérieures, dites bourgeoises.

Pour avoir une instruction supérieure a celle donnée par ces écoles, la plupart des parents en—

voient leurs enfants á Székesfehérvár, chef—lieu du comitat. Done, pour l'instruction du peuple, le comitat Fejér est bien pourvu d'écoles; il occupe, () cet égard, une éminente place parmi les comitats.

Le nombre total des enfants des écoles y a monté en 30 (ms de 34.634 a 43.359; cela a été dű en premier lieu á l'accroissemenl du nombre de ceux gui, pour compléter leur instruction, ont fait des études supérieures á la primaire.

A Székesfehérvár, on trouve tous les types dtécoles du degré primaíre et secondaire. Il y a tá des établissements dtenseignement créés dés les années 1690, au lendamain de la líbe'ration du pays de Poccupation turgue. Il existe dans cette

*viIle 16 écales pri—maires, 5 éeoles dtapprentis in—

dustriels, 1 école d'apprentis de commerce, 7 e'coles :du degré secondaire, 3 e'coles diagriculture, 1 e'cole professionnelle d'industrie, ] cours professionnel de commerce pour femmes, 1 école supe'rieure de tlcéologie catholigue romaine. Dans ces écoles, pendant les 3 derniéres décades, le nombre des éléves a monté de 6.548 a 8.246, accusant un accroissement particulier pour l'enseignement se—

condaíre, (lui avait été fort développé.

Point central culturel et économigue

région s'étendant bien au delá du comitai Fejér.

Székesfehérvár a une importance notable au point de vue de la vie intellectuelle; il est le siége diune e'véche' catholigue et d'une division scolaire dlen-

seignement secondaire.

(lánne

*

Fejér vármegye a Dunántúl legnagyobb mértékben mezőgazdasági jellegű várme—

gyéje, a kereső népesség 72'8%—a őster- melő foglalkozású. A vármegye népsűrű—

ség—e aránylag alacsony, kma—kint 57'5, en-

nél az ország egész területén egyedül Aba- új—T-orna vármegye népsűrűsége gyérebb.

A Vármegye területén csupán kis- és nagy- községi települések vannak. Ezek a körül- mények adnak magyarázatot arra nézve, hogy —— mint később látni fogjuk —— a vármegye területén a tágabban értelmezett népoktatás kereteit meghaladó intézmé- nyek nem létesültek. '

Székesfehérvár tj. város ősrégi telepü—

lési hely. Az évezred folyamán a várost sú—

lyos megpróbáltatások érték, többször csaknem teljesen elpusztúlt. a romokon azonban mindig *újraépült s a környező je- lentékeny területek kultúrális és gazda—

sági központjává fejlődött. A város lakos—

ságának túlnyomó része az iparforgalom és az értelmiségi foglalkozások körébe tarto—

zik (a keresők 34%—a iparos), bár az őster- melők aránya (a keresők 16'8%-a) is eléggé jelentékeny, a dunántúli városi tör- vényhatóságok között a * legmagasabb.

Ezek után még a két törvényhatóság népisségének általános kultúr-színvonalá—

ról kellttájékozódnunk. Ennek érdekében elsősorban azt kell vizsgálnunk, hogvaa népesség milyen mértékben tett eleget az általános tankötelezettség követelményei- nek. Hányan vannak tehát, akik a művelt—

ség alapelemeit, az írni-olvasnitudást sem sajátították el s ezek száma hogyan arány—

lik más területek analfabétáinak számához.

Erre nézve a következő adatok tájékoz—

tatnak:

] Irni—olvasni tudott a 6 évesnél idősebb népesség lEtv-ában

Ev Magyar- Fejér 553351

országon Dunántúlon; vm.-ben ftejffgíá

1880 ] 1) 43o l) 58 4 ! 62'4 72'8 1890 [ 1) 52 3 1) 69'1% 71'8 799 1900 ') 61 4 1) 76 4 E 769 879

1910 1 1) es 7 ') 818 $ 80-7 902

1920 84 8 ] 87 3 § 85'4 ! 93'1 1930 [ 90 4; 91 7 [ 90'0 ; 95'7

1) Az adatok Mag ;arország régi területére vonatkoznak.

Az ismertetett két törvényhatóság né- pességének műveltsége tehát már 50 évvel ezelőtt is mind dunántúli, mind pedig kü- lönösen országos viszonylatban kedvező volt. Az utolsó adatmegállapítás ered- ményét nézve pedig Fejér vármegye arányszáma a dunántúli vármegyék sorá- ban nem éri el a közép helyet. országos viszonylatban azonban kedvező; A Várme—

gyék népességéből—a megyei vár—osok nél- kül —— ugyanis országos átlagban 89295 tud irni-olvasni. Székesfehérvár 1930. évi

(2)

— 277 —— 1938 3. szám

idevonatkozó aránya az összes törvényha-

tósági jogú városok 95'0%-os átlagos

arányszámát szintén meghaladja.

Fejér vármegye és Székesfehérvár ti. város tanintézetei l936/37-ben.

Etablissements d'enseigwement dans le comitat Fejér et dans la villa autonome de Székesfehérvár, en 1936—37.

Az intézetek — Etablissements d'mseiguement

x%N3 ,.

§ u) :; ; § tanulm—

..e 5 s :: § nak

, , . ; *e-b o-e

neme — spectjicahon o ?; § § § éléves

e *- N N §

! e: s s su

emg __

32 száma—leurnambre

A) Fejér vármegye Comitat Fejér

1. Óvóintézet _ Mr.:ternelles . 324 69 3.353

2. Elemi mindennapi iskola — * Ecoles primaires dites guo- ,

tidiermes ... 257 550 30.158 t- 3. Általános irányú továbbkép—

ző iskola ——Ecoles complé—

mentaires dites générales . 209 312 7.832 4. Gazdasági irányú tovább-

képző iskola — Ecoles com-

plémentaircs d'agriculture . 30 113 3.220 5. lparostanonc iskola— Ecoles

d'apprentis dinduslrie . . 5 20 223 6. Polgári iskola —— Ecoles pri—

maircs supe'rieures, ditcs

bourgeoises ... 9 72 1.335 B) Székesfehérvár tjv.

Székesfehérvár, ville autonome

1. Óvóíntézet —— Maternelles . 7 15 511

2. Elemi mindennapi iskola.

Ecoles primaires dites gua-

tz'diennes ... 16 68 3.415

3. Onnálló (szaktanltós) gazda—

sági továbbképző iskola ——

Ecoles complémmtaires dúr- griculture dites indépendantes

(avec instituteur special) . 2 9 752

4. Iparostanonc-ískola — Ecoles ' d'apprentis d'industrie

5. Kereskedőtanonc-iskola —-

Ecoles d'apprentis de comm. 1 7 35 6. Polgári iskola —— Ecoles pri-

maires supérieures, dites

44 814

0!

' bourgeoises ... 2 32 977 7. Tanitónőképzö-intézet - Ecole

normak primaire d'institutr. 1 15 171 8. Középiskola — Etablisscm

d'enseignement sea/md . 3 66 1.693 9. Felső kereskedelmi iskola

Enola de commerce, dite su-

périeure ... 1 12 132 10. Szakiskola —— Ecoles dites

proft'ssionnelles ... 2 25 98 11. Női keresk. szaktanf. — Cours

prof. de comm, pour femmes 1 9 40 12. Róm. kat, hittudományi fő-

iskola — Ecole supe'rieure de the'ologíe de l'Eglise ca—

tholioue rom.

A magasabb műveltségű népesség ará—

nyát az 1930. évi népszámlálás megállapí- tása szerint a következőkben közölhetjük:

K.. , ; k, _ ,

— igkglláglf Főiskolat

végzett a népesség "lo—ában

; —ferfi [ nő ! férfi [ női

! .

Székesfehérvár . l 175 16-3! 3-5 0 a

Az összes tj. városok 22 6 22 81 5'6 0'6 Fejér vármegye 3 4 3 6 _ 0 8 00

Az összes vármegyék 52 50 10 01

Dunántúl ... ! 5 4' 54 12 01

Magyarország : 84 64 18 02

Az elemine'l magasabb fokú iskolákat végzett népesség túlnyomó része természe- tesen városi lakos. Fejér Vármegye és Szé- kesfehérvár idevonatkozó arányszámaia megfelelő összes törvényhatóságok átlag—

számaihoz viszonyítva, nem mondhatók kedvezőtlennek, bár az arányszámok az átlagosnál alacsonyabbak. Figyelembe kell ugyanis Wennünk Fejér :vármegye népes—

ségének erősen agrár jellegét, valamint te- lepülési viszonyait.

A közoktatásügy fejlődéséről az egyes ískolafajokkal kapcsolatban emlékezünk meg, az iskolaszervezet mai állapotáról pedig a között tábla adatai tájékoztatnak.

A két törvényhatóság 39 óvóintézete mind rendes kisdedóvó—intézet, állandó vagy nyári menedékház egyik törvényha- tóság területén sem működik. Az óvóinté—

zetek közül a vármegye területén 5-öt az állam, 13-at a községek, 12-öt a római katolikus, 1-et a református egyház, l-et tár—

sulat tart fenn, a székesfehérváriak közül pedig 4 római katolikus, 1 izraelita, 1 tár- sulati és 1 óvóintézet alapítványi jellegű.

Az óvóköteles (3—5 éves) korú gyerme- kek közül a vármegye területénévenkint

21—22%, Székesfehérvárott pedig 25—

2670 látogatja az óvóintézeteket. Ezek az arányszámok — különösen Székesfehér—

váré —— országos viszonylatban mérsé-

kelteknek mondhatók. '

A működő elemi mindennapi iskolák jelleg szerint való megoszlását 4— 30 éVes időköz szembeállításával —— a következő oldalon közölt adatok szemléltetik.

A fő iskolafenntartók tehát a vármegye területén az egyházak, Székesfehérvárott pedig a város. A különböző jellegű iskolák száma három évtized folyamán természe- tesen nemcsak megszűnés és új iskolák lé—

tesítése folytán változott, hanem jellegvál—

toztatások következtében is. Erre nézve

1) A középfokú iskola 4—8 Osztályát végezte.

(3)

%:

3. szám

, _ § _ ' Az elemi mindennapi iskolák száma

' 'Az iskolák jellege _, Fejér. SZÉkGSfems—"áf

Vai-megyeben tjv.--ban

igaz,/07 § 1936 37 1906/0731936/37

. § §

Allami ... 9 39 l § ——

Vármegyei ... 1 — §—

Községi ... 19 ! 1010

Római katolikus . . . 130' 142 2! 1

Reformátua ... 51 § 52 _1 Ag. hítv. evangélikus . 8 § 7

Görög keleti ... 2 1 —— § —-

Izraelita ... s § 2 1 l 1

Uradalmi magán . . . -—— § 2 !

Erdekeltsegi ... —— § 2 §—

Usszesen . . 235§ 257 15 § 16

§

azonban megfelelő adatok nem állanak rendelkezésre.

A népoktatásügynek elsődleges fejlődé- sére vonatkozóan megbízható adatokkal nem rendelkezünk. Székesfehérvárott azonban már közvetlenül a török uralom alól való felszabadulás után megnyíltak az első iskolák, a város 1693—ban iskola ré—

szére házat vásárolt?) Az első iskola való-

színűleg a ,,német iskola" volt, de 1703- ban már magyar-' iskola is működött. Na- gyobb arányú fejlődés .a XVIII. század má- sodik felében és a XIX. század első felé- ben következett be, mind a vármegye terü—

letén, mind pedig Székesfehérvárott.

A vármegye területén jelenleg működő iskolák igen tekintélyes része, 171 iskola már a népiskolai törvény meghozatala ide- jén, tehát az 1860—es években is fennál- lott. 1880-ig 9 újabb iskola létesült, a kö- vetkező évtized folyamán további 15, majd 1920-ig 23 iskola nyílt meg újonnan; a leg- erőteljesebb fejlődés azonban a háború után észlelhető, amennyiben 1921-től 1930-ig 23 és 1931-től napjainkig 16 új iskola kezdte meg működését. A háború utáni nagy iskolaépítési akció tehát Fejér vármegye népességét is erősen érintette.

Iskolátlan község azonban a vármegye te- rületén nem volt, hanem az új iskolák lé- tesítése részben a zsúfoltság megszünte- tése, részben a külterületi iskolahálózat ki- építése érdekében vált szükségessé.

A székesfehérvári 16 elemi mindennapi iskola kőzül 9 működött az 1860-as

években, a háború után pedig 2 új iskola

létesült.

Az oktatásügy fejlődését jól szemlélte-

1) Vellinszky Ferenc: Székesfejérvár szab.

kir. város elemi népiskoláinak története 1696-tól

1896-ig.

: ÉYBrpM , , _

__ ,,, Ha, Wow,, '—

tik azok az adatok, amelyek az iskoláknak az Osztálytam'tók száma szerint való meg- oszlását tüntetik fel. A három utolsó évti—

zed folyamán etekintetben beállott változá- sok a következők:

Az elemi mindennapi iskolak

Az osztálytanítók Fejér vármegyében SZéke§fe')ér'ár

száma tiv- ban

1906/07§ ;936/37 1906/07 § 1936/37

Az iskolák száma

1 ... 148 § 119 1 1

2 ... 55 75 l 2

3 ... 16 29 2 § 2

4 ... 10 s 8 6

5 v több 6 26 3 § 5

A tanítók közül: A tanítók száma

férfi . . . . 287 332 49 34

nő ... 94 218 28 § 34

Összesen . . 381 § 550

A tanítók száma tehát 30 év alatt Fejér vármegyében 444% -kal emlekedett, Szé—

kesfehérvárott pedig 11 7 % kal csökkent,

amit részben a tanulók létszámcsökkenése idézett elő. A vármegye területén az egyta- m'tós iskolák aránya 46'3%, három évti- zeddel ezelőtt azonban még 63'O% volt.

A tanulók létszámváltozását a követke- zőkben ismertetjük:

*Az elemi mindennapi iskolák tanulóinak

§ száma

Fejér § Székesfehérvár vármegyében A tjv-ban

1906107§ 1936/37§ l906/07§ 1936/37,

Fiútanulók . . . . 13.233 15.285 1.953 1.762 Leánytanulók . . . 12.995 14.873 1.961 1.653

Összesen:. . . § 26.228 § 30.158 3.914 § 3.415

A feltüntetett időszak alatt a Fejér vár- megyei elemi mindennapi iskolák tanév—

végi tanulólétszáma az adatok szerint 15-0% -kal emelkedett, Székesfehérvárott pe—

dig 12'7 % százalékkal visszaesett. Ez az el- lentétes irányú változás két főokra vezet—

hető vissza.

Egyik ok a beiskolázás teljesebbé vá- lása, r-észben a nagyobb számban létesített új iskolák, részben pedig a szigorúbb el—

lenőrzés hatására. A fokozottabb ellenőr- zés főkép azt eredményezte, hogy újabban az elemi iskolák felsőbb osztályai is bené- pesedtek, míg a multban a tanulók tekinté- lyes száma csak három osztályt végzett, mint azt a következő adatok mutatják:

(4)

3 s szám

—279—_ 1938

Az elemi m'ndennapi iskolák tanulóinak száma 0 ! Fejér vármegyében Székesfehérvár tjv.-ban

tá

isyík ( agosan ( 1936/37 1906/07 ] mee/w

szám 0lo szám ofo lszám % iszám 010

; § ,

1. 7.523 28'7x 6.260 2081120 286 757 222 11. 5.823 222 5.760 191 999 25'5 775 22'7 Ill. 5.001 191 5.454 181 8803 227 671 196 IV. 3.935 15'0 5.835 177 625) 160 67? 198 V. 2465 94 4.348 1424 207 5'3 351 10'3 VI. 1.481 5'6 3.001 9.9 74 ]'9 184 54

Össz. 26.228]100'01304583100'03 914É100'0l34151100 0

A hatályosabb ellenőrzés (és a fejlettebb iskolahálózat) természetesen a vármegye területén nagyobb mértékben növelte a tá—

nulók számát, mint Székesfehérvárott (F e- jér vármegye népessége 30 év alatt

13'0%—kal, a tanulók száma pedig 1507-

kal gyarapodott), ahol a multban is kellő számú iskola állt rendelkezésre s így a be- iskolázás teljesebb lehetett.

A fokozottabb beiskolázás tehát többé—

kevésbbé mindkét törvényhatóság tanulólét—

számát gyarapította. A másik tényező, amely a tanulók létszámalakulásánál közre- működött, az az igen sajnálatos tény, hogy

A TANULÚK LÉTSZÁMVÁLTOZÁSA 1907—1937.

VARIAHON Di L'EFFECUF D'ÉLÉVES. 1907—1937

!. FEJER VÁRMEGYE (COMITAT).

1906/07 1936/37

ll, SZEKESFEHERVÁR UV. (VILLE AUT.)

1938/31

dzeurskolak notes secondastes

1 906/07

fiam; mindennapi iskolák

Écomspuma—es guotldvennes

Felső kezesi isk, École supv de commerco Elemi (ovaabkéozó Iskolák

École; pnmaues complémentaim

. lanoncuskalák Écoles d'aoprenhs

Polgan iskolák Ecoles nowgemses

Nö: keresk. szaktanl,

Cours p'ui de commerce p. femmes Szamkotak

ll ). Ecolesoroíesmnnelles

( Rom kal hmud (őxsk,

$$$ fc sug dethenlcg-e calh. rom,

R lme Sueií.

lanftokepzö—mxezet Ecme novmale onmane

H. St. Sz. 1935

30 év alatt a születések száma mindkét törvényhatóság területén nagy mértékben visszaesett, tehát lecsökkent a gyermeklét- szám. Az 1906/07. tanév végén. még Fejér vármegye területén a hiányosabb beiskolá—

zás dacára is 7.523 1. osztályos tanulót tar- tottak nyilván az elemi iskolák, az 1936/37.

tanév végén pedig már cSak 6.260-at. Szé- kesfehérvárott ez alatt az idő alatt az I.

osztályos tanulók száma 1.120-ról 757—re esett. Az élveszületések száma 1900-tól 1930—ig Fejér vármegyében 40'0%o—ről 27'0%o—re, Székesfehérvárott pedig 36'7-ről 21'0%o—re apadt, aminek természetes kö- vetkezménye, hogy a hat év múlva iskolába lépő tanulók száma is lényegesen, még pe-

dig 16'8, illetőleg 32'4%—kal kevesebb lett.

Bizonyos mértékig csökkentette még az elemi iskolai tanulók számát —-— a vár- megye területén aránylag kevésbbé, Szé—

kesfehérvárott erősebben ——_az a körül- mény, hogy mindkét törvényhatóságban szaporodott azoknak a száma, akik az elemi iskola IV. osztálya után tanonciskolai vagy középfokú iskolai tanulmányokat végeznek.

A továbbképző iskolák látogatására kö- telezett korú (11—14 éves) ifjúság oktatá—

sát a vármegye területén az elemi mindennapi iskolákkal kapcsolatos 239 tovább- képző iskola látja el, amelyek közül 209 általános és 30 gazdasági irányú. Székes- fehérvárott ezt a célt 2 önálló szaktanítós gazdasági továbbképző iskola szolgálja, elemi mindennapi iskolával kapcsolatos to- vábbképző a város területén nem műkö—

dik. A továbbképző iskolákba járó tanulók száma 30 év alatt Fejér vármegyében 8.056-1'61 11.052-re emelkedett, Székesfe- hérvárott pedig 923-ról 833—ra csökkent.

A tanoncoktatást Fejér vármegyében 5.

általános irányú iparostanonc-iskola és Szé- kesfehérvárott 1 általános és 4 szakirányú iparostanonciskola, valamint 1 kereskedő- tanonc-iskola látja el. Az egy székesfehér- vári leányiskolán kívül az összes többi ipa—

ros- és kereskedőtanonc—iskolába csak fiú—

tanulók járnak. A tanoncok száma 30 év alatt a vármegye területén 193-ról 814-re, Székesfehérvárott pedig 519-ről 849-re emelkedett.

A polgári iskolai oktatás tekintetében mindkét törvényhatóság területén nagy—

arányú fejlődés észlelhető. 30 évvel ezelőtt a vármegyei törvényhatóság területén még csak 2 és Székesfehérvárott 1 polgári iskola volt, ezidőszerint pedig Fejér vármegyében már 9, Székesfehérvárott pedig 2 ilyen is—

(5)

3. szám

kola működik. A jelenleg fennálló fejér—

megyei iskolák közül az első 1894—ben Mór községben nyílott meg, majd 1918—ban Bicskén létesült polgári fiú— és leányiskola, a többi 7 pedig a háború utáni években kezdte meg működését. Az iskolák közül 3 fiú-, 2 leány— és 4 közös iskola. Jelleg sze—

rint 3 fiúiskola és 2 leányiskola állami jel- legű, a közös iskolák közül pedig 1 köz- ségi, 1 társulati és 2 magánjellegű.

Székesfehérvárott a ma is működő pol- gári leányiskola 1893—ban létesült, a fiúis—

kola pedig 1920-ban. A fiúiskola állami, a leányiskola pedig római katolikus jellegű.

A polgári iskolai oktatás azonban Székes—

fehérvárott hosszabb multra tekinthet vissza, amennyiben a város 1876-ban a val—

lás— és közoktatásügyi minisztérium felszó- lítására — részben magánosok támogatá—

sával —— polgári leányiskolát létesített. Ez az iskola azonban 1905-ben felsőbb leány—

iskolává alakult, ezidőszerint pedig mint leánygimnázium működik.

A polgári iskolák tanulóinak száma 30 év alatt a vármegye területén , 157-ről 1.335-re, Székesfehérvárott pedig 164-ről 977-re emelkedett. A fejlődés tehát e tekin—

tetben igen nagyarányúnak mondható. Ne- mek szerint nézve, a fejérvármegyei 157 tanuló közül 99 fiú és 58 leány, a székesfe- hérvári 164 tanuló pedig mind leány volt.

Az 1936/37. tanév végén a fejérmegyei pol-

gári iskolák tanulói közül 61'O% és Székes- fehérvárott 53'4% fiú volt.

A polgárinál magasabb fokozatú iskola Fejér vármegye területén nem működik. A középiskolai vagy más középfokú iskolai tanulmányait a vármegye ifjúsága elsősor- ban Székesfehérvárott végzi el.

Tanítónőképző—intézet Székesfehérvárott 1930—ban létesült a Ferenc József nőnevelő—

intézet kebelében. Az intézet a szatmári ir- galmasnővérek vezetése alatt áll, hatosz- tályos gyakorló elemi iskolával kapcsolatos s elsőizben az 1934/35. tanévben adott ki

végzett növendékei részére tanítói okleve-

let. Az intézetnek 1936/37-ben 171 tanulója

volt, akik közül 104-nek a szülője helybeli, 21—é a vármegye más községében lakott. Az utolsó tanévben az intézet 33 oklevelet adott ki.

A középiskolai oktatásügy Székesfehér- várott az 1688. évig nyúlik vissza. A török uralom alól való végleges felszabadulás idején a bevonuló keresztény csapatokkal egyidejűleg érkeztek a városba a Jézus Társaság tagjai, akik a város közoktatás—

ügyének megszervezését azonnal kezükbe

1938

vették. A középiskolai tanítás első kísér—

lete azonban nem bizonyult sikeresnek s mintegy másfél évtizedes munkálkodás után az iskola megszünt. Közel két évtize—

des szünetelés után (1724—ben) a gimná- zium négy osztállyal újból megkezdte mű- ködését s azóta az iskolában megszakítás nélkül folyik az oktatás. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a XVIII. század végén ennek az iskolának volt a tanára Ányos Pál és Virág Benedek. A gimnázium az 1852/53. tanévben nyolcosztályos ,,nagy- gimnáziummá" alakult és ekkor tartotta az első érettségi vizsgálatot. Az iskola 1813

óta a cisztercita rend vezetése alatt áll; a

tanítás irányát nézve, 1924—ben reálgim- náziummá, majd 1935-ben ismét gimná—

ziummá alakult.

A jelenleg állami Ybl Miklós

zium 1854-ben mint kétosztályú községi alreáltanoda kezdte rmeg működését, 1870—73—ban államilag segélyezett városi hat osztályos főreáliskolává, 1882/83-ban nyolcosztályos főreáliskolává fejlődött, amikor az iskolát a várostól az állam át- vette. Az első érettségi vizsgát az iskola az

1883/84. tanévben tartotta. Az új közép—

iskolai reform következtében az iskola gimnáziummá alakult át s az 1937/38. tan- évben már az l—III. osztályokban a gim- náziumi tantervnek megfelelő tanítás fo-

lvik. '

Székesfehérvár harmadik középiskolája, a községi jellegű Árpádházi Boldog Margit leánygimnázium 1876-ban mint polgári leányiskola kezdte meg működését, 1905- ben felsőbb leányiskolává, 1917-ben leány- gimnáziummá, 1927-ben leányliceummá alakult, majd 1932 óta ismét mint leány- gimnázium fejt ki tevékenységet.

Az ismertetett három középiskolának 30 évvel ezelőtt (1906/07-ben) összesen 899 tanulója volt, az 1936137. tanévben pedig 1.693 5 az oktatást ez utóbbi tanévben 66 tanerő látta el. Az 1.693 tanuló közül 1.092—nek a szülője Sz—ékesfehérvárott, 406—é a vármegye más községeiben lakott, míg a fennmaradó 195 tanuló túlnyomó- része a Dunántúl más vármegyéjéből (fő- képp Veszprém, Somogy és Tolna várme—

gyékből), kisebb része pedig Pest vár—

megye területéről származik. Az utolsó tan- évben a három középiskola együttvéve 90 érettségi bizonyítványt adott ki.

A középfokú iskolák sorába tartozik még Székesfehérvárott a felső kereskedelmi fiúiskola, amelyet a székesfehérvári Keres- kedelmi Társulat létesített 1868-ban. Az is—

gimná-

(6)

3. szám ——281———- 1938

kola két évfolyammal nyílt meg, 1874-ben három osztályúvá fejlődött, 1886—ban pedig kereskedelmi akadémia címet kapott.

Az iskolának az utolsó tanévben 132 ta- nulója volt, akik közül _81 székesfehérvári és 32 fejérvármegyei. Sikeres érettségi vizs—

gát a tanév folyamán 22 tanuló tett.

A felső kereskedelmi iskolával kapcsolatban kétévfolyamos női kereskedelmi szaktanfolyam működik, amelyre a pol- gári vagy középiskola IV. osztályát végzett tanulók iratkozhatnak be. Az 1936/37. tan- évben a tanfolyam első évfolyamának 32 és a második évfolyamának 8 tanulója volt.

A szakiskolák csoportjában egy állami téli gazdasági iskola és mezőgazdasági szaktanácsadó állomás, valamint egy tár—

sulati róm. kat. jellegű nőipariskola mükö—

dik. A téli gazdasági iskola az 1928/29. tan- évben kezdte meg működését, tanulmányi ideje két évfolyamra terjed s tanulóinak száma az utolsó tanévben 70 volt. A szü- lők lakóhelye szerint a tanulók közül 11 székesfehérvári és 49 fejérvármegyei volt.

A nőipariskolát a Ferenc József nő—

nevelőintézet 1921 szeptemberében nyi- totta meg s egyévfolyamos fehérnemű- varró, valamint kétévfolyamos felsőruhá—

varró tanfolyamokkal működik. Az iskolá—

nak az utolsó tanév végén összesen 28 tanulója volt, közülük 20 helybeli és 5 fe—

jérvármegyei.

A főiskolai oktatásügyet Székesfehér—

várott egy római katolikus püspöki hittu- dományi főiskola képviseli. A főiskola 135 éves múltra tekinthet vissza, 1801 körül kezdődött a sarus karmeliták kolostorának papnevelő intézetté való átalakítása s 1803-ban a főiskola meg is kezdte mükö- dését. A hittudományi főiskolának 1936/37- ben 38 hallgatója volt.

Székesfehérvár a multban többször tett kísérletet más főiskolának a városba való telepítése érdekében. 1802-ben a pécsi jog—

akadémia áthelyezésére nézve folytak tár- gyalások, azonban eredmény nélkül. 1840- ben a város a pápai református hittudo—

mányi főiskola áttelepítését 10.000 forint se- géllyel és megfelelő helyiség felajánlásával kívánta támogatni, azonban ez a kísérlet sem vezetett eredményre.

A főiskolai oktatásüggyel kapcsolatban említést érdemel még, hogy az 1936/37.

tanév folyamán, a helybeli hittudományi főiskola hallgatóit nem számítva, Fejér

vármegye területéről 126—an és Székesfe—

hérvárról 130-an iratkoztak be valamilyen főiskolára. Közülük a budapesti tudomány—

egyetemen 107, a József nádor műszaki gazdaságtudományi egyetemen 44 (ebből 2 a soproni bánya- és erdőmérnöki osztályo- kon, 11 az állatorvosi osztályon), a debre- ceni tudományegyetemen 3, a pécsin 39, a szegedin 7, róm. kat. hittudományi főisko—

lán (a helybelin kívül) 14, ref. hittudo- mányi főiskolán 8, jogakadémián 3, gazda- sági akadémián 16, képzőművészeti fő- iskolán 5, polgári iskolai tanár(nő)képző- intézetben 7 és a testnevelési főiskolán 3 hallgató végezte tanulmányait.

Végül megemlíthetjük még, hogy az em- berbaráti jellegű intézetek közül Székesfe- hérvárott egy városi árvaház és egy állami javítónevelő—intézet működik. Az árvaház- nak 1936/37—ben 60 növendéke volt, a nevelő- intézetben p-edig 261 erkölcsileg fogyatékos fiatalkorú részesült javítónevel—ésben.

A közoktatásügyi szervezet áttekintése után [megállapíthatjuk tehát, hogy mindkét törvényhatóság népoktatásügye, Székesfe—

hérvárott ezenkívül a középfokú oktatásügy is magas színvonalon áll. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a vármegye erősen őster—

melő jellegére való tekintettel a mezőgazda- sági szakismeretek oktatása a vármegye területén nem látszik kielégítőnek. Székes—

fehérvárott, jóllehet a város inkább ipari, mint mezőgazdasági jellegű, ezt a célt két gazdasági szakiskola és egy téli gazdasági iskola szolgálja, a vármegye területén azonban egyetlen szakiskolának nevezhető in—

tézmény sem működik.

A régi koronázó Város ősi kultúrárval rendelkezik, falai között az iskolák minden fokozatát megtaláljuk s azok működése több évszázados multra tekinthet vissza.

Hogy a város már félévszázaddal ezelőtt is a Dunántúl egyik nagy jelentőségű kultúr- központja volt, bizonyítja az a körülmény is, hogy már az első magyar középiskolai törvény (1883 :XXX. t.-c.) Székesfehérvárt tankerületi főigazgatósági székhellyé tette.

Újabban pedig a közoktatásügyi igazgatás—

ról szóló 19351VI. t.-c.-ben jut kifejezésre Székesfehérvár kultúrális jelentősége; az or- szág nyolc tankerülete közül ugyanis egynek Székesfehérvár lett a központja, a tankerü- leti kir. főigazgatóság székhelye.

Jánki Gyula dr.