IIIIIIIS
TERÚLET És NÉPESSÉG
Résume'. Devenuc ville et chef-lieu de comitat dés sous les premiers rois de la maison d'Árpa'd, Szolnok est une des plus vieílles cite's de la Hongrie.
Située au bord de la moyenne Tisza se tournant vers le Sud, diou les marchandises peuvent étre trans- porte'es vers F()uest par le chemin le plus court, elle devint nécessairement une ville commercante et inv dustrielle.
Sur le nombre de la population de Szolnok, on na de documents (]u'a partir de la fin de la domi- nation turaue. Ruinée sous celle-ci, elle ne comptait gue 906 habitants en 1720; des 1781, elle en avait 5.471 et 10.969 en 1825. A partir de lá, la ville se dé- veloppaít moins rapidement; en 1850, au lendemain de la guerre de lilndépendance, elle ne comptait méme gue 10.460 habitants. Depuis, le nombre de la population augmentait constamment, et sle'levait dés 1930 61 38.764.
Jadis, la ville fut purement catlzoliaue. Plus tard.
du fait d'immígrations, I'élément calviniste et israe'lile S'accrut dans une mesure plus grande; cependant, ,aujourdyhui encore, les catholirlues sont en tres iorte majorite'. Le nombre des habitants augmente toujours, assez considérablement, diimrnigrés venus de toutes les parties du pays. Avec les territoires enleve's á la Hongrie, la ville a également des relations notables:
'de la population diaujourdihui, 2.373
';ces territoires.
La population de Szolnok, gui au XVIIIe siecle encore, comptait un nombre asse: considérable
* diartisans allemands, est maintenant presoue tout á Vfait hongroise. Les 2.453 habítants aui savent Falle- mand ne sont pas dlorigine germaine; une partie en la appris llallemand dans les regions () population
*méle'e diAllemands; les autres, () liécole ou ailleurs.
En examinant le degré dyinstruction des habi- ants de Szolnok, on voit, par le tableau 7 indiauant données des recensements, aue la proportion des tres y diminuait de décade en décade, de sorte n 1930 90'5% de la population de plus de 6_ ans nt lire et écrire. La culture intellectuelle y fait ent des progrés notables; 16'3% de la popula- ont fait guatre classes d'école moyenne; 1'3%
tudes supe'rieures.
La profession des habitants montre aussi le cad mélán-fort urbain de Szolnok. La proportion de la population appartenant () la catégorie ,,industrie, , commerce, crédit, transports" de'passe, déja depuis ' 1910, 50%, tandis aue celle de la population vivant
*, de production du sol est descendue progressi—
i—vement de 21'6% a 14'5%. Szolnok étant un noeud ferroviaire, les employés de chemins de sont ne's sur
Szolnok város népességének összetétele.
La composition de la population de la ville de Szolnok.
fer y sont particulierement nombreux. Toute-
fois, le nombre en a baisse' pendant les dil' der- niéres années, le morcellement du pays ayant, dans une certaine mesure, diminué Pimportance de ce centre de voies íerre'es. Depuis le traíté de Tria—
non, le nombre des cheminots retraite's y a augmente' d'autant plus diemplcyés de chemins de fer expulse's des Etats successeurs.
Le niveau intelleciuel de la vílle est illustre' par le fait aue les habitants appartenant á la catégorie ,,services publics et professions libérales", et iorrnant la classe intellectuelle proprement dite, représentent déja 10% de la population. Lu répartition, caracté- ristioue pour les différents guartiers, des professions y exerce'es ressort du tableau 12 et des graphigues ci-dessous.
Parmi les industries de Szolnok, se distinguent particulierement la fabrication des machines et des moyens de transport, liindustrie du vétement, la
fabrication des produits—alimentaires et des bois- sons, les industries du bátiment, du bois et de l'os, la métallurgie, la side'rurgie. Dans le commerce, c,est celui des produits alimentaires et des boissons aui y occupe le plus de personnes.
Le fait gue le nombre proportionnel des ouvriers, formant la grande majorité de la popula- tion, a baisse' pendant les dia: derniéres années, ne doit étre attribué guid ce gue Ie nombre des retraite's, classés parmi les ,,inde'pendants", a fort augmenté dans le merne temps.
*
A Magyar Statisztikai Társaság ünnepi ülése ismét aktuálissá teszi egy fejlődő, szép magyar városnak, Szolnoknak az is—
mertetését, tekintettel arra, hogy a Statisz—
tikai Társaság 1932. évi ünnepi ülését eb- ben a városban tartja. Beszámolónk a vá- ros statisztikai viszonyairól most bizonyos tekintetben nehezebb, mint azoké a váro- soké, ahol a Statisztikai Társaság eddigi ünnepi ülését tartotta. Ezek a városok u. i., mint Szeged, Debrecen, Pécs, Miskolc és Sopron, valamennyien törvényhatósági jogú városok?) már pedig a tj. városok statisz- tikai adatai a Statisztikai Közleményekben és Évkönyvekben sokkal részletesebben kö- zöltetnek, mint a rendezett tanácsú, mos- 1) E városok közül Debrecen ismertetését l. a Magyar Statisztikai Szemle 1927. évi, Pécsét a Szemle 1928. évi, Miskolcét az 1930. évi ésSopronét az 1931. évi folyamában, az első hármat Kovács Alajos, Sopront Thirring Gusztáv tollából.
25
5. szám. 1932
tani nevükön megyei városok adatai, ame—
lyek túlnyomórészt a vármegyék adataiban foglaltatnak. lgy sok olyan adatot, amelyek a tj. városokról nyomtatásban közölve van—
nak, a megyei városokról az eredeti kézira- tokból kell összeállítani; egyes adatok pe- dig a megyei városokról egyáltalán nem ta—
lálhatók fel, mert azok csak törvényható- ságonkinti részletezésben vannak meg.
A megyei városok között kevés van, ame—
lyik olyan nagy multtal rendelkeznék, mint Szolnok. Szolnok már az első Árpádházbeli királyok korában város és megyeközpont volt, a XIX. száz—adig királyi birtok és ko- rona Város. Földrajzi fekvése is predeszti—
nálja a fejlődésre. A Tiszának éppen a ka—
nyarulatánál, a Zagyva folyó torkolatánál fekszik, ahonnan nyugat felé a legrövidebb úton szállíthatók az áruk, azért szükség- képen kereskedő és iparos várossá kellett fejlődnie. A város régebbi lakosságáról — sajnos —— alig van számbeli adatunk. Hogy a török hódoltság alatt és az azt követő há- borúkban mennyire elpusztulhatott Szol- nok, mutatja az, hogy az 1720. évi adó—
összeírás mindössze 101 adóköteles háztar—
tást talált Szolnokon?) Ha ehhez a szám- hoz a kimaradottak címén 50%-ot veszünk, úgy ahogy ezt Acsádi is számítja, 151 ház- tartást kapunk, amit 6-tal megszorozva, 1720-ban 906 körül lehetett Szolnok város—
nak a lélekszáma. A legközelebbi adat 1781-ből áll rendelkezésünkre, amikor a canonica visitatio 5.471 római katolikus lel- ket talált Szolnokon2), 1785—ben a lélekszám 5.830, ezek közül 2.990 férfi és 2.840 nő?) Nagy Lajos 1828—ban megjelent statiszti—
kájag) már 10.979 lélekről tud, kik közül 17 görög keleti, a többi mind római katolikus.
Fényes Elek mindkét statisztikai munkája 11.720 lakost említ, kik közül 13 volt re-
formátus, 10 ágostai és 17 görög keleti, a
többi mind római katolikus. 1850 óta már rendszeres népszámlálások alapján van adatunk a város lélek—számáról és a lakos—
ság vallásfelekezeti megoszlásáról. (Mind- járt a vallásfelekezeti adatokat is adjuk, mert ezeket lehet legmesszebb vissz—a—
vezetni.) 0
Úgy látszik, a szabadságharc Szolnok fejlődését is erősen megakasztotta, illetőleg visszavetette, mert 1850—ben lakossága alig
1) L. Acsádi ,,Magyarország népessége a prag- matica sanctio korában".
2) L. Vidor Győző. Szolnok. 18. lap.
3) Ludovicus Nagy: Notitiae Statisticae Hun—
gariae. Buda, 1828.
1. Szolnok népességének fejlődése és megosz- lása vallás szerint.
Développement et répartition par confession de la popu—
lation de Szolnok.
gas ! Ebből _ Dont
a 3513 . ,, 2 .
hV : __ . 3 3: 'S É (,, V:
A1mées $ ! § § § Ehle Ég ÉÉ Tsi—§ %% %% u:
239, es a ;: 33 13333 33 És
Ma a a 35 93 aal-saga sajas
Abszolút számban —— Nombres absolus
1781 5.471 5.471_ _ _ _ _ _ _ 1785 5.830 5.830— _ _ _ _ _ _ 1825 10.979 10.962 _ _ _ 17 _ _ 1837 11.720 11.680 _ 13 10 17 _ _
—(,—/
1850 1)10.46010.293 _ 15 7 _ 145j _
1857 13.936 nincs adat —— Pas de orme'es
1369 15.847 14.623 3 337 51 15 _ 818j _ 1880 17.150 15.590 34 293101 29 _ 11014 2 1890 20.748 18.097 45 915198 28 9 1.453! 1 1900 25.379 21.548 801679179 2 12 1.952 4 1910 28.778 24.141 92 2.115 297 54 13 2.062 4 1920 32539 27.475127 2.425 364 21 18 2.103 6 1930 38.764 32.476 115 3.499 440 70 60 2.098j 6
Százalékban —— En %
1781 100-0*100'0— _'— wi—j —j_
1785 1000 1000 _ — —— —j—*- —— -—
1825 100-0 99-3 _ _ _ 0—2j— _ _ 1837 1000 99-7 _ 0-1 0-10-1*_ _ _
M
1850 100—0 983 _ 0-2 0-1 _ 1—4 _ 1869 1000 923 0-0 2-1 0-3 0-1 _ 5-2 0-0 1880 100—0 90-9 02 1-7 06 0—2 _ 6-4 0-0 1890 100-0 87-2 02 4—4 1-0 0-1 0-1 7-0 0-0 1900 100-0 849 03 6-2 0-7 0-1 0-1 7—7 0-0 1910 1000 839 03 7—4 1-0 0-2 0-0 7-2 00 1920 100-0 84-4 04 7-5 1-1 0-1 0-1 6-4 0-0 1930
100-0 838 03 9-0 1-1 0-2 0-2 5-4 0—0
1) Palugyaynál (Magyarország legújabb leírása
Ill. k. 361. o.) a róm. kat. száma 10.281; a különb—
séget (12-öt) az összes lélekszám és a részletössze- gek közötti eltérés okozza, amit a r. kat. számához adtunk.
haladta meg a 10.000 lelket. A város tiszta katolikus jellegét már kezdi megbontani a másvallásúak, eleinte a zsidóság, később a reformátusok bevándorlása. Maga a népes—
ség fejlődésének menete szép egyenletes; a legnagyobb szaporodás aránylag a szabad- ságharc után mutatkozik, amikor valószí- nűleg az elzavart lakosság tért vissza lakó—
helyére, de a tiszai vasút kiépítése és a for- galom ezzel járó megélénkülése is hozzá- járulhatott a város fejlődéséhez. A kolerás évtizedben (1869—1880) kissé megakadt a fejlődés, azóta ismét meglehetősen egyenle- tes. Az utolsó évtized fejlődésével is meg lehetünk elégedve. A budapestkörnyéki községektől eltekintve, a városok és tízez- ren felüli községek közül csak Pécs, Baja, Kisvárda, Berettyóújfalu, Magyaróvár és
'
SZO [NOK VAZlATOS HELYSZINRAJZA.
' Plan de Szolnok.
Je/mgarázal— [eye/70?
IX ka'z/ylfen Úg/lerúYe/e-/e/'r/7v/)'e/h/éf/?ur des IX war/rém Vaszil -L'bemin de fér
5, szám.
—330__—
1932Komárom szaporodása haladja meg Szolno—
két. A szaporodásból minden felekezet ki- vette a részét, a gör. katolikusok kivételével, akik némileg megfogytak.
Az 50-es évek után, amint említettük, elő—
ször a zsidóság özönlött be nagy számban a városba,amit a kereskedelmi alkalmak nagy bősége idézett elő. Ez az erős bevándorlás 1900-ig tartott, amikor az izraeliták aránya 77 % -ig ment fel, azóta a számuk úgyszólván stagnál, arányszámuk pedig fokozatosan 5'4%-ra ment le. Ezzel szemben a refor—
mátusoknál a 80—as évek óta fokozatos és erőteljes növekedést látunk, úgyhogy ma már a város lakosságának 9%-a, 3.500 lélek református. Tekintve, hogy Jász-Nagykun—
Szolnok vármegye népességének jelentékeny része, több mint egyharmada református vallású, a város pedig —— amint látni fog—
juk — elsősorban a megye lakosságából kapja bevándorlóit, nem lehet csodálkozni a reformátusok számának nagy megnöve—
kedésén. Egyébként is úgyszólván minde- nütt észrevehető az a folyamat, hogy a ván- dorlások következtében az egyfelekezetű városok fokozatosan vegyes felekezetűekké válnak; a különbség csak az a városok kö—
zött, hogy a református városokban gyor- sabban szaporodik a katolikusság, mint a katolikus városokban a református elem.
Szolnok város ebben a tekintetben bizonyos mértékben kivétel, mert itt a régebben szinte elenyésző számú reformátusság elég rövid idő alatt fejlődött tekintélyes kisebb- séggé.
Ha a város fejlődésének alapelemeit te- kintjük, vagyis azt, hogy milyen része van a fejlődésben a természetes szaporodásnak és a bevándorlásnak, a következő képet kapjuk:
2. A népesség természetes és tényleges szapo- rodása 1901-töl 1930-íg.
Accroissements natural et efectif de la population, de 1901 Ez 1930.
, Természetes Tényleges Vándorlási
Idő SZ ak szaporodás szaporodás különbözet
' ' A ' i A ' t D' ' d
PWOdes 722755?" %%íáíírm %íí'ífíns e
1901—1910 2.800 3.399 4— 599
1911—1920 753 3.761 4-— 3.008
* 1921—1930 2.979 6.225 %— 3.246
A természetes szaporodás a háborús év—
tizedtől eltekintve, nem jelentéktelen, ami dicséretére válik Szolnoknak, mert hiszen, különösen az utolsó évtizedben városaink
—— sajnos —— alig mutatnak természetes sza- porodási többletet. 54 városunk között csak 11 akad olyan, amelynek Szolnokénál ked- vezőbb volt a természetes szaporodása.
Összehasonlítva a természetes szaporo—
dást a tényleges népnövekvéssel, a század első évtizedében mindössze 599 főnyi be—
vándorlási többlet mutatkozik, a háborús évtizedben már 3.008, a most elmult évit- zedben pedig 3.246. Ha azonban figyelembe—
vesszük, hogy a háborús évtized halottat közé nincsenek beszámítva a hősi halottak, akiknek számát legalább is 2%—ra lehet tenni (576), akkor a természetes szaporo—
dás 1911—től 1920-ig csak 177, a bevándor- lások többlete tehát 3.584. Ebből az tűnnék ki, hogy Szolnok város a háborús évtized alatt még több embert vonzott, mint az utána következő évtizedben. Mindenesetre- igen egészséges fejlődésnek kell minősíte- nünk azt, hogy az utolsó tíz év alatt 6.225 fővel, tehát 19'0%-ka1 növekedett Szolnok lakossága.
Érdekes most már megfigyelni, hogy Szolnok lakossága honnan verődött össze., A 3. sz. táblán a régi Magyarország tör- vényhatóságai szerint mutatjuk ki a lakos—
ság származási helyét. E táblának a követ-—
kező tanulságai vannak: A város lakossá- gához a legnagyobb kontingenst természe——
tesen Jász-Nagykun—Szolnok vármegye szol—
gáltatja 28.959 lélekkel; ebből magára Szol- nokra, tehát a helybeli születésűekre esik 23.299 lélek, vagyis a lakosságnak 60'0%-a, benszülött. Jász—Nagykun-Szolnok vár—
megye egyéb részeiből 5.660 ember szárma—
zik (14'6%). Aránylag nagy vonzóerőt gya—A korol Szolnok a szomszédos Pest megyére is, mert 2.887 pestmegyei születésűt talált
az 1930. évi népszámlálás. Úgy látszik,
hogy a pestmegyei községekből az utolsó évtizedben aránylag még nagyobb volt a bevándorlás, mert a pestmegyei születésűek száma 1.956-ról 2.887 lélekre növekedett,.
vagyis 47'6%-kal, míg a jásznagykunszol- nokmegyei születésűeké 4.224—ről 5.660-ra, tehát jóval kisebb százalékkal '(34'0).
Számszerint igen jelentékeny még a buda- pesti születésűek száma is, 917 lélek, ami a Budapesttel való sűrű csereforgalmat mu- tatja. Nagyobb tömeget ezenkívül Szolnok- nak csupán Békés vármegye és Heves vár—
megye szolgáltat, az előbbi 605, az utóbbi 446 szülöttét adván át Szolnok városának.
A bihar- és hunyadmegyei szülöttek is meg—
haladják a 200 lelket; IDO-nál több ember- rel adózott még Szolnoknak Zala, Nógrád,
5. szám. ———331— 1932
3. Szolnok lakossága születési hely szerint 1920— ban és 1930—ban a régi Magyarbírodalom egyes törvényhatóságaí szerint részletezve.
La populaiion de Szolnok en 1920 et 1930 par lieu de naissance, notamment swivant les comitats et oilles autonomes de la, Hongrie d'auant—guerre.
Szaporodás Szaporodás
v. fogyás v. fogyás
Országrész, törvényhatóság Accrot'sscm. Országrész, törvényhatóság Accraíssem.
_ _ _ ou dímínut. . _ . _ oudimimtt.
Régwns, comztats et mlles _a) % Regwns, comztats et vzlles _m h
autonomes 8 % ÉÉÉ % autonomes % % iif; %
CD s: m is 63 CD m 2-5
! v-c 1—4 § § G H 1—1 "53 § e
i
Duna jobb partja. Tisza jobb partja. í %
Rive droite du Danube. Rive droite de la Tisza.
Baranya vm. — comitat . 23 31 8 348 Abaúj—Torna vm.— comitat . 86 53 17 472 Pécs tjv. —— ville autonome . 15 23 8 53'3 Kassa tjv. —— ville aut. . 21 33 12 571 Fejér vm. — comitat 69 84 15 21' ? Bereg vm. —— comitat . 59 54 ——- 5—8"5 Székesfehérvár tjv.—vílle aut. 18 39 21116"? Borsod vm. — comitat 54 86 32 5913 Győr vm. —— comitat 14 27 13 92'9 Miskolc tjv. — viIIe aut. . 52 51 — 1 —1 9 Győr tjv. —— ville aut. . 28 28 —— -—— Gömör vm. — comitat 48 46 — 2 ——4'2 Komárom vm. —-comítat . 40 52 12 300 Sáros vm. —— comitat 32 27 — 5—15"6 Komárom tjv. —— ville aut. . 18 12 — 6 -333 Szepes vm. —— comitat . 53 311—22—415
Moson v.m —— comitat 12 19 7 58'3 Ung vm. — comitat . . 22 25! 3 136
Somogy vm. — comitat . 65 70 5 7'7 Zemplén vm. —— comitat . .! 89 1193, 30 33"?
Sopron vm. —— comitat 42 41 — 1 ——2'4 . , _
Sopron tjv _ ville aut. 9 12 3 333 Összesen — Total. 466 525 09 127
Tolna vm. — comitat . 60 67 7 11"? . . ;
Vas vm. —— comitat . . 55 66 11 200 _ Tlsza bal part-lat )
Veszprém vm. — comitat A; 46 67 21 45-7 Rwe yauche de la Tisza—
2313 vm. _ comitat J? 81 121 40 494 Békés vm. — comitat . 430 605 175 40'7 Összesen —— Total: 595 759 164 27'6 Bihar vm. _" comitat - 183 231 48 262 Nagyvárad tjv. — ville aut. 82' 78— 4—4"9
Duna bal partja. Hajdú vm. _ comitat . 135151 16 119
- Debrecen tjv. —— víIIe aut. 76; 101 25 329
, Rwe game/ze du, Danube. Máramaros vm. —— comitat 54: 70 16 290
Arva vm. —— comitut 15 u — 6-40'0 Szabolcs vm. -——- comitat . 805 115 35 438 Bars vm. —— comitai . 21 26 5 238 Szatmár vm. — comitat . 833 107 24 289 Esztergom vm. — comitat 32 47 15 46'9 Szatmérnémeti tjv.-ville aut. 26; 28 2 77 Hont vm. —— comilut : 28 32 4 143 Szilágy vm. —— comitat . 305 47 17 56" ? Selmecbánya tjv. - ville aut. . 2 7 5250'0 Ugocsa vm. —- comitat . 181 21 3 16"?
Liptó vm. — comital . 7 75 — —— . .. -,. _
Nógrád vm. * comitat 154 1461— 8 _5_2 Összesen — Total. 1.1971.5o4 307 298 Nyitra vm. —— comitat . 82 67 — 15 —18"3 . _ , .." __
Pozsony vm. ———- comitat . 52 57 5 96 Tami-Mmm? szooe. Angle Pozsony tjv. —— ville aut. 29 227 —— 7 -241 entre la Tisza et le Maros.
Trencsén vm. —— comitat . 44 31 —— 13 —29"5 Arad vm. _ comitat 93 98 5 5-4 Táróc vm. —— comitalt . 7 5.— 2-286 Arad tjv. —— vilIe aut. 146 156 10 6"8 Zolyom vm. — conutat . 58 595 1 1 7 Csanád vm. __ comitat 64 97 33 51—2 () _ T t [: 531 ;15 _ 10—30 Krassó-Szörény vm. — comitat 43 51 18"
sszesen 0 a ? Temes vm. — comitat . 45 54 9 200
Duna-Tisza köze.—— Ref/ion Temesvár tjv. — ville aut. 40 52 13 330
Versec tjv. —— ville aut. 5 7 4 '0 entre le Danube et la Tzzar. Torontál vm. —— comitat . 94 11 16 17"0 - Bács—Bodrog vm. — comitat 90 92 2 22 Pancsova tjv. —— viIIe aut. 6 4— 2-33'3
Baja tjv. — ville aut. . 16 15 —— 1 —6"2 - _ . .
Szabadka tjv. _ vílle aut. 32 47 15 46-9 Összesen "— TOM 556 629 93 174
vidék tjv. —— villa aut . 6 3 — 3-50'0 , , ,
ombor tjv. — ville aul.12 s — 4-33-3 Királyhagon tul-
ongrád vm. —— comitaí. 138 157 19 138 Transylvanie.
ódmezővh. tjv. —- ville aut. 40 59 19 4770 Alsó—Fehér vm. _ comitat . 46 49 3 65 e'ged tjv. —- viIIe aut 70 104 29 38 7 B t V 'd 7 "t t 16 8 —8 _50.0,
es vm _ comitat . 345 446 101 29-3 esz Érce'* 35") ""."comla . .
. .. , Brasso vm. —— comitat . 33 37 4 121
g-Nk.-SZ. vm. — comltm . 24.845 28.959 4.114 166 , . _ _ .
. . C51k vm. —- romztat 35 30 5 143
oP,.—S.-Kk. vm. —- comitat 1.956 2.887 931 47'h . . _
— . _ Bogaras vm. — comitat 7 3 —4 57'1
apest szfy. ——- car-Male 626 917 291 465 Háromszék vm. __ comitat . 51 53 2 39 kemet tjv. —— mIIe aut. 95 116 21 221 Hunyad vm. _. comitat 174 200 26 149 Összesen — Total: 28.276 33.810 5.534 196 Kis—Küküllő vm. —— comitat . 16 13 ———3-18'8
5. nám. — 332 — 1932
Szagorodás Szagorodás
. ' v. () ás
Országrész, törvényhatóság Achfííjrí. Országrész, törvényhatóság Mem—ím, Régions, comitats et villes 0" (hmmm' Régions, comitats et milles f'ídlmmut'
autonomes o :: § ɧ autonomes o o 57: eg
a a M$ % a % ása %
1—4 1-4 § 3§ v-4 f—t § %% '
Kolozs vm. _— comitat , 313 28 ——- 3 —9'7 Modrus—Fiume vm. _ comitat ——- 3 3 . x Kolozsvár tjv. —- ville aut. . 581 55 —3 —5'2 Pozsega vm. —— comitat 6 10 4 66"?
Maros—Torda vm. — comita't 30: 32 2 67 Szerém vm. — comitat . 10 13 3 300 Marosvásárhely tjv.—ville aut. 26 26 — — Zimony tjv. ___ ville aut. . 6 7 1 167 Nagy-Küküllő vm. —— comitat 17; 17 — —- Varasd vm. -— comitat . — ——- — — Szeben vm. —- comitat . 22 28 6 27'3 Varasd tjv. —— ville aut. —— —— —— — Szolnok-Doboka vm. — com. 19; 26 7 368 Verőce vm. _ comitat . 4 3 —1 -25'0'.
Torda-Aranyos vm. - comitat 35? 34 — 1 —2'9 Eszék tjv. —— ville aut. . 6 8 2 33'3 Udvarhely vm. -— comitat 33[ 53 20 606 Zágráb vm. —— comitat . 7 6 — 1 —14'3;
Összesen __ Total: 649 692 43 6'6 Zagrah tJv. —— ville aut. 11! 13 2! 18'2
Ö — I: 53 66 13 24'5
Fiume . . . . . . 8 6 — 2 -25-0 sszem Tom *
Magyarország —— Hongrie _ Magyarbirodalom —— Hongrie,
proprement dite. . 32.258 38.490 6.232 193 y compr. la Croatie—Slavonie 32.31! 38.556 6.245 193 Horvát-Szlavonország. ! Külföldi és ismeretlen —— j
Croatia-Slavonie , Etrangers et d'origine Moon,; 228 2081"— 20 ——8'8
Belovár-Kőrös vm- —— com— - 1 3 22000 Mindössze— Total général : 32.539t3876r6225 19-1'
Lika-Krbava vm. -— comitat . 2! -—— — 2-100-0 t !
J ; H i ; :
Csongrád, Zemplén, Hajdu, Szabolcs, Szat- helybeli szűletésűeknek 92'5%-a római már és Torontál vármegye. A törvényható— katolikus, addig a jásznagykúnszolnok—
sági jogú városok közül pedig Szeged, Kecs-
kemét, Debrecen és Arad. Érdekes, hogy
Arad, amely jóval távolabb van Szolnoktól, mint Debrecen és kisebb lakosságú is, töb—
bel járult Szolnok növeléséhez, mint Debre- cen. Mindkét városban aránylag sok a vas—
utasok száma, valószínű tehát, hogy ez okozza a sűrű embercserét. A régi Magyar- birodalomnak alig van törvényhatósága, amely kisebb-nagyobb mértékben ne járult volna hozzá Szolnok lakosságának növelé- séhez; még horvátszlavonországi születésű is 66 találtatott Szolnokon. Hogy Szolnok- nak milyen nagy és erős kapcsolata volt az elszakított részekkel is, mutatja az, hogy a mai lakosságból 2.373 van olyan, aki az el—
szakított területeken született. Ezek közül 614 a Cseh-Szlovákiához csatolt területen, 1.493 a Romániához és 251 a Jugoszláviához csatolt területen látta meg a napvilágot. Az egyéb külföldön születettek száma 208, kö- zülök 77 származik Ausztriából, 37 Cseh- Szlovákiából (az elszakított területek nél- kül) és 21 Németországból.
Érdekes megfigyelni, hogy a helybeliek és a beszármazottak felekezeti és nemzeti- ségi megoszlása között milyen különbsé- gek vannak. Ezt a 4. sz. tábla mutatja. A bevándorlóknak felekezeti jellegét világo—
san látjuk ezekből a számokból. Míg a
megyei születésűeknek csak 75'7%-a ró- mai katolikus, ellenben 17'8%—a reformá- tus. A más magyarországi születésűek kö- zül meg éppen csak 67'8% a római kato- likus; református 158 és izraelita 11'2%.
A bevándoroltak között tehát jóval kisebb a római katolikusok aránya, azért csökken az a lakosságban is majdnem következete- sen. A reformátusok aránya viszont na—
gyobb lévén a bevándoroltak közt, mint Szolnok lakosságában, a bevándorlás fo- kozatosan emeli a reformátusok arányszá- mát a népességben is, annak ellenére, hogy a reformátusok saját tömegükhöz képest kisebb mértékben vándorolnak be Szol- nokra, mint a római katolikusok. Szolnok nélkűl pl. Jász-Nagykun-Szolnok megye lakossága 60'0%-ban római katolikus és 36'8%—ban református, a megyebeli beván—
doroltak között mégis 75'7% a római ka- tolikus és csak 17'8% a református, vagy más viszonyításban: a megyebeli római ka- tolikusoknak 2'0%-a, a reformátusoknak csak 0'8%-a vándorolt be Szolnokra.
A nemzetiségi megoszlás már nem mu- tat ilyen nagy eltolódásokat; a város majd- nem száz százalékban magyar lévén, csak a kisszámú horvátszlavonországi és kül- földi születésűek között emelkedik maga- sabbra az idegen nemzetiségűek aránya.
5. szám. —— 333 —— ' 1932—
aaa—.—
4. A lakosság szülőhelye összevetve a vallással és anyanyelvvel 1920 és 1930-ban.
La population par lieu de naissance en 1920 et 1930, avec indication de la confession et de la langue matemelle.
" ' . ' z—Nk.-S . Másm r- 0 v' - a—
Vallás, anyanyelv ÉéÉZÉÉaÉÉzÉ'. ,,HÉIYbeh xiii-País 015221??? gogoitszsáéi Ifülföldi
tíon totale AzsaSzolnok le comztat de Atlleurs en En Croatuz- Al étmnger
Confession et langue matem. _ Jász—Nkrsfó- Hongriel) Slavvm'e
" 1920 § 1930 1920 ] 1930 1920 1930 1920 I 1930 1920 I 1930 1920 [ 1930 Abszolut szám — Nombres absolus
R. kat. —— Cath. rom. . 27.475 32.476 19.303 21.554 3.090 4.283 4.890 6.464 40 46 152 129
G. kat. — Cath. grecs . 127 115 11 15 8 4 85 93 1 —— 27 3
Ref. —— Calvinistes . . . . . . 2.425 3.499 564 970 788 1.010 1.0631.507 2 5 8 7
Ág. h. ev'. —— Luthériens . . . . 364 440 25 70 14 25 315 330 1 3 9 12
G. kel. —— Gréco-orient. . . . . 21 70 — 13 — 4 15 23 3 1 3 29
Unit. — Unitaires . . . . . . 18 60 3 7 1 4 14 49 — — — —
lzr. — Israélites . . . . . 2.103 2.098 715 669 328 329 1.031 1.062 6 11 23 27
Baptista —— Baptistes . . . . . § —— 1 —-— 1 -— —* — —— — ——j —— —
Egyéb vallású —— Autres confessionsl 6 5 —— — —— 1 —— 3 — —jj 6 1 Összesen —— Total: 32.539 38.764 120521 23.299 4.224 5.660 7.413 9.531 531 66 228 208 Magyar —— Hongrois . . . . 32.181 38.503 20.617 23.283 4.223 5.649 7.227 9.429 41 58 73 84
Német — Allemands . . . . . 191 138 1 3 1 7 93 51 5 3 91 74
Tót —— Slovagues . . . . . . . 72 42 —— 2 —- — 66 36 1 — 5 4
Oláh —— Roumaíns . . . . . . 18 7 — — — — 14 7 — — 4 ——
Rutén — Ruthénes . . . . . . — 2 —— —— — — — 2 — — — __
Horvát —— Croates . . . . . . j 7 5 — —— — —— 1 1 6 4 —— ——
Szerb _ Serbes . . . . . . . l 12 3 1 — — ,—— 3 —— — —* 8 3
Egyéb anyanyelvű — .Alutres
langues maternelles . . , . . , 58 64, 2 11 —— 4 9 5 ——- 1 47 43
Százalék—EnO/O
R. kat. — Caíh. rom. . . . . . 84'4 838 936 92'5[ 731 7"?! 660 67'8;Y 7'5'5 69'7' 667 620 (i. kat. —— Cath. grecs . . . . 0'4 0'0 01 01 01 01. 1'1 I'OÉ 1'9 —— 11'8 1'4 Ref. — Calvinístes . . . . . . 3 7'5 9' 27 4'2 18" 17'8 14'3 15'8 (38 76 3'5 3'4 Ág. 11. ev. —— Luthériens . . . . ! 11 II 01 0'3 0'3 0'4 4'3 3'5í 1'9 4'5 4'0 5'8
G. kel. —— Gréco—orient. . . . . 01 02 — 0'0 —— 01; 02 0.2 5'6 1'5 1'3 13'9
Unit. —— Unitaires . . . . . . 01 O'? —- 0' 00 G']. 02 05 — — — ——
lzr. —— Israélites . . . . . . . 6'4 5'4 3'5 2'91 7'8 5'8 13'9 11'2 11'3 16'7 10'1 13'0
Baptista —— Baptistes . . . . . —— 0'0 —— 0' ' —— —— — —- —— —— — ——
Egyéb vallású _— Autres confessions ! 00 00 — — —— 0'0. —— 0'0 — —— 2'6 05
Összesen —— Total: 100-0 [oo-d' [oo-o too-o zoo-o too-0 [oo-o too-o too-o [oo-o 100'0 [oo-o
Magyar __ Hongrois . . , . . 98'9 99'3 1000 999100" 5198 97'5 989 77' 87'9 32'0 40'4
Német — Allemands . . . . . 06 04 00 001 00 G'] 13 05 9'4 45 399 35'6'
Tót — Slouagues . . . . . . 0'2 0'1 —— 0' —— —— 0'9 0'4 1'9 — 2'2 1'9
Oláh —— Roumains . . . . . . 01 0'0 -— — — — 02 01 -— — 1'8 —
Rutén — Ruthénes . . . . . —— 0'0 —— —— —- —- — 0'0 — — — ——
Horvát —— Croates . . . . . . 0'0 0'( —— — —— _ 00 00 11'3J 6'1 —— -—
Szerb— Setbes . . . . . . . 00 00 00 —— —— —— 0'0 —— — — 3'5 1'4
Egyéb anyanyelvű —— Autrcs
langues maternelles . . . . . 0'2 0'2! 00 01 —-— 01 01 01 —-— 15 206 20"?
l
1) A régi területet véve. —— Territoire dyavant—guerre.
Az egyes felekezeteknek a Városrészek int való megoszlása is mutat bizonyos
ozatosságot. (L. az 5. táblát.)
átjuk, hogy az ősi római katolikus .a külterületen van legnagyobb szám- ahol a bevándorló más felekezetűek kevéssé módosítják az arányszámot.
evesebb a katolikus a belső városré- n, még pedig a Belvárosban, 65'4%
ásodik kerületben,a Tabán—Katona-
"n. 79'1%, ahol, különösen a keres—
el'foglalkozó zsidóság szorítja le a
katolikusok arányszámait. A Belvárosban n. i. az izraeliták aránya 20'6%-ra megy fel'és a Tabánban is meghaladja a 10%-ot.
E két városrészen kívül még csupán a Ferencváros az, amelyben a zsidóság jelen- tényekebb arányt képvisel: 9'1%-ot. A zsi—
dóságnak kb. % része ebben a három ke- rületben tömörül. A külterületen már csak 0'4%-a a lakosságnak izraelita. A másik
jelentékeny felekezet, a református már egyenletesebben oszlik el a város területén.
de még így is elég nagy szélsőségeket mu-
