Növekedési empíria

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével

Készítette: Szilágyi Katalin

Szakmai felelős: Szilágyi Katalin 2011. január

•

2

4. hét

Növekedési empíria

Szilágyi Katalin

Tanulságok eddig

• Kibocsátást hosszú távon a kínálati oldal határozza meg → makroszintű termelési függvénnyel leírható a növekedés folyamata

• A növekedés közvetlen okai:

• Tőke

• Munkaerő (népesség)

• Technológia

• Harrod–Domar modell

• Tőke a szűk keresztmetszet (tőkében állandó hozadékú technológia)

• Tőkebővülés → növekedés

• Solow-modell

• Neoklasszikus termelési függvény: tőke/munka helyettesítés

• A felhalmozható tényezőben parciálisan csökkenő hozadék

• Tőkebővülés → átmeneti növekedés

• Technológiai fejlődés → tartós növekedés

• Endogén növekedési modellek

3

• A felhalmozható tényezőben együttesen állandó hozadék

• Fizikai és humántőke

• Fizikai tőke externális hatásokkal

• Tőkebővülés → tartós növekedés

• Növekedés endogén (befolyásolható)

• A modellek tesztelhető empirikus predikciója: konvergencia vagy divergencia?

• Solow: konvergencia (csökkenő hozadék)

• Endogén modellek: nincs konvergencia (növekedésben tartós különbségek lehetnek)

Menetrend

• Növekedési számvitel

• Növekedési regressziók és konvergenciabecslések

• Barro, Barro – Sala-i-Martin

• A humántőkével kiegészített Solow-modell „tesztelése”

• Mankiw–Romer–Weil

1. Növekedési számvitel Solow-modell és empíria

• Jól értelmezhető és operacionalizálható/ tesztelhető állítások

• A keresztmetszeti és idősoros növekedési teljesítmények értelmezési kerete

• Hangsúly: közvetlen okok

4

Empirikus stratégiák

• Növekedési számvitel

• A termelési tényezők növekedési hozzájárulásának becslése

• Abszolút, ill. feltételes konvergencia becslése

• Kiegyensúlyozott növekedést meghatározó egyenlet becslése

• Solow-modell kiterjesztései (humántőke)

• ÁÁ-t meghatározó egyenlet becslése

Növekedési számvitel

• Az egyes termelési tényezők növekedési hozzájárulása

• Termelési függvény: Y (t) = F [K (t), L (t), A (t)]

• Technológia (TFP) hatása:

• A növekedési számvitel alapegyenlete:

• Solow (1957): az USA növekedés jelentős részben technológiai fejlődés miatt

• Young (1993): a kelet-ázsiai kistigrisek növekedési csodája nem csoda (nagyrészt extenzív)

• Abramowitz (1956): TFP nem-tudásunk mérőszáma („measure of our ignorance”)

• Probléma: ha félremérjük a tőke és a munka extenzív bővülését, akkor bármit kaphatunk TFP-re

• Munka: effektív munkaerő számít

A A Y

A x F

^

L L K

K

g g

x g

5

• Korrigáljuk a humántőke különbségeit!

• Tőke: relatív árral korrigált (reál) tőkemennyiség számít

• Korrigáljuk a tőkejavak relatív árváltozásait!

• Milyen torzítást okoz a TFP-ben, ha nem vesszük figyelembe, hogy a tőkejavak idővel egyre olcsóbbá válnak?

2. Növekedési regressziók Növekedési regressziók

• Barro (1991), Barro–Sala-i-Martin (2004)

• Cobb–Douglas termelési függvény:

• Egyensúlyi növekedési pálya:

• A növekedés forrása:

• Technológiai fejlődés

• Konvergencia

• Konvergencia: minél messzebb vagyunk ÁÁ-tól, annál gyorsabb a növekedés

• Miért? Mi kell hozzá?

• Konvergencia: minél kisebb a tőke kitevője, annál gyorsabb a konvergencia

• Miért? Mikor nincs?

)

( ) ( ) ( )

( t A t K t L t Y

)) ( log ) ( )(log )(

1 ) (

( )

( g g n y t y t

t y

t y

6

Kitérő: kalibrált konvergencia

• Fejlett országokra jellemző értékekkel:

• A konvergencia együtthatója kb. 0,054

• Hasonló országok közötti jövedelmi különbségek felezési ideje kb. 10 év

• Nagyon optimista a valósághoz képest

• Vajon miért?

Növekedési regresszió

• Feltétel nélküli (vagy abszolút) konvergencia (Barro, 1991):

ahol minden országspecifikus hatás a reziduumban van. (Baj?)

• Eredmények:

• OECD-országok mintáján: b1 szignifikáns negatív

• Világ összes országán: nem szignifikáns (pozitív) b1

• Feltétel nélküli konvergencia túl erős elvárás lehet

• Mikor (milyen feltevések mellett) következik a modellből?

• Ha az ÁÁ országjellemzők eltérnek, akkor feltételes konvergenciát becsülhetünk:

. 1 so , 1 about is

income national

in capital of

Share

on.

depreciati year

per 5%

about for 0.05

and growth population

1%

ely approximat for

0.01 n

growth, capita

per output year

per 2%

ely approximat for

0.02 g

/3 /3

t i, 1

t i, 1

0 1

t t,

i,

b b y ε

g log

t i t

i i

t t

i b b y

g _{, , 1} ^{0 1} log _{, 1 ,}

7

ahol b0 országspecifikus (és a növekedés szempontjából fontos paraméterek függvénye)

• Milyen torzítást okoz a konvergenciasebesség becsült paraméterében, ha az országok különböznek az ÁÁ tekintetében, de a feltétel nélküli konvergencia egyenletét becsüljük?

• Mitől függ?

• Miért baj, ha a helyes modell a feltételes konvergencia modellje, míg a becsült modell a feltétlen konvergenciáé?

• Barro (1991) és B-SiM (2004) becsléseiben b0 a következő változóktól függ:

• iskolázottság, termékenység, beruházási ráta, kormányzati fogyasztás aránya, inflációs ráta, cserearány-változás, nyitottság, intézményi változók (jogrend, demokrácia)

• Becsült egyenlet:

Feltételes konvergencia

• Az előbbi egyenletben a becsült b1 szignifikáns negatív, de jóval kisebb, mint a kalibrált példában

• A becslések nemcsak a konvergenciáról szólnak, hanem a növekedést meghatározó tényezőkről (Barro, 2005, magyarul vagy Sala-i-Martin, 1997)

• I just ran two million regressions

t i t

i t

i t

t

i

x b y

g

log

8

Növekedési regressziók

• Általános problémák:

• Endogenitás

• Konvergencia-sebesség becslése torzított lesz

• Mérési hiba, átmeneti sokkok

• Ha a jövedelmet (növekedést) hibával mérjük, vagy átmeneti sokkok alakítják a gazdasági teljesítményt, akkor szintén

• Értelmezés

• Beruházási ráta a kontrollváltozók között: független ok vagy a mechanizmus maga?

3. Solow-modell humántőkével Solow-modell humán tőkével

• Feltevés: humán tőke a népességtől független termelési tényező

• Tőkejellegű: felhalmozható és amortizálódó

• Termelési függvény:

ahol

• Tőkefelhalmozás:

))

( ) ( ( ) ( ) ( )

( t K t H t A t L t Y

1 and

1 0

, 1 0

) (t)

k

n)h(t g

(δ )) f(k(t),h(t s

h(t)

n)k(t), g

(δ t)) f(k(t) ,h(

s

h h

k



9

• Mankiw–Romer–Weil (1992): a humántőkével kibővített Solow-modell egyensúlyi növekedési pályájának becslése

• Feltevés:

• Becsült egyenlet:

MRW, 1992

• Tőkefelhalmozási ráták:

• Átlagos beruházási ráta

• Középfokú oktatásban részesülők népességbeli aránya

• Amortizáció és ÁÁ-növekedés:

• Becsülhető-e konzisztensen? Van-e endogenitási probléma? Miért?

• Kritikus feltevés: technológia ortogonalitása

• Induló technológiai szint minden más magyarázó változóra ortogonális

• A becsült egyenlet:

j h

j hj

k j

kj j

g n

s

g n

s y

) (

1 In ) ( 1 In

) (

1 In ) ( 1 In

cst In

) exp(

)

( t

gt

j

A

A

δ ) g n In s ) 1

( 1 In

In ) ( In

h j

(

j kj j

j

n g

gt s A y t

05 . 0

h

g

k

10

11

Elsőre jó: nagy támogatás a Solow-modellnek

• De: endogenitás?

• Miért? Merre torzít?

• A termelési függvény implikált együtthatói nem nagyon hihetők

Empirikus elemzések tanulságai

• Solow-modellnek vannak különböző formában tesztelhető állításai

• De: egyik sem teljesen meggyőző

• Országok közötti jövedelemkülönbségek megértéséhez más magyarázatokra is szükség lehet

• TFP valószínűleg nem csak a szűken vett technológiát tükrözi

• Mélyebb okok vizsgálata fontos