T‡nc Žs dr‡ma

RŽszlet a NAT-b—l:

T‡nc Žs dr‡ma

A T‡nc Žs dr‡ma NUHDWtYIRO\DPDWDD]HJ\WWHVpOPpQ\UpYpQVHJtWLHOĘD]HPEHUDNWLYLWiViQDNVHUNHQtŽsŽt; šn- pVHPEHULVPHUHWpQHNJD]GDJRGiViWDONRWypVNDSFVRODWWHUHPWĘNpSHVVpJpQHNNLERQWDkoz‡s‡t; šsszpontos’tott, PHJWHUYH]HWW PXQNiUD V]RNWDWiViW WHVWL WpUEHOL EL]WRQViJiQDN MDYXOiViW LGĘ pV ULWPXVpU]pNpQHN IHMOĘGpVpW mozg‡s‡nak harm—ni‡j‡t Žs beszŽdŽnek tisztas‡g‡t.

È/7$/È126)(-/(6=7e6,.g9(7(/0e1<(.

1-6. Žvfolyam 7-10. Žvfolyam

1. .LIHMH]ĘNpSHVVpJPR]JiV±EHV]pG

a) -iWpNRVJ\DNRUODWRNVRUiQVDMiWtWViNHOD]DODSYHWĘWiQFRVE‡- bos Žs dr‡mai kifejezŽsi form‡kat.

b) $ODNXOMRQNLEHQQNMiWpNEiWRUViJV]RNMDQDNKR]]iDFVRSRr- WRQEHOOLV]HUHSOpVKH]

A) 7HVWL DGRWWViJDLNQDN NRUXNQDN pV V]HPpO\LVpJNQHN PHJIHOe- OĘHQ NO|QE|]Ę pOHWKHO\]HWHNKH] DOkalmazkodva, pontosan Žs tiszt‡n fejezzŽk ki magukat.

B) (J\UH N|QQ\HEEHQ pV IHOHOĘVVpJWHOMHVHEEHQ YLVHOMpN D Q\LOY‡- noss‡got.

2. Improviz‡ci—

a) ėUL]]pN PHJ D NH]GĘ pYHN MiWpNDLQDN WHUPpV]HWHV U|JW|Q]Ę technik‡j‡t nŽmaj‡tŽkban Žs szšveges j‡tŽkokban.

A) /HJ\HQHNNpSHVHN NO|QE|]Ę WHFKQLNiNDW WDUWDOPD]y |VV]HWHWW improviz‡ci—kra mozg‡sban, t‡ncban.

3. ElemzŽs

a) 7XGMiN D PLQGHQQDSL pOHW pV NO|QE|]Ę W|UWpQHWHN V]LWXiFLyLW

kšzšsen elemezni. A) Legyenek kŽpesek a jelensŽgek, Žletfolyamatok, alkot‡sok V]HUNH]HWpQHN IHOLVPHUpVpUH D V]HUHSOĘN V]iQGpNDLQDN WHWWHi- nek Žs kapcsolatainak elemzŽsŽre.

4. +DJ\RPiQ\ĘU]pV

a) Tanuljanak meg nŽpi mond—k‡kat, gyermekj‡tŽkokat, nŽpszo-

k‡sokat, t‡ncokat. A) Ismerkedjenek meg a nemzeti (nemzetisŽgi, etnikai) kultœra Žs PiV NXOW~UiN DODSYHWĘ PR]GXODW GDOODP pV V]yNLQFVpYHO szertart‡saival Žs hiedelemvil‡g‡val.

RƒSZLETES K…VETELMƒNYEK A 4. ƒVFOLYAM VƒGƒN

DSpOGiNDWGĘOWEHWĦYHOV]HGWN

Tananyag FejlesztŽsi kšvetelmŽnyek

(kompetenci‡k, kŽpessŽgek) Minim‡lis teljes’tmŽny

$+$*<20È1<-È7e.$,e67È1&$,

NŽpi gyermekj‡tŽkok.

Kiolvas— mond—k‡k.

Szerepj‡tsz— gyermekj‡tŽkok.

$OWDWyNVLPRJDWyNYLJDV]WDOyNQ\HOYW|UĘN csœfol—k, ‡llatut‡nz—k.

5LWPXVNpS]pV HJ\V]HUĦ WiQFRV PR]JiVHOHPHN Koordin‡ci—s kŽszsŽgfejlesztŽs, helyes testtar- t‡s. RšgtšnzŽs, egyensœly-, ritmus- Žs tŽrŽrzŽk- IHMOHV]WpV (J\V]HUĦ PR]JiVelemek šsszekap- csol‡sa (j‡r‡s + dobbant‡s, fut‡s+fordulat,).

1aA bab‡z‡s, a pap‡s-mam‡s, a gyermeknevelŽs mozdulat- Žs sz—kincse. 2a

Legal‡bb 10 j‡tŽk ismerete dallal, mond—k‡val.

(J\V]HUĦNDUpVOiEPR]JiVRN(lŽpŽs, dobban- t‡s, taps).

Mond—k‡k ritmiz‡l‡sa egyenletes j‡r‡s mellett, tapsol‡ssal vagy egyŽb m—don.

%È%-È7e.2.

(J\V]HUĦEiEMiWpNRN T‡rgyj‡tŽkok.

6tNERWpVJ\ĦV]ĦEiERN Maszkok Žs maszkos j‡tŽkok.

Improviz‡ci— t‡rgyakkal.

6tNERWpVJ\ĦV]ĦEiERNHJ\V]HUĦPDV]NRN kŽsz’tŽse Žs haszn‡lata. 1b

7iUJ\MiWpNLPSURYL]iFLyHJ\V]HUĦEiERNNŽ- sz’tŽse,

s’k- Žs botb‡b mozgat‡sa.

'5È0$-È7e.2.

Ritmikus mond—k‡k.

3DSiVPDPiVV]LQWĦLPSURYL]iFi—k.

Ršvid mesŽk kšzšs dramatiz‡l‡sa.

$V]HUHSOĘpVDKHO\V]tQIRJDlma.

eU]pNHOĘULWPXVpVIDQWi]LDJ\DNRUODWRN PRz- g‡ssal egybekštštt beszŽdgyakorlatok.

A koncentr‡ci— intenzit‡s‡nak Žs idejŽnek nš- vekedŽse. 1b.

A szerkezet ŽrtŽkelŽse, a kezdet Žs a vŽg felis- PHUpVHWpUEHOLpVLGĘEHOLVWUXNW~Uikban. 3a

5pV]YpWHODNpV]VpJIHMOHV]WĘ J\DNRUODWRNEDQ D N|]|VGUDPDWL]iOiVMiWpNDLEDQpV D] DODSV]LQWĦ HOHP]ĘEHV]pOJHWpVHNEHQ

Ršvid mesŽk, versek šn‡ll— elmond‡sa, a t‡rs meghallgat‡sa.

h11(3,6=(57$57È62.5,78È/,6-È7e.2.

$WpOLpVWDYDV]LQQHSN|UMiWpNDLODNRGDl-

mas j‡tŽkok. A magyar p‡ros t‡nc fog‡sm—djainak egyszeUĦ

form‡i.

hQQHSLN|V]|QWĘV]|YHJHN4a

5pV]YpWHO D QpSV]RNiVRNDW PHJLVPHUWHWĘ Mi tŽkokban.

Egy-kŽt kšszšnWĘLVPHUHWH

RƒSZLETES K…VETELMƒNYEK A 6. ƒVFOLYAM VƒGƒN

Tananyag FejlesztŽsi kšvetelmŽnyek

(kompetenci‡k, kŽpessŽgek) Minim‡lis teljes’tmŽny

$+$*<20È1<-È7e.$,e67È1&$,

ƒnekes-t‡ncos j‡tŽkok (kiolvas—k, p‡rv‡- ODV]WyN SiUFVHUpOĘN IRJ\yJ\DUDSRGy Yo- nul—s-kapuz—s j‡tŽkok).

RŽgi st’lusœ t‡ncok: ugr—sok, karik‡z—, esz- kšzšs t‡ncok.

ÒMVWtOXV~WiQFRNszatm‡ri cs‡rd‡s.

NŽpek, nemzetisŽgek, etnikumok t‡ncaib—l:

dŽlszl‡v k—l—.

Ritmusgyakorlatok: negyedes, nyolcados j‡r‡s.

(J\HQOHWHV MiUiV N|]EHQ NO|QE|]Ę ULWPXVNpp- letek tapsol‡sa, ritmuskŽpletek dobog‡sa egyenletes zenŽre.

A tanult ritmuskŽpletek felismerŽse. 1a A tanult mot’vumok ut‡nz‡sa, st’lusos elĘad‡sa.

Ismert t‡ncok felismerŽse.

Improviz‡ci—s kŽszsŽg. 4a

Legal‡bb 10 Žnekes-t‡ncos j‡tŽk ismerete.

(J\HQOHWHV ONWHWpV YDODPLQW HJ\V]HUĦ ULtmus- kŽpletek visszaad‡sa tapssal, illetve dobo- g‡ssal.

Egy t‡nc alaplŽpŽseinek szabad elĘad‡sa.

'5È0$-È7e.2.

.pV]VpJIHMOHV]WĘJ\DNRUODWRN Dramatikus improviz‡ci—k.

,VPHUHQGĘ IRJDOPDN PHVH FVHOHNPpQ\

V]iQGpNIHV]OWVpJNRQIOLNWXVIRUGXO—pont.

.O|QE|]ĘWHFKQLNiNDV]HUHSOĘN±KĘVpVD W|EELHN±MHOOHP]ŽsŽre.

M’toszok, eposzok rŽszletei, anekdot‡k fel- dolgoz‡sa.

TšrtŽnelmi elbeszŽlŽsek feldolgoz‡sa.

ƒletj‡tŽkok a saj‡t koroszt‡ly problŽm‡ira.

Koncentr‡ci— Žs laz’t‡s (pihenŽs).

BeszŽdgyakorlatok.

LŽgzŽskapacit‡s nšvelŽse. Modoross‡gok jav’- t‡sa.

A pontos kifejezŽs igŽnye.

Monol—gtechnika. A szimult‡n j‡tŽk kikszš- bšlŽse. Kšnnyed szerepcserŽk. 2a

Helyzetek pontos, kollekt’v elemzŽse. 3a

RŽszvŽtel a j‡tŽkokban, a gyakorlatokban, Žs az HOHP]ĘEHV]pOJHWŽsekben.

A ršgtšnzŽs szab‡lyainak betart‡sa.

h11(3,6=(57$57È62.5,78È/,6-È7e.2.

$]HV]WHQGĘMHOHVQDSMDLQDNV]HUWDUWiVDL: kar‡csony-betlehemezŽs, regšlŽs, v’zke- reszt, farsang, hœsYpWSQN|VG T‡ncos, zenŽs r’tusok.

A tšrtŽnelmi tanulm‡nyokhoz kapcsol—d—

ĘVL LPSURYL]DWtY MHOOHJĦ WiQFRN pV V]Hrtar- t‡sok.

(J\V]HUĦ]HQHLHV]N|]|NEiERNpVPDV]NRNNŽ- sz’tŽse Žs haszn‡lata. 4a

A szok‡sok idejŽnek, funkci—j‡nak ismerete.

5pV]YpWHODV]HUWDUWiVHOĘNpV]tWpVpEHQERQ\o- l’t‡s‡ban.

RƒSZLETES K…VETELMƒNYEK A 8. ƒVFOLYAM VƒGƒN

Tananyag FejlesztŽsi kšvetelmŽnyek

(kompetenci‡k, kŽpessŽgek) Minim‡lis teljes’tmŽny

%È%-È7e.0$6=.26-È7e.

Kicsiknek sz—l— ‡llatmesŽk elj‡tsz‡sa.

B‡bos improviz‡ci—k.

.HV]W\ĦVEiERNyULiVEiERNQDJ\PDVzkok.

,URGDOPLPĦYHNUpV]OHWHL

=HQpUH NpV]OW HJ\V]HUĦ EiERV NRUHRJUiIi-

‡k.

B‡bkŽsz’tŽs, dramatiz‡l‡s, az iskolai kšzšssŽg HOĘWWLEHPXWDWy

%RQ\ROXOWDEE EiERN NHV]W\ĦVEiERN yULiVE‡- bok, nagy maszkok) kŽsz’tŽse, mozgat‡sa, a maszkos j‡tŽkok technik‡ja.

Kollekt’v koreogr‡fi‡k kŽsz’tŽse zenŽre. 1a;1A

RŽszvŽtel a b‡bkŽsz’tŽsben Žs/vagy a darab bemutat‡s‡ban.

'5È0$-È7e.2.

Mozg‡simproviz‡ci—k Žs gyakorlatok (nŽma- j‡tŽkok, pantomimes gyakorlatok, esŽsek, po- fonok, botl‡sok, jellem‡br‡zol— mozg‡sok).

$ NLIHMH]Ę N|]OpV HOVDMiWtWiVD -HOOHPiEUi]ROiV hanggal Žs metakommunikat’v œton.

Improviz‡ci—:HWĦG|NPHJDONRWiVDpOHWj‡tŽkok, šn‡ll—an vŽgzett kšzšs dramatiz‡l‡s.

ÒM IRJDOPDN FVHOHNPpQ\ HOOHQFVHOHNPpQ\

WpULGʁ]HQHWPRW’vumok.

A pontos kifejezŽs Žs a mindennapi testi, lelki harm—nia ŽrdekŽben tudatosan vŽgzett gyakorla- tok. 1A

$NLIHMH]ĘMiWpNpUGHNpEHQYpJ]HWWWDQXOP‡nyok.

A m‡sik ember kommunik‡ci—j‡nak toler‡ns elemzŽse.

6DMiWpVPiVRNPXQNiMiQDNpUWĘHOHP]pVH$

5pV]YpWHO D J\DNRUODWRNEDQ pV D] HOHP]Ę PXQ k‡kban.

7È1&e602=*È60ĥ9e6=(7

TšrtŽnelmi t‡ncok ismerete Žs gyakorlata.

5HIRUPNRULPDJ\DUIĘ~ULWincok.

XX. sz‡zadi t‡rsast‡ncok.

$;;V]i]DGWiQFpVPR]JiVPĦYpV]ete.

Aerobic.

0HQHWWNHULQJĘSRONDDODSOpSŽsei.

A palot‡s Žs a verbunkos.

&KDUOHVWRQDQJRONHULQJĘvagy swing.

(J\V]HUĦWiQFHOHPHNNRPELQiFL—ja. 2A gVV]HIJJĘDHURELFJ\DNRUODWEHPXWDWiVDNE 15 perc).

/HJDOiEEHJ\HWĦG

6=Ë1,1(9(/e6

eOĘ V]tQKi]L HOĘDGiV PHJWHNLQWpVH ± Oehe-

WĘVpJV]HULQW 6]tQKi]OiWRJDWiV YDJ\ LVNRODV]tQKi] MHOOHJĦ

utaz—sz’nh‡zi produkci— megtekintŽse. 5pV]YpWHOD]HOĘDGiVRQDV]tQKi]OiWRJDWiVV]a- b‡lyainak betart‡s‡val.

%

$0ĦYHOĘGpVLpV.|]RNWDWiVL0LQLV]WpULXP.|]PĦYHOĘGpVL)ĘRV]WiO\iQiQDNPXQNDWiUVD%*HOHQFVpU.DWa-

OLQ NpV]tWHWWH HOĘ D)(/6ė)2.Ò .g=0ĥ9(/ė'e6, 6=$.(0%(5-KƒPZƒS kšvetelmŽnyrendszerŽt. A tervezet sze-

ULQWDN|]PĦYHOĘGpVLV]DNNpSHVtWpVW|U]VDQ\DJDPHOOHWWN|]pSYDJ\IHOVĘIRNRQHOVDMiWtWDQGyegy tevŽkenysŽg elmŽleti Žs gyakorlati anyaga. A v‡laszthat— tevŽkenysŽgek kšzštt szerepel a DRÈ0$-È7e.-VEZETƒS is.

$ VSHFLDOL]iFLyN WHOMHV N|UH ± H]HNEĘO HJ\HW N|WHOH]Ę YiODV]WDQL GUiPDMiWpNYH]HWĘ J\HUPHNMiWpNV]HUYH]Ę QpSLMiWV]yKi]LIRJODONR]iVYH]HWĘLIM~ViJLN|]|VVpJV]HUYH]ĘLGĘVSURJUDPV]HUYH]ĘN|]|VVpJIHMOHV]WĘPĦYHOĘ- GpVLV]ROJiOWDWiVV]HUYH]ĘPĦYpV]HWLV]ROJiOWDWiVV]HUYH]ĘQpSIĘLVNRODLV]HUYe]Ę

'UiPDMiWpNYH]HWĘ

(a tevŽkenysŽg szakmai Žs vizsgakšvetelmŽnyei, tŽtelei) A tevŽkenysŽg le’r‡sa

$ GUiPDMiWpNYH]HWĘ N|]|VVpJHN pOHWpEHQ MiWpN IRUm‡- MiEDQ iOWDOiEDQ WDQyUiQ NtYOL IRJODONR]iVRNRQ D] ~Q Žletj‡tŽkokban (kšzšs dramatikus tevŽkenysŽg sor‡n) kŽpessŽ teszi a foglalkoz‡sok rŽsztveYĘLW NRQIOLN tushelyzetek megold‡s‡ra, mor‡lis kih’v‡sok kezelŽsŽre.

A dr‡maj‡tŽk improviz‡ci—s, dramatikus eszkšzei rŽvŽn seg’thet a magatart‡sform‡k (tolerancia, emp‡tia, a m‡- sikra val— figyelŽs, megŽrtŽs, a szeretet kifejezŽse, vi- szonz‡sa stb.) megHUĘVtWpVpEHQ

$ GUiPDMiWpNYH]HWĘ YHUVPRQGyNDW LQVWUXiO V]HUNHV]W dramatiz‡l, ršgtšnzŽses technik‡val sz’nh‡zat hoz lŽtre.

Szakmai Žs vizsg‡ztat‡si kšvetelmŽnyek:

6DMiW pOPpQ\HQ NHUHV]WO LVPHUMH D J\DNRUODWRNDW MiWŽ- kokat, m—dszertani eszkšzšket, legyen kŽpes a dr‡ma- j‡tŽk vezetŽsŽben azokat alkalmazni.

,VPHUMH D OHJIRQWRVDEE UHQGH]ĘL pV GUDPDWXUJLDLL HOYe- ket, m—dszereket, technik‡kat.

,VPHUMHDILDWDORNIHMOĘGpVOpOHNWDQLV]RFLiOSV]LFKROyJLDL MHOOHP]ĘLWHWLNDLHV]WpWLNDLIHMOHV]WpVpQHNIHODGatait.

A tevŽkenysŽg vizsg‡ztat‡si kšvetelmŽnyei DV]DNPDLYL]VJiQV]iPRQNpUKHWĘLVPHUHWHN A sz—beli szakmai vizsga ismeretei:

1. tŽmakšr

· A XX. sz‡zadi szemŽlykšzpontœ reformpedag—giai ir‡nyzatok

· A XX. sz‡zadi szemŽlykšzpontœ pszichol—gia kŽpvi- VHOĘL

· A gyermeki j‡tŽk pszichol—gi‡ja

· A dr‡maj‡tŽk elmŽlete

· A dr‡maj‡tŽk tšrtŽnete

· Dr‡mapedag—giai tšrekvŽsek Magyarorsz‡gon

· $]DQJROV]iV]GUiPDSHGDJyJLDIĘEEDODNMDL

· A dr‡mapedag—giai gyakorlat rendszerezŽse Gavin Bolton nyom‡n

· A dr‡ma Žs a sz’nh‡z

· A dramatikus tevŽkenysŽgi form‡k oszt‡lyoz‡sa

· A dr‡ma tervezŽse

· Elj‡r‡sok: munkaform‡k, konvenci—k a dr‡m‡ban

· $]DONDOPD]RWWGUiPDDV]DEDGLGĘVIRJODONR]‡sokon

· $',('UDPDLQ(GXFDWLRQ±GUiPDDWDQtWisban)

· $7,(7KHDWUHLQ(GXFDWLRQ±V]tQKi]DWDQtWisban) 2. tŽmakšr

· /D]tWyEHPHOHJtWĘPR]JiVJ\DNRUODWRNpVMiWŽkok

· Ritmusgyakorlatok

· .DSFVRODWWHUHPWĘMiWpNRN

· Bizalomgyakorlatok

· (PSiWLDpVWROHUDQFLDIHMOHV]WĘMiWpNRN

· -iWpNRN pU]pNHOpVW IHMOHV]WĘ NRQFHQWUiFLyV PH- PyULDIHMOHV]WĘ IDQWi]LDIHMOHV]WĘ LQWHUDNFLyV DJ- resszi—OHYH]HWĘ V]LWXiFLyV LPSURYL]iFLyV |Q pV csoportismereti

· %HV]pGNpV]VpJIHMOHV]WĘJ\DNRUODWRN

· KŽrdŽsfeltevŽs, a v‡laszok kezelŽse

· A szerepbelŽpŽs cŽljai, form‡i

· $UpV]WYHYĘNV]HUHSN|UHNHUHWWiYROViJ

· A t‡rgyal‡s, egyeztetŽs form‡i

· Gyakorlatok, j‡tŽkok beŽp’tŽse a dr‡m‡ba

· A dr‡ma megjelen’tŽsi szakasza, szerepbeseg’tŽs

· Az ŽrtŽkelŽs helye, szerepe Žs form‡i a dr‡m‡ban

· Dr‡maszerkezetek, stratŽgi‡k Žs technik‡k

· Sz’nj‡tŽkos, sz’nh‡zi dramaturgiai alapismeretek

· A dr‡maj‡tŽk fontosabb tŽmat’pusai

· Mesei/mondai mot’vumok a dr‡maj‡tŽkban

· KšzšssŽgi-szoci‡lis problŽma vizsg‡lata a dr‡m‡ban

· $J\HUHNHNiOWDOLVPHUWW|UWpQHWUHpSOĘGU‡ma

· Erkšlcsi problŽma, dšntŽsek kšvetkezmŽnyeinek vizsg‡lata dr‡maj‡tŽkkal

· TšrtŽnelmi, vagy azzal anal—g helyzet feldolgoz‡sa dr‡m‡val

· 0ĦDONRWiVRNIHOGROJR]iVDGUiPDMiWpNVHJtWVŽgŽvel A gyakorlati vizsga feladatai:

· $ MHO|OW D NpS]Ę LQWp]PpQ\ iOWDO NLMHO|OW KHO\HQ pV

J\DNRUODWYH]HWĘLUiQ\tWiVDPHOOHWWPLQLPXPyUiV szakmai gyakorlatot vŽgez, amelyen a szakmai kš- vetelmŽnyek alapj‡n sz‡mot ad a dr‡maj‡tŽk- YH]HWĘNRPPXQLNiFLyVDQLPiWRUL NppesVpJHLUĘO H WHYpNHQ\VpJpWDJ\DNRUODWYH]HWĘpUGHPMHJJ\HOPLQĘ- s’ti.

· A jelšlt a dr‡maj‡tŽk-vezetŽs szakmai tud‡s‡nak bi- ]RQ\tWiViUD D ]iUyYL]VJD HOĘWW KyQDSSDO HONpV]tW egy minimum 20 oldalas dr‡maj‡tŽk foglalkoz‡s- sorozat tervezetet.

· A szakmai dolgozat kšvetkeztetŽseit a z‡r—vizsga EL]RWWViJDHOĘWWV]yEDQHOHP]L

Ä)HOVĘEERV]WiO\EDOpSKHW´ %

M~QLXVN|]|WWWL]HQ|WD]DODSNpS]pVHQ±

YDJ\LV D yUiV NXU]XVRN ]iUyYL]VJiMiQ ± HUHGPŽ- nyesen tœljutott pedag—gus vett rŽszt a Magyar Dr‡- mapedag—giai T‡rsas‡g ‡ltal is t‡mogatott poszt- JUDGXiOLV NpS]pVHQ *|G|OOĘQ M~QLXVD HJ\pb- NpQWMHOHQWNH]ĘNEHQtQVpJHVLGĘV]DNYROWD7iUVDViJ

|U|PPHOWiPRJDWWDYROQDDÄ6HQLRUNXU]XV´IDQWi]La- QpYYHOMHO|OWWDQIRO\DPRWLVDPHO\±EXGDSHVWLKHOy- V]tQ DODFVRQ\ WDQIRO\DPL GtM HOOHQpUH ± UpV]WYHYĘN h’j‡n elmaradt.)

Az alap-tanfolyamokhoz m‡r van tšrzsanyagunk (nyomtat‡sban is megjelent: a Dr‡mapedag—giai olva- VyN|Q\YEHQ GH D SRV]WJUDGXiOLV NpS]pVHNKH] ÄGU‡- PDSHGDJyJXV EHUNHNEHQ´ MHOHQOHJ VHPPLIpOH WHPDWi- NDDMiQODWVWEQHPÄNDSKDWy´,O\HQMHOOHJĦRNWDWiVUD V]DNWHUOHWQN|Q HGGLJ QHP NHUOW VRU ± D J|G|OOĘL Q\LWiQ\ XWiQ WDOiQ pUGHPHV OHV] PDMG HJ\HVOHWQN RNWDWiVL EL]RWWViJiQDN QDSLUHQGUH WĦ]QLH H]W D WpPiW PiU KD |VV]HO YDODPLNRU D] HPOtWHWW EL]RWWViJ Ki- szen a jelen napt‡ri Žvben ez alig-alig forGXOWHOĘ

$] KRJ\ D J|G|OOĘL WDQIRO\DP YH]HWĘLQHN ± .DSRVL6]DXGHU±HV]NEHVHPMXWRWWVHJtWVpJHWNpUQL az oktat‡si bizotts‡gt—l, tal‡n magyar‡zhat— az eml’- WHWW WHVWOHWEHQ V]HU]HWW WDSDV]WDODWDLNNDO D W|EE pYH kŽsz tervezetek ellenŽre az alapkŽpzŽs tematik‡j‡nak HOIRJDGiVD RO\DQ KRVV]~ iWIXWiVL LGĘW LJpQ\HOW KRJ\

EL]RWWViJXQNKR] NpSHVW PpJ D 3DUODPHQW LV ÄYLOOim- OpSWĦQHN´ PRQGKDWy Ä%L]RWWViJRVGL´ HVHWpQ QpKiQ\

pYYHO HOKDODV]WKDWWXN YROQD D J|G|OOĘL WRYiEENpp- zŽst...)

.|]J\ĦOpVWiMpNiQpUGHPHVOHQQHHOJRQGRONRGQXQN az oktat‡si bizotts‡g funkci—j‡n, pl. azon, hogy mifŽ- OHPLO\HQMHOOHJĦszakmai munk‡t lehet bizotts‡ggal megoldani, elvŽgeztetni. Amennyiben a nevezett

J\OHNH]HWQHN D] D IHODGDWD KRJ\ WHUYH]HWHNHW GRl- JR]WDVVRQNLWDJMDLYDO±WHJ\NKR]]iLQJ\HQ±DNNRU OpWUHKR]iVD PĦN|GWHWpVH HQ\KpQ V]yOYD LV ÄDQDN ronisztiNXV´ $PHQQ\Lben viszont az a dolga, hogy tervezetek elkŽsz’ttetŽsŽhez ir‡nyelveket adjon ki, s dšntsšn azok elfogad‡s‡r—l, akkor pedig az a kŽrdŽs YHWĘGKHWIHOKRJ\V]NVpJYDQHD]HJ\HVOHWHOQ|k- VpJHPHOOHWWHUUHDPiVRGLNG|QWpVKR]yWHVWOHWUH$]

elnšksŽgbe tal‡n nem szakembereket deleg‡lt a tag- ViJ"$NpWWHVWOHWN|]|WWUiDGiVXOV]HPpO\LiWIHGpV is van...

7|EEV]|U HOKDQJ]RWW D] HOĘ]Ę pYHNEHQ KRJ\ D GUiPDSHGDJyJLDÄUHQHV]iQV]iWpOL´%iUiOODPLODJHl- ismert vŽgzettsŽget 1994 nyara —ta m‡r nem adhatunk, de tov‡bbra sem csškken az alapkŽzŽsekre jelentke- ]ĘN V]iPD VĘW $ 1$7ED EHNHUOW 7È1& e6 '5È0$NDSFViQYiUKDWyDQPpJQDJ\REEOHV]D]pr- GHNOĘGpV D SHGDJyJXVRN N|UpEHQ JRPEDPyG V]DSo- URGQDNPDMG±EiUFVDNWpYHGQpNalapkŽpzettsŽg hi‡- ny‡ban is!±DÄSRV]WJUDdu‡lisQDN´QHYH]HWWNXU]usok.

Az alapvizsga letŽtele ut‡n sem kellene lemonda- QXQN D GUiPDWDQiURN NpS]pVpUĘO V iWHQJHGQL ĘNHW D dr‡mapedag—gi‡t mint rekl‡m-c’mkŽt fel- Žs kihasz- n‡l—k, szakWHUOHWQN|Q MiUDWODQRN YDgyis: sarlat‡- nok) egyre nŽpesebb seregŽnek (l‡sd lapunkban a j‡szfŽnyV]DUXLWiERUUpV]WYHYĘLiOWDOtUWQ\tOWOHYHOHW

-y OHQQH YpJUH UHQGH]QL RNWDWiVL J\HLQNHW ± Ei- ]RWWViJJDOYDJ\DQpONO±DPtJQHPNpVĘ$PtJP—- dunkban ‡ll saj‡t magunknak rendezni saj‡t dolgain- kat...

Kaposi L‡szl—

A dr‡ma helye a tantervben

Gavin Bolton

0LHOĘWW D GUiPiUyO pV D WDQWHUYUĘO UpV]OHWHLEHQ EHV]pl- nŽnk, meg kell hat‡roznunk, mi is az a dr‡ma.¹ Ezt h‡- URPIĘJRQGRODWPHQWpQIRJRPPHJNtVpUHlni:

1. A dramatikus tevŽkenysŽg termŽszete 2. Az egyes jelentŽsszintek

3. Pszichol—giai Žs oktat‡si vonatkoz‡sok

$N|YHWNH]ĘNEHQHKiURPJRQGRODWN|UNDSFViQSU—- EiORN pUYHOQL DPHOOHWW KRJ\ EiU D GUiPD HOVĘVRUEDQ PĦYpV]HWL WHYpNHQ\VpJ pV PLQW LO\HQ RNWDWiVL V]Hm- SRQWEyO HJ\WW NH]HOKHWĘ D W|EEL PĦYpV]HWL WiUJJ\DO D EHQQHPHJMHOHQĘSRWHQFLiO±PHO\nek eredmŽnyekŽppen a tanul—k sz‡mtalan tanul‡si tevŽkenysŽggel szembes’t- KHWĘN ± HOHJHQGĘ DODpot nyœjt sz‡munkra ahhoz, hogy WiUJ\XQNDW PiV PĦYpV]L WHYpNHQ\VpJIRUPiNWyO HOWpUĘ m—don is vizsJiODWWiUJ\iYiWHJ\N

A dramatikus tevŽkenysŽg termŽszete

Az al‡bbiakban egy nemrŽgiben zajlott dr‡ma—r‡t al- kalmaznŽk gyakorlati pŽld‡nak, abban a remŽnyben, KRJ\D]PHJIHOHOĘIyNXV]WIRJEL]WRVtWDQL V]imunkra a kŽrdŽs t‡rgyal‡sa sor‡n.

$N|]HOP~OWEDQWL]HQQpJ\pYHVV]tQHVEĘUĦpVIHNHWH fiatalokb—l ‡ll— csoporttal dolgoztam DŽl-Afrik‡ban. A IRJODONR]iV±DPHO\HQDSROLWLNDLODJLJHQcsak ŽrzŽkeny tizenŽvesek egy olyan tŽm‡t v‡lasztottak, mely f‡jdal- PDVDQN|]HOiOOWPLQGHQQDSRVWDSDV]WDODWDLNKR]±YpJŽ- hez kšzeledvŽn egy œjs‡g’r— szerepŽbe lŽptem, aki het- YHQ pYYHO D ÄV]|UQ\Ħ EDOHVHW´ XWiQ LQWHUM~W NpV]tW HJ\

nyolcvanQpJ\pYHVIpUILYDOpVDUUDNpULĘWKRJ\LGp]]H IHO D] DNNRU W|UWpQWHNHW ± YDOyMiEDQ D IRJODONR]iV QŽ- KiQ\ SHUFFHO D]HOĘWWL HVHPpnyeit $ IHNHWH IL~ D] LGĘV emberek csapong— st’lus‡ban kezdte felidŽzni a tšrtŽn- teket, ekNRU D]RQEDQ KLUWHOHQ Qp]ĘSRQWRW YiOWR]WDWWDP A dial—gus valahogy ilyenform‡n alakult:

Ò-6È*Ë5ÏHWtUXQNgQEL]RQ\iUDQDJ\YiOWR]‡- sokat Žlt meg itt DŽl-Afrik‡ban az elmœlt hetven Žv sor‡n.

g5(*(0%(5ËJ\LJD]

Ò-6È*Ë5Ï (OPRQGDQi QHNQN KRJ\ gQ PLW WHNLQW D OHJMHOHQWĘVHEEYiOWR]iVQDN"

g5(*(0%(5 (J\HQOĘHN YDJ\XQN(Az šreg minden

|QVDMQiODW J\ĦO|OHW YDJ\ I|OpnyeskedŽs nŽlNO Pa- JDEL]WRVDQEV]NpQpVPpOt—s‡gteljesen az œjs‡g’r—- ra emelte pillant‡s‡t.)

A dr‡ma mint mŽdium kšzponti tartalmait az ezt kš- YHWĘ Np]IRJiV SpOGi]WD D OHJMREban. Az oszt‡ly tšbbi

1 (UHGHWL PĦ 'UDPD LQ WKH FXUULFXOXP ,Q 'UDPD DQG 'DQFH 1(1), 1981.

WDJMD pV D IRJODONR]iVW ILJ\HOHPPHO NtVpUĘ IHkeWHEĘUĦ tan‡rok azonQDOIHOILJ\HOWHNHQQHND]HJ\V]HUĦPR]Gu- ODWQDN D MHOHQWĘVpJpUH /pWUHM|WW D 'Rrothy Heathcote iOWDO ÄD QDJ\ViJ PRPHQWXPiQDN´ QHYH]HWW SLOODQDW Ki- V]HQDMHOHQOpYĘNV]iPiUDUHQgeteg jelentŽst kšzvet’tett HJ\LGHMĦOHJ9DOyEDQ'5ÈMA jštt lŽtre: egy hŽtkšzna- pi cselekvŽs jelenWĘVVpYiOW

$GUiPDDEEDQNO|QE|]LNPLQGHQPiVPĦYpV]LWe- YpNHQ\VpJWĘOKRJ\D]LGĘWpVDWHret egyar‡nt alkalmaz- ]D D WiQFWyO D] NO|QE|]WHWL PHJ KRJ\ DQQiO MyYDO konkrŽtabb, s a hŽtkšznapok esemŽnyeire rŽszleteiben is, ritmus‡ban is reag‡lni kŽpes. Ereje abban van, hogy egyetlen cselekvŽsen mint dimenziyQNHUHV]WOV]iPWa- lan jelentŽs felt‡r‡s‡ra kŽpes. A fenti pŽld‡t a dr‡mata- QtWiV N|UpEĘO YHWWHP GH pSStJ\ KDV]QiOKDWWDP YROQD D sz’nh‡z vil‡g‡t is illusztr‡ci—nak: a pillanat, amikor Hamlet beugrik az Ophelia holtteste sz‡m‡ra meg‡sott s’rgšdšrbe, azonnal elind’tja fant‡zi‡nkat, Žs jelentŽs- WDUWDOPDNHJpV]VRUiWKtYMDHOĘEHQQQN$PLNRUH]HND MHOHQWĘVpJWHOMHVSLOODQDWRND]RV]WiO\WHUHPEHQW|UWpQQHN PHJ OpQ\HJNHW WHNLQWYH QHP NO|QE|]QHN D YDOyGL sz’nh‡zi pillanatokt—l. Annak ellenŽre teh‡t, hogy je- OHQWĘV NO|QEVpJHN LV YDQQDN D NpW PpGLXP N|]|WW D dr‡ma Žs a sz’nh‡z ugyanabb—l a forr‡sb—l t‡pl‡lkozik, D]D]DJ\HUHNHNpVDV]tQpV]HNHJ\D]RQÄDJ\DJRW´IRr- Pi]QDN(]D]|VV]HIJJpVJ\DNUDQHONHUOLD]RQWDQ‡- rok fiJ\HOPpWDNLNDGUiPDpVDV]tQKi]V]HUĦWHYpNHQ\

VpJIRUPiN WHOMHV V]pWYiODV]WiViUD W|UHNV]HQHN $ NHWWĘ kšzštt termŽszetesen jelenWĘVNO|QEVpJHNYDQQDN0HJ YDJ\RNJ\Ę]ĘGYHDUUyOKRJ\DIHQWLNp]IRJiVWDQp]ĘN sz’nh‡zi pillanatkŽnt ŽrtŽkeltŽk. Ez azonban egy‡ltal‡n nem sz’nh‡z volt, hiszen nem a kšzšnsŽg felŽ k’v‡ntunk vele hat‡st elŽrni. A sz’nh‡zban pedig nem spont‡n kŽz- IRJiVKDQHPHJ\VSRQWiQQDNOiWV]yGHHOĘUHPHJWHUYe- zett kŽzfog‡s jelent volna meg.

(WWĘOIJJHWOHQOMRJJDOiOOtWKDWMXNKRJ\DGUiPDpV a sz’nh‡z lŽnyegŽt tekintve ugyanabb—l a dr‡mai form‡- b—l Žp’tkezik, hiszen intenzit‡sukat, a f—kusz tiszt‡zott volt‡t, a hangbŽli, vil‡g’t‡sbŽli Žs mozg‡sos elemek kontrasztj‡t Žs a kŽt tevŽkenysŽg keretein beOOPHJYa- l—s’that— szimboliz‡ci—s folyamatokat tekintve azono- VDN1LQFVN|]WNVWiWXV]EpOLNO|QEVpJVHPEiUV]in- GpNDLN pV WHFKQLNDL LJpQ\HLN HOWpUĘek. Nem ‡ll’thatjuk D]WVHPKRJ\PtJDV]tQKi]PĦvŽszi Žs oktat‡si forma- kŽnt egyar‡nt meg‡llja a helyŽt, addig a dr‡ma kiz‡r—lag oktaWiVL IRUPDNpQW pUWHOPH]KHWĘ $ GUiPDyUiN VRUiQ D tanul—k mindenkŽpSHQ HJ\ PĦYpV]i kifejezŽsforma al- kalmaz‡si m—dMDLYDO LVPHUNHGQHN PHJ IJJHWOHQO Dt- WyOKRJ\DOpWUHKR]RWWWDUWDOPDNDWHOĘDGiVViV]HUYH]LNH YDJ\ VHP $ My GUiPDyUiN pV D My V]tQKi]L HOĘDGiVRN egyDUiQWDMHOHQWĘVpJJHOIHOruh‡zott hŽtkšznapi pillana- tok ut‡n kutatnak.

A dr‡m‡ra Žs a sz’nh‡zra vonatkoz— fenti gondolatok WLV]Wi]iViWN|YHWĘHQD]DOiEELakban (a sz—haszn‡lat za-

YDURV YROWiW NHUOHQGĘ PLQGNpW WHYpNHQ\VpJIRUPiW dr‡makŽnt fogom jelšlni, kivŽve azokat az eseteket, DKRODPHJNO|QE|]WHWpVWHlengedhetetlennek vŽlem.

Az egyes jelentŽsszintek

$KRJ\ DUUyO PiU D IHQWLHNEHQ LV V]yOWDP D PĦYpV]L IRUPiN N|]O D GUiPD D OHJNRQNUptabb, melyben a je- OHQWpV NpW NRQNUpW KHO\]HW HJ\EHHVpVpEĘO M|Q OpWUH D UpV]WYHYĘNDNWXiOLVLGĘpVWpUKDV]QiODWiEyOYDODPLQWD ILNWtY NRQWH[WXVRQ EHOO pUYpQ\HV LGĘ pV WpUYLV]R nyokb—l. Amikor teh‡t a sz’nŽsz fel-al‡ j‡r a sz’npadon, a fikt’v kontextus ŽrtelmŽben egy rab j‡rk‡l a cell‡j‡ban.

$PLNRUDJ\HUPHNHJ\VHSUĦQ\HOHWYHV]DOiEDN|]pD fikci— szeULQWHJ\ORYDWOPHJpSSHQ

A kŽt konkrŽt esemŽny kšzti kapcsolatot kŽt, egy- PiVWyOMHOHQWĘVPpUWpNEHQNO|QE|]ĘPyGRQtUhatjuk le.

$]HJ\LNOHKHWĘVpJKRJ\DNDSFVRODWRWreprezent‡ci—s- nak ŽrtŽkelMNDPLD]WMHOHQWLKRJ\DV]tQpV]DIRJRO\

helyett, a gyermek a lovas helyett szerepel. Ennek a le-

’r‡snak az a gondolat ‡ll a h‡tterŽben, hogy van vala- PLO\HQ HOVĘGOHJHV WXGiVXQN D IRJRO\UyO YDJ\ D OyUyO V ez objektiv‡l—GLNDV]tQpV]PR]JiViQYDJ\DVHSUĦQ\pO alkalPD]iViQNHUHV]WO(]WD]HOJRQGROiVWpQDGUDPa- tikus tevŽkenysŽg kontextu‡lis szemlŽletŽnek nevezem.

Iskolai foglalNR]iVDLP N|]O D]RN D] yUiN HUĘVtWKHWLN meg ezt a nŽzetet, amikor a dramatikus tevŽkenysŽget a fizikai val—s‡g pontos lekŽpezŽsŽre haszn‡lom. Ennek egyik rejtettebb, kevŽsbŽ extrŽm v‡ltozata az, amikor olyan szerepj‡tŽkot alkalmazunk, mely a gyerPHNWĘO valamely sztereotip viselkedŽsforma imit‡ci—j‡t k’v‡nja PHJGK|VV]OĘWV]LJRU~LVNRODLJD]JDWyWYDJ\JRQRV]

mostoh‡t j‡tszatunk vele.

7HOMHVHQ HOWpUĘ OHtUiViW DGKDWMXN D IHQW Yi]ROW Yi- szonynak, ha azt a kŽt konkrŽt helyzet (a sz’nŽsz Žs a rab; a gyermek Žs a lovas) kšzti dialektikus kap- FVRODWNpQWpUWHOPH]]N(Nkor egy fogoly-ŽlmŽnyt szer- ]Ę V]tQpV] Žs egy lovas-ŽlmŽnyhez jut— gyermek ‡ll HOĘWWQN$MHOHQWpVHJ\HGLVpJHD]LQWHUakci—b—l fakad.

$] KRJ\ HJ\LGHMĦOHJ PLQGNpW Qp]HW PHJMHOHQKHW QHPFVXSiQDPĦYpV]HWHN VSHNWUXPiQ EHOO D ]HQpYHO ellentŽtes oldalon helyezi el a dr‡m‡t (ahol igen ritka a kontextualit‡s), de speci‡lis viszonyt is teremt a dr‡ma pVDW|EELWDQWHUYLWHUOHWN|]|WWKLV]HQDWDQWHUYWRYib- bi elemei legnagyobbrŽszt konWH[WXiOLV N|W|WWVpJEHQ ± vagyis az elVĘGOHJHVWXGiVREMHNWLYL]iOiViQDNLJpQ\pYHO

±MHlentkeznek.

A dr‡ma egyik paradoxona, hogy a kontextualit‡s ol- dal‡r—l vizsg‡lva a jelentŽs egy šnPDJiQNtYOHVĘUHIe- UHQFLDSRQWWyO IJJ D] HJ\HdisŽg oldal‡r—l nŽzve ugya- nakkor jelenWpVWDUWDOPD EHOO NHOO OHJ\HQ D] DGRWW V]e- mŽly tapasztalati kšrŽn. Mik lehetnek teh‡t a kŽz- fog‡sban foglalt jelentŽstartalmak? Reprezent‡ci—s V]LQWHQDWL]HQQpJ\HV]WHQGĘVIL~pVDWDQiUÄD]|UHJHm- EHU pV D] ~MViJtUy´ MHOHQHWpW LPLWiOMiN 0RQGKDWMXN hogy tematikusan a jelenet a dŽl-afrikai politikai hely- ]HWUĘOV]yOpVtWpOHWHWDONRWKDWXQNDUHSUH]HQWiFLyVRUiQ HOpUWYDOyViJKĦVpJPpUWpNpUĘO0iVNpQWIRJDOPD]YDWe- KiW D WpQ\HN pV D] DWWLWĦG|N WHNLQWHtŽben objekt’v m—- don hasonl’thatjuk šssze a val— vil‡got Žs a mi jelene-

WQNHW

(] D KHO\]HW D]RQEDQ HUĘWHOMHVHQ V]HPpO\HV MHOOHJĦ volt. Csak halv‡ny elkŽpzelŽseim vannak arr—l, hogy mit jelentett mindez a fiœ sz‡m‡ra (aki pontosan tudja, milyen a rendszer nyom‡sa alatt Žlni). Sz‡momra valami olyasmit jelentett, amit val—sz’QĦOHJ VRKD QHP IRJRN teljesen Žrteni, ugyanakkor el kellett ismernem ennek a fiœnak a mŽlt—s‡g‡t, illetve a kŽzfog‡s ambivalens, szi- mult‡n m—GRQ MHOHQWNH]Ę N|]HOtWĘ pV WiYolViJWHUHPWĘ mivolt‡t. Nem tudom, hogy a foglalkoz‡st figyelemmel NtVpUĘ WDQiURN PLlyen szemŽlyes tartalmakat t‡rs’tottak az adott cselekvŽssorhoz. (Nem kŽtsŽges, hogy a szemŽ- lyes jelentŽstartalmak nŽmelyike egy‡lWDOiQQHPN|WKHWĘ a dr‡mai jelentŽshez. Ilyen lehetett pŽld‡ul, hogy az —r‡t tudatosan œgy alak’tottam, hogy az interjœ egybeessen a foglalkoz‡s utols— perceivel. Biztos, hogy a fiœ fejŽben is megfordultak effŽle oda nem tartoz— gondolatok.) ƒr- zelmeink tšbbsŽge azonban minden bizonnyal a fikt’v V]HUHSHNKH] N|WĘG|WW .RUiEEDQ D ÄQDJ\s‡g pillanata- NpQW´PRPHQWXPDNpQWXWDOWDPDNp]IRJiVUDPHO\M—- val šsszetettebb jelentŽstartalmakat hordoz, mint ami a UpV]WYHYĘND]RQLJ\HNH]HWpEĘOV]iUPD]hat, hogy az in- terakci—n beOOHJ\pU]HOPLUHDNFi—kat is felmutat— fik- WtY NRQWH[WXVW WHUHPWVHQHN $ ÄQDJ\ViJ SLOODQDWD´

DPHO\ LGĘQkŽnt taOiQ V]NsŽgtelen misztikus tartalma- kat is kap) olyan kifejezŽsforma, mely poŽtikus tartal- makkal is rendelkezik, Žs tœlmutat šnmag‡n, azaz a kontextuson Žs a nyers em—ci—k szintjŽn.

ÒJ\LVIRJDOPD]KDWXQNKRJ\DNp]IRJiVDNWXVDQHP csup‡n reprezent‡ci—s Žs felLGp]ĘMHOOHJĦYROWGHV]Lm- EROLNXVViLVYiOW$V]LPEROL]iFLyD]HJ\HGLWĘODVSHFi-

‡lis kontextust—l Žs az egyedi Žrzelmi reakci—kt—l az ‡l- tal‡nosabb jelentŽstartalmak ir‡ny‡ba val— elmozdul‡st jelenti. A dr‡matan‡rok, mŽg ha fel is ismerik ezt az ‡l- tal‡nosabb jelentŽsszinWHW W|EEQ\LUH HOWpUĘ PyGRQ Ne- zelik. Dorothy Heathcote ‡ltal‡ban azt keresi ‡ltala, ami azonoss‡got teremt ember Žs ember kšzštt. Betty J.

Wagner JeURPH%UXQHUWLGp]LDPLNRUDN|YHWNH]ĘNpp- SHQIRJDOPD]ÄDJ\RPRUV]iMV]LQWMpQPHJMHOHQĘGUima arr—l sz—l, amit az ember a legmŽlyebb rŽtegekben ku- WDWYD PHJ V]HUHWQH LVPHUQL D] HPEHUL OpQ\HJUĘO´ $]

XQLYHU]DOLWiVRO\DQDODSV]NVpJOHWHNKH]N|WKHWĘPLQWD saj‡t csal‡dunk vŽdelme, a hazatŽrŽs, a hal‡llal val—

szembenŽzŽs, az ut—doknak sz—l— feljegyzŽsek, a tud‡s iWDGiVD D] HV]N|]NpV]tWpV VWE 0iVIHOĘO D] RO\DQ V]Hr- ]ĘNV]HULQWPLQW6Xsanne Langer Žs Robert Witkin, ez a legmŽlyebb jelentŽsszint mŽg kevŽsbŽ specifikus.

/DQJHUD]ÄpOHWIHV]OWsŽgeLQHN´PĦYpV]HWLSURMHNFLyM‡- r—l beszŽl, m’g Witkin, akit a tartalomn‡l jobban Žrde- kelnek a viszonyok, œgy foJDOPD] KRJ\ ÄD V]HQza- cion‡lis tapasztalat struktur‡lis Žs funkcion‡lis oldalai iOWDOiQRVpUYpQ\ĦHNpVYiOWR]KDWDWODQRN´$V]LPPHWUi-

‡ban, ambivalenci‡ban, egyensœlyban, szintŽzisben, att- raktivit‡sban, szemben‡ll‡sban Žs ritmusban mindketten D]pOHWpVDPĦYpV]LIRUPDV]HPSRQWMiEyODODSYHWĘNRQt- raszthat‡sokat hangsœlyozz‡k. A cselekvŽs pillanat‡ban a kŽzfog‡s mag‡ban hordozta ezen univerz‡lis elemek nŽmelyikŽt, tœlmutatva ezzel az adott kontextuson.

eUGHNHV NO|QEVpJHW IHGH]KHWQN IHO D J\DNRUODWL

szakember, Dorothy Heathcote, Žs Robert Witkin, az elmŽleti kutat— univerzalit‡s-fogalma kšzštt, s ez a k- O|QEVpJYDOyV]tQĦOHJHOWpUĘQp]ĘSRQWjukb—l fakad. Hadd fogalmazzak itt most ršviden œgy, hogy a dramatikus tevŽkenysŽg a kontextu‡lis Žs a szemŽlyes jelentŽstar- talmakon tœli jelentŽsekre is rezon‡l, melyeket ezen ’r‡- somban poŽtikus MHOHQWĘVpJĦWDUWDOPDNQDNIRJRNQHYHz- ni.

Azt gondolom, a kŽzfog‡sban megjelent ez a jelentĘ- sŽg-elem. Fentebb m‡r felh’vtam a figyelmet arra az DPELYDOHQFLiUDDPHO\HQJHPHJ\LGHMĦOHJ N|]HOtWHWW Me- lenetbŽli partneUHPKH]pVHOLVWiYROtWRWWWĘOH$]HJ\WW iWpOW KHO\]HWEHQ WRYiEEL IHV]OWVpJIRUPiN LV PHJMHOHn- tek, melyek kšzštt voltak telMHVHQHJ\pUWHOPĦHNpVMyYDO rejtettebbek (ŽrezheWĘNGHQHKH]HQPHJQHYH]KHWĘNLV

A kŽzfog‡st mint pŽld‡t annak ŽrdekŽben haszn‡lom, hogy a figyelmet r‡ir‡ny’tsam a dr‡m‡k tšbbsŽgŽben PHJMHOHQĘKiURPMHOHQWpVV]LQWUH

Kontextu‡lis megjelen’tŽs ±XWDOiVDWpQ\HNKH]YDJ\DWWi- WĦG|NK|]N|WĘGĘHOVĘGOHJHVLVPHUHWHNUH

SzemŽlyes bevon—d‡s ±DGUiPiQEHOOPHJMHOHQĘDGU‡- ma tŽm‡j‡ra Žs mag‡ra a tevŽkenysŽgre adott Žrzelmi reakci—;

Univerz‡lis tartalmak ±D]pU]pNHOWIHV]OWVpJPHO\UpV]H PLQGHQGUDPDWLNXV±LOOHWYHiOWDOiEDQPĦYpV]HWL±WHYŽ- kenysŽgnek (Witkin) Žs/vagy az emberi lŽnyegre vo- natkoz— kimondatlan utal‡sok (Heathcote).

ÒJ\YpOHPIRQWRVIHOKtYQXQNDILJ\HOPHWDSpOGDNpW NO|QOHJHV HOHPpUH $] HJ\LN KRJ\ D] LGp]HWW GUiPD tŽm‡ja nagyon kšzel ‡llt a gyerekek mindennapos ta- pasztalataihoz, szemŽlyes energiabefekteWpVNWHKiWKa- talmas volt. A fikci— teh‡t csak rŽszben t‡vol’totta el ĘNHWDYDOypOHWWĘO$Pisodik, hogy a pŽld‡ban idŽzett MHOHQHW VRNNDO LQNiEE WDQiU pV WDQXOy N|]|WW OpWUHM|YĘ ŽlmŽnykŽnt jelentkezett, mintsem a tanul—k egym‡s kšzti kapcsolat‡ban. SzeretnŽm leszšgezni, hogy nem minden esetben t‡mogatom az ehhez hasonl—an kidol- gozatlan dr‡mai nyersanyagok alkalmaz‡s‡t, illetve nem k’v‡nom azt hirdetni, hogy a tan‡rnak kell a dr‡ma kš- zŽppontj‡ban ‡llnia. Mindšssze azŽrt v‡lasztottam ezt a SpOGiWPHUWUDMWDNHUHV]WOMyOUiWXGWDPYLOiJtWDQLDMe- lentŽstartalmak hierarchiiMiUD D IHV]OWVpJHN D] iWOa- JRVQiOMREEDQDIHOV]tQUHNHUOWHNEL]RQ\RVpU]HOPHNHW pedig azŽrt tudok hitelesen felidŽzni, mert Žn magam voltam rŽszese az adott helyzetnek. KŽrem teh‡t, hogy pŽld‡mat az elmŽleti kšvetkeztetŽsek (Žs ne a kšveWHQGĘ gyakorlat) alapj‡nak tekintsŽk.

0pJHJ\PHJMHJ\]pVWNHOOIĦ]Q|PDIHQWLHNKH]3pl- d‡m az idŽzett foglalkoz‡s egyik (Žs tal‡n egyetlen) olyan pillanat‡ra koncentr‡l, amelyet poŽtikus jelentĘ- VpJĦQHN YpOHN $] H]W PHJHOĘ]Ę GUDmatikus te- vŽkenysŽgelemek felsz’nesebbek, a jeOHQWĘVHEE SLO- lanatokban felbukkan— jelentŽstartalmak pedig nem szimbolikusak, ink‡bb funkcion‡lisak voltak.

Pszichol—giai Žs oktat‡si vonatkoz‡sok

$]HOĘ]ĘHNEHQKDUPDGLNMHOHQWpVV]LQWNpQWDGUDPDWLNXV IRUPiQ EHOO PHJMHOHQĘ IHV]OWVpJHW HPOtWHWWHP Ä,n- WXtFLy´ÄNLPRQGDWODQPHJpUWpV´ÄNUHDWtYYt]Ly´tPHD

kognit’v gondolkod‡s hagyom‡nyos kateg—ri‡ival Žs NRQFHSWXiOLV IRJDOPL NRUOiWDL N|]|WW QHP pUWHOPH]KHWĘ IRO\DPDWRNUD UDJDV]WRWW FtPNpN J\ĦMWHPpQ\H 1LQFV NpWVpJHPDIHOĘOKRJ\]VLJHUHLQNEHQKRUGR]XQNYDODPi- IpOH LVPHUHWHW D PHWDIRUiUyO PHO\ DODSYHWĘ MHOHQWĘVpJĦ pV LQWXLWtY MHOOHJĦ 9DODPLO\HQ Pydon megŽreztem, hogy az a kŽzfog‡s ambivalens jelentŽst hordozott, de N|OWĘQHN NHOOHQH OHQQHP DKKR] KRJ\ D FVHOHNYpV komplex jelentŽsŽt szavakba tudjam šnteni. Egy ilyen DNWXVHOIRJDGKDWyOHKHWNpWPĦYpV]N|]|WWNpUGpVD]Rn- ban, hogy az oktat‡ssal foglalkoz—k sz‡m‡ra milyen implik‡ci—i vannak. Amennyiben ez a harmadik jelen- tŽsszint alapYHWĘ IRQWRVViJ~ D GUiPDL pOPpQ\ V]Hm- pontj‡b—l, milyen indokokat hozhatunk fel arra, hogy be k’v‡njuk emelni az iskolai tantervbe, holott defini‡lni nem tudjuk? Honnan tudjuk, hogy mit tan’tunk? Ho- gyan tudunk ’gy tanmenetet ’rni?

1pKiQ\ LVNROD KĦHQ N|YHWL D] DODSHOYHNHW D]D] Oe- KHWĘVpJHWWHUHPWHQHND]RO\DQGUDmatikus (kreat’v vagy V]tQKi]V]HUĦ pOPpQ\UH PHO\HN D WDQXOyNDW D OHJPŽ- lyebb Žrzelmi szinteken Žrintik meg. Ilyen iskola azon- ban kevŽs van. A legtšbben megk’sŽrlik minden esz- N|]]HOHONHUOQLH]W6]iPtalan m—dja van annak, hogy tanul—inkat megfosszuk a mŽlyebb dr‡mai tartalmakkal val— tal‡lkoz‡s leheWĘVpJpWĘO/HKHWĘVpJHWQ\~MWDQDNHr- re pŽlGiXOD]RO\DQQpSV]HUĦPHJROGiVRNPLQWDGUiPDL kšzhelyek folytonos ismŽtelgetŽse, a sz’nh‡zi kŽszsŽgek tan’t‡s‡nak egyeduralma vagy a dr‡ma- Žs sz’nh‡z- elmŽlet tan’t‡sa. A gyerekek nagy h‡nyada ez‡ltal œgy WHV]LOH&6(pV2V]LQWĦ² dr‡mavizsg‡it, hogy soha nem WDSDV]WDOKDWWD PHJ PLO\HQ LV PpO\HQ HOPHUOQL HJ\

GUiPDLpOPpQ\VĦUĦMpEHQ

Ugyanakkor azt ‡ll’tom, hogy a dr‡m‡nak a mŽdium JD]GDJViJiEyO N|YHWNH]ĘHQ RNtat‡si szempontb—l mŽg abban az esetben is hatalmas jelenWĘsŽge van, ha poŽti- kus ŽrtŽke nem tœl nagy. Az al‡bbiakban kiz‡r—lag a QHPHOĘDGiVMHOOHJĦGUiPir—l beszŽlek.

$IHQWLHNEL]RQ\tWiVDpUGHNpEHQYLVV]DNHOOWpUQQND reprezent‡ci—s/szemŽlyes/univerz‡lis tartalmak hierarc- KLiMiKR] N|WĘGĘ PiVLN NpW MHOHQWpVV]LQWKH] $] HOVĘ NHWWʱDUHSUH]HQWiFLyVpVDV]HPpO\HVV]LQW±PHJYDO—- sul‡sakor kŽt szemben‡ll— pszichŽs folyamat l‡tszik megjelenni: a tud‡s objektiv‡ci—ja Žs perszonaliz‡ci—ja.

0LQGHQ GUiPD IJJHWOHQO HJ\V]HUĦVpJpWĘO YDJ\

komplexit‡s‡t—l, arra tšrekszik, hogy r‡tal‡ljon a rŽszt- YHYĘN UHSUH]HQWiFLyV pV V]HPpO\HV pULQtettsŽgŽnek he- lyes ar‡ny‡ra. A tan‡r bizonyos esetekben az objektivi- t‡s megteremtŽsŽn f‡radozik (pŽlGiXO D OHKHWĘ OHJQD gyobb rŽszletessŽggel megpr—b‡lja oszt‡ly‡val nyomon kšvetni egy parasztgazda mindennapos tevŽkenysŽgso- UiW PiVNRU D WDQXOyN IHMpEHQ pOĘ V]WHUHRWtSLiN IHOV]‡- mol‡sa ŽrdekŽben szemEHVtWLĘNHWDQQDNOHKHWĘVpJpYHO KRJ\KĘVHLNQHPPLQGIHGGKHWHWOHQHN9DODKROHNHWWĘ kšzštt helyezkedik el az, amikor a gyerekeknek az in- tellektu‡lisan m‡r megŽrtett tartalmak szemŽlyessŽ tŽ-

2 &6( ± &HUWLILFDWH RI 6HFRQGDU\ (GXFDWLRQ D EULW N|]pSIRN~

RNWDWiV]iUyGRNXPHQWXPD$]Ä2´RUGLQDU\V]LQWN|UOEHOOD]

iWODJRVPDJ\DUpUHWWVpJLYHOHJ\HQpUWpNĦ(A ford.)

WHOpUH DGXQN OHKHWĘVpJHW SpOGiXO DPLNRU DUUD NpUMN ĘNHW KRJ\ D UDEV]ROJDkereskeGĘN pUYHLW VDMiWMXNNpQW ismertessŽk. HatŽkony Žs gazdas‡gos eszkšz lehet ez is.

(EEHQDIRO\DPDWEDQXJ\DQDNNRUMyYDOW|EEUĘOYDQV]y s a dramatiz‡l‡s tevŽkenysŽgkšre teljes egŽszŽben vizs- g‡lhat— oktat‡si potenci‡lja fŽnyŽben.

$]WMDYDVORPH]HQDSRQWRQWHJ\NHJ\LGĘUHIpOUHD dr‡mai form‡ra vonatkoz— megfontol‡sokat, Žs vizs- g‡ljuk meg a szerepj‡tŽkot mint pszichol—giai folyama- tot. (Szerepj‡tŽkon itt most kiz‡r—lag a fikt’v kontextus- ba val— belŽpŽs aktus‡t Žrtem.) SzeretnŽm bizony’tani ugyanis, hogy ennek oktat‡si alkalmaz‡sa mŽg abban az esetben is hatŽNRQ\ OHKHW KD D SRpWLNXV MHOHQWĘVpJ Ki- iQ\]LNEHOĘOH

$V]HUHSMiWpNRWDN|YHWNH]ĘNpSSHQMHOOHPH]KHtMN 1. 0LN|]EHQD]LGĘWpVWHUHWDONDOPD]]XNPpGLXPNpQW

a gondolat a cselekvŽs fšlŽbe kerekedik (mint ahogy arra Vigotszkij is utal).

2. Minthogy az esemŽny tudatos tervezŽs eredmŽnye, a UpV]WYHYĘNVSHFLiOLVPyGRQILgyelnek a tšrtŽnŽsekre.

3. A kognit’v Žs affekt’v felidŽzŽs šsszekapcsol—dik az adott szitu‡ci—hoz val— kognit’v Žs affekt’v adapt‡ci-

—val.

4. A szerepbe lŽpŽs aktusa az ‡ltal‡nost—l az egyedi felŽ val— elmozdul‡s: az œj szitu‡ci— rŽszben az ‡l- tal‡nosan megŽrtett tartalmak lekŽpezŽsŽt adja. Eb- ben az ‡ll’t‡sban az oktat‡ssal foglalkoz—k sz‡m‡ra a OHJIRQWRVDEE V]y D ÄUpV]EHQ´ PLvel a tanul‡si po- tenci‡l jaYDUpV]WDWWyOIJJKRJ\D]~MHOHPPLO\HQ mŽrtŽkben emelKHWĘiWD]DGRWWKHO\]HWEH

5. 0HJN|]HOtWpVL OHKHWĘVpJHW Q\~MW D] HJ\HV HVHPŽ- nyekhez. Az, hogy form‡j‡t tekintve metaforikus, azaz kŽt, tšbbnyire nyilv‡nval—an šsszeegyeztethe- tetlen kontextus HJ\PiVUD YHWtWpVpEĘO iOO SpOd‡ul amikor az oszt‡lyteremben egy tanul— a tr—nMiQ OĘ Hitvall— Edv‡rd szerepŽbe lŽp), megteremti azt az Žles hat‡rvonalat, mely figyelmet kelt Žs jelentŽst te- remt.

6. )RUPiMiWWHNLQWYHKLSRWHWLNXVÄPLW|UWpQQHKD"´

A fentiek alapj‡n a szerepj‡tŽkot tudatosan bekap- csolt Žs Žletre keltett gondolkod‡si folyamatkŽnt jelle- PH]KHWMN )HQQWDUWRP D]RQ iOOtWiVRPDW KRJ\ D EHQQH UHMOĘWDQXOiVLSRWHQFLiOWPpJQHPLVPHULNHODPDJDWHl- MHVVpJpEHQ IJJHWOHQO DWWyO KRJ\ pUWHlmileg sŽ- UOWHNUĘOpUWHOPHVNLVLVNROiVRNUyOWL]HQpYHVNDPDV]Rk- UyO YDJ\ PĦYH]HWĘNUĘO YDQH V]y +DWpNRQ\ViJiQDN NXOFVDD]iOWDODHOĘLGp]HWWPDJDVpU]pNHQ\VpJLV]LQWEHQ LOOHWYHDEEDQDNDSFVRODWEDQNHUHVHQGĘPHO\DUpV]WYe- YĘNHPRcion‡lis Žs intellektu‡lis) ismeretei Žs az elsa- MiWtWDQGy LVPHUHWDQ\DJ YDJ\ NpV]VpJWHUOHW N|]|WW Opt- UHM|Q (] XWyEEL Q\~MW OHKHWĘVpJHW V]iPXQNUD D GUiPD iskolai alkalmaz‡s‡ra, ak‡r olvasni tan’tjuk a gyerekeket

± D]D] D GUiPD VHJtWVpJpYHO NDSFVRODWRW WHUHPWQN D J\HUPHN WDSDV]WDODWDL pV D] tURWW V]y N|]|WW ± DNiU D]

elvek, elmŽletek tiszt‡z‡s‡t, a nyelv elsaj‡t’t‡s‡t, a hi- potŽzisalkot‡st, a figyelem fejlesztŽsŽt, a dedukt’v Žs in- dukt’v gondolkod‡st, a mšgšttes tartalmak felt‡r‡s‡t, a kšvetNH]PpQ\HNHOĘUHMHO]pVpWDUHMWHWWpUtŽkek felisme-

UpVpWVWEVWENtYiQMXNHOĘVHJtWHQL

1HP W~O]RN D] RNWDWiVL DONDOPD]iV OHKHWĘVpJHLYHO kapcsolatban. A szerepj‡tŽkon keUHV]WO RO\DQ NpV]VŽ- JHN J\DNRUOiVD YiOLN OHKHWĘYp PHO\HN V]iPRV WDQXOiVL folyamat sz‡m‡ra elengedhetetlenek. Nem vŽletlen, hogy az ‡ltalam v‡zolt, a dramatikus tevŽkenysŽgben PHJILJ\HOKHWĘ IHV]OWVpJIRUPiN SRODUL]iOyGiViQDN Ee- PXWDWiViKR]VHJtWVpJOKtYRWWGLDOHNWLNXVREMHNWLYiFLyV Žs perszonaliz‡ci—s modell egybecseng Piaget folyama- WRV HJ\HQOĘWOHQVpJL PRGHOOMpYHO PHOO\HO D WDQXOiVL Io- O\DPDWEDQ PHJMHOHQĘ DNkommod‡ci— Žs asszimil‡ci—

kapcsolat‡t jellemzi. A dr‡m‡nak teh‡t a tanterv kšzŽp- ponti elemŽvŽ kellene Žs lehetne v‡lnia. Ez a gondolat peGLJD]XWROVyV]DNDV]KR]YH]HWHOEHQQQNHW

A dr‡ma Žs a tanterv

Ä9LVV]DD]DODSRNKR]"´Ä.HUHWWDQWHUY"´DGUiPDYDl—- EDQDODSYHWĘpVN|]SRQWLMHOHQWĘVpJĦH]]HOHJ\WWQHP hiszem, hogy megŽrem azt a pillanatot... amikor az ok- tat‡selmŽleti szakemberek, politiNXVRN D WDQJ\LJDz- gat‡s emberei, a HMI³ dolgoz—i, az iskolaigazgat—k, ta- QiURN V]OĘN WDQXOyN SHGHOOXVRN pV PiV PĦYpV]HWHN oktat—i a dr‡ma mellŽ ‡llnak majd.

$PLNRU |Q D] HOĘ]ĘHNEHQ D]W ROYDVKDWWD KRJ\ D dr‡ma funkcion‡lis alkalmaz‡s‡t oktat‡si szempontb—l mŽg abban az esetben is ŽrtŽkesnek tartom, ha abban nem jelenik meg poŽtikus tartalom, akNRU YDOyV]tQĦOHJ arra a kšvetkeztetŽsre jutott, hogy a dr‡m‡t mint met—- dust, mint minden tan‡r sz‡m‡ra javasolt eszkšzt k’v‡- QRPEHPXWDWQLeQD]RQEDQ±DPHOOHWWKRJ\QHPWDJa- dom a dramatikus tevŽkenysŽgform‡k alkalmaz‡s‡nak hatŽkony volt‡t m‡s tant‡rgyak ‡tad‡s‡nak folyamat‡- EDQVHP±H]WFVDNNLHJpV]tWĘGHDGUiPiWPLQWWDQWir- J\DWQHPKHO\HWWHVtWĘHOHPNpQWWXGRP HOIRJDGQL +DW‡- rozottan ‡ll’tom, hogy a szakkŽpzett dr‡matan‡rok ‡ltal vezetett dr‡mafoglalkoz‡soknak a tšbbivel egyenrangœ tanWiUJ\NpQWNHOOV]HUHSHOQLNPLQGHQWDQXOyyUDUHQGMŽ- ben. Indokaim a kšvetke]ĘN

1. %iUPLO\HQXWDWN|YHVVQNLVDWDQXOyNQDNEL]RQ\RV dramatikus kŽszsŽgeket mindenkŽppen el kell saj‡- t’taniuk.

2. (J\ MHOHQWĘV GUiPDL pOPpQ\ PHJV]OHWpVpKez gyak- UDQ KRVV]DEE pUpVL IRO\DPDWUD YDQ V]NVpJ PLQW D V]HUHSMiWpN PiV IRUPiLW DONDOPD]y WHUOHWHNHQ 9DOyV]tQĦOHJ PiU H] D] pUY LV HOHJHQGĘ DODSRW Q\~MWDQD D GUiPD yUDUHQGEH LNWDWiViKR] ± GH QHP IpOyUiVW|UHGpNLGĘNEHQ

3. Akik csak kevŽssŽ Žrtenek a dr‡m‡hoz, tšbbnyire azok is sikerrel szerveznek kiscsoportos sze- repj‡tŽkokat a tanul—csoport nŽh‡ny tagj‡val; a dr‡- matan‡r, szakŽrtelme seg’tsŽgŽvel egyszerre egy egŽsz oszt‡lyt kŽpes bevonni a dr‡m‡ba.

4. A legfontosabb, hogy b‡r a fentiekben a dr‡ma (mint szemŽlyessŽ tett ismeret) hatŽkony volta mellett Žr- veltem, nem szeretnŽk ki‡llni egy kireNHV]WĘMHOOHJĦ tantervi szerkezet mellett. EgyetŽrtek azzal, hogy

3+0,±+HU0DMHVW\V,QVWLWXWLRQNLUiO\LIHQQKDWyViJ~iOODPKi- vatal (A ford.)