5. OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA
1
5.1 A Born-Oppenheimer
közelítés
A Born-Oppenheimer közelítést
a többatomos molekulák Schrödinger-egyenletére alkalmazzák.
Modell: Több pozitív töltésű tömegpont
(atommag) és sok negatív töltésű tömegpont (elektron) - mindegyik mozog.
- ++ +
+++
-
- -
-
- -
-
-
A Schrödinger-egyenlet általános formában
Vˆ ) E Tˆ
(
5
Többatomos molekulák Schrödinger- egyenlete
Tˆ
eTˆ
nVˆ
neVˆ
ee
i i k l k o k,l
2 l k i
j o i,j
2
k o i,k
2 k
k
2 k n
2
i
2 i e
2
E r )
4
e Z Z r
4 e r
4
e Z
m 1 2
m
( 2
i,j: elektronok indexe k, l: magok indexe
Vˆ
nn6
A többelektronos atomok Schrödinger-egyenlete sem oldható meg analitikusan, ez még kevésbé.
7
Max Born (1882-1970) Robert Oppenheimer (1904-1967)
A megoldáshoz használt közelítés
• Born-Oppenheimer-közelítés
– különválasztjuk az atommagok és az elektronok mozgását (Indoklás: a magok sokkal nehezebbek, így lassabban mozognak, mint az elektronok), és két külön Schrödinger-egyenletet írunk fel.
– Elektronok mozgása: álló magok terében röpködnek az elektronok
– Magok mozgása: a magok a hozzájuk tapasztott elektronokkal mozognak
(Elefántcsorda és a legyek…)
Elektronok mozgása: rögzített magokat tartalmazó molekula
Schrödinger-egyenlete
e nn
e e
nn ee
ne
e
Vˆ Vˆ V ) ( E V )
Tˆ
(
Tˆ
nVnn
nn
e V
E
kimarad konstans
Egyensúlyi geometria: minimális
11
Magok mozgása: mozgó magokat és
tapasztott elektronokat tartalmazó molekula Schrödinger-egyenlete
n n
n e
nn
n
Vˆ Eˆ ) E
Tˆ
(
Ez az egyenlet elválaszthatatlan az előzőtől!
: a magokhoz csatolt elektronok mozgásának figyelembevétele, azt fejezi ki, hogy a magok elmozdulásával megváltozik az
elektronállapot.
A magok helyzetét szisztematikusan változtatjuk, az egyes
helyzetekben megoldjuk az Ee-re vonatkozó (előző) egyenletet.
A magokra vonatkozó egyenlet tehát az elektronmozgásra vonatkozó egyenletek sorát jelenti.
Eˆe
További közelítés: a magok mozgására felírt Schrödinger-egyenlet felbontása
A forgó mozgás sokkal lassabb, mint a rezgőmozgás.
r r
r
r
E
Hˆ
v v
v
v
E
Hˆ
: forgó mozgás (rotáció) : rezgő mozgás (vibráció)
13
Ezek alapján
a molekula mozgása felbontható az alábbi összetevőkre:
1. Az elektronok mozgása a rögzített magok terében 2. A magok rezgése
3. A rögzített magok közös forgása
Az elektronok mozgásához tartozó kvantált állapotok:
Ee0, Ee1, Ee2….
Ezen állapotok közötti átmenet ultraibolya vagy látható fény elnyelésével jár.
15
A rezgőmozgáshoz tartozó kvantált állapotok:
Ev0, Ev1, Ev2….
Ezen állapotok közötti átmenet infravörös sugárzás elnyelésével jár.
A forgó mozgáshoz tartozó kvantált állapotok:
Er0, Er1, Er2….
Ezen állapotok közötti átmenet mikrohullámú sugárzás elnyelésével jár.
17
Elektrongerjesztési /UV-látható spektroszkópia Rezgési / infravörös spektroszkópia
Forgási / mikrohullámú spektroszkópia
Optikai
spektroszkópia
5.2. Az optikai színképek jellemzői
19
A színképek jellemzőit nézzük meg az alábbi példán:
„Níluskék A” festék UV-látható színképe oldószer acetonitril, c = 210-5 mol/dm3.
„Níluskék A” festék
21
100 10 1 ppm
vizes oldatok, pH = 7
0 0,5 1 1,5
200 400 600 800
Hullámhossz (nm)
Abszorbancia
„Níluskék A” festék UV-látható abszorpciós spektruma
c = 110-5 M oldószer: víz
A mért spektrumok nem vonalak összessége, hanem folytonos függvények!
I()
áteresztett fény intenzitása
fény hullámhossza
23
A hullámhossz megadása
UV-látható színkép:
az elnyelt fény hullámhossza (, nm-ben) Infravörös színkép:
az elnyelt fény hullámszáma (* 1/, cm-1-ben) Mikrohullámú színkép:
az elnyelt fény frekvenciája ( MHz, GHz-ben)
c
Az intenzitás megadása
I00 I
(%) I 100
T I
0
Transzmisszió
Abszorbancia
I lg I A
025
Lambert - Beer törvény
c
I lg I
A
0 abszorciós koefficiens (dm3mol-1cm-1) c koncentráció (mol/dm3)
úthossz (küvettavastagság) (cm)
Az abszorbancia arányos a koncentrációval!
A spektrumsávok jellemzői
- a sávmaximum adatai - a sávok intenzitása - a sávok szélessége
27
A sávok jellemzőinek megadása
A sávmaximumok adatait tüntetik fel
max, max, vagy *max — Amax, vagy max formájában
max független a koncentrációtól!
A sávintenzitást a sáv alatti területként értelmezik:
d
2
A sáv szélességét félértékszélesség formájában adják meg:1
1/2, 1/2, ill. *1/2 az Amax/2-höz tartozó két spektrumpont távolsága
0 0,5 1 1,5
200 400 600 800
Hullámhossz (nm)
Abszorbancia
„Níluskék A” festék UV-látható abszorpciós spektruma
29
c = 110-5 M oldószer: víz
0 0,5 1 1,5
200 400 600 800
Hullámhossz (nm)
Abszorbancia
= 499 nm A = 0,7439
0 0,5 1 1,5
200 400 600 800
Hullámhossz (nm)
Abszorbancia
= 499 nm A = 0,7439
= 305 nm A = 0,2241
= 259 nm A = 0,5634
31
0 0,5 1 1,5
200 400 600 800
Hullámhossz (nm)
Abszorbancia
= 499 nm A = 0,7438
=
0 0,5 1 1,5
200 400 600 800
Hullámhossz (nm)
Abszorbancia
= 499 nm A = 0,7438
=
= 534 nm A = 0,3719
= 452 nm A = 0,3719
33
0 0,5 1 1,5
200 400 600 800
Hullámhossz (nm)
Abszorbancia
= 499 nm A = 0,7438
= 82 nm
= 534 nm A = 0,3719
= 452 nm A = 0,3719
5.3. Az optikai színképek értelmezése
35
A kísérleti spektrum adatai és
a molekula Schrödinger-egyenletének megoldásával kapott sajátértékek/sajátfüggvények kapcsolata
E
Hˆ
Megoldásai
a
0(),
1(),
2()...
állapotfüggvények és a hozzájuk tartozóE
0, E
1, E
2...
energia-sajátértékek Schrödinger-egyenletEm, m() En, n()
A sávmaximumok helyét a Schrödinger-egyenletből kapott energia-sajátértékek különbségének feleltetjük meg.
37
A sávmaximumok helyét a Schrödinger-egyenletből kapott energia-sajátértékek különbségének feleltetjük meg.
max-ot a kiindulási állapot (m ) és a végállapot (n) energiájának különbsége határozza meg:
En - Em = hmn
Em, m() En, n()
A sávintenzitás a fotonelnyelés valószínűségét tükrözi.
Foton és az m-ik állapotban lévő molekula ütközik n
m
h M
M
Em, m() En, n()
39
n
m
h M
M
„Bimolekuláris reakció!”
Sebességi egyenlet:
dN
m/ dt A
mnN
mNm : kisebb energiájú molekulák koncentrációja : a fotonok koncentrációja
Amn : az abszorpció sebességi állandója
n
m
h M
M
„Bimolekuláris reakció!”
41
Amn összekapcsolja a mért sávintenzitásokat a Schrödinger- egyenletből kapott () állapotfüggvényekkel!
A 2 4 4mnA
mn10 ln
c h N
d 8
2
1
Kapcsolat a sávintenzitással:
NA Avogadro-szám h Planck-állandó c fénysebesség
Kapcsolat az állapotfüggvényekkel:
2mn 0
3 3 4
mn
R
h 3 ) 4
(
c 2
A 2
Rmn a ún. átmeneti momentum
43
i
i i
y
q y
ˆ
i
i i
x
q x
ˆ
i
i i
z q z
ˆ
( ) ˆ ( ) d
R
mn n m ˆ
,
ahol a dipólusmomentum operátora
Az átmeneti momentum és a dipólusmomentum
qi az i-edik részecske töltése,
xi, yi, zi az i-edik részecske helykoordinátái
A sávszélesség
A Schrödinger-egyenlet modellje olyan molekula, amely - izolált a többi molekulától,
- forog, rezeg, stb. de a tömegközéppontja rögzített, - állapotainak élettartama végtelennek tekinthető („stacionárius állapotok”).
45
A spektrumvonalak kiszélesedése sávvá az alábbi okokra vezethető vissza:
1. Molekulák közötti kölcsönhatások. A térben
egymáshoz közel elhelyezkedő molekulák perturbálják egymás energiaszintjeit, ezért az éles energiaszintek
kiszélesednek. A hatás nem kvantált. Szilárd, folyadék és nagynyomású gáz állapotban ez a hatás szabja meg a
sávszélességet.
2. Doppler-effektus: a gázminták molekulái
különböző irányokban, különböző sebességgel
mozognak. A detektorhoz viszonyított sebességük módosítja az abszorpciós frekvenciát:
c ) 1 v
( '
A sáv alakja a molekulák (nem kvantált) sebesség- eloszlását tükrözi.
47
3. Természetes vonalkiszélesedés (Fourier-limit)
A molekula állapotainak véges élettartama korlátozza a hozzájuk tartozó energiaértékek pontosságát:
Kiindulási állapot kiszélesedése: m Em h Végállapot kiszélesedése: n En h
A határozatlansági reláció egyik megnyilvánulása!
Ez határozza meg az elvileg elérhető minimális sávszélességet!
Csak nagyon kis nyomású és alacsony hőmérsékletű gázok sávszélességét szabja meg: csillagközi tér. 49
Alapkérdések
33. Írja fel az elektronokra vonatkozó Schrödinger-egyenletet a Born- Oppenheimer közelítés alapján!
34. Írja fel az atommagokra vonatkozó Schrödinger egyenletet a Born- Oppenheimer közelítés alapján!
35. Az elektromágneses sugárzás melyik tartományába esnek a molekulák forgási, rezgési, ill. elektrongerjesztési színképei?
36. Írja fel a molekula fotonabszorpciójának sebességi egyenletét!
37. Az optikai színképekben észlelt sávok frekvenciája és intenzitása hogyan kapcsolódik a Schrödinger-egyenlet megoldásával kapott sajátértékekhez és sajátfüggvényekhez?
38. Milyen tényezők határozzák meg a spektrumsávok szélességét? Melyik hatás domináns oldatminta, ill. kisnyomású gázminta esetén?