Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság

(1)

4. szám.

———304— 1932

Nem kevésbbé érdekes egy bizonyos idő-

pontban szomszédos községek állattenyész—

tésének összehasonlítása sem. Pl. Jászberény—

"ben 1699-ben egy-egy lakosra 3'3 juh jutott, 'Árokszálláson 40, míg ugyanakkor a vize-

nyős határú Jákóhalmán csak 17, Ki'se'ren

1'6. A Pentz—iéle összeírás alapján módom- ban lesz számszerűleg megfogni a szilaj- pásztorkodásnak eddig csak kvalitative is- mert módját.

5. Anép gazdasági kaltúrmankájának mértéke. Talán mindennél hálásabb feladat a bőségesen rendelkezésünkre álló anyag alapján figyelemmel kísérni azt a hatalmas mezőgazdasági kultúrmunkát, amelyet egyes községek lakossága végzett a maga határá- ban, hogy természetes szaporaságának meg;

felelően növelje azt a gazdasági teret, amely továbbra is biztosíthatta megélhetését. Ver- senyfutás volt ez a nép szaporasága e's ga:—

udasági élettere között. Befejezésül csak

Tenke 18. századbeli gazdasági mérlegének eredményét iktatom ide. A 18. század folya- mán (illetve 1715—1778) így gyarapodott Tenke termőterülete és népe: szántóföld és

belsőség 33676, rét 218%, lakosság száma

616%.

Szinte kimeríthetetlen, tudományos kinCs fekszik, mint látjuk, ezekben az eddig leg- alább ebből a szempontból teljesen elhanya- golt összeírásokban. Eddigi eredményeim—

ből éppen csak mutatóba közöltem a fentie—

ket, de még sokáig folytathatnám ezt a sort.

Újból hangsúlyozom, hogy sem gazdaság—

földrajzi, sem demografiai tudományunk

nem nélkülözheti továbbra is ennek a tudo- mányos anyagnak minél szélesebb körű fel- dolgozását. Sok olyan kérdésre és magyar

problémára adhatnak ezek felvilágosítást,

amelyek nélkül csak homályban tapogatóz—

hat a szociális politika, az agrárkérdések

megoldása és a nemzetiségi probléma is.

Fodor Ferenc dr.

. o ,.

n a .;

KÚLÖNFÉLE ;

Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapitó Bizottság.

Commission hongroz'se pour la fiacatíon des valeurs de statistigue commerciale.

Szakosztályülések. —' Séances de sections.

A Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmeg űllapító Bizottság megkezdte az 1932. évi külkeres—

kedelmi egységét-tékek felülvizsgálását.

A VI. szakosztály 1932. év április hó 19—én dél—

előtt %11 órakor tartott ülést, Vida Jenő, a Felső-

ház tagjának elnöklete alatt. Jelen voltak: Kramer

'Tivadar dr., Müller Pál dr., Szécsi Illés, Weisinger György és Zárai Samu kereskedelmi tanácsosok, Gregorich Emil, Gruber György, Kármán Dezső, Ko- vács Jenő dr., Salgó Imre és Spiegel Béla szakértők.

A bizottság az ásványok, továbbá a cement— és kő- ipar termékeinek értékelésével foglalkozott.

A XVII. szakosztály 1932 április hó 21-én dél—

előtt tartott ülést Hüttl Frigyes kereskedelmi fő- tanácsos elnökletével. Jelen voltak: Mattyasovszky-

Zsolnay Tibor, Müller Pál dr., Szécsi Illés és Székács Imre kereskedelmi tanácsosok. Napirend előtt fel—

olvasásra került Fischer Emil jelentése a kerámiai cikkekről:

Az elmult évben a szerződések hiánya, úgy- szintén az év második felében beállott pénz-értékbeli nehézségek úgy a behozatalra, mint a kivitelre nagy befolyással voltak; így többek között a Cseh-

Szlovákiával való kölcsönös forgalom lényegesen megcsappant, míg ugyanezen oknál fogva a Német—

országgal való forgalom némiképen növekedett. A külföldi fizetési forgalom megnehezitése az üzleti összeköttetéseknek sok esetben teljes megakasztását vonta maga után s igen kívánatos volna, ha ez az állapot mielőbb enyhülne. Nem egy külföldi szál- litó cég jelentette már ki, hogy bár a régi össze- köttetéseket kész örömest ápolja s támogatja, de nem nyugodhatik bele abba, hogy számlái csak azon esetekben nyerjenek kiegyenlítést, ha valutát kap e célra; újabban pedig éppenséggel csak akkor, ha a külföldi hitelező kötelezi magát, hogy a régi tar- tozás kiegyenlítése esetében újabb egyenértékű hitelt nyujt.

Majd Mattyasovszky-Zsolnay Tibor jelentése került tárgyal—ás tal—á. Visszapillantást vetett az agyag- iparnak a finom keramia alatt értendő egyes ága- zataira vonatkozó külkereskedelmi adatoknak az 1926. évig visszamenő alakulására és pedigkülönös tekintettel a porcellánárukra, valamint az agyagáruk kőedény elnevezés alatt ismeretes fajtáira, A mázas burkolólemezek és a háztartási edények, egészség—

(2)

4; szám. —— 305 -— '1932 _

ügyi cikkek stb. behozatala az 1928. év óta állandó Ntrusser Gyula kereskedelmi tanácsosok, továbbá csökkenést mutat, míg ugyanezen árukban 343-

vitel az 1928. évben elért nívóját a rendkívül le- romlott világgazdasági helyzet dacára az 1930/31.

években is kb, megtartotta, úgyhogy az elmult esz—

tendőben is mintegy 700000 pengőnek megfelelő ki- viteli felesleg mutatkozott. Feltűnő, hogy az 1928/29.

években kulmináló porcellánbehozatalunk meg- haladta az 5,000.000 pengő értéket, majd az 1930.

év folyamán ennek kb. felére csökkent, míg az 1931.

évi behozatal mindössze 600000 pengő körül moz- gott. Ennek oka a vásárlóképesség általános esők—

:kenésén kívül — amely azonban ily arányok—

ban nem jelentkezhetett —— az, hogy az 1928/29.

évi behozatal jóval túlhaladta a tényleges szük—

Ennek következtében készletek halmozódtak fel, hogy részben fedezték még az el-

ségletet'. akkora

mult év szükségletét. Más oldalról a hazai terme- lésnek a fogyasztásba való bekapcsolódása is fel—

tétlenül jelentékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a minimumra redukált behozatal mellett porcellán- árakban hiány egyátalában nem volt észlelhető.

porcellánfogyasztását a jelen körülbelül 200000 pengő kö- Magyarorszag évi

viszonyok között

rül becsülhetjiik. Ezt a szükségletet a hazai ipar jelenlegi berendezéseivel és felkészültségé- vel nagyjában fedezni képes, s amellett meg—

Vannak a jövőre nézve a terjeszkedés lehetőségei is.

Végül Székárs Imre jelentését hallgatta meg a bizottság:

Az egyedüli hazai táblaüveggyár Zagyvapálfal- ván 1931 elején teljesen újonnan átépítve, újra

üzembe került oly nagy teljesitőképességgel, mely a hazai fogyasztást messze felülmúlja. A túltermelés egyik következménye volt, hogy 1931 novemberben üzemét beszüntette, egyelőre (') hónapra. Az eladási arak úgy az év elején, mint az év végén az utóbbi

évek rendes színvonalán, sőt annál valamivel ala—

sonyabhan állottak. Az év közepén azonban má—

'ustól kezdve belga és német gyárak dumpingárakon obtak be az országba táblaüveget, mely dumping nemzetközi táblaüvegpiacon beállott harcok kö—

vetkezménye volt. A hazai gyártmány minősége tel—

sen kielégítő és a legjobb külföldi gyártmányok-

; egyenlő értékű. A válság következtében a forga-

eregcsappant, az üzletmenet vontatott volt.

szakosztály ezek után az üveghulladék, az és agyagipar termékei, optikai üvegek és mű- egységértékeinek a megállapításával fog—

tt.

VX. szakosztály 1932 április hó 26—án tartott uyenfeld Lajos kereskedelmi főtanácsos alatt. Jelen voltak: Aczél Rezső dr., or, Grünwald Albert, Wolfner György, 1, Ranschburg Pál, Robitsek Géza és

ifjabb Hamerlí Károly, Gémes Elemér, Hirsch An-

dor szakértők. ,

Napirend előtt az elnök méltatlan. bizottság elnökének lVoI/"ner József kereskedelmi főtaná—

(tsosnak érdemeit. ' * . ;

A szües- és szőrmeipar helyzetéről Robiisek Géza olvasott fel jelentést:

1931. év tavaszán még tűrhető volt a helyzet a szőrmeiparban, miután a divat kedvezése folytán még volt valami érdeklődés; főleg ezüstrókában mutatkozott élénk kereslet. A dolog természeténél fogva ez csak azoknál jelentett nagyobb forgalmat, kiknek módjukban volt ezen drága szőrmékből nagyobb raktárt tartani. A téli cikkek beszerzésénél a szűesök és szőrmekereskedők igen óvatosak vol-n tak; senki sem akart nagyobb mértékben bevásá—

rolni, nehogy drágán vásárolt áruval kezdje meg a téli idényt. A nyár folyamán szokásos elő—

készületek igen lanyhán folytak. A júliusi bankzárlat és a külföldi fizetések forgalmát korlátozó rendelet megjelenése után sokan igyekeztek még befedezni magukat az őszi idényre. Ez azonban csak részben sikerült, mert ekkor

tekben

már a lipcsei cégek csak kivételes voltak hajlandók árut hitelbe adni. igy

(BSC-

esak hézagosan felszerelt raklárral kezdték meg az idényt, mely gyenge eredménnyel zárult. Az ősz elején még volt valami forgalom, melyet részben a pengő stabilitásában való hit ingadozása is lá- mogatott. Később azután akármilyen hideg is lett, nagyon gyenge volt az üzlet. Dacára annak, hogy az utánpótlás majdnem lehetetlenné vált, mégis sokan, minden kalkulációt félredobva olcsón áru—

sítottak, hogy pénzhez jussanak, s így üzletüket fenntarthassák. Általában az 1931. év nagyon rossz

volt. ,

A nyersbőr forgalmát és áralakulását Lujlha Pál ismertette:

A különböző korlátozások folytán a timáripar csak nagy nehézségek árán tudta ny'ersanyagkész—

letét beszerezni. Ez is csak részben volt lehetséges;

néhány nagy gyár jutott abba a kiváltságos hely- zetbe, hogy a belföldi szűkös nyersbőrtermele'st a külföldi behozatallal kiegészítse; a közép— és kis- ipari üzemek nagyrészben megálltak vagy mun—

kájukat teljesen beszüntették. Ezt kivált az év má—

sodik felében láttuk. A helyzet csak az év utolsó hónapjaiban, azon gyáraknál enyhült, amelyek kivitelre is dolgoztak, mert az év utolsó hónapjaiban megjelent kormányrendelet megengedte néhány gyárnak, hogy az úgynevezett exportvalutáját saját céljaira, tehát külföldi nyersbőrvásárlási kifize—

tésre felhasználhassa. Hogy az ország nyersbőrter—

melése mennyire elégtelen, mutatják a következő, részben hivatalos számadatok:

(3)

S

!

__;4. szana

Az 1931. év nyersbőr termelés behozatal kivitel

drb. :; (;

Marhabör sózott . . 90.686 40.170 9.789

száraz . . . . . . 16.33l 333

Borjubőr sózott . . . 165.270 14.043 1.284

száraz . . . . . . 740 3

Lóbőr sózott . . . . . 6.315 1.365

száraz . . . . . . 1.365 52

Juh és báránybőr . . 126.440 40.307 9.489

Az ország timáripara elsősorban marhabőrök- kel való ellátásra szorul. A belföldi nyersbőrter- melés nagyon hiányos, részben a tényleges szük- ségletnek meg nem felel, nagyrészt pedig a kitűnő marhaállomány folytán majdnem csupa elsőrendű nyersbőrt eredményez, ezek pedig a talpbörgyárak által forgalomba hozott olcsóbb talpbőrfajták ke'- szítésére nem alkalmasak. Már pedig a feldolgozó ripőiparos az utóbbi években a legsilányabb nyers- bőrfajtákból készült bőráruk iránt érdeklődött.

Ennek folytán a gyárak kényszerítve voltak főleg

délamerikai és középamerikai, részben ausztrá—

liai és indiai nyersbőrfajtákat behozni. Juh- és ha- ránybőrőkben a behozatal főleg báránybőrökből áll. Olasz, spanyol, délamerikai és ausztráliai bő—

rök behozatala válik folyton szükségessé, mert a kitűnő eredménnyel dolgozó báránybőrnemesitők és festődék ezeket dolgozzák fel. A kivitel merinó gyapjas juhbőrökre vonatkozik, amelyek főeladasi piaca a megszallott Brezova, valamint a lengyel—

országi piacok. Időnként német gyárosok is lép- nek fel vevőként. A kecske és gidabőrök feldolgo—

zására tímáriparunk sajnos, csak az utóbbi évek- ben tudott berendezkedni. A behozatali korlátozá- sok folytán a cipőipar, bőröndösipar, táskaipar stb. mintegy kényszerítették a tímárokat a juhbőr kidolgozására, bár ezeknek a minősége nem is volt minden; tekintetben megfelelő. Az állatállo- mány folytonos csökkenése folytán természetes, hogy a nyersbőrtermelés is állandó visszaesést mu—

tat. A behozatal mindig nagyobb, a kivitel mindig kisebb lesz. A juhtelepitések megkönnyítenék az ipar helyzetét. A magyar juhtenyésztés ma a szűk—

ségletnek csak egytized részét tudja fedezni. En- nek oka a magyar juhtenyésztés természetében rejlik, minthogy a báránybőrnemesítési eljárásra csakis a rambouillet és AAA minőségű gyapjút adó legelsőrangú bőrük alkalmasak. Tehát a magyar mezőgazdaságnak nagyobb gondot kellene fordí- tania a minőségi juhtenyésztésre, valamint fel kellene hagynia az állat tomporába, tehát a bárány—

bőrnemesttés szempontjából a bőr legértékesebb részébe égetett vagy szurkolt jelzésekkel, amint ezt különben a legutóbbi bázeli gyapjúkonferencia is leszögezte.

Ugyanerről a tárgyról Strasscr Gyula is ter- jesztett elő jelentést:

A nyersbőrforgalom szempontjából az 1931.

év az árhullámzások jegyében állott, de az áremel-

—-— 306 -— 1932

kedések mindig esekélyebbek voltak, mint az azo—

kat követő erőteljes árzuhanások, úgyhogy az év végén az egységárak már olyan mélyponthoz értek, mint amilyet több, mint 40 év óta nem észlelhet—

tünk. Külön megemlítésre szorult, hogy 1931 októ- ber—november havában rendkívüli áremelkedés ál—

lott be, de csakis Magyarországon, mialatt a világ összes többi piacain ellenkező áramlat mutatko—

zott. Ez a hossz arra volt visszavezethető, hogy a devizakorlátozások iolytán a tengerentúli nyers- bőrök behozatala megakadt és így a hazai bőripar' kénytelen volt nyersbőrszükségletét belföldön—fedezni, ami fokozott keresletet eredményezett. A belföldi bőrgyárak azonban módját ejthették, hogy a szükséges devizákat saját exportjukból szerez—

zék meg. Ennek folytán az országban a mészáro—

soknál és nyersbőrkereskedőknél drágán beszer- zett nyershőrök gyűltek össze, melyek az egész üzletmenetre bénítólag hatottak. A környező álla—

mokkal való évtizedes összeköttetések csaknem teljesen megbénultak. Remélhetőleg a kliring- egyezményekre vonatkozó tárgyalások a régi kap- csolatok felvételét ismét lehetővé teszik. A nemesítő—

ipar nyersbőrszükségletének fedezésénél báránybő—

rökben jelentékeny forgalom volt, melynek legna—

gyobb része azonban külföldről —— főleg Német-, Olasz-, Spanyolországokból és London közvetítésével Ausztráliából és Fokföldről —— jött be. A magyar termelés anyaga ennek előállítására szintén igen alkalmas, de egyrészt mennyiségileg nem képes a szükségletet kielégiteni, másrészt a hazai bőrök oly kezelési hibákat is tüntetnek fel, melyek bizov nyos mértékben kedvezőtlenül befolyásolják azok felhasználását. A statisztika adatai is mutatják, hogy a juh- és báránybőrforgalomnak legnagyobb részét éppen ezen nemesítő célokra szolgáló anyag képezi.

A bőrkereskedelem kérdéseit Vértes H., Hugo összefoglal—ásáxból ismerte meg a bizottság.

A magyar bőripar és bőrkereskedelem az el—

mult évben szívós munkával, áldozatok árán is,

aránylag kevéSSé csökkent méretekben folytatta—

termelő munkáját. A nyersanyagoknak és ezt köve- tően a készáruknak az év folyamán kisebb-nagyobb—

hullámzásokkal tovább fokozódó ársüllyedése mellett a mennyiségi adatok adnak tisztább képet a'kül—r kereskedelem alakulásáról. A nyersbőrbehozatal mennyisége 1929—ről 1030-ra 78'5%-kal emelkedett, míg az erősen csökkent árak mellett a behozatal értéke csak l7'5%-kal. A bőripar erőteljesen igye—

kezett kihasználni a nyersanyag jelentékeny ol- csóbbodásat, ezt mutatják ki részben a gyáripari—

termelés statisztikai adatai is, amelyek szerint ::

bőrgyártás termékeinek értéke 1929—ről 1930-1'3 601) millió P-ről 663 millió P—re emelkedett. A bőrgyártóipar 1931-ben is megtett minden erőfe—

szítést, hogy a gyártást az előző évi keretekben

(4)

4. szám.

——307—— 4'1932_

folytassa, erre mutat az, hogy a nyersbőrbehozatal mennyisége az előző évvel szemben mennyiségben

csak 4'8%-kal, viszont a nagy áresések következ—

tében értékben 25'7%—kal esett. Míg az előző évben

a behozatal a 3. és 4. évnegyedben fokozatosan emelkedett, 1931-ben az utolsó évnegyedben a behozatal az előző évnegyeddel szemben 22%%-kal kisebb volt. A nyersbőriizlet menetére legsúlyosab—

ban az áralakulás hullámzása, az utolsó negyedév—

ben a belföldi áralakulásnak a világpiaci áraktól eltérő volta hatott zavaróan. A magyar ipart ér- deklő világpiaci áralakulást a német—csehországi aukciók árai jellemzik. Mindkét piacon úgy a

marha-, mint a juhbőrök árai állandó esést mutat-

nak. Mig a belföldi forgalomban az árakat aránylag eléggé jól lehet tartani, noha a fogyasztás tovább csökkent, az exportüzletet csak súlyos áldozatok árán lehetett folytatni. A kikészített bőrök behoza—

tala 1930—ban még megtartotta az 1929. évi színvona—

lat, 1931-ben azonban már mennyiségben 41%—kal, értékben 48%—kal csökkent. Ezzel szemben a kivitel,

mely 1930—ban az 1929. évinél mennyiségben 27%—kal kisebb volt, 1931-ben 24%—kal emelkedett, viszont lényegesen alacsonyabb átlagérték mellett a kivitel értéke 8'7%—kal kisebb volt az előző évinél. Csak a kesztyűbőrbehozatalnál mutatkozik emelkedés, evvel szemben azonban a kesztyűbehozatal az előző évinek értékben 4/5—ére Mennyiségben és értékben közel 1Ái—re hanyatlott a cipőárubehozatal, mely már 1930—ban az 1927. évben elért nagyobb mennyiség—

nek közel 1/3—ára esett le. A súlyos hitel— és fizetés- képtelenségi válság a bőrszakmát sem kímélte meg.

A bőrkereskedelemben a fizetésképtelenségek száma az előző évhez képest közel 60%-kal emelkedett, a passzívák összege azonban csak 10%-kal. Az adó—

_zás terén a ből-szakmában 1931—ben igen lényeges újítások következtek be. Még nagyobb jelentőségű az egyfázisú forgalmi adórendszer meghonosítása, mely lényeges könnyítéseket hozott.

esett.

A cipőipar kérdéseit Aczél Rezső dr. tárgyalta:

Az 1931. évben a cipőipar is belekerült a sú—

] os gazdasági krízis sodrába. Még a csökkentett ennyise'gü gyártás is túltermelést jelentett, ami 1 árak további zuhanását eredményezte és úgy : ipar, mint a kereskedelem részéről oly éles ver-

nnyé fajult el, hogy minden kalkuláció illuzó- s'sá vált. Ennek szomorú eredményét az évvégi rlegek fogják legszembetűnőbben szemléltetni.

7á1' lévén irányadó, természetesen az áru minő-

sem maradhatott érintetlen, annál kevésbbé, az anyagárak szilárdak maradtak. Az év első még hozott némi forgalmat, bár túlnyomóan olcsóbb cikkekben, miáltal értékbelileg az

évvel összehasonlítva tetemes

A'második félév a bankzárlattal indult el,

.az üzletet teljesen megbénította, Lmajd a _' lkülise'g és csökkent keresetek teljes mér—

kezdték éreztetni hatásukat. A gyárak visszaesésre '

a kereskedők őszi rendeléseit augusztus—szep;

tember hónapokban leszállítva, hiába várták az utánrendelések beérkeztét. A munkások elbocsá—

tását elkerülendő, raktárra kezdtek dolgozni, majd mikor az megélénkülésére már semmi kilátás sem volt, kénytelenek voltak üzemeiket részben tetemesen redukálni, részben teljesen szü—

neteltetni. A nagyközönségnek a vásárlástól való tartózkodása folytán a kereskedők napi forgalma az október és november hónapokban sokszor a napi üzemköltségeket sem fedezte. Az üzletnélkü- liség következtében a fizetésképtelenségek ijesztő mértékben növekedtek, az így szenvedett vesztesé—

gek a gyárakat a hitelezésben tartózkodóbbá tet- ték. A behozatal és kivitel erős visszaesést mutat fel.

Ezután a bőripar problémáinak megvitatására került a sor, melyről az elnök nyujtott be rövid összefoglalást.

Az 1931. évben a hazai bőripar helyzete továbbra is a világgazdasági krízis hatása alatt állott. Az árak az első félévben az előző év visszamenő irányzatát követték. Június végén és július elején a Hoover- javaslattal kapcsolatban a nemzeti nyersbőrpiae helyzete rövid ideig javult, később azonban még az előbbinél is alacsonyabb színvonalra esett vissza.

A devizarendeletek — tekintve, hogy a bőripar nagy mértékben külföldi nyersanyagra van utalva

—— korlátozólag hatottak az exportlehetőségekre is.

Különösen megnehezítette az exportot az angol font esése; átmenetileg teljesen lehetetlenné is tette. Az angol birodalom piacain a vevők az angol font esését nem akarták tekintetbe venni, illetve a régi árakat akarták megfizetni. Bizonyos mérték- ben a bőrcikkek alkalmazkodtak is ezen új hely- zethez, ami végeredményben az értékek újabb le—

romlását jelentette, a termelő aranyban keveseb- bet kapott. Az év vége felé a fennálló megszorítá- sok folytán az egyes piacok közti természetes ki- egyenlítődés megszűnt, a piacok helyzete külön- bözően alakult, ami nem növeli a nagyban való termelés lehetőségeit.

Végül a magyar kaucsukipart érdeklő kérdé- seket Ranschburg Pál dr. tárgyalta:

Az évtized-ek munkájával kifejlesztett bevezetettség akülföldön csak kis mértékben tudta ellensúlyozni azoknak a rendszabályoknak a hatásait, melyek a nemzetközi áruforgalom szervezetlensége követ- keztében beálltak. Külön meg kell említeni egyes valuták árfolyamcsökkenését, az angol védővámos rendszer bevezetését, a franciaországi beviteli tilal- makat jelentő kontingentális rendszert, a cseh vámháborút, külföldi követeléseinek több ország- ban való blokírozását. A már említetteket is meg- haladó nehézségeket okozott a pengő ellenében való kivitel tilalma és a különböző országokkal létesített klíringszerződések. Fokozta az export nehézsége-t a külföldi gyárak elhelyezési nehézsé- gei következtében észlelhető árrombolás. A belföldi

23 üzlet

(5)

4. szám.

—308—

forgalomban a csökkenő vásárlóképesség és a megromlott fizetőképességű kereskedelem szintén a szükséglet redukciójára vezettek. Még ehhez já- rult, hogy az 1931-es év ebben az iparágban az ár- leszállítások jegyében telt el. Az ipar kitűnő'meg- alapozottságát bizonyítja, hogy a termelés az előző

évhez képest értékben mindössze 20%-kal, meny—

nyiségben pedig 10%-kal csökkent. Az export esők- kenésének ellensúlyozására a különböző export—

piacokon egyes újabb speciális gyártmányokat ve-—

zettünk be, így pl. újfajta magasnyomású tömítő—

lemezeket, a legkülönbözőbb gumicikkeket, melyek petróleumtúráshoz és kitermeléshez használtatnak, speeiális préslégtömlőket, gumisztjakat, fogkaucsu-

1932

kokat stb. De ezenkívül távolabb fekvő piacokon, mint pl. Indiában is megvetettük lábunkat az elmult évben. A font áresése következtében az el—

adási lehetőségeket csak korlátolt mértékben lehetett kihasználni.

A bizottság ezekután a nyersbőrök, cserzö- anyagok és kivonatok, a bőripar termékei nyers kaucsuk, a kaucsukipar termékei, szőrme- és szües- áruk, viaszosvászon és az ezekből készült áruk, gumijátékszerek 1931. évi egységértékeinek a meg- állapításával foglalkozott.

, Az üléseken a bizottság elnökségét Konkoly- Tbege Gyula dr. alelnök képviselte. Az előadó mind- két ülésen Sibelka-Perleherg Artúr dr. min. s.-fogal—

mazó volt.

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statistigue.

Előadóüle'sek. — Se'ances d'étude.

Résume'. Dans la séance d,étude tenue le 26 amit 1932 sous Ia présidence de M. Jean Bud, více-président, M. Béla Földes, membre hono- raire, a fait une conference portunt pour titre ,,L es problemes de la statísligue crimi—

nellc", gue nous publions dümtre part.

% MM. Jean Bud, vice-president, Theodore Szél et Norbert Kovács, membres ordinaíres, ont présenté leurs observations.

*

A Társaság folyó évi április 26—án Bud János alelnök elnöklete alatt lefolyt előadóűlésén Földes

Béla tiszteletbeli tag tartott előadást ,,A bűnügyi

statisztika problémái" címen. Az előadást folyó—

iratunk más helyén közöljük.

_ Bud János elnök köszönetet mondott a tartal- mas előadásért. Az előadó, aki a morálstatisztiká—

nak világszerte elismert mestere, helyesen mutatott rá, hogy a bűnügyi statisztika a háború előtt több méltánylásbnn részesült, mint manapság. Kétség- telen, hogy a gazdaságtársadalmi viszonyok az erkölcsi élettel erős kölcsönhatásban vannak. A kultúra fejlődése, a gazdasági haladás javítóan hat etikai téren s éppen napjainkban figyelhetjük meg élesen, hogy a gazdasági válság és nyomor meny- nyire rontja a világ erkölcsi állapotát, Az előadó tehát a legidőszerűbb problémát hozta szőnyegre.

Az említett összefüggések kutatásával különben külföldön is foglalkoznak, főleg Angliában. Az értékes előadás a kérdés összes vonatkozásait fel- ölelte s mélyreható az az elgondolás is, amellyel a statisztikai megfigyelésnek az egész művelt világra való kiterjesztését megoldja.

Szél Tivadar r. tag: Az előadás mélyenszántó volt s éles kritikával felépített. Részletességét indo- kolta a bűnügyi statisztika fontos volta a társada—

lom morálslátusának megitélésében. Sajátságos, hogy a társadalom erkölcsi státusát mindig csak szociálpatológiai tünetek alapján szoktuk meg-

itélni, pedig a normális emberi pszihé életéről is vannak statisztikai felvételek. Ilyenek a közéleti, állami, törvényhatósági, hitéleti, házasságkötési bajlandóságra vonatkozó felvételek, De a bűnügyi statisztikának másirányú nagy jelentősége is van:

egyéni pszichológiai, a büntethetőség, beszámítha- tóság kérdésében való jelentösége. Ismeretes, hogy Ouelelet a bűnügyi statisztika arányszámainak nagy állandóság—át mily meglepődéssel regisztrálta. A jelenség fatalista értelmezése a szabadakarat tényé—

vel állította szembe a statisztika számainak állan- dóságát s az olasz antropológikns bünltetőjogászok már-már a büntethetőséget akarták kétségbevonni, mert állandó arányú bünözés mellett szabadakarat—

ról alig lehet szó. Ma már tudjuk, hogy a bűnügyi adatok állandóságában csak a gazdasági és társa- dalmi életkörülmények állandósága tükröződik.

Ennek ellenére orvosi, különösen pszihiátriai szem—

pontból is nagy a bűnözés jelentősége. Hangsú- lyozza az elmeorvosi feljegyzések értékét, melyek- ből máris sok hasznos tanulságot ismerünk. A pa- ranoiás konstitúciójú egyének vagyon, a schizofrén konstitúciójúiak szemérem elleni bűntettekre hajla- mosak. Érdemes volna megfigyelni azt is, hogy mennyire mozdítja elő a munkanélküliség a vagyon elleni cselekményekre való hajlamot. A bűnügyi statisztika módszertanának jelentős eredménye az előadás, melyre a módszer továhhfejlesztése alkal- mával támaszkodni lehet. '

Kovács Norbert r. tag: Az előadás klasszikus beállitású, gondolatébresztő volt. A bűnügyi statisztika kívánatos nemzetközi összehasonlithatósága bizonyos reformot, követel, de ez nem mehet odáig, hogy az egyes országok hosszú idősorainak meg- zavarására vezessen. A magyar bűnügyi statisztika kitünően megalapozott, a részletekben is fejlett, ezért óvatosan kell hozzányúlni. Utal a matema- tikai statisztika nagy szerepére a kriniinálstatiszti-