STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
vén ismert — a bevezetőben megállapítja, hogy ezzel a tanulmányával olyan hosszú idősorokon alapuló történeti modell elkészí- tésére tesz kísérletet. amilyenek az Egyesült
Államokban, Japánban, Angliában már lé- teznek. (Hasonló kísérlet Magyarországon is történt.) Modellje a német gazdaság 1871—
1913. évi időszakát kivánja átfogni. Az elne—
vezés egyébként nem fedi pontosan a tar—
talmat, mert nemcsak a bismarcki rezsimet.
hanem az egész Hohenzollern-császárság időszakát jelenti.
Nem meglepő, hogy a nagy horderejű vál- lalkozás kezdetén a modellező elsősorban adatproblémákkal találta szemben magát.
Úgy tűnik, azonban, hogy a történeti adatso- rok kidolgozása terén az elmúlt évtizedben a Német Szövetségi Köztársaságban jelentős eredmények születtek: a szerző a Deutsche Bundesbank által az 1876—1975. évi időszak- ra összeállított pénz— és bankügyi adatsorok- ra, a Statistisches Bundesamt 1872—1972. évi gazdasági idősoraira. valamint Hoffmann- Grumbach—Hesse 1965-ben megjelent .,Das Wachstum der deutschen Wirtschaft seit der Mitte des 19. Jahrhunderts" c. művére hivat- kozik. Adataít az emlitett művekből vette, és csak kisebb számításokat kellett az adatbá—
zison végrehajtania.
'Okonometriai modelljének specifikációját megelőzően a szerző mindenekelőtt az ismer- tebb szövetségi köztársasági modellek össze—
függésrendszerét tanulmányozta, másrészt megvizsgálta a múltszázadi Németország Klein—Kosobud—féle ún. kulcsfontosságú gaz- dasági arányszámait (,,the great ratios of economics"). A tanulmány öt arányszámból képzett mutató grafikonját közli az 1871—1913 közötti időszakra vonatkozóan. A gazdaság egyenletes növekedését feltételezve, a szer- ző szerint a fejlődés sokszor egyszerű trend- függvénnyel is jellemezhető. Azonban a né- met gazdaság fent vizsgált időszakára ez nem áll.
A szerző a következőkben arra tesz kísér- letet, hogy egyes későbbi időszakokra speci- fikált és verifikált gazdasági összefüggéseket mintegy ,,visszavetítsen" a múltba, illetve az 1871—1913. évi adatbázison is megbecsüljön, Ezzel lényegében arra a kérdésre kiván vá- laszt adni, hogy ezek a — nagyrészt még a jelenben is érvényesülő — összefüggések fennálltak-e már a modell megfigyelési idő- szakában is vagy sem. Hatféle modellvari—
ánssal való kísérletezés után. annak bizonyí- tására. hogy a mai Szövetségi Köztársaság- ban az említett kulcsfontosságú gazdasági arányszámok területén a ,,bismarcki" Német- országéhoz hasonló összefüggések érvénye- sülnek. három, viszonylag egyszerű sztochasz- tikus egyenletet becsült mind az 1960—1968.
évi. mind az 1871—1913, évi adatbázison. Az első olyan fogyasztási függvény, amely a fo-
7.
1187
gyasztást a társadalmi termék függvényének tekinti: a másik összefüggés egy olyan be- ruházási egyenlet, amely a beruházásokat a nyereségtől, az előző évi beruházásoktól és az előző évi állóeszközállománytól teszi füg- gővé. A harmadik egyenlet a munkabéreket határozza meg az előző évi munkabérek és a társadalmi termék függvényében. Az össze- függésrendszert két azonosság egészíti ki.
A következőkben kerül sor a tulajdonkép—
peni feladat, a középnagyságú, 18 össze- függésből álló, 18 endogén és 4 exogén vál- tozót tartalmazó modell bemutatására. Az összefüggésekből 7 lineáris és 11 nem lineá—
ris összefüggés; 12 azonosság és 6 sztochasz- tikus egyenlet írható le.
Az összefüggések a lakossági fogyasztás.
az egy főre jutó jövedelem, a kamatláb, a nyereség, a tőkeállomány. a társadalmi ter- mék deflátor-árindexe, valamint a beruházó- sok és a pénzforgalom összefüggéseit becsü- lik az 1871—1913. évi időszakra. A konkrét számszerű eredményeket 0 Függelék mutatja be. A paraméterbecslés a Gauss—Seidel-féle közelítéses egyenletmegoldási módszerrel tör- tént.
Áz egy főre számított lakossági fogyasztás az egy főre jutó jövedelemtől és a kamat—
lábtól, az árak pedig a munkanélküliségi arányszámtól és az előző évi áraktól függe- nek. Az összefüggés nagyjából Phillips gör- bével határozható meg. A nettó beruházások alakulását a tárgyidőszaki és előző évi jöve- delmek. valamint a már folyamatban levő be- ruházások szintje magyarázzák. A pénzforga- lom (pénzkereslet) a jövedelmektől és a ko- matlábtól függ oly módon, hogy a jövedelem emelkedésével nő. a kamatláb emelkedésével pedig csökken. A leegyszerűsített termelési függvény a társadalmi terméket a beruházó—
sokból és az állótőkéből vezeti le. A hatodik sztochasztikus egyenlet a társadalmi termék előállítási és felhasználási oldalát hozza egy- mással összefüggésbe. A táblázatok (: deter- minációs együtthatókat, a becslés hibáját és a Durbin—Watson mutatókat is feltüntetik. A tanulmány gondolatébresztő és sok tanulság- gal szolgál mind (: gazdaságtörténészek és a statisztikusok, mind az ökonometrikusok
számára.
(Ism.: Nyáry Zsigmond)
*
GOLDENBERG. L.:
A TERMELÉSI KÖLTSÉGEK EGYSZERI VIZSGÁLATA (Edinovremennoe obszledovoníe zatrat na proiz- vodsztvo produkcii.) — Vesztník Sztatlsztlki. 1982. 12.
sz. 33—41. p.
A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala rendszeresen kidolgozza a termelés és az el- osztas ágazati kapcsolatainak mérlegét. Ah—
1188
STATISZTIKA! lRODALMl FlGYELÓ
hoz azonban, hogy a soron következő mérle- gek összeállításához minél több kiegészítő információ álljon rendelkezésre, az állami
statisztikai szervek elrendelték a népgazda- sági ágak alaptevékenységére vonatkozó 1982. évi termelési költségek egyszeri felmé- rését. A költségek szerkezetének felmérése és vizsgálata az ipari termékek előállítására. az építési-szerelési munkákra, a teherszállításra, a kereskedelemre, az élelmezésre, az anya- gi—műszaki ellátásra. az anyagi termelés egyéb ágazataira, valamint a nem termelő szféra területére egyaránt vonatkozik.
Az egyszeri adatszolgáltatással kapcsolatos kérdéseket az ipari és az építőipari vállala—
tok példáján mutatja be a cikk szerzője.
Az iparban az önálló mérlegbeszámoló- val rendelkező vállalatok teljes körű felmé—
rését tervezik. Nem vonják be azonban a megfigyelésbe azokat a vállalatokat, amelyek
nem ipari szervezetekhez tartoznak, és az
iparitól eltérő mérleget készítenek.
Az egyesüléseknél —, amelyeket alárendelt önálló vállalatok alkotnak —, az egyszeri adatszolgáltatás a termelési költségek jelen—
legi számítási módját és sorrendjét követi.
Az egyszeri vizsgálat adatai az egyes szövet- ségi köztársaságokra és az országra vonat- koztatva, terület szerinti csoportosításban is elkészülnek. A területi csoportosítás során a vállalatokat nem központjuk, hanem telephe- lyük szerint sorolják be, a kitöltött kérdőívet azonban a központ telephelye szerinti statisz- tikai intézménynek kell beküldeni. E területi elhatárolással sikerült kiküszöbölni, hogy az egyes szövetségi köztársaságokban külön kér- dőívet töltsenek ki abban az esetben, ha va- lamely termelő egység és az egyesülés azonos ágazatra tartozik és telephelyük ugyanabban a köztársaságban található. Célszerű. hogya termelő egységekre vonatkozó egyszeri adat- szolgáltatás kérdőívét az egyesülés töltse ki.
A statisztikai hivataloknak a beérkezett a—
datok összesítésekor figyelmet kell fordítani- ok arra. hogy az időközben áthelyezett vál- lalatok kérdőívét az új telephely szerint ve- gyék számitásba.
A Szovjetunió Energetikai és Villamosítási Minisztériumához tartozó vállalatokat az irá- nyító energiahatósógok vizsgálják felül. Az irányításuk alá tartozó erőművektől, az áram- és hőenergiaszolgáltatáktól, valamint a ko- zánokkal rendelkező vállalatoktól beérkező kérdőíveket összesítik. amelynek eredménye- ként a termelési költségek egyszeri felmérésé- nek adatai energiahatóságok szerint állnak
rendelkezésre.
A cikk írója a továbbiakban részletesen is- merteti az iparvállalatok termelési költségei- nek, egyszeri felmérésére szolgáló kérdőíve- ket. mellékleteket és a kitöltési utasításokat.
A cikk írója felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek abból erednek. hogy
az egyszeri jelentésben a termelési költség adatai nem tartalmazzák a vállalaton belüli felhasználását. Kivételt képeznek azokhoz az ágazatokhoz tartozó vállalatok, amelyeknél ——
a tervezés és a számvitel módszertani elő- írásai alapján — a termelési költségben figye- lembe kell venni a felhasznált saját terme—
lésű anyagok értékét is.
A termelési célra felhasznált nyers- és a- lapanyagokat. fűtőanyagokat, alkatrészeket stb. a kérdőíven beszerzési áron kell jelente- ni. A beszerzési ár magába foglalja a vásá-
rolt anyagoknak a vállalat központi raktárá-
ba történő szállítását is. A szállítási költsé—
geket a kérdőív megfelelő sorai elemenként
tartalmazzák.
Az építőiparban az építő—szerelő és :! tato- rozási munkák 1982. évi termelési költségei—
nek egyszeri vizsgálata az állami iparba tar- tozó általános, valamint a specializált épí- tő- és építő—szerelő trösztökre vonatkozik. Az egyszeri felmérésbe bevont vállalatok az ipa-
rival azonos kérdőívet töltenek ki.
Amennyiben az épitő—szerelő trösztök fő- vállalkozáként tevékenykednek, akkor közvet—
lenül az illetékes statisztikai hivatalnak kül- dik meg a kitöltött kérdőíveket. ha pedig al—
vállalkozóként, akkor ahhoz a fővállalkozó- haz továbbítják, amelynek a munkát szerző- dés szerint teljesítették.
Az egyszeri vizsgálatba a következő épitő- i_pari ágazatok vállalatait vonták be: ipari.
lakossági, szállítási, mezőgazdasági és egyéb építési ágazatok.
A specializált építő—tatarozó vállalatok és azok a trösztök, amelyek az építési tevékeny- ség mellett felújítási munkákat is végeznek.
a termelési költségekről külön jelentést ké- szítenek. Az utóbbiak a költségeket épitési—
felújítási költségek szerint csoportosítják.
A termelési költségek egyszeri vizsgálatára vonatkozó kérdőív külön rovatban, elemen- ként tartalmazza a trösztön belül saját célra végzett építési munkák, valamint az adatszol- gáltató tröszthöz nem tartozó vállalatok ré- szére teljesített munkák költségeit.
A cikk írója a továbbiakban ismerteti a kérdőív kitöltéséhez szükséges mellékleteket is: az ágazati- és termékjegyzékeket, vala-
mint a kitöltési utasítást.
(ism.: Lantos Antalné)
HARTEL, H. H. - NENNE. W.:
lMPORTClKK VAGY HAZA! TERMÉK 'Az lNFLÁClÓ?
(lnilation - importiert oder hausgemacht?) — Winschaftsdienst. 1982. 3. sz. 118—123 p.
Az első olajárrobbanás idején a Német Szövetségi Köztársaságban az import drá ua lási folyamata — részben a várható tová" bi
,.s )
