STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
323
épült Franciaországban s temészetesen ezeknek a címe nem szerepelhetett a jegy—
zékeken. Az új lakások jellemzői nagy- mértékben különböznek a régiektől s ezért a minta az új lakásokra csak akkor lehet jellemző, ha azt az 1954 óta épült laká- sok reprezentatív mintájával kiegészítjük.
Annak következtében, hogy a minta- vétel alapjául egy régi számbavétel szol—
gált a háztartások bizonyos, mozgékony típusai (albérlők, intézményekben élők stb.) sem lesznek megfelelően képviselve a mintában.
A kiválasztási hányad a népszámlálás után felépült lakások esetében 11625, a népszámlálási lakásjegyzékeknél pedig 1/1000 volt. Azoknak a háztartásoknak a száma, melyek a válaszadást megtagad—
ták, vagy melyekkel nem lehetett kapcso—
latot teremteni a vizsgálat jellegéhez vi—
szonyítva meglehetősen nagy volt (az összes háztartások 11,8 százaléka). Ez a szerzők szerint annak tulajdonítható, hogy egyrészt a nem mezőgazdasági népesség—
gel nehezebb kapcsolatot teremteni, mint a mezőgazdaságival, másrészt a felvételt nagyon gyorsan kellett lebonyolítani, hogy az adatait még fel lehessen használni a negyedik nemzetgazdasági terv kidolgozá—
sánál.
A felvétel eredményeinek megbízhatósá—
gával kapcsolatban szerző megállapítja, hogy leginkább a lakások nagyságával, ellátottságával és birtoklási jogcímével
kapcsolatos adatokat lehet pontosnak tekinteni. A lakbérekre vonatkozó vála—
szok sok esetben csak közelítők. Meg—
bízhatóság szempontjából főként a lakás—
helyzet megítélésével és a lakásváltoz—
tatási tervekkel kapcsolatban adott vála—
szok kérdésesek. Szerző ugyan nem kételkedik egészében a válaszok ko—
molyságában, de hangsúlyozza, hogy ér- tékelésüknél figyelemmel kell lenni arra, hogy az adatszolgáltatók véleménye az évek során, vagy konkrét lakásváltozta- tási lehetőség esetében megváltozhat.
A vizsgálat anyagát a negyedik francia nemzetgazdasági terv előkészítésének ke- retében feldolgozták. Jelenleg még csak az előzetes eredmények állanak rendelke—
zésre, a teljesebb feldolgozás most van folyamatban.
Szerző a továbbiakban ismerteti a leg—
fontosabb előzetes adatokat. Bemutatja, hogy a lakások hogyan oszlanak meg birtoklási jogcím szerint, kiemelve az 1954 előtt és után épült lakásokat és megálla—
pítja, hogy az utóbbi évek során nagy—
mértékben nőtt a lakástulajdonosok ará—
nya: az 1954 után épült lakások 51,4 százalékát lakják maguk a tulajdonosok, míg a régebben épült lakásokban ará—
nyuk csak 37,5 százalék. Ismerteti az egy lakásra jutó lakók számát és elemzi a különböző lakástípusok bérét.
(lam: Szelényi Iván)
IPARSTATISZTIKA
KUZNECOV, G.:
A TERMELÉSI KÖLTSÉGEK FUGGÉSE A TERMELÉS NAGYSÁGÁTÓL
(0 haraktere zaviszimoszti szebesztoimoszti produkcil ot maszstabov proizvodsztva.) — Vesztnik Sztattsztiki. l962. 10. sz. 18—30. p.
A termelési költségek tervezésénél, elemzésénél, elsősorban különböző össze—
vont számításoknál, fontos szerepet ját- szik annak vizsgálata, hogy milyen mó—
don függ a termelési költségek színvonala a termelés nagyságától. A cikk szerzője elemzi az erre vonatkozóan — a bányá—
szat területén —-— végzett különböző vizs—
gálatok eredményeit s azokat a technikai—
technológiai sajátosságokat, melyek ezt az összefüggést tulajdonképpen meghatá—
rozzák. Következtetéseit az alábbiakban foglalja össze.
A termelés egységére jutó költség (11) és a termelés nagyságának (ac) összefüggéseit
7!!!
legtöbbször az alábbi egyenlettel fejezik ki:
B
ggal-—
a:
Ezzel feltételezik, hogy vannak olyan költségek (B), melyeknek abszolút nagy- sága a termelés növekedésével nem emel-—
kedik. Az ipar munkájának tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az üzemi és vállalati általános költségek emelkednek a termelés növekedése esetén. E költsé—
gek a termelés növekedésének csak vi—
szonylag szűk határai között változatlanok s ez speciális esetnek tekintendő.
A szerző ezért célszerűbbnek látja a termelés költségeit a következő két cso—
portba osztani: 1. költségek, melyek ab—
szolút nagysága a termeléssel arányosan.
emelkedik, termékegységre jutó bánya-..
duk pedig változatlan; 2. költségek, me—u lyek abszolút nagyságukban a termelés;
394
STATISZTIKAI menni!!! nememelkedésénél kisebb mértékben növe—
kednek, temnékegységre jutó hányaduk pedig a tefmelés növekedése esetén csök- ken A tennekegység're jutó költségek függése a termelés nagyságától ekkor az alábbi egyenlettel fejezhető ki:
856 "
vay
**a * B
a: gy "Ilk—w
A szerző nagyszámú cementipari válla- lat adatainak elemzése alapján bizonyítja, hogy a fenti módszerrel meghatározott egyenlet görbéje a tapasztalati görbéhez igen jól simul, az eltérések a számított és a tényleges értékek között jóval kiseb—
B
bek, mint a szokásos y :ai— egyenlet
a:
alkalmazása esetén. Ez az utóbbi egyen- let egyébként a javasolt általános formá- nak (yza—l- ——V—_—_ az a speciális esete,
x
amelynél a : l.
Befejezésül a szerző javasolja, hogy az
önköltség és a termelés nagysága közötti összefüggést minél több ágazatban vizs—
gálják meg a jaVasolt egyenlet alapján. Ez az önköltség elemzéséhez és nagyvonalú tervezéséhez lényeges segítséget adhat.
(Ism.: Román Zoltán)
VINOGRADOV, K.:
AZ ÉPlTÖIPARI STATISZTIKÁT
Az úa FELADATOK SZINTJÉRE KELL EMELNI
(Sztatlsztika sztroitel'sztva — na uro- ven novüh zadacs.) —- Vesztntk sztatisztiki, 1962.
7. sz. 3—15. 9.
A Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZKP Központi Bizottsága 1961. októberé—
ben határozatot hozott a beruházások ha—
tékonyabb felhasználásáról és a felépí- tett vállalatok üzembehelyezésének ellen—
őrzéséről. A beruházások megfelelő ki—
hasmálásának fokozott ellenőrzése jelen—
tős, feladatot ró az állami statisztikai szervekre. A beruházások hatékonyabb
felhasználása érdekében több tekintetben módosították a beruházási építkezések statisztikai beszámolási rendszerét és tar- talmát. így például a szovjet kemény határozata szerint a beruházási épitési tervek teljesítése számbavételének és ér—
tékelésének alapvető mutatója: a termelő kapacitások és állóalapok időbeni üzembe- Helyezésa
További olyan új mutatókat veZettek be, amelyek a termelő kapacitások és az
állóalapok üzembehelyezésének, a beruhá—4 zási építkezésekre fordított eszközökbe—$
lyes felhasználásának, az cumót-zése
; szempontjából nélkülözhetetlenek. Többek
között bevezették: ,,A múlt évről áthúzódó és a folyó évben újra kezdett beruházást építések beszámolási rendszerét".? ' '
Az új beszámolási rendszer a beruhá-—
zási keretek felhasználásának, a kapaci—
tások és az állóalapok üzembehelyezett?
terve teljesitésének mélyebb: elemzését 4—3 _*
teszi lehetővé.
Az új beszámolási rendszer az eszközök szétforgácsoltságának és a beruházási ke—
retek hiányos felhasználásának feltárására is lehetőséget ad. A beszámoló elemm- kor a figyelmet elsősorban arra letellfirfáfá nyitani, hogy hány objektum építése hír,-"
zódott át a múlt évről —— és így a be- ruházás mekkora volumenét kellemest ezen objektumok építésének teljes befogta—' zésére forditani; hány objektum építését akarják újból elkezdeni és a beruházások milyen volumenét állapították meg erre a tervben.
A kapacitások és állóaiapok üzembe——
helyezése tehát az építési tervek alapvető mutatója. A kapacitások üzembehelyezé—
sét minden kapáeitásfajtára természetes mértékegység—mutatókban tervezik és szá- mítják. A különböző kapacitááok összesí—
tett mutatójaként azok az állóalapok szol—f gálnak, amelyek az üzembe helyezett ka—
pacitások értékét pénzformában tükrözik.
Minden épitőnek előírnak egy beruházási tervet és egy, az állóalapok üzembehelye—
zését tartalmazó tervet. Ezek nagyságra né'zveínefm egyeznek meg. Ha ugyanis a terv a befejezetlen építkezések növelését írja elő, akkor az üzembehelyezett álló—
alapok értéke kisebb lesz a beruházási volumennel és forditva. '
Az építési tervek teljesítésének elemzé—
sénél külön figyelem fordítandó az építke—
zésekhez szükséges műszaki dokumentá- ciók időbeni szolgáltatására. 196246!
kezdve bevezették: ,,A termelő rendelte—
tésű objektumok műszaki dokumentáció—
val való ellátottságáról" szóló beszámoló—
jelentést.
Fontos kérdés az üzembehelyezett'kapa- citás egységére eső, azaz a fajlagos beru—
házási igények tanulmányozása is. A faj—
lagos beruházási igényesség felosztható normatív és tényleges beruházási igényes—
ségre. A normatív beruházási igényességet a költségvetésben előirányzott normák és árak határozzák meg. Ez nem más, mint az objektum költségvetési értékének és a,, műszaki tervben előírt kapacitásnak _a ví- szonya. A tényleges beruházási "igény a tényleges ráfordításokatfejeű ki. Ez Való- jában az üzembehelyezett objektum tema- _