Lange, U.: A népgazdasági struktúra statisztikai elemzésének problémái

szwrxszmw monALm_ navaho,

LANGE, U.:

A NÉPGAZDASÁGI STRUKTÚRA STATISZTIKAI ELEMZÉSÉNEK PROBLÉMA!

(Problema der volkswirtschaftlichen statistischen Strukturanalyse.) — Wirtschaftswiasemchaft. 1968. 6. sz.

917 —927. p.

A gazdaságstatisztika feladata a népgazda-

ság szerkezeti változásaiból eredő fejlődés és hatékonyság vizsgálatára alkalmas mutató- számrendszer, illetve módszer kidolgozása.

E feladat megoldásánál a népgazdaság egé—

szében lejátszódó újratermelési folyamatra

kell tekintettel lenni, ezért a kiindulási pont

csak a népgazdaság teljes termelésére vonat-

kozó mérleg lehet.

Az anyagi termelési ágazatokból származó nemzeti jövedelem szintjének és fejlődésének

vizsgálatához olyan mutatószámokat kell ki-

dolgozni, amelyek a fejlődés jellemzését össze- hasonlithatóvá teszik, továbbá az egyes ága—*

zatok részesedésének egymáshoz viszonyított mérését is biztosítják. Erre a célra a legalkal-

masabb a H. Nick1 által meghatározott vég—

termék. A viszonyszámok képzéséhez is alkal- masabb a végtermék értéke, mert nem aggre- gálható, a bruttó termelés értékénél pedig

azért előnyösebb, mert a termelő ágazaton

belüli társadalmi munkamegosztás változásaira nem érzékeny. Hartz'g2 az ipari végtermék fo- galmát így határozza meg: ,,Az ipar végtermé- lése az ipari termelő üzemek összességéből

eredő és egy meghatározott időszak alatt elő- állított termékmennyiség és anyagi szolgálta- tás, melyek azadott ország ipari üzemeiben munkatárgyként már nem kerülnek újra fel- használásra a termelő folyamatban."

A különböző szintű számításoknál az újra—

felhasználást azonos szintre kell vonatkoztat- ni. Az ipar végtermelésének értéke az ipar nettó

termelésének, az állóeszközök értékcsökkenése

értékének és az olyan felhasznált munkatár-

gyak értékének összege, melyek a népgazdaság más ágazatából vagy importból származtak.

A hatékonyság vizsgálatánál azért is szükség- szerű a végtermékre vonatkozó mutatószámok számítása, mert egyébként módszertanilag okoz nehézséget a halmozódások kiküszöbö- lése.

A Német Demokratikus Köztársaságban 1966-ban l950-hez viszonyítva a bruttó ter- melés értéke 387,7, a nemzeti jövedelem 297,1 és a végtermelés értéke 300,7 százalék volt.

Ezekből a mutatószámokból nem állapíthatók

azonban meg a bruttó termelés lényegesen na- gyobb mértékű és ütemű fejlődésének okai, 1 H. ka: Nationaleinkommen und Gewinn. Wirt—

schaftswiasmschaft. 1966. évi 11 sz. 1761. old.

2.0 Ham-híg: Statistische Ermittlung der Kennziffern Finalproduktion der Industrie und der Industriezweige sowie ihrer Strukturen. Statiszische szia. 1967. évi 3. sz. 125. old.

például a fajlagos anyagfelhasználás és társa-

dalmi munkamegosztás változása.

1950- ben 1000 márka értékcsökkenési le- írásra (bérleti és használati díjakkal együtt)

11900 márka nemzeti jövedelem jutott, míg 1966-ban ez a szint 10 300 márkára csökkent.

Az egy foglalkoztatottra jutó nettó termelés

értéke pedig az anyagi termelés ágazataiban '—

1955—ben 7535 márka, míg 1966-ban 13 841u márka volt, azaz 183 százalékkal emelkedett.

Figyelembe kell azonban venni, hogy ezeknél *

a számításoknál az árváltozások nincsenek ki- 7

szűrve. A legjelentősebb termelési ágazatokat kiemelve ez a mutatószám az iparban 194, az * építőiparban 167, az erdő- és mezőgazdaság- ban pedig 334 százalék. A mezőgazdaság szo—

cialista átszervezése ilyen lényeges fejlődést eredményezett, de a mezőgazdaságban 1966-

ban az egy foglalkoztatottra számított nem—

zeti jövedelem még az ipar 50 százalékát sem érte el (ipar 20 337, erdő— és mezőgazdaság*

9767 márka).

A hatékonyság mélyebb elemzéséhez a mata-*

tószámok körét ki kell terjeszteni avégtermék egységére jutó anyagfelhasználásra, illetve _ nettó termékreis. Ez utóbbinál a szükséges és a

túltermelés mértékére, valamint az állóeszkö-

zök összes értékére vonatkoztatott viszony- számokkal is ki kell egészíteni az elemzést.

A hatékonyság fejlődésének tervszerű befo—

lyásolásához alacsonyabb szinteken is vizs- gálni kell egyéb tényezőket is, mint a műszaki- ,

tudományos fejlesztés mértéke, a munkater- melékenység, a termelés eloszlása a munka-

eszközzel és munkaerővel jobban ellátott üze—

mek között stb. Végül nem hagyhatók figyel- men kívül a párt- és kormányhatározatok

okozta szerkezeti változások sem. A mutató-

számok rendszerében az ilyen gazdaságpoliti—

kai intézkedések és gazdasági ösztönzők, eme-

lők hatását mérhetővé kell tenni.

Az előállított termékek szerkezeti összetéte- lének mérése is lényeges a bővített szocialista

újratermelés súrlódásmentes folyamatának el- éréséhez. Ezekhez ad segítséget a szállítási

szerződések statisztikája, a szállítási kötele- zettségek minőségi és mennyiségi teljesítése

fejlődésének számbavételével M

A távlati, hosszabb időszakra vonatkozó,

szerkezeti változásokat kezdeményező dönté- sek előkészítésénél és azok várható hatásának becslésénél nem nélkülözhetők az emlitett

mutatószámok, illetve módszerek. Az idősorok

elemzésénél az index- és trendszámitás mód—

szere a legalkalmasabb.

Szerző az indexszámításra anettó termelés, az értékcsökkenési leírás és a foglalkoztatottak- száma változásai alapján számított példákat sorol fel. Az indexet kiegészíti a foglalkoztatot-

tak arányváltozását szemléltető táblázattal is.

Felhívja a figyelmet arra is, hogy az anyagi

STATISZTIKAI" IRODALMI FIGYELO

435

termelés ágazatai szerkezeti és hatékonysági

fejlődését befolyásoló tényezők elemzését ki

kell terjeszteni a nemzeti jövedelembűl ré- szesülő nem anyagi ágazatok és a külkereske—

delem szerkezeti és hatékonysági vizsgálatá-

val is, mert azok közvetve vagy közvetlenül befolyásolják az anyagi termelés ágazatainak hatékonyságát és szerkezetét. Az oktatás és egészségügy fejlődése is hatást gyakorol a termelésre, valamint a bérek és fizetések emel- kedése is szerkezeti változást okozhat az anya—

gi termelésnél.

Az átfogó szerkezeti és hatékonysági Vizs—

gálat statikusan és dinamikusan is csak akkor lehet eredményes, ha az újratermelési folyamat egészét a népgazdaság egészére vonatkoztatva

öleli fel és minden kölcsönhatást figyelembe vesz.

(Ism.: Tegzes Ottó)

ZALA JÚLIA:

A KÉSZLETPROBLÉMA MAGYARORSZÁGON

(The slock problem in Hungary.) — The Review of Incomc and Wealth. 1968. 4. sz. 403—409. p.

A cikkben a szerző kísérletet tesz arra, hogy

nemzetközi összehasonlítás segítségével meg- határozza a készletek relativ színvonalát

Magyarországon.

A készletek problémája, amely Magyarorszá- gon speciális formában jelentkezett, igen jól

ismert a közgazdasági irodalomban. így pél—

dául sokan foglalkoztak a készletalakulás és a konjunktúraciklus összefüggésével, de nem szenteltek kevesebb figyelmet a készletekkel

kapcsolatos mérési problémáknak sem.

Magyarországon ez a probléma jóval a tervgazdálkodás bevezetése után jelentkezett.

Felvetését sokkal inkább gyakorlati, mint elméleti megfontolások indokolták. A gazdasági

gyakorlat során ugyanis kiderült, hogy míg bizonyos nyersanyagokban állandóan hiány

mutatkozott, egyes késztermékekből egyre ' nagyobb mennyiség halmozodott fel. A készle- tek színvonala tehát egyrészt alacsony, más- részt magas volt. Tulajdonképpen ez a jelenség

alkotja a magyarorszagi készletprobléma spe—

ciális aspektusát.

Afenti körülmények következtében elenged—

hetetlenné valt annak tisztázása, hogy milyen

nagyságú készletekre van szükség, hogy szűk—

ségszerű-e a készletszint állandó emelkedése és ha igen, milyen ütemben.

A készletek relativ színtj ének megállapítása.

hoz először azt kell meghatározni, hogy mi a

készletek szerepe a gazdasági életben. A kész-

letekkel szembeni követelmény általános for-

mában úgy fogalmazható meg, hogy a készlet- szint optimális legyen. Ez a követelmény ugyanakkor igen nehezen kvantifikálható.

7!

A fenti követelmények konkretizálása érde—

kében a szerző a készleteket készletezők szerint

az alábbi hat csoportra bontja:

[. Mezőgazdasági készletek (mezei leltár, termé—

nyek, állatállomány). *

2. Befejezetlen beruházások.

l t'3' Késztermékkészlet az elosztás és a szállítás terü—' e en.

4. A termelés folyamatosságát biztosító iparitermék- készletek.

5. Kiskereskedelmi készletek.

6. Biztonsági készletek, tartalékok.

A készletekkel szemben támasztott követel-

mények a különböző készletfajtáknal eltérők.

Az elemzés kimutatta, hogy a termelőknél és a felhasználóknál található késztermékkész- letek, amelyek a készletállománynak mintegy felét teszik ki, gyorsabb ütemben nőttek mint az ipari termelés. A készletprobléma gyökere tehát valahol itt keresendő.

A készletek relatív szinvonalára vonatkozóan nemzetközi összehasonlítás segítségével nyer—

hető némi információ. Az összehasonlítást nagymértékben megnehezítette a megfelelő nemzetközi adatok hiánya: csak Angliára és Norvégiéra vonatkozóan álltak rendelkezésre a szükséges készletadatok. ,,

Az 1960—1964. éveket felölelő összehason- lítás, amely a készletek összvolumenét a nemzeti termék százalékában vizsgálta, egy- értelműen kimutatta, hogy a készletek szín- vonala Magyarországon általában igen magas.

(Magyarországon 90, Angliában 45, Norvégiá—

ban kb. 35 százalék.)

A készletkápződást, amelyre von atkozőan már több nemzetközi adat található, a szerző két aspektusban, a nemzeti termék száza- lékában és a nemzeti termék növekedési üteméhez viszonyítva vizsgalja.

Ha a készletkápződést a nemzeti termék százalékában kifejezve vizsgáljuk, a fentiekhez

hasonló következtetésre jutunk. Mig az össze—

hasonlitásban szereplő országoknál ez az érték 0,2 és 2,8 százalék között váltakozott, a Ma- gyarorszagra vonatkozó adat lényegesen ma—

gasabb volt, 4,4 százalékot tett ki.—

A készletalakulást vizsgálva igen fontos annak a meghatározása, hogy a gazdasági

fejlődés milyen ütemű készletnövekedéssel jár.

A készletalakulás és a bruttó nemzeti termék növekedési ütemének nemzetközi szintű össze—

hasonlítása révén nyert információk arra

utalnak, hogy a gyors ütemű gazdasági fejlő- désnek nem szükségszerű velejárója a hasonló vagy ezt meghaladó ütemű készletnövekedés.

A nemzetközi adatok tanúsága szerint ugyanis

a gazdasági növekedés végbemehet a készletek növekedése nélkül is, sőt bizonyos esetekben

a gazdasági fellendülés készletcsökkenést isi

előidézhet. * ;

A fenti elemzés eredményeként a szerző-arra

a következtetésre jut, hogy legalábbis a vizs—1