Az ellenséges megszállás okozta károk

(1)

9—12. szám. ——406—— 1923

közi fizetési mérlegéről tartott igen tartalmas beszámolót és örvendünk, hogy előadása az ülésszaknak ily megkülönböztetett programm—

pontja gyanánt szerepelt.

Meg kell még említenünk, hogy a Nem- zetközi Statisztikai Intézet, amelynek főtitkár- sága és állandó hivatala meglehetős anyagi nehézségekkel küzd azóta, hogy az államok a felajánlott évi segítséget részben nem fize- tik, részben pedig meggyengült valutaérték—

ben, a Carnegie-alapból 5000 dollár segítsé—

get kapott s Méthorst főtitkár s a nemzetközi

hivatal vezetője az őt megillető díjazásról lemondott, hogy az Intézet anyagi helyzetén ezzel is segítsen. Nemcsak ezt a nagylelkű- séget, hanem az Intézet ügyvitelében való rendkívül nagy buzgóságot is hálásan köszönte meg az Intézet, amely október 5—én befejezve munkásságát, azzal a reménnyel oszlott szét, hogy két év mulva Rómában az új üléssza—

kon a témáknak még mélyebb kidolgozásá- val s az eddig elszigetelt népeknek még ben—

sőbb barátkozásával fog összegyűlni.

Buday László dr.

Az ellenséges megszállás okozta károk.*)

Magyarország a világháború elvesztése folytán nemcsak területének és népességének legnagyobb részétől fosztatott meg (területé—

nek 71'50/0, népességének 63'60/0), de el kellett szenvedni az ü. n. tanácsköztársaság ural- mának a pusztitásait és még egy annál is szörnyűbb csapást, megcsonkított, vérző testé- nek ellenséges csapatok által való megszállását.

A m. kir. központi statisztikai hivatal még 1919. év őszén, amidőn a román csapatok megkezdték a Dunántúl kiürítését, a kivo—

nuló csapatok lépteit követve, hozzáfogott azoknak a károknak megállapításához, ame—

lyeket a különféle megszálló csapatok Magyar- országnak okoztak. Munkáját már rég befe—

jezte, annak eredményei azonban egészen a legutóbbi időkig a nagyközönség számára rejtve maradtak.

Dr. Laky Dezső szegedi egyetemi tanár, _ aki mint a m. kir. központi statisztikai hiva—

tal tisztviselője, két éven át vezetője volt a hivatal kárfelvételi munkálatainak, a Magyar Tudományos Akadémia. megbízása folytán a vezetése alatt gyűjtött és feldolgozott hivatalos statisztikai adatok alapján ,,Csonka—

Magyarország megszállásának közgazdasági kárai" címen könyvet írt azokról a pusztítá—

sokról, amelyeket a román, cseh, jugoszláv és francia csapatok okoztak Magyarországnak.

Az alábbiakban a fenti munka alapján röviden ismertetni kívánjuk a statisztikai hiva—

tal egyik legérdekesebb, de egyben legfájóbb adatgyűjtésének eddig titkolt eredményeit.

Dr. Laky munkája szerint a román csapatok, amelyek a többi megszálló csapatok- nál kétségtelenül jóval nagyobb számban, jó-

1) ,.Csonka-Magyarország megszállásának közgaz- dasági kárai" cimű munka az Akadémiának ,,Magyar közgazdasági könyvtár és remekirók tára" sorozatá- ban jelent meg, kapható a szerzőnél (Il. Szász Károly—

val nagyobb területet tartottak megszállva, 24.438 millió, a csehek 820 millió, a fran—

ciák 51 millió magyar koronaértékű, a ju—

goszláv megszálló csapatok pedig 5085 millió jugoszláv korona értékű kárt okoztak.

E számok valódi értékeinek megismeré—

séhez meg kell azonban jegyeznünk, hogy a, román, cseh és francia kárösszegek 1919.

évi augusztus havi értékű magyar koronát jelentenek —— amikor koronánkat Zürich- ben 12.68 centimmal jegyezték —— ajugoszláv károk pedig 1921. évi augusztusi értékű ju—

goszláv koronát (339). Ez utóbbi kárösz- szeg a könnyebb összehasonlítás kedvéért 1919. évi augusztusi értékű koronára szá- mítva, 1405 millió magyar koronaértéket képvisel. Es ha még egy lépéssel tovább menve azt kutatjuk, hogy mit jelentenek e

számok a mai koronaértékben, akkor a mai értékviszonyokban csaknem ismeretlen szá—

mot kapunk. 10'9 billió (ezermilliárd) ko—

ronaértéket jelentenek azok a károk, ame—

lyekről a statisztikai hivatal tudomást szer- zett, s amelyekről dr. Laky Dezső könyve beszámol.

A 24.438 millió koronát kitevő román ká—

rokból 8105 millió korona a katonai kincs—

tárra, 7220 millió korona a vasút, 203 millió korona a posta és távirda, 48 millió korona a csendőrség és 8862 millió korona az egyéb károsultak terhére esik. Ez utóbbi kárösszeg- nek több mint 1/,,—ét teszi a budapesti káro- sultak 2522 milliós kárösszege, de közel egy—

milliárdos kára van Győr városának is (818 millió) az ágyúgyár kifosztása révén, s több mint félmilliárd korona kárt szenvedett Jász- Nágykun—Szolnok (957 millió), Pest Pilis-Solt-

Kiskun (855 millió), Szabolcs (806 millió) és Csanád vármegyék (601 millió) közönsége is.

A magángazdálkodás 8862 millió koronás

(2)

^{1923 '}

^——407_

^9—12. ^szám.

termelésre,3352 millió korona (37'80/0) á bányá- szat-, ipar- és forgaIOmrá, 972 millió korona (10'90/0) a közhivatalokrá és 659 millió korona (7'40/0) az egyéb károsodásokrá esik. De még közvetlenebb képet nyerünk a pusztítás mére- teiről, ha. egy pár részletadátot is idézünk.

799000 (; búzát és rozsot, 33.000 (; lisztet, 12.000 (; kenyeret vittek el a román meg- szálló csapatok akkor, amikor az

'a szociális termelés jóvoltából nélkülözött, de ország

elhurcoltak ezenkívül még 844000 (1 árpát,

zabot és tengerit 5 135.000 (1 burgonyát is.

Nem fukarkodtak a megszálló csapatok az

állatállomány megdézsmálásával sem. 79.000

szarvasmarhától, 51.000 lótól, köztük 7463 db tenyészálláttól, 57.000 db sertéstől és 76.000 db juhtól fosztotta meg az országot a román megszállás.

Az alábbi táblák részletesen

a megszállás okozta mezőgazdasági károkat:

tüntetik fel

Néhány fontosabb összefoglaló kimutatás a román megszállás okozta károkról.

Résumé de guelgues_ données plus importantes sur les dégáts causés par Foccupatzon roumame.

!. Mezőgazdasági károk.

I. Dommages de l'agrioultwe.

ll- elrekVWirált —— "_líáleur'des

lla!) ._....- .; §É; '; ' Év IÉÉaÉ

hema-.s E ea; *— " 35 maca

Területi megoszlás ;§§§§'** % %%; § "§ %x %% § én § §§§ Összesen Réparíítion torm'torz'ale 3—1 "fú—§ ;: MSZ—§; §, % 39- §§ É § Egg—Ég?) ;, :; Tom

a ... w; _ 53.39 § .a? Um "vh

, ;; M_értéke millió koronákbán —— réguisitonnés en millions de couronnes

ij. — Villes mum'oipales ;l 26'81 26'10 2690 6697; 10482 34'82; 27'95 70'91 384'78,

. a i

Rtv. w Villes ic conseil ; ;

organise' . " 4316 3509 2227 10229; 21039 3139 3071 7869 5á'89l

Városokössz.——Villesautot. ; 6997 6209 4917 169'26í 315'21 65'71 58 66 14960 939'67

Vm. —— Comitats , 28886 17248 20049 64215 137374 18519 18114 450'48 3.494'53 Vidék — Provinces. . . 1 24570 136'49;178'22 539'86; 1.163'35 15380 15043 87179 2.939'64

ll l !

Csonka—Magyarország ösz- ll * ! § !

szesen —— Hongrie acn ;; 315'67' 19858 22739 70912; 1.478'56 219431 2090!) 52189 3.879'31

tuelle au total . . lll ; _ ; ;;

ul !

II. A szarvasmarhatenyésztés kárai.

II. Dommages de l'e'levage des bölcs á comes.

Az elrekvirált—Nombre des

, - . .. .. 1 1 összes

Területi megoszlás magá?" ; függ?) iíáSÖÉFÖk usgglgkes borjúk Jaa; mági-

, . . . . t . d V 11 d oeu § u' ; - _ t . 177 d tota_des

Repartmon territomale 535533; ; mi; (531511?) tm" ággá—75215; veaztv bduígherf'e üde—312601"-

M darabszáma——réguisitonnés

ij. — Villos mufnicipales 235 1.755 816 1.580 ; 257 1.710 ; 6.353

Rtv. — Villesaconseil organise' 240 3.264 1.679 ! 3.457 ; 865 758 ! 9.763 Városok össz. — Villes au total 475 5.019 2.495 5.037 622 2.468); ; 16.116

Vm. — Comitats . 1.515 20.604 17.601 22.548 3.959 7.278 ; 72.505

Vidék — Provinces . 1.275 ) 17.340 15.922 19.091 2.594 6.520 62.742

CTIÉOÉÉÉÉÉZÉZÉÉ939653; ; 1.750 22.359 18.417 ; 24.128 3.216 8.988 78.858

(3)

9——12. szám. ——408—— 1923 * ,

III. A románok által elrekvirált szarvasmarhák aránya az 1918.-i_ állományhoz viszonyitva.

III. Propartion pam" 1000 des bétes á comes réguisiliomle's par les Roumaine, par rappozt (i l'efeclif V , de l'année 1918.

Ezer darab —— Sur mille

Területi me oszlas tenyészbikára fejőstehénre gásökörre 591135"

Répartltion mgunicipale 355230? mmeg á [ait kom/S " mm bétídghííínes esett a románok által elvitt atlag

ll revient la moyenne emmene'e par les rouma'ms

Hajdu vm. (comitat). 200 148 253 ! 186

Debreczen tjv. (ville munícipale) . . . f 202 208 335 168

Csanád 'vm. (comitat) . . . . . . . 536 180 182 146

Hódmezővásárhely tjv. (m'lle munlcz'pale) 1.000 63 251 121

Szabolcs vm. (comital) . 223 92 . 269 118

Jász—Nagy-Kun-Szolnok vm. (comitat) 367 75 159 I 114

Kecskemét tjv. (ville munícipale) . 44 27 65 92

Békés vm (com-ital). ' 232 130 46 68

Pest-Pilis-Solt-Kisknn vm. (comitat) 34 40 98 49

Csongrád vm. (comitat) 335 32 124 66

Komárom vm. (comitat) 615 44 60 40

Heves vm. (comitat). 115 26 63 40

Zemplén vm. (comital) . . . . . 41 11 73 35

ulllegszallott területek . _ . 130 40 81 52

Territozres occupe's ' ' ' ' ' ' w

IV. A lóállomány veszteségei.

IV. Pertes de l'efecl'l'f chevalin.

Az elrekvirált Nombre

^., ^.

, 16 ' _ t n ' _

Teruletl megoszlas mais; Égiggá Eépartitl'on territoriale éfalOWS/R J'ummíS_de

production ; production

kincstári hátaslovak igáslovak

lovak _

chevaux de chevaux a

071624?" de selle *tmít

! Iztat

d e s

csikók (133315

poulains total des chevaux

— Hongrie actualle au total

m, V d a r 8316 " " m a —— ", ,é19_"",s_;"' ? 0 "" LS , ,

ij. —— Villes mum'cipales 308 661 128 2.401 132 3.632

Rtv. —— Villes a conseil organise' 727 712 9 260 8.134 388 10.230

Városok összesen — Vllles au

total . 1.030 1.373 16 388 10.535 520 13862

Vm. — Comitats . . . . . 1.809 4.690 266 1.119 36.981 2.958 47.823 Vidék — Provinces 1.082 3.978 257 859 28.847 2.570 37.593

Csonka'MagYamZágösszesen ( 2.112 5.351 273 1.247 39.382 3.090 51.455

A bányászat-, ipar— és forgalomnak fentebb idézett 3352 millió korona összegéből 2379 millió korona esik az iparra magára, amely

összegnek 60'90/0-a ipari gépek és szersza-

mok, 9'40/0-a nyersanyagok, 26'30/0-a a gyart—

manyok elhurcolása folytan állott elő.

Az ipar által szenvedett károk reszletes kimutatását a következő táblázat mutatja:

(4)

—400—

V. lpari károk megoszlása ipari főcsoportok és a kár neme szerint.

V. Repartition (les don;mages de lindustrie selon les groupe; principaum de lindustrie et le genre des de'gáts.

9—12. szám.

Gáz! egyets ipaDrágakattértdkárpk— § § § "§ mi

, — ' n e c; — *" * ar: :

le;-073032? cineesfefs granísheg%llázistriellgs § 3 ág § %% §:

' ; rez/zen sur § "az; ;.ÉG .,, u! 3433

szege 1000 ;. § g.; ;, %. eg gg §; ;: 33 223 fj§

Ipari főcsoport koronákban 23; § ss§§ § És 5? 35; ÉÉ bég 353 is; 35

_ _ §32§ ggg: exam-go Ez ?:gge (33.93-

Gruupes prmcwauw (le Montant des ggű§o§g Seal §; É'gn 233 823 Ez; 23 ez; "23 ?;

l'industrie dommages SP§§§§§§3 §5§ ÉÉ %% E? É: §? %: §? %% 571?

causés en $$$—S 3—3 M$ "á'—§ 35 §§ %% (25) Ez?) 52?) ÉS; 85)

milliers de §§§§3 %S %S 33 ÉÉ _ _ _

a: se a: a; ;; ;;;P;U;;,;P;;.§eme; (ga—$;

§ "***—"Tyr—"""""""" puncipaztxde lindnstrie

Vas- és fémipar —— Industria § ?

sidérurgígue et ;ne'tallurgigue' 1,336.175 46'618'0 0'1 81 268 0978'465'619037'442'815'556'5 Gépipar —— Ind. des machmes . 459019 192 40 07 137 57'1 55111 50 602 214 315 321 194 K6- és agyag-ipar — Indust;;'e §

de piewe et de ce'mmigue . 14.581 275 1901 3'817'0 16'316'4 0'5 08103 09 D'?) 30 0'6 Fa- és csontipar —— Indusm'e du

bois et (163 os 2.455 324 84 4'615'2 109285 01 01 21 01 01) 09 01

Bőr-stb. ipar—-—Ind descuirs, etc. 33.942 — — 01 992 07 —— —— —— _— 4'1 0'3 1'5 Fonó—és szövőipar ——In(l. temtile 101'880 840 24 — 61 501 74 4'4 0'6 — 21 61 96 4'3 Ruházatiípar——Ind.(lcvétements 83.718 80 4'9 0.1 31 881 0'8 08 11 16 09 84 09 35 Papíripar— Industrie du papier 47 — —— — —— 100'0 * —— —— — —— — — ——

Elelmezési ipar — Industria de §

lalimentation . . 94.288 18'2167 0'4§ 22 471154 22 4'3 60 07 5'3185 4'0!

Dohánygyáiak—Fab; detabac 121'782 8'8 OB ——*85'2 47 1'5 13 (H —— 860 07 24 52 Vegyészetiipar— Ind chimigue 100242 3'8 79'7 —— 02 89 74 05 218 — 01 11 9'4 42 Sokszorositó ipar '— Industria

polyg'raphirlue . . 7.993 696 24 — 56 172 52 07 — — 02 02 05 03

Vendéglősipar — Restamants. 3'903 —— 20'6 —— —— —— 79'4* —— 0'2 _ —- — 39 02 Szénbányászat— Minesdecharbon 1.885 — 313 —— 276 — 41'1 —— 02 ——- 0'2 —— 10 01 Epítőipar—Ind.des constructions 1.519 09 61'2 2'8 4'3 —— 308 —— 02 0'8 -— — 0'6 0'1 Nem részletezett ipar -— Indus-

tries non détmlle'es 1.212 26; —— —— — 4'0 93'4 —— —— — — — 1'4 ——

A vasutak 7 milliárdos összegéből 6'9 mil- liárd korona a magyar államvasutakat sujtotta.

Ennek :; karösszegnek 570/0— át, 3965 millió K-t

VI. A Máv. román kárainak részletezése.

VI. Déta'il des dommages (les Chemins de Fer de lEEtat hongrois eausés par les Roumains.

1302 db mozdonyés 17.285 saját, 16.875 db idegen kocsi elhurcolasa idézte elő. A MÁV. vesz- teségei—ől részletesen az alanti tábla számol be :

I—IX. Összesen —— Total . ^6,924.379 Idegen kocsik összesen — Total voit. ét'range'res §§ 16.875 A k 5; r 0 k m e g n e v e z é s e ,O%ÉS§ÉÉÉH Az elrekviralt kocsik megnevezése 983231);

D 6 s ;' g n a t ; o n d e s d 0 m n; a g e s Egg-Higgy? Désignation des ;;oitures réguisitonne'es Numb"

l. Pályafenntartas —Entret;'en desvoies 50.423 a) Mav.kocsik Veit. duMáv. :.(Cbem d- ferd- ! JÉW) 9 a) Alépitmény —— Infrastrueture 45.641 Udvari "— Waggons de la DOW royale íg

b) Felépítmény -—-— Superstructure . 267 Termes _ W'aggons salons — § 33 c) Magas építmény — Bátiments 4.515 Háló _ Waggons lfís ' ' - §

I 0. személy —— Wag. áeoyag. (1870 cl) 98 II. Forgalom —— Emploitation 403288 VII 0 szem _ (I/II ") 284 a) Amikes rakom.— March. et charg. —- II. _ _ " __ (Ip ) 341 b) Leltári targyak— Objetsdmvent. 401221 Il/lII. 0_ sz __ __ _, __ (II/III" ) 18 0) Forgalmi és bizt. berendezés —— m 0_ szem _ " __ __ (IIIa _) 1_019 Outillag.del'eocplo;'t.et d'assumnce 2.067 Kalauz _ Waggons fourgons _ _ 533 III. Vont. és műhely —— Traztion et atelie; 6.833 Pósta —h ,, W paste ]; t 7122

_ __ " _ _ 533 Fedett te er -— ag. ;; marc couvers . 0

IV, Anyagok Mat;e;"esl l 2905 492 Nyitott teher — Waggons E; tombereauw 6.448 X. Jarmüyek —— Mateme muant . 3,96 . Tartany teher __ Waggons ;; réservows 529 a) MOZdOUYOk _ LOCOWLOÉWCS 1346-329 Fűtök. t.—VV chaud. pour leclmuf. d. twins 35 5) KOCSík '*' VOitWCS - - — 2,719-165 Mav. koesxk osszesen—Total des voit.duMá;;. 17.285 VI. Vasúti alkalm. kárai _ Dommages b) Idegen kocsik — Voitures etrangéres:

des employés de chemin de fer . 6.575 Személy —— lVaggons Z; voyageurs 217 VH. üzleti pénzek— Argent appartenant Ebből osztr áv _W' dMM' [L'/("7 113"! M'" 117 l l 'tation 1 168 Posta és kalauz —— W. paste et fomgons 129

(; exp o; ' ' Fedett teher— W. ;; marchand. couverts 7.924

VIII. Élelm. anyagok— Art dalimentatwn 1.960 Nyitott teher __ Waggons á tombereaum 5790 IX. Viteldíjak — Frais de transport. 483000 Tartány teher — Waggons réservoirs .

1.815

(5)

^{9--— 12.} ^szám.

⁴¹⁰

¹⁹²³

A katonai kincstár nyolcmilliárdos káro- sodásának illusztrálására csak egy pár szá—

mot óhajtunk közölni. A vöröshadseregtől el- vett felszereléssel együtt 330000 db gyalog- sági fegyvert, 1112 db gépfegyvert, ugyanennyi

ágyút és aknavetőt, közel 50 millió gyalog-

sági és 700000 db tüzérségi töltényt, 395 db autót, 10 db repülőgépet, 15.653 db kocsit, 17.116 db lovat, 2536 db mozgókonyhát és több mint 700.000 db lepedőt hurcoltak el

a románok.

De nemcsak anyagiakban kellett súlyos s néha szinte a lehetetlenséggel határos áldo- zatokat hozni a román megszállásaak. Dr. Laky könyvéből megtudjuk, hogy 647 ártatlan em- ber élete is áldozatul esett a román katonák fegyvereinek.

A cseh megszállás nemcsak területileg szorítkozott a románokénál jóval szűkebb ha—

tárok közé, hanem viszonylagosan is jóval eny- hébb volt amannál. A román megszállás sok száz kirívó tételéhez hasonló nem igen fordul elő a cseh kárszámlában. A 320 millio koronát kitevő kárösszegnek közel 800/0'a (234 millió korona) a vasutak káraira esik, amiből 232 millió korona a Máv. kára. A magánosokat ért károsodások legjelentősebb tétele pedig az állatrekviziciók folytán okozott 25 milliós kár-

összeg.

A hivatalos kárfelvételi adatok szerint a két és féléves jugoszláv megszállás 5 milliárd jugoszláv korona kárt okozott a megszállott részeken. Jelentős kárösszeg még a román kár-számla hatalmas Összege mellett is, de olyan mélyreható és maradandó sebeket, mint a román kárszámláé nem egyet, általában nem igen takar.

A jugoszláv megszállás karakterének meg- felelően a károk megoszlása is egészen más, mint a románoknál. Az egész kárősszegnek több mint fele (2657 millió) a magángazda- ságokra esik; 1206 millió jugoszláv korona a vasutakra, 1143 millió jugoszláv korona pedig a katonai kincstárra és közel egymilliárd (727 millió) a károsultak egy egészen új kate—

góriájára, a szekvesztrált birtokok káraira.

Ugyanis a jugoszláv megszállás éle egész félreismerhetetleniil minden vonatkozásában a nagybirtokok, nagyobb ipar- és egyéb vál—

lalatok ellen irányult. Ez magyarázza meg a

magángazdálkodás feltűnően nagy károsodá- sát; a szekvesztrálás pedig a jobbmódú la- kosság, főleg a nagybirtokok ellen tervsze- rűen folytatott ,,rekvirálási" módszernek volt a tipikus kifejezője.

A magángazdálkodást ért károsodások je- lentős része —— 1043 millió jugoszláv korona ——

az őstermelést sujtotta (ebből 246 millió jugo- szláv korona a gabonafélékre és élelmisze- rekre, 230 millió jugoszláv korona az állat- tenyésztésre eső kár), a másik jelentős tétel pedig a hadisarc és adó címén okozott több mint egymilliárdos összeg.

A francia megszállás 51 millió koronás összege csaknem eltörpül a megszállás okozta károk fentebb ismertetett három csoportja mellett. Legjelentősebb tétele a vasút 30 milliós károsodása.

,,Csonka-Magyarország megszállásának köz- gazdasági kárai" című munka azonban, amely- ből a fentebb idézett adatokat vettük, a meg- szállás kárainak nemcsak tudományos sta—

tisztikai feldolgozását nyujtja, de kútfőszerl'i részletességgel felöleli a megszállás előzmé—

nyeinek egész komplexumát s a kárfelvétel módszerének és

mertetését adja.

Dr. Laky Dezső munkájából a jelenlegi Magyarország egyik legfontosabb problémájá- nak metszóen éles, de mindvégig tárgyila—

gos kritikáját és feldolgozását kapjuk. Eles szeme a legnehezebb helyzetekben is meg- találja azokat a legfájóbb pontokat, melyek a nem eléggé gondos kutató szeme előtt rejtve maradnának, amelyek a megszállás folytán csaknem halálra sebzett közgazdasági életünknek csak behegedt, de nem gyógyult sebei s mindenkor kimerítő részletességgel és találóan mutat rá a megszállásnak azokra az indirekt káraira és hatásaira is, amelyek igen sokszor jóval súlyosabb és maradandóbb veszteséget jelentenek, mint maguk a köz- vetlen károk. Ez utóbbi károkra vonatkozó számítások, adatgyűjtések (szemelvények a románok gazdasági vonatkozású rendeleteíből stb.), valamint a történelmi és jogi vonatko- zású részek a szerző önálló munkájának ered—

ményei. _

Mike (iyula dr.