Szolnok 2030
stratégiai dokumentum
Készítette:
A Szolnoki Városfejlesztő Zrt. megbízásából az Aera Property & Destination és az Urban pm 2020. szeptember 30.
2 Tartalom
1. Vezetői összefoglaló ... 3
1.1. Polgármesteri bevezető... 3
1.2. Kapcsolatiság, Fenntarthatóság, Digitalizáció a Szolnok 2030 stratégia pillérei ... 4
1.3. Creative Region” – Határtalan fejlődés Északkelet-Magyarország ... 7
1.4. Beavatkozási területek és intézkedési csomagok ... 7
1.5. Gazdasági versenyképesség növelése ... 9
1.6. A stratégiai dokumentumban megfogalmazott célkitűzések megvalósítását biztosító szervezetfejlesztés ... 14
2. Szolnok jövőképe ... 14
3. Helyzetelemzés ... 18
3.1. Szolnok településföldrajzi szerepe ... 18
3.2. Szolnok városszerkezete ... 21
3.3. Szolnok gazdasági helyzete ... 26
3.4. Infrastrukturális környezet ... 36
3.5. Szolnok Társadalma - Humán Infrastruktúrája ... 44
3.6. Természeti erőforrások, adottságok hasznosítása, mezőgazdasági potenciál... 64
3.7. Turizmusfejlesztés ... 68
3.8. Szolnok fejlesztései az elmúlt évtizedben ... 69
3.9. A helyzetelemzés átfogó következtetései ... 71
4. Stratégia és beavatkozási területek - Fejlesztési irányok meghatározása Szolnok 2030 ... 74
4.1. „Versenyképes iparváros” beavatkozási terület ... 74
4.2. „Modern agrárváros” beavatkozási terület ... 85
4.3. „Képzett reziliens-város” beavatkozási terület ... 87
4.4. „Egészséges és gondoskodó város” beavatkozási terület ... 95
4.5. „Szolgáltató okosváros” beavatkozási terület ... 99
4.6. „Megújuló zöldváros” beavatkozási terület ... 117
4.7. „Inspiráló város” beavatkozási terület ... 129
5. A stratégia megvalósításához szükséges szervezeti háttér ... 141
1. sz. melléklet Szolnok 2030 projektlista (táblázatos melléklet) ... 144
2. sz. melléklet Szolnok MJV nyertes pályázatai 2013-2020 ... 145
3 1. Vezetői összefoglaló
1.1. Polgármesteri bevezető
A 21. század Európa-szerte a kiművelt humán tőke megszerzéséért és megtartásáért folyó városok közti versenyről szól. Ezen társadalmi réteg a városi prosperitás kulcsa, és ebben a versenyben a legfontosabb, amit a város tehet, hogy intellektuális kihívásokkal bíró, megfelelő munkahelyet szolgáltat. Ezen versenyben Szolnok helyzete korántsem kényelmes, ugyanakkor csüggedésre sem ad okot. A következő 10 év során eldől, hogy Szolnok képes lesz-e a városba (vissza)vonzani, megtartani a fiatalokat a jobb megélhetés reményével, és akkor nem csupán egy alvóvárossá válik, ahonnan Kecskemét és Budapest könnyen megközelíthető. Ehelyett Szolnok célja, hogy egy reális és bátor jövőkép mentén kialakított stratégiák és operatív tervek által olyan hídfőállássá váljon, amely egyrészt régiókat, másrészt gazdasági értékláncokat köt össze. Szolnok jelenleg is a saját lakosságának több, mint a kétszeresét szolgálja ki városi szolgáltatásokkal, kiskereskedelemmel, oktatással, várhatóan ez a szerepe is tovább fog erősödni.
A legfőbb kérdés, melyet jelen dokumentum vizsgál, hogy az Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna aktív tagjaként Szolnok hogyan tudja kiaknázni a központi elhelyezkedéséből fakadó ezen lehetőségeket, hiszen a fővárosi körgyűrűt tehermentesítő Záhony-Szolnok-Székesfehérvár vasúti és a Békéscsaba-Debrecen-Szolnok-Kecskemét-Dunaújváros-Veszprém közúti kapcsolatok szolnoki fejlesztése nem csak regionális, hanem országos érdek is.
Mindamellett a kiugrási lehetőséget Szolnok számára a meglévő erőségekre (mint a fenntartható lokális és zöld ipar illetve az összekötő, kapcsolati elhelyezkedés) építő gazdaság mellett, a digitális korszakváltás jelenti, mely az élet minden területét áthatja és alapjaiban határozza meg. Vannak városok, akik jó példát mutattak az elmúlt tíz évben a kiürülés kezelésében tudásalapú gazdaságfejlesztéssel, ilyen pl. Kolozsvár és Temesvár az IT szektorra való átállással, de jó példa itthon Kaposvár is, ahol megfelelő közlekedési kapcsolatok hiányában is sikerült az innováció és a lakosságmegtartás irányába lépni.
A digitális korszakváltás kihasználásához létfontosságú az Ipar4.0, agrárium 4.0, szolgáltatások 4.0, és a digitális pedagógia bevezetése. Öt éven belül a magyar GDP negyedét a digitális gazdaság adja majd, és minden ötödik ember munkahelye a digitális átalakulásnak köszönhető. Minden iparág teljesítményét növeli a digitalizáció, válságállóbbá teszi a digitalizáció a nemzetgazdaságot is. A MÁV Start ipar 4.0.
fejlesztése és egy Agrárium 4.0 Tudásközpont, mintagazdaságok és mintaüzemek fejlesztése katalizálhatják a helyi beszállítókat és azok versenyképességét, tudását is. Az innovatív digitális
4
pedagógia megoldás lehet a szolnoki felsőoktatás tanárhiányára is, amivel a kiváló infrastruktúra hatékonyan hasznosítható. A digitalizáció terén egyik legalacsonyabb K+F értékből a megye élre törhet, mint budapesti vállalatok gyártó és kutató fióktelephelye (pl: Béres Gyógyszergyár). Az ITC munkaerő megtartásában kulcs szerepe van az élhető környezetnek és a megfizethető minőségi lakásállománynak, ami miatt Budapest csak jelentős bérnövekedéssel vagy fióktelephelyek létesítésével tudja felvenni a versenyt.
Az elmúlt években Szolnok előtérbe helyezte az élhetőséget és a gazdasági fellendülést elősegítő projektek végrehajtását, fejlesztési fókuszában a gazdasági fellendülés erősítése, és az identitás, élhetőség erősítése volt. Továbbá megalapozta a turizmus fejlődését is, azonban az elvándorlás veszélye korántsem múlt el. A negatív forgatókönyv elkerüléséhez, és a Fenntartható, Megújuló Város jövőkép eléréséhez a részterületek összehangolt, szinergikus fejlesztésére van szükség. A jelen dokumentumban kijelölt stratégiai útvonalak végrehajtásával a következő évtizedben Szolnok az elszürkülés helyett egy olyan vonzó és élhető megyeszékhellyé válik, mely valódi összekötő kapocsként szolgál a főváros és a régió között, betöltve Nyugat és Kelet közötti híd szerepét.
1.2. Kapcsolatiság, Fenntarthatóság, Digitalizáció a Szolnok 2030 stratégia pillérei
A jövőkép eléréséhez meghatározott, tíz éves időtávot átfogó stratégiai beavatkozási csomagokat három vertikális elv – a Kapcsolatiság, a Fenntarthatóság és a Digitalizáció – hatja át.
Amint a „Szolnok: Híd Nyugat és Kelet között” szlogen is kifejezi, a városfejlesztés fókusza, hogy Szolnok a város múltjából adódóan egy kapcsolatokra építő város legyen. Szolnok az M4 és M8 gyorsforgalmi úthálózatnak köszönhetően ideális logisztikai központ lesz, míg a tiszai hajózás fejlesztésével új víziútvonalak keletkeznek, a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz való közvetett csatlakozással és a rendező pályaudvar fejlesztéssel új vasúti csomópont születik. A város szövetét belső infrastrukturális fejlesztések és közösségi együttműködések erősítik. Az agglomerációval való kapcsolatot közútfejlesztés támogatja, a Creative Region létezése pedig önmagában is számtalan együttműködést implikál. A befektetésösztönzés, az oktatás és a turizmus területén hangsúlyos a külföldiek Szolnokra vonzása és az országhatáron túlnyúló, nemzetközi kapcsolatok erősítése is.
Régiókat összekötő híd szerep: Az M4-M8 csomópont jövőbeni építése, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelsége, valamint a vasúti rendezőpályaudvar áthelyezése, a fővárosi elkerülő V0 tehervasúti Szolnok-Székesfehérvár összeköttetés és mindezek integrálása mentén olyan logisztikai csomópontot hozhatunk létre, amely nem csak a Magyar Honvédség számára vagy Ferihegyről a Mercedes és BMW gyárak vagy a megye ellátására szolgálhatnak, hanem jóval tágabban, akár országos
5
ellátásban is szerepet kaphat. Mindez azonban az útfejlesztéseken túl igényli az ipari parki infrastruktúra karakteres bővítését is, melyhez terület adott lenne.
Régiót összefogó, katalizáló és ellátó modern mezővárosi szerep: Egyrészt a regionálisan megtermelt mezőgazdasági termékek magas hozzáadott értékű (gluténmentes, bio szegmensek) és lokális (új ipari parkban történő) feldolgozása, újépítésű korszerű gyártástechnológiákkal ellátott mintaüzemekben.
Másrészt a 30-40 perces vonzáskörzetet hozza közelebb 20-30 percre mind kerékpárral, autóval és tömegközlekedéssel. Ezzel a jelenleg alapoktatásban és kiskereskedelemben betöltött központi szerep tágulhat ki az élet minden területére. Mindez a regionális úthálózat fejlesztésén, felújításán, a Csáklya úti híd építésén túl igényli a szolnoki városközpont és megközelíthetőségének komplett, mintaszerű újragondolását a 21. század igényeinek megfelelően.
Szolnok nem csak zöld, hanem fenntartható és megújuló város kíván lenni. A környezeti fenntarthatóság és zöldítés szempontjai mellett ez az elv ugyanúgy megjelenik a társadalmi fenntarthatóságot támogató, népességmegtartó intézkedésekben. A termelési és a fogyasztási rendszerekben cél a ciklikusság megvalósítása, elsősorban a helyben megtermelt élelmiszerekre támaszkodva. A kitűzött célok illeszkednek az Uniós biodiverzitási stratégiához, mely alapján 2030-ig évente 20 milliárd eurót költ az unió a biológiai sokféleség helyreállítására (3 milliárd fa elültetése, védett területek létesítése az Európai Unió szárazföldi és tengeri területei 30-30%-án, Az ökológiai termelés részarányának növelése, beporzók pusztulásának megállítása, növényvédőszerek használatának felére csökkentése, 25 ezer km-nyi folyó visszaállítása a természetes állapotába).
A jobb és fenntarthatóbb kapacitáskihasználtság érdekében a város növekvő hétköznapi üzleti turizmusát tudatosan ki kell egészíteni a hétvégi és szünidős aktív, illetve családi turisztikai kínálattal is, hogy ne csak egynapos hanem 2-3 napos desztinációvá válhasson a város. Ehhez nagyon jó alapot biztosít, hogy gyalogtávolságban egymás mellett található a megújuló belváros, a felduzzasztásra kerülő Zagyva és Tisza torkolat, továbbá az épülő fürdővel, sportközpontokkal a Tiszaliget is. Ezen új és izgalmas desztinációközpont helyet adhat kulturális eseményeknek is, ráadásul jó kiinduló pontja lesz kerékpáros turizmusnak a Tisza tóhoz vagy a sportturisztikai Tisza holtághoz is. Mindemellett lehetőséget kell biztosítani a hosszabb távú sport, életmód vagy egészségügyi változást célzó itt tartózkodásnak is (nemzetközi nyugdíjasház, edzőtábor, lovasközpont,…).
A megújuló energetika jövőbeni hazai központjaként kulcsfontosságú egy megújuló energetika városi- rendszer alkalmazási programot felállítani, amely más városoknak is mintát nyújthat (pl:
irányítószámonként telepített lakossági napelem/geotermikus előállító és fogyasztó körök katalizálása vagy robotizált agrovoltaics (farm+napelem) mintaprojekt telepítése; földalatti gáztározó szerű sűrített levegős energiatárolás első hazai megvalósítása)
6
A város kiemelkedő vízellátottsága lehetőséget ad a lokális vegyipar fejlesztésére leginkább a környező régióban előálló alapanyag felhasználásával. (pl: Isocukor)
A város számára elengedhetetlen a napjainkban globális szinten zajló digitális átállás alapkövetelményeinek a teljesítése, mely az élet minden területét meghatározza. Szolnok azonban ennél magasabb célt tűzött ki. Amellett, hogy a stratégiai intézkedések minden területén előnyben részesíti és támogatja az információs technológiára alapuló megoldásokat, a digitalizációra új kiugrási pontként tekint, melynek kiterjedt alkalmazásával és a digitalizáció köré szervezett K+F+I tevékenységgel a város nem csupán le tudja küzdeni a jelenlegi lemaradását, de abból versenyelőnyt is tud kovácsolni.
A globalizáció (globális kínálat helyi változata), a COVID-19, a személyre szabottabb just-in-time piaci igények és a robotizációs technológia is rövidebb, lokálisabb értékláncokat eredményez a világon, melynek következtében elindult a Reshoring (gyártósorok visszatelepítése Európába); Szolnok fővárosi és nemzetközi cégek leányvállalati ipar4.0 gyártó és design központja tudna lenni, ráadásul a digitális termékfejlesztési, illetve termékéletciklus-kezelési megoldások nem csupán a (leány)vállalatok termelési képességeit és erőforrás-hatékonyságát javítják, hanem a környezeti teljesítményét is. Ezen trend kihasználásához azonban a szakképzésbe és a korszerű gyártástechnológiákba kell beruházni (a hagyományos iparágakban is), ennek elengedhetetlen eszköze a munkásszálló kapacitás bővítésén túl, az inkubátorszerűen működő, tudástranszfert támogató mintaüzemek és inkubátorközpontok létrehozása. Ezen belül is kiemelt szerepet kell szánni a vasúti gépgyártás hazai mintaüzemének és tervezési design központjának egyaránt.
Szolnok, mint élhető és a központi régióhoz képest magasabb pályázati támogatási intenzitást nyújtani képes város, vonzó környezet lehet IT-cégek számára, amennyiben elindul a debreceni egyetem szatelit informatikai képzése; továbbá az átképzés és az alapoktatást kiegészítő és duális informatikai képzés is.
Mindezek mellett szükség van inkubátor és startup központ (iroda és közösségi tér, konferenciaközpont) létrehozására és magas minőségű megfizethető lakásbázis nyújtására, amely egy Budapestről elköltöző informatikusnak érv az országban maradáshoz is. Mindezek megteremthetik az infrastruktúrát a K+F fókuszú, információs technológia szolgáltató cégek betelepítésesének átfogó programjához (leginkább Budapestről másodlagos telephelynek). Mindebben kulcs szerepet játszhat egy szorosabb hadipari együttműködés a város életében újból egyre meghatározóbb katonasággal, mely intellektuális stabilitást és tőkét biztosít a városnak, azonban szükség lenne a képzéseik egy részét a Debreceni Egyetem Szolnoki Campussal együttműködve elvégezni, . drónipari (vagy tágabb űripari) cégekkel való helyi K+F együttműködésekre építeni.
7
1.3. Creative Region” – Határtalan fejlődés Északkelet-Magyarország
Magyarország Kormánya 2020 márciusában döntött a „Creative Region” – Határtalan fejlődés Északkelet-Magyarország – gazdasági együttműködésben érintett, a fejlesztéshez csatlakozó határon túli területek bevonásával megvalósuló – nemzeti, gazdasági és kulturális övezetének fejlesztési tervéről.
A Creative Region hosszú távú stratégiai célja egy Debrecen pólusú dinamikusan fejlődő gazdasági zóna kialakítása Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Miskolc tengellyel, és a kapcsolódó határon túli területek bekapcsolásával. Az együttműködés célja, hogy az övezeti szintű közös előnyöket minden város a hasznára tudja fordítani, és dinamizálódjon a megyék, a megyeszékhelyek és egyetemek közötti kapcsolat. A gazdasági fejlesztés keretében komplex kormányzati intézkedéscsomaggal, megyei programokkal és fejlesztésekkel megtörténik a megyék és a megyei jogú városok újrapozícionálása, megszilárdul egy magasabb hozzáadott értéket teremtő innovációs ökoszisztéma. További cél az elérhető településhálózattal iparterületek, logisztikai háttér biztosítása, beszállítói vállalkozói kör, helyi igényekre szakképzett munkaerő, oktatási, kutatási és fejlesztési szolgáltatások, innovációs és tudományos környezet fejlesztése, valamint a területi és társadalmi felzárkózás érdekében a megyeközi és határon túli területek együttműködésének megerősítése.
Az Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónán belül Szolnok elhelyezkedése ideális ahhoz, hogy kulcsszerepet töltsön be a Creative Region és a főváros között. Szolnok 2030-ra kitűzött gazdaságfejlesztési és városfejlesztési céljait a négymegyés együttműködés és a hosszú távú tervezés határozza meg az Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna prioritásainak megfelelően.
1.4. Beavatkozási területek és intézkedési csomagok
Jelen dokumentum a városfejlesztés következő tíz évére vonatkozóan hét beavatkozási területet határozott meg, melyekhez jellemzően 3-6 intézkedési csomagot rendelt. Az intézkedési csomagok alá rendelt, összesen több mint 200 megvalósítani kívánt projekt mindegyike illeszkednek a Creative Region stratégiai céljaihoz és beavatkozásaihoz is. A beavatkozási területek céljait és az intézkedési csomagokat a következő táblázat mutatja be.
Szolnok 2030 stratégia BEAVATKOZÁSI TERÜLETEI és azok CÉLJAI
"Versenyképes iparváros" beavatkozási terület célja vonzó teret/helyet teremteni vállalkozási és üzleti tevékenységek számára (gazdasági és kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések)
Információ Technológiai ágazat szerepének növelése (IT cégek
bevonzása)
Komplex munkaerő vonzó és megtartó csomag
Magyar IC+ vasúti kocsigyártás fellegvára,
vasúti tanpálya
Ipari parkok, iparterületek, logisztikai és ipari park szolgáltatások bővítése
Vegy- és zöldipari kapacitás bővítését
szolgáló alap
Város megközelíthetőségének
javítása, közlekedési infrastruktúra fejlesztése
"Modern agrárváros" beavatkozási terület célja a város és régiója, illetve azok gazdasága közti integráció növelése és a város vonzáskörzeti elérhetőségének gyorsítása
Komplex öntözésfejlesztés és Felelős tájgazdálkodás a
külterületeken
Agrárium 4.0 tudásközpont
Agri-Food befektetési és fejlesztési alap
létrehozása (zöldmezős, inputanyag-
gyártó és automatizált élelmiszeripari feldolgozó
és logisztikai minta- kapacitások)
"Képzett reziliens-város" beavatkozási terület célja
súlypontáthelyezés a tudás alapú gazdaság és innováció irányába (oktatási és szakképzési fejlesztések)
Új egyetemi képzések meghonosítása Szolnokon és a felsőoktatás gazdasági szerepének megerősítése
Reziliens szakképzések fejlesztése
XXI. századi oktatási intézmények és sportlétesítmények
"Egészséges gondoskodó-város" beavatkozási terület célja a lakosság támogatása egy egészségtudatosabb, aktívabb életforma kialakításában, amitől munkavállalóként is versenyképesebbé és dinamikusabbá válik az egyén. (szociális felzárkóztató, fiatal és idősügyi fejlesztések, továbbá egészségügyi, közegészség3.0 fejlesztések, akadálymentesítés)
Egészségmegőrzési programok
Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése
Szociális infrastruktúra fejlesztése
"Szolgáltató okosváros" beavatkozási terület célja, hogy növelje a hivatali hatékonyságot, egyszerűsítse és átláthatóbbá tegye a lakossági szolgáltatásokat, támogassa a közigazgatási optimalizációt,e-ügyintézést, a modern önkormányzat és önkormányzatiság szellemében
Digitális ön- kormányzatiság
Intelligens közösségi és zöld közlekedés
Okos hulladékgyűjtési program
Okos és biztonságos közterület
"Megújuló zöldváros" beavatkozási terület célja (környezeti és társadalmi szempontból is) fenntartható növekedést támogató városfejlesztés/területfelhasználás katalizálása a digitalizáció korában. (újvárosközpont fejlesztési stratégia, lakó/kereskedelmi és egyéb területfelhasználás optimalizáció, város rehabilitációs intézkedések, zöld város programok, rozsdaövezeti fejlesztések, kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, környezetvédelmi beavatkozások)
Fenntartható gazdaság.
(Megújuló energia felhasználási területének
szélesítése a gazdasági szereplők körében)
Környezettudatos lakosság (úton az energiafüggetlenség felé)
Zöld, környezettudatos városfejlesztés
Szolnok szíve program.
(Élhető belváros és belváros megközelíthetőségének
megújítása)
"Inspiráló város" beavatkozási terület célja aktív és kulturálisan is inspiráló közeg kialakítása a szabadidő eltöltésére. (turisztikai, sport és kulturális fejlesztések, városmarketing)
Professzionális turisztikai marketing tevékenység és
szervezet felállítása
Folyamatban lévő Turisztikai attrakció-
fejlesztések maximalizálása és Új aktív- családi turisztikai attrakció
fejlesztések
Kulturális attrakciók fejlesztése
Tematikus turisztikai csomagok kialakítása,
ezekhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése
Turisztikai infrastruktúra fejlesztése
Szálláshelykapacitás bővítése (Szünidős aktív-családi és
hétköznapi üzleti )
a Szolnok2030 stratégia beavatkozási területek INTÉZKEDÉSI CSOMAGJAI
1.5. Gazdasági versenyképesség növelése
A Zóna négy megyei jogú városa jelenleg az Európai Unió legfejletlenebb és legkevésbé versenyképes régióiba tartozik. Ahhoz, hogy az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna a Kárpát-medence keleti felének meghatározó gazdasági ereje legyen, nélkülözhetetlen a versenyképesség jelentős növelése. Ennek számos összetevője van, amelyek különböző intenzitással kell megjelenjenek a zóna városaiban, hiszen az egyes elemek eltérő állapotban vannak, eltérő szintről indulnak. Ezt az eltérő versenyképességi szintet és a városok adottságait figyelembe véve kell a beavatkozásokat meghatározni.
A négy megyei jogú város olyan tradicionális iparágakkal rendelkezik, amelyek a helyi adottságokban és kultúrában gyökereznek, ugyanakkor – lépést tartva a globalizált világ trendjeivel – az innovatív ipari technológiák és magas hozzáadott értékű szolgáltatások is teret hódítottak ezek mellett. Ennek megfelelően az átfogó gazdaság- és iparfejlesztést úgy kell kialakítani, hogy a zóna üzleti környezetét javítsa, segítse a beszállítói kapcsolatok kialakítását, és ágazatsemlegesen szolgálja a helyi vállalkozások érdekeit. A mezőgazdaság fejlesztése nemcsak amiatt bír különös jelentőséggel, mert erre jelentős feldolgozóipari kapacitások épülnek a Zónán belül is, hanem mert mind a 4 megyében a vidéki területek legfontosabb foglalkoztató ágazata és települési népességmegtartó erővel bíró ágazata. A másik ilyen ágazat a turizmus, hiszen számos településnek az agrárium mellett a turisztikai adottságaik jelentik a másik kitörési pontot. A befektetésösztönzés során figyelembe kell venni mind a nemzetközi nagyvállalatok igényeit az újonnan létrehozott beruházásaik kapcsán (ipari infrastruktúra, oktatási profil, egyedi kedvezmények, stb.), mind a hazai nagyvállalatok és KKV-k újrabefektetését elősegítő tényezőket (akár támogatási programok, akár kisméretű ipari parki kapacitások rendelkezésre bocsátását). Már a közeljövő kihívásai között is kiemelt szerepet kap a környezeti szempontok érvényesítése, így a zöldgazdaság fejlesztése a Zóna gazdasági versenyképességének egyre hangsúlyosabb eleme kell legyen.
A stratégiai ágazatok célzott fejlesztését nemcsak a húzóágazatoknak számító jármű- és gépipar, vegyipar vagy az elektronika területén kell megvalósítani, hanem az olyan dinamikusan fejlődő ágazatok esetében is, mint az IT szektor vagy az üzleti szolgáltató központok (BSC).
A régió átfogó stratégiai céljának keretein belül a vertikális és a horizontális gazdasági törekvések egyaránt érvényesülnek, vagyis az egyes szektorok által kitűzött fejlesztési irányok harmonizálnak a horizontális, több tématerületet érintő fejlesztési irányokkal. E kettősség elengedhetetlen a XXI. századi modern gazdaságfejlesztéshez, amely megfelelően szolgálja mind a vállalkozásokat, mind a térség egészét.
10 1.5.1. Gazdaság- és iparfejlesztés
Az alapkoncepció a helyi adottságokra és igényekre épített vállalkozás- és gazdaságfejlesztés, ezért kiemelten fontos megismerni a helyi vállalkozások és iparágak helyzetének alakulását, problémáit és igényeit. Ehhez elkerülhetetlen a bizalom kiépítése személyes kapcsolatfelvétellel, valamint az átlátható és megalapozott döntések meghozatalával. A gazdaság és iparfejlesztési törekvések arra irányulnak, hogy már a megyében itt lévő, illetve az újonnan betelepülő cégek helyben találjanak maguknak beszállítókat, ezáltal a helyi vállalkozások kerüljenek pozícióba, új megrendeléseket kapjanak, nagyobb profitra tegyenek szert, amit visszaforgathatnak további fejlesztésekbe, ezzel ösztönözve a gyarapodásukat a térségben. A megyei jogú városokba összpontosulnak a nagyvállalatok, amelyek kiterjedt beszállítói körrel dolgoznak, amelyeket a közeljövőben minél közelebb akarnak tudni magukhoz, illetve bővíteni akarnak.
A beszállítóvá válás folyamatának elengedhetetlen elemei a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése a potenciális partnereik igényeinek megfelelően, vagyis technológiai és vállalatpolitikai értelemben is harmonizálják tevékenységeiket a sikeres ellátási lánc működése érdekében. Ennek a folyamatnak részei mindazok az infrastrukturális és menedzsmentbeli fejlesztések, amelyek a digitális átállást, a generációváltást, a tanúsítványok megszerzését és a fenntartható vállalatműködést szolgálják.
Ehhez természetesen szükség van arra, hogy ne csak a vállalaton belül történjenek változások, hanem az iparágon belüli és az iparágak közötti együttműködések is erősödjenek, hiszen az ágazatok kihívásait, valamint a térségi és korunk veszélyeit kooperációval könnyebb leküzdeni.
1.5.2. Agráriumfejlesztés
A négy megyei jogú várost a természetes közegéből nem érdemes és nem lehet teljes mértékben leválasztani, hiszen az agglomerációik olyan értékes erőforrásokkal rendelkeznek, amelyek determinálják a gazdasági és társadalmi értelemben vett szimbiózis meglétét. Ez különösen érvényes a mezőgazdaság és a ráépülő ipari és szolgáltatási tevékenységek tekintetében, hiszen az alapanyagot jelentő természeti értékek elsősorban a környező településeken, területeken találhatóak. A mezőgazdaság és a ráépülő élelmiszeripar fejlesztése, a modern fogyasztási szokásokhoz illeszkedő technológiák és ellátási láncok alkalmazásának ösztönzése olyan kitörési pontként jelenik meg, amely a megyei jogú városok feldolgozóiparán keresztül a mezőgazdaságot magával húzva a zóna lakosságának tömegeit érinti közvetlenül.
A térség közismerten komoly hagyományokkal rendelkezik a mezőgazdaság és a ráépülő ágazatok terén.
Mind a 4 megyei jog város évszázadok óta kiemelkedő szerepet játszik a tágabb és szűkebb értelemben
11
vett régió agrár- és élelmiszeripari szektoraiban. A városok mindig is stratégiai ágazatként tekintettek és tekintenek a jövőben is a mezőgazdasági és a ráépülő élelmiszeripari szektorokra, mivel az agrárium sok embert foglalkoztat idénymunkában, többnyire családi vagy egyéni vállalkozásokban, őstermelői minőségben, így a szektor ténylegesen a legfontosabbak között van.
A térségben növelni kell az élelmiszer-feldolgozással, valamint az ahhoz szükséges segédanyag- gyártással, előállítással foglalkozó vállalkozások számát. Kitörési pontként jelenhet meg a helyi termékek rövid ellátási láncban történő piacra vitele és a kézműves termékek hangsúlyosabb megjelenése mind a hazai, mind a határon átnyúló piacokon. Cél az európai szinten kiemelkedő agrárcégek pozíciójának megőrzése, javítása, a termelési feltételek javítása, a helyi termékek felhasználásának, vásárlásának ösztönzése a lakosság körében egy komplex program keretében. Ez hozzájárul a helyi termelők- és szolgáltatók erősödéséhez, valamint a lakosság ilyen irányú tudatosságának fejlesztéséhez is.
1.5.3. Befektetésösztönzés
A térség célja, hogy több multinacionális beruházás valósuljon meg, illetve növelje a hazai újrabefektetési hajlandóságot a már ittlévő és jól prosperáló vállalkozások körében. Az eredményes befektetésösztönzési program szoros állami (elsősorban HIPA) együttműködéssel valósulhat meg, ugyanis csak így biztosítható az, hogy a járás vagy egy város ipari parkjában olyan beruházók kezdjék el fejlesztéseiket, amelyek illeszkednek a helyi gazdasági ökoszisztémába, hatékonyan fel tudják használni a szabad munkaerőkapacitást, ezáltal hozzá tudnak járulni a térség folyamatos gazdasági stabilitásához és fejlődéséhez. Ehhez azonban elengedhetetlen egy átgondolt és adatokon alapuló stratégia és befektetésösztönzésre specializálódott stáb, amely az elmúlt évek tapasztalatait gyűjtve, a térség adottságaira alapozva, egyfajta tudásbázist kialakítva fogadja a befektetői megkereséseket, támogatja a döntés meghozatalát és a későbbiekben a beruházás megvalósulását. Ehhez kiemelten fontos, hogy rendelkezésre álljanak a térség ipari övezeteiben azok az infrastrukturális fejlesztések (közművek kiépítése, utak stb.), amelyek meghatározzák annak színvonalát, technológiai ellátottságát, és ezáltal a vonzerejét is. A sikeres befektetői tárgyalásokhoz szükséges, hogy az érintett szervezetek a kitűzött gazdaságfejlesztési célok mentén együttműködjenek, aktív szerepet vállaljanak a térség gyarapodásában, illetve a meglévő erőforrásokat a piaci igényeknek megfelelően tudatosan és hatékonyan használják fel.
12 1.5.4. Turizmusfejlesztés
A turizmus a térségben kiemelt jelentőségű ágazat, hiszen mind a nagyobb városok attrakcióinak kihasználását, mind a vidéki települések vendéglátó szektorát, illetve az agrárium, a helyi feldolgozóipar és kézműves termékei piacát döntő módon határozza meg, így jelentősége messze túlmutat önmagán.
A turizmus fejlesztése csak a helyi természeti és épített örökségi értékekre alapozva, megfelelő – elsősorban infrastrukturális – fejlesztésekkel valósítható meg. Ezek mellett döntő jelentősége van a zóna településeinek szoros turisztikai együttműködésének, hogy a párhuzamosságok erősítsék egymást, a különbözőségek kiegészítsék egymást. A modern gazdaság motorja a hálózatosodás, ami a turisztikai fejlesztések esetében is át kell vegye központi szerepet a koordináció megvalósításában.
A helyi vállalkozók és a lakosok stabil jövedelemszerzését jelentősen támogatja a diverzifikáció, hiszen a hagyományos szálláshely-szolgáltatás nyújtása mellett a hagyományőrzés és a helyi gasztronómia is szerepet kap. Ezen kívül a zóna brandépítéséhez hozzájárul a különleges, az egyes tájegységekre jellemző specifikus termékek értékesítése, mely ugyanakkor képes arra, hogy térségi egységet kovácsoljon egy turisztikai termékcsomag formájában.
1.5.5. Zöldgazdaság fejlesztése
A zöldgazdaság vagy körforgásos gazdaság a tág értelmezés szerint mindazon gazdasági tevékenységeket jelenti, amelyek a fenntarthatóság elveinek érvényesítésével, vagyis a környezet további károsítása nélkül, valósul meg. A térség által kitűzött cél a fenntarthatóságba való átmenetet segítése, ideértve például a környezetbarát mezőgazdasági módokat, a hosszútávon fenntartható ipari tevékenységeket, az anyag- és energiatakarékos építkezési módokat vagy akár a kis kibocsátás mellett működő közlekedési megoldásokat is, mindezt a meglévő erőforrások hatékony felhasználásával.
A körforgásos gazdaságra való törekvés fő mozgatórugói az erőforrások szűkössége és a változó fogyasztói magatartás, a legfőbb előfeltétele a technológia fejlődése és a legújabb technológiai vívmányok. A zóna K+F+I potenciálja kiváló alapot ad ahhoz, hogy maga legyen a térség körforgásos gazdaságra való átállásának motorja. Az Ipar 4.0 és a körforgásos gazdaság fejlődése kölcsönösen erősítik egymást: olyan megoldások születnek, melyek megakadályozzák az értékpazarlást és elindítják a gazdaságot a hulladékmentesség felé. A globális felmelegedés hatásainak enyhítésére kiemelkedően fontos az öntözhető területek nagyságának növelése, valamint a fenntartható energiafelhasználás tekintetében a hőenergia kertészeti felhasználása a fólia- és üvegházi zöldségtermesztés területén.
13 1.5.6. Helyi gazdaság stratégiai ágazatainak fejlesztése
A gazdaság fejlesztése során fontos, hogy a megyei jogú városok és agglomerációik között épp úgy meglegyen a szinergia, mint az egyes fejlesztési területek, illetve ágazatok között. A négy nagyváros gazdaságában az ipari tevékenységek és a szolgáltató szektor dominálnak: megkérdőjelezhetetlen a járműipar szerepe. A jármű- és gépipar a legnagyobb bevételű, második legnagyobb foglalkoztatási hatású ágazat, ami az elmúlt évek debreceni beruházásainak felfutásával még hangsúlyosabb lesz. A vegyipar nemcsak a megyei jogú városok gazdaságában dominál, hanem az egész Északkelet- Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónában kiemelt szereppel bír. Az elektronika és az információtechnológiai ágazat egyértelműen a jövő meghatározói, így minden olyan beavatkozás, ami ezek igényeit elégíti ki, az egész zóna fejlesztését szolgálja. A BSC szektor a Zónában jelenleg a dinamikus fejlődési fázisban tart, de hamarosan helyi gazdaság húzóágazatává válhat a terület, hiszen a közeljövőben erősödni fog a távol-keleti üzleti szolgáltatáscentrumok és kapcsolódó tevékenységeinek visszahozatala Európába, így a Zóna vonzóvá válhat a megfelelő infrastruktúra és képzett szakember utánpótlás biztosítása esetén.
Viszont az egészséges fejlődése érdekében ki kell használni az ágazatok fejlesztésének egymást erősítő hatásait. A gazdasági többlábon állás elengedhetetlen egy fejlett üzleti ökoszisztéma kialakítása és fejlesztése során. A térség természeti adottságai ugyan determinálják a mezőgazdaság létjogosultságát, és az erre épülő ágazatok fejlődését, úgymint az élelmiszeripar és a hozzá kötődő innovatív kutatások területeit, a szállítás-logisztikát, illetve a turizmust és annak kapcsolódó elemeit. Miután az agráriumnak hagyományai vannak Északkelet-Magyarországon, éppen ezért itt nem a feltételek biztosítása kell, hogy hangsúlyos legyen, hanem az ellátás-biztonságra való törekvés. Ehhez kapcsolódóan fontos, hogy az agribusiness részeként a mezőgazdaságot kiszolgáló vegyipar is képes legyen korszerű, agrárkutatásokra alapozott növényvédőszerek és műtrágyák előállítására. A kutatások révén lehetőség nyílik funkcionális élelmiszerek fejlesztésére is, amely az egészségmegőrzés szempontjából jelentős tényező a tradicionálisan jelenlévő egészségipar mellett.
Mind a primer szektor, mind a szekunder szektor fejlettsége és fejlődése stabil alapot jelent a térségben munkát vállalók letelepedéséhez. Ezzel párhuzamosan növekszik a kereslet a szolgáltató szektor iránt, ami nemcsak a szórakozási lehetőségek (pl. turizmus és vendéglátás) felé jelent kapcsolódást, hanem a jóléti szolgáltatások iránt is generálódik az igény, ami szükségszerűvé teszi az intézményi fejlesztéseket pl. egészségügyi intézmények, nevelési-oktatási intézmények fejlesztése. Mindezek ellátása és kiszolgálása indokolttá és nélkülözhetetlenné teszi az infrastruktúra fejlesztését.
14
1.6. A stratégiai dokumentumban megfogalmazott célkitűzések megvalósítását biztosító szervezetfejlesztés
A stratégiai dokumentum egyik, hanem legfontosabb üzenete, hogy a kitűzött célkitűzések megvalósításához szükséges újragondolni és kiegészíteni olyan funkciókkal, amelyek nem csak szervezési szinten, de finanszírozási szinten is támogatni tudja a fejlesztési irányoknak való megfelelést. Stratégiai szinten kiemelt fontosságú egy olyan platform létrehozása, amely a dokumentum célkitűzéseit figyelembe véve koordinálja a várost érintő fejlesztéseket. Jelenleg ilyen szervezet nem működik Szolnok városában, ennek az űrnek a betöltésére javaslatot teszünk egy Szolnok Stratégiai Fórum megnevezésű szervezet létrehozására. A stratégiai dokumentumban felsorakoztatott fejlesztési projektek finanszírozási kérdéseinek támogatására pedig egyrészt egy befektetésösztönző miniügynökség létrehozása javallott a piaci orientáltságú projektek esetében, illetve egy városfejlesztési tőkealap létrehozása az önkormányzati szempontból kritikus fontosságú projekteknél. Valamint szükségszerű, a kiemelt turisztikai ágazatot összefogó szervezeti egység létrehozása, Szolnok esetében egy saját Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezet létrehozása is.
2. Szolnok jövőképe
A város 2011-12-es imázsstratégiája rámutatott, hogy Szolnok jó adottságokkal bír ahhoz, hogy arculatában Zöld jelképpé váljon. Szolnok azonban nem csupán egy Zöld Város akar lenni, mint Miskolc vagy Tatabánya. A zöld imázsnak tartalmi mélységet a ciklikus termelés és fogyasztás tud adni, így lesz Szolnok Megújuló város. A Megújuló város nem csak környezeti, hanem társadalmi szempontból is fenntartható, azaz nem csupán zöld, hanem gyerekbarát is. Jelképszerű Zöld Város- és város-imázs fejlesztés helyett a jelen stratégiába meghatározott fejlesztések végrehajtásával Szolnok jövőképe: az egyik legélhetőbb, fenntartható, megújuló város, melynek európai szinten önmagában márkaértéke van.
Szolnok 2030-as jövőképét számos szegmensben jeleníti meg a németországi Freiburg. Freiburg a negyedik legnagyobb város Baden-Württembergben, valamint a legdélebbi nagyváros Németországban.
Egyetemi város, katolikus érsekség székhelye.
Németországban itt a legfiatalabb a lakosság, a lakosság 10%-a egyetemista.
Freiburg volt az első olyan város az 1970-es években, amely lezárta a belvárost a gépjárműforgalom elől, hogy ezzel gyalogos zónát hozzon létre. Később dinamikus parkolásirányító rendszer készült, amely kijelzi az aktuálisan szabad parkolóhelyek számát az autómentes belváros határán elhelyezkedő parkolóházakban. Stuttgarthoz képest a lakossághoz viszonyítva fele annyi a gépjármű a városban. az autómentes belváros mellett 400 km kerékpárúttal Freiburg a biciklisták paradicsoma.
15
A 70-es években egy atomerőmű elleni lakossági tiltakozásból kinőtt zöld mozgalom mára környezeti és napenergia-kutatási csomóponttá tette a várost. A világon elsőként 1994-ben itt épült meg az első „plusz ház”, A mely több energiát termelt, mint amennyit felhasznált. Freiburg 2002-ben elnyerte a Dubai Nemzetközi Jó Gyakorlatok díjat a fenntartható fejlődés területén, 2012-ben a Németország legfenntarthatóbb városa címet. Itt épült a világelső önellátó napelemes stadion és az első energiapozitív városháza. Városszerte szaporodnak a környezetbarát lakónegyedek, ahol a korábbi parkolók helyén gyerekjátszótereket alakítottak ki.
Freiburg 2020-ban ünnepli fennállásának 900. évfordulóját, innovatív kialakítása miatt mégis a világ egyik legfenntarthatóbb és legélhetőbb városának számít.
A korábbi imázsstratégiában megfogalmazott fenntarthatósági szempontok mellett mára az M4, majd az M8 építésével, a város és vonzáskörzetének integrálásával, a vasúti fejlesztésekkel a város összekötő (kapcsolati) szerepei is a fejlesztések fókuszába kerülhetnek. Míg a 2010-es évek elején Szolnok abba az irányba szeretett volna elindulni, hogy Jelképkövető város legyen (költségvetés hiányában csak kisebb előkészítések indulhattak meg), mely új jelképeket és történeteket kínáljon a város lakóinak és látogatóinak, 2020-ra a Kapcsolatiság került előtérbe. Fókuszban továbbra is a hely áll, új jelkép megalkotására való törekvés helyett azonban Szolnok ma már inkább olyan város szeretne lenni, amely kapcsolatokat generál és integrál szellemi-anyagi javak között, fizikai és virtuális síkon egyaránt, amitől versenyképesebbé és élhetőbbé válik a város.
A városfejlesztési stratégia végrehajtásához változatlanul ugyanarra a közösségi fókuszú szociokulturális hajtóerőre támaszkodik a város: a Fenntarthatóság egy élhetőbb város megteremtésére fókuszál, amelyben fontos szerepet játszik az etikus közélet, a képzett munkaerő és a környezetvédelem.
A Kapcsolati fejlesztési stratégia és Fenntartható szociokulturális hajtóerő metszéspontjában található
„Megújuló város” legfőbb jellegzetessége, hogy megteremti és újra értékeli a városi mag és a vidék kapcsolatát a fenntartható ciklikus anyagi termelés és fogyasztás jövőképe által. A Megújuló város a város gazdaságát „lassú városként” gondolja újra, amelynek szén-semleges, méltányos fogyasztási ciklusa magában foglalja a tér ökológiai szempontú hasznosítását és a termelési folyamatok áthangsúlyozását. A Szolnok előtt álló kihívás, hogy olyan zöld mintaváros jöjjön létre, amely nem csak városképében, de az alkalmazott technológiákban és az ott élők szemléletében is felvállaltan a fenntarthatóság természeti vonulatát ragadja meg. A sikeres megvalósításhoz a városnak definiálnia kell a természeti értékek fenntartható használatának, a zöld energiák, a sport és a belső emberi értékek valós rangját, mindezt versenyképes gazdasági környezetbe helyezve.
16
2030-ban ,,Szolnok: Híd Nyugat és Kelet között”, azaz összekötő kapocsként működik Budapest és a Creative Region három másik megyéje között. Szolnok földrajzi elhelyezkedése és a közeljövőben, jövőben megvalósuló autópálya építési beruházások tovább erősítik logisztikai szerepét régiós, országos vagy akár nemzetközi szinten egyaránt. Az M4 autópálya kelet-nyugati irányban, az M8-as autópálya észak-déli irányban korszerű és gyors közúti külső kapcsolatot biztosít az ország többi pontjával. A gyorsforgalmi úthálózatnak és a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz közvetve csatlakozó rendezőpályaudvarnak köszönhetően Szolnok a jelenleginél is fontosabb logisztikai központtá válhat.
Ennek ellenére mégsem zsúfolt, hiszen a Csáklya úti Tisza-híd érezhetően csökkenti a belváros autós forgalmát, az új intermodális csomópont pedig minden korábbinál hatékonyabb közösségi közlekedést tesz lehetővé. Elkészült a Közép-Tisza hajózhatóságával kapcsolatos hatástanulmány.
Szolnok Versenyképes iparváros, mely vonzó teret és helyet teremt vállalkozási és üzleti tevékenységek számára. A motorvonat, HÉV szerelvény, IC kocsi gyártás és a kapcsolódó fejlesztő központtal a vasúti gép- és járműgyártás hazai központja. Szolnok fővárosi és nemzetközi cégek leányvállalati ipar4.0 gyártó és design bázisa, tudástranszfert támogató mintaüzemekkel. A város vonzó környezetet jelent a K+F fókuszú, információs technológia szolgáltató cégek, melyeket inkubátorszolgáltatásokkal és startup központtal (iroda és közösségi tér, konferenciaközpont) támogat. A folyamatosan erősödő MH 86.
Szolnok Helikopter Bázis és a gyorsreagálású hadtest Szolnokra telepítése új értelmet ad a katonaváros jelzőnek. A két helyszínen több mint 350 hektárral bővített ipari parkban az új kénsavgyár, műtrágyagyár és citromsavgyár új vegyipari központot hozott létre. Széles spektrumot fognak át az élelmiszerfeldolgozó üzemek. A PET-palack, valamint az elektromos- és elektronikai hulladékfeldolgozó üzemmel Szolnok hozzájárul az ökológiai lábnyom csökkentéséhez.
Az M4-es autópálya Szolnokig tartó szakaszának átadásával Budapest elérhetősége 60 percre csökkent, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér elérése pedig 40 percre. Ez az infrastruktúrafejlesztés olyan paramétereket biztosít Szolnok számára, mely a legkeresettebbek közé tartozik a multinacionális vállaltok Budapest melletti telephelyeinek létesítésekor. A szolgáltató szektorban exponenciálisan növekszik a betelepülő vállalkozások száma, budapesti és külföldi cégekkel egyaránt.
Szolnok Modern agrárváros, ahol a város és a régiója, illetve azok gazdasága közötti kapcsolatot magasfokú integráció jellemzi. Az agglomerációból jó minőségű közutakon és kerékpárutakon a belváros gyorsan elérhető. A 100 km-es körzetben megtermelt élelmiszerek feldolgozásának jelentős része Szolnokon történik.
Szolnok Képzett reziliens-város. A 21. század követelményeivel nem csak lépést tart, hanem irányt is mutat a tudás alapú gazdaság és innováció területén. Az oktatási intézmények folyamatosan követik a munkaerő-piaci igényeket, profilbővítésük, illetve változtatásuk a gazdasági szükségleteknek
17
megfelelően időről időre megtörténik. A Debreceni Egyetem Szolnok Campusa a térség és a megye meghatározó tudásközpontja, K+F+I szerepe kiemelkedő. A Szolnoki Diáknegyed a város élettel teli, nemzetközi szinten ismert és vonzó színfoltja.
Szolnok Egészséges és gondoskodó város, mely támogatja a lakosságot egy egészségtudatosabb, aktívabb életforma kialakításában, amitől munkavállalóként is versenyképesebbé és dinamikusabbá válik az egyén. A város intézményi ellátottságának színvonala érezhetően emelkedett. A városrészenkénti egyenlőtlenségek enyhültek, az ellátottság kiegyenlített. A szociális ellátottság a növekvő idősellátási igényeknek megfelelő szintet ér el, szükséges intézmények rendelkezésre állnak, melyben az egyházak is jelentős szerepet vállalnak. A meglévő intézményhálózat felszereltsége korszerű, programkínálata gazdag.
Szolnok Szolgáltató okosváros, magasfokú hivatali hatékonysággal, egyszerűen működő és átlátható lakossági szolgáltatásokkal, optimális közigazgatással és e-ügyintézéssel, a modern önkormányzat és önkormányzatiság szellemében. A belvárosban intelligens közlekedésirányító- és parkolási rendszer működik.
Szolnok Megújuló zöldváros, mely folyamatosan katalizálja a környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható városfejlesztést és területfelhasználást a digitalizáció korában. Megtörtént a belváros ikonikus épületeinek rehabilitációja. Új fényben ragyog, és új, korszerű funkciónak ad otthont a Pelikán hotel, a Vízügyi igazgatóság épülete és a Fehérház. A Mester úti laktanya helyén új lakóövezet kínál kedvező lakhatási lehetőségeket a Szolnokon letelepedni kívánók számára.
A városban a lakó és intézményi épületek közműellátottsága teljes. Az épülő ipari parkokat és egyéb gazdasági fejlesztéseket követik a közműfejlesztések. A megújuló energiák felhasználási trendje nő, ennek aránya eléri a 30%-ot. A város geotermikus, illetve naperőművekkel kihasználja a megújuló energiaforrásokat, lakossági téren pedig a napelemek és napkollektorok támogatásával.
Szolnok Inspiráló város, aktív és kulturálisan is inspiráló közeggel a szabadidő eltöltésére.
Magyarországon belül Szolnok vonzó célpont az egy napos és a hétvégi kirándulók számára. A város népszerű kerékpáros megállóhely a Tisza-tóhoz, illetve a régióba látogató turisták körében. Régión túlnyúló vonzerejét Szolnok a Magyarországon egyedülálló RepTár Repülőmúzeumnak, valamint a Tiszaliget komplexum attrakcióinak köszönhetően érte el. A Szolnokon megrendezett események professzionálisan szervezettek és a régió határain túl is ismertek. Szolnok vezeti és aktívan húzza a turizmus fejlődését a Tisza mentén, és magát a Tisza fővárosaként pozícionálja
18 3. Helyzetelemzés
3.1. Szolnok településföldrajzi szerepe
3.1.1.Szolnok fejlődése
Szolnok az erősen vízjárta területen a környezetéből kiemelkedő löszhátra települt, ahol a folyón kedvező átkelési lehetőség kínálkozott. A kedvező átkelési lehetőség azzal vált kitüntetett hellyé, hogy a középkori Magyarország keleti országrészének súlypontjába esett. A Zagyva-torkolat alatti tiszai átkelőhelyen haladt át a Budát, Nyugat-Magyarországot és a Szamos völgyén át Erdélyt összekötő legrövidebb útvonal, amihez a tiszai természetes közlekedési útvonal előnye is társult. A Tisza a város fejlődésének fontos gazdaságföldrajzi tényezőjévé vált és ma is az. A múltban azonban erősen korlátozta is a város növekedését, hiszen a folyószabályozások előtt a város külterülete (határa) beépítésre, földművelésre alkalmatlan volt. Szolnok életében a folyószabályozás döntő fordulatot hozott. A város beszorítottsága megszűnt, megkezdődhetett a környék mezőgazdasági hasznosítása.
A város egyre erősödő mértékben vált a közlekedés és ebből származóan előbb a katonai utánpótlások stratégiai csomópontjává, majd a termékszállítás, a termékelosztás és utóbb a termékfeldolgozás központjává. A helyi gazdaság és a térszerkezeti erővonalakat jelentő közlekedési csomóponti jelleg között egyértelmű ok-okozati összefüggés mutatható ki. Valahányszor tovább bővült a hálózat és ezzel megerősödött a termékelosztó szerep, hamarosan észlelhetővé vált a város ugrásszerű fejlődése is.
Szolnok regionális szerepe
Szolnok közlekedésföldrajzi szerepe
Szolnok a Budapesti metropolisz-térség keleti kapuja, összeköti az ország két legnépesebb városát Budapestet Debrecennel. A fővárost Nagyváraddal és Kolozsvárral összekötő kelet-nyugati közúti folyosó mentén fekszik. A várost metszik a Kárpát-medence északkeleti (Bp-Szolnok-Debrecen-Záhony- Ungvár) és délkeleti (Bp-Szolnok-Békéscsaba-Arad-Temesvár) térségeit Budapesttel összekötő vasúti folyosók, illetve az Ukrajna-Szerbia között (inkább potenciális) kapcsolatot biztosító Záhony-Debrecen- Szolnok-Kecskemét-Szeged (Szabadka) vasúti vonal. Szolnok forgalmi csomóponti szerepének több oka is van; a kelet-magyarországi súlyponti fekvése, hét másik megyével való közvetlen határhelyzete és nyílt hálós kapcsolata, a Tisza völgyén belüli központi elhelyezkedése, emellett a Tisza-völgy több kiemelkedő jelentőségű tranzitfolyosója is átszeli a megyét (4-es,33-as,44-es főutak). Fontos kiemelni, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér közúton akár egy óra alatt megközelíthető a városból, míg a Debreceni nemzetközi repülőtér 2 óra alatt.
Belső városi gyűrű
19
A fővárost és a közép-magyarországi régiót egy olyan városgyűrű öleli körbe, amely települései Budapestről legfeljebb egy órán belül elérhetőek, egyben figyelemre méltó dinamikus fejlődést felmutató gazdasági központoknak is tekinthetők. A Budapestet tehermentesítő belső városi gyűrű települései a következők: Tatabánya, Székesfehérvár, Dunaújváros, Kecskemét, Szolnok és Eger. Ezek a települések önmagukban is életképes, változó nagyságú és profillal rendelkező önálló vonzáskörzetekkel is bíró térségi központok, főként a kedvező földrajzi helyzetüknek és meglevő fejlett infrastrukturális feltételeiknek köszönhetően. További elérhetőségi és egyéb infrastrukturális fejlesztésekkel valós hálózatba szerveződésük kölcsönösen erősíti Budapest és közvetlen térségének (főtengely), valamint a körülötte elhelyezkedő már ma is sokoldalú, de továbbfejleszthető kapcsolatokkal rendelkező és bővíthető városgyűrű kapcsolatát, együttműködéseit. Ezek a városok jellemzően kedvező logisztikai és ipari potenciállal rendelkeznek, így jelentősen hozzájárulhatnak a Közép-magyarországi fejlesztésekhez és a fővárossal való együttműködéshez. Amire a fejlődés során figyelmet kell azonban fordítani az az, hogy a főváros közelsége (kb. egy órás elérési távolság) miatt Budapest elszívó hatása ne nyomja el a belső gyűrű városait.
A fővárosi körgyűrűt tehermentesítő Záhony-Debrecen-Szolnok-Székesfehérvár vasútvonal, és a Debrecen-Szolnok-Kecskemét-Dunaújváros-Székesfehérvár közúti kapcsolatok a rossz útminőség ellenére is használatban vannak.
3.1.2. Szolnok, gazdasági együttműködésekben
Az Északkelet-Magyarországi gazdasági övezet, azaz a Creative Region egy Debrecen pólusú új nemzeti, gazdasági és kulturális övezet „Debrecen – Nyíregyháza – Miskolc – Szolnok tengellyel” és a kapcsolódó határon túli területekel. Célja a 100 éves hátrányos történelmi örökségének orvoslása, a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális leszakadás megállítása komplex, szinergiában kidolgozott kormányzati intézkedéscsomaggal, megyei programokkal és fejlesztésekkel a megyék újrapozícionálása. A Creative Region jövőképe a következő: „Gazdasági övezet, mely a magas hozzáadott értéket teremtő befektető és betelepülő nagyvállalatok számára olyan innovációs ökoszisztémát tart fenn, amely elérhető településhálózattal biztosít szakképzett munkaerőt, oktatási, kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat, innovációs és tudományos kulturális életteret, turisztikai és sport szolgáltatásokat, fejlett egészségügyi és szociális hátteret, erős helyi közösségeket a területi és társadalmi felzárkózás jegyében.”
3.1.3. Szolnok megyei és járási szerepe
Szolnok megyeközponti szerepe 1876-ig vezethető vissza, funkciójából eredően a megye vezetését látja el, ezért számos megyei intézményhálózatnak (közigazgatás, igazságszolgáltatás, megyei kórház, megyei könyvtár, felsőoktatás, hatóságok stb.) központja is a város, a megyei intézmények túlnyomó része
20
helyileg is Szolnokon székel. A várost előnytelenül érinti, hogy az autópálya fejlesztések eddig elkerülték, mivel megfigyelhető, hogy az országos fejlődési tengelyek a megépült autópályák mentén alakulnak ki.
A megyén belül az M3 autópályához leginkább kapcsolódó Jászság fejlődése felgyorsult a rendszerváltás óta a budapesti metropolisz térséghez kapcsolódás erősödésével.
A járás Szolnok városán kívül további 17 települést tartalmaz. Ha a jövőbeni infrastruktúra-fejlesztéseket is figyelembe vesszük, akkor az M4 autópálya megépülésével Szolnok vonzáskörzete K-Ny irányban növekedhet, erősödhetnek a kapcsolatai Abony, Kengyel, Törökszentmiklós, Fegyvernek és Tiszatenyő településekkel. A megyeszékhely szerepből következően fontos a további járásokra kiterjedő kapcsolatok erősítése is.
3.1.4. Szolnok településegyüttese
A településegyüttesek műszaki-fizikai szerkezetét, térbeli fejlődését alapjaiban a természeti-földrajzi adottságok, az infrastruktúra hálózati rendszereinek területi elhelyezkedése, struktúrája, a központtal kialakult funkcionális kapcsolatok jellege, intenzitása határozza meg. Ezt a folyamatot erősíti a gazdasági kapcsolatrendszer, a munkahely és a lakóhely közötti utazás, a központ különféle jellegű intézményeinek vonzó hatása. Az olyan jellegű területi összefonódás, összeépülés, netán összefüggő településtest kialakulása, amely az agglomerációk létrejöttének egyik sajátos kritériuma, a településegyüttesek vonatkozásában csekély mértékű vagy hiányzik. A településegyüttesek fejlődése, a városias életkörülmények szélesebb körű elterjedése a területfelhasználás intenzív (intenzívebb) jellegét erősíti.
A szolnoki nagyvárosi településegyütteshez tartozik Szolnok mellett Besenyszög, Kőtelek, Martfű, Nagykörü, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szászberek, Tiszajenő, Tiszatenyő, Tiszavárkony, Tószeg, Újszász, Vezseny és Zagyvarékas.
A szolnoki településegyüttes Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati határán, a Tisza és a Zagyva folyó, valamint holtágaik által szabdalt, észak-dél irányban elnyúló síkságon fekszik. Természeti értékei közül a jó minőségű termőföld, a termálvízvagyon és a folyóvizek adta vízi turizmus, vízi sport és és ökoturisztikai lehetőségek emelhetők ki. A településegyüttes központja a két folyó találkozásánál fekvő Szolnok, amelynek vonzása jelentős, szinte az egész megyére, valamint a megyébe nem tartozó néhány szomszédos településre is kiterjed. A településegyüttes lakosságának 80%-a jelenleg városlakó. A településkör 660 km2 kiterjedésű, amely a megye területének 12%-a és népességének a%-át koncentrálja. A településegyüttes átlagos népsűrűsége a 2019. január 1-jei népességgel számolva (166 fő/km2) a megyei átlag 2,5-szöröse, nagy településenkénti különbségek mellett. A legsűrűbben lakott település Szolnok, ahol a népsűrűség a megyei átlag 5,6-szorosa, a vonzáskörzet településein ugyanakkor az átlagosnál alacsonyabb a mutató értéke. A településegyüttes szerkezete eltér a megye keleti felére
21
és a Jászságra jellemző nagyterületű településstruktúrától; Szolnokon kívül csak a vele északon határos Besenyszög területe haladja meg a megyei települések átlagos méretét, a többi település az átlagosnál kisebb határú, különösen a településegyüttes déli részén, a Tisza két partján fekvők. A településsűrűség így a vonzáskörzetben és a településegyüttes egészét tekintve egyaránt meghaladja a megyei átlagot.
3.2. Szolnok városszerkezete
3.2.1.Fekvése, adottságai
Jász-Nagykun-Szolnok megye az Alföld középső részén helyezkedik el és hét megyével határos. A megye területe 5 582 km², ez az ország területének 6%-a, míg a megye utolsó becsült népessége 2020-ban a KSH adati szerint 366 905 fő volt, ami Magyarország népességének 3,75%-a, ezzel közepes méretű megyének számít. Jász-Nagykun-Szolnok megye az Észak-Alföldi régió legkisebb lakosságszámú megyéje, népsűrűsége 67 fő/km2. A megye 78 településéből 22 városi rangú, a népesség több mint héttizede városokban él.
Három nagy tájegységre tagolódik: északnyugati részén a történeti Jászság, délkeleti peremvidékén az egykor önálló igazgatási egységet képező Nagykunság helyezkedik el. A harmadik területi egység – az előbbieknél differenciáltabb településhálózattal rendelkező – Tisza térség. Utóbbi sajátos településszerkezettel jellemezhető. A települések többsége nagyobb külterülettel rendelkezik, hasonlóan az alföldi mezővárosokhoz, lakosságszámuk azonban lényegesen kisebb. Kivételt képez – a megyeszékhely – Szolnok, amely a Tisza-Zagyva találkozásánál fekvő, a 2019-ben becsült adatok szerint 70 447 fő lakónépességű város, ahol a megye népességének közel ötöde él. A Tisza és holtágai mentén, a folyó északi és déli szakaszát övezően kis lakosságszámú és területű településekkel is találkozhatunk.
3.2.2.Településszerkezetének, arculatának változása
Szolnok arculatát formáló egyik döntő tényező a kitüntetett földrajzi elhelyezkedés. Itt keresztezte egymást az Észak-Dél irányú víziút és a Kelet-Nyugat irányú kereskedelmi út. Szolnok szerepe a Tisza partján ugyanaz volt, mint Budáé a Duna mentén. Ez a földrajzi helyzet, a víziút és a szárazföldi utak kereszteződése határozta meg a város szerepét és történelmét. A XVIII. század elején városias életmód kezdett kialakulni, a hivatalos közigazgatás 1702-ben indult meg.
A polgári élet a Szatmári béke (1711) után indult újra földműveléssel és a sószállítás számára további raktárak építésével, ekkor készült el a Tisza-híd is. A mezőgazdaság mellett a jó közlekedési fekvés következtében fejlődött a kereskedelem, a szállítás és az ipar (faipar) is. A belső vízfolyásokkal körülvett
22
városrészek sűrű városias településsé fejlődtek, a csapadék- és szennyvizet levezető árkon kívül, attól északnyugatra voltak a mezőgazdasági területek, kertek, legelők.
1 ábra: Szolnok – Első katonai felmérés (1782-1785) és Második katonai felmérés (1819-1869) (forrás:
mapire.eu)
A reformkor törekvései Szolnok fejlődését fellendítették. 1845-46-ban megtörtént a Tisza-szabályozás, majd ezt követően megindult a gőzhajózás. 1847. szeptember 1-én megnyílt a Pest-Szolnok vasútvonal.
Az 1848-49-es szabadságharc idején a katonai szállítások központjává vált. 1850-ben a vasút tovább épültével a főpályaudvar átkerült a jelenlegi helyére, de továbbra is üzemelt a Tisza-parti állomás is.
1857-ben megépült a vasúti híd a Tiszán. A közlekedési kapcsolatok nagymértékű fejlődésének köszönhetően a mezőváros szerep mellett rohamléptekben indult meg az ipar fejlődése.
A város mai szerkezetét alapjaiban befolyásoló folyamatok zajlottak még a XX. században is. A II.
világháborúban jelentős támadások érték a várost. A hidegháború éveiben Szolnok katonai szerepe előtérbe került: 7 laktanya létesült a városban, repülőtere máig jelentős, itt található az ország egyetlen légi kiképző központja.
Az 1950-60-as években jelentős iparfejlesztés indult meg. A mezőgazdaságra alapozott feldolgozóipar mellett a vegyipar fejlesztése és az iparterület déli irányú terjeszkedése is megindult.
Az 1970-es években radikálisan átépült a városközpont, a Szántó krt. megépítése városszerkezeti változásokat hozott. A Baross utca - Kossuth utca vonala és a Tisza közötti területet kevésbé érintette a szanálás, így itt többnyire megmaradt az utcák történetileg kialakult nyomvonala, a kisvárosi beépítés és a térfalak. E városrészben található a város legtöbb védett, illetve védelemre érdemes épített értéke.
23
A 4. sz. főút déli elkerülő szakasza és az új Tisza-híd megépítése tehermentesítette a városközpontot a már-már elviselhetetlen átmenő forgalomtól és ezzel megnyitotta a lehetőséget a városközpont humanizálására, valamint a déli területek (Szandai rétek) fejlesztésére.
A rendszerváltás jelentős gazdasági, és ezzel együtt városrendezési következményekkel járt.
Felszabadultak a laktanyaterületek, amelyek így beépíthetővé váltak, megindult a kereskedelem nagyarányú fejlesztése, bevásárlóközpontok épültek a Szandai réten. Új iparterületek épültek ki mind északnyugaton, mind délen. Hatalmas egykori laktanyaterületek vannak még használaton kívül, vagy csupán részlegesen, illetve átmeneti jelleggel hasznosítva, melyek jövőbeli sorsa és végleges rendezése kihatással lesz a város arculatára és működésére is.
3.2.3. Zöldfelületek
Szolnok közigazgatási területének 0,89%-a (166,219 ha) zöldterület, 16,52%-a (3093,31 ha) erdőterület és 4,18%-a (783,25 ha) vízgazdálkodási terület. Az erdőterületen belül a védelmi rendeltetésű a közigazgatási területének 14,06%-át teszi ki, míg a közjóléti rendeltetésű 1,95%-ot, a gazdasági rendeltetésű pedig 0,51%-ot.
Szolnokon a zöldfelületi-rendszernek fontos elemei a folyó-menti területek. Rekreációs terület a Tiszaliget, valamint a Zagyva és a Széchenyi lakótelep között telepített közjóléti erdő, a folyópartok és a Holt-Tisza menti területek.
Zöldterületek tekintetében az utóbbi közel egy évtizedben indult meg pozitív irányú változás. Közparkok megújítására, utcafásításokra került sor, lezajlott a játszóterek szabvány szerinti rekonstrukciója is.
A zöldfelületek mennyiségi növelése mellett a funkcionális fejlesztés is igen fontos, csakúgy, mint a növényállományok frissítése. A lakóterületi zöldfelületek jellemzője a hiányos növényállomány, és használati szempontból is messze elmaradnak az optimálistól, különösen a Széchenyi lakótelepen.
Nagy előrelépést jelentett a Kossuth téri gyalogos tér és zöldfelület kialakítása, ami első lépés egy összefüggő, gépjárműforgalomtól elválasztott belvárosi gyalogos és zöldfelületi rendszer kialakításához.
Hiányoznak a városrészközpontok hasonló központi terei és kulturáltan kialakított pihenő parkjai.
Jó példa a Rozárium (magyar rózsák kertje), amit a Damjanich uszoda lebontással szabaddá vált területen a Rerrich Béla építész által tervezett közkert rekonstrukciójával alakítottak ki. Az új funkciója a korábbi a pihenő funkció mellett a magyarországi rózsafajták bemutatása is. Az attraktívan kialakított kert tovább erősíti Szolnok egyedi településképét, mely újabb közparkok kialakítására mintául szolgálhat.
