Szolnok városszerkezete

3.2.1.Fekvése, adottságai

Jász-Nagykun-Szolnok megye az Alföld középső részén helyezkedik el és hét megyével határos. A megye területe 5 582 km², ez az ország területének 6%-a, míg a megye utolsó becsült népessége 2020-ban a KSH adati szerint 366 905 fő volt, ami Magyarország népességének 3,75%-a, ezzel közepes méretű megyének számít. Jász-Nagykun-Szolnok megye az Észak-Alföldi régió legkisebb lakosságszámú megyéje, népsűrűsége 67 fő/km². A megye 78 településéből 22 városi rangú, a népesség több mint héttizede városokban él.

Három nagy tájegységre tagolódik: északnyugati részén a történeti Jászság, délkeleti peremvidékén az egykor önálló igazgatási egységet képező Nagykunság helyezkedik el. A harmadik területi egység – az előbbieknél differenciáltabb településhálózattal rendelkező – Tisza térség. Utóbbi sajátos településszerkezettel jellemezhető. A települések többsége nagyobb külterülettel rendelkezik, hasonlóan az alföldi mezővárosokhoz, lakosságszámuk azonban lényegesen kisebb. Kivételt képez – a megyeszékhely – Szolnok, amely a Tisza-Zagyva találkozásánál fekvő, a 2019-ben becsült adatok szerint 70 447 fő lakónépességű város, ahol a megye népességének közel ötöde él. A Tisza és holtágai mentén, a folyó északi és déli szakaszát övezően kis lakosságszámú és területű településekkel is találkozhatunk.

3.2.2.Településszerkezetének, arculatának változása

Szolnok arculatát formáló egyik döntő tényező a kitüntetett földrajzi elhelyezkedés. Itt keresztezte egymást az Észak-Dél irányú víziút és a Kelet-Nyugat irányú kereskedelmi út. Szolnok szerepe a Tisza partján ugyanaz volt, mint Budáé a Duna mentén. Ez a földrajzi helyzet, a víziút és a szárazföldi utak kereszteződése határozta meg a város szerepét és történelmét. A XVIII. század elején városias életmód kezdett kialakulni, a hivatalos közigazgatás 1702-ben indult meg.

A polgári élet a Szatmári béke (1711) után indult újra földműveléssel és a sószállítás számára további raktárak építésével, ekkor készült el a Tisza-híd is. A mezőgazdaság mellett a jó közlekedési fekvés következtében fejlődött a kereskedelem, a szállítás és az ipar (faipar) is. A belső vízfolyásokkal körülvett

22

városrészek sűrű városias településsé fejlődtek, a csapadék- és szennyvizet levezető árkon kívül, attól északnyugatra voltak a mezőgazdasági területek, kertek, legelők.

1 ábra: Szolnok – Első katonai felmérés (1782-1785) és Második katonai felmérés (1819-1869) (forrás:

mapire.eu)

A reformkor törekvései Szolnok fejlődését fellendítették. 1845-46-ban megtörtént a Tisza-szabályozás, majd ezt követően megindult a gőzhajózás. 1847. szeptember 1-én megnyílt a Pest-Szolnok vasútvonal.

Az 1848-49-es szabadságharc idején a katonai szállítások központjává vált. 1850-ben a vasút tovább épültével a főpályaudvar átkerült a jelenlegi helyére, de továbbra is üzemelt a Tisza-parti állomás is.

1857-ben megépült a vasúti híd a Tiszán. A közlekedési kapcsolatok nagymértékű fejlődésének köszönhetően a mezőváros szerep mellett rohamléptekben indult meg az ipar fejlődése.

A város mai szerkezetét alapjaiban befolyásoló folyamatok zajlottak még a XX. században is. A II.

világháborúban jelentős támadások érték a várost. A hidegháború éveiben Szolnok katonai szerepe előtérbe került: 7 laktanya létesült a városban, repülőtere máig jelentős, itt található az ország egyetlen légi kiképző központja.

Az 1950-60-as években jelentős iparfejlesztés indult meg. A mezőgazdaságra alapozott feldolgozóipar mellett a vegyipar fejlesztése és az iparterület déli irányú terjeszkedése is megindult.

Az 1970-es években radikálisan átépült a városközpont, a Szántó krt. megépítése városszerkezeti változásokat hozott. A Baross utca - Kossuth utca vonala és a Tisza közötti területet kevésbé érintette a szanálás, így itt többnyire megmaradt az utcák történetileg kialakult nyomvonala, a kisvárosi beépítés és a térfalak. E városrészben található a város legtöbb védett, illetve védelemre érdemes épített értéke.

23

A 4. sz. főút déli elkerülő szakasza és az új Tisza-híd megépítése tehermentesítette a városközpontot a már-már elviselhetetlen átmenő forgalomtól és ezzel megnyitotta a lehetőséget a városközpont humanizálására, valamint a déli területek (Szandai rétek) fejlesztésére.

A rendszerváltás jelentős gazdasági, és ezzel együtt városrendezési következményekkel járt.

Felszabadultak a laktanyaterületek, amelyek így beépíthetővé váltak, megindult a kereskedelem nagyarányú fejlesztése, bevásárlóközpontok épültek a Szandai réten. Új iparterületek épültek ki mind északnyugaton, mind délen. Hatalmas egykori laktanyaterületek vannak még használaton kívül, vagy csupán részlegesen, illetve átmeneti jelleggel hasznosítva, melyek jövőbeli sorsa és végleges rendezése kihatással lesz a város arculatára és működésére is.

3.2.3. Zöldfelületek

Szolnok közigazgatási területének 0,89%-a (166,219 ha) zöldterület, 16,52%-a (3093,31 ha) erdőterület és 4,18%-a (783,25 ha) vízgazdálkodási terület. Az erdőterületen belül a védelmi rendeltetésű a közigazgatási területének 14,06%-át teszi ki, míg a közjóléti rendeltetésű 1,95%-ot, a gazdasági rendeltetésű pedig 0,51%-ot.

Szolnokon a zöldfelületi-rendszernek fontos elemei a folyó-menti területek. Rekreációs terület a Tiszaliget, valamint a Zagyva és a Széchenyi lakótelep között telepített közjóléti erdő, a folyópartok és a Holt-Tisza menti területek.

Zöldterületek tekintetében az utóbbi közel egy évtizedben indult meg pozitív irányú változás. Közparkok megújítására, utcafásításokra került sor, lezajlott a játszóterek szabvány szerinti rekonstrukciója is.

A zöldfelületek mennyiségi növelése mellett a funkcionális fejlesztés is igen fontos, csakúgy, mint a növényállományok frissítése. A lakóterületi zöldfelületek jellemzője a hiányos növényállomány, és használati szempontból is messze elmaradnak az optimálistól, különösen a Széchenyi lakótelepen.

Nagy előrelépést jelentett a Kossuth téri gyalogos tér és zöldfelület kialakítása, ami első lépés egy összefüggő, gépjárműforgalomtól elválasztott belvárosi gyalogos és zöldfelületi rendszer kialakításához.

Hiányoznak a városrészközpontok hasonló központi terei és kulturáltan kialakított pihenő parkjai.

Jó példa a Rozárium (magyar rózsák kertje), amit a Damjanich uszoda lebontással szabaddá vált területen a Rerrich Béla építész által tervezett közkert rekonstrukciójával alakítottak ki. Az új funkciója a korábbi a pihenő funkció mellett a magyarországi rózsafajták bemutatása is. Az attraktívan kialakított kert tovább erősíti Szolnok egyedi településképét, mely újabb közparkok kialakítására mintául szolgálhat.

24

A Tabán városrész kanyargós, szűk utcácskáit, tereit a mívesen kialakított és gondozott zöldfelületek teszik rendkívül hangulatossá.

3.2.4.Közösségi terek

Napjainkra az átmenő forgalom a külső hálózatok és a Szántó körút megépítésével átrendeződött, a belső városrészek részben tehermentesültek. A történelmi városrészek szempontjából ez előnyös változást hozott, a gyalogos utcák, terek kiépítésének lehetősége megteremtődött.

Hiányzik a Tisza és a városközpont közötti gyalogos utcahálózat. A Tisza-parti sétány nyugati meghosszabbítása, a parti sáv Belváros előtti szakaszának kiszabadítása, humanizálása szintén fontos feladat. Szandaszőlősön és a Széchenyi városrészben városrészi közösségi terek kialakítására és fejlesztésére lenne szükség.

A Kossuth tér kialakítása példaértékű mind funkcionálisan, mind esztétikai vonatkozásban. A nagykiterjedésű gyalogos burkolt felületeket a szökőkutak teszik nyáron is kellemessé. A tematikus szobrok emberközeli léptékükkel beszédesek és utalnak a város mindennapjaira, valamint megerősítik a települési kötődést is.

A Ferences templom előtti Szentháromság tér kialakítása, a Boldog Sándor István szobrával a templom áhítatát érzékelteti. A Tiszaparti városrész utcáinak egy része ide fut ki, és jól szervezi azok települési arculatát.

Az Agóra épülete előtti térképzés a magas színvonalú épületegyüttes szerves folytatása és a korábbi kissé sematikus gyalogos területeket lazítja.

3.2.5.Szolnok területhasználata, beépítés jellemzői

Szolnokon az alábbi területfelhasználási módok figyelhetőek meg (a beépítésre szánt területeken):

Lakóterületek:

 Nagyvárosias lakóterület

 Kisvárosias lakóterület

 Kertvárosias lakóterület

 Falusias lakóterület Központi területek:

 Településközponti vegyes terület

 Intézményi vegyes terület

25 Gazdasági területek:

 Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület

 Zavaró hatású ipari gazdasági terület

 Egyéb ipari gazdasági terület Üdülőterületek:

 Üdülőházas üdülőterület

 Hétvégiházas üdülőterület Beépítésre szánt különleges területek:

 Különleges kereskedelmi célú terület

 Különleges intézményi terület

 Különleges honvédelmi terület

 Különleges hulladék elhelyezésére szolgáló terület

 Különleges közlekedési terület

Településképi szempontból meghatározó karakterterületek:

 belvárosi: a történelmileg kialakult belvárosi területek. A műemlékek és helyileg védett épületek nagy része itt található.

 vegyes: elsősorban a lakótelepek, illetve a gazdasági területek telephelyei.

 városi-zárt: a történelmileg kialakult belváros egyes részein, tipikusan zártsorú, helyenként szabadon álló, vagy oldalhatáron álló, kisvárosias beépítésű területek.

 kertes: a város családi házas, kertvárosias, laza beépítésű területei.

 külsőségi: a belterületi nagytelkes, illetve külterületi kis beépítettségű, kiskertes besorolású területek.

Az alkalmazott karaktertípusok a helyi adottságok alapján, a történetileg kialakult karakterjellemzőkkel kerültek meghatározásra. Valamennyi karakteren belül megkülönbözteti a szabályozási terv a már kialakult területeket, ahol a meglévő adottságokhoz kell illeszkedni, illetve az új, nem kialakult (átalakításra szánt) beépítésű területeket.

3.2.6. Szolnok épített értékei

A város közel 1000 éves története gazdag épített környezeti kulturális örökséget hagyott régészeti lelőhelyek, épületek, építmények és változatos karakterű településrészek formájában.

26

Jellegzetes, örökségvédelmi szempontból értékesnek tekinthető szolnoki településképet napjainkban a Belváros, illetve a Belvároshoz kapcsolódó történeti városrészek hordoznak. Szolnok hagyományait leginkább őrző városrésze a Tisza-part.

Szolnok közigazgatási területén összesen 85 régészeti lelőhelyet és 20 régészeti érdekű területet és 5 még azonosítatlan régészeti lelőhelyet tartanak nyilván.

Szolnok közigazgatási területén 27 országos védelem alatt álló épület, létesítmény található. Ide tartozik többek között az Ó-Szolnoki vasútállomás és vízház, valamint az 1878-ban, eklektikus stílusban épült Megyeháza. A helyi védelem alatt álló épületek száma 23, a védelemre javasoltaké nyolc. A helyi egyedi védettségű, épület(rész)nek nem minősülő objektumok száma 15. Ezek között találjuk többek között a Gutenberg téri Török kutat és József Attila mellszobrát.

A város településképi arculati kézikönyve további 44 figyelemre méltó építészeti értéket sorol fel, melyek többsége lakóház.

A helyi védelem alatt álló területek fajtái:

 helyi településkép-védelmi,

 helyi városkép-védelmi,

 helyi városszerkezet-védelmi,

 helyi utcahálózat-védelmi,

 helyi utcakép-védelmi,

 helyi régészeti-védelmi területek.

In document Szolnok 2030 stratégiai dokumentum (Pldal 21-26)