Szolnok gazdasági helyzete - Szolnok 2030 stratégiai dokumentum

3. Helyzetelemzés

3.3. Szolnok gazdasági helyzete

A város és térségének gazdasági fókuszú helyzetfeltárásához, minden mutató tekintetében az elérhető legfrissebb és területi vagy időbeni összehasonlítást megengedő adatokat használja fel a dokumentum a naprakész és valósághű helyzet feltérképezéséhez. A város gazdasági helyzetének értelmezéséhez elengedhetetlen az azt befoglaló tágabb környezet vizsgálata. Így a dokumentum Szolnok Város gazdaságát az Észak-Alföldi statisztikai régió, Jász-Nagykun-Szolnok megye, illetve a befoglaló fejlesztési régiót /Creative Region/ alkotó négy megye kontextusában értelmezi. Teszi ezt a dokumentum általános gazdasági fejlettséget mutató mérőszámok segítségével.

A továbbiakban pedig a gazdaság főbb szegmenseinek, mezőgazdaság, ipar, szolgáltató szektor, turizmus részletesebb elemzésével mélyíti a város gazdasági helyzetének ismertetését a dokumentum.

Befoglaló régió, megye gazdasági mérőszámai. Az általános gazdasági súly meghatározásához az egy főre jutó GDP adatokat 2009 és 2018 között az alábbi táblázat tartalmazza. Jász-Nagykun-Szolnok megye relatív gazdasági fejlettségét az országos átlaghoz képest, illetve a Creative Region másik három megyéjéhez képest pedig a 2. számú táblázat mutatja be.

Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (pps) 1. táblázat: Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis

A vizsgált időszakban egy általános növekedési trend tapasztalható a Jász-Nagykun-Szolnok megyei egy főre jutó GDP mutató tekintetében, amely növekedés csak egy-egy évben torpan meg. A mutató értékeléséhez azonban figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megye népessége csökkenő tendenciát mutat.

Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (pps) százalékos aránya az országos átlaghoz viszonyítva

2. táblázat: Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis

Jász-Nagykun-Szolnok megye az egy főre jutó GDP tekintetében Magyarország 19 megyéje közül a 2018-as adatok szerint a 16. a megyék rangsorában, ez a tíz évvel korábbi 14. és a négy évvel korábbi 15.

helyről további visszalépést jelent. Látható, hogy az elmúlt tíz évben nem sikerült lefaragni az országos átlagtól való elmaradásból, stabilan az országos középérték 64-66%-a körül mozog a megye egy főre eső GDP-je. Érdemes kiemelni, hogy ugyanezen mutató tekintetében Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye sem tudott érdemben előre lépni, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetében a mutató közel 15 százalékpontos növekedést jelez. Ezzel a Miskolci központú megye a megyék rangsorában a tíz év alatt öt helyet javítva a 11. helyezést foglalja el.

Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (pps)

Terület 2009. év Helyezés 2014. év Helyezés 2018. év Helyezés

Győr-Moson-Sopron megye 17 629 1 23 866 1 26 662 1

Fejér megye 13 407 4 18 680 3 22 300 2

Komárom-Esztergom megye 15 542 2 18 583 4 21 834 3

Vas megye 13 263 5 18 702 2 19 879 4

Bács-Kiskun

megye 10 673 12 14 193 8 17 833 5

Pest (Pest) 13 521 3 15 776 5 17 361 6

Zala megye 12 824 6 14 960 6 16 601 7

Tolna megye 11 801 8 14 191 9 16 489 8

Heves megye 10 629 13 13 177 12 16 342 9

Veszprém megye 11 036 10 13 831 10 16 174 10

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 9 357 16 12 271 13 16 122 11

Csongrád megye 11 802 7 14 399 7 16 100 12

Hajdú-Bihar

megye 11 518 9 13 604 11 15 726 13

Baranya megye 10 721 11 12 163 14 14 745 14

Somogy megye 9 967 15 11 547 16 14 398 15

Jász-Nagykun-Szolnok megye 10 318 14 12 088 15 14 240 16

Békés megye 8 918 17 11 109 17 13 132 17

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

8 292 18 10 655 18 12 377 18

Nógrád megye 6 913 19 8 292 19 9 734 19

3. táblázat: Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis

A fentiek alapján Jász-Nagykun-Szolnok megye kevéssé előkelő helyet foglal el a megyék közötti gazdasági fókuszú rangsorolásokban, ugyanakkor az ipari termelés tekintetében statisztikai régiótársai közül kiemelkedik, és ugyan elmarad Borsod-Abaúj-Zemplén megyétől, a Creative Region negyedik megyéjétől, azonban 2018-ról 2019-re Borsod megye már nem tudta növelni ipari termelését, sőt

1,4%-30

kal csökkent, míg Jász-Nagykun-Szolnok megye továbbra is kedvező tendenciát mutat, a vonatkozó években 9,6%-os, országos szinten is élmezőnybe tartozó növekedéssel.

Négy fő feletti ipari vállalkozások tevékenységének termelési értéke forgalmi adó nélkül, árbevételbe beszámító árkiegészítéssel (1 000 Ft) / Ipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka = 100%

Terület 2010. év

4. táblázat: Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis

Külföldi működőtőke

Egy kicsi és nyitott gazdaságban, mint Magyarországé is, nagy mértékben meghatározhatja az egyes kisebb területegységek gazdasági fejlettségét a külföldi vállalatok és velük együtt a külföldi működőtőke jelenléte. A rendszerváltást követő időszaktól kezdődően Magyarországon folyamatosan növekedett a külföldi vállalatok száma, azonban ez a trend 2011 után megfordult, és azóta csökkenő tendenciát mutat a külföldi érdekeltségű vállalatok száma. Azonban ez nem jelenti azt, hogy súlyuk ugyanilyen mértékben csökkent volna, hiszen az általuk végrehajtott beruházások értéke továbbra is évről évre növekszik.

Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel működő vállalkozások száma (db)

Terület

Budapest (Budapest) 17 780 18 341 18 630 17 396 17 212 17 035 16 212 15 327 13 941 14 826 Pest (Pest) 2 762 2 837 2 826 2 684 2 689 2 566 2 396 2 270 2 120 2 207 Közép-Dunántúl (Fejér,

Komárom-Esztergom, Veszprém)

1 759 1 691 1 629 1 623 1 564 1 518 1 329 1 248 1 186 1 215

Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)

2 628 2 644 2 718 2 623 2 567 2 484 2 315 2 236 2 051 2 045

Dél-Dunántúl

(Baranya, Somogy, Tolna)

1 272 1 220 1 194 1 122 1 069 998 928 854 759 725

Észak-Magyarország

(Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)

762 768 749 740 701 664 662 645 616 599

Borsod-Abaúj-Zemplén

megye 387 395 382 394 373 351 335 336 320 302

Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg)

888 896 904 858 811 778 773 753 671 687

Hajdú-Bihar megye 320 339 357 317 303 315 305 299 272 286 Jász-Nagykun-Szolnok

megye 206 192 192 191 189 180 167 175 168 177

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 362 365 355 350 319 283 301 279 231 224

Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)

1 375 1 363 1 366 1 329 1 218 1 106 1 072 988 837 843

33 5. táblázat: Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis

Jász-Nagykun-Szolnok megyére is igazak a fenti állítások, miszerint az utóbbi években kevesebb külföldi vállalat, de összességében nagyobb működőtőke befektetést hajt végre évről évre. A megyeszékhely Szolnok mellett több városban, Jászberényben, Jászárokszálláson, vagy éppen Karcagon is jelentős gazdasági szereplőként vannak jelen külföldi többségi tulajdonú vállalatok.

Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel működő vállalkozások külföldi tőkéje (1000 Ft) / Egy vállalkozásra jutó külföldi befektetés (1000 Ft)

Terület 2016. év 2017. év 2018. év

Mindösszesen

Terület 24 288 458 141 998 662 24 230 388 731 1 092 394 26 910 312 696 1 162 583 Budapest

(Budapest) 11 433 061 915 745 943 11 232 004 560 805 681 13 377 505 653 902 300 Pest (Pest) 2 101 617 509 925 823 2 150 089 140 1 014 193 2 270 130 311 1 028 605 Közép-Dunántúl

(Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém)

2 412 771 851 1 933 311 3 013 472 337 2 540 870 3 182 409 184 2 619 267

Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)

3 682 021 184 1 646 700 2 765 699 374 1 348 464 2 301 084 936 1 125 225

Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)

309 922 602 362 907 306 035 371 403 209 284 924 310 392 999

Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)

1 094 007 584 1 696 136 1 367 496 384 2 219 962 1 656 904 200 2 766 117

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 676 935 849 2 014 690 840 306 968 2 625 959 1 122 160 632 3 715 764 Észak-Alföld

(Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg)

1 404 716 588 1 865 493 1 475 866 508 2 199 503 1 581 948 635 2 302 691

Hajdú-Bihar

megye 405 772 472 1 357 099 396 111 582 1 456 293 359 795 918 1 258 028

Jász-Nagykun-Szolnok megye 308 016 384 1 760 094 358 199 379 2 132 139 398 847 731 2 253 377

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 690 927 733 2 476 443 721 555 546 3 123 617 823 304 986 3 675 469 Dél-Alföld

(Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)

865 142 231 875 650 709 996 714 848 264 760 028 849 901 576

6. táblázat: Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis

Foglalkoztatás

A gazdaság legalapvetőbb tényezője a rendelkezésre álló munkaerő. Az elmúlt években, a gazdasági konjunktúra áldásos időszaka alatt nem a munkanélküliség volt a jellemző problémája a munkaerőpiacnak, hanem éppen ellenkezőleg, a munkaerő hiánya. A térség nagyvállalatai már nem csak a környező térségekből, de már akár több mint 100 km-es vonzáskörből toborozták munkavállalóikat és egyre jellemzőbb a külföldi vendégmunkások alkalmazása is. Jász-Nagykun-Szolnok megye

foglalkoztatási mutatója az Észak-Alföldi statisztikai régió átlagánál magasabb, viszont az országos átlagtól elmarad.

A Creative Region többi megyéjével összehasonlítva a 2019-es foglalkoztatási és munkanélküliségi adatait Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legmagasabb a foglalkoztatási arány, viszont még mindig elmarad az országos szinttől. A munkanélküliséget tekintve pedig csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében súlyosabb a munkanélküliség.

Foglalkoztatás, munkanélküliség, megye-régió-ország (2019)

Megnevezés

Hajdú-Bihar

Jász-

Nagykun-Szolnok

Szabolcs- Szatmár-Bereg

Borsod- Abaúj-Zemplén

Creative

Region Ország Foglalkoztatási arány, % 58,4 58,9 56,5 57,3 57,8 61

Munkanélküliségi ráta, % 4 4,9 7,9 3,6 5,1 3,3

7. táblázat: Forrás: KSH Tájékoztatási adatbázis

Az elmúlt évek pozitív trendjei azonban sok ágazat tekintetében véget értek a Magyarországot is érintő Covid-19 világjárvány leküzdése érdekében hozott korlátozó intézkedések következtében, hiszen a turizmus, és vendéglátás szinte teljes mértékben kényszerű leállásra volt kárhoztatva 2020 tavaszi hónapjaiban.

A negyedéves megyei adatok alapján a bérek nem csökkentek a vírus kártékony munkaerőpiaci hatásai ellenére, sőt 2020 első negyedévében még növekedés is volt tapasztalható az előző év azonos időszakához viszonyítva. A versenyszférában 11,3%-kal, 330 ezer forintra, a költségvetési szférában 11,5%-kal, 285 ezer forintra emelkedtek a keresetek. Ugyanakkor a térség jócskán elmarad a bérezés tekintetében az ország nyugati felétől.

36 3.4. Infrastrukturális környezet

3.4.1.Közlekedés

A megye közlekedési hálózata Szolnok központú. A megyeszékhelyről a közlekedési folyosók – a város megyén belüli aszimmetrikus fekvéséből eredően – legyező-szerűen nyílnak ki, és futnak a megye távolabbi térségeibe. A Tisza és a Zagyva találkozásánál fekvő Szolnok a közúti és vasúti hálózat gyűjtő- és elosztópontja.

2. ábra: Közlekedési térkép (forrás: OTRT, 4 tr)

A Tiszántúlra történő átjutást – illetve a Tisza két partja közötti kapcsolatot – a városban két közúti, egy vasúti és egy gyaloghíd teszi lehetővé. Utóbbi, a 2011-ben átadott Tiszavirág híd napjainkra Szolnok egyik új jelképévé vált.

A megye továbbra is megkerülhetetlen a nemzetközi és nagytérségi vasúti forgalomban, a személyszállításban és a Cargo fuvarozásban egyaránt. A térség vasúti gerincvonalát alkotó két nagy forgalmú vonalon (Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza és Budapest–Szolnok–Debrecen) folyamatos az infrastruktúra fejlesztése. A vasúthálózat a megyében az átlagosnál sűrűbb.

A vasúthálózat a várost közlekedési csomópont jellegéből adódóan több részre tagolja, aminek következtében sok a zárványterület. Míg a külső kapcsolatok szempontjából ez előny, addig a város belső működésében zavarokat okoz.

3. ábra: Magyarország 2019. december 15-től érvényes vasúti személyszállítási térképének részlete (forrás: https://www.mavcsoport.hu/mav-start/media/terkepek

fbclid=IwAR37OBr2eYHzvtZTqR2M5lR0fvG8gmhv_NjX7KjVm2DjpE6rBUAuApa5OOw)

A fővárost Szolnokon és Berettyóújfalun keresztül az országhatárral összekötő M4-es gyorsforgalmi út több szakaszán is zajlik a kivitelezés. A nyomvonal a teljes szakaszon megegyezik a meglévő 4. számú főút nyomvonalával. A megengedett sebesség óránként 110 kilométer lesz. A fejlesztésnek köszönhetően Szolnok még közelebb kerül a fővároshoz, a kiszámíthatóbb és biztonságosabb közlekedés előnyei és a főváros közelségéből adódó lehetőségek mellett a környező települések lakói nyugodtabb környezetben élhetnek, hiszen csökken a légszennyezés és zajterhelés is. Az M8-as gyorsforgalmi út megépítése tovább erősíti majd Szolnok közlekedési csomópont szerepét.

4. ábra: M4 gyorsforgalmi út fejlesztése (forrás: https://magyarepitok.hu/utepites/2020/07/kozelebb-

kerul-szolnok-a-fovaroshoz-atadashoz-kozel-jar-az-m4-es-18-kilometeres-szakasza?fbclid=IwAR2_3b9uRYdlKOZsoFrKsbUIKU7-LfvzKojvf4bt7cR1Ew91TpQfqsUFSF0 )

A projekt során emellett többek között megépítenek 2 külön szintű csomópontot, kialakítanak 4 új aluljárót, felújítanak három aluljárót és egy felüljárót, létrehoznak egy új pihenőhelyet és elvégzik 3 kilométernyi önkormányzati út felújítási munkálatait is. Már épül a város északi elkerülő útja is. Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően Budapest a mostani 1,5 óra helyett körülbelül 1 óra alatt megközelíthető lesz. Ez nagyon sokat fog jelenteni Szolnok gazdasági előrelépése szempontjából.

Hiányzik a belső városrészek forgalmát szervező gyűrűs közlekedési hálózat, és hiányoznak ennek részét képező további Tisza-hidak. Végérvényesen ez a gyűrűs hálózat tudná csak kiváltani a Szabadság téren halmozódó gépjárműforgalmat is. A gyűrűs hálózat további előnye a külső városrészek és a munkahelyek és lakóterületek közötti kapcsolatok erősítése lenne.

3.4.2. Közmű Víziközművek:

Víztermelés, szolgáltatás

5. ábra: Szolnok megyei jogú város településfejlesztési koncepciója és integrált városfejlesztési stratégiája - meglévő közműhálózatok

Vízbázisok

Szolnok város ivóvízellátását a Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt. (5002 Szolnok, Vízmű u. 1.) kezelésében lévő Tisza parti felszínivízműről biztosítják. A felszíni vízkivételi művet 1910-ben helyezték üzembe, majd 1978-ban átépítették 60.000 m³ mértékadó kapacitásra.

A vízminőség-javítás céljából szükséges technológiai fejlesztések vízjogi engedélyét a Közép Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság 1995.

évben adta ki, a fejlesztés 1999-ben befejeződött.

Az átlagos fogyasztás jelenleg 17 098 m³/d mely csúcsidőben 21 730 m³/d mennyiségre emelkedik. Az öt évvel ezelőtti átlagos fogyasztás 17 974 m³/d, a csúcsidei fogyasztás 25 296 m³/d volt, tehát főként a csúcsidei fogyasztásnál érhető tetten a víztakarékosság.

Vízminőségi havária esetén tartalék vízbázisként az Alcsi-Holt-Tisza szolgál, megfelelően nagy tárolókapacitása és védettsége miatt. A tartalék vízbázis kapacitása 30.000 m³/d, 15 napos havária időtartam figyelembevétele mellett.

Védőterületek

Mind a Felszíni vízmű, mind a tartalék vízbázis belső védőterülete lehatárolásra került. Mind a fő, mind a tartalék vízbázis belső és külső védőterülete lehatárolásra került. A Felszíni Vízmű kistérségi vízellátó rendszerként üzemel, mely Szolnokon kívül további hét települést (Zagyvarékas, Újszász, Szászberek, Szajol, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Tószeg) is ellát.

Szennyvíztisztítás, szennyvízelvezetés

A város csatornahálózatának kiépítése az 1920-1930-as években kezdődött, az akkor szokásos egyesített rendszerű gravitációs hálózattal. A csatornahálózat által összegyűjtött szenny- és csapadékvíz befogadója a Tisza, amelybe akkor tisztítatlanul kerültek be a szennyvizek. A fő gerinccsatornákra szerveződve megépült gyűjtő- és mellékcsatornák a belváros teljes területét lefedték. Az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat kiépítése az 1970-es években kezdődött, bár a befogadó ekkor is az egyesített rendszerű hálózat volt.

A szennyvizek tisztítás nélküli Tiszába vezetése által okozott környezeti károk elhárítására a város a biológiai fokozattal rendelkező szennyvíztisztító telep és az ahhoz vezető főgyűjtő gerinccsatorna terveit elkészíttette. A tervekre a Közép Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság a vízjogi létesítési engedélyt 15510-4/1990. számmal adta ki.

A tisztítótelep kapacitása 32.000 m³/d, a terhelés öt évvel ezelőtt átlag 23.160 m³/d, csúcsidőben 32.888 m³/d volt, ami jelenleg 16 913m³/d, illetve 36 484 m³/d mennyiségre módosult. 2008. II. félév óta települési folyékony hulladék fogadó is üzemel a telepen.

A fő gerinccsatorna a Tisza jobb parti oldalán a Mártírok útja, Tószegi út nyomvonalon épült ∅220 cm-es átmérővel, 0,8‰ lejtéssel. Ezen jellemzőkkel a főgyűjtő csatorna képcm-es a vízgyűjtő területre cm-eső szennyvizek és a 2 éves visszatérési idejű csapadékvizek elvezetésére.

A szennyvízcsatorna hálózatra kötött lakások száma jelenleg 32 474 db.

A városi csatornahálózat anyaga zömmel beton és azbesztcement, de találhatók régi fektetésű, rekonstrukcióra szoruló téglacsatornák és a legújabban fektetett műanyag csatornák is.

Árvízvédelem és folyószabályozás

Szolnok város közigazgatási területén belül az alábbi árvízvédelmi fővédvonalak találhatók:

 Tisza folyó jobb part 57+600 – 74+000 tkm szelvények közötti szakasz.

 Zagyva folyó jobb part 0+000 – 12+600 tkm szelvények közötti szakasz.

 Zagyva folyó bal part 0+000 – 13+874 tkm szelvények közötti szakasz.

 Tisza folyó bal part 72+440 – 83+790 tkm szelvények közötti szakasz.

A KÖTI-KÖVIZIG árvízvédelmi fejlesztési terve szerint a fővédvonalak jelenlegi nyomvonalának változása csak a Tisza folyó jobb parti védvonal esetében várható.

Az árvízvédelmi töltés mentett oldali 110 m-es sávját, fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területnek kell tekinteni.

Vízrendezés, felszíni és csapadékvíz elvezetés

Szolnok város teljes közigazgatási területe a KÖTI-KÖVIZIG Szolnoki, illetve Mezőtúri Szakaszmérnökségének működési területére esik.

Ipari vízellátás

A Szolnok területére telepített ipari üzemek (pl.: Vegyiművek) technológiai vízigényének fedezésére saját vízbázist létesítettek.

A város délnyugati részén létesült ipari park egyes telephelyei a volt vegyiművek rendszeréből, míg más telephelyek újonnan létesített kutakból nyernek ipari vizet.

Termálvíz ellátás

Szolnok közigazgatási területén több termálvízkút is található: MÁV Strand, Tiszaligeti Stadion, MÁV Kórház, a Víz- és Csatornaművek saját kútja, illetve termálvíz ellátásban részesül a Tiszaliget Strand és a Tisza Szálló is. A Damjanich fürdő lebontásra került, megszűnt.

A Damjanich fürdőt megszüntetéséig három termálvíz kútról látták el, melyek közül egy a volt fürdő területén, egy a Tisza Szállónál, egy pedig a vízműtelepnél helyezkedik el.

2007-ben a Tiszaligeti fürdőfejlesztés részeként a régi kút mellé új kutat fúrtak. A két termálkút mellett egy figyelőkút is üzemel.

Tűzvédelem

A külső tűzivíz szükségletet a 28/2011. (IX.6) BM rendeletbe foglalt Országos Tűzrendészeti Szabályzat (OTSz) alapján, a hálózatról kell biztosítani.

Energiaközművek

Szolnok villamosenergia-ellátásának szolgáltatója az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. Szolnoki Üzeme. Szolnok településrendezési tervének szakági munkarésze – figyelembe véve az előzményeket – a hálózatfejlesztési feladatok szempontjából a korábbi ágazati fejlesztési koncepcióra támaszkodik.

Szolnok város villamosenergia-ellátása mintegy százéves múltra tekint vissza. A város jelenlegi ellátása az egységes országos hálózati rendszerről vételezett villamos energiával biztosítva van.

Közvilágítás

Szolnok város jelenlegi közvilágítása az E.ON Zrt Szolnoki Üzemének tájékoztatása szerint a korábbi időszakban végzett fejlesztések ellenére, csak részben tekinthető korszerűnek.

A közvilágítás többnyire nagynyomású nátriumlámpás. Az alacsonyabb megvilágítási szintet igénylő közterületeken kompaktfénycsöves fényforrásokkal szerelt lámpatestek üzemelnek.

A város közvilágítása azokon a területeken, ahol a kisfeszültségű elosztás szabadvezetékes hálózattal üzemel, többnyire a kisfeszültségű vezetéket tartó oszlopsorra szerelt lámpákkal van megoldva. Az önálló közvilágítási hálózat, a szabadvezetékes környezetben minimális. Önálló közvilágítási kábelhálózat csak az egyébként villamosenergia-elosztás szempontjából kábeles környezetben épült.

Földgázellátás

A város energiaellátásában jelentős szerepet tölt be a földgáz, mint energiahordozó. A földgázellátás üzemeltetője a TIGÁZ Zrt. Szolnoki Üzeme.

A gázhálózat fejlesztésével a település gázellátottsága folyamatosan növekedett. A lakásállomány közel 90%-a közvetlenül vagy közvetve el van látva földgázzal.

A korábbiakban megszűnt, illetve jelenleg is folyamatosan karcsúsodó cégek részéről felszabaduló gázenergia kapacitást fokozatosan lekötik a jelenleg épülő délnyugati Ipari park, a mellette kialakuló új vállalkozási terület, valamint a vasúti pályaudvartól északnyugatra kiépülő Logisztikai Központ, mint koncentrált új nagyigénylő.

A bezárásra kerülő Szolnoki Cukorgyár által felszabaduló jelentős szabad kapacitás az új fejlesztési területekre átirányítható.

Az átadó állomások Szolnok gázellátásán kívül Tószeg, Tiszavárkony, Vezseny és Tiszajenő gázellátását is biztosítják, mintegy 6.000 Nm³/h kapacitással.

Szénhidrogén termékvezetékek

Szolnok területén áthaladó szénhidrogén-vezetékek (nagynyomású földgáz- és termékvezeték, valamint szénhidrogén kutak) a MOL Nyrt. kezelésében üzemelnek, kivéve a katonai repülőteret ellátó gázvezetéket, mely honvédségi kezelésben van.

A területet átszeli a MOL Földgázszállító Zrt. Hajdúszoboszló - Vecsés DN350 nagynyomású gázvezetéke, ezen gázvezeték DN300 tartalékága és a biztonsági övezetben fektetett bányaipari hírközlő kábel.

A fenti nagynyomású gázvezetékről csatlakozik a Szolnok Tószegi út és a 4. sz. főút szolnoki elkerülő szakaszának találkozásánál, annak északi oldalán lévő II. jelű, valamint a Szandai I. jelű MOL gázátadó állomás, mely a körzet nagy-középnyomású földgáz hálózatát táplálja.

Szolnok külterületén halad keresztül a 64 bar engedélyezett nyomású 3” és 6”-os Százhalombatta-Szajol termékvezeték. A termékszállító vezetékeket déli és keleti oldalról bányaüzemi kábel kíséri.

A létesítményeket egymástól kb. 5-5 m távolságban fektették le.

A MOL Nyrt. kezelésében vannak a város területén levő szénhidrogén kutak. Jelenleg csak a Szolnok I.

bányatelek kútjai üzemelnek. A bányatelek felszámolását a MOL Nyrt. középtávon tervezi.

A termékszállító vezetékek és a kutak biztonsági övezetében előirt korlátozások befolyásolják a területfelhasználás lehetőségeit.

Megújuló energiaforrások

Az energiahordozók között meg kell említeni az energiatartalommal rendelkező termálvízkincset is, amelynek hasznosítása jelenleg főként fürdési és gyógyászati célokra történik.

Az úgynevezett „passzív, autonóm és ökologikus” házak építésére, valamint a föld hőtartalmát kihasználó hőszivattyús, napelemes és napkollektoros energiaellátó berendezések alkalmazására is lehetőség van a területen.

A meglévő épületek hő-háztartásának javítását (nyílászáró csere, hőszigetelés, valamint a szellőzés és fűtési rendszerek korszerűsítése pl. kondenzációs kazánok és hő-visszanyerő szellőző berendezés alkalmazását) szorgalmazni, valamint fokozott állami támogatással elősegíteni szükséges.

A korábbi ismereteink szerint Szolnok térségében rövid távú tervek alapján a „megújuló”

energiaforrások használatára is sor kerülhet, melyek szerint a szalmabála tüzelésű erőmű, illetve ún.

pellet (préselt fahulladék tüzelésű) erőmű, valamint bioetanol üzem építése is szóba került.

Elektromos hírközlés, telekommunikáció Távközlő-hálózatok

Szolnok és környéke az 56-os primer körzethez tartozik. A primer körzetben a Magyar Telekom Nyrt. az igények függvényében és a műszaki lehetőségeknek megfelelően biztosítja a távközlési szolgáltatásokat.

(Alcsi-sziget döntően vezeték nélküli ellátással bír /fix GSM/).

Mobil távközlés

A tervezési terület mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető, helyszíni szemlénk alkalmával mindhárom Mobil Távközlési Szolgáltató hálózatán megfelelő térerősséget érzékeltünk.

Telekommunikáció

Szolnokon a szélessávú kommunikációs és televíziós műsor terjesztés szolgáltatásokat többek között a Magyar Telekom Nyrt., a UPC Zrt. és a DIGI Kft. biztosítja. Szolnok Kábel TV ellátását az Vodafone Magyarország Zrt. biztosítja. A kábel TV a telefonhálózattal közel azonos nyomvonalon, annak hálózati jellemzőivel megegyezően épült ki.

A periferikus területeken jelentkező igények esetén érdemes a földi sugárzású, valamint a műholdas kapcsolaton keresztül történő szolgáltatásokat kínáló társaságok (Magyar Telekom Nyrt., UPC Zrt., DIGI Kft., Antenna Hungária Zrt.) szolgáltatásait igénybe venni.

3.5. Szolnok Társadalma - Humán Infrastruktúrája

3.5.1. Szolnok demográfiai trendjei és kilátásai

Ahhoz, hogy Szolnok társadalmát, humán infrastruktúráját mélyrehatóan elemezhessük fontos, hogy egy tágabb áttekintést is tegyünk Jász-Nagykun-Szolnok megye helyzetét illetően. Jász-Nagykun-Szolnok megye területe 5 582 km², ez az ország területének 6%-a, míg a megye utolsó becsült 2020-ban a KSH adati szerint 366 905 fő volt, ami Magyarország népességének 3,75%-a. Jász-Nagykun-Szolnok megye az Észak-Alföldi régió legkisebb lakosságszámú megyéje. A népsűrűsége 67 fő/km², a lakások száma 172

In document Szolnok 2030 stratégiai dokumentum (Pldal 26-0)