3. Helyzetelemzés
3.1. Szolnok településföldrajzi szerepe
3.1.1.Szolnok fejlődése
Szolnok az erősen vízjárta területen a környezetéből kiemelkedő löszhátra települt, ahol a folyón kedvező átkelési lehetőség kínálkozott. A kedvező átkelési lehetőség azzal vált kitüntetett hellyé, hogy a középkori Magyarország keleti országrészének súlypontjába esett. A Zagyva-torkolat alatti tiszai átkelőhelyen haladt át a Budát, Nyugat-Magyarországot és a Szamos völgyén át Erdélyt összekötő legrövidebb útvonal, amihez a tiszai természetes közlekedési útvonal előnye is társult. A Tisza a város fejlődésének fontos gazdaságföldrajzi tényezőjévé vált és ma is az. A múltban azonban erősen korlátozta is a város növekedését, hiszen a folyószabályozások előtt a város külterülete (határa) beépítésre, földművelésre alkalmatlan volt. Szolnok életében a folyószabályozás döntő fordulatot hozott. A város beszorítottsága megszűnt, megkezdődhetett a környék mezőgazdasági hasznosítása.
A város egyre erősödő mértékben vált a közlekedés és ebből származóan előbb a katonai utánpótlások stratégiai csomópontjává, majd a termékszállítás, a termékelosztás és utóbb a termékfeldolgozás központjává. A helyi gazdaság és a térszerkezeti erővonalakat jelentő közlekedési csomóponti jelleg között egyértelmű ok-okozati összefüggés mutatható ki. Valahányszor tovább bővült a hálózat és ezzel megerősödött a termékelosztó szerep, hamarosan észlelhetővé vált a város ugrásszerű fejlődése is.
Szolnok regionális szerepe
Szolnok közlekedésföldrajzi szerepe
Szolnok a Budapesti metropolisz-térség keleti kapuja, összeköti az ország két legnépesebb városát Budapestet Debrecennel. A fővárost Nagyváraddal és Kolozsvárral összekötő kelet-nyugati közúti folyosó mentén fekszik. A várost metszik a Kárpát-medence északkeleti (Bp-Szolnok-Debrecen-Záhony-Ungvár) és délkeleti (Bp-Szolnok-Békéscsaba-Arad-Temesvár) térségeit Budapesttel összekötő vasúti folyosók, illetve az Ukrajna-Szerbia között (inkább potenciális) kapcsolatot biztosító Záhony-Debrecen-Szolnok-Kecskemét-Szeged (Szabadka) vasúti vonal. Szolnok forgalmi csomóponti szerepének több oka is van; a kelet-magyarországi súlyponti fekvése, hét másik megyével való közvetlen határhelyzete és nyílt hálós kapcsolata, a Tisza völgyén belüli központi elhelyezkedése, emellett a Tisza-völgy több kiemelkedő jelentőségű tranzitfolyosója is átszeli a megyét (4-es,33-as,44-es főutak). Fontos kiemelni, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér közúton akár egy óra alatt megközelíthető a városból, míg a Debreceni nemzetközi repülőtér 2 óra alatt.
Belső városi gyűrű
19
A fővárost és a közép-magyarországi régiót egy olyan városgyűrű öleli körbe, amely települései Budapestről legfeljebb egy órán belül elérhetőek, egyben figyelemre méltó dinamikus fejlődést felmutató gazdasági központoknak is tekinthetők. A Budapestet tehermentesítő belső városi gyűrű települései a következők: Tatabánya, Székesfehérvár, Dunaújváros, Kecskemét, Szolnok és Eger. Ezek a települések önmagukban is életképes, változó nagyságú és profillal rendelkező önálló vonzáskörzetekkel is bíró térségi központok, főként a kedvező földrajzi helyzetüknek és meglevő fejlett infrastrukturális feltételeiknek köszönhetően. További elérhetőségi és egyéb infrastrukturális fejlesztésekkel valós hálózatba szerveződésük kölcsönösen erősíti Budapest és közvetlen térségének (főtengely), valamint a körülötte elhelyezkedő már ma is sokoldalú, de továbbfejleszthető kapcsolatokkal rendelkező és bővíthető városgyűrű kapcsolatát, együttműködéseit. Ezek a városok jellemzően kedvező logisztikai és ipari potenciállal rendelkeznek, így jelentősen hozzájárulhatnak a Közép-magyarországi fejlesztésekhez és a fővárossal való együttműködéshez. Amire a fejlődés során figyelmet kell azonban fordítani az az, hogy a főváros közelsége (kb. egy órás elérési távolság) miatt Budapest elszívó hatása ne nyomja el a belső gyűrű városait.
A fővárosi körgyűrűt tehermentesítő Záhony-Debrecen-Szolnok-Székesfehérvár vasútvonal, és a Debrecen-Szolnok-Kecskemét-Dunaújváros-Székesfehérvár közúti kapcsolatok a rossz útminőség ellenére is használatban vannak.
3.1.2. Szolnok, gazdasági együttműködésekben
Az Északkelet-Magyarországi gazdasági övezet, azaz a Creative Region egy Debrecen pólusú új nemzeti, gazdasági és kulturális övezet „Debrecen – Nyíregyháza – Miskolc – Szolnok tengellyel” és a kapcsolódó határon túli területekel. Célja a 100 éves hátrányos történelmi örökségének orvoslása, a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális leszakadás megállítása komplex, szinergiában kidolgozott kormányzati intézkedéscsomaggal, megyei programokkal és fejlesztésekkel a megyék újrapozícionálása. A Creative Region jövőképe a következő: „Gazdasági övezet, mely a magas hozzáadott értéket teremtő befektető és betelepülő nagyvállalatok számára olyan innovációs ökoszisztémát tart fenn, amely elérhető településhálózattal biztosít szakképzett munkaerőt, oktatási, kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat, innovációs és tudományos kulturális életteret, turisztikai és sport szolgáltatásokat, fejlett egészségügyi és szociális hátteret, erős helyi közösségeket a területi és társadalmi felzárkózás jegyében.”
3.1.3. Szolnok megyei és járási szerepe
Szolnok megyeközponti szerepe 1876-ig vezethető vissza, funkciójából eredően a megye vezetését látja el, ezért számos megyei intézményhálózatnak (közigazgatás, igazságszolgáltatás, megyei kórház, megyei könyvtár, felsőoktatás, hatóságok stb.) központja is a város, a megyei intézmények túlnyomó része
20
helyileg is Szolnokon székel. A várost előnytelenül érinti, hogy az autópálya fejlesztések eddig elkerülték, mivel megfigyelhető, hogy az országos fejlődési tengelyek a megépült autópályák mentén alakulnak ki.
A megyén belül az M3 autópályához leginkább kapcsolódó Jászság fejlődése felgyorsult a rendszerváltás óta a budapesti metropolisz térséghez kapcsolódás erősödésével.
A járás Szolnok városán kívül további 17 települést tartalmaz. Ha a jövőbeni infrastruktúra-fejlesztéseket is figyelembe vesszük, akkor az M4 autópálya megépülésével Szolnok vonzáskörzete K-Ny irányban növekedhet, erősödhetnek a kapcsolatai Abony, Kengyel, Törökszentmiklós, Fegyvernek és Tiszatenyő településekkel. A megyeszékhely szerepből következően fontos a további járásokra kiterjedő kapcsolatok erősítése is.
3.1.4. Szolnok településegyüttese
A településegyüttesek műszaki-fizikai szerkezetét, térbeli fejlődését alapjaiban a természeti-földrajzi adottságok, az infrastruktúra hálózati rendszereinek területi elhelyezkedése, struktúrája, a központtal kialakult funkcionális kapcsolatok jellege, intenzitása határozza meg. Ezt a folyamatot erősíti a gazdasági kapcsolatrendszer, a munkahely és a lakóhely közötti utazás, a központ különféle jellegű intézményeinek vonzó hatása. Az olyan jellegű területi összefonódás, összeépülés, netán összefüggő településtest kialakulása, amely az agglomerációk létrejöttének egyik sajátos kritériuma, a településegyüttesek vonatkozásában csekély mértékű vagy hiányzik. A településegyüttesek fejlődése, a városias életkörülmények szélesebb körű elterjedése a területfelhasználás intenzív (intenzívebb) jellegét erősíti.
A szolnoki nagyvárosi településegyütteshez tartozik Szolnok mellett Besenyszög, Kőtelek, Martfű, Nagykörü, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szászberek, Tiszajenő, Tiszatenyő, Tiszavárkony, Tószeg, Újszász, Vezseny és Zagyvarékas.
A szolnoki településegyüttes Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati határán, a Tisza és a Zagyva folyó, valamint holtágaik által szabdalt, észak-dél irányban elnyúló síkságon fekszik. Természeti értékei közül a jó minőségű termőföld, a termálvízvagyon és a folyóvizek adta vízi turizmus, vízi sport és és ökoturisztikai lehetőségek emelhetők ki. A településegyüttes központja a két folyó találkozásánál fekvő Szolnok, amelynek vonzása jelentős, szinte az egész megyére, valamint a megyébe nem tartozó néhány szomszédos településre is kiterjed. A településegyüttes lakosságának 80%-a jelenleg városlakó. A településkör 660 km2 kiterjedésű, amely a megye területének 12%-a és népességének a%-át koncentrálja. A településegyüttes átlagos népsűrűsége a 2019. január 1-jei népességgel számolva (166 fő/km2) a megyei átlag 2,5-szöröse, nagy településenkénti különbségek mellett. A legsűrűbben lakott település Szolnok, ahol a népsűrűség a megyei átlag 5,6-szorosa, a vonzáskörzet településein ugyanakkor az átlagosnál alacsonyabb a mutató értéke. A településegyüttes szerkezete eltér a megye keleti felére
21
és a Jászságra jellemző nagyterületű településstruktúrától; Szolnokon kívül csak a vele északon határos Besenyszög területe haladja meg a megyei települések átlagos méretét, a többi település az átlagosnál kisebb határú, különösen a településegyüttes déli részén, a Tisza két partján fekvők. A településsűrűség így a vonzáskörzetben és a településegyüttes egészét tekintve egyaránt meghaladja a megyei átlagot.