3. Helyzetelemzés
3.5. Szolnok Társadalma - Humán Infrastruktúrája
3.5.1. Szolnok demográfiai trendjei és kilátásai
Ahhoz, hogy Szolnok társadalmát, humán infrastruktúráját mélyrehatóan elemezhessük fontos, hogy egy tágabb áttekintést is tegyünk Jász-Nagykun-Szolnok megye helyzetét illetően. Jász-Nagykun-Szolnok megye területe 5 582 km², ez az ország területének 6%-a, míg a megye utolsó becsült 2020-ban a KSH adati szerint 366 905 fő volt, ami Magyarország népességének 3,75%-a. Jász-Nagykun-Szolnok megye az Észak-Alföldi régió legkisebb lakosságszámú megyéje. A népsűrűsége 67 fő/km2, a lakások száma 172 559, népességet figyelembe véve, ez 2,1 fő/lakás. A demográfiai trendekkel kapcsolatban elmondható, hogy a megye lakosságszáma 1980 óta folyamatosan csökken, míg az 1960-as évekig lineáris növekedés volt a jellemző. (6. ábra).
45
6. ábra: Jász-Nagykun-Szolnok megye népességének alakulása 1870-tól 2018 -ig (fő)
2019-ben Jász-Nagykun-Szolnok megyében csaknem ugyanannyian születtek, mint az előző évben, a halálozások száma emelkedett, így a népesség természetes fogyása számottevően gyorsult az egy évvel korábbihoz képest. A megye lakónépessége 2019. január 1-jén 370 ezer fő volt, 0,3%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. 2019-ben összesen 3 500 gyermek jött a világra, és 5 700 fő hunyt el. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 2 200 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség 10%-kal – országosan az egyik legnagyobb mértékben – haladta meg a 2018. évit. A 2018 I–III. negyedévét illetően elmondható, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében – az országos folyamatokhoz hasonlóan – az élveszületések és a halálozások száma is csökkent, a népesség természetes fogyása 2,0%-kal kisebb mértékű volt, mint 2017 azonos időszakában. Az év első kilenc hónapjában összesen 2 636 gyermek jött a világra, és 4 089 fő hunyt el. Az élveszületések száma 2,3 %-kal, a halálozásoké 2,2%-kal kevesebb volt, mint 2017 azonos időszakában. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 1 453 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség 2,0%-kal (29 fővel) kisebb, mint 2017 első három negyedévében.
Időszak Százalékos változás/év
1870-1880 +0,76 %/év
1880-1890 +1,34 %/év
1890-1900 +0,95 %/év
1900-1910 +0,62 %/év
46
1910-1920 +0,36 %/év
1920-1930 +0,64 %/év
1930-1940 +0,25 %/év
1941-1949 -0,1 %/év
1949-1960 +0,23 %/év
1960-1970 -0,52 %/év
1970-1980 +0,18 %/év
1980-1990 -0,46 %/év
1990-2001 -0,21 %/év
2001-2011 -0,73 %/év
2011-2015 -0,44 %/év
2015-2018 -0,76 %/év
8. táblázat: Népesség éves %-os változása - Jász-Nagykun-Szolnok megye
A népesség természetes fogyása hazánkban már több évtized óta jelen lévő folyamat, mely Jász-Nagykun-Szolnok megyére is jellemző. Az ezer lakosra vonatkoztatott adatok változását az 1. táblázat mutatja be részletesen. Itt jól látható, hogy legnagyobb csökkenés (-0,76%/év) a 2015-2018-as időszakban volt megfigyelhető, azonban a természetes fogyás már a 1980-1990-es év óta - bár változó mértékben, de - folyamatosan jelen van.
47 7. ábra: Jász-Nagykun-Szolnok Megye korfa (2018)
Jász-Nagykun-Szolnok megye korfáját tekintve elmondható, hogy az országossal megegyező tendenciák figyelhetők meg, vagyis a fiatalabb korcsoportok csökkenésével a társadalom elöregedésének tendenciája van jelen. A 50-54 éves korosztályig férfi többletről, ezt követően pedig női többletről beszélhetünk, ezt a körükben általánosan jelenlevő magasabb átlagos élettartammal magyarázhatjuk. A férfiak halálozási mutatói tehát változatlanul jóval kedvezőtlenebbek, mint hasonló életkorú nőtársaiké, így, ha ez mérséklődött is, de megmaradt és jelentős a férfiak mortalitási többlete a megfelelő életkorú nőkéhez képest. A legnagyobb számban jelentkező két korcsoport a 40-44 éves és 60-64 éveseké. Ha a jelenlegi tendenciák nem változnak jelentősen, akkor a továbbiakban is a már 1980-1990-es évek óta jelen lévő csökkenő népességre számíthatunk Jász-Nagykun-Szolnok megye esetében is.
Pozitívumnak említhető ugyanakkor, hogy a házasságkötések száma emelkedett 2017 azonos időszakához viszonyítva. 2018 január– szeptemberében 1671 házasságot anyakönyveztek, 8,2%-kal (127-tel) többet, mint egy évvel korábban. Országos viszonylatban a megyében volt a legnagyobb a növekedés mértéke. A nemzetközi vándorlást tekintve a főváros és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye volt a legvonzóbb területi egység, de a nemzetközi vándorlási egyenleg Jász-Nagykun-Szolnok megye népességszámát is az országos átlagnál jobban növelte.
20 000 15 000 10 000 5 000 0 5 000 10 000 15 000 20 000
48
Szolnok demográfiai tendenciáira térve elmondható, hogy az 1990-es évektől kezdve itt is csökkenés tapasztalható a népesség számában.
8. ábra: Szolnok népességének alakulása 1870-tól 2019 -ig (fő)
Szolnok lakónépessége a 2011-es népszámlálás adatai szerint 72 953 fő volt, mely az utolsó becsült népességi adatok szerint 70 447 főre csökkent (2019 évben), ami Magyarország népességének 0.71%-a (Jász-Nagykun-Szolnok megyének 18.97%-a). Népsűrűsége 376 fő/km2. Lakások száma 34 622, népességet figyelembe véve, ez 2 fő/lakás. A régióban a legnagyobb népességcsökkenés Jász-Nagykun-Szolnok megyében történt meg 1990 utáni időszakra vetítve. Továbbá elmondható még, hogy itt a legnagyobb az idősek aránya a régióban.
Időszak Százalékos változás/év
1870-1880 +0.81 %/év
1880-1890 +1.91 %/év
1890-1900 +2.03 %/év
1900-1910 +1.27 %/év
1910-1920 +1.22 %/év
1920-1930 +1.73 %/év
1930-1941 +0.78 %/év
1941-1949 -1.62 %/év
1949-1960 +2.42 %/év
49
1960-1970 +2.68 %/év
1970-1980 +1.71 %/év
1980-1990 +0.39 %/év
1990-2001 -0.08 %/év
2001-2011 -0.62 %/év
2011-2015 -0.06 %/év
2015-2017 -0.78 %/év
2017-2018 -0.8 %/év
2018-2019 -0.9 %/év
9. táblázat: Népesség éves %-os változása - Szolnok
Hasonlóan Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez Szolnok esetében is az utóbbi években csökkenés volt tapasztalható a népesség éves %-os változásában, ez a folyamat az 1990-2001-es időszakban kezdődött, míg 2015-ös évet követően a fogyás állandósult és mértéke fokozatosan emelkedett, jelleg ez -0,9%/év.
Konklúzióként elmondható, hogy a gazdaságfejlesztési zóna tehát csökkenő népességgel szembesül, mind a megyék, mind a megyei jogú városok vonatkozásában. A kisebbségek helyzete minden megyében összekapcsolódik a kistelepülések általános akadályával, így a félperifériára szorult tömegek számára nehezebb hozzáférni a megfelelő oktatáshoz, kevesebb, a képzettségi szintüknek megfelelő álláslehetőség áll rendelkezésre, így a jövedelmük alacsonyabb, ami tovább rontja a mobilitásukat.
3.5.2. Szolnok lakossága
Mint ahogy a korábbi fejezetben is említésre került, Szolnok becsült népessége 70 447 fő (2019). Szolnok népességnövekedésében az elmúlt mintegy másfél évszázad alatt az urbanizációs folyamat általános tendenciája volt megfigyelhető, a megyei jogú város népessége 1990-ben tetőzött, ekkor majdnem elérte a 80 000 főt (78 328). Napjainkra - a sajnos országosan általánosnak tekinthető – folyamatos népességcsökkenés, a negatív természetes szaporulat és a vándorlási veszteség vált jellemzővé.
Szolnokon az elöregedési folyamatok is felgyorsultak, a fiatalabb korosztály aránya fokozatosan mérséklődik, míg az időseké nő. Ennek következtében a város vitalitási indexe (18-39 évesek aránya a 18-59 korosztályban) is trend szerint csökken, míg az 1990-es évek végén még meghaladta az 1-et, a legfrissebb adatok szerint már csak 0,57. Ezek a tendenciák azonban nem egyediek, az Észak-alföldi régió mindhárom megyeszékhelyére jellemzőek.
Nemzetiségi összetétel tekintetében Szolnok lakosságának a döntő többsége magyar (84,05%), ezt a cigány (roma, beás) nemzetiségűek 2,18%-os aránya követi - Önkormányzati információk szerint a tényleges arány 7-8 % körül lehet. A többi nemzetiség aránya 1% alatti, valamint a lakosság 12,68%-a
50
nem adott választ a 2011-es népszámlálás során a kérdésre. A megyén belül (Jász-Nagykun-Szolnok), Szolnokon él a legtöbb magát németnek, orosznak, románnak és ukránnak valló nemzetiségi.
9. ábra: Szolnok lakónépességének a vallások szerinti megoszlása a 2011-es népszámlálás alapján A népesség vallás szerinti megoszlása tekintetében elmondható, hogy a népszámláláskor a lakosság igen magas aránya, közel egyharmada (31,56%) nem válaszolt. További körülbelül szintén egyharmad pedig nem tartozik felekezethez (31,7 %) vagy ateista (2,41%). A válaszadók - a lakosság valamivel több, mint egyharmada – túlnyomó többsége (26,07%) katolikus, ezen belül elsősorban római katolikus (25,4%). A lakosság 6,37 %-át alkotó reformátusok – a tiszántúlitól eltérően – kisebb arányt képviselnek, a többi felekezetek - egyenkénti - részaránya pedig meglehetősen alacsony, 1% alatti.
Végzettség Szolnok Országos
általános iskolát végzettek
aránya 97% 95,1%
érettségizettek aránya a
18-X korú népességben 61,5% 49%
felsőfokú végzettségűek aránya a 25-X korú népességben
25,7% 19%
26,07%
6,37%
1,89%
31,70%
2,41%
31,56%
Szolnok lakónépességének vallások szerinti megoszlása
Katolikus Református Más vallású Nem tartozik felekezethez Ateista Nem válaszolt
51
10. táblázat: Az iskolai végzettségek aránya a 2011-es népszámlálás alapján
Képzettség tekintetében elmondható, hogy bár Jász-Nagykun-Szolnok megye népességének iskolázottsági szintje elmarad az országos átlagtól, Szolnok város nem csak a megyeinél, de az országos átlagnál is jobb mutatókkal rendelkezik. A 2011-es népszámlálás adatai alapján Szolnokon az általános iskolát végzettek aránya (97%) 1,9%-kal meghaladja az országos átlagot, az érettségivel rendelkezők aránya (61,5%) 12,5%-kal, míg a felsőfokú végzettségűeké (25,7%) 6,7%-kal. Problémaként jelentkezik ugyanakkor, hogy alacsony az idegen nyelvet beszélők száma, valamint a város megtartó képessége a magasan kvalifikált munkaerő terén gyenge.
3.5.3.A társadalom szociális helyzete
Az elvándorlásnak köszönhetően is kimondható, hogy Szolnok társadalmának szociális helyzete kihívásokkal küzd. Az egyre kevesebb aktív korú lakosságnak köszönhetően, egyre többen kerülnek a szociális ellátás passzív oldalára. Az erőforrások bővítése az elmúlt időszakban folyamatos, a szakmai együttműködések városon belül példaértékűek, így nem elszigetelt szolgáltatásokról beszélhetünk, hanem tényleges komplex ellátórendszer áll rendelkezésre.
Foglalkoztatottság tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében a KSH 2019 IV. negyedévi adatai szerint a foglalkoztatottak száma 163 600 fő volt, míg a munkanélkülieké 8 400 fő. Az előző évi adatokhoz képest elmondható, hogy további javulás volt tapasztalható, nőtt a foglalkoztatottak és csökkent a munkanélküliek száma. Tendenciákat nézve 2018 III. negyedévében Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 15–74 éves népesség 60,9%-a, 170 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 0,9%-kal több volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 1,8 százalékponttal elmaradt az országostól. A munkaerőpiacon 162 ezer fő foglalkoztatottként, 9 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A foglalkoztatottak száma a hazai átlagnál nagyobb mértékben nőtt, a munkanélkülieké az országosnál jelentősebben csökkent 2017 III. negyedévéhez képest. A foglalkoztatási ráta 57,8%, a munkanélküliségi ráta 5,1% volt, előbbi 2,5 százalékponttal alacsonyabb, utóbbi 1,2 százalékponttal magasabb volt az országos átlagnál. Az inaktívak száma 109 ezer főt tett ki, 3,0%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál.
A keresetnövekedés a versenyszférában 10,9, a költségvetési szférában 12,9%-ot tett ki. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a versenyszférában 275 ezer, a költségvetési szférában 245 ezer forint volt. Az információ és kommunikáció, valamint a közigazgatás nemzetgazdasági ágak bruttó átlagbére 49, illetve 34 ezer forinttal meghaladta a megyei átlagot. Legkevesebbet – átlagosan 184 ezer forintot – a vendéglátásban munkát vállalók keresték, ami 81 ezer forinttal elmaradt a megyei átlagkeresettől.
52
Havi bruttó átlagkereset, Ft Növekedés, előző év azonos időszaka = 100%
Fizikai foglalkozású 215.324 113,8%
Szellemi foglalkozású 349.836 108,8%
11. táblázat: Az alkalmazásban állók átlagkeresetei, 2018 I-III. negyedév
Az előző évi adatokhoz képest az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 13,8%-kal, a szellemieknél 8,8%-kal emelkedett. A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 215, a szellemieké 350 ezer forintra bővült.
Az átlagos havi munkajövedelem 2018. I–III. negyedévében 275 ezer forint volt, ami 11,6%-os növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. A kereseten felüli egyéb munkajövedelem aránya 3,9% volt.
Jász-Nagykun-Szolnok megye és megyeszékhelye Szolnok a magyarországi régiók között jellemzően a gyenge középmezőnyben elhelyezkedő Észak-Alföld része – az innovációs potenciál regionális viszonylatban alacsonynak mondható -, ugyanakkor, mint fentebb is látható az utóbbi években javuló tendenciákat tapasztalhatunk. Szolnokkal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy város gazdasága az elmúlt években jelentős átalakuláson ment át. A valamikor ipari-mezőgazdasági gazdaság átalakult, új vállatok, illetve sok kisvállalkozás született. A megyeszékhely dinamikus fejlődési pályára lépett egy jellemzően szolgáltató központi funkció kialakításával.
1-9 főt
foglalkoztató
10-19 főt foglalkoztató
20-49 főt foglalkoztató
50-249 főt foglalkoztató
50-499 főt foglalkoztató
500-X főt foglalkoztató
db % db % db % db % db % db %
7904 96,6 143 1,8 87 1,1 33 0,4 5 0,06 3 0,04
12. táblázat: Vállalkozások nagyság szerinti megoszlása Szolnokon a KSH 2011-es adatai alapján
Ezt támasztják alá a KSH 2011-es adatai is, melyek szerint már akkor a vállalkozások döntő többsége, 96%-a kisvállalkozás volt, valamit a vállalkozások 84,3%-a a szolgáltatói szektorban tevékenykedett.
Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy ezáltal a nagyvállalkozások aránya kifejezetten alacsony, a 250-499 főt foglalkoztatóké 0,06%, míg az 500 fő felettieké mindössze 0,04%.
53
Mivel a 2019-es adatok alapján az látható, hogy érdemben nem növekedett a gazdasági társaságok száma (52.500-ról 53.500-ra) így vélhetően a társaságok mérete és szektorokban elfoglalt szerepe sem változott éles mértékben.
Ilyen vonatkozásban még érdemes kitekinteni arra, hogy Kutatás-fejlesztés (K+F) tekintetében, hogy áll a régió, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye. A KSH 2011-es adatai alapján elmondható, hogy az Észak-Alföldi régió a kutatóhelyek 9,8 %-ával és a kutatói létszám 8,5 %-ával nem áll rossz helyen a többi régióval való összevetésben, de a régiót alkotó megyék között igen nagyok a különbségek.
Jász-Nagykun-Szolnok megye az országos kutatóhelyek mindössze 1 %-éval rendelkezik és a kutató-fejlesztői létszám kevesebb, mint 1 %-át foglalkoztatja. Szolnok szempontjából azonban kedvező, hogy a megye K+F tevékenységének jelentős része a városban található.
3.5.4.Lakásstruktúra
A megyében a lakások száma 168 000 darab, ebből Szolnokon több mint 34 000 lakás található. Szolnok városra jellemző a mozaikszerű területfelhasználási szerkezet. Az egyes városrészek között bár vannak presztízsbéli különbségek (például a Széchenyi városrész nagyrészt panellakásokból áll), de szerencsére nincs komoly leszakadással fenyegetett városrész.
Szolnok lakásállománya folyamatosan gyarapszik: a 2001-es 31 744 darab lakásszám 2011-re 34 491-re emelkedett, ez tíz év alatt 8,6 %-os növekedés jelent. A KSH legfrissebb adatai szerint 2019-ben 34 817 lakás található Szolnokon. Az újonnan épülő lakások jellemzően jó minőségűek, több mint egyharmaduk 4 szobás vagy annál nagyobb kategóriába esik, de előfordult olyan év is, amikor az épülő 4-X szobás nagylakások aránya 50 % fölött volt. A legfrissebb adatok szerint az átlagos lakásnagyság Szolnokon 2,5 szobás. A 2011-es adatok szerint a lakásállomány 94 %-a magántulajdonban van, az önkormányzati (bér)lakások száma csupán 1 428 db, ami az elmúlt 5 évet nézve csökkenést jelent, mindössze az összes lakás 4,6 %-a önkormányzati bérlakás. Ez a tendencia a 2019. adatok alapján tovább csökkent, 4,3 % magasságában van.
A lakásállomány felszereltségét vizsgálva megállapítható, hogy sokat javult a közüzemi ellátottság, a közműolló jelentősen csukódott: a lakások 96,0%-a közüzemi szennyvízcsatornára kötött. Ezáltal a szomszédos, illetve a régiós megyeszékhelyekkel összehasonlítva is megfelelőnek mondható a színvonal.
Viszonylagos elmaradás van ugyanakkor a vezetékes gázzal ellátott lakások arányánál, ebben az esetben a lakások kicsivel több mint 70 %-a ellátott – ez ugyanakkor a jövőben akár az alternatív energiahasználatot elősegítheti -.
54
Annak ellenére, hogy a közművesítettség megfelelőnek tekinthető, Szolnok lakásállománya mégsem elégít ki minden minőségi elvárást. Bár a 100 lakásra jutó fürdőszobák száma 106, mégis Szolnokon 836 lakás komfort nélküli, 552 félkomfortos és 286 a szükséglakások száma. Ez azt jelenti, hogy a teljes lakásállomány 4,9%-a (1 674 db) minőségileg nem megfelelő.
55 3.5.5. Városbiztonság
A város bizonyos részei szociológiai örökség nyomán is kihívásokkal küzdő terület. Elsődlegesen a vegyes, panel területeket érintő városrész megújítása, ami várat még magára, valamint az integrált városfejlesztési stratégia részeként szükséges becsatornázni ezen szempontok alkalmazását is.
A város biztonságának fokozása érdekében a városvezetés több programot is elindított, ilyen például a biztonságos szórakozóhely program vagy a biztonság hete, valamint több ízben sor került modern biztonságtechnikai eszközök – például kamerarendszerek – telepítésére is. Külön megemlítendő, hogy a biztonságos szórakozóhely program keretében a szülők, az önkormányzat, a hatóságok és a szórakozóhelyek tulajdonosai együttesen döntöttek úgy, hogy szembe szállnak az ital, drog és a bűnözés jelentette fenyegetéssel. A program célja, hogy pozitív irányba változtassa a szolnoki fiatalok szórakozási szokásait és a fiatalok biztonságosan tudjanak szórakozni a városban. Azon szórakozóhelyek pedig akik különösen ügyelnek a fiatalok biztonságára, elnyerhetik a „Szolnok Város Biztonságos Szórakozóhelye”
címet – ez a kezdeményezés mindenképpen dicsérendő, hisz a fiatalok biztonságos szórakozása napjaink felgyorsult világában egyre fontosabb szempont.
3.5.6.Oktatás
A gazdaságfejlesztés szempontjából a középiskolai szintű képzések és a felsőoktatás a leglényegesebbek, így a terjedelmi korlátok miatt most főképp ezekre fókuszálunk. A középiskolai oktatáson belül is kiemelt szerepe van a szakképzésnek. Ez egyrészt abból adódik, mert a legtöbb területen szakmai ismeretek nélkül költséges a fiatalokat úgy alkalmazniuk, hogy a szükséges tudást a vállalkozásnak kell átadnia. Másrészt amiatt, mivel a gimnáziumokból az érettségizettek döntő többsége tanulmányait a felsőoktatásban folytatja.
A megyei népesség iskolázottsági szintjének emelkedését mutatja, hogy 2001 és 2011 között jelentősen bővült a közép- és felsőfokú végzettségűek száma. A fejlődés ellenére a megyei iskolázottsági mutatók az országos átlagnál kedvezőtlenebbek – ugyanakkor, ahogy korábban is említettük, Szolnok esetében már az országos átlagnál kedvezőbbek -. 2011-ben a 18 évesek és idősebbek négytizede legalább középiskolai érettségivel rendelkezett. Ez a 2016-os mikrocenzus adatai alapján tovább erősödött, 40%
fölött van, viszont az országos átlagnál 9 százalékponttal kevesebb. A 25 évesek és idősebbek 13%-a szerzett felsőfokú végzettséget, ami szintén alacsonyabb az országos átlagnál. A közép- és felsőfokú végzettségek tekintetében a nők iskolázottsága meghaladta a férfiakét.
A megye lakosságának iskolai végzettségére vonatkozó legfrissebb információkat egyrészt a 2011 évi népszámlálás során kapott adatok, másrészt a 2016 évi mikrocenzus adatsorai mutatják. Ezek alapján
56
jól látszik, hogy jelentősen nőtt az általános, közép-, illetve felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők száma a megyében.
A csökkenő gyerekszám miatt az általános iskolai 8 osztályt végzők száma közel tízezer fővel csökkent, míg az érettségivel, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké növekedett.
A megyében három tankerületi központ található, Szolnokon, Jászberényben és Karcagon:
Szolnoki Tankerületi Központhoz 19 település 37 intézménye tartozik,
Jászberényi Tankerületi Központhoz 17 település 24 intézménye tartozik,
Karcagi Tankerületi Központhoz 21 település 34 intézménye tartozik.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében jelenleg három szakképzési centrum összesen 19 tagintézménnyel működik:
Karcagi Szakképzési Centrum: 6 járás, 7 településén, 8 tagintézményben, 21 helyszínen folyik a nappali és felnőttoktatás, közel félszáz szakképesítés szerezhető intézményeikben,
Szolnoki Szakképzési Centrum: 11 tagintézménnyel, 23 telephelyen végez alapfeladatként szakmai középfokú oktatási tevékenységet.
A megyei szakképzési centrumok nappali és felnőttoktatásban, érettségi előtt és után is biztosítanak szakképzést. A Centrumokban a felnőttoktatás keretein belül esti munkarendben is folyik szakképzés, ahol a második szakképesítés megszerzésére történő felkészítés térítésmentes. Felnőttképzési szerződés alapján, iskolarendszeren kívüli képzés is folyik a tagiskolákban.
A 2 szakképzési centrum összesen 28 ágazatban kínál lehetőséget azoknak a diákoknak, akik szakgimnáziumi képzésben szívesen tanulnának. A Karcagi SZC 8 tagintézménye 24 ágazatban, a Szolnoki SZC 11 tagintézménye 30 ágazatban jogosult beiskolázásra.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében három felsőoktatási intézmény található:
a Debreceni Egyetem Szolnok Campusa,
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar három tanszéke a megyeszékhelyen,
valamint Jászebrényben az Eszterházy Károly Egyetem Jászberényi Campusa.
A felsőoktatási intézmények - beleértve a jogelőd intézményeket is - hosszú évtizedek óta segítik a térség fejlődését.
Elmondható, hogy Szolnok városa a régió egyik meghatározó szereplője az oktatás terén is, ahol az oktatási és nevelési intézmények széles skálája megtalálható, így Szolnok joggal nevezhető igazi
57
"iskolavárosnak". Szolnokon jelentős a szakmai oktatás, az intézményekben évente több száz szakembert képeznek ki, magas színvonalon a munkaerőpiaci igények szerint. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott gimnáziumok országosan nézve is jó továbbtanulási mutatókkal rendelkeznek, a továbbtanulásra -mint, ahogy arról korábban is szó volt- pedig akár a városban is lehetőség nyílik. Szolnokon van lehetőség kéttannyelvű oktatásban való részvételre is, ami sikeressége révén Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával már az általános iskolában is elérhető.
3.5.7.Egészségügyi ellátórendszer
2004-2013 között közel 13,8 milliárd forint elnyert európai uniós támogatás járult hozzá Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségfejlesztéséhez. A legtöbb uniós forrást projektgazdaként a kórházak kötötték le, ezáltal a kórházzal rendelkező településeken koncentrálódik a legtöbb uniós forrás, melyből a megyeszékhely kiemelkedik. A nyertes projektek száma alapján viszont a vállalkozások fejlesztései kerülnek túlsúlyba a kórházakkal szemben.
Szolnok Megyei Jogú Város lakosságát 18 házi gyermekorvosi, 28 felnőtt háziorvosi és 14 vegyes típusú fogorvosi szolgálat látja el.
A városban található házi és gyermekorvosi szolgálatok számában az elmúlt évekhez képest csökkenést láthatunk -2005-ben még 35 házi és 19 gyermekorvos volt-, a gyógyszertárak száma azonban növekedett. A város egészségügyi-szakmai programja hosszú múltra tekint vissza, talán ennek is köszönhető, hogy mind a férfiak, mind a nők körében Jász-Nagykun-Szolnok megyében az elmúlt két évtizedben fokozatosan emelkedett a születéskor várható átlagos élettartam – ugyanakkor még mindig az országos átlag alatt van -.
58
10. ábra: Jász-Nagykun-Szolnok megye és az országos születéskor várható átlagos élettartam tendenciái a KSH adatai alapján
10. ábra: Jász-Nagykun-Szolnok megye és az országos születéskor várható átlagos élettartam tendenciái a KSH adatai alapján