A város 2011-12-es imázsstratégiája rámutatott, hogy Szolnok jó adottságokkal bír ahhoz, hogy arculatában Zöld jelképpé váljon. Szolnok azonban nem csupán egy Zöld Város akar lenni, mint Miskolc vagy Tatabánya. A zöld imázsnak tartalmi mélységet a ciklikus termelés és fogyasztás tud adni, így lesz Szolnok Megújuló város. A Megújuló város nem csak környezeti, hanem társadalmi szempontból is fenntartható, azaz nem csupán zöld, hanem gyerekbarát is. Jelképszerű Zöld Város- és város-imázs fejlesztés helyett a jelen stratégiába meghatározott fejlesztések végrehajtásával Szolnok jövőképe: az egyik legélhetőbb, fenntartható, megújuló város, melynek európai szinten önmagában márkaértéke van.
Szolnok 2030-as jövőképét számos szegmensben jeleníti meg a németországi Freiburg. Freiburg a negyedik legnagyobb város Baden-Württembergben, valamint a legdélebbi nagyváros Németországban.
Egyetemi város, katolikus érsekség székhelye.
Németországban itt a legfiatalabb a lakosság, a lakosság 10%-a egyetemista.
Freiburg volt az első olyan város az 1970-es években, amely lezárta a belvárost a gépjárműforgalom elől, hogy ezzel gyalogos zónát hozzon létre. Később dinamikus parkolásirányító rendszer készült, amely kijelzi az aktuálisan szabad parkolóhelyek számát az autómentes belváros határán elhelyezkedő parkolóházakban. Stuttgarthoz képest a lakossághoz viszonyítva fele annyi a gépjármű a városban. az autómentes belváros mellett 400 km kerékpárúttal Freiburg a biciklisták paradicsoma.
15
A 70-es években egy atomerőmű elleni lakossági tiltakozásból kinőtt zöld mozgalom mára környezeti és napenergia-kutatási csomóponttá tette a várost. A világon elsőként 1994-ben itt épült meg az első „plusz ház”, A mely több energiát termelt, mint amennyit felhasznált. Freiburg 2002-ben elnyerte a Dubai Nemzetközi Jó Gyakorlatok díjat a fenntartható fejlődés területén, 2012-ben a Németország legfenntarthatóbb városa címet. Itt épült a világelső önellátó napelemes stadion és az első energiapozitív városháza. Városszerte szaporodnak a környezetbarát lakónegyedek, ahol a korábbi parkolók helyén gyerekjátszótereket alakítottak ki.
Freiburg 2020-ban ünnepli fennállásának 900. évfordulóját, innovatív kialakítása miatt mégis a világ egyik legfenntarthatóbb és legélhetőbb városának számít.
A korábbi imázsstratégiában megfogalmazott fenntarthatósági szempontok mellett mára az M4, majd az M8 építésével, a város és vonzáskörzetének integrálásával, a vasúti fejlesztésekkel a város összekötő (kapcsolati) szerepei is a fejlesztések fókuszába kerülhetnek. Míg a 2010-es évek elején Szolnok abba az irányba szeretett volna elindulni, hogy Jelképkövető város legyen (költségvetés hiányában csak kisebb előkészítések indulhattak meg), mely új jelképeket és történeteket kínáljon a város lakóinak és látogatóinak, 2020-ra a Kapcsolatiság került előtérbe. Fókuszban továbbra is a hely áll, új jelkép megalkotására való törekvés helyett azonban Szolnok ma már inkább olyan város szeretne lenni, amely kapcsolatokat generál és integrál szellemi-anyagi javak között, fizikai és virtuális síkon egyaránt, amitől versenyképesebbé és élhetőbbé válik a város.
A városfejlesztési stratégia végrehajtásához változatlanul ugyanarra a közösségi fókuszú szociokulturális hajtóerőre támaszkodik a város: a Fenntarthatóság egy élhetőbb város megteremtésére fókuszál, amelyben fontos szerepet játszik az etikus közélet, a képzett munkaerő és a környezetvédelem.
A Kapcsolati fejlesztési stratégia és Fenntartható szociokulturális hajtóerő metszéspontjában található
„Megújuló város” legfőbb jellegzetessége, hogy megteremti és újra értékeli a városi mag és a vidék kapcsolatát a fenntartható ciklikus anyagi termelés és fogyasztás jövőképe által. A Megújuló város a város gazdaságát „lassú városként” gondolja újra, amelynek szén-semleges, méltányos fogyasztási ciklusa magában foglalja a tér ökológiai szempontú hasznosítását és a termelési folyamatok áthangsúlyozását. A Szolnok előtt álló kihívás, hogy olyan zöld mintaváros jöjjön létre, amely nem csak városképében, de az alkalmazott technológiákban és az ott élők szemléletében is felvállaltan a fenntarthatóság természeti vonulatát ragadja meg. A sikeres megvalósításhoz a városnak definiálnia kell a természeti értékek fenntartható használatának, a zöld energiák, a sport és a belső emberi értékek valós rangját, mindezt versenyképes gazdasági környezetbe helyezve.
16
2030-ban ,,Szolnok: Híd Nyugat és Kelet között”, azaz összekötő kapocsként működik Budapest és a Creative Region három másik megyéje között. Szolnok földrajzi elhelyezkedése és a közeljövőben, jövőben megvalósuló autópálya építési beruházások tovább erősítik logisztikai szerepét régiós, országos vagy akár nemzetközi szinten egyaránt. Az M4 autópálya kelet-nyugati irányban, az M8-as autópálya észak-déli irányban korszerű és gyors közúti külső kapcsolatot biztosít az ország többi pontjával. A gyorsforgalmi úthálózatnak és a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz közvetve csatlakozó rendezőpályaudvarnak köszönhetően Szolnok a jelenleginél is fontosabb logisztikai központtá válhat.
Ennek ellenére mégsem zsúfolt, hiszen a Csáklya úti Tisza-híd érezhetően csökkenti a belváros autós forgalmát, az új intermodális csomópont pedig minden korábbinál hatékonyabb közösségi közlekedést tesz lehetővé. Elkészült a Közép-Tisza hajózhatóságával kapcsolatos hatástanulmány.
Szolnok Versenyképes iparváros, mely vonzó teret és helyet teremt vállalkozási és üzleti tevékenységek számára. A motorvonat, HÉV szerelvény, IC kocsi gyártás és a kapcsolódó fejlesztő központtal a vasúti gép- és járműgyártás hazai központja. Szolnok fővárosi és nemzetközi cégek leányvállalati ipar4.0 gyártó és design bázisa, tudástranszfert támogató mintaüzemekkel. A város vonzó környezetet jelent a K+F fókuszú, információs technológia szolgáltató cégek, melyeket inkubátorszolgáltatásokkal és startup központtal (iroda és közösségi tér, konferenciaközpont) támogat. A folyamatosan erősödő MH 86.
Szolnok Helikopter Bázis és a gyorsreagálású hadtest Szolnokra telepítése új értelmet ad a katonaváros jelzőnek. A két helyszínen több mint 350 hektárral bővített ipari parkban az új kénsavgyár, műtrágyagyár és citromsavgyár új vegyipari központot hozott létre. Széles spektrumot fognak át az élelmiszerfeldolgozó üzemek. A PET-palack, valamint az elektromos- és elektronikai hulladékfeldolgozó üzemmel Szolnok hozzájárul az ökológiai lábnyom csökkentéséhez.
Az M4-es autópálya Szolnokig tartó szakaszának átadásával Budapest elérhetősége 60 percre csökkent, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér elérése pedig 40 percre. Ez az infrastruktúrafejlesztés olyan paramétereket biztosít Szolnok számára, mely a legkeresettebbek közé tartozik a multinacionális vállaltok Budapest melletti telephelyeinek létesítésekor. A szolgáltató szektorban exponenciálisan növekszik a betelepülő vállalkozások száma, budapesti és külföldi cégekkel egyaránt.
Szolnok Modern agrárváros, ahol a város és a régiója, illetve azok gazdasága közötti kapcsolatot magasfokú integráció jellemzi. Az agglomerációból jó minőségű közutakon és kerékpárutakon a belváros gyorsan elérhető. A 100 km-es körzetben megtermelt élelmiszerek feldolgozásának jelentős része Szolnokon történik.
Szolnok Képzett reziliens-város. A 21. század követelményeivel nem csak lépést tart, hanem irányt is mutat a tudás alapú gazdaság és innováció területén. Az oktatási intézmények folyamatosan követik a munkaerő-piaci igényeket, profilbővítésük, illetve változtatásuk a gazdasági szükségleteknek
17
megfelelően időről időre megtörténik. A Debreceni Egyetem Szolnok Campusa a térség és a megye meghatározó tudásközpontja, K+F+I szerepe kiemelkedő. A Szolnoki Diáknegyed a város élettel teli, nemzetközi szinten ismert és vonzó színfoltja.
Szolnok Egészséges és gondoskodó város, mely támogatja a lakosságot egy egészségtudatosabb, aktívabb életforma kialakításában, amitől munkavállalóként is versenyképesebbé és dinamikusabbá válik az egyén. A város intézményi ellátottságának színvonala érezhetően emelkedett. A városrészenkénti egyenlőtlenségek enyhültek, az ellátottság kiegyenlített. A szociális ellátottság a növekvő idősellátási igényeknek megfelelő szintet ér el, szükséges intézmények rendelkezésre állnak, melyben az egyházak is jelentős szerepet vállalnak. A meglévő intézményhálózat felszereltsége korszerű, programkínálata gazdag.
Szolnok Szolgáltató okosváros, magasfokú hivatali hatékonysággal, egyszerűen működő és átlátható lakossági szolgáltatásokkal, optimális közigazgatással és e-ügyintézéssel, a modern önkormányzat és önkormányzatiság szellemében. A belvárosban intelligens közlekedésirányító- és parkolási rendszer működik.
Szolnok Megújuló zöldváros, mely folyamatosan katalizálja a környezeti és társadalmi szempontból is fenntartható városfejlesztést és területfelhasználást a digitalizáció korában. Megtörtént a belváros ikonikus épületeinek rehabilitációja. Új fényben ragyog, és új, korszerű funkciónak ad otthont a Pelikán hotel, a Vízügyi igazgatóság épülete és a Fehérház. A Mester úti laktanya helyén új lakóövezet kínál kedvező lakhatási lehetőségeket a Szolnokon letelepedni kívánók számára.
A városban a lakó és intézményi épületek közműellátottsága teljes. Az épülő ipari parkokat és egyéb gazdasági fejlesztéseket követik a közműfejlesztések. A megújuló energiák felhasználási trendje nő, ennek aránya eléri a 30%-ot. A város geotermikus, illetve naperőművekkel kihasználja a megújuló energiaforrásokat, lakossági téren pedig a napelemek és napkollektorok támogatásával.
Szolnok Inspiráló város, aktív és kulturálisan is inspiráló közeggel a szabadidő eltöltésére.
Magyarországon belül Szolnok vonzó célpont az egy napos és a hétvégi kirándulók számára. A város népszerű kerékpáros megállóhely a Tisza-tóhoz, illetve a régióba látogató turisták körében. Régión túlnyúló vonzerejét Szolnok a Magyarországon egyedülálló RepTár Repülőmúzeumnak, valamint a Tiszaliget komplexum attrakcióinak köszönhetően érte el. A Szolnokon megrendezett események professzionálisan szervezettek és a régió határain túl is ismertek. Szolnok vezeti és aktívan húzza a turizmus fejlődését a Tisza mentén, és magát a Tisza fővárosaként pozícionálja
18 3. Helyzetelemzés
3.1. Szolnok településföldrajzi szerepe
3.1.1.Szolnok fejlődése
Szolnok az erősen vízjárta területen a környezetéből kiemelkedő löszhátra települt, ahol a folyón kedvező átkelési lehetőség kínálkozott. A kedvező átkelési lehetőség azzal vált kitüntetett hellyé, hogy a középkori Magyarország keleti országrészének súlypontjába esett. A Zagyva-torkolat alatti tiszai átkelőhelyen haladt át a Budát, Nyugat-Magyarországot és a Szamos völgyén át Erdélyt összekötő legrövidebb útvonal, amihez a tiszai természetes közlekedési útvonal előnye is társult. A Tisza a város fejlődésének fontos gazdaságföldrajzi tényezőjévé vált és ma is az. A múltban azonban erősen korlátozta is a város növekedését, hiszen a folyószabályozások előtt a város külterülete (határa) beépítésre, földművelésre alkalmatlan volt. Szolnok életében a folyószabályozás döntő fordulatot hozott. A város beszorítottsága megszűnt, megkezdődhetett a környék mezőgazdasági hasznosítása.
A város egyre erősödő mértékben vált a közlekedés és ebből származóan előbb a katonai utánpótlások stratégiai csomópontjává, majd a termékszállítás, a termékelosztás és utóbb a termékfeldolgozás központjává. A helyi gazdaság és a térszerkezeti erővonalakat jelentő közlekedési csomóponti jelleg között egyértelmű ok-okozati összefüggés mutatható ki. Valahányszor tovább bővült a hálózat és ezzel megerősödött a termékelosztó szerep, hamarosan észlelhetővé vált a város ugrásszerű fejlődése is.
Szolnok regionális szerepe
Szolnok közlekedésföldrajzi szerepe
Szolnok a Budapesti metropolisz-térség keleti kapuja, összeköti az ország két legnépesebb városát Budapestet Debrecennel. A fővárost Nagyváraddal és Kolozsvárral összekötő kelet-nyugati közúti folyosó mentén fekszik. A várost metszik a Kárpát-medence északkeleti (Bp-Szolnok-Debrecen-Záhony-Ungvár) és délkeleti (Bp-Szolnok-Békéscsaba-Arad-Temesvár) térségeit Budapesttel összekötő vasúti folyosók, illetve az Ukrajna-Szerbia között (inkább potenciális) kapcsolatot biztosító Záhony-Debrecen-Szolnok-Kecskemét-Szeged (Szabadka) vasúti vonal. Szolnok forgalmi csomóponti szerepének több oka is van; a kelet-magyarországi súlyponti fekvése, hét másik megyével való közvetlen határhelyzete és nyílt hálós kapcsolata, a Tisza völgyén belüli központi elhelyezkedése, emellett a Tisza-völgy több kiemelkedő jelentőségű tranzitfolyosója is átszeli a megyét (4-es,33-as,44-es főutak). Fontos kiemelni, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér közúton akár egy óra alatt megközelíthető a városból, míg a Debreceni nemzetközi repülőtér 2 óra alatt.
Belső városi gyűrű
19
A fővárost és a közép-magyarországi régiót egy olyan városgyűrű öleli körbe, amely települései Budapestről legfeljebb egy órán belül elérhetőek, egyben figyelemre méltó dinamikus fejlődést felmutató gazdasági központoknak is tekinthetők. A Budapestet tehermentesítő belső városi gyűrű települései a következők: Tatabánya, Székesfehérvár, Dunaújváros, Kecskemét, Szolnok és Eger. Ezek a települések önmagukban is életképes, változó nagyságú és profillal rendelkező önálló vonzáskörzetekkel is bíró térségi központok, főként a kedvező földrajzi helyzetüknek és meglevő fejlett infrastrukturális feltételeiknek köszönhetően. További elérhetőségi és egyéb infrastrukturális fejlesztésekkel valós hálózatba szerveződésük kölcsönösen erősíti Budapest és közvetlen térségének (főtengely), valamint a körülötte elhelyezkedő már ma is sokoldalú, de továbbfejleszthető kapcsolatokkal rendelkező és bővíthető városgyűrű kapcsolatát, együttműködéseit. Ezek a városok jellemzően kedvező logisztikai és ipari potenciállal rendelkeznek, így jelentősen hozzájárulhatnak a Közép-magyarországi fejlesztésekhez és a fővárossal való együttműködéshez. Amire a fejlődés során figyelmet kell azonban fordítani az az, hogy a főváros közelsége (kb. egy órás elérési távolság) miatt Budapest elszívó hatása ne nyomja el a belső gyűrű városait.
A fővárosi körgyűrűt tehermentesítő Záhony-Debrecen-Szolnok-Székesfehérvár vasútvonal, és a Debrecen-Szolnok-Kecskemét-Dunaújváros-Székesfehérvár közúti kapcsolatok a rossz útminőség ellenére is használatban vannak.
3.1.2. Szolnok, gazdasági együttműködésekben
Az Északkelet-Magyarországi gazdasági övezet, azaz a Creative Region egy Debrecen pólusú új nemzeti, gazdasági és kulturális övezet „Debrecen – Nyíregyháza – Miskolc – Szolnok tengellyel” és a kapcsolódó határon túli területekel. Célja a 100 éves hátrányos történelmi örökségének orvoslása, a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális leszakadás megállítása komplex, szinergiában kidolgozott kormányzati intézkedéscsomaggal, megyei programokkal és fejlesztésekkel a megyék újrapozícionálása. A Creative Region jövőképe a következő: „Gazdasági övezet, mely a magas hozzáadott értéket teremtő befektető és betelepülő nagyvállalatok számára olyan innovációs ökoszisztémát tart fenn, amely elérhető településhálózattal biztosít szakképzett munkaerőt, oktatási, kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat, innovációs és tudományos kulturális életteret, turisztikai és sport szolgáltatásokat, fejlett egészségügyi és szociális hátteret, erős helyi közösségeket a területi és társadalmi felzárkózás jegyében.”
3.1.3. Szolnok megyei és járási szerepe
Szolnok megyeközponti szerepe 1876-ig vezethető vissza, funkciójából eredően a megye vezetését látja el, ezért számos megyei intézményhálózatnak (közigazgatás, igazságszolgáltatás, megyei kórház, megyei könyvtár, felsőoktatás, hatóságok stb.) központja is a város, a megyei intézmények túlnyomó része
20
helyileg is Szolnokon székel. A várost előnytelenül érinti, hogy az autópálya fejlesztések eddig elkerülték, mivel megfigyelhető, hogy az országos fejlődési tengelyek a megépült autópályák mentén alakulnak ki.
A megyén belül az M3 autópályához leginkább kapcsolódó Jászság fejlődése felgyorsult a rendszerváltás óta a budapesti metropolisz térséghez kapcsolódás erősödésével.
A járás Szolnok városán kívül további 17 települést tartalmaz. Ha a jövőbeni infrastruktúra-fejlesztéseket is figyelembe vesszük, akkor az M4 autópálya megépülésével Szolnok vonzáskörzete K-Ny irányban növekedhet, erősödhetnek a kapcsolatai Abony, Kengyel, Törökszentmiklós, Fegyvernek és Tiszatenyő településekkel. A megyeszékhely szerepből következően fontos a további járásokra kiterjedő kapcsolatok erősítése is.
3.1.4. Szolnok településegyüttese
A településegyüttesek műszaki-fizikai szerkezetét, térbeli fejlődését alapjaiban a természeti-földrajzi adottságok, az infrastruktúra hálózati rendszereinek területi elhelyezkedése, struktúrája, a központtal kialakult funkcionális kapcsolatok jellege, intenzitása határozza meg. Ezt a folyamatot erősíti a gazdasági kapcsolatrendszer, a munkahely és a lakóhely közötti utazás, a központ különféle jellegű intézményeinek vonzó hatása. Az olyan jellegű területi összefonódás, összeépülés, netán összefüggő településtest kialakulása, amely az agglomerációk létrejöttének egyik sajátos kritériuma, a településegyüttesek vonatkozásában csekély mértékű vagy hiányzik. A településegyüttesek fejlődése, a városias életkörülmények szélesebb körű elterjedése a területfelhasználás intenzív (intenzívebb) jellegét erősíti.
A szolnoki nagyvárosi településegyütteshez tartozik Szolnok mellett Besenyszög, Kőtelek, Martfű, Nagykörü, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szászberek, Tiszajenő, Tiszatenyő, Tiszavárkony, Tószeg, Újszász, Vezseny és Zagyvarékas.
A szolnoki településegyüttes Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati határán, a Tisza és a Zagyva folyó, valamint holtágaik által szabdalt, észak-dél irányban elnyúló síkságon fekszik. Természeti értékei közül a jó minőségű termőföld, a termálvízvagyon és a folyóvizek adta vízi turizmus, vízi sport és és ökoturisztikai lehetőségek emelhetők ki. A településegyüttes központja a két folyó találkozásánál fekvő Szolnok, amelynek vonzása jelentős, szinte az egész megyére, valamint a megyébe nem tartozó néhány szomszédos településre is kiterjed. A településegyüttes lakosságának 80%-a jelenleg városlakó. A településkör 660 km2 kiterjedésű, amely a megye területének 12%-a és népességének a%-át koncentrálja. A településegyüttes átlagos népsűrűsége a 2019. január 1-jei népességgel számolva (166 fő/km2) a megyei átlag 2,5-szöröse, nagy településenkénti különbségek mellett. A legsűrűbben lakott település Szolnok, ahol a népsűrűség a megyei átlag 5,6-szorosa, a vonzáskörzet településein ugyanakkor az átlagosnál alacsonyabb a mutató értéke. A településegyüttes szerkezete eltér a megye keleti felére
21
és a Jászságra jellemző nagyterületű településstruktúrától; Szolnokon kívül csak a vele északon határos Besenyszög területe haladja meg a megyei települések átlagos méretét, a többi település az átlagosnál kisebb határú, különösen a településegyüttes déli részén, a Tisza két partján fekvők. A településsűrűség így a vonzáskörzetben és a településegyüttes egészét tekintve egyaránt meghaladja a megyei átlagot.
3.2. Szolnok városszerkezete
3.2.1.Fekvése, adottságai
Jász-Nagykun-Szolnok megye az Alföld középső részén helyezkedik el és hét megyével határos. A megye területe 5 582 km², ez az ország területének 6%-a, míg a megye utolsó becsült népessége 2020-ban a KSH adati szerint 366 905 fő volt, ami Magyarország népességének 3,75%-a, ezzel közepes méretű megyének számít. Jász-Nagykun-Szolnok megye az Észak-Alföldi régió legkisebb lakosságszámú megyéje, népsűrűsége 67 fő/km2. A megye 78 településéből 22 városi rangú, a népesség több mint héttizede városokban él.
Három nagy tájegységre tagolódik: északnyugati részén a történeti Jászság, délkeleti peremvidékén az egykor önálló igazgatási egységet képező Nagykunság helyezkedik el. A harmadik területi egység – az előbbieknél differenciáltabb településhálózattal rendelkező – Tisza térség. Utóbbi sajátos településszerkezettel jellemezhető. A települések többsége nagyobb külterülettel rendelkezik, hasonlóan az alföldi mezővárosokhoz, lakosságszámuk azonban lényegesen kisebb. Kivételt képez – a megyeszékhely – Szolnok, amely a Tisza-Zagyva találkozásánál fekvő, a 2019-ben becsült adatok szerint 70 447 fő lakónépességű város, ahol a megye népességének közel ötöde él. A Tisza és holtágai mentén, a folyó északi és déli szakaszát övezően kis lakosságszámú és területű településekkel is találkozhatunk.
3.2.2.Településszerkezetének, arculatának változása
Szolnok arculatát formáló egyik döntő tényező a kitüntetett földrajzi elhelyezkedés. Itt keresztezte egymást az Észak-Dél irányú víziút és a Kelet-Nyugat irányú kereskedelmi út. Szolnok szerepe a Tisza partján ugyanaz volt, mint Budáé a Duna mentén. Ez a földrajzi helyzet, a víziút és a szárazföldi utak kereszteződése határozta meg a város szerepét és történelmét. A XVIII. század elején városias életmód kezdett kialakulni, a hivatalos közigazgatás 1702-ben indult meg.
A polgári élet a Szatmári béke (1711) után indult újra földműveléssel és a sószállítás számára további raktárak építésével, ekkor készült el a Tisza-híd is. A mezőgazdaság mellett a jó közlekedési fekvés következtében fejlődött a kereskedelem, a szállítás és az ipar (faipar) is. A belső vízfolyásokkal körülvett
22
városrészek sűrű városias településsé fejlődtek, a csapadék- és szennyvizet levezető árkon kívül, attól északnyugatra voltak a mezőgazdasági területek, kertek, legelők.
1 ábra: Szolnok – Első katonai felmérés (1782-1785) és Második katonai felmérés (1819-1869) (forrás:
mapire.eu)
A reformkor törekvései Szolnok fejlődését fellendítették. 1845-46-ban megtörtént a Tisza-szabályozás, majd ezt követően megindult a gőzhajózás. 1847. szeptember 1-én megnyílt a Pest-Szolnok vasútvonal.
Az 1848-49-es szabadságharc idején a katonai szállítások központjává vált. 1850-ben a vasút tovább épültével a főpályaudvar átkerült a jelenlegi helyére, de továbbra is üzemelt a Tisza-parti állomás is.
1857-ben megépült a vasúti híd a Tiszán. A közlekedési kapcsolatok nagymértékű fejlődésének köszönhetően a mezőváros szerep mellett rohamléptekben indult meg az ipar fejlődése.
A város mai szerkezetét alapjaiban befolyásoló folyamatok zajlottak még a XX. században is. A II.
világháborúban jelentős támadások érték a várost. A hidegháború éveiben Szolnok katonai szerepe előtérbe került: 7 laktanya létesült a városban, repülőtere máig jelentős, itt található az ország egyetlen légi kiképző központja.
Az 1950-60-as években jelentős iparfejlesztés indult meg. A mezőgazdaságra alapozott feldolgozóipar mellett a vegyipar fejlesztése és az iparterület déli irányú terjeszkedése is megindult.
Az 1950-60-as években jelentős iparfejlesztés indult meg. A mezőgazdaságra alapozott feldolgozóipar mellett a vegyipar fejlesztése és az iparterület déli irányú terjeszkedése is megindult.