12. szám
— 1304 —— 1939
A kiadvány V. fejezetében a technikai hala- dásra és racionalizálásra találunk a—dlatokat Magyar—
országra és néhány államra vonatkozólag. Az ipar- ban az egy munkaórára eső termelés indexe (1929 : 100) Magyarországra nézve elég kedvezően alakult.
Az index 1937—ben 1t212 volt, míg Németország-
ban csak llO-en, az Amerikai Egyesült Államok- ban 119een, Japánban 132—őn állott, a világra vo- natkozó index pedig (Oroszország nélkül) 119 volt.
Az 1929—1936. évek között tehát az egy munka- órára eső teljesítmény Magyarországon 27%-kal, a világon pedig átlagosan
technikai haladás mérőszámával kapcsolatban azon- ban rámutat a kiadvány arra, hogy az a valóságot bizonyos értelemben eltúlozza, mirvel nincsen tekin- tettel a közvetett munkaszükségletre, mely pedig a technikai haladás során többnyire fokozódik.
Magyarország népességének összes élelmiszer—
fogyasztását s a kalóriaérték, a fehérje-, zsir— és szénhidráttalrtalmát az Intézet már egy korábbi kiadványában is közölte, de csak l'936-ig. A nép- élelmezési adatok most még 2 esztendővel kiegészí- tést nyertek, Csak a kalóniiaérték alakulására vonat—
kozó adatokat emelve ki a táblázatokból, megálla—
pítható, hogy a népesség, összes táplálékfogyasztása az 1924/25—1937/38. évek alatt 7'5%-kal emelke- dett, annak folytán, hogy az egy főre eső 1.699 kalória 2.690 kalóriára nőtt. A népe'lelmezwési átla—
gok azonban a külföldiekéhez képest még mindíg
nem kielégítőek, hiszen Angliában az 1934. évi
kalóriafogyasztás fejadaga 3.230, Olaszországban pedig 3.300 volt. A magyar mezőgazdasági munkás átlagos napi Szükséglete különben is 4.200, az ipari munkásoké pedig 3.700 kalóriára tehető.
A kiadvány utolsó fejezete a magyar mezőgaz- daság adósság- és kamatterheivel foglalkozik, mely- nek irodalma egyébként igen gazdag. A magyar mezőgazdaság eladósodása 1924 óta indult meg ismét. 1925-ben az adósságteher 1355 millió pengő volt, 1932-ben azonban már meghaladta a 2.100 millió pengőt. A következő években i1943v8wig az adósságteher a gazdavédelmí intézkedések, a font és dollár értékcsökkenése következtében, továbbá a terhek mérséklésének eredmtényekéfpen 1.600 mil- lióra apadt. 1931-ben a 2.000 millió pengőt meglha- ladó adósság kamatterhe 225 millió pengőre rúgott.
Csak a kamatmérs—éklő intézkedéseknek tudható be, melyek az 1931-ben bírói úton érvényesíthető 12%-05 kamatterhet 8%—ra szállították alá, hogy a
terhek némiképen elviselhetőbbek lettek. A nagy—
mérvű eladósodás ellen azomban csak az 1933. évi gazdavédelmí intézkedések biztosítottak valóban kellő védelmet. A kam-atmérséklés és a gazdavédelmil intézkedések eredményeképen a mezőgazdaság kamatterhe az 1931. évi 225 millió pengőröl HBB—ig 75 millióra esett.
A Magyar Gazdaságkutató Intézet ennek a kiad- 18%-kal emelkedett:. A '
ványnak a megjelentetésével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nem mindennapi közgazdasági prob- lémákban jelentkező törvényszerűségek számszerű adatokon keresztül is lemérhetők legyenek s így _ ezeknek a problémáknak a megoldását elöbbre is vitte. Kétségtelen, hogy az anyag összeállításával .és közrebocsátásával az Intézet igen hasznos mun—
kat végzett.
S. S. dr.
Földrajzi Zsebkönyv, 1940.
Manuel Géogmphigue, 19.40.
A Magyar Földrajzi Társaság saját kiadása. Szerkeszti;
vitéz Temesy Győző dr.
Publié par la Société Hongroise de Géographíe. Rédígé par le Dr Victor Temesy.
Budapest, 1940. 2481. -—— p.
Hálás feladatra vállalkozott a Magyar Földrajzi Társaság akkor, amikor a neves szakférliak (Teleki Pál gr., Karl János, Kéz Andor) szerkesztésében hosszú éveken keresztül megjelent, de 1930 óta szü- netelő Zsebatlasz ihelylébe Földrajzi Zsebkönyvét 1938. végén első ízben kiadta. Egy-egy esztendő—
eseményeinek földrajzi vonatkozásait számontartani, a politikai változások földrajzi hátterét vagy követ—
kezményoét tanulmányozni kívánó közönség szinte
várakozáson felüli szívességgel fogadta az Évkönyv I. évfolyamát, .A most megjelent ll. évfolyam sike—
rét is biztosítja az időközben: bekövetkezett poli- tikai határok és nópcsoportosrulások változása iránt megnyilvánuló érdeklődés és nem utolsó sorban a szerkesztőségnek az első kiadás javítására irányuló eredményes törekvése.
Az 1940. évi naptár, majd az ugyanez évi csil—
lagászati jelenségek ismertetése után ebben az év- folyamlbzm is a Pécsi Albert dr. által összeállított statisztikai rész következik, melyben a legjellem—
zőbíb világföldrajzi és általános földrajz—statisztikai adatok mellett a nemzetközi termelés és forgalom legfontosabb adatai találhatók meg. Ezt a többnyire táblázatos statisztikai részt7 mely mintegy 50 oldalt foglal el az Évkönyvben, a Közp. Statisztikai Hiva- tal által átengedett ábrák és di—agrammok teszik át—
tekilnthetőbbé és szemléltetőbbé. _ Az időszerű földrajzi kérdések c. fejezetben először Teleki Pál gr. aid tantalmas gazdaság- és kül—
politikai programmot az örvendetes területnazgyob- bodás figyelembev—é'telével gazdaságföldrajzi alapon, majd a közelmult és a jelen világpolitikai esemé—
nyeinek földrajzi hatter-ert megvilágító tanulmányok követik egymást a legismertebb földrajzi szakírók tollából. Külön is figyelmet érdemel ugyancsak Pécsi Albert dr.-nak e fejezeteit záró tanulmánya az európai nagyhatalmak nyersanyagellátásáról.
A magyar föld időszerű kérdései c. következő fejezetben részint a visszatért területek földrajzi és néprajzi viszonyai, részint pedig a megnagyobbo- dott Magyarország különféle, de mindíg közérdekű
12. szám
földrajzi vonatkozású kérdései nyernek megvilágí—
tást szintén jeles szakirók által. Kiemeljük ezek közül Fodor Ferenc dr. tanulmányát, melyben a földbirtokpolitikánk által eddig meglehetősen el- hanyagolt gazdaság-földrajzi szempontok figye—
lembevételét sürgeti.
Néhány általános földrajzi és térképészeti szak- cikk'fejezi be és teszi érdekesebbé a Zsebkönyv
jelen évfolyamát. G. G. dr
A BESzKÁRT és az érdekkörébe tartozó
közlekedési vállalatok 1937. évi statisztikai év—
könyve.
Annuaire Statistigue de 1937 concernant la
B. E. SZ. K. Á. R. T. et les entreprises de transport
appartenant á sa sphére d'intéréts.Budapest, 1939. 256 l. — p.
A BESzKÁRT 1937. évi évkönyvében szöveg- gel kísért táblázatok szemléltelik a BESzKÁRT és BHÉV vasút- és autobuszüzemre, a trollei- buszra, a fogaskerekű vasútra, a budai hesgypá—
lyára és a B. U. R. teherforgalomra vonatkozó adatokat. Az évkönyv új folyama az előzővel szemben számos adatközléssel bővült. Említésre méltó ezek közül a tűzvédelmi berendezések álla- gát, a főiktató ügyforgalmát, a balesetjogi kártérí- téseket, a pénzügyi igazgatást, továbbá a hirdetési- és propagandatevékenységet szemléltető táblázat.
Az általános rész foglalkozik a vállalatok üzemstatisztikájával s a személyszállítási bevéte- lek és teljesítmények 1928—37. évi alakulásával.
A forgalomra vonatkozó részben legjelentősebb a menetrend szerinti és a rendkívüli személyforga—
lomban, továbbá a teher— és Önkezelési forgalom- ban a járművek által megtett távolság, a! vasúti hálózatok viszonylat- és menetsűrűségének, a sze—
mélyszállítási eredmények utasszám és bevétel sze- rinti, valamint a forgalmi akadályok és a talált tárgyak számszerű ismertetése. Tanulságos az a kimutatás, amely a közlekedési baleseteket a bal- eset oka és a sérülés foka szerint részletezi. A sze—
Ámélyzeti ügyekből az évkönyv közli az alkalma- zottak számát fizetési csoport és alkalmazási mi-
nőség szerint, a f_őorvosi hivatalban végzett orvosi
vizsgálatok és a nyugdíjalap főbb adatait,apsyho- technikai vizsgálat eredményét és a személyzet részére kiadott egyenruhák mennyiségét. Változa- tosak az áramelosztásról, a személyszállító jármű—
vek, a várócsarnokok, a kábelek, a munkavezeté- kek és a magasépítmények állagáról, továbbá a villamosenergiagazdálkodásról, az áramátalakító—
gépek teljesitőképességéről és a kocsiszinek be- fogadóképe-sségéről készitett táblázatok. Kimerí- tően foglalkozik az évkönyv az anyagbeszerzési szolgálat, a pályaépítés és pályafenntartás, a köz—
ponti anyagkezelő szakosztály, az anyagvizsgá- lati laboratórium, a számfejtőség és a könyve-
-— 1305 —— 1989
lőség tevékenységével. Szociális szempontból köz- érdekű az alkalmazottak tüzelőszer ellátására, a gyermeknyaraltatásra és felruházásra, a sport—
telepre és a közművelődesi egyesületekre vonat—
kozó adatközlés.
A BESzKÁRT vasútüzemre vonatkozó néhány közérdekű adatot a mű anyagából érdemes külön is megemlíteni. Az utasok száma az előző évi 332,794.7l4—ről 340,059.392-re, a bevétel összege 46,356.595-ről 48,315.210 pengőre és a személyi balesetek száma 1.280—ról 1.362-re emelkedett. A menetrend szerinti forgalomban megtett távolság
77,721.5l3 km-ről 77,204.604 kin-re, a talált tár- gyak száma 14.296 drb-ról 13.954 drb-ra, a sze—
mélyzet létszáma 10.087-ről 10.045-i'e, a kocsik száma 1.762—ről 1.742-re csökkent.
A BESthÁRT autobuszüzemben az utasok
száma 27,324.985-ről 34,624.674—re, a személyzet
létszáma 1.124—röl 1.419-re, a menetrend szerinti forgalomban megtett távolság 6,965.260 kxn-ről 9,903.20l km-re, a bevétel 6,673.132 pengőről 9,444.964 pengőre,abalesetek száma 129-1'61 175-re és a járművek száma 182-ről .199-re emelkedett.
Ezek az adatok szemléltetően bizonyítják, hogy
az autobuszé a jövő. B. A.
Territoire et population des grandes villes.
1928—1934. (Statistigue internationale des gran- des villes.)
Kiadja a Nemzetközi Statisztikai Intézet Állandó Hivatala.
Hága, 1939. 3001. —— p.
A Szemle a közelmultbani) megemlékezett arról, hogy a Nemzetközi Statisztikai Intézet Állandó Hivatala az 1927-ben és 1931-ben évkönyv- szerű keretekben közreadott nagyvárosi kiadvá- nyainak folytatásaképen sorozatos, de tárgykör szerint tagolt s így kisebb terjedelmű kötetekben szándékozik közreadni a nagyvárosok területi és népességi, lakás-, idegenforgalmi, villany-, gáz- és vízellátási, valamint köztisztasági viszonyaira vonat- kozó újabb statisztikai adatokat. ,,A nagyvárosok nemzetközi statisztikája" cimen, ilyen elgondolás.
alapján megindított sorozat első öt kötete a fenti témakörök 1928—1934. évi adatait foglalja, illető- leg fogtalná magában. Eddig a Szemlében már méltatom) idegenforgalmi köteten kívül az emlí- tett közszükségleti cikkekkel való ellátottságról be- számoló közlemény és —— legújabban —— a nagy- városok területi s népességi viszonyait feltáró mű látott napvilágot. Ezúttal az utóbb említett kiad—
vány tartalmát vázoljuk.
A nemzetközi adatanyag egybegyűjtése köz—
ismerten számos nehézségbe ütközik. A Nemzet- közi Statisztikai Intézetnek Methorst szakavatott irányítása alatt álló Állandó Hivatala e nehézsé-
1) L. M. Stat. Szemle 1939. évf. 1060—1061. 1.
