1. szám. ._._56—
1932
Névmagyarositások 1931—ben.
Magyarísatt'ons de nem en 1931.
Re'sume'. Auee l'autorisation du ministre de lilntérieur, 2.887 habitants ont en 1931 change' Ieur nom de famille (contre seulement 1.451; dans Ilannée précédente). En Hongrie, dans la plupart des cas pareils, il siagit de magyarísations de nom. Sur ces 2.887 personnes, et dont 648 habitaient Budapest, 94 avuient seulement un nom de physionomie hon- groise; 1.397, an nom allemand; 1.223 un nom
slave; 173 un nom diautre sorte.
Panni les habitanls ayant change en 1931 leur nom, il y avait 2.190 catholigues remains; 232 Iu- thériens; 169 israe'lites; 132 calvinistes. Panni les cul—
vinistes de Hongrie, gui représentent plus de 20% de la population, trés peu ont un nom non hongroisi , Ouant a la profession, la plupart (1.047) appar—
ienaieni á la classe intellectuelle, et il faut compte:- avec ceux-ci la grande majorité des sans-profession (520), (loni la plupart étaient des écoliers. Les mili—
taires figurent également pour un nombre notable (662). Des habítants vivant de production du sol,
et gui forment le gros de la population, seulement /18 ont changé leur nom.
* .
A névmagyarosítási statisztika 1931. évi ered- ménye örvendetes fellendülést mutat. Az 1930. évi 1.454 esettel szemben az elmult esztendőben 2.887 embernek engedélyezte a belügyminiszter a névvál—
toztatást. Úgy látszik tehát, hogy annak a mozga—
lomnak, amely a névmagyarosítás érdekében meg-
indult, kezdenek mutatkozni.
Része lehet azonban a fellendiile'sben annak is, hogy a belügyminisztérium a személyváltozás óta sokkal liberálisabban kezeli a névváltoztatás kérdését és sokkal kevesebb nehézséget támaszt a névmagyaro- sítás tekintetében. Amint majd a foglalkozási viszo—
nyok ismertetésénél látni fogjuk, valószínűleg az is előmozdította a névmagyarosítási mozgalmat, hogy a hatóságok vezetői, különösen a honvédelmi mi- .niszter, az államvasút és a posta vezérigazgatói lelkesedéssel karolták fel a névmagyarosítás ügyét és köriratokkal buzdították a tisztviselőket és kato—
nákat neviik megmagyarosítására.
most eredményei
A névváltoztatások helyi megoszlása érdekes képet mutat. A törvényhatósági jogú városokban 1.309, a megyei városokban 735, a vármegyék többi területén 843 névváltoztatás történt. Az előző évi megfelelő számok 648, 294, illetőleg 512. A nőve- kedés legnagyobb volt e szerint a megyei városok- ban, Egyenkint véve a városokat, természetesen Budapest áll első helyen, ahol 648 névváltoztatás történt (az előző évben 378). A főváros után 204 esettel ezúttal Baja következik, ahol 1930—ban mind—
.
össze 10 egyén változtatta meg nevét. Ennek az a magyarázata, hogy Baja város polgármestere maga adott jó példát, s a város tisztviselői és polgárai közül sokan követték példáját. Baja után Pécs kö—
vetkezik 95 esettel (62), majd Kaposvár 93 (26), Szeged 76 (30), Debrecen 72 (37) és Sopron 70 (57) névmagyarositással. Az 50-et meghaladja még Mis—
kolc, Székesfehérvár és a kis népességű Esztergom, ez utóbbi 62 névmagyarosítással. A névmagyarosítási esetek számát természetesen nem lehet a városok télekszámával szembeállítani, mert azt csak a nem magyar nevii magyarok számával lehetne viszony—
latba hozni, ez utóbbi számot azonban nem ismer—
jük. Mindenesetre a nagyobb, és bevándorlás útján szaporodó városokban valószínűleg több a nem magyar név, mint a stagnáló népességű és eredeti—
leg is tősgyökeres mezőgazdasági jellegű városok- ban. Ez menti bizonyára a nagy népességű Hód- mezővásárhelyt és Kecskemétct, ahol csupán ], ille—
tőleg 3 névmagyarosítási eset fordult elő és ahol az előző években is hasonló kis számokat látunk.
Áll ez nagyjából a vármegyékre is. A nagy Pest mc—
g'yében 173 névmagyarosítási eset volt (83), utána azonban a jóval kisebb Veszprém következik 97 esettel. Itt a számot az rugtatta fel, hogy a jutasi altisztképző iskolában tömeges *névmagyarosítások történtek. A többi megyék közül Baranya, Borsod, lleves, Somogy, Nógrád és Tolna szerepel több mint 30 névváltoztatási esettel. Az aránylag elég népes l'lajdu vármegyében, amelynek lakossága túlnyo—' inóan tősgyökeres magyar reformátusokból áll, mindössze 2 eset fordult elő.
A névváltoztatásoknak nem minden esetben névmagyarosítás a célja, bár most már mindig'ke
vcsebb azoknak az eseteknek a száma, amikor ma-
gyar nevet változtatnak más magyar névre. Ezúttal a 2.887 névváltoztatási esetből csak 94 volt olyan, amikor a névváltoztatónak eddigi neve is magyar hangzású volt. Olyan esetekről van itt többnyire szó, amikor az illető valamilyen furcsa, rossz hang zású vagy gúnyolódásra alkalmas névtől akar meg szabadulni, vagy sok esetben nevének írásmódjába kér változtatást. Az előbbi években a vitézi cím ado mányozásával kapcsolatban fordult elő sok ilye eset, amikor a tiszti vitézek magyar nevüknek régies helyesírás szerint való írásmódját, vagy alak ját kérték. A tulajdonképeni névmagyarosítási ese tek közül 1.397 egyénnek volt német hangzású a eddigi neve, 1.223-nak szláv hangzású és 173-na egyéb, vagy megállapíthatatlan hangzású neve vol Az előző évben a szláv nevűek száma meghaladt a német nevűekét, újabban ismét .a német nevűe magyarosították tömegesen a nevüket. Az is érdeke
1.szmn.
_57— 1932
íhegfigyelés, hogy míg a törvényhatósági jogú vá—
, akban a névmagyarosltók között a német nevűek erősen dominálnak, a községekben és még inkabb a megyei városokban a szláv nevűek magyarosítot- iták nagyobb számmal nevüket. Különösen Buda—
pesten feltűnő a német nevűek túlsúlya: 188 szláv
rnevűvel szemben 402 német nevű vett fel magyar hangzású nevet. Úgy látszik mégis, mintha a szláv nevüek általában sűrűbben magyarosítanák meg nevüket, mint a német nevű magyarok, mert pl.
Budapesten is a német származásúak sokszorosan meghaladják a szláv származásúak számát, mégis a német nevűek csak alig több mint kétszeres szám- a! vannak a szláv nevü névmagyarosítókkal
Ami a névváltoztatók vallásfelekezeti megoszla- sát illeti, róm. katolikus volt köztük 2.190 (1930- .ban 1.088), gör. katolikus 78 (47), református 132 (81), ág. h. evangélikus 232 (125), gör. keleti 62 (22), izraelita 169 (70), egyéb és ismeretlen vallású '24 (21). Minden felekezet nagyobb mértékben vette ,ki tehát részét a névmagyarosításból, mint az előző sztendőben. Kétszeresnél többre növekedett a zsidó vallású és még inkább a gör. keleti vallású név- _ áltoztatók száma. Az előbbiek most már kb. ugyan-
;abban az arányban vannak a névmagyarosítók kö- Ött, mint az összes népességben, messze elmarad—
nak azonban a mögött az arány mögött, amelyet a
;.háború előtt mutattak, amikor a névmagyarositók—
ak kb. fele a zsidók közül került ki. A névmagya- osítás enyhébb elbírálása folytán most már való-
"szinűleg erősen meg fog szaporodni a zsidó vallású évmagyarosítók száma, tekintve, hogy köztük van , ránylag a legtöbb idegen nevű. A gör. keletiek név—
magyarosítása főkép a katonák agyobb számmal (GZ—ből 27).
A névmagyarosítók foglalkozás szerint részlete—
ett adatai feltűnő nagy változásról adnak számot z előző évhez képest. Abban az időben, amikor a itézesítés folytán növekedett meg a névmagyaro—
fiók száma, főképen az őstermeléshez tartozók éltek névmagyarosítási engedéllyel, amit érthetővé tesz körében történt
az, hogy vitézek túlnyomó nagy többsége a falusi lakosságból került ki. Ez a mozgalom —— úgy lát- szik — falusi lakosságunk körében nem tudott meg—
erősödni, pedig várni lehetett volna, hogy a vitézek névmagyarosítási mozgalma a falusi lakosság többi rétegeiben is nagyobb hullámokat vet. Ezzel szem—
ben az 1931. évben előfordult 2.887 esetből csak 48—an tartoztak az őstermelés körébe. Az előbbi évben a félannyi ne'vmagyarosítóból még 134. Erő- sen dominál most is az értelmiséghez tartozók szám—n 1.047 (az előbbi évben 613). Legfeltünőbb azonban a véderőhöz tartozók számának nagy megnöveke- dése, 68-1'61 662-re. Ezt már igazán szép eredmény- nek tekinthetjük, különösen, ha figyelembe vesz—
szűk a véderőhöz tartozók korlátolt számát. A köz—
lekedésnél Élő-ról 17l-re történt növekedést látunk, ami valószínűleg a postánál és vasútnál megindult névmagyarosítási mozgalommal függ össze. Elég sok a tőkéseknek és nyugdíjasoknak száma a név—
magyarosítók között, 134 az előző évi 49—61 szemben.
De legörvendetesehb a foglalkozásnélküliek csoport—
jának, amely túlnyomólag kiskorú tanulókból áll, 233-1'61 520-ra való szaporodása. A névmagyarosí- tásnak ez lenne a legterme'szetesebl) módja és folya- mata, hogy a tanulóifjúság magyarosítsa meg a nevét, amikor még a családi hagyományokon kívül semmi különösebb oka nincs idegen nevének meg- tartására. Kétségtelen ugyanis, hogy a felnőtteknél sokszor nagy önmegtagadást, a családi hagyomá—
nyok és megrögzött szokások félretételét és személyi vonatkozásban is nagy nehézséget jelent a vezeték—
név megváltoztatása.
Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az 1931. évben alakult meg az Orsz. Névmagyaro—
sító Társaság s így az az örvendetes fellendülés, amely ezen a téren 1931-ben mutatkozik, részben valószínűleg már a névmagyarositó társaság műkö- désének javára is írhatól Kívánatos, hogy ez a moz- galom, amelynek nemzeti tekintetben, —— amint már előbbi eikkünkben kifejtettük, —— feltétlenül haszna van, minél nagyobb arányokat öltsön.
K. A. dr.
