Névmagyarosítások 1932-ben

2. szám,

ban kifejezve ez nem sokat jelent. Csak azért tar-

tottuk ezt erdemesnek itt is kiemelni, hogy köz—

célokra meg ilyen nehéz időkben is sikerült a vi- déknek áldoznia. A fővároson kívül eső terület- részeken korántsem volt annyira nélkülözhetetlen közlekedési eszköz az antótaxi. mint Budapesten.

Ez a magyarázata annak. hogy a bórautóknak a fővárosban tapasztalható nemi emelkedésével szemben ezeken a részeken az állomány 9'7%-kal ismet csökkent. Sokkal kedvezőtlenebbnek

síthetjiik azt a körülményt, hogy az autóbuszok létszáma is apadt éspedig 10'3%-kal. Ez a jelenség

közforgalmi szempontból sajnálatos, mert az autó—

buszok leállítása a sok község közötti egyetlen köz—

lekedési eszköznek, az autóbuszvállalntok üzemé-

nek besziintetósével van szoros összefüggésben. A szemelyautomobilok fogyásának aranya 8'3%

(1931—ben 11'7%l, a leherkoesiké 7'9'% (6'0%) Volt.

A motorkerékpárok állománya viszont a tárgyalt év végén is meghaladta nehány darabbal az előző évit s a szaporodásuk aránya 0'3%—ot tett.

A gépjáróművek állományának liavonkínti liul- lámzasának ismertetése után elkészítve :] mérleget,

az ideiglenesen forgalmon kívül helyezett gepek létszáma az 1932. ev

alakult:

mino-

vegen a következőképen

; ;

§ 1931 [ 1982

Személykoasik . 4.435 l 5.408 Teherkocsik . 1.308 1.760

Egyéb kocsik . 333 398

Motorkerékpárok . ! 1.490 2.183

Összesen . * 7.566 1 9.749

A fentiekből megállapíthatjuk, hogy a tárgyalt

év végén az előző évinél 2.183 gépjárómiivel több

———103——"

---—---unun-u.nnnnnnununn-cc-nnun.-.l'un-ua.-.nu-cs.un-l-nn...-nnnlncn-I-nannlllnllIll-olll-

1933

volt a forgalomból ideiglenesen kivonva. A növe—

kedés százalékban kifejezve 28'9%—ot tett. Aránylag

legnagyobb az emelkedés a motorkerékpároknál, ahol a leállított gépek állománya 46'5%—kal szapo- rodott. A teherkocsikhól 34'6%-kal, a személy-

kocsikból 21'9%—kal, végül a különleges cé—

[okra szolgáló autókból 19'500—kal volt több a for—

galomból ideiglenesen kivonva, mint az elmult év végén.

Az eddig ismertetett változásokon kívül szóla-

nunk kell még az ország területén belül, a járó—

művek kerületi úthelyezéseiröl is. Ezek az esetek

körülbelül felenyi alkalommal fordultak elő, mint az előző évben. A viszonyok ebből 'a szempontból

nem változtak, amennyiben a tárgyalt év folyamán is az volt a helyzet, hogy kerületváltozás révén a budapesti kerület szenvedte a legnagyobb veszte—

seget. Ez a körülmény, valamint az, hogy a vidéki

gépek létszáma Budapest 6'6%—ot kitevő csökkené—

sével szemben 4'1"o—kal fogyott, A területi megosz-

lás szempontjából a vidék javára ismét némi el—

tolódással járt. Ezt n hét esztendő alatt bekövetke- zett tórfoglnlást az alábbiakban mutatjuk be:

* . f ,. ,, § , - ,

Év l Budlsjwest X átélek ; Ev § liudonfest Váci/I

1926 [ 64'4 l 35'6 1930 50'5 496

1927 59'4 l' 40'6 1931 48'9 51'1

1928 550 l (50 1932 483 51'7

1929 519 R 481

5

Végül megemlítendőnek tartjuk, hogy a kül- földre távozott járóművek száma változatlanul 48 volt, melyek között 43 személykocsit és 4 teher—

kocsit találunk.

Várszeghy János dr.

EGYÉB

Névmagyarositások 1932-ben.

Magyazisatíons de nem en 1932,

Részlme'. Les statísiitluvs des changements de noms patronymigues accusent une nouvelle aug—

mentation pour 1932 en Hongrie. Avec l'autorisation du ministre de FIntérieur, 3.760 lmbitm'zts ont clmngé

leur nem de famillr: (contre 2.887 ezt 1931). Dans

la plupatt des cas, il s"agíssait de magyarisations

de noms non hongtois. Sur les 3.760 habiiants en

gueslion, seuls 101 avaient déjá un nom d'une phy-

sionomie hongroise gu'ils ont éclmngé contre un

nom également hongrois. Purmí [es autres habitnnts ayant mayyarisé leur nem, 1.784 (lvaíent un nom

ullemuml; 1.626, un nem slave; 245) un nem dlautre serte (roumuin, ítalíen, wet-, ela). Il est á remarguer (Iulils avuient tous le hongrois pour langue mater—

nelle et ont changé spontrmément leur nom. Netu—

rellement, (es éléments minoritaires ne magyarísentv guére leur nom, et personne ne [es y oblige.

Sur 108 3.760 habitants ayant pris un nem hon-

grois, 2.421 étm'ent citadins et 1.339 Ita'bitaient () la campagne; done, le mouuement a été bien plus fort dans les villf's. Ríen gzt'á Buda/lest, on (1 en—

reyistré 861 Nm,

2. szám.

La plupart (2.776) étaient catholigues remains;

venaient ensuite, sous le rapport de la religion, les Iuthériens (363) et les israe'lites (280). 11 ota avait parmi eux gue 163 habitants appartenant () la con-

fession calviniste, gui, oprés la religion catholirjue.

est 'la plus répandue en Hongrie.

Les agriculteurs fzgumient entre eaz pour un nombre ítés inféríeur á leur proportion á la popu- lation totale. (Iomme aupamvant, on comptait, parmi

les habitants ayant magyarisé en 1932 leur nom, un nombre particuliérement grand dthabitants

exereant profession urbaine: 1.003 apparte- naient á la catégorie ,,induslrie, commerce, commu—

nications" (les employés des noies de communication y e'taient surtout nombreuz') et 909 r': la classe intellectuellv

une

Az az erős fellendülés. amely a névmagyaro-

sítások, illetőleg névváltoztatások terén az 1931.

évben mutatkozott, a mult évben is folytatódott.

bár nem olyan nagy mértékben. 1931. évben u. i.

2.887 embernek engedélyezte a belügyminiszter a névváltoztatást. ezzel szemben a mult évi engedé- lyek száma 3.760-ra növekedett. Ahhoz képest,

hogy, —— amint már egy alkalommal kimutatlukí)

—— a magyarság kb. 30"o—ának, tehát kb. 2 és fél- millió magyar embernek nincs magyar hangzású vezetékneve, ez az eredmény még mindig igen cse-

kély, mert ha csak a természetes szaporodást te-

kintjük, a névmagyarositási esetek még a termé—

szetes szaporodásnak is csak egy kis részét ellen—

súlyozzák. A névmagyarosítási mozgalomnak sok-v

kal nagyobb méretűvé kellene fejlődnie, hogy el-

érjük azt, hogy az idegen vezetéknévvel bírók

száma legalább is csökkenjen.

A 3.760 m'wv:'iltoztatási esetből 1.544 esett a tj.

városokra (1931-ben 1.309), 877 (7351 a megyei vá—

rosokra és 1.339 (843l a községekre. Legnagyobb

növekvés tehát ezúttal a községeknél mutatkozik.

Ha azonban a lólekszámhoz viszonyítjuk a névvál—

toztatási esetek számát, a községek messze elma—

radnak a városok arányszámai mögött, Minden—

esetre sok függ attól is, hogy mennyi a magyarok

között az idegen nevt'íek aránya, ami a városokban

kétségtelenül nagyobb, mint a vidéken. A tj. váro—

sok közül természetesen most is Budapest mutatja

a legnagyobb számot, 861 esettel (648l, utána Sze—

ged következik 136, azután Pécs 134 esettel, A leg—

kisebb számokat a tősgyökeres magyar városok-

ban, Hódmezővásárhelyen és lx'eeskeméten talál-

vjuk, ahol csak 18, illetőleg 19 m'xvmagyarosítt'is for-

dult elő (1931—ben csupán !. illetőleg Ill. A kis-

népességű Baján, ahol a polgármester kezdeménye- zése folytáu 1931—ben 204 egyen magyarosította meg a nevét, 1932-ben még mindig 9? eset fordult

ll l.. M. Stal. Szemle 1930, évi 3. szám.

——104— 1933

elő. A megyei városok közül erősen kiválik Kapos—

vár 108 esettel (93), azután Szombathely 87 (SSL Békéscsaba 67 (5), azután a kis Esztergom 55 (62), továbbá Nyíregyháza 51 (13) esettel. Esztergomban a tanítóképző intézeti növendékek magyarosítják meg tömegesen a nevüket. A megyei városok kö—

zött is sok van olyan, —— különösen a Hajdu és

Jász-Nagy-Kun—Szolnok megyei városok, —— ahol alig fordul elő névmagyarosítás. így pl. Hajduhad—

ház, Hajdunánás, Hajduszoboszló és Túrkeve váro—

sokban egyetlen névváltoztatás sem volt a mult év

folyamán.

A vármegyék közül

természetesen a legna- gyobb népességű Pest megye jár előt 263 névmagyarosítással (173), utána következik

Zala 120 esettel (19), majd Somogy 105 (441)

névmagyarosítással. li két megyében, különösen a csendőrség vette ki részét a névmagyarosítási mozgalomból, de Balatonfüreden még szőlőmun—

kások és napszámosok is nagy számmal magyarosí—

tották a nevüket. A legtöbb vármegyében jóval több

volt a névmagyarosítás, mint az előző évben, ami a mozgalomnak dícséretes terjedését mutatja. Ahol

valami helyi, vagy intézmények részéről való kez.

deményezés indul mindjárt meglátszik a számadatokon.

meg,

A névváltoztatások között mindig van néhány,

amelynél a cél nem a névmagyarosítás, hanem akár családi okból, akár más okból (rossz hangzású, vagy csúf jelentésű magyar név) magyar névnek

más magyar nevre való változtatása. Ilyen eset

azonban mindössze 101 fordult elő a 3.760 névvál-

toztatás közül, a többi mind idegen névből magyar névre való csere volt. Érdekes, hogy a nemet és a

szláv hangzású neveknek magyarrá való változlav

tása évről—évre milyen hasonló arányban történik.

Rendesen több a német névről való magyarosítás,

a tavalyi esetek között 1.784 volt ilyen, míg szláv

névről 1.626-an változtatták nevüket magyarra. A tavalyi megfelelő két szám volt 1.397 és 1.223. Eze—

ken kíviil 249 esetben egyéb (román, olasz, görög stb.) névről történt a magyarosítás. (1931—ben 1733)

Érdekes megfigyelni a megváltoztatott német és szláv nevek számát a városokban és a vármegyék—

ben. A tj. városokban 868 német név változott át magyarra, ezzel szemben csak 543 szláv név, Ellen

ben a megyei városokban és a vármegyékben is a szláv nevek voltak többségben. Budapesten magá—

ban kétszer annyi a megváltoztatott német név.

mint a szláv név 1521— 262l, ami érthető is. mert

hiszen Budapest lakossága régebben túlnyomóan német volt. Érdekes. hogy még Somogymegyehel'x

és Kaposvárott is a Szláv nevek vannak többségben a nóvváltoztatók között, ami erősebb délszláv be—

olvadásra enged következtetni,

Vallásfelekezet szerint a névváltoztatók között volt 2.776 római katolikus (1931-ben 2.190l, görög katolikus 114 (781. relornn'itns 163 llíl2l. ágostai

2. szám. —105-—— 1933

hitv. evangélikus 363 (232), görög keleti 48 (62), izraelita 280 (169), egyéb vallású 16 (24). A görög

keletiek kivételével tehát minden felekezetnél emel—

kedést látunk. A zsidók száma is most már eléri7

sőt meghaladja országos arányukat a névváltozta- tók között, sőt, ha az egyes foglalkozási csoporto—

kat tekintjük, a kereskedelem és hitelhez tartozó

109 névváltoztató között 55 az izraelita.

Foglalkozások szerint ezúttal a bányászat, ipar

és forgalom csoportja mutatja a legnagyobb szá—

mot: 1.003-at; utána a közszolgálat es szabadfog- lalkozások csoportja következik 909 névmagyaro-

sítással, majd a véderő, melynek tagjai közül 962 magyarosította meg a nevét. Az ipar-forgalmi né—

pességböl is a közlekedés válik ki 542 névmagya-

rosítóval. Itt a vasutasok és postások járnak elő

jó példával. Elég nagy számmal szerepelnek a fog-

lalkozásne'lküliek és ismeretlen foglalkozásúak, 450

esettel, kiknek legnagyobb része fiatalkorú tanuló.

Az őstermelóssel foglalkozó névváltoztatók száma 48—ról 142—1'e emelkedett, de még mindig igen kevés ahhoz képest, hogy az ország lakosságának nagyobb fele tartozik az őstermeléshez. A falusi intelligen-

ciának, papoknak és tanítóknak, jegyzőknek volna a feladata, hogy a névmagyarosítási mozgalmat

jobban felkarolják, mert hiszen itt vannak a leg—

nagyobb tömegek a magyarok között. akik idegen

nevvel bírnak. K. A. dr.

§ e IRODALMISZEMLE 9 §

Könyvismertetések.

Chronigue de Zivres.

Budapest épület- és lakásviszonyai az 1920.

és 1925. években.

La situation des bátiments et logements de Buda- pest en 1920 et 1925.

Statisztikai Közlemények. 54. kötet.

Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.

Budapest. Két kötet, 76*—t—336 és VlH—245 !.

Publications Statistígues. Vol. 54. Publie'e. par le Bureau de síatistígue de la Ville de Budapest.

Deux tomes, THW—330 el VIM—245 17.

Ez a kétkötetes kiadvány anyagának

szerű gazdagságával a külföldi hivatalos statisztikai kiadványok között is egyedül áll. A tudomány és

gyakorlat szempontjainak a legillesszebbemenő figye-

lembevételével, következetesen kiépített munkálato- kat ezidőszerint is irányító lllycfalvi [. Lajos igaz—

gató a mű tömör előszavában plasztikusan rajzolja

minta—

meg a fővárosi épíilel— és Iukásstatisztíka fejlődé-

sének képét, megemlékezve arról is, hogy a szám-

lálási anyag feldolgozására kirendelt iroda vezetője Buziássy Károly dr. volt.

A városi statisztikának tárgyalt két nagyfontos- ságú ága Budapest statisztikai hivatalában már a

századfordulóig rendszeres művuelesben részesült. A nemzetközi tekintetben is úttörő 'munka azonban csak az új században indult meg: 1906, 1910. 1920

és 1925 a fejlődés egy—egy fontos állomása. Ennek során területileg: a kerületeken kíviil városrészek

és ti. n. statisztikai alkeriiletek szerint és tartalmi- lag: például a háztulajdonstatisztika, a lakások

szobaszám és helyiségszám (68 lakástípus) szerinti kombinatív feldolgozása s a lakásbérlők adatai, fő- leg társadalmi rétegeződóse tekintetében és még szá-

mos más szempontból igen nagy mértékben kiépült az épület— és lakásstatisztikai feldolgozás. Hogy az így egybegyiijtött anyag mennyire sokszínű és gaz—

dag, ez az első kötetet bevezető s tömörsége elle,

nem minden fontosabb momentumra kiterjeszkedő

szöveges anulízisből világlik ki a legjobban. Az itt elszórt kisebb összeállítások hosszú sem pedig a végső eredmények áttekintését s a részletes kimuta—

tások tanulmányozását könnyíti meg nagy mérték- ben. Egyébként a lllű terjedelmesebb I. kötete az 1920. évi, a II. kötet pedig? az 1925. évi anyagot tar—

talmazza. A kiadvány néhány főbb adatára majd

az 1930. évi eredmenyek niéltalása során erdemes lesz meg visszatérni. A

gazdag jelzésére legyen szabad itt megemlíteni, hogy a két kötet be-

anyag

osztása és tartalma nagyban-vegeszben azonos, bár pl. az épületek falazatára és tetőzetóre s úgy az épületek, mint a lakások felszerelésére vonatkozó eredmenyeket csak 192046], a lakásstatisztikai anyag társadalmi osztályok szerinti, Illyefuluí által meg—

honosítolt feldolgozásának nagybecsű adatait csupán 1925—1'61 találjuk meg. Ellenben csaknem teljesen egyöntetűen és pedig kombinatív táblázatokban ren—

delkezésre áll mind az épületekről. mind külön a lakóházakról az ('rpi'iletstatisztikai rész, Ez a resz a

magasság (emeletek) szerinti rószletezésen kívül ki—

terjeszkedik a melléképületek számára, az épületek

lakások,

lakók számára, a lakosságnak az épületek magassága rendeltetésére, a bérlemények, szobák.

es lakottsága szerinti megoszlz'isára, a ln'rztnlajdono—

sok foglalkozás, nem, birtokostz'irs. lakóhely, a hir—

tokban levő házak száma magassága bérleményei stb. szerinti tagozódására, A lakásokra vonatkozó

táblaanyagban pedig többek között megtalálható a

lakások megoszlása minőségük és népességük s lakásfekves szerinL mig a rendes lakásokról —— a legtöbbször a szobaszám es azon belül helyiségek szerint tagolva ttehát az említett 68 lakástípus sze