• Nem Talált Eredményt

Munkaviszályok 1931-ben

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Munkaviszályok 1931-ben"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

6. szám. —— 478 —— 1932

Munkaviszályok 1931-ben.

Les conflits de travail en Hongrie en 1.931.

Résume'. Abstraction faite d'une gréue miniérc zajlott jelentékenyebb bányászati sztrájk és az notable el diun lock—out d'induslrie, les données

relatives aux conflits de travail de 1931 ne different guére de celles de Panne'e pre'ce'dente. La plupart des gréves avaíent pour but une augmenlalion de salaires, el c'est dans ("industrie textile glfil y a eu le plus de gréves.

Ha az 1931. évi munkaviszálystatisztikai ada- toknak csupán főeredményeit nézzük, úgy tűnik fel, mintha az 1931—es esztendőben ismét emelke- dőben lett volna a munkaviszályok általános inten—

zitása a háború utáni korszaknak ebből a szem- pontból legcsendesebbnek bizonyult, 1930-as esz- tendejével szemben. Általánosságban véve azonban nem ez az igazi helyzet, mert ha a végeredménye- ket a pécsvidéki szénbányamedence két telepén le-

egyetlen, de nagy intenzitású ipari kizárás adataitól megtisztitva vizsgáljuk, az összes ipari főesoportok együttes munkaviszályadatai az előző évi adatok- kal körülbelül azonos színvonalon mozognak, sőt az 1931. évi ipari sztrájkok méretei bizonyos vo—

natkozásokban még az 1930. évben tapasztalt ará' nyokon is alul maradnak.

A bányászati sztrájkadntok 1931—re, az előző

esztendővel szemben, tekintélyes emelkedést mu- tatnak, azonban ismételjük, ez csupán egyetlen vál—

lalatnál előfordult sztrájknak tudható be. Ott majd—

nem 2.100 munkás körülbelül 3 hétig sztrájkoll, aminek következtében az elvesztett munkanapok száma, valamint az elvesztett munkabérek adata úgy általánosságban, mint az egyes szünetelőkre számítva, igen magasra szökött. Itt mindjárt hoz—

zátesszük, hogy ez a sztrájk nem kimondottan bér- Munkaviszályok 1931-ben. —

"

§ .-'. A sztrájk tartama alatt ;. "37.34 EM : f _: ")

§ § : u ; Pendaut les gréves, combim § § §"; § ám *a Vág:

aes segg *" :í—xs "%s%s sa?! %É'íg

§ laugh §§§§§ _"Gisoí "Eg—§ %a? ., %% giai—§

% 333 Éva-325 2 133 És? "§ $$$: § Élű 3353 Foglalkozási csoport, ! a§§ §§§§§ .: gegen—*— :S§§§ ggfg's § .,, %ÉÉÉ gy,—35—

—- a max: " : 'z :"*e —— §"ch

terület §Él§§§§38§ %% ige-§: Ez?—zi: §§§§§ %% %;ÉÉ §§§§

%" igx—sFa'r—cgüie es is?—z; Ha: Gige we És?; §§

;; §á§$§s§§S § % .csfft'. Égi—ig §E§§§ 42: d:");— cum

m WB ...—- % "Ú u -— u a (,, ,, MM

( 4313 §; $$$-ítt : § ': : §": 3.3 És? §§É§§ által elvesztett munkanapok

a 3 § _ száma nombre des jour—

, s z á m a n o m b r e s 2 55 az "ács perdues par cux

'* l H a l "

Sztrájkok.

Barna és kőszénbánya . 2 3 2.449 2.084 11 2.095 856 41.277 156 41.433

Ipar.

II. Gép— és vill. ipar . 2 2 2.661 188 -— 188 7'1 458 — 458

III. Köípar . . . 3 4 720 516 — 516 717 2.134 — 2.134

IV Faipar . . 3 49 1.370 1.184 63 1.247 910 10.951 380 11.33l

V. Bőr-, szőr- sörteipar 2 2 808 300 30 330 408 6.422 750 7.172

VI. Fonóípar . . . . 14 14 3 852 2.903 387 3. 290 85'4 73.526 10.321 83.847

VII. Ruházati ipar . 9 18 769 510 82 592 770 4.508 860 5.368

IX. Élelmezési ipar. 2 2! 18 151 — 15 833 , 70l — 70

Együtt . . 35 91 10.198 5.616 562 "6.178 606 98.069 12.311 110.380 Kizárások.

II. Gép- és vill. ipar . 1 3 4.744 2.922 — 2.922 616 37.968 —— 37.968 Mindössze . 38 97 17.391 ; 10.622 573 11.195 64'4 177.314 12.467 l89.781 1930 . . . 35 39 13.625 ! 4.520 1.250 5.770 423 66.969 12.627 79.596 1929 . . . 63 164 25.389 ] 12.252 2.813 15.065 594 127.424 21.780 149.204

Ipar. Terület szerint. !

Budapest.. . 20 23 9.563 ! 4.248 322 4.570 47 '8 47.684 8.877 56.561

Bpt.-et körny. helységek 9 55 4.278 3.353 195 3.548 829 75.473 2.579 78.052 Egyéb vidék . .

7 16

1.101 ? 937 45

982

892 12.880 855 13.735

(2)

!

6. szám.

——479— 1932

emelésért, hanem egyéb gazdasági természetű elő—

nyökért tört ki, míg a másik, a borsodi bánya—

vidék egy telepén, 29 munkással csak négy napig tartott s célja béremelés volt. Mindkettő részleges sikerrel zárult.

Az ipari főcsoportok közül éppúgy, mint az előző esztendőben —— csak még nagyobb mértékben

—— a fonóiparnál volt a legkiemelkedőbb a sztráj- kok száma és azok belső intenzitása is. A 14 fonó- ipari sztrájk közül 8 esetben az eredeti bérek fenn- tartásáért, 2 esetben béremelésért, 2 esetben egyéb

tehát 12 esetben bérkérdés körül tört ki a harc, melyek közül 3 teljes, 3 részleges si- hérke'rdésért,

kerrel és 6 sikertelen eredménnyel végződött.

A fonóipar után a faiparban volt legintenzí—

vebb a munkaviszálymozgalom, mely különösen az újpesti bútorasztalosiparban kitört általános sztrájkra vezethető vissza, ahol szórványosan kö—

rülbelül egy hónapig húzódott ez az állapot, körül-

Les conflits de travail en 1931.

belül 1.000 munkásra terjedt ki és részleges siker—

rel járt. A másik jelentékenyebb faipari sztrajk, mely egy bajai bútorgyárban béremelésért indult meg, három hétig tartott, de eredmény elérése nél- kül végződött.

Meglehetősen intenzív volt még a bőr-, szőr- e's sörteiparban lezajlott 2, továbbá a ruházati iparban előfordult 9 be'rsztrájk, melyek túlnyomó része részleges sikerrel járt.

A gép- és Villamossági iparban aránylag a leg- nyugalmasabb volt a helyzet sztrájkok szempont- jából, ellenben ebben az iparágban volt az 1931-es esztendő egyetlen kizárási esete. Ez tekintélyes

arányú volt, mert közel 3.000 munkást sujtott a

két hétig tartó kizárás, mely a Bedeaux-rendszer következményeke'p elbocsátott egyik munkás visz- szave'tele érdekében a gyártelepen megindított mozgalom miatt történt. A kizárás a munkaadó szempontjából sikerrel járt, vagyis a munkások le- mondtak elbocsátott munkástársuk visszavételéről.

§§ ; 8§3 Átlag esett A PVOPOI'HOH 17r105fenne " §; %

54 (AN g ;: § .. egy szunetelore § .. §

§) . 3253 É'a'g § egy sztraJkra pour ] 0111/7767 § 0 mg?

§ §???) § grg-NES pour 1 grew Maga?/25176 le %% Éji §

o a) " w gs **" _ u

§ ággá ! ($$$ § [03 § % g; (% § ", §" §§§§g Catégo'ries de professions

:- : %a ffi—ama. mu es nt ;: §),-N 30.353 ,.

líl— 313893 ɧ§9 "$$$ 'ÉV, bo 5 3353 5 *SÉ 33 et regions

(w (nám €53§ rag ÉÉ giga emg $$$", .gealgga

"'_'_——' ***—Út"); a_(o Bumm SSE Bowro ,Hgv _

által elvesztett munkabér $$$? § § § $$$ § § ] §. $$$, § ggg _v §§

, összege P-ben salaíras § ; (,, (gr—§ É $$$ Su g; az), E %% a E § grog:

252755.%ZZ.Z:.2.—íí".£a;í,íífás s % %s %— 3 aa %, a m (a asse

l l l

Grimes.

198229 767 198.996 1.048 20.717 99.498 198 95 1,094.200 Mines de lignite et de hom'lle Industrie.

— 3.037 94 229 1.519 2'4 16 15500 Construct. mécan. et'i'nd. électr.

—-— 9.956 172 711 3.319 41 19 66.900 Imi. de la pierre 1.292 49.836 416 3.777 16.612 91 40 192110 ,, du bois

—— 15.725 165 3.586 7.863 217 48 60.000 ,, (tu már, du poil et du crin 45.146 304.044 235 5.989 21.717 255 92 1,486.100 ,, temtile

2.609 19.301 66 596 2.145 91 33 119484 ,, du vétement

—— 680 8 35 340 47 45 ! -— ,, de l'ah'mentation

49.047 402.579 177 3.154 11.502 179 65 1,940.094 l Total

_ Lock-outs.

— 205564 É2.922 37.968 205.564 130 70 697 .000 Construct. méccm. et ind. électr.

49.814 807.139 295 4.994 21.241 17'0 72 3,731.294 Total général .

31.522 451.475 165 2.274 12.900 13" 78 2,741.222 1930 85.227 861.599 239 2.368 13.676 99 57 3.839.643 1929

l Industr. par territoires.

37.460 806.328 228 2.828 : 15.316 124 67 1,081.790 Budapest

11.006 271.376 394 8.672 30.153 22'0 76 1,394.800 Bpest et les comm. l'environn.

" 581 30.439

140 1.962 4.348 140 31

160504 Autres régians

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

gálva az 1953. évi adatok alapján kiderül, hogy a főbb ipari exportőr országok ipari kivitelük háromötödét egymásnak adták 91,5 az alapvető fémeknek pedig az átla-

A vizsgált iparágak forgalmi adó nélküli árak alapján számított termelői árindexeinek szóródását az 1954—1956-05' időszakban az előbbi tábla adatai jellem—- zik..

Angliában az ipari készleteket négy évenként, az ipari termelés összeírásával kapcsolatban veszik számba, az összes nagy- és kiskereskedelmi vállalatokra ki-

Danyi Dezső tanulmányában rámutat, hogy bizonyos értelemben a módszerek különbözősége alapján különíthető el a történeti demográfia a demográfiától ál—. talában, a

Azonban ha a pénz mennyiségének növekedése az összkiadást (illetve a teljes keresletet) emeli, nyilvánvaló, hogy a megnövekedett kiadások a pénz iránt keresletet támasz—..

az ipari termelés igen jelentős mértékben (1949 és 1955 között 100 százalék- kal) nőtt, a mezőgazdasági termelés viszont lassan emelkedett;3.. az ipari termelés

könnyíti, hogy időközben kialakítottuk -a más népgazdasági ágakban folyó jelen- tősebb ipari tevékenységek főbb adatainak (a fontosabb termékek gyártása és

Az iparban 15 na- pon túl terjedő tartamú makacsabb jellegű sztrájk mindössze csak öt volt és ezek közül is kettő egy hónapon belül befejezést nyert, úgyhogy a huzamosabb