Az 1963. évi ipari világösszeírás

SZEM LE

Az 1963. ÉVI IPARI VILÁGÖSSZEíRÁS

DR. RÁTH SZABOLCS Az ENSZ New Yorkban székelő Sta—

tisztikai Bizottsága azzal a javaslattal fordult a tagországokhoz, hogy 1963—ban vagy valamely ahhoz közeli évben az 1960 körüli években világszerte megtar-

tott népszámlálásokhoz hasonlóan ipari összeírást (cenzust) tartsanak.

A javaslat elkészítését hosszas előké- szítő munka előzte meg. Az ENSZ Sta—

tisztikai Bizottsága ,,Nemzetközi ajánlá-

sok az 1963. évi alapvető iparstatisztikai

világösszeíráshoz"1 című kiadványában

foglalta össze javaslatát, amelyet—aKöz- gazdasági és Szociális Tanács felkérésére

—— megküldött minden országnak. Az em-

lített ajánlás ún. minimum—programot

foglal magában, melynek végrehajtása

lehetővé teszi az alapvető iparstatiszti-

kai adatok országonkénti elemzését és megfelelő nemzetközi összehasonlítását is. Az ajánlás javaslatot tartalmaz:

a) a bekérni kívánt statisztikai tokra,

b) a meghatározott statisztikai egység jellemzőire (például tevékenység-fajták vagy nagyság szerint rangsorolva az ipar—

vállalatokat),

c) a begyűjtött adatok csoportosítására és foldolgozásának módozataira, valamint d) az adatgyűjtéssel felölelni kívánt gazdasági tevékenységek meghatározására vonatkozólag, az adatsorok definíciójával és módszertani előterjesztésekkel együtt.

Az ajánlás statisztikai számbavételi

egységként az iparvállalatot vagy ennek helyi megfelelőjét javasolja, és fontossági

sorrendet is megállapít a nagyobb vagy kisebb gazdasági egységek vonatkozásá-

ban, de nem korlátozza az országokat ab—

ban, hogy a minimum—programnál széle—

sebb területre kiterjedő és részletesebb összeírást haitsanak végre, felkészültsé—

güknek megfelelően.

Az említett ajánlással mélyrehatóan fog—

lalkoztak az ENSZ regionális statisztikai

szervei is (például az Ázsiai, illetve az

ada—

Európai Statisztikusok Értekezlete, vala—

mint a Nemzeti Statisztikai Munka Tö-

kéletesítésével Foglalkozó Bizottság (Com—

mittee on Improvement of National Sta-

tistics stb.), sőt az afrikai, ázsiai és az

amerikai kontinens statisztikusai szemi—

náriumokon tárgyalták meg az 1963, évi ipari összeírással kapcsolatos problémá- kat, és a javasolt eredeti program bőví- tésére (mélyebb részletezésű adatgyűj—

tésre) tettek javaslatot, és csupán a ki- sebb egységekre (a 10 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató ipari üzemek te—

kintetében) fogadták el a minimum—

programot.

Az Európai Statisztikusok Értekezlete

kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy

__,A gazdasági tevékenységek egységes nemzetközi besorolása (ISICY'? csupán

három számjegyű csoportosítását nem ta-r lálja elegendőnek az alapvető iparstatisz-

tikai világösszeírás során, hanem ennél

részletesebb nomenklatúra alkalmazása

kivánatos. Ezenkívül egységes árulistát javasol a természetes mértékegységben

(csak kivételes esetben értékben) össze- írni kívánt termékekre, és szükségesnek tartja, hogy a felvétel terjedjen ki az

iparvállalatok szervezeti összefüggéseinek

elemzésére is. Az Európai Statisztikusok Értekezlete javaslatának értelmében az

összeírás Európában a bányászat, a fel-—

dolgozóipar, az építőipar és a villamos- energia—, gáz— és gőztermelés területére

terjedne ki. '

Az ázsiai és távol-keleti gazdasági bi—

zottság (Economic Commission for Asia and the Far East) a megfigyelési év

! International Recommendations on the 1968, World Programme of Basic Industrial Statistlcs (statistical Papers, Series M, No. 17, Rev. 1, Add. 1. —- United Nations, New York).

' ISIC (International Standard Industrial Classmcation of all Economic Activities.) statis- tical Papers, Series M. No. 4, United Nations New York. (Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal ,,Fordftások és ismertetések" sorozatá—

nak 14. köteteként.)

SZEMLE

(1963) során több megszakítással alkal—

mazást vállalókra is kiterjeszteni szán—

dékozik az összeírást a minimális program végrehajtásán felül, külön vizsgálva az ún. dolgozó tulajdonosok és a fizetést nem

élvező családtagok tevékenységét a vál—

lalatnál.

A regionális szemináriumok részletekre terjedően is javaslatokat tettek a terüle- teiken végrehajtandó 1963. évi összeírás módozataira (például kiküldött kérdőív—

vel vagy számlálóbiztosokkal végzett adat—

gyűjtés stb.) és a feldolgozás módjára, va—

lamint legtöbb esetben a kérdőívekre is.

A megtartott szemináriumok alkalmat adtak a részt vevő országok statisztiku—

sainak a kölcsönös tapasztalatcserére,

alapvető módszertani és gyakorlati kér- désekben (például a statisztikának a ter—

vezésben, az ipari fejlődés fokozásában

történő felhasználásában). A regionális

1041

statisztikai szemináriumok résztvevői hangsúlyozták az iparstatisztikai világösz—

szeírás igen fontos szerepét és gyakorlati jelentőségét fejlődőben levő országaik vonatkozásában abból a szempontból,

hogy

a) alapvető, elemezhető adatokat fog

biztosítani a népgazdaság ipari szektorá—

nak tevékenységéről és szerkezeti felépí- téséről (struktúrájáról), illetve

b) megveti az alapját országaikban az éves, negyedéves vagy havi adatgyűjté—

sek rendszerének, tehát a beszámolási rendszerek kialakításához nyújt majd adalékokat.

Közel 90 ország jelezte részvételét az 1963. évi ipari cenzusban, s nagy részük

már szervesen be is építette az összeírás

ajánlott kívánalmainak megfelelő felvé—

teleit országuknak az évek során kialakí—

tott beszámolási rendszerébe.

MAGYAR SZAKIRODALOM

TÖRTÉNET! STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, 1961—1962

Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára, Mű- velődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya, Budapest, 1962. 301 p.

A ,,Történeti Statisztikai Kötetek" (fe- lelős szerkesztő: Ember Győző, a szer—

kesztő bizottság titkára: Dávid Zoltán) ezen kötete 10 tanulmányt ölel fel, illetve nyugodtan mondhatjuk: tíz tanulmánnyal gazdagítja a magyar történeti statisztikai irodalmat.

A kötet első, bevezető jellegű dolgozata ,,A történeti demográfia tárgya és mód—

szere" címmel Danyi Dezső tollából szár—

mazik. A tanulmányban, amely eredetileg

a Magyar Tudományos Akadémia Demog—

ráfiai Elnökségi Bizottsága Történeti De—

mográfiai Munkabizottságában hangzott el referátumként ez év áprilisában, Danyi Dezső ,rámutat, hogy a történeti demog—

ráfiai kutatások szűkös volta összefügg a magyar történeti demográfia tárgyának és módszereinek korábbi szűk értelmezésé-

vel. A történeti demográfiával foglalko-

zók korábban lényegében a népességszám

visszafelé történő megállapítására korlá—

tozták erőfeszítéseiket, a történelemtudo-

mány pedig elsősorban a nemzetiségek arányában bekövetkezett változások iránt

érdeklődött.

Danyi Dezső tanulmányában rámutat, hogy bizonyos értelemben a módszerek különbözősége alapján különíthető el a történeti demográfia a demográfiától ál—

talában, a módszerek különbsége pedig a

történeti források jellegéből, illetve a de—

mográfia mai lehetőségeiből következik.

Mint szerző leszögezi ,,...végeredmény—

ben a történeti demográfia különös, köz—

vetett forrásai és ebből származóan eset- leg egyedi módszerei miatt különíthető el a demográfián belül." (7. old.)

A tanulmány áttekinti a történeti de—

mográfia forrásanyagának területeit is.

Első nagy területként a népességi forrá—

sokat említi meg (az egyházi anyaköny—

veket, egyházlátogatási jegyzőkönyveket, a Numerus Animarumokat, a Conscriptio Animarumokat, a II. József—féle nép—

számlálást stb.). A második csoportba a nem népesedési célú forrásokat sorolja

szerző (adóösszeírások, katonai összeírá—

sok stb.). A harmadik csoportot az archeo—

lógia, illetve ezen belül az ún. paleo—

demográfia képezi, amely mindenekelőtt

a temetkezési helyek leletei alapján az egymást követő embercsoportok nemi arányait, biometriai jellemzőit, halandó—

sági stb. adatait igyekszik megállapítani rég letűnt korokra vonatkozóan. Végül

szerző a negyedik csoportban, az ,,egyéb források" sorában említi meg a befizetett

adók adatait, az áralakulás, a pénzforga—

lom stb. statisztikai forrásanyagait.

Maksay Ferenc ,,Szentgál népesedési viszonyai a feudalizmus korának végén"

c. tanulmánya lényegében a török elvo—

nulása utáni időtől elemzi a címben jel- zett témát. A pusztulások utáni gyors nö- vekedés tényezői között Maksav bemu—

tatja a bevándorlást és a népesség magas