Az 1926. évi munkaviszályok Magyarországon

Re'sume'. Le relevement de la statistigue des conflits de travail, gui cessa en 1914, peu apres le eommencement de la gueire, a été a partir du 13' janvier 1926 de nouveau étenclu, sur la base de guestionnaires revisés et complétés, aux entreprises appartcnant ala catégorie de l'industrie, du commerce, oles transports et du credit

De 192301925 on n a recueilli gue les données des conflits miniers de travail. En 1926 il y a eu, au total. 54 gréves, dont 8 miniéres et 3 lock-outs. Les greves minieres ont eu 4624 chömeurs. dont la perte de jour—

nées de travail a été de 7.553 journées et la perte de salaires 34.125 pengős; la valeur de la perte de production. cause'e par l'arrét du travail, montait a 86.085 pengős.

Dans les 46 greves industrielles, il y a eu 4.914 chőmeurs ; ils ont perdu 43.916 journées de travail et 175631 pengős de salaires; la valeur de la perte de production e'tait de 788223 pengős.

Dans les transports, on n'eut pas de con- flit de travail en 1926.

Tous les trois lock-outs eurent lieu dans l'inolustrie, frappant 80 ouvriers, dont la perte de journe'e de travail était de 534 journe'es,

et la perte de salaires de 2.058 pengés.

La plupart des greves ont eu pour cause des conflits de salaires; prés des deux tiers n'en ont pas obtenu de résultat.

Ouant aux lock-outs, deux earent un suc- cés complet pour les patrons; un finit sans résultat pour eux.

1. Sztrájkok.

A háború kitörése óta az 1926. esztendő az első, amelyben a Központi Statisztikai Hivatal az iparforgalom körében lezajlott munkaviszályokra is újból kiterjesztette az adatgyűjtést, miáltal a sztrájkok és munká- ból való kizárások alakulásának megfigye- lése, valamint a megfigyelések közzététele, némi változtatással ismét a régi mederben folytatódik.

Mielőtt az 1926. évi munkaviszályok végleges adatainak taglalásáhozkezdenénk, szükségesnek tartjuk az adatgyűjtés és

a

Az 1926. évi munkaviszályok Magyarországon.

Conflits de travail en Hongrie en 1926.

adatszolgáltatás megreformálásából eredő módosításokat ismertetni.

Az 1908—1914. évek folyamán többszö—

rösen közvetett és hatóságok (az I. fokú iparhatóság, ker. iparfelügyelőség) adat—

szolgáltatási kötelezettségen alapuló felvé—

tel végrehajtásának a módszere lényegében megváltozott. Az adatszolgáltatás jelenleg a munkaadók, tehát magánszemélyek köz—

vetlen adatbevallásán alapul. Csupán ellen—

őrzés végett és oly célból, hogy a felvétel köréből lehetőleg egyetlen munkaviszály se maradjon ki, az állami rendőrhatóságo—

kat kérte fel a hivatal arra, hogy a mun- kaviszály kitörésének puszta tényéről érte- sítéssel szolgáljanak.

A felvétel alapjában az utolsó békeévek—

ben használatos rendszerű kérdőíveken tör- tűnik a következő lényegesebb módosítá- sokkal: 1. A megfigyelési egység most az ipartelep (üzem stb.) és nem a munkavi- szály mint a multban, azonban a kérdőív egy pontja lehetővé teszi az adatoknak munkaviszályok szerinti csoportosítását is.

2. Nemcsak a viszálykodók, hanem a kény—

telenségből nem dolgozók számának a hul- lámzása is megállapítható a munkaviszály tartama alatt; 3. A multban használatos he—

tibér—átlag helyett a kérdőívek a munkavi—

szály kitörése előtt fizetett munkabéreket kategóriánkint tudakolják. 4. A munkavi—

szályok gazdasági kihatásainak mérlegelhe—

tősége céljából a reformált kérdőívek nem- csak a munkások munkanap- és bérvesz- teségeire, hanem a munkaadók üzemi vesz- teségeire, illetőleg a kizárásnknál esetleges nyereségeire vonatkozó kérdéseket is tar—

talmaznak. 5. A munkaviszály kitörése előtt a. munkaviszály által érintett ipartelepen érvényben volt munkabérekről és munka—

időről is gyűjtetnek adatok. Apróbb techni—

kai változtatásoktól eltekintve, ezek a lénye- gesebb módosítások a multban követett rendszerrel szemben.

A megreformált kérdőívek alapján 1923—tól kezdve a bányászat és kohászat

körében, 1926-tól kezdve ezenkivül az ipari

és közlekedési vállalatoknál előfordult munkaviszályok adatai is rendszeresen be- gyiijtetnek. Magyarországon a munkavi—

7. szám. ——635——— 1927

szály—statisztikai adatgyűjtésének a hábo- rus években való szünetelése alatt egyéb- ként is a munkásharcok erősen visszaestek.

A háború tartama alatt tudvalevőleg tilos volt mindennemű sztrájk, a háború befeje—

zését követő időkben pedig hazánk mai ha—

tár-ai között a munkaviszályok száma és je—

lentősége nem emelkedett annyira, hogy azok adatainak feltárása különös tanulsá- got igért volna. Mindazonáltal az ebből a szempontból akkoriban leglényegesebb fog—

lalkozási csoportban, a szénszükse'g legnyo—

*masztóbb éveiben fellendült hazai szénbá- nyászatunk körében előfordult munkáshar- cok adatait 1923 óta már rendszeresen gyüj- töttük és közre is adtuk.

Az 1926. év 1. és II. negyedében lezaj—

lott bányászat—iparforgalmi sztrájkstatisz- tikai előzetes eredmények a Szemle 1926.

évi 12. és 1927. évi 1. számaiban már szin- tén közzététettek. Ez alkalommal kiegészít- jük e közleményeket a III. és IV. negyedév ]. Az 1926. évi sztrájkok megoszlása negyedévenkint.

Répa rtition des gréves de 1926 par trimestre.

más ass—sar A tá'ki t Itt . ;? G *

gas... 16561, nam § .. % § ;? * e 7 es

e ":%s 92—66: grew: des 574 3531 s

, " §§S49053§ , ..": ,:T_ 7305 iga-§"? 4-me _a

Ev, évnegyed, __L üg §§§§§N % §3D§gzge§4 § %% $$$ %s:—§ §:

w.— _ H m§"3 _ s — "23.336 a:

foglalkozási főcsoport ; §É$ grg s $$$ § % §8§§ % T §?— 2 .,, % %% $$$ %a; %; 3— 3 §.

*" ha; " 5613 "Ha 3 %. : Ésa) "_M N :?! "§§_EU-§ ÉN

Année, trimestre, § §§§ ggg-§? Égi-§ ;É Tig gFÉSZ %% Ég § §§§ § 35 en es 5313

, t. .. '— ... —o - — § w .a: § w a

groupes de professzons 2 2333 ɧɧ§§ : §: ɧ§§ §§§§ :G 42 5 ÉÉÉ sikerrel (23,

__— által elvesztett munkanapok sz.? " , _

száma —— nombre száma — nombre 770;:íjlepdefdíí:7:ísríí ! Vífggíöísíírággk

! 1926. [. negyedév !

trimestre

Bányászat és kohászat

Mineset hauts/ourneaum 2 2 1.351 651 —— 651 1.965 —— 1.965 —- —— 2

Ipar — Industria 10 11 2.975 2.086 90 2.126 24.190 285 24.475 3 6

Összesen —— Total. ! 12 13 4.326 2.687 90 2.777 26.155 285 26 440 3 § 8

1926. II. negyedév 1:

trimestre

Bányászat és kohászat

Mineset hautsfoumcaum 3 16 5.217 32922J 9 12 931 2.998 25 3.023 2 1 ——

Ipar —— Industria 19 33 2.911 31.592 51 51.643 11.069 471 11.540 3 1 15

Összesen —— Total. 22 49 8.128 4.514 60 4.574 14.067 496 §14.563 5 _ 2 15

1926. m. negyedév

trimestre ; !

Bányászat és kohászat ! ; ;

Mineset hautsfoumeaumg 1 1 582 ! 471 15 486 ;; 731 255 ' 9863 — —— 1

Ipar _ Industrie .3115 18 1.906 _ 708 406 1.109 15 9.292 4.135 7.427, 1 7

1 ?

1926. IV. negyedév !

trimestre _

Bányászat és kohászat _ *

Mines et hautsfourneauw 21 2 845 — 518 38 556 1.503 76 § 1.579 1 1 ——

Ipar — Industme 21 5 59 % 36 — 36 474 — § 474 — 2

Összesen _ Total. 1 4! 7 I 904 %! 554 88 592 ?? 1.977 76 2.053!% 1 1 2

1926. l—IV. negyedév ? 1 1 .

együtt —— zer—We 4 l

tm'mestres ensemble ! l

',Bányászat és kohászat § ! '

1 Minesethautsfowneauw ' 8 21 ; 7.945 4.562 62 4.624 7.197 356 7.553 3 2 3 Ipar —— Industria 1346 67 1 7.851 4.367 547 4.914 39.025 4.891 48.916! 7 9 30

Összesen — Total. 1541 88 ; 15.796 69293 609 9.538 46222 5.247 51.469 10 ! 11 33!

. l ;

7. szám. —— 636 — 1927 adataival, hogy a sztrájkmozgalom egy

éven belül mutatkozó hullámzását is feltün- tethessük, és az 1926. évben előfordult munkásviszályok összefoglaló adatait és is—

mertetését is adjuk közre.

A munkaviszályoknak az 1926. év egyes negyedei között való megoszlására vonat—

kozó adatokat az I. sz. táblázaton mu—

tatjuk be.

A táblázat adataiból a sztrájk intenzitá—

sára legjellemzőbbeket könnyebb áttekint- hetőség kedvéért diagrammban is feltüntet—

_jiik. A bányászati és ipari sztrájkok külső terjedelmét feltüntető diagramm, mely a

sztrájkok és az ezek által érintett telepek számának negyedévi hullámzását mutatja;

nagyjában párhuzamos irányú és legma—

gasabb csúcsa úgy az ipar'nál, mint a bányá- szatnál a II. negyedóvhe esik. A sztrájkok belső terjedelmét tekintve azonban már nagy különbségeket látunk a bányászati és az ipari sztrájkok között. Az iparnál ugyan—

is úgy a sztrájkokban résztvett munkások, valamint az általuk elvesztett munkanapok száma az I. negyedévtől kezdve határozott irányban csökkenő és az utolsó negyedév—

ben majdnem elenyészően kicsiny, ami azt jelenti, hogy bár a H. és III. negyedévben 11. A sztrájkok és sztrájkolók száma; munka—

Nombre des greves et des grévistes, pertes de journe'es

§ 1 § ; é3§ § A SZiI'áJk tartama alant ' ; $ § i § ÉDÉ §§

§ "É R .:4 Égi §, §; A'ombre, pendant la ;] § §": .Es '3 § SW)

? fr— % § 15.315 §? gréve, 31 E V,;— _a e § § %

; § § % 138 nm 1___ __ 753 § $ E '; §:

"§ sas §§§§ 1; % se., 1 Meg—;— § %% §;

Foglalkozam csoport, § $ a' ggg—g, § 23—3— ta'íá x ! 13 2 $$$ Év,

§ ;; Ésl': m$, ige Sm§li§$§§ § s; geg

— G'e Éves :; ha mm %Ss * *a ma

§ be I:.m'öx § ;: 333 :o—ewl 30.33, 41 ez N cNN

4 4; * § ** '*' :g'É [§ által elvesztett munkanapok

——-—— s z á m a É' N SES-2 5 száma — Nombiedesjom-

száma, —— Aombre nombre _ e: * * § ne'es detmu pwd. par em

1: § § 31 § "

!. Bányászat és kohászat !

Barna- és kőszénbányászat 8 21 7.945 4.562 62 4.624 758'20 7.197 356 7.553

Terület: § §

Baranya. vármegye l 1 576 § 14 M 14 . 2'43 §§ 126 —— 126

Veszprém ,, 1 1 775 637 —— 637 3 8219 § 1 839 — 1.839

Nógrád ., * 4 17 5.749 3.398 24 3.417 1 5945 § 3.729 280 4.009

Heves ,, 2 2 845 518 88 556 6580 ' 1.503 76 1.579

2. Ipar

l. Vas- és fémipar . 5 5 416 i 117 — 117 28 13 926 —— 926

ll. Gép- és Vili. ipar 4 4 301 173 8 181 60'18 3.818 48 . 3.866

Ill. Kő-, agyag- és üvegipar 6 8 1.999 1.112 380 1.492 7464 3.118 4 021 7139

IV. Fa- és csontipar . 5 7 231 123 11 134 5801 587 24 611

V. Bőr-, sörte-, szőr—éstoll-

ipar . . 1 1 47 27 _ 27 5745 135 — 135

VI . Fonó- és szövőipar. 9 10 3.725 2.145 94 2 239 6011 25.147 825 25.472

VII. Ruhazati ipar . 9§ 24 504 363 22 385 7639 1.928 153 2.081

Vlll Eapirosipar 1; 1 193 _ 63 —— 68 32 64 2 331 — 2.331

lX. ljllelmezési ipar 1 1 38 * 18 — 18 4737 18 — 18

XI. Epítőipar . . . 4 5 336 188 32 220 6548 979 320 . 1.299

_ Napszámos k. m.-n. . . . .; 1! 1 61 38 —— l 38 62 30 H 38 —— § 38

lpai' összesen 46 67 7.851 4.367 § 547 4.914 6260 39.025§ 4 891 43 916

Terület: § §

,, Budapest. . . . 20 20 2.581 1.871 ' 19 1.890 7323 ' 8.855 90 § 8 945 . Budapest- környékiközségek 10 11 3.770 1.945 388 2.333 6188 28.167 4.069 32.236

Egyéb vidék , . . 16 36 1.500 551 140 691 4607 2.003 732 2.735

Mindössze §§ 54; 88 15.796 8.929 609 9.538§ 6038 §"4r;.222§ 5.247 § 51.469

*i [ 'n ' t

7. szám. ; —637—- 1927 az ipari sztrájkok a vállalatok és telepek

jóval nagyobb számára terjedtek ki, belső terjedelmük ennek ellenére mindinkább veszített jelentőségéből. A bányászatnál a sztrájkok belső terjedelmét feltüntető mind—

két diagramm hullámszerű ingadozást mu- tat, mely hullámvonalnak kimagaslóbb pontjai a II. és IV. negyedévre esnek. A bányászati sztrájkokban résztvett munká—

sok számának a II. negyedévben oly messze kimagasló vonalát az ebben az időben ki- tört salgótarjáni tüntető sztrájkban részt—

vettek nagy száma okozza, és az elveszett munkanapok számát feltüntető adat azért

nap-, munkabér- és termelési érték-veszteség.

de travail, de salaires et de valeur de production.

nem követi ezt a kicsúcsosodást, mert ez a nagyarányúnak induló sztrájk csak egy na—

pig tartott.

A közlekedési Vállalatok körében 1926"—

ban sem sztrájk, sem kizárás nem for- dult elő.

A sztrájkmozgalom hullámzasíit az

előző évekre visszamenően 'csak a bányá-

szati sztrájkokra vonatkozóan van mo dunkban figyelemmel kisérni, de minden valószínűség amellett szól, hogy az ipari sztrájkoknál is ugyanazon elerötlenedós kerekedett felül az 1925. év eleje óta, mint azt a bányászati sztrájkoknál az előző óv

§ 33 1 Ég ' Átlag eselt' — Pz'oportion moyemze pour : ággá !

§ '" § ! M -- " ; 33 E § :

§§ l T§ ' egy sztrájkra — [ W .i§3_i§aizi§2;f,;.; § :§; *

C 2§ leí ! vel ici" § §!" $$$—i

! __-: 5§ %: j %% (gs 'w'Éo Élxléi

§ .ng .: § § ! § § : §: l ; § § . § É'S— ! Groupes de professwns,

; :e §§; : § § [: §§ § [[ §§§ * [mmm

§ :; §§§ §— §§1 % §§ §; €a§§

?" 3—5 ÉeÉ l§ %% l $$$, Él: 35 235;

4 (* em [sí ;.§ % %% z§ % [El—É?

által elvesztettmunkabér ősz-[ § § § § 33 § § § % § §?! §§

szege pengőben -— salaíres f] § ?; _É § ?: § _S ; § E § ;; ':

perdus par emc, en pengr'ísl w * T; ** .o ** " T: ** § 9" 45 N" _

. a! H

_ 51 1. Mines et haats f'owneaam

32.716 1 409 341251. fm 94412 4 265'62 1'63 7'38 ;; Hő 085 Extraction de lignite etdehouille

§ , Territoire:

" 315 _ 315 14 126'— 315-— 9-— 22-50 __ Comitat Baranya

9.581 — 9.581 637 1.839'— 9.581'—— 289 1504 9.600 ,, Veszpr- m 16.944 1.225 18.169 854 1.002'25 4.542 25 117 532 48.885 ,, Nógrád

5.876 184 6.060? 278 789'50 3 030'— 2 84 1090 27.600 ,, Heves

. , 2. Industrie

4.254 —— 4.254 23 18520 85080 791 3 64; 37 618 l. Few et métaaa:

' 30.759 399 31.158 45 96650 7.789'50 2136 172 14 103208 II Oimstr. máma, électr.

11.633 15.928 27.561 249 118383 459350 478 18 47 163760 III Pierre,ceram.,verreries 10.210 73 10.283!L 22 12220 205660 456 7674 18.460 IV. Bois et os

' I

661 ———A 661 27 135'— 661'— 5'— 24'48É 6500 V. Cuirs, poils, plames.

74.753 2.743 77.496 249 2 83022 8.610'67 1138 34612 339001 V.! Temtile 8.873 683 9.556 43 231 22 1.061'78 5'41 2482: 39 776 VII. Vétement 8.670 —— 8.670 63 2.331'— 8.670'——— 37'—- 13762 64.000 VIII. Papier

151 — 151 18 18'-—— 151'—— 1'—— 8'39' —— IX Alimentation

. 5089 572 5.661 55 32475 141525 691 257? 15.000 XI. Bátimewt

_ 180] —— 180 88 i 35'— l80'--—1 1'— 4'741 — H íournalz'ers special. non de'nom.

155 233 20.398 ; 175 631 107 95470 3.818 07 894 35 74] 788223 Industrie au total

% l .

i i Territoi're:

34 799 2. 491 37 290J 95 44725 1.864'50 473 1973 204258 Budapest

11 753K 16. 327 128080(J 233 8.223 60 12.808'— 1382 54'90 563896 Commzmeslimitrde Budapest _ '8 681 1 580 10. 261 43 17094 64131 396 14'85 20.069 Autre provinee

187.949' 21.807 209756N' zwf 953133 884371 5-40 21-99) 874308 Aa total

! , l [

7. szám. ——638— 1927

ElVÉSZETT MUNKANAPOK

Juumées de travail perdues

2 Ett-mus

UNKAVISZÁtY'MtATT szre/mau És AZ ÁtT

NEM DOLGUZUK LUK ERINTETI TEtEPEK N'ünt pas travaillé Greves e! érablíssemen á cause des diFFérend affecrés pa'n alles

ZEP*MILLE

1926

t " IV ! " m IV ! I: m tv

Negyedév Trímesrre ,

, Évablissemenrs affectes ar des réves Bányászat ? Ipar , Bányászati p Iparig

Mines , lndUStNk _mimgres , , industrielles szu—ajkak altal er—mren telepek

lBányászall sztrájk a [part sztrá'h

JJUSW

"57311927 üréves demineurs Eréves in

adataiból (v. 6. M St. Szemle 1926. 5. sz.) megállapítottuk. A Csökkenést ugyanis mindkét foglalkozási ágazathoz tartozó vállalatoknál azonos elsőrendű okokra le- het visszavezetni. Az állam pénzügyi hely—

zetének megszilárdítása érdekében az 1925.

évben folyamatba tett intézkedések az üzemi vállalkozásra súlyos terheket róttak, viszont széles néprétegek 'ásárlóképessé—

gét csökkentették, ami az ipari termelés hanyatlását eredményezte. A pénzszűke és ennek kapcsán a vállalkozási kedv meg—

csappanása s elsősorban természetesen a nö- vekedő munkanélküliség réme a sztrájk—

kedvre is bénítólag hatott. A munkásmoz- galmak hasonló visszaesését tapasztaljuk az ugyanilyen természetű gazdasági Válsá—

gokon keresztiilesett nyugati államokban is.

ilyen gazdasági viszonyok között a mun—

kásság, nehogy kenyerét kockáztassa, csak nagyon nyomós esetekben, túlnyomórészt bérkérdések miatt, és még akkor is a mun—

kaadók teljesítőképességének józanul meg- mérlegelt határán belül él a sztrájk fegy- verével.

Az 1926. évi munkaviszályok főbb ada- tainak ismertetésére áttérve, elsősorban ki kell emelni a székesfővárosnak és közvetlen környékének :) sztrájkmozgalom területi elhelyeződésében elfoglalt uralkodó szere-

pét. A székest'ővárosra és a környező hely—

ségekre esik ugyanis az ipari sztrájkok tiö%—a, az ipari sztrájkokban résztvett ösz—

sze-s munkások 87%—a és az Összes ipari sztrájkokban az összes szünetelők által el-

vesztett munkanapok 94%-a. Minthogy az új kérdőívek adataiból készült táblázato- kon a munkaviszályok folytán elmaradt termelés értéke is ki van tüntetve, megálla- pítható, hogy az ipari sztrájkok folytán el- maradt termelésből a főváros és környéki vállalatokra háramló kár az országos veszte-

ségnek majdnem 97 és fél %—át teszi ki.

Figyelembe kell ugyan venni azt a körül—

ményt, hogy Budapest és közvetlen kör- nyéke masokkal nagyobb hányadát fog- lalja le az ország ipari életének, mint a régi Magyarországban, mégis a fő *árosi mun—

kaviszályok aránya ezen a hányadon is túl-

lép. .

A bányászati sztrájkok terület szerinti elhelyeződését tekintve, Nógád vm. emel—

kedik ki különösen az év második negye- dében lezajlott egynapos salgótarjáni bá—

nyászsztrájkban résztvevők nagy tömege folytán.

A munkaviszályok foglalkozási főcso—

portok szerint való részletezése során a há—

nyászatnál csak a barna— és kőszénbányá—

szat főcsoportjával találkozunk, mert a mai határaink között megmaradt területen úgy- szólván egyedüli bányatermékiink a szén.

A szénbányászatban előforduló munkahe- sziintetések különben is nagy figyelmet ér—

(temetnek, mert közvetve az ipari termelés zavartalansz'lgz'ira is fenyegető veszélyt je- lenthetnek. A szénbányz'iszatnz'il a sztrájk- mozgalom gyengülése az 1926. évben is folytatódott, s ha az egynapos salgótarjáni sztrájk adatait leszámítjuk, a bányászati sztrájkok külső és belső intenzitása messze az 1925. évi mögött marad.

A bányászati sztrájkokban résztvett munkásokat munkanemek szerint is rész- letezzük, amiből kitűnik, hogy a bánya- üzemekben foglalatoskodó munkáscsopor—

tok közül a szt "ájkokban leginkább a szál- lítók és vájolók szerepelnek.

Az ipar főesoportjai közül 1926—ban leg- élénkebb sztrájkmozgalmával kiemelkedik

;: t'onó- és szővőipar, továbbá a kő—, agyag-

és iivegipar és a gép- és Villamossági ipar.

A fonó- és szővőipar munkástörzse már a békeévekben is sokkal nagyobb arányba elegyedett bérhareokba, mint a többi ipari—

Éőcsoportok munkásai, ehhez járult, hogy a háború után hazánkban éppen ez az iparág nagy fejlődésnek indult. A k0-,

———639—-—— 1927

III. A sztrájkolók száma és a sztrájkok tartama.

Nombre des grévistes et durée des gréves.

JAszn-ájkokszáma, 335535 Asztrájkok A sztrájk tartott—Lu gre've :: durc'

; _ amelyekpen _ ou Ég? száma. m .! _ 1 M _ !

**x.0.'_"_b_'ed€5?""fi'wí "% 5—3? § amelyekbe" 'S. : a- ; Jaaa—* ; 1 ;; .:

, . ; ' ! x krmggcigg Nambre de: az es; ' 2.3 jan-ág; a! "de

Foglalkozasx csoport, ; ' ; ggs : "; grcvexoű §. ; ': _ .; ;, ; 58 §:g § ! § * terület S; 3 Egg"! § : s _ :: A: e? 7 T 3.2; 3—3? 7 T 72 T

. ' ggagsggtá § — _ :xl :; n .x EH—g—i __ __ N _

Groupes deyprofegsio_ns,'* ; * ; §u§§ §; § ; %% : _ [ _ ( __ ! __ í _ _ branchesdexploztaizon, c, e; :, %; 8 x%; § .:xÉ ; ,, :; : § ! § * § 3 § ; § ; §

territoire :. 7 T 07 : s§§5 is?) 33; as; ; g § ;9, ; 9 *; 2 § 2 *,g e

ieg3§§§$ítéfl u.,—___; Égi: %;fg Écg 33323 Égi §:

-—;—————' ;;fa ?; munkások ;; "S:: ;: §; ;; :; :; :; ;; :; ;;

smalkcm "Was :: ; 3 m§ ; sztfálkoltfik s ; § : 23 : '.SÉ § ; § : §: ': axis: :; tra"; §;

vett reszt—grewsiu (mtfaxl gram m ** m M m 5; V! N "1 ha (A 541!!! hc m tag!!!) a; u: mim ;; w a(

) ( ! ! f a ?

I.Bányászat és kohá- ' f ; ! '

Szat —— Mines et hauts ; 3

fourneaum : 3

Barna- és kőszénbányá' ; ; §

szat — Extraction de ; §

lignite et de houille . 1 J 1 2 2 6 —— 1 2872 61675 14í _ _ _ _ _ _

Terület —— Territoire: ;

Baranya vármegye —— ; §

Comtat Bmanya — 1 —— _— — — _— 1 _ _ _ _ _§ 143 _ _ —— _ _ _

Veszprém vármegye — §

Comitat VePzpre'm — —— —— — 1 —— _ — _ _ 16373 _ _. _ __ — _ _ _

Nógrád vármegye _a §

Comitat Nógrád . — — :! —— 1 1 3 — 12872 3521; _ _, _ _ —-; _ _ _

Heves vármegye — § . :

Cmmítat Heves — ——— 1 1 — 2 _ _ _ 2518 _ _ _' _ — _ __ _

2. Ipar —— Industria *

1. Vas- és fémipar —— ! :

If'er et me'faum. . 1 1 3—-— —— _ 5 _ 1_ _; 2 3; 75 1 8 _; _ _ __

n. Gép-és vilLipar— : §

— Conslr. mécme , . (

éleclr. . . . 4151— ;_— *3;— 1;7u;1(12——_;— 18241 9

III. Kő, agyag— és ' : ' ; : : : ; * ;

üvegipar' — Pierw, § : V ?

céram., verreries . — —— 2 1' 33- 2 —— § _ _; 51046 66 _ _ —- _; _ _

_ W.Fa-és csontipar— ; §

Bois et os . 1 2 1 11— — 5 —— 1 15 3 78 30; — — * — — _

V. Böz', sörte-, ször— 3 ; ;

éstollipar — Cuirs. ! , ' ! %

poils, plumes —— l—f— —— — —— _ i_; _ 1 27 _ _; _ __ _ _f __ _

VLFonó— és szövö- — § '; §

ipar —— Twile . _ 1 1 4! 1 2 1 :; ;_§ _ 6?474 820; 1851 " _: _ _

VII. Ruházati ipar — 1 ; ; §

Vétement . . 2— 4 ; 1— 75 _ i 1' 25 3155 1833 _ _ _. _ _ __

VIII.Papímsípar —— f § . §

Papíer....—ax———lf—— — _ —§_;__§_____ 1v63;__

IX. Élelmezési ipar —— § : f ! !

Alimentation . . — 1——— — —— _ _ i 1 18 _ _ _ _i _ _ _ _a _ ...

XI. Epiföipar —— Báti— ; ; ;

ment. . . ___—21—11— 2;—]11() 11139 39§____§__

Napszámos k. m -n. —— ' ! ! §

Journal/'em spéc. non. [ ; ; (

dénom. , . . . .—— 1;-————— _ 1——, 1 38§_L._._ ._._ __ _§_ _

Iparöasz—Imzamozal? 51 814111 6 2 11 26 3' 6176 221965 131213 2839 5145 1 9

Terület — 'l'ermtoíw: ! : § ; ; j ? .

Budapest —— Budapest,! lf 3§ 5 7 41—i 10 111490; 1773 _ _ 1' 633 _ __

Budapest-környéki köz— J ; ; ' ; ; ? § ;

"ségek —— Communes: ) ! E : '_ ; ! ; !

az_imitr. de Bpest Az!—3 :; 2; 1 2 ' 6 _ ; _i _ 2; 45: 950; 2859 1! s; 1 9

_gyéb vndék —— Aulre ; ; _ if ; ; ; ; § '

'prom'nce. . zi ; 6 2 1;—' 10 1 Il 2; 35 9430: 863 _ —-—í _! _; —— —

Mindössze—Awami?! 5 91612! 8! 4; 15 ?! 32 5 3 ? 753049; 283364]; Mhzzyf 23359, 2145 1? 9

44

7. szám. —-— 640 — 1927 agyag- és üvegiparban feltűnő a kénytelen- Ezt a jelenséget egy pestkörnyéki vállalat- ségből nem dolgozóknak rendkívül nadt,yra han lezajlott sztrájk különleges körü]—

duzzadt és még a saját elhatározásukból ményei okozzák, ahol ugyanis a kemence- Sztrájkolókét is jóval meghaladó száma. és égető munkások sztrájkja miatt körül-

lV. A sztrájkok eredménye.

Résultat des gréves.

'8.929 !

A teljes H A részleges ?; A sikertelenül

G r e v e 8

x :9' sikerrel — a ant eu un mesés v

Foglalkozási csoport, § %; % y ! nag/ant _

terület 15 g.; gif—§ complet H partiel pas eu de succes Groupes de professions, § § § Ég v é g z 6 d 6 t t

brmwhes d'ewploitation, (§ C'! ( 5 Én sztrájkokban § % sztrájkokban Em ; sztrájkokban

territoire ? " "stííllílók ? * SÉZÉS'Ok ÉÉ ' " sítáíílíímk

, — ** ' 't " m " 'I , ._ ' 't

Szalzm $$$ aygaí'í'í'ííssán § § ayííí'Éfíám—t Ég- ayÉZÉZZÉ-Épym

nom re ;: s"; — , : SE .. _ § .. _ ,

a "* 35551" % :? "'*' 33155; % * 753; ! %

1. Bányászat és kohászat Mines et hauts fourneauac Barna- és köszénbányászat

Extraciion de ligníte el de hom'lle 8 4.562 3 503 1103 2 2.937 6438 3 1.122 2459

Terüleí: —- Tervz'toire: ; ,

Baranya vármegye — Comitat J;

Baranya . 1 14 —— — —— — — — 1 14 100'—

Veszprém vármegye —Comi-

tat Veszprém 1 637 —— _ — — — —— 1 637 100'—

Nógrád vármegye — Comitat _

Nógrád, 4 3.393 2 50 147 1 2.872 8165 1 471 1388

Heves vármegye — Comitat

Heves . . 2 518 : 1 453 8745 1 65 12'55' —— — —

2. Ipar —— Industria I. Vas- és fémipar —— Fer

et métaux. . . . . 5 117 —— — —— 2 44 37'61 3 73 62 39

II. Gép— és vill. ipar — _

Constr. mécan, électr. 4 173 '— — —— 1 70 40'46 3 108 59 54

III. Kő-, agyag- és üvegipar

Pierre, ce'ram. ,verreries 6 1.112 1 324 2914 1 22 198 4 766 68'88 IV Fa— és csontipar— Bois !

et os . 5 123 3 2 61 4959 1 17 13 82 2 45 3659

V. Bőr ,-sörte,szőr—éstoll- ;

ipar — Cuirs, poils, §

]).lumes . 1 27 x, — — —— 1 27 100 — — — -—

VI. Fonó és szövöípar —— w !;

Textile. . . 9 2.145 — ——, — 1 91 424" 8 2.054 957

VlI. Ruházatiípar— Vétcment 9 363 4 134 3692 2 160 4408 3 69 _19'——

VIII. Papirosipar—Papier. 1 63 — —* — — —— —*1 1 63 1005—

IX. Elelmezésí'Ipar — Ali- §;

mentation . 1 18 — — —— — — _; 1 18 100;

XI. Épitőipar —— Bátiment 4 188 — — — — — —x 4 188 100—

Napszámos k m. -.n —Jour—

naliersspe'c. non. dénom. 1 38 —- — — — —— —— 1 ; 38 ! 100'—

lparösszesen—Ind. au total * 46 4.367 7 519 11-88 9 431 987. 30 j' 3.417 7825

Trrület: —— Terrifoire: [

Budapest — Budapest . . _ 20 1.871 5 464 2480 4 221 11'81 11 1.186 63'39 Budapest környéki községek

Communeslímitr. deBpest 10 1.945 — — ——- 2 137 705, 8 1.808 92'9§

Egyéb vidék— Autreprovince 16 551 2 559 998 3 73 13254 11 423 7674

Mindössze — Au total [ 54 10 1.022' 11-45 11 3368 37-72; 33 j4.539 ; 50'83