STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
609
a vándorlási döntésnél már tárgyalt várható reáljövedelembeli arányok alakulását, a mate—
matikai formulák ismertetése után példákon is bemutatia a modell alkalmazását.
Összefoglalásában a szerző megemlíti végül, hogy a modellek nemcsak leíró és elemző mód-
szerként alkalmazhatók, hanem segítségükkel a kialakítandó ipar- és telepítéspolitika írá- nyára és mértékére is lehet támpontokat találni.
(Ism.: Hankó Zoltánné)
H ÁZTARTÁSSTATI SZTI KA
GUCKES, S.:
FOGYASZTÓ! ÁRAK NEMZETKÖZI
ÖSSZEHASONLITÁSA. A TURISTAKÖLTSÉGEK PARITÁSÁNAK ELSÖ SZÁMITÁSAI
(Internationaler Vergleich von Verbraucherpreisen.
Zur erstmallgen Berechnung von Reisegeldparitüten.) -—
Wirtschaft tmd Statistílc. 1969. 4. sz. 204—207. p.
A Német Szövetségi Statisztikai Hivatal összehasonlító számításokat végez a nyugat—
német márka és egyes külföldi valuták fogyasz—
tói vásárlóerő arányának megállapítására.
Ezek az ún. fogyasztási pénzparitás számítá- sok —— amelyek majdnem az összes fogyasztási kiadásra kiterjednek — elsősorban a külföl- dön tartós kiküldetésben élők fizetésének meg- állapítására szolgálnak.1
Ezek a paritások azonban nem alkalmazha—
tók átmeneti időtartamú külföldi utazásoknál (üzleti utak, üdülések) felmerülő költségekre, pedig ilyen irányú információ iránt is nagy igény mutatkozik. Ezért néhány európai or—
szágra vonatkozóan a turistaköltse'gek parz'tását is kiszámították.
A számítások alapjául szolgáló kiadási ösz- szetételt 100 olyan magasabb jövedelmű alkal- mazotti család kiadási feljegyzései szolgáltat—
ták, akik 1967-ben többhetes szabadságukat külföldön töltötték. Az ily módon összeállított ,,árukosár" alapján kiszámított árindexet ezért inkább ,,üdülési költség paritás'Önak kellene nevezni. Ellenőrző számítások azonban azt mutatják, hogy az üdülési árukosár összetétele csak kismértékben tér el egy hosszabb ideig — néhány hétig —- tartó hivatalos utazás áru—
kosarának összetételétől. Ezért a fenti számí' tások eredményét néhány hetes hivatalos uta- zás esetében is jellemzőnek lehet tekinteni.
Érdekes módon a paritás nagyságát nem be—
folyásolja jelentősen az a körülmény sem, hogy ' a nyaraló család szállodában lakik és vendég- lőben étkezik—e, vagypedig nyaralóban vagy campingben száll-e meg és maga gondoskodik az ellátásáról.
A turistaköltségek 78 százalékát a szállás—
költségek, közlekedési és hírközlési költségek,
gépkocsi fenntartási költségek, valamint a ven—
déglői étkezésre fordított költségek teszik ki.
A kiadások fennmaradó hányadát a turisták
ldl Vö.: Wirtschaft und Statistik. 1968. évi 6. sz. 292.
o .
közvetlenül fogyasztható élelmiszerekre, ki- sebb értékű ruhaneműekre, testápolási cik—
kekre, újságok, könyvek, írószerek stb. vásár- lására és egyes szolgáltatások (fodrász, orvos stb.) igénybevételére fordítják.
Az összehasonlításokban szereplő reprezen- tánsok túlnyomó részének áralakulása a fo- gyasztási pénzparitás számításokból már ren- delkezésre áll. Ezek az ármegfigyelések azon- ban többnyire néhány nagyvárosra vonatkoz- nak. Meg kell vizsgálni, hogy ezek az árak a főbb üdülőterületeken is érvényesek—e. Néhány újabb tételnél (szállodai díj, nyaraló bérleti díj, bizonyos közlekedési díjak stb.) új adat—
gyűjtés vált szükségessé. Ezek a díjak azon- ban többnyire katalógusokból és prospektu—
sokból ismeretesek.
A korábban említett fogyasztási pénzparitás
számításokat elvégezték mind a német, mind
az összehasonlítandó ország fogyasztási szer—
kezete alapján. Tartós külföldi kiküldetésnél ugyanis feltételezhető, hogy bár a kint élő családok bizonyos mértékig megtartják ott- honi fogyasztási szokásaikat, részben azonban alkalmazkodnak a szóban forgó országban adó—
dó körülményekhez és árviszonyokhoz.
A turistaköltségek paritásának kiszámításá- nál csak a nyugatnémet utazók kiadásainak összetételét használták. Nemcsak azért, mert az összehasonlítandó ország részéről nem áll—
nak rendelkezésre megfelelő adatok, hanem
elvileg is megfelelőnek találták ezt az eljárást.
A turisták ugyanis az utazás időtartama alatt nem is kívánják teljes egészében fenntartani otthoni fogyasztási szokásaikat (szívesen is- merkednek pl. a szóban forgó ország sajátos ételeivel). A nyugatnémet turisták külföldi költségeinek összetétele tehát egyoldalúan is megfelel a számításokhoz.
Az első összehasonlítást Ausztriára vonat- kozóan végezték el. Ebben a számításban 161 áru és szolgáltatási reprezentáns szerepelt.
Egy későbbi, 1968 augusztusára vonatkozó összehasonlítást —— ugyancsak Ausztriára — már 293 egyedi ár alakulása alapján készí- tették. A számítások azt mutatják, hogy — huzamosabb üdülést figyelembe véve — 100 schilling 17,72 német márkának felel meg.
100 schilling : 15,54 márka deviza árfolyam mellett tehát a nyugatnémetek 14 százalékkal
kedvezőbben üdülhetnek Ausztriában, mint a Német Szövetségi Köztársaságban.
610
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖProblémát okoz a folyamatos számítások el- végzése. A fogyasztói pénzparitáe számításai- nál ezt a kérdést, a következőképpen oldották meg. Első esetben az áradatgyűjtés hónapjára készítették el a számítást. A továbbiakban 100 külföldi valutának megfelelő DM összeget megszorozzák a nyugatnémet fogyasztói ár- index és a külföldi ország fogyasztói árindexe—
nek hányadosával. A megoldás módszertanilag _ nem tökéletes, mivel a fogyasztói árindexek és a pénzparitás índexeinek súlyrendszere bí- zonyos mértékig eltér egymástól. Az ebből adódó különbség azonban a gyakorlatban nem
számottevő.
Nem alkalmazható azonban ez az eljárás a turista költségek paritásának kiszámításnál, mivel ez utóbbi súlyősszetétele erősen eltér a fogyasztói árindexek súlyrendszerének meg-
oszlásától. Ezért a turista költségek paritás—
számitásaínak továbbvezetésénél a. költsége—
ket két. részre osztották. Az egyik részbe m olyan árukra és szolgáltatásokra forditott kik adások tartoznak, amelyeknek áralakulásaa fel—
tehetően hasonló a szóban forgó: ország fo?
gyasztói ámíndexének alakulásával. Atovább—
vezetés ennél a költség összegnél a fogyasztási ( pénzparitas számításánál használt korrekoiőa , , módszerrel történik. A fennmaradó összeg turista—vásárlóerejét újabb adatgyűjtés alap-*
ján határozzák meg, majd a két részeredményt— ' összevonják. Az újabb adatgyűjtést azonban
—— a költségekre tekintettel —— csak mindenév januárjában és augusztusában a két fő szezon;
hónapban végzik el, és ezt azt árualakuláet tekintik érvényesnek a két fő turistaszezonra.
(Ism.: Nádas Péterné)
BIBLIOGRÁFIA
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárába az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:
STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK
Annuaire de statistioue internationale des grandes vilIes. Vol. 3. Supplement. —- International statistical yearbook of large towns. Vol. 3. Supplement. La gügye. I968. Inst. International de Statist. XXXVIII,
4 p.
Nagyvárosok nemzetközi statisztikai évkönyve.
I 37 B 97/3 Annuaire statistioue. Tchécoslovaouie.
1969. Orbls.I27 p.
Csehszlovákia statisztikai évkönyve, 7968.
Prague.
12D9 Anuário estatístico do Brasil 1968. Ed.: Institute ggasileiro de Estatlstica. Rio de Janeiro 1968. IBGE.
3 p.
Bruzllia statisztikai évkönyve, 7968.
I 78 B 13/1968 Het jaar 1968 in cijfers. Statistísch Bulletin —spe—
cial nummer. — Statistical Bulletin — special issue.
1968 in figures. Hague. 1969. Centraal Bureau voor de Statistiek. ll p.
7968. év számokban.
I 37 C 57/1968 New York State statistical yearbook 1968—1969.
Ed. by the New York State Division of the Budget.
New York. 1969. Office of Statistical Coordination, 239 p.
New York állam statisztikai évkönyve, 7 968 —— 1969.
l 72 B 286/1968—l969 Statistical yearbook —- Monthly Bulletin of Statis—
tics 1967.Supplement to the ————.Methodology and de—
finitions. New York. I968. Stat. Off. of the U. N.
VIII, 409 p.
e Melléklet az ENSZ statisztikai évkönyvéhez. Módszertan és meghatározások.
I 72 B 79/1967 Statistisches Taschenbuch Ungarns 1969. Hrsg.:
Statlstisches Zentralamt Ungarn. Bp. 1969. Stat.
Verlag — Stat. Kiadó Bp., Alföldi ny. Debrecen.
230 p., 12 t.
1 1 D 9/1969
Statistiek ársbok för Sverige l968. —- statistical abstract of Sweden I968. Stockholm. 1968. Statist, Centralbyran. 554 p.
Svédország slafisztikai évkönyve, 7 968.
I 41 C 43/1968
Supplement to the Statlstícal abstract of Buda- pest 1969. List of titles to the. tables and diagrams.
Kiad. a Központi Statisztikai Hivatal Budapest Városi Igazgatósága. Bp. 1969. KSH. 23 p.
Mellékle! Budapest statisztikai évkönyiehez, 1969.
! lO4il969
ÁLTALÁNOS STATISZTIKAI MUNKÁK
Bulmer, M. G.: Principles of statistics. End ed.
Cambridge, Mass. 1967. M. I. T, VII, 252 p.
A statisztika alapelvei.
19363 Ceapoiu, N.: Metode statistice aplicate in experien- tele agricole sí blologice. Bucuresti. 1968. Ed. Agro—
Silvíca. 550 p.
Statisztikai módszerek alkalmazása a kísérleti mező—
gazdaságban és biológiában. 44
I9 3 Classiflcation internationale type des professions.
Ed. rév. I968. Geneve. l969, BIT. V, 415 p.
A foglalkozások nemzetközi osztályozása.
20119 Conway, F,: Sampling. An introduction for social scientists. London. l967. Allen and Unwin. l54 p.
Mintavétel.
18979 Cramer, J. S.: Empirical econometrics. Amsterdam wLondon. 1969. North—Holland Pubi. XII, 277 p.
Empirikus ökonometria.
20764 Crowe, W. R.: Index numbers. Theory and appli—
cations. London. 1965. MacDonald— Evans. XIV, 368 p.
Indexszámok.
15411 Guilbaud, G. Th.: Éléments de la théorie mathema- tigue desjeux. Paris. 1968, Dunod -— AFIRO. 143 p.
A játék matematikai elméletének alapjai.
18963 Halght, F. A.: Handbook of the Poisson distribu- tion. New York— London—Sydney. l967, Wiley. XI,
168 p.
A Poisson-eloszlás kézikönyve,
18975. l7361
