Guckes, S.: A fogyasztói árakkal és árindexekkel kapcsolatos külön számítások

STATISZTIKAI IRODALMl FfGYE-LÖ 1277

lyekben az automatizálás mgszakiágazdasági 31101; (

meggondolások alapján nem (: lszer . V ; .. __

_ 5. A legmagasabb fok: a komplex módon MU '— az ddOl'C munkahelyen az 052

automatiZált termelés -—' az ember közvetlen részvétele nélkül.

A metodika tisztáz néhány, a gépesí—

tésSel kapcsolatos alapfogalmat is, mint például a félautomata, az automata, a folyamatos termelési vonal stb.

A gépesítés és automatizálás színvo—

nalának vizsgálatára mutatószám—rend—

szert dolgoztak ki. A mutatószámok a

következők:

1. A gépi munkát végző munkások aránya

Mt)

829 : — - 100,

Mg -l- Mgk —l— Mk ahol:

Mg —— a gépi mun—kán dolgozó mun—

kások száma,

Mek — a kézi gépszerszámmal dolgozó munkások száma,

Mk —- a kézi munkán dolgozó mun—

kások száma.

Hasonló módon számítható ki a kézi gépszerszámmal dolgozó munkások ará- nya.

2. A géppel végzett munka aránya az adott termelési folyamat összes munka—

!áfordításában

Ig : ———————————— . 100,

* Rg 4- ng Jr Rk ahol:

33 — a gépi munkaráfordítás,

Rei; — a kézi gépszerszámmal végzett

munkaráfordítás,

_ Rk —— a kézi mun-karáfordítás.

A arakorlatban e mutatószámot a kö—

vetkező képlet segítségével közelíthetjük meg;

SZGS műszakban gépi munkán dolgozó munkások száma, K — a gépes-ítés koefficiense, amely

a gépi munka idejének ará—

nyát mutatja az adott munka—

helyen.

E mutató hiányossága, hogy nem veszi figyelembe a berendezések termelékeny—

séget és a többgépes munkarendet.

3. A termelési folyamat gépesítési és automatizálási színvonala:

L' l/la LK ]"

Sz :: - 100

g

, Ig

L'Ma-G-K-TJr—M —_—_

100

ahol:

G —— a többgépes munkarend koeffi—

ciense. amelyet a gépek és a munkások számának hányadosa—

ként kapunk.

T —— a berendezés termelékenységének koefficiense, amelyet a munka—

darab legalacsonyabb termelé—

kenység'ű gépen történt meg—

munkálásának munkaigénye és az adott gépen történt megmun- kálás munkaigényének hánya- dosaként kapunk.

4, Esetenként célszerű megvizsgálni a gépi úton nyert termékek mennyiségé- nek arányát az összes előállított termé—

kek mennyiségében.

Végül a szerzők megemlíti-k, hogy az általuk ismertetett módszer gyakorlati alkalmazásra is került. így például a Lett SzSzK területen 20 iparághoz tar—

tozó 330 vállalatnál mutatták ki a gépe—

sítés tényleges színvonalát a javasolt

[ : WA EM" ' K V 100 módszer segítségével,

* Vir/* Mia/HMA- , (Ism.: Kovács Tamásné)

ÁRSTATISZTIKA

GUCKES, s.:

A FOGYASZTÓ! ÁRAKKAL És ÁRINDEXEKKEL KAPCSOLATOS

KüLÖN SZÁMITÁSOK

(Sonderrechnungen zum Preislndex für die Lebenshaltung und zur Statistik der Ver- braucherpreise.) —-— Wirtschaft und Statistik.

1964, 2. sz. 77—82. p.,

Szerző a Német Szövetségi Köztársa—

ság Statisztikai Hivatala által a közel—

múltban végrehajtott árstatisztikai vizs—

gálatokró—l ad összefoglaló beszámolót.

Az egyik vizsgálat a hivatalos fogyasz—

tói árindexhez felhasznált súlyok kor-

szerűsítésének problémájával foglalko—

zott. A középső fogyasztói csoportba tartozó kereső háztartások jelenlegi ár- indexe a háztartások 1958. évi kiadási szerkezetén alapszik. A gazdasági élet- ben, a keresők jövedelmében és egyes cikkek keresletében bekövetkezett vál—

tozások azonban kérdésessé teszik az 1958. évi árukosár további használatá- nak helyességét. Ezen túlmenően bízó—

1278

nyos árstatisztikai megfontolások is a súlyok cseréje mellett szólnak. A tapasz—

talat ugyanis azt mutatja, hogy a Las—

peyres árindex felfelé torzít, ha a súlyo- kat hosszú időn keresztül nem módosít—

ják. Továbbá minél ritkább időközönként változtatják meg a súlysémát, annál nagyobb problémát okoz a láncindexsor utólagos visszaszámítása, nem beszélve arról, hogy e korrekciók nem mindig egyformán biztos eredményeket adnak.

E mellett a súlyok rövidebb időközön— , ként történő megváltoztatása kisebbíti azokat a statisztikai hibákat, amelyek az indexszámításnál a minőségi válto- zások figyelmen kívül hagyásából ered- nek.

E meggondolások alapján ellenőrző számításokat végeztek, lhogy megálla—

pítsák mennyire időszerű a súlyok meg- változtatása. Kiindulási anyagként a négytagú kereső háztartások háztartás—

statisztikai adatai szolgáltak, melyek -— az 1958—es bázisú indexhez hason—

lóan —— 440 tételt tartalmaztak. Az el- lenőrző számításokat oly módon végez- ték el, hogy mindig csak két évet hason—

lítottak össze, mégpedig a Paasche for- mula alapján. így tehát az 1959—1982 közötti időszakra összesen négy Paasche árindexet számítottak és ezeket össze—

vetették az ugyancsak két-két éven ala—

puló, de mindig 1958—es súlyozású Las—

peyres indexekkel. Annak érdekében, hogy a báziskülönbségekből _ származó eltérések halmozódva is kifejezésre ius—

sanak, [a Paasche indexeket összeláncol- ták és 1958—es bázisra számították át.

Az így kapott indexsort összehasonlítva az eredeti, 1958—es súlyozású bázisindex- sorral, egy év vonatkozásában feltűnően nagy eltérést tapasztaltak (az 1962/1958 Paasche láncindex 1,5 ponttal alacso- nyabb volt, mint az 1958—es súlyozású, 1962/1958-as Laspeyres index). Ezért még egy kontrollszámítást Végeztek mégpedig az 1962/1958—ra közvetlenül számitott Paasche indexet szembeállították az 1962/1958. évi Laspeyres indexszel. A kapott eredmény (1,5 ponttal alacso- nyabb Paasche index) számszerűen is alátámasztotta azt a követelményt, hogy a fogyasztói árindexet a megváltozott fogyasztási viszonyoknak jobban meg—

felelő indexekre kell kicserélni.

Egy másik árstatisztikai vizsgálatnak az volt a célja, hogy felderítse milyen fogyasztói árkülönbségek vannak a na—

gyobb és kisebb lakosságszámú telepü—

lések között. A különböző városokban, községekben folyamatosan végzett ár-

STA'I'ISZTIKAI IRODALMI !?!wa

megfigyelések, időbeli arosszehasonlitam célokat szolgálnak és ennek megfelelően nix-im biztosítva a különböző ' helyeken megfigyelt árucikkek minőségének azo—— *

nossága. A regionális _

vonatkozó kérdések tisztázásához azért —

tulajdonképpen speciális -—- külön iszem Vezáat és tetemes költséget igénylő ,—

_ármegfigyelésekm volna szükség. _Fel-e' tételezve azt, hogy egyfelől a megfigyeli:

árucikkek, másfelől a ' települések ána— ,

gyobb csoportokba történő összevonása f

ségi differenciák részben kiegyenlítőd—

nek, a már megszervezett, iólyarnatos ármegfigyelések kerültek felhasználásra.

A számításoknál az árukoeárnak csak együttes összegét vették alapul és a ' megfigyelési helyeket nég? nagyságai)—

portba sorolták. A négy Lampert nana—_

egyikénél mindenegyes áruch és szol gáltatás egyedi árát nagyság szerinti

sorba rendezték és az árak mediánját

tekintették az illető nagyságcsoportra jellemzőnek. (A mediánárakf ebben az esetben megfelelőbbek, mint az átlag- árak. A mediánárak ugyanis inkább közepes minőségű árut jellemeznek, mint az átlagárak, melyeknek nagyságát a leg- jobb és a legrosszabb minőségű áruk ára is befolyásolja.) Az egyes település- csoportokra külön-külön és együttesen megállapított mediánokat ezütán beszo—

rozták a fogyasztói árindex súlysémájá—

nak megfelelő mennyiségekkel és az így kapott kiadási összegeket település—

csoportok szerint és azokra összesen is összegezték. A vizsgálat azt mutatta, hogy csak csekély különbség van a nagyobb és kisebb települések átlagos fogyasztói ára között.

A fogyasztói árak területi összehason—

lításának statisztikai anyaga felhaszná—

lásra került egy további számításnál is, melynek az volt a célja, hogy megálla—

pítsa milyen különbségek vannak a fo—

gyasztói árak tekintetében a kiskeres—

kedelem különböző üzemi formái szerint.

A csupán élelmiszerárakra kiterjesztett vizsgálatnál öt bolttípust különböztette—lc meg. Itt is az előbbihez hasonló mód—

szert alkalmaztak, azaz az árak medián—'

ját vették alapul és ezeket az index—

séma megfelelő mennyiségeivel megszo—

rozták. " " *

(Ism.: Láng Györgyné); — árditíereneiákt'a ,