A gépipar szerkezetének alakulása, 1958–1962

(1)

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

A GÉPIPAR SZERKEZETÉNEK ALAKULÁSA 1958—1962

NYITRAI FERENCNÉ

A hároméves terv, majd azt követően a második ötéves népgazdaságfej—

lesztési terv az ipari termelés gyors ütemű növelése mellett követelményként írta elő az ipari termelés szerkezetének átalakítását. E szerkezeti átalakítás többek között azt célozza, 'hogy az "iparon belül egyre nagyobb helyet foglaljon el a gépipar. A második ötéves 'tervtör'vény előírásai szerint a szocialista ipar termelésének öt év alatt 48—50 százalékkal, ezen belül a gépipar terme-—

lésének 63—65 százalékkal kell növekednie. A növekedéssel egyidejűleg meg kell Változtatni a gépipar termelésének összetételét. Fokozottabb mértékben kell fejleszteni a gépipar iparágai közül a szerszámgépipart, a híradástechni—

kát, valamint a műszeripart. A gépipar helyzetét és jövőbeni feladatait a párt oly fontos kérdésnek tekintette, hogy 1962 júniusában a Központi Bizottság külön határozatban foglalkozott velük. A határozat leszögezte, hogy a magyar gépipar fejlesztését úgy kell végrehajtani, hogy mindenekelőtt a korszerű, keresett, exportképes és gazdaságos feltételek között gyártható termékek ter—

melését kell fokozni.

Bár a második ötéves tervidőszakból 1962 végéig csak két év telt el, mé- gis célszerűnek látszik megvizsgálni, hogy a gépipar szerkezete *a hároméves tervidőszakban és a második ötéves tervidőszak első két évében milyen mér- tékben változott, hogyan valósultak meg a gyakorlatban a fejlesztési tervek—

ben meghatározott célkitűzések milyen haladás van ezen a téren.

A fejlesztési, szerkezet-átalakítási tervek gyakorlati megvalósítása hosz—

szabb időt igénylő feladat. Sikeres végrehajtásához több tényező kedvező összhatása szükséges. A termelés Szerkezetének megváltoztatása több módon képzelhető el. Egyes területeken csak új beruházásokkal, a kapacitások növe—

lésével lehet a gyorsabb ütemű fejlődést elérni. Más területeken viszont nem feltétlenül szükséges új létesítmények üzembe helyezése, hanem a meglevő létesítményeken rendelkezésre álló kapacitásokat lehet jobban, gazdaságosab- ban kihasználni. A gépipar több területén a munkatermelékenység megfelelő növelésével is el lehet érni a termelés kívánt mértékű növekedését. Minthogy az új beruházások üzembe helyezése, gyakorlati kivitelezése maga is elég hosszú átfutási időt igényel, ez azt jelenti, hogy azokban az iparágakban, amelyekben a meglevő kapacitások optimális mértékű kihasználása nem biztosítja az ága—_, zat tervezett mértékű fejlesztését,, otta termelési szerkezet átalakítása csak a beruházások megvalósítása, gyakorlati hasznositása útján képzelhető el.

(2)

4 ' NYITRAI FERENCNE

A gépipar megfelelő szerkezeti átalakítása tehát a gépipari termelésben vagy a népgazdaság más területeire, illetve exportra átadott gépipari termé- kek struktúrájában csak megfelelő idő után éreztetheti hatását, s itt az idő—_- tartam függvénye annak, hogy mennyire intenzíven valósulnak meg, a szerkezeti átalakításra ható tényezők (beruházások, a termelékenység növekedése vagy

a kapacitások fokozottabb mértékű kihasználása).

A gépipar távlati és ezen belül a második ötéves tervidőszakra előirányzott szerkezeti átalakulásának viszonylag gyors termelési növekedéssel kell páro—

sulnia. A gépipar termelése az elmúlt években is elég jelentős mértékben nö?

vekedett.

, , _ 1, tábla

A netto termeles mdexe a gépiparban

(Index: 1958. év :— 100)

1959. 1960. 1961. 1962. a

Iparág, iparcsoport

évben (százalék)

Szerazámgépgyártús ... 117 131 149 177

Mezőgazdazági gépek gyártása ... 144 200 248 274 Egyéb megmunkáló gépek és gépi berendezések

gyártása. ... . . 120 137 155 171 Közlekedési eszközök gyúrtam . ... . 113 132 144 158 Közlekedéii eizközök iavítáia . . . _. 110 122 132 141 Gépgyártás ... 116' 135 151 166 Villamosipari gépek é; készülékek gyúrtam ... '. 126 149 168 185 Híradáitechnikai gépek és kéizülékek gyártása . . 116 140 174 229 Vákuumtechnikai termékek gyártása ... 113 153 * 177 199

Villamowépiavító inet ... _. . —— 188 263 346

Villamosgépipar ... 120 146 172 205 Műazeripat ... 117 140 168 193 Vaa- és Fémtömegoikkipar '... 106 130 148 1572

Gépipar összesen 116 137 2156 17 5

Az elmúlt öt évben a gépipar fejlődése, a fejlődés mértéke a tervekben előirányzottaknak általában megfelelt. Nem mondható ez azonban a gépipar minden egyes ágazatára. A szerszámgépgyártás termelési volumenének növe-—

kedése például csak igen kevéssel volt magasabb a gépipari átlagnál. Még jobban látszik ez, ha nemcsak a termelés volumenének alakulását, hanem a nö—

vekedés évi átlagos ütemét is vizsgáljuk.

' 2. tábla

A nettó termelés évi átlagos növekedési üteme a gépiparban

Évi átlagos növekedési ütem

Iparcsoport, iparág 1949-1959 1958-1961 ] 1961—1962

; ' között (százalék)

Gépgyártás ... 13,4 14,8 10,1

Ebből szerizámgépgyártáa ... . 14,3 1858 Villamo igépipar ... ; . . 16,9 20,1 18,9

Ebből híradástechnikai gépek és készülékek gyár-

tám ... 19,4 20,2 31,6

Műazeripar ... 28,7 18,9 15,1 Vaa- f'n fémtömeveikkinsr ... 12,3 13,9 BA

Gépipar összesen 14,5 lő,? 12,0

(3)

A GEPIPAR SZERKEZETENEK ALAKULASA: 5

A fejlesztés tekintetében előtérbe helyezett ágazatok közül már a három—

éves tervidőszakban kiugró mértékben növekedett a híradástechnika termelése.

Az iparág termelésének növekedési üteme lényegesen meghaladta a gépipar átlagos fejlődési ütemét, sőt a többi kiemelt ágazatét is. A szerszámgépipar termelésének növekedési üteme viszont éppen ellenkezőleg még a gépipari át—

lagot sem érte el, sőt jóval alatta maradt olyan iparágak növekedési ütemének, amelyek sokkal kevésbé állnak az érdeklődés homlokterében. A müszeripar ter—

melésének növekedési üteme nagyobb volt ugyan a gépipari átlagnál, az utolsó években azonban a fejlődési ütem visszaesést mutat, s ez ellentétben áll a má—

sodik ötéves tervben rögzített előirányzatokkal.

A gépipari termelés alakulása, e termelés növekedésének mértéke és üteme

döntő módon határozza meg a gépipar helyét az iparban és ugyanígy az egyes

iparágak termelésének növekedési üteme helyüket, szerepüket és jelentőségü—

ket a gépiparon belül.

A gépipar aránya az iparon belül állandóan növekvő tendenciát mutat. Míg 1949—ben, közvetlenül az államosítások időszakában az állami iparban foglal—

koztatottak 28,5 százaléka dolgozott a gépiparban, addig 1962-ben arányuk már 31,6 százalékot tett ki. A gépipar részesedése az állami ipar nettó termelésében jobban növekedett, mint a foglalkoztatottak számában: 1949—ben az állami ipar nettó termelésének 20,7 százalékát, 1962—ben pedig 32,2 százalékát állította elő a gépipar. Ez időszakban a gépipar belső struktúrája is eléggé számottevően változott. A 33 táblában néhány összefoglaló adattal szemléltetjük, hogy 1949—hez

képest milyen mértékű volt a gépipanbazn elért strukturális Változás.

3. tábla

A nettó termelés megoszlása a gépiparban

1949. 1954. 1958. 1960. ! 1961. * 1962.

Iparcsoport, iparág _ '

évben (százalék)

Gépgyártás ... . . 61,4 53,0 54,7 ' 53,9 52,8 . 53,5

Villamosgépipar ... 18,8 _ 17,4 22,5 23,9 24,7 27,4

Ebből híradástechnikai gé- pek és készülékek

gyártása ... 5,8 5,7 SA 8,6 9,3 10,8

Műszeripar ... 2,4 7,3 7,6 7,7 8,1 7,3

Vas— és fémtömegzcikkipar . . 17,4 22,3 15,2 14,5 14,4 _ ll,8 Gépipar összesen ]00,0 100,0 100,0 100,0 100,0 _100,0

Már 1949-től is, de,különösen 1954—, majd 1958—tól határozottan felismerhető az az irányzat, hogy a gépiparon belül a híradástechnika mind jelentősebb he—

lyet foglaljon el. Úgyszintén határozott tendencia 1954 óta az is, hogy a fej—

lesztés követelményeinek kevésbé megfelelő vas— és fémtömegcikkipar iparág termelésének aránya a gépiparon belül egyre kisebb. Nem mondhatjuk el azonban, hogy a műszeripar fejlődése a vizsgált időszakban töretlenül növekvő irányzatú volt, sőt a műszerípar termelésének aránya az utolsó évben 1961—hez képest eléggé jelentősen' csökkent. Mint korábban a 2. tábla adatai alapján megállapítottuk, a műszeripari termelés növekedési üteme már a Vizsgált há- roméves tervidőszakban kisebb volt, mint az államosításokat követő tízéves időszakban, 5 az utolsó évben ez az ütem még tovább csökkent. Kétségtelen, hogy a magyar műszeripar termelése ma sokszorosa a háború előttinek, sőt az

(4)

;6 ; A " : -NYITRAI-fFEÉEN€—'NÉ_

államosítások időszakában" elért—termelésnek is, azonban nímintfa **íejleáztésre

kiszemelt ágazatok egyike, nem [fejlődött a párt— és kormányhatározatokbán_

előírt mértékben. , , ' . '

' : Annak érdekében, hogy a gépipar belső struktúrájának átalakulásáról

felelő képet kapjunk, meg kell vizsgálnia temeléslhezszükséges néhány

nyező alakulását, 1958 óta bekövetkezett szerkezeti változásait. Mielőtt—te

gépipar termékstruktúrájának 'maliuláSáVal foglalkoznánk, nézzük meg , fentosabb tényezők szerkezetét, ezek közülgiís'el'sősorban 'a következőkét; , ;

:; munkáslétszám struktúráját'a gépipaí'on, belüllipái'áganké'ht;

a gépipar állóeszköz—állományánakiparágankéntip megoszlásatf-

az állóeszközök közül a termelés szempontjából * elsődlegesen szü séges!

erőgépek és villamosmotorok'f megoszlását téljéaitőléépességük alapján; ,

" és végül a gépipar állóeszközei kezüleg'yik kiemelkedően fontos cS'op t, a vas— és fémmegmunkáló gépek állományának megoszlását szinté n'iparáganként;

(' ' Az állami gépiparban foglalkoztatott—,.Émunk'ások számának megoszlása ipar-

áganként a Vizsgált években'a következőbvolt,

A munkáslétszám 'megoszlása' a 'gépipdrban iparágak;

iparcsopottok szerint ' *

, 1953. § 1959. l' A 1'9603 ! 15961. ' ' ' mas.

Itú,l ort "* 7 '

pa g parcsop ., évben (százalék)

Szerszámgépgyártás ... 2,4 2,3 2,3 2,3 2,5

Mezőgazdasági gépek gyártása ..., . _.- 2.6 , . , ,3,0 3,4 3,5 3,7

Egyéb megmunkáló gépek és gépi beten- * ,

dezések gyártása ... _ 17,7 17,4: 17,2 17,3 l7,4 Közlekedési eszközök gyártása ... 22,9 23,2 22,9 22,3 21,8 Közlekedési eszközök javítása ... -. . . 9,6 8,9 8,5 8,1 , 7,2 Gépgyártás ... 55,2 54,8 54,3 53,5 52,6

Villamosipari gépek és készülékek gyár- — _

tása. ... ' 10,2 , 10,8 10,5 10,6 ima Híradástechnikai gépek és készülékek

gyártása ... 8,1 8,4 8,6 9,5 10,5

Vákuumtechnikai termékek gyártása. . . 4,1 4,1 4,3 495, , ( 454

Villamosgépjavító ipar ... — — O,2 O,2e 0,3 *

Villamosgépipat ... 22,4 23,3 23,6 24,8 ' 25,7 _

Müszeripar ... — 7,*5_ 7,7 7,4 7,4 7,6

Vas— és fémtőmegcikkipar ... 14,9 14,2 14,7 14,3 14.1

Gépipar összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 , 100,0

A kiemelt gépipari iparágak közül a foglalkoztatott munkásokiszámát te—

kintve határozott növekedés csak a híradástechnikai gépek és készülékek gyár-

tása iparágban észlelhető. A híradástechnikai vállalatok munkáslétszáma az

1958. évihez képest számottevően növekedett, 1962-re elérte a gépipari munkás—

létszám 10,5 százalékát. Nem ilyen a helyzet a szerszámgépgyártás területén;

itt az arány az időszak folyamán stagnált, csak 1962—re növekedett A műszer- iparban foglalkoztatott munkások arányában pedig bizonyos hullámzás észlel—_

hető. Ezzel szemben a mezőgazdasági_gépgyártásban, amely nem tartozik a, feje lesztésvszempontjából kiemelt ágazatok közé, a munkások aránya, tendenciózusan növekedett. Ez a jelenség bizonyos mértékig; ellentmond az említett határoza—

(5)

%A GÉPIPAR fSZERIfEZETÉNEK ALAKULASA .-7

rtoknak. Ellentmond azért mert a mezőgazdasági gépgyártó vállalatok terme—

lése nem felel meg teljes mértékben annak a követelménynek amelyet a má- ,sodik ötéves tervtörvény és az azt követő gépipari határozat leszögezett. A ha—

zánkban gyártott mezőgazdasági gépek túlnyomó többsége nem mondható kor- szerű és keresett gyártmánynak. A vizsgált időszakot követő, 1963. I. félév ,,adatai alapján azt mondhatjuk, hogy a gépiparban tapasztalt értékesítési prob- lémák nagy része éppen a mezőgazdasági gépgyártás területén jelentkezett. A mezőgazdasági gépgyártás túlzott mértékű fejlesztése nem felel meg a nem—

zetközi munkamegosztás követelményeinek sem, ezt a későbbiekben az iparág

"belső struktúrájának vizsgálatánál külön is meg kívánjuk vizsgálni. " _ A munkáslétszám alapján vizsgálva a vas— és fémtömegcikkipar arányának csökkenése nem olyan mértékű, mint a termelés szerkezetét tekintve. A tö—

'megcikkeket gyártó vállalatok munkáslétszáma kétségtelenül kisebb mérték- uben nőtt, mint az egész állami gépiparé a gépiparban elfoglalt aránya azonban

eléggé hullámzóan alakult.

A termelés növelése természetesen nemcsak a munkáslétszám növelésével képzelhető el, hanem a munka termelékenységének fokozásával is. A munka termelékenysége a gépipar egyes iparcsoportjaiban és ezeken belül a kiemelt

"iparágakban a következőképpen alakult. .

5. tábla

Az egy munkásra jutó nettó termelés indexe a. gépiparban

1959. 1960. 1961. ; 1962.

Iparcsoport, iparág

évben (százalék)

'Gépgyártá—s ... 106,6 112,8 121,8 1303 Ebből szemzámgépgyártás ... 107,7 ' lll,3 120,6 127,6

"Villamosgépipar ... 105,2 113,7 122,2 134,1

Ebből híradástechnikai gépek és készülékek gyár-

tása, ... _. . . . . 102,0v 108,9 117,3 132,7 VMűszeripar ... 104,2 117,5 134,0 143,7

"Vas- és fémtömegcikkipar ... 101,5 108,8 120, 9 1243

Gépipar összesen 105,6 *112,7 1223 131,1

A műszeriparban a munka termelékenységének növekedése kisebb mér-

"tékben ellensúlyozta a munkáslétszám hullámzásait. Ebben az iparágban volt ugyanis a legszámottevőbb a termelékenység növekedése. A híradástechnika—- ban csak az utolsó évben tapasztalható a termelékenység nagyobb arányú emel- kedése, 1958—1961 között a termelékenység színvonala ebben az iparágban kevésbé nőtt, mint a gépiparban átlagosan. A szerszámgépgyártás területén a munka termelékenységének növekedése kisebb mértékű. volt, mint a többi ki—

f—emelt ágazatban.

A termelés szerkezetét bizonyos mértékig determinálja a termelőeszközök el- 'v—nszlása is. Bár kétségtelen, hogy a gépiparon belül is vannak állóeszköz—igénye—

sebb és kevésbé állóeszköz—igényes ágazatok és az is kétségtelen; hogy a meglevő állóeszközök kihasználásának mértéke sem azonos az egész gépipar területén, mé—

kgis közelítő képet kaphatunk a gépipar szerkezetének változásáról az állóesz—

köz—állomány iparágankénti megoszlásából, illetve ennek időbeli alakulá—

séből is.

(6)

. ! ', c., A gépipar állóeszköz—állományának megcsalna (az én végi bruttó érték

alapján) iparágak, iparcsoportok szerint

HR.—

1958. ! 1959. mo. , 1961. igaz.; _

Ipnrég, iparceoport

' ' '

évben (zúzalék)

Szerszámgépgyártás ... 3,2 3,3 3,3 3,2 * a; * Mezőgazdasági gépek gyártása ... 2,3 2,5 2,7 2,7 2,8

Egyéb megmunkáló gépek és gépi beren— ' ' J

dezések gyárt-ása ... 20,2 19,4 20,7' 20,6' El,! '

Közlekedési eszközök gyártása . .'.... 31,5 _ 30,7 29,4 28,5 az;! '

Közlekedési eszközök javítása ... . . 8,1 7,7 7,5 ! 7,5 7,2 '

Gépgyártás ... 65,3 63,6 63,6 62,5 , 623 Villamosipari gépek és készülékek gyár—

, _

tása ... . ... . ... 9,4 mm 9,9 10,4 m,? h

Híradástechnikai gépek és készülékek ' ,

gyártása. ... 5,4 5,9 6,4 6,8 7,1

Vákuumtechnikai termékek gyártása. . . 3,2 3,4 3,4 3,6 3,6

Villamosgépjavító ipar ... —- —— 0,l O,2 0,2 _

Villamosgépipar ... 18,0 19,3 19,8 ' 21,0 , ZIJ ,

Műszeripar ... 4,2 4,8 * 4,7 4,8 LS

Vas- és fémtömegcikkipar ... 12,5 12,3 11,9 ; H,? 1144" *:

Gépipar ösazesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A híradástechnika fejlesztését megfelelő beruházási politikával is elősegi—a tettük: a híradástechnikai vállalatok állóeszköz—állománya a vizsgált időszak-

ban több mint 30 százalékkal növekedett, ezzel a gépipar összes állóeszköz—állo—

mányában elfoglalt aránya is lényegesen nagyobb lett. (Az állóeszközök kise—

lejtezésének mértéke 1961—ig nem volt számottevő, az utolsó két évben Volt csak említésre méltó mennyiségű kiselejtezés, az arányokat azonban döntően

ez sem befolyásolja.) A műszeriparban és a iszerszámgépgyártás területén az

állóeszköz-állomány növekedése kisebb mértékű, ebből az egy tényezőből azon——

ban nem vonhatnánk le semmilyen kedvezőtlen következtetést, hiszen a meg- levő állóeszközök kihasználása sem ezekben az iparágakban, sem a gépipar" , egyéb ágazataiban nem teljes mértékű, a termelés növekedése tehát elképzelhető

a meglevő állóeszköz—állomány fokozottabb mértékű kihasználásával is. Az állóf

eszköz—állomány kihasmálása azonban e két iparágban nem növekedett olyan:

mértékben, hogy az a termelés szerkezeti változását befolyásolni tudta volna.

Az állóeszköz—állományon belül a termelés gépesítettségének mértékéről

tájékoztatást ad a felszerelt erőgépek és Villamosmotorok teljesítőképessége. A

gépipar fejlesztése csak fokozottabb mértékű gépesítéssel képzelhető el. GaZ—

daságos feltételek között a gépipari termékek gyártása úgy növelhető, ha egy- idejűleg nő a gépi úton történő gyártás aránya is. Ebből önként adódik, hogy azokban az iparágakban, amelyeket a gépiparon belül az átlagosnál nagyobb mértékben kívánunk fejleszteni, nagyobb mértékben kell növekednie a gép—

parknak, a motorállománynak stb., mint a többi iparágban. A valóságban ez azonban nem így alakul. A gépipar különböző iparágaiban felszerelt erőgépek és villamo-smotorok teljesítőképessége, valamint ezen iparágak vas, és fém-—

megmunkáló gépállománya a következőképpen oszlott meg.

(7)

A GEPIPAR EMKEZE'I'ENEK ALAKULÁSA %

. 'I. tábla-

A gépiparban felszerelt erőgépek és mamunkáló gépek teljesítőképességének, illetve állományának megoszlása iparágak, iparcsoportok szerint

Az erőgépek és villamosmotorok A vas- és fémmegmunkáló gépek teljesítöképeaségének megoszlása állományának megoszlása

Ime, iparcsoport 1958. 1959. ' 1960. 1961. 1962. 1959. 1960. 1961. 1962.

évben (százalék) dufgggglé'g'é" smacsgáglgo-am

Szerszámgépgyártás ... 3,1 3,0 3,0 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,5 Mezőgazdasági gépek gyár-

tása . ... 2,6 2,7 2,9 2,8 3,4 2,7 2,8 3,0 3,4 Egyéb megmunkáló gépek

és gépi berendezések gyár-

tása ... . ... 20,3 19,8 21,8 22,6 22,4 17,8 18,0 17,8 17,7 Közlekedési eszközök gyár-

tása. ... 30,7 A 31,2 30,7 29,6 29,6 20,2 20,l 20,4 20,0

Közlekedési eszközök javi- . _

tása ... 7,0 7,0 6,5 B,? 6,5 6,1 6,1 5,9 5,6 Gépgyártás ... 63,7 63,7 64,9 64,9 65,1 50,0 50,2 50,3 50,2 Villamosipari gépek és ké-

szülékek gyártása ... 15,2 15,5 14,1 13,8 13,7 10,6r 10,6 10,8 10,6

Híradástechnikai gépek és

készülékek gyártása . . . . 3,2 3,4 3,3 3,6 3,6 7,3 7,6 7,6 8,3 Vákuumtechnikai termékek

gyártása ... 1.9 2,1 _2,0 2,5 2,4 _ 1,7 l,8 2,0 2,3 Villamosgépjavító ipar . . —— - 0,1 O,l 0,0 O,l 0,1 0,2 0,2 Villamosgépipar ... 20,3 21,0 19,5 20,0 19,7 19,7 20,1 20,6 21,4 Műszeripar ... 3,6 3,5 3,5 3,4 3,3 9,5 9,5 9,1 9,0 Vas- és fémtömegcikkipar 12,4 11,8 1_2,1 11,7 l l,9 20,8 20,2 20,0 19,4 Gépipa'r összesen 100,0 100,0 100,0

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A kiemelt iparágak felszerelt erőgépeinek és villamosmotorainak aránya, csak a híradástechnika tekintetében mutat határozott növekedést, a szerszám—

gépipar aránya csak kisebb mértékben nőtt, a műszeriparban pedig ellenkező—

leg csökkenés tapasztalható. A gépállomány megoszlásáról csak 1959 óta vannak adataink, itt tehát a viszonyítási alap egy évvel későbbi, mint a többi mu- tatónál. A gépállomány alapján is megállapítható, hogy sem a szerszámgép—

ipar, sem a műszeripar aránya nem növekedett kielégítő mértékben, sőt a mű- szeripar részaránya 1959-hez képest jelentősen visszaesett. Ebből az a követ—

keztetés adódik, hogy a fejlesztéshez szükséges egyik alapfeltételt, a megfelelő—

mennyiségű gépi berendezést az elmúlt időszakokban a műszeripar számára nem biztosítottuk eléggé.

Kétségtelen, hogy a meglevő géppark kihasználása útján is mód van a termelés fokozására, ezzel a műszeriparban némileg kedvezőbb eredményeket is értünk el, mint a gépiparban általában. Míg ugyanis az állami gépipar válla—

lataiban a vas— és fémmegmunkáló gépek átlagos műszakkihasználási együtt—

hatója 1962 szeptemberében 1,20, a műszeriparban valamivel kedvezőbb 1,26 műszak volt. A géppark, illetve a villamosmotor-állomány megoszlásának adatai alátámasztják azt a korábbi megállapításunkat, hogy a mezőgazdasági gép—

gyártás fejlesztése a vizsgált időszakban jóval gyorsabb volt, mint ahogy azt az ötéves terv, illetve a gépipari párthatározat előírta. A mezőgazdasági gép- gyártás iparág gépparkjának aránya nagyobb mértékben nőtt, mint akár .a szer-—

(8)

30 ' , Wa . 4 ,NYWKAIJFERENGNÉ

;számgépiparé, akár a műszeriparé. Az elobbi táblákból az is megállapitható ;

hogy bár a tömegcikkipar fejlesztései: sem a második ötéves terv, sem pedig

a párt 1962. júniusi határozata nem írja elő, gépállományának aránya (az egész _ állami gépipar-on belül) Csak kisebb mértékű csökkenést mutat.

Az előbbi megállapításaink alátámasztása érdekében vizsgáljuk meg ho- _gyan alakultak a beruliázások ebben az időszakban az egyes iparágaknál. Az '1958—1962 között üzembe helyezett gépipari beruhazások megoszlása ipar—-

áganként a következő volt. ,

' " ' a tábla

Az üzembe helyezett beruházások megoszlásaa gépiparban iparagankent illetve íparcsoporto'nkent

, ! ,. ' . 1958: 1951—

Iparág, iparcsoport _ 1958. 1959.3 ,1960. 1961. 1962, mm lesz.

' _ -' * * évben (százalék) ' '

íSzerszámgéngártás ... § 2,1 1,8 ; 3,1 ; z,3 25 25 '*2i43

Mezőgazdasági gépek gyártása, . . . 2,7 3,9 _ *4,1 3,5 3,8 3,8 3,7

Egyéb ;megmunkáló gépek és gépi berende—. - J ; , ' _ ,

zések gyártása. ... 22,6 19,1 29,7 18,8 24,3 24,8 * 21,75 Közlekedési eszközök; gyártása . . . . 19,3 25,7 A 2431 * 25,5 2233", 237, .23,8 )

Közlekedési eszközök javítása ... _ 5,6 7,9 ' 4,0 *, 6,7 3,8 5;6r .5;2*

Gépgyártás ..." ... , 523 , 58,4 65,3 ; 56,8 —56;8.' '60,4 .. ses,

Villamosipari gépek és készülékek gyár-' ' * * ' * *-

tásw . . . ._ ... ll,9 ! 13,3 ' 10,3 15,6 l2,9 ll,6 14,l

Híradástechnikai gépek és készülékek gyár- ' * *'

tása. ... _ ,11,8 9,5 8,7 12,0 11,0 r9,6 ' 11,5 Vákuumtechnikai termékek gyártása . . . . , 7,9 ' 2,3 3,5 , 3,6 _3,9 , 4,0 , 4"3,8

Villamosgépjavitó ipar ... —— —— -- 0,5 O,5 ' *— 0,5

Villamosgépipar ... 31,6 25,1 22,5 31,7 28,3 _25,2 29,9 Műszer-ipar ... 7,6 7,2 4,7 6,1 6,3 6,1 6,2 Vas— és fémtömegcikkipar ... 8,5 9,3 7,5 5,4 8,6 8,3 7,1 Gépipar összesen I00,0 100,0 100,0 ]00,0 100,0 100,0 100,0

A gépiparban üzembe helyezett összes beruházásból mind a hároméves 'tervidőszakban, mind pedig a második ötéves terv első két évében a híradás—

technika nagyobb mértékben részesült. Ennek eredményeképpen nőtt a hír-

adástechnika állóeszköz—állományának aránya a gépipar'on belül. Nem mond—

ható ugyanez el a másik két kiemelt ágazatról. Annak, hogy a második ötéves 'tervidőszak hátralevő éveiben a kívánt strukturális átalakítást végrehajthas—

suk, egyik előfeltétele a megfelelő beruházáspolitika. A fejlesztés szempontjából már a korábbi években sem első helyre sorolt gépipari ágazatok közül a mező—- gazdasági gépgyártás beruházásai bár kisebb mértékű, de l960—ig növekvő ten—

denciát mutatnak, s csak az utolsó két évben történt e téren Változás.

A fentiekben csupán azt vizsgáltuk, hogy a termeléshez szükséges egyes tényezők miként alakultak a gépiparban. A következő lépés a termelés szer—

kezetének vizsgálata. Ezt többféle módszerrel végezhetjük:

vizsgálhatjuk az állami gépiparon belül a különböző iparágak termelésének arányát;

vizsgálhatjuk az állami gépiparban termelt termékek megoszlását termék—

csoportonként;

és végül vizsgálhatjuk az egész magyar szocialista iparban termelt gépipari termékek szerkezeti megoszlását.

(9)

JA 'GÉPXPAR SZERKEZETÉN'EK ALAKULÁSA ki

A fenti vizsgálati módok közül, a harmadikat választottuk, mivel a; gépipari szerkezet; átalakítása mindenekelőtt azt jelenti, hogy az országban termelt gépipari termékek szerkezetének kell az előírásoknak megfelelően alakulnia és nem a,—— fő profiljuk— alapján a megfelelő, iparágba sorolt -—— különböző válla—

latok termelésének kell bizonyos előírások szerint növekednie. Ezt azért szüksé:—

fges előrebocsátani, mert "amikor a termeléshez szükséges feltételeket a kormány a. szervezeti egységeknek, vállalatoknak biztosítja, ezt annak érdekében teszi hogy a Vállalatok fő profiljukat és ne az esetleges egyéb profilokatfejlesszék.

Például valamely gépipari ágazatnak adott magasabb beruházási keret célja az, hogy a korszerű, keresett, exportképes termékek termelése növekedjék és nem az, hogy az iparágba tartozó vállalatok más iparágak profiljába tartozó termé—

keik termelését növeljék vagy fokozzák az egymás közti kooperációt stb. Ugyan—

így a szocialista ipar bármelyik vállalatánál gyártott műszerek termelésének

növelése a cél, fuggetienul attól, hogy a termelő llalat esetleg fő profilja

alapján más iparágba tartunk.Minthogy a gépipar , __atározot't profiltisztításra

1958 óta csak az általunk vizsgált utolsó évben, 1962—ben került sor, ennek ha-

tása az adatokban még nem jelentkezhetett, ezért az egyes iparágakban termelt más profilba tartozó termékek aránya eléggé számottevő. Ennek követ—

keztében a különböző iparágakba sorolt vállalatok termelésének megoszlása nem azonos a megfelelő profilú termékek értékének megoszlásával, az eltérés

— mint a későbbiekben látni fogjuk — igen jelentős lehet. Ez indokolja, hogy

a lehetséges elemzési eljárások közül a harmadiknak említett módot válasszuk a szerkezet alakulásának vizsgálatánál '

Ha a magyar szocialista iparban termelt gépipari termékeket profiljuk sze—

rint részletezzük és ennek alapján állapítjuk meg az egyes így képzett összevont termékcsoportok arányát, ez a következő lesz '

' 9. tábla

A" szocialista iparban termelt gépipari termékek termékcsopmtonkénti

megoszlása ,

1 958. ! 1959. ' mao. 1961. 1962.

Tetmékcsoport

évben (százalék)

Szerszámgépipari termékek ... 2,4 2,3 2,l 2,4 2,3

Mezőgazdasági gépek ... 2,9 3,5 3,7 3,9 3,5

Egyéb gépgyártási termékek ... 13,1 19,3 17,3 ' l7,8 l7,2 Közlekedési eazközök ... 31,6 29,5 - 30,2 28,3 28,0 Gépgyártási termékek ... 50,0 54,6 — 53,3 52,4 51,0 Villamosgépek és készülékek ... 11,8 12,6 12,6 13,2 l3,3

Híradástechnikai gépek és készülékek . . 6,1 6,4 6,5 6,8 7,6

'Vákuumtechnikai termékek ... 2,1 2,2 *2,3 2,4 2,6

Villamosgépipari termékek ... 20,0 21, 2 2l,4— 22,4 23, 5

Műszeripari termékek ... 5,2 5, 0 4,5 5,3 6, 4 '

Vas— és fémtömegeikkek ... 24,8 19, 2 20,8 19,9 19, 1 Gépipari termékek összesen 100,0 100,0 ]00,0 ]00,0 100,0

Ha az előállított termékek alapján képzett iparágak arányát összehason—

lítjuk a nettó termelés közelítő mutatója alapján számított aránnyal, rátekintésre is szembetűnő az eltérés. (Lásd az ábrát a 12. oldalon.)

A kiemelt ágazatok mindegyikének aránya kisebb a termékstruktúra, mint 31 nettó termelés alapján. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az egyes

(10)

12 - mernem mm.—.nem: ,

iparágak-.ba tartozó szervezetek aránya nem azonos a megfelelő profilba tar——

tozó termékek arányával a gépiparon belül. A legszembetűnőbben ez a hir——

adástechnikánál látszik. A híradástechnika ———- mint vállalatokból felépített.

iparág ——-— aránya mind a gépipar nettó termelésében, mind a gépiparban fog-

lalkoztatott munkáslétszámban 1962—ben meghaladta a 10 százalékokkáhíradás-

technikai termékek aránya az összes gépi—pari terméken belül azonban jóval

kevesebb, 7 ,6 százalék volt. A műszeripar aránya (1962-ben) a nettó termeléa,_

illetve a munkáslétszám alapján 7, 3, illetve 7,6 százalék volt, a műszerípari ter——

mékek aránya viszont csak 6,4 százalékot tett ki

A gépipar szer ezete 1958-ban és 1962—ben

AfkoÉKEA' 114."le Ame—"Ird mmaármpyi/I

!

^lám

mi őgayyán/ás a) l/inaa'ásfecón/iéa

agyú V/%7masygb4bap AM/íszepgyápfás

% m— és emfámegaxwan

Az összehasonlítás felhívja a figyelmet arra is, hogy a különböző gépipari és gépiparon kívüli vállalatoknál nagyobb mértékben elsősorban tömegük—-

keket termeltek. (Az összes gépipari termékek értékének 19,l százaléka volt 1962—ben tömegcikk.) Kétségtelen, hogy a tömegcikkek aránya l958—hoz képest számottevően csökkent, ennek ellenére ez az arány a gépipari termékeken belül;

jóval nagyobb, mint a tömegcikkiparhoz sorolt vállalatok aránya bármelyik másik mutató alapján számítva. Jelentős mennyiségű törhegcikket gyártanak mellékprofilként a gépipari, valamint a más iparágakba sorolt vállalatok is, például egyes kohászati üzemek. Valószínű, hogy a tömegcikkek mellékprofilú gyártása a vállalatok számára sok esetben ,,kifizetődőbb", mint a vállalat töpre—

íiljába tartozó, egyedileg vagy kis-sorozatban gyártott termékek előállítása.

Egy másik tényező, ami a tömegcikkek Viszonylag nagymértékű gyártását in—

(11)

A GÉPIPAR SZERKEZETÉNEK ALAKULASA 13

dokolja az, hogy idetartoznak olyan szerszámok, kötőelemek (például csavar—

íélék) is, amelyeknek egy része ma is hiánycikk, s amelynek gyártására más

profilú vállalatok is gyakran kénytelenek berendezkedni, kezdetben csak saját szükségleteik kielégítésére, később már eladásra is. Előfordulnak olyan ese- tek is, hogy a kiemelt iparágakba tartozó vállalatok privilegizált helyzetükből ..adódó előnyöket profilidegen termelés fejlesztésére használják fel. Például több olyan eset fordult elő, amikor müszeripari, híradástechnikai vállalatok a kapott beruházási keret egy részét csavar- és fogaskerékgyártó gépek beszerzésére fordították, mivel pillanatnyi szükségleteiket nem tudták a központi alkatrész- vellátásból kielégíteni. Ezek a tényezők bizonyos mértékig hátráltatják a kiemelt

ágazatok termékprofiljának nagyobb arányú fejlesztését. _

A gépipar egyes! ágazatainak jelentősebb mértékű fejlesztése mellett az 1962. júniusi párthatározat előírta azt is, hogy az egyes ágazatokon belül milyen jellegű termékek termelésére kell nagyobb súlyt fektetni. A szerszámgépipar növelésével kapcsolatosan például e határozat az automatizált, nagypontosságú gépek, gépcsaládok, célgépek és aggregátok előállításának növelését írja elő.

Az elmúlt öt évben a szerszámgépipari termékek termelése a következőképpen oszlott meg.

10. tábla

A szerszámgépipari termékek termelésének megoszlása

1953. 1959. ] 1960. 1961, 1962.

Termékek megnevezése

évben (százalék)

Esztergák ... 26,91 28,51 ' 29,53 24,ss 25,86

Egyéb eazbergák ... 4,07 3,03 , 2,43 4,41 4,86 Eaztergajellegű gépek össze 3611 . . . . 30,98 3l,54 31,96 , 29,29 30,72 Gyalugépek ... 1,87 2,10 l,61 1,70 1,30 Vé aőgépek ... 0, 10 * _ (),01 _ — __

Egyéb gyalu- é ; vé sőgépek ... —— — 0,01 0,02 0,01

Gyalujellegű gépek ösizeien ... 1,97 2,10 l,63 1,72 l,3l Egyorsó; fúrógépek ... _ l4,82 17,77 17,13 19,28 15,53

Egyéb fúrógépek ... 0,90 1,06 3,04 1,52 l,05

, Fútójellegű gépek összesen ... 15,72 18,83 20,l7 20,80 lö,58 Konzolos marógépek ... 25,08 25,34 23,26 1 7,99 1 8,85 Má, 5016 é a különleges marógépek ... O,48 0,74 (),—45 O,24 ! , l 2 Egyéb maróe'épek ... 0,06 0,l 1 0,03 0,03 (),01

, Marójellegű gépek összesen ... 25,62 26,19 23,74 18,26 l9,98 Fűré szgépek összesen ... O,58 (),63 0,78 0,37 0,75 Körkö szörűgépek ... 7,1 6 5,92 5,59 6,22 6,03 Köszörűbakok ... 0,76 0, 65 1,32 l,5l l,45 Egyéb köazön'iaének ... 1,79 0,55 l,l2 2,45 l,25 hószorujellegu gepek összesen ... 9,7l _ 7,12 8,03 10,18 8,73 Kovácsipari gépek ... 9,61 9,18 7,74 9,58 9,42 Lemez—, rúd—, és profilanyag megmun-

káló gépek ... 4,70 4,1 5 5, 66 5, 1 4 4,94

Különleges szerszám—"zépek ... Lll 0,26 O,29 4,66 7,57 Szerazámgépek összesen ] 00,0 1 00,0 ] 00,0 ] 00,0 1 (M,!)

A hazánkban gyártott szerszámgépek túlnyomó részét az eszterga—, fúró- wés marógépek adják. Az esztergagépek termelésében általában az ún. hagyo—

;mányos géptípusok dominálnak. A fúrógépek gyártása 1958—1961 között je—

_jelentős mértékben növekedett, csak az utolsó évben tapasztalható arányának

(12)

14 * ' * " _ ' ' NYITRAI Freeman

Visszaesés'e. A fúrógépgyártás hazánk egyik igen fontos termelési feladata;

a nemzetközi munkamegosztás e területen jelentős kötelezettségeket ír elő szám ' munkra. Fürógépgyártásunkat a második ötéves terv további éveiben rra—é gyobb ütemben kívánjuk, fejleszteni, ennek érdekében erre a profilra*'—újg—

termelési kapacitásokat is igénybe kívánnak venni. A' furogéptermeléíá;

aránycsökkenése 1962-ben valószínuleg Csak átmenetinek tekinthető

marógépek korszerűbb típusainak, a másoló- és különleges marógé _ aránya a termelésben 1958—1961 között csak elenyésző mértékű ti 1962—ben is alig haladta meg a szerszám'géptermelés egy százalékát. Axkulöny leges szerszámgépek (idetartoznak a különböző aggregátok is) aránya a szer——

számgépek termelésében 1960—ig bezárólag —-*-— lilás—at kivéve —-- csak tizedszáw

zalékot ért el. A második ötéves terv első két évében ezek aránya lényegesen

növekedett, 1962—ben az összes szerszámgépterrhelés 7,57 százalékát érte *

téren tehát a párthatározat megjelenésekor viszonylag már kedvezőbb_ _, a helyzet, az aránynak azonban a következő évakben még jebban kell na—

vekednie. ,

Úgyszintén kiemelt helyet foglalnak el a gépiparban a híradástechn' tera—

mékek. Ezek megoszlására vonatkozóan az 1962. évi párthatározat a'zt írta—ge ő,;

hogy növekednie kell a híradástechnikai ipari berendezések (távbeszéIő—kö'z-á,

pontok, átviteltechnikai és mikrohullámú, elektroakusztikai, adó-vevő beren—

dezések) termelési arányának. Bár a határozat óta eltelt időszak még rövid _—

így tulajdonképpen a gépipari határozat megvalósulását vizsgálni e téren még korai lenne — azonban az 1958-hoz képest elért változások alakulását itt is érdekes nyomon követni. A híradástechnikai termékek belső struktúrája ugyan—

is az utóbbi években jelentősen megváltozott, a termék-kics'erélődés mértéke a gépipari ágazatok közül talán a híradástechnikában volt a leggyorsabb. Ezt jót

jellemzi 'az az adat, hogy 1962—ben a híradástechnikai készgyártmányok 45 szá—ré zaléka volt olyan termék, amelyet az utolsó két évben, kezdtek el gyártani

A híradástechnikai gyártmányok struktúrája 1958 óta a 11 tábla adatai szerint alakult

A vizsgált 5 évben az ipari jellegű berendezések gyártásának aránya a hírm adástechnikán belül nem alakult a megfelelő mértékben. Egyes területEken;

például a rádió— és televizió—adóberendezések, rádió adó-vevőberendezések ter-—

melése tekintetében éveken át az arány stagnálása tapasztalható, sőt 1962-re

arányuk jelentősen cSökkent is. Az elektroakusztikai nagyberendezések (pél—

dául stúdió berendezések) aránya is csak az utolsó évben volt említésre méltó, 1958—1961 között csak egy ízben haladta meg a gyártott stúdió berendezések aránya az összes híradástechnikai termékek értékének 1 százalékát, 1982-ben:

arányuk 3, 2 százalék volt. Az ún. nehéz híradástechnikai termékek közül_a'leg—5 határozottabban növekvő tendencia a távbeszélő-központok ternielésénél ta- pasztalhatő.

A hiradástechnikában gyártott közszükségleti cikkek termelése az egész híradástechnikai termelés közel 50-: százalékát teszi. 1958—1962 között ezeken

belül is számottevő szerkezeti átalakulás tapasZtalható. 1958—ban még az ösSZes

híradástechnikai termékek termelt értékének közel 40 százalékát a rádió mű—

sorvevő termelés adta Ezek aránya 1962—ben a híradástechnikai termékek ér—

tékének 12 százalékát sem érte el.A televíziós vevőkészül—ékek termelése 1958—ban még a fejlődés kezdeti szakaszán volt, értékük a hiradásteehmkar' termékek értékének alig több mint11 százalékát tette ki,, 1962—ben viszont:

már meghaladta a 30 százalékot. (Az arány 1960—ban, és 1961—ben valamiyelí

(13)

A. GEPIPAR SZERKEZETENEK ALAKULÁSA 15,

magasabb volt, a csökkenés azonban itt nem tekinthető tendenciózusnak.) A la—

kosság számára készülő híradástechnikaiitermékek gyártása tekintetében is to—

vább kell lépnünk: a gépipari határozat értelmében ezek közül csak azoknak a gyártását kell és szabad továbbfejleszteni, amelyeknek termelése nagy mű—

szaki felkészültséget és tapasztalatot igényel. Természetesen e tekintetben is érvényesülnie kell annak az alapvető elgondolásnak, hogy csak korszerű, a Vi———

lágszínvonalat megközelítő, export és a hazai piac szempontjából keresett ter——

mékek gyártását szabad fejleszteni. Bár a híradástechnika területén, ahol a ter——

melés növekedésében alapvetően helyes tendencia érvényesül, még további fel—

adatok várnak a gyártó művekre, a belső szerkezeti átalakítást a megkezdett irányban,. nagyobb ütemben kell továbbfolytatni.

11. tábla:

A híradástechnikai termékek termelésének megoszlása

1958. ' 1959. , 1960. 1961. 1962.

Termékcsoport

évben (százalék)

Távbeszélő-készülék ... 1,89 2,58 l,81 2,'ll 1,54 Kézi kapcsolású távbeszélő—központ . . . 0,50 0,06 0,02 0,28 0,03—

Gépi kapcsolású távbeszélő-központ . . . 1,65 2,73 2,01 l,55 l,43 Gépi főközpont ... 3,03 2,86 3,83 2,49 2,40

Egyéb távbeszélő—központ ... 0,l4 0,02 — 2,69 4,93

Jelfogó, kábelrendező ... 0,02 0,10 0,05 — 0,15 Távbeszélő összesen ... 7,23 8,35 7,72 9,12 10,48

Átviteltechníkai berendezés összesen .. 3,61 4,92 4,78 3,80 4,18

Rádió- és televizió-adóberendezés ... 2,'70 l,53 1,30 0,82 O,55 Rádió adó-vevő berendezés . . .,... 4,23 6,15 ' 5,61 5,95 4,05 Adó és adó-vevő berendezés összesen 6,93 ' 7,68 _ 6,91 6,77 4,60 Rádióműsorvevő alkattész-garnitúrával . 39,50 20,7l V l5,05 14,06 11,94 Televíziós műsorvevő alkatrész—garnitú- '

rával ... 11,27 25,lS 32,74 31,10 30,36

Egyéb műsorvevő ... 0,07 O,ll 0,90 0,35 l,09

Erősítő ... 0,82 O,31 0,52 (_),50 0,32, Lemezjátszó ... § ... l,26 l,03 1,80 1,80 0,43—

Magnetofon ... 3,10 4,20 3,33 2,34 3,09 Egyéb elekttoakusztikai átalakítók . . . . 2,60 l,75 l,55 1,63 2,07

Stúdió berendezés . ; ... 0,41 l,46 o,75 0,97 3,15

Kinotechnikaí berendezés ... 1,98 1,57 ' l,45 l,l4 1,18 Egyéb elektroakusztikai berendezés . . . 2,08 2,64 l,55 3,60 O,64

Elektroakusztikai berendezés _

összesen ... 63,09 58,96 59,64 57,49 54,27 Elektronikus készülék ... O,16 0,26 0,08 0,09 0,21 Villamos távvezérlő és jelzőberende-

zés ... , ... 2,89 4,06 3,88 3,15 4,04 Híradástechnikai egyenirányító . . , 2,49 2,92 2,50 2,89 4,12 Híradástechnikai alkatrészek ... 13,60 12,85 14,49 16,69 18,10 Híradástechnikai termékek összesen ] 00,0 1 00,0 100,0 ] 00,0 ] 00,0

A fejlesztési célkitűzésekben úgyszintén kiemelt ágazat a műszeripar. A párt 1962. júniusi határozata a műszeripar elé azt a feladatot tűzte ki, hogy lénye—

gesen kevesebb fajta gyártmányt állítsanak elő a vállalatok, és ezek közül első—

sorban az automatika, a távvezérlés és a gyógyászat műszereit, valamint a hir——

adástechnikában használatos elektronikus műszereket fejlesszék és gyártsák.

Korábban már említettük, hogy a műszeripar fejlesztése az elmúlt öt eszten-—

dőben elmaradt a követelmények mögött, a műszeripar fejlesztésének üteme

(14)

.16 — NYITRAI smrsm

nem érte el a tervezett mértéket. Ebben. nem kismértékben játszott közre az

a körülmény, hogy a műszeripar termelésének belső szerkezete nem úgy aie—,

kult, ahogy ezt a fejlesztési tervek megkövetelték.

A párthatározat elsők között említi az elektronikus elven mérő műszerek termelésének növelését. Az elmúlt öt esztendő alatt ezzel éppen ellentétes ten—' dencia jutott érvényre, az elektronikus elven mérő műszerek aránya a műszer——

termelésben évről évre csökkent. A határozat szellemének megfelelő növekvő tendencia az orvosi és gyógyászati berendezések, készülékek és segédeszközök (gyártásában tapasztalható; az orvosi műszergyártás számottevő mértékben nőtt Ez elsősorban annak eredménye, hogy orvosi műszereink minősége, korszerű—n—

sége a műszeriparon belül kedvező helyet foglal el, ezek a termékek export—

képesek és általában keresettek is. A gyártott terméktípusok Választéka a mű—

szeriparon belül jelenleg még igen nagy, ezért gyakran kis sorozatban széles szortimentben gyártanak a műszeripari vállalatok. A fejlődés a műszeriparban is előírta, hogy egyes hagyományos típusú (profilú) termékek gyártását csök—

kenteni kell.

Ennek —- és nem utolsó sorban a külföldi igényeknek —— megfelelően 1958- hoz képest például jelentősen visszaesett mind a mechanikai, mind a vil—

lamos elven mérő műszerek aránya

12. tábla

A műszeripari termékek termelésének megoszlása !

1958. * 1959. ] 1960. 1961. 1962.

Termékcsoport

évben (százalék)

Mechanikai elven mérő műszerek ... 2l,80 2l,87 EIA? 18,95 , 16,51 'Thermikus elven mérő műszerek ... 1,22 1,65 , 1,48 l,02 1,12 /0ptikai elven mérő műszerek ... 7,01 5,46 3,99 , 3,53 3,75 Fiziko-kémiai elven mérő műszerek . . . 0,21 0,30 O,ll 0,16 0,66 Mágneses elven mérő műszerek ... 0,03 0,04 _ 0,03 0,04 0,02 Villamos elven mérő műszerek ... 20,41 19,69 , 19,2l l7,65 15,27 Elektronikus elven mérő műszerek . . 16,63 14,71 15,69 l4,03 13,40

Komplex mérőműszerek ... 2,51 3,67 3,29 3,73 3,59

Orvosi eszközök ... 3,00 3,73 5,54 4,79 4,71

"Gyógyászati kezelő'es vizsgáló készülékek 2,38 3,2l 5,52 l2,54 11,01 Orvosi berendezések és gyógyászati

segéde szközök ... 5,42 6,02 634 832 ' 1348 Laboratóriumi felszerelési tárgyak . . . . 2,35 2,49 2,03 LM _ 2505 Laboratóriumi készülékek ... l,86 2,75 2,63 2,52 ' 238 Fényképezőgép és látszerészeti termékek 7,35 7,43 6,40 4,76 , 5,30 lSzemléltető és bemutató taneszközök . . O,55 0,63 O,77 0,7O , 0,83

Komplett finommechanikei berendezések -— 0,02 —— —— * -—

Irodagépek ... 2,59 2,58 '2,12 1,70 2,18 Finommechanikai készülékek és eszközök 4,68 3,75 3,43 3,65 3,l4 _

Műszeripari terméke-k összege—n' 100,0 100,0 100,0 100,0 ' 100,0

A fejlesztés szempontjából első helyen emlitett gépipari termékcsoportok

termelési struktúrája mellett célszerü megvizsgálni néhány más termékcsoport termelési szerkezetét is, hiszen a gépipar többi iparágáben is szükséges a ter- mékszerkezet korszerűsítése, a követelményeknek megfelelő profilok kialakí—

tása, növelése. A gépipari termékek között fontos helyet foglalnak el a jármű- ipari termékek, a közlekedési eszközök. Ezek termékcsoportonkénti megosz—

lása a következő volt.

(15)

.A GEPIPAR SZERKEZETENEK ALAKULASA 17

18. tábla

A járműipari termékek termelésének megoszlása

1958. 1959. 1960. 1961. 1962.

Termékcsoport

évben (százalék)

Diesel-mozdony és —motorkocsi ... 9,84 ll,47 9,81 12,22 14,02 Villamosmozdony és -motorkocsi ... 0,13 1,52 l,20 0,97 2,84

Gőzmozdony és egyéb vasúti vontató és

önhajtású jármű ... 3,05 O,23 0,21 l,68 0.06 Vasúti vontató és önhajtású jármű

összesen ... 13,02 13,22 ll,22 l4,87 16,92 Vasúti személykocsi ... 13,61 ll,37 11,55 11,48 11,11 Vasúti teherkocsi ... 3,25 3,00 2,86 2,22 2,75 Kisvasúti szállítókocsi ... 1,48 l,01 O,8l l,26 O,96 Vasúti vontatott jármű összesen . . 18,34 15,38 15,22 14,96 14,82 , Motorkerékpár ... 9,92 10,00 8,54 8,36 7,45 Autóbusz ... 11,l4 11,03 12,60 12,43 14,16 Tehergépkocsi, normál (vontatóval) . . . . 6,58 4,10 4,36 4,52 3,28 Tehergépkocsi, különleges (dömperrel) 7,23 8,56 7,28 8,76 10,27 .Alváz ... 6,16 8,23 ,6,55 5,68 5,14 Traktor ... 4,63 6,09 6,23 5,23 5,46 Pótkocsi és utánfutó ... 1,49 4,37 7,30 4,29 3,19 Targonca, és kézikocai ... 1,47 l,36 1,19 1,25 l,l3 Kerékpár ... 4,29 3,32 3,38 3,78 3,25 Közúti gépjármű összesen ... 52,9l 57,06 57,43 54,30 53333 Kocsi, szekér ... 0,45 0,29 0,63 0,35 ——

Személyszállító hajó ... '. . 4,28 3,25 3,56 3,94

Vontató hajó ... 1,75 l,82 2,98 2,73 ) l2,43

.Áruszállító hajó ... 4,86 4,63 4,83 4,60 .

Úszódarn ... 3,49 3,13 2,67 1,97 ; 2 40

Egyéb hajó ... O,9O l,2l 1,45 2,28 '

Hajó összesen ... 15,28 14,04 15.49 15,52 14.83

Légi közlekedési eszköz ... — 0,01 0,01 -— O,10

Jármű összesen 100,Ö 100,0 100,0 100,0 100,0

A járműiparon belül külön figyelmet érdemel a dieseljárművek gyártása.

.Mint ismeretes, az elmúlt években előirányzott díeselesítési program elképze—

lései meghaladták lehetőségeinket, ezért a párt és a kormány szükségesnek látta új dieselesítési program kidolgozását. Bár a dieselesítés nem alakult az eredeti tervelőirányzatnak megfelelően, a diesel járművek gyártásának aránya ((az 1960. évi átmeneti visszaeséstől eltekintve) növekvő tendenciájú volt.

A hazánkban gyártott járművek közül a termelés több mint 50 százalékát a közúti gépjárművek adják. Ezen belül is jelentős szerkezeti változás észlel- hető. Az export— és a belföldi igényeknek megfelelően a motorkerékpár—termelés aránya 1958—1962 között csökkent. A hazánkban gyártott tehergépkocsi típu—

sok közül a KGST országok együttműködésének megfelelően a különleges te—

hergépkocsik aránya növekedett; a normál tehergépkocsik gyártásának aránya ennek megfelelő mértékben csökkent, így a tehergépkocsi-gyártás a járműgyár- táson belül együttesen véve közel azonos arányú volt az elmúlt években. Trak—

tortermelésünk aránya 1959 óta csökkenő tendenciájú volt, ezen némiképp vál- toztatni fog a KGST Gépipari Állandó Bizottság azon szakosítási határozata, amely bizonyos meghatározott traktortípusok gyártását Magyarországra írta elő. Viszonylag állandó súllyal szerepel járműtermelésünkben a hajógyártás, ennek aránya a járműgyártás 14—16 százaléka között ingadozik.

2 Statisztikai Szemle