Devaux, A.: A fogyasztói árak színvonalának összehasonlítása a nyugat-európai országokban

672

Ez a gondolat indokolja, hogy az acél—-

ipar hatásfokának mérésére a termék—

egységre jutó munkaerő—ráfordítást al—

kalmazták.

Szerző összehasonlítja az előbbi orszá-

gok műszaki berendezéseinek korszerű—

ségét, az 1955—1960. évek között, az egy

kapacitástonnára jutó beruházások alap—

ján:

Beruházások (1955—1960)

(svéd korona)

Nagyol. Acél— Henger- Ország vasztók művek művek

Német Szövetségi Köztár. !

saság ... 61 41 140 Franciaország , . . . . . 94 30 147 Olaszország . . . . . . l . 56 24 137 Belgium ... 75 67 166 Luxemburg ... 57 36 85 Hollandia ... 100 72 179 Nagy-Britannia ... ll 0 40 224 Svédország ... 57 51 259

Ezeknek a korábbi adatoknak össze—

vetése felhívja a figyelmet a svéd fel—

STA'I'ISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ.

dolgozó üzemek kiemelkedő korszerű-- ségére, ugyanakkor Nagy-Britannia ese-w

tében a beruházások magas színvonala

és a termelés nagy munkaerő—szükség—

lete közötti ellentétre, amely utóbbi fel-v tételezhetően abból adódik, hogy az új

beruházások hatása még nem érvénye-- sült.

Svédországban a termelés háború

utáni gyors fejlődése is kétségtelenül.

hozzájárult a termelékenység emelkedé—v séhez és az összes költségek (így a mun——

kaerő-ráfordítás) növekedéséhez, éspedig a már leírt összefüggések alapján két.

vonatkozásban:

1. megnőtt az új gépek és berendezé—

sek súlya a teljes gépi berendezésen

belül;

2. megvoltak az előfeltételei annak,,

hogy az új berendezéseket kihasználják, s így azok hatása már érezhetővé vál—-

jék.

(Ism; Stux László)

ÁRSTATISZTIKA

DEVAU X, A.:

A FOGYASZTÓ! ÁRAK SZINVONALÁNAK ÖSSZEHASONLíTÁSA

A NYUGAT—EURÓPAI ORSZÁGOKBAN (Les niveaux comparés des prix á la con—

sommation dans les pays (l'Europe occiden—

tale.) —- Etudes et Conjoncture 1963. 2. sz.

99—119. p.

A nyugat—európai országok fogyasztói ánszínvonalának összehasonlításával egy—

részt az Európai Szén— és Acélközösség,

másrészt a Német Szövetségi Köztársaság

Statisztikai Hivatala foglalkozott. A két

összehasonlítás módszereiben, körében és

eredményeiben némileg eltér egymástól.

I, A Közös Piac országainak árszínvo-

mla az Európai Szén— és Acélközösség által kiszámított fogyasztói vásárlóerő-

arány alapján. Ez a Vizsgálat a kohá- szatban foglalkoztatott munkásokra ter—

jedt ki. A vizsgálat alapját az 1956—1957.

években Végzett háztartásstatisztkai és

egy 1958. évi lakásstatisztikai felvétel

képezte. Ennek alapján megállapításra

került országonként a kohászok és bá—

nyászok fogyasztási szerkezete nyolc fő csoport szerint (élelmiszer, dohány, ruhá—

zat, lakás, mosás—tisztítás, egészségügyi ellátás, oktatás és pihenés, közlekedés).

Az összehasonlítást 177 cikle álló fo—

gyasztói kosár segítségével végezték. E cikkek áralakulását figyelték meg az

,1 francia frank

egyes országok fő kohászati és bányász;

központjában.

A megfigyelések alapján (nyert 'árin—l dexeket a háztartásstatisztikából nyert

megoszlási viszonyszámokkal súlyozták,

mégpedig mind a két összehasonlítandó—

ország fogyasztási szerkezete szerint, majd

az így kapott vásárlóerő—egyenérték ará—

nyok geometriai átlagát vették. A vásárló- erő egyenértékszámok például Francia—- ország szempontjából 1961—re vonatkozóan

a kohászati körzetekben a következők:

0,9352 nyugatnémet márka 140.0 olasz lira

0,6955 holland forint 10,63 belga frank 10,79 luxemburgi frank

ll!!!!ll!!

A kapott vásárlóerőarányo'knak a hiva—

talos átszámítási árfolyamokkal való ősz-—

szehasonlítása útján olyan mutatószámot állapítottak meg, mellyel az árszinvona-

lak különbségét jellemzik. Ha például 1

francia frank vásárlóereje O,9352 DM—nak felel meg, s ugyanakkor az átszámítási"

kulcs O,825, ez azt jelenti, hogy a létfenn—

tartási költségek Franciaországban kiseb——

bek, mint a Német Szövetségi Köztársa—

ságban A tanulmány a fogyasztói árszin—

vonal indexe—inek 1954—től 1961—ig terjedő—

idősorát közli. 1961—ben például a francia árakat IDO-nak véve az árindexek a kö—

vetkezők voltak:

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

Ország Százalék

Német Szövetségi Köztársaság 118,4

Olaszország ... 110,8

Luxemburg . . . " 106,1

Belgium ..l... . 1045

Hollandia ... 93,7

' II. A fogyasztói árak. színvonala Nyu- gat-Európában a Német Szövetségi Köz—

társaság Statisztikai Hivatalának vizsgá—

lata szerint. A vizsgálat alapját az átla—

gos jövedelemmel rendelkező bérből élő

családok kiadásai képezték; (A leáSáI'ló—

erő egyenértékszámai két módon kerültek

meghatározásra. Egyrészt meghatározták,

mennyi idegen pénzegységbe kerülne egy

német család megélhetése valamely or—

szágban, amennyiben teljesen megőrizné

fogyasztói szokásait. Ezt az értéket a ha—

zai létfenntartási költségekhez viszonyí- tották. Másrészt megállapították, hány

márkát kellene Németországban egy kül—

földi családnak költenie, ha pontosan ugyanazt fogyasztaná, mint odahaza és

ezzel az értékkel elosztották a hazai lét—

fenntartási költségeket. Minél jobban el-

tér e két egyenértékszám, annál távolabb

állnak egymástól a két ország fogyasztási szokásai. A további számításokhoz a két

egyenértékszám geometriai átlagát alkal—

mazták.

A hivatalos átszámítási kulcsokat a

nyert egyenértékszámokhoz viszonyítva

megkapták azokat az együtthatókat, me—

lyek az árszínvonal különbségeit jellem- zik.

Az első vizsgálatokat az 1952—1954.

évekre vonatkozóan végezték. A későbbi években egyes országok tekintetében eze ket a számításokat megismételték, illetve

korrigálták. A későbbi vizsgálatok során

kiszélesítették a számításokba bevont

cikkek körét és újabb keletű súlyokat

alkalmaztak. '

A Német Szövetségi Köztársaság Sta—

tisztikai Hivatala az országok létfenntar-

tási költségindexe és a hivatalos árfolya—

. mok alapján havonta és évente tovább—

vezeti az összehasonlítási adatokat. 1961—

ben például Franciaország árszínvonalát

IDO—nak véve az egyes országokra vonat—

kozóan a következő indexeket számítot—

ták:

Ország Százalék

Svájc ...t . . . 117,3

Svédország ... 110,3

Olaszország 106,2

Német Szövetségi Köztársaság 102,4 Norvégia ... 98,1 Egyesült Királyság ... 98,9 Belgium ... 1003!

Dánia ... 815

Ausztria . . . . 84,3

Hollandia ... 79,8

Egyesült Államok 1323

673-

Az árszínvonal indexe nemcsak az egész.

fogyasztásra. hanem főbb csoportokra vonatkozóan is kiszámításra került. A ta—

nulmány valamennyi csoportra vonatko-—

zóan rövid elemzést ad.

(Ism.: Szilágyi György)

POPADJUK, K.:

Az ÁRAK ÉRTÉKTÓL VALÓ ELTÉRÉSElNEK KISZÁMlTÁSA

(Ob ucsete otklonenij cen ot sztoimoszti.)n

— Vesztnuc Sztatisztiki. 1963. 4. sz. 60—68. p.

Szerző felhívja a figyelmet az árkép—

zés tökéletesítésének fontosságára a nép—"

gazdaság irányítása és a tervezés terü——

letén a kommunizmus építésének idő—

szakában. Az SZKP programja is előírja,

hogy az áraknak mind nagyobb mérték-A

ben tükrözniük kell a társadalmilag szük- séges imunkaráfordításoktat. Ebben a vo—

natkozásban nagy jelentőségű a társa—

dalmi termék kiszámítása és az értékek——

hez közeli árakon történő szétosztása.

A szovjet szakirodalomban az érték ,,megismerhetetlenségé"—ne'k koncepcióján—

kívül két álláspontot találhatunk: az egyik — az érték meghatározása a ráfor—

dított (elsősorban élő—) munka közvetlen—

kiszámításával, a másik — az értéket az értékhez (közeli árak kiszámításával ha—u tározza meg, az érvényben levő árakból és az árképzés sajátosságaiból kiindulva.

Az érték közvetlenül munkaidőben tör—"

ténő kiszámításának hívei különféle módszereket javasolnak. Ezek közül leg—

egyszerűbb a gyakorlatilag ledolgozott egyéni munkaidő összegének meghatáro——

zására korlátozódik. Ez a munka redu——v kálásának problémáját nem érinti. Vi—v szonylag elterjedt álláspont az, amely szerint a ráfordított időt mint a társa—- dalmilag szükséges idő összegét kell meg—

határozni. Ennek érdekében egyesek azt javasolják, hogy az összetett munkái?

megfelelő koefficie'nsek segítségével egy—

szerűre redukáljuk. Mások szerint viszont a teljes ráfordítások meghatározására

' van szükség éspedig egy 150—200 fon—

tosabb ágazatot tartalmazó, optimális-' népgazdasági terv-mérleg segítségével.

Az összes ráfordításnak közvetlenül"

munkaidőben történő meghatározásánál"

nagy lépést jelent a Szovjetunió Központi"

Statisztikai Hivatala által összeállított

munkaráfordítások ágazati kapcsolaü' mérlege, amelynek mutatói fontos szere-

pet játszana—k általában a tervezés és kü—r lönösen az árképzés tökéletesítésében.

A társadalmilag szükséges munkaráfor——

dítások mérlegének kiszámításához meg: