Kravis, Irving: A fogyasztási struktúra nemzetközi és időközi összehasonlítása

'E'I'ATISZTIKAI IRODALm FIGYELÖ

"befolyásolnak az árak, a minőség, a szálli—

*tásii' határidők stb.

3. Anglia korábban sok beruházást esz—

közölt a sterling-területen, amelyek kereté—

ben annakidején növekedett az angol gé— — pek és berendezések exportja. Ez azonban

hosszabb távlatot tekintve, bár nem szük—

ségszerűen, hozzájárulhatott ahhoz, hogy az odairányuló angol kivitelt más országok exportja válthassa fel.

4. A kötött felhasználású kölcsönök (pél- dául az Amerikai Egyesült Államok által Pakisztánnak nyújtott kölcsönök) is befo—

lyásolhatják a kereskedelem szerkezetét.

5. Anglia és a sterling-terület országai között csökkentek a hivatalos (így keres—

kedelmi jellegű) és a személyes kapcSola—

tok.

' 6. A régi angol dominikumokon megvál—

tozott az ízlés, az Anglián kívüli országok javára.

Az elemző részen kívül a cikk gazdag statisztikai táblaanyagot és számos grafi- kus ábrát is tartalmaz.

(Ism.: Kármán Tamásné)

Kravis, Irving:

A fogyasztási struktúra nemzetközi és időközi összehasonlitása

(International and interternporal compari- sons of the structure of consumption.) Clark.

Lincoln H.: Consumer Behavior. New York, 1958. 808—354. p.

Szerző célja a nemzeti (jövedelem fo—

gyasztási adatainak nemzetközi, illetőleg egy—egy országra nézve más-más évekre

vonatkozó adataiból összehasonlítások vég-

zése és ily módon az egyes fogyasztási cso—

portokra eső pénzösszegek, illetve ezek változásainak megállapítása. A tanulmá- nYozás alapja nem a háztartás—statisztika hanem a nemzeti jövedelem. Minthogy szerző a nemzeti jövedelem számításából indul ki, a fogyasztási struktúra—Vizsgálat makroökonomikus megközelítését adja.

Célja szerzőnek az is, hogy a nyert ada- tokból megállapítsa a fogyasztási struk- túra- változás szerepét a gazdasági fejlő—

désben. Szerző ennél a vizsgálódásnál a felhasználás funkcionális kategórizálásá—

ból indul ki, az OEEC nemzeti jövedelem osztályozással megegyezően. ami némileg eltér az Amerikai Egyesült Államok keres- kedelmi minisztériumának Osztályozásától.

"(Közbevetőleg megjegyzendő, hogy a funk—

cionális osztályozásnál az a probléma. hogy különböző országokban különböző idővon- ftokban egy-egy áru fogyasztási jellege megváltozik. lav például a kerékpárt az Egyesült Államokban a szabad idő felhasz- nálás eszközének, Európában viszont köz-

* gazdaságilag

' 1099

lekedési eszköznek tekinti, mint ahogy ré- gebben az Egyesült Államokban is ezt a szerepet töltötte be.)

Az OEEC és az Egyesült Államok keres—

kedelmi minisztériumának számításai kö—

zötti különbség hasonló, bár nem lényeg—

bevágó eltérésekből adódik. Igy az utóbbi számításaiban a házon kívüli étkezésre fordított összegek teljes egészükben a la—

kosság élelmiszerkiadásainál szerepelnek, az OEEC viszont csak az így elfogyasz—

tott élelmiszerek kiskereskedelmi árát szá- mítja oda, az ezen felüli összeg pediga szállodákra, étterme-kre stb. fordított ki—

adásoknál szerepel, végeredményben te—

hát a .,szórakozás, üdülés" főcsoportban.

A vizsgálatot szerző tizenöt —— többségében fejlett —— országra [nézve végezte el. Mindenhol tekintetbe vette azt 'a legkorábbi évet, amelyre adat volt, a Ámásodik világháborút közvetlenül meg—

előző évet és két, háború utáni esztendőt.

'Ezeken túlmenően vizsgált olyan éveket is, amelyek a konjunktúra ciklus csúcsát, illetőleg mélypontját jelezték. Ezzel a módszerrel, valamint több év átlagának kiszámítása útján volt lehetséges kiszűrni a konjunktúra ciklus hatását és azt, hogy csupán a hosszúlejáratú változásokat fi- gyelje. Az Egyesült Államok és Svédor- szág adatainak vizsgálata azonban azt mutatta, hogy a fogyasztási kiadások meg—

oszlásának változásai évről évre általában olyan csekélyek, hogy nem érdemes a többéves átlagokat figyelembe venni Megkönnyitette a vizsgálatot, hogy a ta—

nulmány szerzője négy gazdaságilag fej—

lett országra (Andiia, Franciaország, Né—

met Szövetségi Köztársaság, Olaszország) amár kiszámította a fejenkénti fogyasztást, az USA árakkal súlyozva, illetőleg saját árakon. így ezekre az országokra rendel—

kezésre álltak az Egyesült Allamokéval összehasonlítható adatok. A többi vizsgált országnál ilyen adatok hiányában össze- hasonlítást az ENSZ 1949. évre vonatkozó, egy főre eső jövedelem-adatainak alapján végezte el. A fogyasztási struktúra eltoló—

dás vizsgálatánál hat főágazatot és 26 cso- portot vett alapul. Egyes országok tekinte—

tében azonban az adatok csak kisebbre'sz—

letezéssel álltak rendelkezésre.

Szerző részletes táblázatokban mutatja be a felsorolt országok fogyasztási adatait.

Megállapitásai nem alapvetően újak. Le—

szögezi. hogy az élelmiszerre, szeszesita- lokra, dohányra fordított kiadások aránya csökken a fejenkénti fogyasztói kiadások emelkedésével. A többi csoport közül csak a közlekedési költségek alakulása egyér- telmű. Ezek a költségek az egyéni fogyasz—

tás emelkedésével nőnek, mert a köz—

hasznú járművek használata helyébe az

1100_M szam-rmlwonm mm_

egyéni jánműveké lép. Zavarta az adatok értékelését az, hogy a lakbérre fordított

kiadások százalékos aránya igen külön—

böző, ezért szerző számításokat végzett lakbérrel és lakbér nélkül.

—Az Egyesült Államok és a fejlett nyu- gat-európai országok közötti lényeges kü—

lönbség elsősorban a ruházkodást-a, ház- tartási berendezésekre és gépkocsikra for- dított kiadások különbségében jelentkezik.

Az európai országok közötti összehason—

litásoknál azonban nem ezek okozzák az eltéréseket, minthogy mindhárom cikkcso—

portra fordított kiadások csak kis össze—

get képviselnek, hanem a lakásra és a sza—

bad időre fordított hányad terén mutat—

koznak a nagy különbségek. Ahol ala- csony az egy főre eső jövedelem, az élel—

miszerre eső kiadások is jelentős különb- ségeket okozhatnak. Az adatok azt tükrö—

zik, hogy a jövedelem emelkedésével elő- ször is a lakásra és üdülésre, majd a ru- házatra, háztartási javakra, közlekedésre fordított kiadások'aránya emelkedik. Ez a megállapítás azonban még pontosabb adatszerű vizsgálatot követel ahhoz, hogy teljes biztonsággal lehessen általánoátani.

Szükséges ez annál is inkább, minthogy például Norvégia adatai — amelyek 1910- től 1950—ig állnak rendelkezésre —— azt jel-

zik, hogy a fogyasztás-növekedés elég

egyenletesen oszlik meg az egyes fogyasz- tási csoportok között.

Az árstruktúra hatásának vizsgálata a fo—

gyasztás összetételére azt mutatja, hogy a fogyasztás viszonylag rugalmasan, az ár- struktúrának megfelelően alakul.

A fogyasztási struktúra—eltolódások 1/3—- 1/2-ed része az árarányok megváltozásával magyarázható. A struktúra—összehasonlítás során megállapítást nyert, hogy az Egye- sült Államoknak nem a jelenlegi, hanem az 1909. évi fogyasztási struktúrája hason- lit jobban a jelenlegi európai struktúrához.

A nyugat-európai országok fogyasztási struktúrájára vonatkozó legfontosabb meg- állapítás az, hogy a fogyasztási arányok tekintetében az egyes országok között az eltérés igen kicsiny. A fogyasztási struk—

túra megváltozása nem tükrözi a fogyasz- tás anyagi összetételében lezajlott nagy- méretű Változást. Úgy tűnik, hogy a fo- gyasztók ízlése eléggé állandó és a fo—

gyasztás fő ágait a tradíció szigorúan meghatározza. A gazdasági fejlődés ha- tása inkább általános, valamennyi terüle- ten jelentkező fogyasztás—emelkedésben nyilvánul meg, nem pedig egy—egy ága—

zatban. '

Szerzőnek ez a megállapítása összhang—

ban áll az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának 1958—ban megje—

lent tannln'iányátmi1 foglaltakkal, nevem—

tesen, hogy az élelmiszerre fordítottldadá- sok hányada kevéssé változik. - ,_

Szerző foglalkozik a-gazdasági fejlödés mechanizmusának a fogyasztásra gyako-4 rolt hatásával is. Megállapítja, hogy azér—

arányok hosszúlejáratú eltolódásának ha- tása a kínálat oldaláról jelentkezik. Az ár—

változások fő forrása a műszaki'fejlődés.

A fogyasztói izlés—változás, vagyis alte—'

reslet inkább megengedően, mint mem—-

tározóként szerepel és erősen konzervativ.

A fogyasztás megfigyelhető változása

elsősorban a fogyasztás rendelkezésébe álló lehetőségek kiszélesítésének következ—u- ménye, ami főleg a műszaki újítások eredményeként válik lehetségessé.

(Ism.: Vári Verd;

Weber, Adolf:

A húsfogyasztás struktúrája és dinamikája az Európai Gazdasági

Közösség országaiban

(Struktur und Dynamlk des Fleischver—

brauchs in den Lander—n der Europáisehen Wirt—

schattsgemelnschaft.) —-— Agrarwirtschaft. Son—

derheft 11/12. sz. 1961. 228 p.

A nyugat—európai országok mezőgazda—

sági termelésének és élelmiszer—fogyasztá—

sának várható alakulására vonatkozó ed-v digi számítások azt mutatják, hogy a kül—

kereskedelmünk - számára az elkövetke—

zendő években az Európai Közös Piac or—

szágok jelentős vágóállat— és hús—import- szükségletének lesz a legnagyobb jelentü- sége. Ezért Weber tanulmánya már tárgy——

választásánál fogva lényeges számunkra,.

és még fontosabbá válik azáltal, mert a címben jelzett tárgykört igen széles fel—

fogásban tárgyalja. Tanulmánya nemcsak, a szorosan vett húsfogyasztás "kérdéseivel foglalkozik, hanem felöleli a hústermelés, hús és egyéb állati termékek áralakulása Stb. tárgyköröknek a húsfogyasztás szem—

pontjából fontos összes problémáit. Igy tu—

lajdonképpen az egész állati termékterme—

lés tárgykörével fóglalkozik.

Szerző tanulmányában kettős célt tűz maga elé: ewrészt a húsfogyasztás össze- tételének, nagyságának és fejlődési irá—- nyának elemzését, másrészt a hús iránti keresletre ható tényezők vizsgálatát.

A húsfogyasztás vizsgálatához a szerző a Közös Piac—országok vágási és külkeres—

kedelmi adataiból indul ki. A vizsgálat folyamán azonban megmutatkozott, hogy

a "hús." fogalom definíciójában az egyes országok között lényeges különbségek van—- nak, és ezek megnehezítik az adatok köme nevezőre hozását. Az egyes országok ter—

! Economic Survey of Europe 1958.