Lécolle,M.: A szerény körülmények között élő családok országos fogyasztói árindexe

214

STATISZTIKAI 1R0DALMI FIGYELÓ

ÉLETSZíNVONAL _ HÁZTARTÁSSTATISZTIKA

LÉCOLLE, M.:

A [SZERÉNY KÖRULMÉNYEK KÖZÖTT ÉLÖ CSALÁDOK ORSZÁGOS FOGYASZTÓ! ÁRINDEXE

(Description et méthode d'élaboration de l'indice national des prix :; la consommation des familles de condition modeste). —- Etudes , Stattstigues. 1964. 2. sz. 75—100. p.

A francia Statisztikai és Gazdaságku—

tató Intézet havonta közli a ,,szerény körülmények között élő családok" fo—

gyasztói árindexet. A vizsgálat lényegé- ben a 10000, illetve nagyobb lélekszámú településeken élő munkás- és alkalma—

zotti háztartások (egyedülállók nélkül) fogyasztására terjed ki. A számítás alap—

ját 259 cikk (illeve szolgáltatás) árának megfigyelése képezi. A 259 cikk (és

szolgáltatás) megoszlása a fogyasztás fő

csoportjai szerint a következő:

Csoportok Cikk

Élelmiszerek és italok ... 100 Lakás (lakbér, bútor, fűtés stb.) 45 Egészségügyi, személyes gondozás,

(szappan, borotva, varróeszköz. , mosás, fürdők, orvos stb.) ... a!

Közlekedés ... 14 Rüházkodás ... ' ... 39 Szórakozás, egyéb ... 27 259

A 259 Acikk (szolgáltatás) árviszonyai 95 fogyasztási tétel árviszonyait vannak hivatva reprezentálni.

Az indexbázisa az 1962. év. Az index

kettős súlyozási rendszerben épül fel,

egyfelől a fogyasztási cikkek, illetve té—

telek árindexeinek, másfelől az ország egyes területeire érvényes árindexeknek

összesúlyozásán. Az egyes fogyasztási tételek (95) súlyának megállapításánál

egy 1954. és egy 1956. évi fogyasztási fel—

vétel eredményeiből indultak ki, amit

az egyes tételeknek az összlakosság fo—

gyasztására vonatkozó, 1962—ig elért fej—

lődésével korrigálták. A területi súlyo- kat úgy állapították meg, hogy" az or—

szágot 18 körzetre osztották, —— min—

den körzet a Statisztikai és Gazdaság- kutató Intézet egy—egy regionális igaz—

gatósága területének felel meg —— és a körzeteknek a 10 000 lakosnál nagyobb

településeken élő háztartások számának

arányában tulajdonítottak súlyokat.

Minden területen megfigyelési közpon—

tokat választottak ki, lényegében a la—

kosság számával arányosan, területen- ként 1—9—et, a párizsi körzetben $$$—at,

összesen IDO-at. A kiválasztott területe—

ken eladási pontokat jelöltek ki (össze-

sen mintegy 12 ezret), ahol a regionális igazgatóságok megbízottai rendszeresen

,)

megfigyelik a kijelölt cikkek árának ,ala—

kulását. Az eladási pontok között aköz—

ponti, és periférikus pontok, illetve a kü- lönböző kereskedelmi tippsok (piac, árn—

ház stb.) a tényleges arányoknak meg-*

felelően .vannak képviselve. Egyes árak (például vasúti tarifa, dohány, biztosí—

tás) alakulását központilag figyelik meg.

Mindezek eredményeképpen havonta ősz;—

szesen mintegy 117 ezer ársort kapnak.

Az élelmiszerek és a szolgáltatások ár—

indexeit, amelyek minőségileg eléggé ho—

mogének, a két időszak átlagáralnak __a hányadosaként állapítják meg.. Azoknál a cikkeknél (általában az "iparcikkek ese- tében), amelyeknél ez a homogeneitás nem áll fenn, az árváltozásokat kiválasz- tott termékekkel reprezentálják; az legyedi termékek árindexeinek súlyozatf lan (ha van rá lehetőség súlyozott) szám—

tani átlaga adja az illető fogyasztási té-

tel árindexét.

Az országos index a regionális indexek súlyozott aritmetikai átlaga. Minden egyes regionális index a fogyasztási cik—

kek indexeinek súlyozott aritmetikai át—

laga. Fomuláját tekintve állandó súlyo-

zású (bázis) Laspeyres árindexsorról van szó.

A folyamatos árindexszámítás egyik

legsúlyosabb problémáját a kiválasztott,

termékek minőségének változása, a for- galomból való eltűnése, fogyasztásának jelentős csökkenése, vagy a forgalomba—

hozatal módjának megváltozása jelenti.

Mindezek az idősorok megszakításával

járnak, új sorok beiktatását teszik szük.—

ségessé. A megszakítás viszonylag köny—

nyen áthidalható, ha lehet olyan eladási helyeket találni, ahol az eredeti eladási

helyeken eltűnt cikk megtalálható, vagy

lehet olyan árucikket találni, amely az

eredetivel legfontosabb jellemzőit tekint- ve össz—ehasonlíthatő. Ha ezek a lehető—

ségek nem állnak fenn, akkor a követ—

kezőképpen járnak el: amennyiben- az árindexszámítás átlagárak alapján tör—

ténik, az új összetételnek megfelelően

módosítani kell a bázisidőszaki átlag- árat (szükség esetén fiktiv árak kalkulá—

ciójával), amennyiben pedig az árindex mint az egyedi indexek átlaga jön létre, akkor az átlagot kevesebb számú egyedi árindex alapján kell ,számítani.

Egyes árak szezonális ingadozásának hatását különbözőképpen enyhítik. A friss gyümölcsre és zöldségfélékre havonta változó ,,kosarat" állapítanak meg, s ez-

zel súlyozzák az egyes gyümölcs- és zöldségfajták egyedi indeyeit (tárgyhó—

nap/1962 megfelelő hónapja). A gyü,—

la _

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

mölcs _és zöldség árucsoport

nek kiszámítását a következő formulával végzik:

; 219090

770 279090 '

77:

E formula jogosultságát a cikk azzal

indokolja, hogy a súlyozott számtani át—

laggal számított index feltételezi, hogy

a fogyasztott mennyiségek a két idő-

szakban változatlanok, a kiadások elosz—

lása pedig az egyes cikkek indexeinek a

szóródásától függően változik. Ezzel

szemben a fenti index azt tételezi 'fel, hogy a kiadások eloszlása változatlan és

a fograsztott mennyiségek változnak a cikkek árának mozgásával ellentétes

irányban. Ez a számítás a Paasche for-

!

árindexé- -

% 215

mula felhasználásából indul ki, kiegészít—

ve azzal a feltételezéssel, hogy az ár—

rugalmasság mínusz 1.

Néhány más cikk (burgonya, vaj, to- jás) árának szezonális ingadozásával

kapcsolatban úgy járnak el, hogy 4 év adatai alapján megállapították e cikkek árainak szezonindex-sorát s ezekkel "a szezonindexekkel korrigálják a bázisév

(1962) árait.

A tanulmány közli a módszer alapján kiszámított árindexsorokat is 1964 köze—

péig.

Ezekből megállapítható, hogy 1962 én

1964 közepe között a fogyasztói árak úgyszólván töretlenül emelkedtek. A glo-

bálisíogyasztói árindex 1964 júniusában az 1962. évi átlaghoz viszonyítva 107,9 százalék.

(Ism.: Szilágyi György)

MEZÖGAZDASÁGI STATISZTIKA

A MEZÖGAZDASÁGI összeIRAs

;EREDMÉNYEINEK FELHASZNÁLÁSA

TA MEZÖGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK TERVEZÉSÉNÉL

(The use of agricultural census results as ba—

:sic data for planning, formulating, and apprais—

ing agricultural development projects.) — Monthly Bulletin of Agricultural Economics and Statístícs. 1964. 7—8. sz. 1—7. p.

,! A mezőgazdasági fejlődésben döntő szerepe van, *a mezőgazdasági erőforrá-

sok megfelelő felhasználása és kiakná-

zása megtervezésének. A mezőgazdasági

tervezésnek azonban olyan jellemvoná-

sai vannak, melyek erősen különböznek

az egyéb termelő *ágazatokétól. A terve—

zés legfőbb nehézsége —— amerikai vi- szonylatban —, hogy a termelt mennyi- ség nagyszámú !kis üzemegység között oszlik meg; továbbá, hogy jóval nehe- zebb önálló farmerekre befolyást gyako-

rolni a tervezés tekintetében, mint pél—

dául ipari üzemegységekre, végül nem utolsó sorban az is, hogy a pénzintéze-

tek általában nem szívesen adnak köl—

csönt a kis földterülettel bíró farmerek—

nek. ,,

Aránylag egyszerű a tervezés dolga,

ha csupán a nemesített vetőmag— és mű-

trágya—elosztás, a csatornázás vagy az

öntözés megtervezéséről van szó. A lé-

nyeg azonban nem ebben, hanem a ter—

vek megvalósításában van. Ezt pedig egy sor tényezőn felül (időjárás, társadal—

mi—gazdasági [feltételek, exportaimport—

struktúra változása), döntő módon első- sorban a helyes, realisztikus tervcélok

"kitűzése befolyásolja.

Helyes tervcélok kitűzése nem utolsó-

sorban a bázisadatok minőségétől függ

Ez a nehézség főleg a fejlődésben levő országokban jelentkezik, ahol ilyen ada—

tok csak korlátozottan állnak rendelke- zésre. ! Azt, hogy milyen természetű és milyen szintű statisztikai adatokra van

szükség a mezőgazdasági tervezésben, a,

készítendő tervek részletezettsége és szintje szabja meg.

Vannak olyan mezőgazdaság—fejlesztési

tervek, amelyeknek elkészítéséhez nincs

szükség az egyes önálló gazdaságok ada- taira. Ilyenek például új mezőgazdasági termőterületek tervezése vagy állami tu- lajdonban levő területekre vonatkozó bármilyen tervezés, ahol jóformán csak

kataszteri adatokra van szükség. Van—

nak olyan mezőgazdasági tervek, ame-

lyek közvetve már a farmereket is érin—

'ti'k. Ilyen lehet például egy öntözőcsator—

na építésének tervezete olyan területen, ahol a talajvíz szintje magas. Itt már

szükség lehet (különböző nagyságú és típusú farmok adatainak felvételére.

. Leggyakoribbak azok a mezőgazdaság-

fejlesztési tervek, amelyekben a farme—

rek közvetle'nül vannak érdekelve. Itt azoknak az erőforrásoknak a legéssze—

rűbb felhasználásáról van szó, melyek mind az egyéni farmerek, mind a gazda—

sági élet számára optimális eredményt biztositanak. Ez szükségessé teszi, hogy

minden egyes üzemegységről, mint dön- tési egységről, kellő információval ren-

delkezzék a tervezés.

A mezőgazdasági összeírás célja, amel-

lett, hogy az egyes farmok számáról és