A mezőgazdasági összeírás eredményeinek felhasználása a mezőgazdaság fejlesztésének tervezésénél

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

mölcs _és zöldség árucsoport

nek kiszámítását a következő formulával végzik:

; 219090

770 279090 '

77:

E formula jogosultságát a cikk azzal

indokolja, hogy a súlyozott számtani át—

laggal számított index feltételezi, hogy

a fogyasztott mennyiségek a két idő-

szakban változatlanok, a kiadások elosz—

lása pedig az egyes cikkek indexeinek a

szóródásától függően változik. Ezzel

szemben a fenti index azt tételezi 'fel, hogy a kiadások eloszlása változatlan és

a fograsztott mennyiségek változnak a cikkek árának mozgásával ellentétes

irányban. Ez a számítás a Paasche for-

!

árindexé- -

% 215

mula felhasználásából indul ki, kiegészít—

ve azzal a feltételezéssel, hogy az ár—

rugalmasság mínusz 1.

Néhány más cikk (burgonya, vaj, to- jás) árának szezonális ingadozásával

kapcsolatban úgy járnak el, hogy 4 év adatai alapján megállapították e cikkek árainak szezonindex-sorát s ezekkel "a szezonindexekkel korrigálják a bázisév

(1962) árait.

A tanulmány közli a módszer alapján kiszámított árindexsorokat is 1964 köze—

péig.

Ezekből megállapítható, hogy 1962 én

1964 közepe között a fogyasztói árak úgyszólván töretlenül emelkedtek. A glo-

bálisíogyasztói árindex 1964 júniusában az 1962. évi átlaghoz viszonyítva 107,9 százalék.

(Ism.: Szilágyi György)

MEZÖGAZDASÁGI STATISZTIKA

A MEZÖGAZDASÁGI összeIRAs

;EREDMÉNYEINEK FELHASZNÁLÁSA

TA MEZÖGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK TERVEZÉSÉNÉL

(The use of agricultural census results as ba—

:sic data for planning, formulating, and apprais—

ing agricultural development projects.) — Monthly Bulletin of Agricultural Economics and Statístícs. 1964. 7—8. sz. 1—7. p.

,! A mezőgazdasági fejlődésben döntő szerepe van, *a mezőgazdasági erőforrá-

sok megfelelő felhasználása és kiakná-

zása megtervezésének. A mezőgazdasági

tervezésnek azonban olyan jellemvoná-

sai vannak, melyek erősen különböznek

az egyéb termelő *ágazatokétól. A terve—

zés legfőbb nehézsége —— amerikai vi- szonylatban —, hogy a termelt mennyi- ség nagyszámú !kis üzemegység között oszlik meg; továbbá, hogy jóval nehe- zebb önálló farmerekre befolyást gyako-

rolni a tervezés tekintetében, mint pél—

dául ipari üzemegységekre, végül nem utolsó sorban az is, hogy a pénzintéze-

tek általában nem szívesen adnak köl—

csönt a kis földterülettel bíró farmerek—

nek. ,,

Aránylag egyszerű a tervezés dolga,

ha csupán a nemesített vetőmag— és mű-

trágya—elosztás, a csatornázás vagy az

öntözés megtervezéséről van szó. A lé-

nyeg azonban nem ebben, hanem a ter—

vek megvalósításában van. Ezt pedig egy sor tényezőn felül (időjárás, társadal—

mi—gazdasági [feltételek, exportaimport—

struktúra változása), döntő módon első- sorban a helyes, realisztikus tervcélok

"kitűzése befolyásolja.

Helyes tervcélok kitűzése nem utolsó-

sorban a bázisadatok minőségétől függ

Ez a nehézség főleg a fejlődésben levő országokban jelentkezik, ahol ilyen ada—

tok csak korlátozottan állnak rendelke- zésre. ! Azt, hogy milyen természetű és milyen szintű statisztikai adatokra van

szükség a mezőgazdasági tervezésben, a,

készítendő tervek részletezettsége és szintje szabja meg.

Vannak olyan mezőgazdaság—fejlesztési

tervek, amelyeknek elkészítéséhez nincs

szükség az egyes önálló gazdaságok ada- taira. Ilyenek például új mezőgazdasági termőterületek tervezése vagy állami tu- lajdonban levő területekre vonatkozó bármilyen tervezés, ahol jóformán csak

kataszteri adatokra van szükség. Van—

nak olyan mezőgazdasági tervek, ame-

lyek közvetve már a farmereket is érin—

'ti'k. Ilyen lehet például egy öntözőcsator—

na építésének tervezete olyan területen, ahol a talajvíz szintje magas. Itt már

szükség lehet (különböző nagyságú és típusú farmok adatainak felvételére.

. Leggyakoribbak azok a mezőgazdaság-

fejlesztési tervek, amelyekben a farme—

rek közvetle'nül vannak érdekelve. Itt azoknak az erőforrásoknak a legéssze—

rűbb felhasználásáról van szó, melyek mind az egyéni farmerek, mind a gazda—

sági élet számára optimális eredményt biztositanak. Ez szükségessé teszi, hogy

minden egyes üzemegységről, mint dön- tési egységről, kellő információval ren-

delkezzék a tervezés.

A mezőgazdasági összeírás célja, amel-

lett, hogy az egyes farmok számáról és

216

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

nagyságáról tájékoztatást nyújt, az, hogy

az állatállományra, mezőgazdasági gé—

pekre, munkaerőre vonatkozó adatokat közölje, valamint a termelési tényezőket is osztályozza. Az információ gyűjtése nagyobbrészt rétegezett mintavétel alap-

ján vagy a teljes összeírás és a minta- vétel együttes alkalmazásával történik.

Az egész országra, mint gazdasági egy-

ségre vonatkozó' felvétel, hasznos lehet a nemzetközi összehasonlítás és a regit)- nális tervezés szempontjából. Az opti—

mális országos szintű terv elkészítésé- hez azonban más célokra is szükség van.

Tegyük fel például, hogy a feladat bizo—

nyos növényféleségek termelésének nö—

velése. Ennek egyik módja lehet újabb

területek művelés alá vonása, vagy *a

termésátlag növelése, esetleg a kettő együttes alkalmazása. Több tervezet el—

készítésére van tehát szükség, és az

adott helyzet körülményei döntik el, hogy ezek közül melyiket legcélszerűbb

alkalmazni. Ennek a tisztázására igen

alkalmas a mezőgazdasági struktúrának

input—output módszerrel való felmérése,

éspedig a regionális szintű input—output—

elemzés, mely figyelembe veszi az ország

egyes területei mezőgazdasági sajátos—

ságait is. Ez megkönnyíti a reálisabb tervcélok kitűzését és az egyes gazda- sági övezetekben a terv különféle vál- tozatainak alkalmazását is lehetővé .te—

szi, .a különböző övezetek gazdasági

adottságainak és szükségleteinek mee—

felelően. Azt, hogy milyen méretű

,,dezaggregálásli—ra van szükség, ezt is

a helyzet körülményei szabják meg, te—

hát az egyes mezőgazdasági övezetek strukturális különbségei. Minél nagyobb a gazdasági övezet annál inkább alkal- mazható az adatok gyűjtésében a minta- vétel módszele.

Lehetséges azonban, hogy még ez az eljárás sem ad kielégítő eredményt. Fon- tos-, hogy a nemzetgazdasági terv érdeke

és a farmerek érdeke összhangban le—

gyen.

A tervfelépítésnek ez az igénye meg- követeli az összeírás adatainak részle- tes elemzését minden gazdasági

övezeten belül. A farmokat például a következő szempontok szerint lehet osz-

tályozni: nagyság és típus szerint; asze- rint, hogy milyen növényeket termel-

nek, milyen állatállományuk van; van—e

öntözőrendszerük, milyen erőforrásaik

vannak. Ezeket a sajátosságokat a ter- vezésnél mind figyelembe kell venni.

terv— .

, különös tekintettel azokra a differenciá—

lis különbségekre, amelyek az egyes far—

mok között jövedelmeiket tekintve fenn-A

állanak. A tervek megvalósitása s em—

pontjából döntő jelentőségű a farmerek,

aminek

—elsősor an a farmok nagy száma miatt,

de más 0 okból is —— nehézségei vannak;, ehhez egy tanácsadó szervezetre is szük- ség van, amely a farmereknek segítsé- get nyújt. Ennek a testületnek a mű—

' ködése pedig nem képzelhető el anélkül.

hogy a lehető legrészletesebb statiszti—

kai adatok birtokában ne legyenek. A'

cikk példaképpen hivatkozik itt az indiai mezőgazdaság harmadik ötéves- tervére, mely ezeken az elveken épül

fel.

A tervezés nem mondhat le róla, hogy

a tervet országos szinten készítse el

annál is inkább, mert a mezőgazdaság

prosperitása vagy depressziija a nemzet—

gazdaság nem mezőgazdasági szektorai működésének is függvénye. Egy termelő ágazat termék—kibocsátása ráfordításként

jelentkezik a másik szektorban és vi—

szont; a mezőgazdaság fejlesztésének

tervezése tehát csak a makroökonómia——

szintjén lehetséges. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a tervet

alulról kiindulva kell felépíteni; vala-'

mint azon, hogy az optimális tervek ki- választása, a kontroll és a végrehajtás

szempontjából egy gazdasági övezet (segment) tervére is szükség van. Erre tehát a statisztikai adatgyűjtésnek fel

kell készülnie. A részlet-adatok elhanya—

golása és nem ismerése más szavakkal

azt jelenti, hogy megnő az a távolság, amely a kitűzött tervcélokat és az ese—

mények megvalósulását elválasztja egy—

mástól. Az egyes országok gazdasági struktúrája; adott helyzet, nem utolsó sorban statisztikai gyakorlatuk dönti el.

hogy mennyiben folyamodnak teljes gazdasági összeíráshoz és milyen mér- tékig a mintavétel módszeréhez. Míg az 1950. évi mezőgazdasági összeírásokban, főleg a gazdaságilag fejlett országokban a teljes összeírás játszott döntő szere- pet, addig az 1960. évi összeírásnál igen nagymértékben folyamodtak mintavételi eljárásokhoz, sok esetben a teljes össze—

írás kiegészítése és kontrollja érdeké—

ben. A mintavételi ejárások főleg az af—

rikai és az ázsiai országokban játszot-

tak fontos szerepet.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)"