• Nem Talált Eredményt

Desabie,J.–Ferragu,A.: A ruházati fogyasztásra vonatkozó felvétel (1963–1964) első eredményei

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Desabie,J.–Ferragu,A.: A ruházati fogyasztásra vonatkozó felvétel (1963–1964) első eredményei"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

Az összeírás nem tartalmazta a bel-

földi vállalatok külföldön levő üzem—

egységeinek adatait, viszont kiterjedt a külföldi vállalatoknak a Német Szövet—

ségi Köztársaságban üzemelő kirendelt- ségeire, telepeire stb.

Az ÖSSZGll'áS összefoglaló eredményei szerint 1962. szeptember 28—án a Szövet—

ségi Köztársaság területén több mint

70000 olyan vállalat volt, melyek gaz-

dasági tevékenységének súlypontja a ,,Közlekedés—hírközlés" gazdasági ágba

tartozott, megközelítőleg 35 milliárd

márka üzleti forgalommal.

A legfontosabb ág —— mind a vállala- tok száma, mind pedig az elért bevéte- lek alapján a közúti közlekedés. Ezen belül is a korábbi feltételezésekke]

ellentétben — a rövidtávú teherszállítá—

sokat végző vállalatok számban is, be—

vételben is felülmúlják a távolsági te- herszállitást.

A második helyen a szállítmányozás, raktározás áll, ezek bevételeinek na—

gyobb hányada — 56 százaléka — nem

1285,

közvetlenül szállítási, hanem egyéb te—

vékenységből származik.

A vállalatok nagyságrendje országré—

szek szerint, azok gazdasági jellegének

megfelelően, nagyon eltérő. Például a

Hansa-városokban (Hamburg, Bremen) a

tengeri hajózási vállalatok, Észak—Rajna Westfáliában viszont a szállítmányozási és a belvízi hajózási vállalatok a leg—

jelentősebbek.

A cenzus szerint azon munkahelyek száma, amelyek tevékenységeinek súly—

pontja közlekedési jellegű, megközelíf

tette a 107 OOO—et, mintegy 1,5 millió fő

munkavállalóval. A 1000 tonna szállítási

kapacitásra jutó (a járműveket közvet-

lenül kiszolgáló) munkavállalók aránya

a vasútnál mintegy 17 százalék, mig a

többi közlekedési ágnál 54—65 szá—

zalék. Ezt az eltérést elsősorban az okoz- za, hogy a vasútnál a közlekedési háló- zat építését. fenntartását és biztosítását végző személyzet is szerepel az összlét- számban.

(Ism.: Lendvai Béla)

FOGYASZTÁSI STAT ! SZTI K A

DESABIE, d. — FERRAGU, A.:

A RUHÁZATI FOGYASZTÁSRA VONATKOZÓ FELVÉTEL (1963—1964) ELSÓ EREDMÉNYEI

(Les enguétes de consommation de l'INSEE depuis 1962.) —— Etudes et Conjoncture. 1965.

5. sz. 3—40. p.

A francia Statisztikai és Gazdasági Kutatóintézet (INSEE) 15 év óta rend- szeresen végez reprezentatív vizsgálato—

kat a francia háztartások életszínvona—

láról. E vizsgálatok egyrészt a háztar-

tások kiadásainak általános alakulására,

másrészt egy-egy kiemelt fogyasztási té- telre vonatkoznak. Az 1962—1965-ös idő—

szakra tervezett speciális felvételek kö—

zül eddig a következők valósultak meg:

az élelmiszer-fogyasztás vizsgálata, a

háztartási felszerelésekre és bútorokra

vonatkozó felvétel, a ruházati kiadások

vizsgálata és egy lakásfelmérés.

E vizsgálatok elsődleges célja a kü-

lönböző lakosságcsoportok magatartásá-

nak elemzése. Az elemzés által feltárt törvényszerűségeket a gazdasági terve—

zésben is fel kívánják használni,

A ruházati fogyasztásra vonatkozó fel—

vétel. felöleli a, rvházatra. fehérneműre,

kötöttárura. lábbelire, ruházati tartozé—

kokra vonatkozó összes kiadást, bele—

értve a méteráru vásárlást és a ruha—

javítást. A felvétel kikérdezéses mód—

szerrel történt, az összeírók kéthavon—

ként keresték fel a kiválasztott családo-

kat. Minthogy a felvétel egy éves idő-

szakra (1963. március —— 1964. február)

terjedt ki, a kiválasztott mintát hat, az

alapmintával azonos szerkezetű almin—

tára bontották és a felvételt hat, egyen—

ként két hónapos hullámban hajtották végre.

A háztartások (kb. 10000) kiválasztása

a városok esetében két, a községeklese—

tében három fokozatban történt, réte-

gezési módszerrel.

Az adatok feldolgozása igen sokféle

szempont szerint történt. A ruházati cik—

kek két nagy kategóriáján — férfi és női ruházat — belül nyolc csoportot kü- lönböztettek meg: felsőruházat, fehér—

nemű és kötöttáru, lábbeli, ruházati tar-

tozékok, 2 éven aluliak ruházati cikkei,

méteráru, javítás, lakástextil. Valameny—

nyi csoport adatát feldolgozták regio—

nális bontásban (9 területegység), vala—

mint településnagyság szerint a követ—

kező 5 tagú csoportosításban: falusi te—

lepülések, 10 000 lakos alatti városok, 10000 és 100000 lakos közötti városok,

100000 lakos feletti városok, Párizs.

A ruházati cikkek fent említett cso- portjaira fordított kiadásokat vizsgálták, továbbá a családfő társadalmi—foglalko—

zási kategóriájával (14 csoport), illetve

)

(2)

19286

a háztartás egy főre eső jövedelmével (11 csoport) kombinálva. Feldolgozták az adatokat életkor szerinti bontásban (9 csoport) is. A vizsgálat arra is kiter- jedt, hogy az egyes ruházati cikkeket

milyen vásárlási helyen (szakiizlet, áru-

ház stb.) szerezték be.

A különböző feldolgozási kombinációk

alapján levont következtetések közül különösen említést érdemel, hogy a föld- rajzi tényezők befolyása kevésbé meg—

határozó jelentőségű, mint a társadalmi- foglalkozási kategóriáé és jövedelemé,

sőt a földrajzi tényezők hatásaként je—

lentkező különbségek sok esetben szin—

tén visszavezethetők az utóbbi két té-

nyezőre. Életkor szerint vizsgálva vala—

mennyi ruházati csoportra fordított ki—

adások a húszéveseknél érik el a maxi—

mumot, majd meglehetősen egyenletesen csökkennek. Figyelemre méltó, hogy a ruházati kiadások a vidéki települése—

ken viszonylag magasabbak, mint a nagy

városokban. A ruházati kiadások a jö—

vedelem változásával párhuzamosan vál—

toznak, a női ruházatra fordított kiadá—

sok valamivel szorosabb kapcsolatban vannak a jövedelem alakulásával, mint

a férfi ruházat.

(Ism.: Szilágyi György)

HOUTHAKKER, H. S.:

ÚJ ADATOK A

KERESLETRUGALMASSÁGOK HOZ

(New evidence on demande-elasticities.) ——

Econometrica. 1965. 2. sz. 277—288. p.

A cikkben a keresletrugalmasság te—

rületén végzett újabb kutatásairól szá—

mol be a szerző. Közismert, hogy az idősorokon alapuló keresletelemzéseknél az egyik legfőbb nehézséget az okozza

hogy rendszerint nem áll rendelkezésre olyan hosszú idősor, amely a megbíz—

ható becslések elvégzéséhez szükséges volna. E nehézség áthidalására szerző megkísérli több ország azonos időszakra vonatkozó adatsorait egymással kombi- nálva felhasználni.

Vizsgálatához 13 ország (Ausztria Bel—

gium, Dánia, Franciaország, Görögország, Luxemburg, Hollandia, Olaszország, Nor—

végia, Svédország, Egyesült Királyság, Ka—

nada és az Amerikai Egyesült Államok) egyenként általában 12 tagból álló időso—

rát (1948—1959 közötti időszak), összesen 140 megfigyelési adatot használt fel. A szá—

mítások az egy főre vetített, éves háztar—

tásstatisztikai fogyasztási adatokon ala- pulnak. Az összfogyasztásra, valamint az

összesen öt csoportra (élelmiszerek, ru—

sansz-mAi IRODALMI Freimut:—

házat, lakbér, tartós fogyasztási cikkek, egyéb iparcikkek) vonatkozó fogyasztási, illetve áradatok az egyes országok nem- zeti valutájában mind folyó—, mind pe—

dig változatlan áron rendelkezésre állot—

tak

A keresleti egyenleteket az alábbi bi—

logaritmikus formulával becsülte:

102 9th ** a, i' 51 log H]: 4" 71 108 ?th * Bit '*' "üt,

ll/

gut—i árucsoport (i : 1, .., 5) egy főre jutó kiadása válto——

zatlan áron;

pjt—j oszágban (j : 1, .., 13), t évben (t: 0,1...11); az összkiadás konstans áron, egy

főre vetítve, j országban, t

évben;

ngt—i árucsoport relatív ára (azaz

az árucsoport árindexe osztva

az összfogyasztás árindexével)

j országban, t évben;

"üt—"' hibatag, a várható értékű, normális eloszlású.

ahol:

A fenti alapegyenlettel az öt kiadási

csoport összfogyasztási és árrugalmas—

sági együtthatóit többféle változatban szá—

mította ki:

a) az országok összességére, azaz a 13 or- szágra együttesen az első különbségek mód- szerével,

b) az országok összességére, azaz a 13 or—

szágra együttesen az eredeti megfigyelések, vagyis a valutában kifejezett adatok alapján.

e) mind az országok összességére együtte- sen, mind pedig a 13 ország mindegyikére kii- lön—külön, ugyancsak az eredeti megfigyelé- sek alapján.

Mind az a), mind a b) változaton belül

további két alváltozatot alkalmazott: egy—

részt az országokon belüli, (azaz az egyes országokban egyik évről a másik évre

bekövetkező változásokon alapuló reg—-

ressziókat, másrészt az országok közötti, azaz az egyes országokban a megfigye- lés egész periódusa, vagyis 12 év alatt átlagosan végbement változásokon ala—

puló regressziókat.

Mindegyik regressziónál az éves meg- figyeléseket az országok megfelelő évi népességével súlyozta, annak a felte—

vésnek megfelelően, hogy az u,], —- sző—- rása arányos 1 ország t évbeli népes—-

ségével. Az országok közötti regressziók- nál pedig minden egyes megfigyelés sú—

lya egyenlő az illető országok összné—

pességével az összes években. A para—

métereket mindenütt a legkisebb négy-

zetek módszerével becsülte.

Az alanegyenlet a) változata, vagyis az

első különbségek számításának mód,—

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

nak, az ,,árualapcserének".1959—ben például az ,,árualapcseréből" származó import az összes fogyasztási cikkek importjának 15 százalékát tette ki, tehát nem

Szerző kiemeli, hogy több cikk esetében csak becslések alapján lehet meghatározni a fogyasztás mértékét. Szerző hangsúlyozza, hogy a tartós fo- gyasztási cikkeknél jelentős

fokú és külön a középfokú képzettséggel rendelkező szakemberekre vonatkozó kér- dőív útján, az iparban és építőiparban pe—. dig még további

fokú és külön a középfokú képzettséggel rendelkező szakemberekre vonatkozó kér- dőív útján, az iparban és építőiparban pe—. dig még további

1963-tól kezdődően a lengyel háztartás- smtisztikai vizsgálatok lehetővé teszik a tartós fogyasztási cikkek életkorának megállapítását. Ennek és a tartós fo- gyasztási

puló csoportokra, cellákra megállapított átlagos ellátottsági arányból oly módon következtettek az össznépesség ellátotté sági arányára, hogy a cellánke'nt kapott

az egyéb tartós fogyasztási cikkek vásárlása 150 milliárd lira, az ingatlanvásárlás mint—.. egy 2300 milliárd

A tartós fogyasztási cikkek fogyasz- tásának egy főre jutó reálértéke egyes idő- szakokban kétszer olyan gyors ütemben nőtt, mint az egyéb fogyasztás.. Ez a tartós